Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-10 / 237. szám

Ötnapos tanfolyam propagandistáknak A népfront kiadványa Hasznos segítség munkánkhoz Az Olvasó népért-mozgalom '—' ' a női ivnwn at om iMnin, l ínrinltnann • »Hnev az öi-doabe l nütt. minden szinten tö1 A Kaposvári Városi Párt- ] bizottságon hétfőn ötnapos to- i vábbképzés kezdődött a párt- alapszervezetek propagandis- j táinak. Az ideológiai, tömeg- ,| politikai feladatokról, gazdasá­gi építőmunkánk eredményei­ről, a párt gazdaságpolitikájá­nak megyei, városi célkitűzé­seiről, a káder- és személyzeti munkáról, a munkahelyi de. mokráciáról hall előadást az a százhatvan ember, aki a me­gyeszékhely üzemeiből, intéz­ményeiből, hivatalaiból jött, Szerepel a tanfolyam munka­tervében időszerű -külpolitikai tájékoztató, pedagógiai mód­szertani előadás és a közmű­velődés helyzetének megtár­gyalása utón képtárlátogatás is. Ezenkívül előadás lesz ar­ról, hogyan lehet növelni Ka­posváron a munkásosztály tár­sadalmi szerepét. A tanfolyam céljáról Hifner Ferenc, a városi pártbizottság munkatársa a következőket mondta: — Igyekszünk minden olyan témáról széleskörűen tájékoz­tatni a hallgatóinkat, amelyek problémaként felvetődhet­nek. A mostanában megjelent határozatok tükrében kívá­nunk választ adni a felmerülő kérdésekre úgy, hogy azt pro­pagandistáink munkájuk so­rán felhasználhassák. Az sem véletlen, hogy pedagógiai mód­szertani oktatást is kapnak. Szükséges, hogy könnyen, ért­hetően átadhassák a tudnivaló­kat, az esetleg alacsony politi­kai képzettséggel rendelkezők is értsék. Tavaly nagy sikere volt, az idén is sokat várunk a fórumtól. A tanfolyam utol­só napján a város első számú vezetőivel találkozva a hall­gatók feltehetnek a várospoli­tikával, a városi közművelő­déssel kapcsolatos és egyéb kérdéseket is. Az egyik szünetben két hall­gatóval beszélgettünk. Egy ré­gi, tapasztaltabb, és egy fiatal propagandistával. Dr. Béres József, a Kapos­vári Húskombinátnál tizenhét éve vezet politikai oktatást: — Az első előadáson az ide­ológiai, tömegpolitikai munká­ban felmerülő feladatok­ról volt szó, különös tekintettel a XI. kongresszus előkészítésé­re. Az előadó jól ecsetelte fel­adatunkat, de a fiatalok ked­véért nem ártott volna részle­tezni, hogy milyennek kell len- I nie egy propagandistának em- | berismeret, képzettség vonat­kozásában, a magán, és köz­életben. A példamutatást ala­posan kell hangsúlyozni a mi tevékenységünkben. Sokat vá­rok a tanfolyamtól, hiszen a vállalatnál két csoportban 32 dolgozónak tartok majd az itt hallottak alapján előadást. A hallgatóságban az ifjab- bakat képviseli Németh Nán- dorné, aki a Somogy megyei Gyógyszertári Központból jött. Második éve propagandista. Tőle hallottuk a következőket: A mi intézményünknél 500 ember áll alkalmazásban. Eh­hez a létszámhoz képest saj­nos nagyon kevés ember vesz részt szervezett politikai okta­tásban : az egész megyében tu­lajdonképpen csak két részle­günknél, a kaposvárinál és a I siófokinál. Propagandistamun­kámban gondot okoz, hogy I »-vegyes összetételű« hallgatók I számára kell közérthetően, ugyanakkor nem »szájbarágós« j módon előadásokat tartanom. | Hallgatóim között ugyanúgy megtalálható a raktáros, a pénztáros, mint a gyógyszerész és az orvos. Arra törekszem, hogy valamennyiük számára közérthetően beszéljek. Rövid, mindössze kétéves propagan­distamunkám tapasztalata alapján mondhatom, hogy nagy szükségünk van a párt- b’zottság tanfolyamára. Külö­nösen a külpolitikai tájékozta­tók hasznosak az eligazodás­ban. G. J. Több mint ezer szarvast ejtettek a vadászok Az Országos Trófeabíráló Bizottsághoz naponta érkeznek a vadászok, hogy az elejtett szarvastrófeákat értékeljék. Az idén szeptember végéig ezertizenegy szarvasbikát ejtettek a vadászok. Ebből 105 arany-, 220 ezüst-, 300 bronzérmes trófeát értékeltek. VARGA DOMOKOS ölyök­éctolgaté Az édes anyanyelv (IX.) Gyerekeink — ha nem süke­tek — maguktól is megtanul­nak beszélni, nemcsak egyes szavakat, neveket használni, hanem azokat mondatokká is fűzni, anyanyelvűk rendszeré­ben gondolkozni, s gondolatai­kat e rendszer törvényei sze­rint ki is fejezni. De ezt a fejlődést segíthet­jük, siettethetjük is, és amit az első néhány évben e téren elérünk, az a gyerek egész ké­sőbbi életére kihat. Magyarán: nem mindegy, hogy anyanyelvét ki milyen rokon tanulja meg a szülői házban, illetve az óvodában, s ki milyen gondolkodási kész­séggel, a szó, a beszéd milyen biztonságával indul neki ké­sőbb az iskolának. Áll ez a zenei anyanyelvre is, sőt a kettő ebben a korban még elválaszthatatlan. A dal­lam nélküli mondókákat is Somogyi Néplap azért tanulják meg olyan könnyen a gyerekek, mert rit­musuk van. Ami pedig éne­kelhető szöveg, az valósággal ragad rájuk­Mi »népdalos« család va­gyunk, magam is tudok né­hány száz magyar népdalt, fe­leségem sem sokkal keveseb­bet, s ez mérhetetlenül sokat segített fiaink, lányaink szóra és zenére kapatásában. Két- hároméves koruktól már nem­csak a játékdalokat, a »-Bújj, bújj, zöldág«-at, a »Lánc, lánc eszterlánc«-ot és társaikat fúj­ták velünk együtt, hanem sok más egyszerűbb dalt, majd ka­rácsonyi dalokat, majd tréfás nótákat, olyanokat, mint a »Kiment a ház az ablakon, benne maradt a vénasszony«, »Egy nagy orrú bolha úgy ná­lunk kapott- volt«, »Kiskertem­ben uborka, reá kapott a ró­ka«, sőt: »0 mely sok hal te­rem az nagy Balatonbahhaa- rahharahhhahha«, utóbb pe­dig már mindenfélét. Nagy gyerekeinkben a vetés azóta beért: kisebb-nagyobb kitérőkkel mind eljutott Bachig és Bartókig, de a nép­dalokról se szokott le egyik se. S eljutottak fokról fokra a legnagyobb magyar és nem magyar írók műveiig, beleért­ve a versek értését és szere- tetét. Bubu is ezen az úton indult el. Hozom haza tegnap is az óvodából, útközben beugrunk a kis hegyi boltba, némi ke­nyérért és kenyérre valóért. Én vásárolok, no még ebből is kérek harminc dekát, abból is negyvenet, de félfüllel közben azt hallgatom, hogyan fújja hátam mögött a legújabb ked­venc nótáját: AHOL MOZGALOM INDUL a könyv kultuszának megte­remtésére, ott egyben termé­keny talaja van a gondolat­nak. Nálunk megindult ez a mozgalom, csak éppen csiga- lassúsággal terjed. Jó lenne már végre nagyobb sebességre kapcsolni. Ez az igény hozta össze Nyíregyházán mindazo­kat, akik már eddig is napról napra megújuló leleménnyel, türelmetlenül’ nekiláttak a szép szavakat tettekre válta­ni. Köztük volt Böröcz Ottóné pedagógus is, érdemes idézni néhány gondolatát a tanácsko­zás alapján megjelent kiad­ványból. »Somogy megyében, a mar­cali járásban van Nemesdéd község, 1200 lélekszámmal. Függetlenített munkára a nép­művelésben nincs lehetőség, a könyvtárban nincs erre mód. A népművelés és a könyvtár munkásainak száma Somogy megyében sajnálatosan kevés«. Az Olvasó népért-mozgalom I. országos tanácskozására el­jutott annak a püspökladányi parasztembernek a szava is, aki így kiáltott föl egy kicsit indultosan: »Hogy az ördögbe ne tudnánk segíteni a pusztai diákokon?« És megindult a Könyvet a pusztai diákoknak- akció, hála Bajor Nagy Ernő­nek, a Szabad Föld rovatveze­tőjének, aki huszáros csínnyel a tanácskozás részvevőit is »megvámolta«, s ez az akció máig sem fulladt közönybe. Igaz, rögtön fel is tették neki a kérdést, hogyan tovább? Hi­szen egy könyvtár csak akkor él, ha megfelelő állomány van, amelyet folyamatosan fejleszt, és van valamennyire képzett könyvtáros, aki ezt a könyv­tárat kezeli. A leggondosab­ban összeválogatott, egy tö­megben adott könyvajándék sem vetekedhet a rendszeresen vásárolt, kialakított állomány­nyal. Mélyíteni kell a betű iránti vonzódást azokban, akik ma még könyvek nélkül élnek, ol­vasókká kell formálni azokat, akik éppen csa a betűket bön­gészik. Okos szóval eljutni a városok perifériájára, a kis községekbe, a tanyavilágba, ;róknak, pedagógusoknak, a kultúra terjesztőinek, mozgó­sítani szervező erőiket. Minde­nütt, minden szinten többet kell foglalkoznunk a szemlélet formálásával, elsősorban ön­magunk szemléletét kell ala­kítanunk. Ahogy azt László Bencsik Sándor teszi sorra megjelenő írásaiban. »Nyíregyházán úgy éreztük, hogy egész munkánkhoz hal- I latlanul izgalmas és felelőssé­get ébresztő hátteret kaptunk« — mondotta Darvas József. — Hangsúlyt kapott a fiatalság olvasóvá nevelése. A KISZ- küldött felszólalásában — amellett, hogy sok jó kezde­ményezésről adott számot — egy mondat semmiképp sem tetszett:'ők úgy érzik, hogy eddig jó úton jártak, és nem kell változtatni azon, amit ed­dig csináltak az Olvasó népért- mozgalomban. Senki se mond­hatja ezt! A fiatalokat prob- lámalátásra, vitára, alternatí­vák közötti döntésre kell ne­velni« — mondta az író. A TANÁCSKOZÁSRÓL megjelent kiadványnak el kell jutnia mindenhová, hogy hírt adjon a sok jó kezdeményezés­ről, mindarról, amiről számot adtak a küldöttek. Sz. Sz. Tartósítás gázzal, a tányér eldobható Ebéd negyven másodperc alatt A belkereskedelmi miniszter a közelmúltban mintaüzemmé nyilvánította a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat pécsi gasztroíolüzemét. Az ország­ban e modell alapján több ilyen egységet kívánnak lét­rehozni- Erről tájékoztatott Hegyes Ferenc, a vállalat igaz­gatója. — A kisebb gasztrofolüze- mek előnye, hogy rugalmasan tudnak alkalmazkodni az igé­nyekhez. Mi naponta tízezer adagot készítünk, s csak rö­vid ideig raktározzuk, mert gyorsan kikerül a fogyasztók­hoz. A nagy mirelitgyárak azért dolgoznak kevésbé gaz­daságosan, mert jóval többet termelnek, sokkal nagyobb hű­tőberendezés szükséges a rak­tál ozásnoz. Mi közvetlenül kivetni tudjuk az ízlés — a piac — változásait. Ha például a lecsó keresettebb, hát 1 ■ vvit csinálunk, ha a másik napon a töltött paprikát kérik, akkor már azt készítünk. Az igénye­ket persze mi sem tudjuk mindig kielégíteni, de a mos­tani 10 000 adag mellett nehéz is. Jövőre az üzem bővítését Szereti a tik a meggyet, ketten szeretünk mi egyet- Jaj Istenem, milyen furcsa, mikor ketten megyünk oda! Szerettelek sok ideig, estétől fogva reggelig. Ugye, rózsám, nem nagyüdő? Száradjon beléd a tüdő! »Üdő« — énekli régiesen, székelyesen. még ki is javít, ha én véletlenül időt találok mon­dani. Nem mintha ettől, meg a tiknek mondott tyúktól tud­na jobban magyarul, hanem attól a felszabadultságtól, ami­vel rájár a szája a legkülön­félébb népi és irodalmi szöve- vegekre, dalokra, mondókák- ra és versekre. Nem bánja, ha féltucat idegen vásárló hall­gatja is, és vet rá ki csodálko­zó, ki mosolygó pillantásokat: ö fújja a magáét, azt, ami lel­ke szerint az övé. Hisz az em­beri élet első évtizedében le­hetőleg mindenkinek a saját anyanyelvében kell megerő­södnie, gondolatait felszabadí­tó, szabad szárnyalásra kész­tető jártasságra szert tennie: ez olyan törvény, amely bün­tetlenül nem szeghető meg. Csak a büntetés — mint annyi más esetben e széles világon — nem a bűnösöket szokta sújtani, hanem az ártatlanokat, a vétleneket­De mielőtt másokra vetnénk követ, azzal nézzünk szembe: mi magunk mindent megte- szünk-e, hogy gyerekeink ér­telmüket és egész egyéniségü­ket kibontakoztató, gazdag anyanyelvhez jussanak? Az, hogy naponta bekapcsol­juk a tévét, ehhez nem elég. Bár a tévé is sokat segíthetne tervezzük és megkétszerezzük a termelést. — A vállalat sok konyhát üzemeltet Somogybán. Ezeket hogy tudják Pécsről irányíta­ni? — Az, hogy itt van a köz­pont, nem jelent semmit. Vál­lalatunk öt megyében dolgo­zd k, nem tehetjük előbbre vagy hátrább sem az egyiket, sem a másikat. Az anyagellá­tással nincs nagyobb gond. Ka valami hiánycikk, azt az erre a célra fenntartott köz­ponti raktárból szállítjuk. A kaposvári kirendeltségvezető azonnal tájékoztat bennünket mindenről- Vannak persze gondjaik is: több konyhát kell a közeljövőben felújítani. Űj beruházásunk a Kaposvári Ru­hagyár 1000 személyes konyhá­ja lesz. — A gasztrofol jelent-e va­lami újat az üzemi étkezdék­ben ? — Nemcsak újat jelent — s ez nem túlzás —. hanem for­radalmasíthatja az üzemi ét­keztetést. Sokkal kisebb hely kell hozzá, kevesebb személy­zet, és gyorsabban is készül. Már készek egy olyan üzemi konyha tervei, ahol gasztro- folból főznek, és eldobható evőeszközök lesznek. Ez sok­— az eddiginél sokkal-sokkal többet — dalok, mondókák, felelgetők, kiolvasók, tréfás és nem tréfás találóskérdések, szólásmondások tanításával, ^ olyan műsorokkal, ameiyekj) Növényvédelmi tájékoztató ezeket hói szinte észrevétlenül,^ hol egészen nyíltan és észre- vehetően ragasztják rá a gye-(> rekekre. De a »gyerekes« szü-f lökre is, mert igazi eredmény^ ial higiénikusabb. Nem min­denhol tudnak ugyanis megfe­lelően mosogatni, s ha nincs kellő berendezés, bizony gusz­tustalan a tálalás- Az új forma még csak meg sem drágítja az ebédet, mert a Tiszai Vegyi Kombinát fogja gyártani az olcsó műanyag tányérokat az eddig importból vásárolt ét­készletek helyett. Mivel nem kell mosogatót építeni, nincs szükség meleg vízre és a nagy számú személyzetre sem. Az előállítási költségek így lénye­gesen kisebbek lesznek. Még ennél is korszerűbb a gázzal tartósított étel. Mű­anyag zacskóban 4 hónapig is friss marad plusz 25 fokon. Nem kell hűteni, és infrasu- gárzásos kemencében — ez ki­sebb méretekben is készül — negyven másodperc alatt me­leg ételt lehet belőle készíte­ni. A kemencén kívül másféle berendezésre nincs szükség- Egy, legföljebb két személy elég a kezeléséhez, és még a legkisebb tanyai iskolában, fa­lusi vendéglőben is meleg ételt kaphatnak a diákok vagy a vendégek. Ezzel is folynak kí­sérleteink, remélem mihama­rabb sikerül ezt az eljárást el­terjeszteni. Ez a jövő lehetősé­ge. Nem frázis: olcsón, gyor­san, korszerűen. L. P. fi gyiimölcsfaoltványok minőségéről csak így érhető el. Jómagam tapasztalatból be­szélek. Itt van például egy fe-< lelgető: — Hogy a kakas? — Három garas! — Hát a tyúk? — Az is úgy? — Hát a jérce? — Szaladj érte! — Drága, drága, add alább, add alább! Én a tyúkom nem adom, j inkább körülszaladom. ^ A gyümölcsfaoltványok be­szerzésekor figyelemmel kell lenni a legfontosabb minősé­gi követelményekre, melyek a leendő gyümölcsfa értékét és egészségi állapotát hosszú évekre meghatározzák. Sem­milyen körülmények között ne vásároljunk oltványt zugfais­kolában! Csak államilag el­lenőrzött faiskolából kiter­melt oltványokat szabad for­galomba hozni. A gyümölcs- faoltványok minőségét szigorú növényegószségügyi és szab­ványelőírások határozzák meg. A jó oltvány fejlett, erős gyökérzettel rendelkezzen. A A lehető legegyszerűbb szö-f törzs egyenes és erőteljes le- veg. Kétéves korában Bubu* gyen. A bokorfák törzsmagas­sága 40—60 cm, az alacsony törzsű fáké 80—100 cm, a kö­zepes törzsűeké 120—140 cm legyen. Az oltvány lehet el­ágazás nélkjüli, úgynevezett suháng, vagy koronás fáeska. Az utóbbi legalább 4—5 jól fejlett oldal vesszővel rendel­kezzen. A forgalomba került gyümölcsfaoltványoknak me­chanikai sérüléstől, minden kártevőtől és betegségtől, de még ezek nyomaitól is telje­sen mentesnek kell lennie. A faiskola köteles minden oltványra jeltáblát erősíteni. ^ Azon föl kell tüntetni a fais- i kola nevét és az oltvány íaj­már vígan fújta- Én voltam a kérdező, ő a felelő. (Idővel — jóval később — meg is fordí­tottuk a szerepeket.) Azt látni kellett volna mindenkinek, azti a boldogságot, amivel egy-egy- kérdésemre rávágta a választ A Nem bánta, ha tizedszer kezd-J tűk is újra. , A sokszori ismétlés — ha el)) nem unják — megoldja a ' esik nyelvét. Bububan is van némi hajlam a hebegésre, da­dogásra. Vagy mondjuk így: volt, mert már legalább egy éve nyomát sem látom- Kinőt­te a sok vidám felelgetős, mon-í dókás játék közben. t (Folytatjuk.) táját. Ha tavaszra kell ha- lasztanunk a gyümölcsfaoJt- vány ültetését, mélyebben vermeljünk (40—50 cm). A fácskákat sűrűn egymás mel­lé rákjuk, és ügyeljünk arra, hogy a gyökerekre szórt por- hanyós föld a gyökerek közeit betöltse, mert az üresen ma­radt kis zugocskában a nö­vényt károsító gombák vagy baktériumok elszaporodnak. Az oltványokat védjük a ki- j száradástól, ezért a takaróföl- | det öntözni kell. j A krizantém betegségei kö­zül legáltalánosabb a szeptó- j riás levélfoltosság. Könnyen j felismerhető a leveleken levő sötétszürke, éles határú, ke­rek foltokról, melyek idővel összefolynak. A betegség elő­rehaladtával a levelek elhal­nak, s a virágzás gyenge lesz. Káli- és foszforműtrágyákról gondoskodjunk. A fertőzött leveleket távolítsuk el. Véde­kezésül csak a talajt öntözzük ! 2 dkg/10 liter Orho-Phaltan vagy 3 dkg/10 liter Zineb ol­dattal. A krizantém levelein gyakori a barnarozsda, mely­nek tünetei szintén a levele­ken jelentkeznek apró, csoko­ládébarna foltok formájában. A szeptóriás levélfoltosság el­leni védelem a rózsa ellen is hatásos.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom