Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-02 / 230. szám

VI LAG PROLETÁRJAI, E G Y. SÍEH. J E T E K 1 Ára: 80 fillér AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam 230. szám Gyümölcsíz-csomagolás 1974. október 2., szerda A barátság és egyiittaiödés dokumentum Hat napon át az egész or­szág Moszkvára és Lenin- grádra figyelt.* Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség járt a Szovjetunióba — a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a szovjet kormánynak nagyra- becsült vendégeként. A magyar közvélemény a televízió, a rádió és a sajtó közvetítésével ennek a hiva­talos, baráti látogatásnak minden mozzanatát nyomon követhette. Tapasztalhatta, hogy Leonyid Brezsnyevvel az eleji a vendéglátók — párt- és állami vezető sze­mélyiségek éppúgy, mint üzemek, intézmények dolgo­zói vagy a moszkvai, lenin- grádi utca járókelői — mély­ről fakadó baráti érzelmek­kel, a szovjet emberekre olyannyira jellemző termé­szetes melegséggel vették kö­rül a magyar nép küldötteit, így aztán ez a látogatás nem­csak politikai, a hivatalos ügyek intézése szempontjá­ból volt páratlanul gazdag, hanem érzelmi vonatkozás­ban is. Kifejezte a magyar és a szovjet nép. a két test­vérpárt. a két szocialista or­szág legteljesebb egyetértését, teljes összehangoltságát, test­véri kapcsolatait. Ezért emelhette ki a kül­döttséget kísérő magyar új­ságíróknak adott nyilatkoza­tában Kádár János, hogy bár »a két ország nagyságrendje nagyop is különböző«, min­den szempontból egyenjogú, megbecsült barátként kezel­nek bennünket, s a szovjet emberek számára »ugyan­olyan értékes és drága a szovjet—magyar barátság, mint nekünk a magyar— szovjet barátság.« A két párt és kormány ve­zetőinek legmagasabb szintű találkozói mindig kiváló al­kalommal szolgáltak arra is, hogy kicseréljék véleményü­ket a kétoldalú kapcsolatok állapotáról csakúgy, mint a nemzetközi kérdésekről. A látogatás és a tárgyalások eredményeit összegező közös közlemény fontos dokumen­tum: nemcsak a nemzetközi közvélemény előtt demonst­rálja a két párt és ország nézeteinek és álláspontjainak •eljcs egységét valamennyi megvitatott kérdésben, ha­nem eligazítást ad magyar és szovjet főhatóságoknak, vállalatoknak, intézmények­nek és minden rangú és fog­lalkozású dolgoztának is az együttműködés fejlesztésé­nek teendőire vonatkozóan. A kiinduló megállapítás — amely mintegy az eddig meglett utat is értékeli — az, hogy »magas színvona­lúak a két országnak a poli­tikai, gazdasági jés kulturális élet minden területére kiter­jedő testvéri kapcsolatai". Ezt a megállapítást a közös közlemény a továbbiakban részletezi, s egyben jelzi azt is, hogy milyen úton kívána­tos továbbhaladni. »Hatéko­nyabbá váltak — , hangsú­lyozta a közlemény — a két ország helyi párt- és társa­dalmi szervezeteinek, minisz­tériumainak és főhatóságai­nak, megyéinek és városai­nak kapcsolatai." A kap­csolatok fejlesztésének, az együttműködésnek ez a — mondhatnánk — »decentrali­zálása« kétségtelenül hatá­sosabbá. elmélyültebbé tette a munkát a különböző szin­teken. Behatóa foglalkoztak a tárgyaló partnerek a gazda­sági kaicsolatokkal. Az olyan nyersanyagban sze­gény orság számára, mint hazánk, : mai energiaválsá­gos világban hatványozott jelentőséé van a közös köz­lemény ,zon megállapításá­nak, amdy a két népgazda­ság mos készülő ötéves ter­veinek sszehangolására ösz­tönöz, különösen a fűtő­anyag- és energiatartalékok további kiaknázása céljából. Egyancak kölcsönösen hasz­nos és a hatékonyabb gaz­dálkodást szolgálja az a megjegrzés is, hogy a leg- FontosaPb gépipari ágazatok­ban a szakosítás és kooperá­ció száesítésérc közös intéz­kedéseiét kell tenni. A gazdasági természetű — iránynutató — megállapítá­sok kizül még ki kell emel­nünk i közös közleménynek- a szoóalista integrációs prog­ram fejlesztésére vonatkozó pontolat is. Általában hang­súlyt kapott ezenkívül a magy;r—szovjet tárgyaláso­kon : kétoldalú kapcsolato­kon ' túlmutató nemzetközi együttműködés különböző te­rületűnek és módozatainak vizsgálata. Ilyen együttműkö­désre hív föl a közös közle­mény a marxista—leninista elméet időszerű kérdéseinek kidogozásában, a burzsoá ideoógia elleni harc fokozá­sában. A tárgyaló felek el- liat.ro/tak azt is. hogy szé­lesítik a két külügyminiszté- riun, valamint a két párt központi bizottsága közt a külpolitikai konzultációkat és munkatalálkozókat. »Az MSZMP és az SZKP — han- gozaíja a közös közlemény — nagy jelentőséget tulajdo­nit a kommunista és mun­káspártok regionálisan és vi- lápgnéretekben végzett közös munkájának. A két párt megerősíti készségét, hogy elősegíti az erre irányuló gyakorlati lépések megvaló­sítását.« A közös közlemény végül részletesen foglalkozik a két pártnak a napirenden levő nemzetközi kérdésekben val­lott — minden tekintetben teljesen egybeeső — egységes álláspontjával. A nemzetközi enyhülés politikájának tér­hódításában oroszlánrésze van az SZKP, a szovjet ál­lam erőfeszítésének. Ez az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogramnak a gyakorlatba való átültetésére épült. A tárgyalásokon is ki­fejezésre jutott — és a közös közlemény is' megerősíti —, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar kor­mány és egész népünk min­den erővel támogatja ezt a politikát; eleget tesz inter­nacionalista kötelességének és lehetőségei szerint hozzá­járul ahhoz a nagy erőfeszí­téshez, amelyet a Szovjet­unió, a. Szovjetunió Kommu­nista Pártja fejt ki a világ békéjéért, biztonságáért és a társadalmi haladás győzelem­re juttatásáért. A magyar—szovjet barát­ság kiemelkedő hat napja volt a magyar párt- és kor­mányküldöttség szovjetunió- beli látogatása. Most a szov­jet—magyar barátságnak és “gyiittmüködösnek dolgos hét­köznapjai következnek. Ezek­hez erőt és lendületet ad mindaz, amit küldötteink a Szovjetunióban tapasztaltak. Az esők hátráltatják a mezőgazdasági munkákat Ülést tartott az országos operatív bizottság Kedden a MÉM-ben ülést I tartott a mezőgazdasági mun- ] kák szervezésére létrehozott országos operatív bizottság. Megállapította: szeptember második felében az átlagost meghaladó csapadék a növé­nyek érését hátráltatta és megakadályozta a folyamatos betakarítási munkákat. A Du­nántúlon mérték a legtöbb csapadékot, itt 10 nap alatt 50-60 milliméternyi esőt kap­tak a földek, s ilyen körülmé­nyek között lehetetlenné vált a betakarító gépek járatása. Háráltatta a csapadék a vető- és a mélyszántást, a mezőgaz­dászok azonban mindent egy­bevetve nem tartják károsnak az esőt, mert föllazította a ta­lajt, úgyhogy a következő idő­szakban könnyebben boldogul­nak majd a szántó traktorosok, akik a vető-szántás 65 százalé­kával készültek el. Az évszakhoz képest vala­melyest megkéstek a rozs ve­tésével. Ennek a munkának mintegy 45 százalékával vé­geztek; a magok földbe jutta­tását most már minél előbb be kell fejezni, mert lassan vé­get ér az optimális vetési idő. Ugyancsak meg kell gyorsítani az őszi árpa vetését. Az lenne jó. ha október első felében mindenhol elkészülnének a munkával. Zömmel csak most láttak hozzá a búza vetéséhez, a tervezett termőterületnek eddig 5-6 százalékán vonultak végig a vetőgépek. A múlt év azonos időszakához képest ez nem jelent lemaradást, arra azonban szükség van. hogy az októbert jól kihasználják a mezőgazdasági üzemek a jövő évi jó búzatermés érdekében. Az esőzések miatt kisebb- nagyobb késés jellemzi a be­takarítást. Mindössze két olyan növény van, amelynek fölsze­désével nem késtek meg; az egyik a burgonya, amelynek betakarítása a kisüzemekben gyakorlatilag befejeződött, s már csak a nagyüzemekben van földben a kisebb-nagyobb menyiségű gumó. A cukorré­pa fölszedése eddig megfelelő ütemben haladt, a munka gyorsítását elősegítette, hogy nincs hiány betakarító gépek­ben, és megfelelő alkatrész- készlet áll a gazdaságok ren­delkezésére. Nem ilyen jó a helyzet az egyéb őszi betakarí­tásé növényi kultúráknál, pél­dául a napraforgó vetésterü­letének csak egy negyedéről törték le a termést, holott ta­valy ilyenkor már a munká­nak több mint kétharmadával elkészültek. A kukorica törése is lényegesen hátrább van, mint tavaly ilyenkor. Nemcsak az esőzések vetették vissza ezt a munkát, hanem egyáltalán az a tény, hogy idén két héttel eltolódott a növény érése. Bő- " somogyi ven vannak még olyan táblák, üzemek közül is egyre több ahol további 2-3 /hétre lenne vesz részt a különféle iparsze- szükség az éréshez. rű zárt , yV s^üretn?inde” by-°nn^l ren(jszerekben. Ennek kapcsán elhúzódik. A kővetkező napok- , , , ban várhatóan igen nagy számos olyan gép geprend- ütémben kezdődik meg a szü- szer érkezik az üzemekbe, rőt országszerte, és ez nem kis amilyen korábban nem volt. gondot okoz a pincegazdasá­gok átvevő központjaiban. A A vásárlók kérése teljesült. Az újonnan átalakított gépen már 5, 10 és 20 dekás műanyag csomagolásban állítják elő a különböző gyümölcsízeket a Nagyatádi Konzervgyárban. Megtanulják az új gépek kezelését mezőgazdasági szakemberek kisebb-nagyobb torlódásra eleve felkészültek. A vetőmagellátás megfelelő volt az elmúlt időszakban, a vállalatok pótrendeléseket is elfogadnak őszi vetésű növé­nyekre. (MTI) Befejeződött Fonyódon a II. nemzetközi vákuumfizikai nyári iskola Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, az osztrák és jugo­szláv vákuumfizikai .tudomá­nyos egyesület és a Magyar nyári iskola nagyon jól sike­rült, s ezen külföldi megfigye­lők is részt vettek. A sikeren felbuzdulva szer­Tudományos Akadémia rende- vezték ezt a második nemzet zésében szeptember 23. és ok tóber 2. között rendezték meg Fonyódon, az Egyesült Izzó üdülőjében a II. nemzetközi, vákuumfizikai nyári iskolát. Erről a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai In­tézetének igazgatója a követ­kezőket mondotta; — Az Eötvös Loránd Fizikai - Társulat tervbe vette, hogy az iparban dolgozó szakemberek részére rendszeres előadás- sorozatokat rendez a vákuum­fizika tárgyköréből. Az elő­adók egyetemi tanárok, egyes ipari laboratóriumok kiváló munkatársai. Az első ilyen közi iskolát. Ezen a ritkított gázokban történő atomi és elektronütközésekkel foglal­koztak. Az előadásoknak nyolcvan hallgatója volt; a fele magyar, a másik fele jugoszláv, osztrák, francia, lengyel, NDK-beli és román. Mindany- nyian gyakorlati szakemberek, akik az előadás sorozat alkal­mával a gyakorlati munkájuk elméleti alapismereteiről hal­lottak előadásokat. Az előadók között a magyar szakemberek mellett neves francia, holland, NDK-beli. Jugoszláv, nyugatnémet és osztrák előadók is szerepeltek. Érthető, hogy az új, kombinált munkaeszközök kezelését meg kell tanulniuk a traktorosok­nak, kombájnosoknak, szere­lőknek. Az ismeretszerzés nem csupán azért kell, mert a gép új, és szerkezete eltér az ed­dig ismertektől, hanem azért is, mert ezeknek az értéke jó­val meghaladja az előzőket. Egy-egy ember kezében tehát számottevő értékű munkaesz­köz kerül, amikor az üzem ve­zetése rábízza az ilyen, gépet. Nem mindegy tehát, hogy ért-e hozzá a kezelője vagy sem, gondját viseli-e, vagy lel- kiismeretlenüj — és hozzáér­tés nélkül — bánik vele. , A CPS kukoricatermesztő rendszerbe tömörült gazdasá­gok gépkezelői szervezett to­vábbképzésen vettek részt a munkák megkezdése és a nagy értékű gépek megérkezése előtt. Most arról értesültünk., hogy a SOLANUM burgonya- termesztési rendszer gazdasá­gai is — Somogybán is több van közülük — elküldték szak­embereiket a hasonló céllal rendezett tanfolyamra. Ilyen tanfolyam Somogybán is volt, Somogytarnócán, s emellett az ország más részein, így Hodá- szon ás Baktalórántházán is. Termelőszövetkezeti és állami gazdasági agronómusok, bri­gádvezetők, gépkezelők vettek rész ezeken a továbbképző tanfolyamokon, ahol a SOLA­NUM burgonyatermesztési rendszer termelési technoló­giájával ismerkedtek, ezen be­lül is főként a rendszerben részt vevő gépeket tanulmá­nyozták. Milliós biitorforgalom Barcson (Tudósítónktól.) A barcsi áfész Otthon áru­házát márciustól Koósz István vezeti. Tőle érdeklődtünk gaz­dasági munkájukról, az áruel­látásról. — Az áruháznak 3 millió fo­rintos készlete van. Kétharma­da bútor, a többi vegyes ipar­cikk és cipő. Havonta átlag 1,6 millió forint értékű áru ta­lál itt gazdára. Ebből 900 ezer Gyors interjú A kukoricabetakarítás „nyitánya” előtt Néhány nappal a kukorica­betakarítás igazi »nyitánya« előtt arról érdeklődtünk Ram­mer Istvántól, az ÁFOR táj- egységvezetőjétől, hogyan ké­szült föl vállalatuk a nagy me­zőgazdasági munkára. — Az ÁFOR az idén először »betárolási szerződéseket« kö­tött a gazdaságokkal, feltöltöt- te azok tárolótereit. A felhasz­nálás kezdetéig a gazdaságok­ban tárolt tüzelő- és hajtó­anyag az ÁFOR tulajdonát ké­pezte, s csali utána került a gazdaság tulajdonába. Szep­tember 30-ig számlázták eze­ket az anyagokat, ekkor már végleg a gazdaságok tulajdo­nába kerültek. Bár Somogybán több gazdaság kötött szerződést velünk, mégis sok azoknak a száma, amelyek nem éltek ez­zel a lehetőséggel. Az állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek vezetői elfelejtették az 1972-es őszt, amikor akadozó volt az üzemanyagellátás. Az elmúlt hetek számunkra csen­desek voltak, s ez nem kedve­ző, hiszen csak a betakarítás kezdete után vásárolnak ezek a gazdaságok túlélő- és hajtó­anyagot. Akkor pedig a töme­ges megrendelés miatt szállí­tási gondjaink lesznek. Az esős időjárás hátráltatja a betakarí­tást, ugyanakkor a szárítók fel­adatát növeli. Somogybán az idén több új, nagy teljesítmé­nyű szárítót helyeztek üzembe. Ezek huszonnégy órás üzemel­tetés alatt átlag 8000 ezer liter tüzelőanyagot fogyasztanak. — Jelenleg milyen lehetősé­gek vannak a gazdaságok szá­mára? — Szállítóparkunk képes arra, hogy a még hátralevő né­hány napon a gazdaságok tele­fonon történő kérésére a szük­séges tüzelő- és hajtóanyago­kat kiszállítsa a helyszínre. N. J, — egymillió forintot tesz ki a bútor forgalma. Mint megtudtuk: 20 külön­böző céggel vannak üzleti kap­csolatban. A vevőik a Dél-Du- nántúlról kerülnek ki, Pécstől Nagykanizsáig. Erre nagyon büszkék a brigád tagjai. A ta­vasszal az állami kereskedel­mi vállalat is nyitott bútor- szaküzletet Barcson, s a kon- kurrencia még jobb munkára ösztökélte a szövetkezeti áru­ház dolgozóit. Nem csökkent, hanem emelkedett a forgal­muk. Szeptember 30-ig 450 szobabútort vásárolták náluk. Különösen kedvelik a kanizsai gyár termékeit, a zalaegerszegi és a pécsi bútorgyár készítmé­nyeit, a kaposváriak Boglárka szobáját. A külföldi bútorok közül a legszívesebben a szov­jet és cseh bútorokat veszik ■meg. Főleg a kisegítő bútorok hiányoznak a készletből: író­asztal, székek, fotelek, polcos szekrények nem mindig kap­hatók. A negyedik negyedévben még 3 millió forintos bútor- forgalmat vár az áruház. A műszaki cikkek hiánylis­táján már több minden szere­pel. Ezek közül a legfontosab­bak: nem tudnak beszerezni asztali tűzhelyet (naponta 10 darabot is el tudnának adni), fürdőkádat és villanybojlert, illetve apró villanyszerelési cikkeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom