Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

/ KűaotCár' 1974. X. 5. ^ A SOMOGYI NÉPLAP MELLÉKLETE ' Albérlők háza épül Ú| iskolát kérnek a peremkerületek Legfontosabb a munbásműveEtság Kaposvár közművelődése so- j kát fejlődött a felszabadulás óta, ennek ellenére sem a kor követelményeinek nem felel meg, sem a megnövekedett vá­ros igényeit nem tudja ki- .elégíteni. A városi pártbizott­ság e héten megtárgyal'ta a közművelődés helyzetét a Köz­ponti Bizottság, a megyei párt- bizottság határozatának szelle­mében, s elsősorban a felada­tokra irányította rá a figyel­met. A megyeszékhely város­ban gyenge a közművelődési munka hatékonysága, a vi­lágnézeti nevelés hatása. A pártbizottság azt a célt tűzte maga elé, hogy minden erőt egybefogva, minden lehetősé­get kihasználva emeli a köz­művelődés színvonalát. Jó ajánlást a brigádoknak A város ma már iparinak számít: több mint tizenhét ez­ren dolgoznak az iparban és az építőiparban. Éppen ezért állította a munkásműv éltté g emelését a feladatok közép­pontjába. Ez elképzelhetetlen anélkül, hogy ne vegyük figye­lembe a munkások rétegeződé- sét, a több mint nyolcezer be­járót. S hogy kire lehet építe­ni? Elsősorban a nagyüzemek­re, a szocialista brigádokra. Sokszor szóba került, hogy a szocialista brigádok úgyneve­zett kulturális vállalásai tor- malisak. Ezt csak akkor lehet megszüntetni, ha a gazdasági, a társadalmi vezetők közművelő­dési szemlélete kialakul, s e- szerint irányítják a brigádok életét; nemcsak a pillanatnyi gazdasági érdekeltséget nézik, hanem azt is, hogy emelkedjen lát. A múlt tanévben kétszáz- tizenegyen szerezték meg a bi­zonyítványt, most szeptember­ben pedig hárómszázhúszan ültek be az iskolapadba. Az is­kolák, az üzemek és a dolgo­zók együttes erőfeszítése hoz­hat itt eredményt. A meggyő­zés nélkülözhetetlen, elsősor­ban azt kell megértetni egyné­mely gazdasági vezetővel, a hi­ányos iskolázottságú emberek­kel is, hogy miárt hasznos a tanulás. A városi pártbizottság úgy ítélte meg. hogy az érde­keltséget mindenképpen nö­velni kell. Sokat lendíthet az ügyön, ha szaporodik a kihe­lyezett, műszakokhoz igazodó osztályok száma, minden se­gítséget megadnak a dolgozók­nak a tanuláshoz a vizsgára való felkészülésben. Szép fel­adat ez például az üzemi értel­miségieknek. Csak akkor szű­nik meg a lemorzsolódás, ha minden továbbtanuló mellett ott áll egy »instruktor«. A városi pártbizottság min­dent megtesz azért, hogy a ka­posvári pedagógusok révén el­érje: minél kevesebb legyen azoknak a száma, akik a tan­kötelezettség időszakában nem végzik el az általánost. Ez j azonban még nem biztos, hoáy j megoldja az üzemek gondját, j mivel a megye minden részé- i bői, sőt más megyéből is vesz- • Egységes műsorfüzet Baj van az emberek szemlé­letével a városban. Nehezen értik meg azt, hogy a közmű­velődésre kiadott forintok nem azonnal kamatoznak. Az egyik vállalatigazgató hozta föl pél­dának, hogy még a szakszer­vezeti tanácsot vagy az szb-t is meg kell győzni, ha bizonyos összegek közművelődési célra való felhasználására kell igent mondania. Így aztán nem cso­da, ha a jó törekyések ellené­re sem arra fordítják a kevés kulturális alapot, ahová kelle­ne. A városi pártbizottság na­gyon fontosnak tartotta, hogy a rendelkezésre álló pénzt mindenhol arra használják fel, ami a legfontosabb az ottani közművelődés szempontjából. A megyeszékhely lehetőségei — a gondok ellenére is — sok­kal gazdagabbak, mint más so­mogyi településeké. Nagy a szerepe a rendezvények össze­hangolásának, a jó propagan- i dának. A mostani kaposvári | műsorfüzet azonban gyenge j színvonalú, a moziüzemi vál- ! lalaton. a tanácson kívül egyet, j len művelődési intézmény sem | tekinti szívügyének sem a megjelentetését, sem a propa A csecsemők és a gyer­mekek nem tartoznak ugyan az ifjúság hagyományosan el­fogadott fogalmába, így intéz­ményeik sem. Pedig ezeknek i az intézményeknek a fejlesz- j tése egyértelműen az ifjúság j érdekeit szolgálja. Részben I azért, mert a fiatal anyák j gyermeknevelési gondjait eny- | hiti, másrészt mert a gyerme- | kék felkészítése az ifjúkorra — amely az iskolába járással kezdődik — így sokkal ered- : ményesebb. A városi tanács- ; ülés ebből a meggondolásból a ; bölcsődék, óvodák, iskolák helyzetéről kezdte meg szám­adását, amikor az ifjúsági tör­vény szellemében a tanácsi feladatokról tárgyalt. Meg­nyugtató, hogy Kaposváron minden gyermeket föl tudnak venni az óvodába. Ez .kevés városról mondható el. Az if­júsági törvény is ösztönzést adott e nagyszerű összefogás­nak. s ez az óvodai fejlesztés lényeges túlteljesítését ered­ményezte. A város vezetősége az iskolák korszerűsítése, bő- , vítése terén is jó eredmények­re számít.. Az egyik hozzászó- . ló például javasolta, hogy ne csak az új városközpontba j tervezzenek új iskolát, hanem j vegyék tekintetbe a peremke­rületek — Cser és Donner — ; beépülését, benépesítését park mögötti szabad területen t letve — új iskolát emelni. j mára — Joggal kifogásolta a tanács- t ülés, hogy 1963 óta foglalkozik J a város vezetősége az ifjúsági j ház építésével. Azóta csak tér- | vezgetünk. Végre valóra kelle- \ ne már váltani a terveket. Egyetértett a tanácsülés az- j zal, hogy a fiatalok fizikai ál­sgy kisebb rés* szá- a munkásszállás. Az OTP beruházásában épül most sgy 70 lakásos garzonház. Itt a lakások vételára várhatóan 170 ezer forint lesz. A kezdő szakemberek munkások ezt munkahelyük támogatása nél­kül képtelenek megvenni, pe­dig aránylag kevés fiatal kap lóképességét növelni kell. S ez . az üzemétől lakásvásárlási vagy nem föltételnü! pénzkérdés. ; Valóban, még sok tornaterem­re. fedett sportteremre van | szükség, és hiba, hog>- a sport- I csarnok építése is elhúzódik, de a meglevő pá'yák és ki- ! rándu'óerdők sincsenek ki- j használva. Ha az erdei torna- , pályán esetleg végigmegy is . valaki, az biztos, hogy utána ! autóval tér vissza a városba. ( Sőt sokan ma már az általános j Iskolás gyermeküket is autóval viszik az iskolába. Sokkal több j egészséges mozgásra van szük­sége a fiatalságnak. Évente több emr fiatal vé- I géz a különböző patroná’ás: | szerződések keretében, if j'úsá- , gi táborokban társadalmi | munkát. Az országos építőtá­borokon kívül — abol az idén 800 fiatal dolgozott — az utób- j bi két évben csaknem 300 fia­tal dolgozott a kaposvári épí­tőtáborban. Az egyedül élő. és család­alapítás előtt álló fiatalok la- ís- i káshoz juttatása nincs meg­pítási hozzá’árulást. Sokuk gonc’jgn envhít a vá''c;i ta­nács elhatározása: albérlők házát építtet. Az ifjúsági törvény megje­lenése óta több fiatal jut üdü­lési lehetőséghez a munka- kahelyi szakszervezeti/bizott­ságok révén. A tanulóifjúság üdültetése is kedvezően kezd alakulni. A fiataloknak mégis csak kis része '’dűlhet, vehet részt országjáró kiránduláso­kon. Különösen a nagycsalá­dosok gyermekei esnek el et­től. Ezért — mint mondta — cél- | oldva. Csak a rendkívül drága szerű lenne a Centenáriumi i albérlet marad számukra, il­VárOSunk ifjúsága a tár- j sodslmi termelésben, politikai i és közéletben jelentőségének j és súyának megfelelően helyet j kapott. Erősödött az ifjúság j társad ami felelőss égéi ■zete, megváltozott érdeklődése a vá- . ro.s gazdasági, politikai, kultu- ; rális és szociális fejlődése j iránt. A közélet legkülönbö- i zőbb terű’étéin többet levé- j kenykednek. Gombos Jolán nek föl dolgozókat.^ A textil- ; gáiását. Éppen ezért a városi ta művek szerint például elsősor- , nács művelődésügyi osztálya ban az utóbbi öt évben nőtt a j adja ki a jövőben az egysé- n\ olc osztálj’t nem végzettek j g€S műsorfüzetet. Ez tartal- száma. Míg a hatvanas évek- j mázzá a különböző szervek és ben mintegy 70-en voltak csak. ; intézmények összehangolt te- jelenleg 327 a számuk. Meg- \ vékenységét és rendezvényeit, a győztek nem könnyűszerrel J politikai, a társadalmi, a tudo- — huszonhat dolgozót, hogy te- mányos. a művészeti évfordu- jezze be a tanulmányait. Le- ! lókat és könyveket is ajánl e hetove tették, hogy munkaidő- témában. ben tanuljanak, kilátásba he-' Nagy feladat vár a kaposvá- lyeztek bizonyos anyagi jutta- i rj pártszervekre és szerveze- tást. jutalomszabadságot a ! tekre — a pártbizottság ülésén vizsga esetére, s már ( megjelölt feladatok megoldá- an. i sában. — Mi lennénk a legooldo- gabb emberek, ha előre tud­nánk mindig, hogy hol lesz va­lami galiba. Embereink éjjel- nappal szolgálatban vannak. Ha esik, ha fúj, készenlétben a brigádtagok műveltsége, képzettsége. A Pamutfonó-ipari ! sikeres Vállalat Kaposvári G>árában akjjj-nak maradni néhány« immár nyolc év óta van egy- ’ ... . " . i séges művelődési- terv. A szó- ! Ez d Pelda ls Jo1 mutatja: mi- I cialista brigádok kulturális : lyen fontos napi feladat min- j vállalásai kezdetben itt is' for- j den üzemben, közművelődési málisak voltak, azonban a j intézményben a már tanuló megfelelő ajánlások hozzásegi- \,dolgozók támogatása, ösztönzé- | tettek a kis közössegeket ah- , . . . j hoz, hogy valóban az ízlésük- | s® "a 1,ve^ lelkesítése , ne- nek, az érdeklődésüknek meg- : hogy visszarettenjenek az első ! felelőt válasszák a progra- 1 nehézségektől, mokbói. Ezt természetesen más j , , , üzemben is meg lehet valósíts- ! Középiskolába sokkal szive- ni. a textilművek vezetői szí- | sebben és könnyebben jelent- vesen közkinccsé teszik a ta- | keznek az emberek. A város­L. G. | tol! pasztalataikat. „Instruktort” a tanuló mellé Nagy gondot okoz a város­ban és az üzemekben, hogy »újratermelődnek« a nyolc osz­tályt nem végzettek. Náluk a szakmai továbbképzést is aka­dályozza ez a hiány. A megye- székhelyen több ezren dolgoz­nak olyanok, akik nem Végez­ték még el az általános isko­ban mintegy 2500 felnőtt tanul közép- és szakközépiskolában. A gondot elsősorban az isko­lák, a pedagógusok túlterhelt­sége okozza. Enyhítene a gon­dokon, ha nyugdíjasokat is be­vonnának az oktatásba. A párt- bizottság egyetértett azzal a javaslattal, hogy a jövőben létre kellene hozni egy önálló, középfokú felnöttoktató inté­zetet. .— Hát mit mondjak ön- I nek? — kezdte Barna József, j a DÉDÁSZ kaposvári üzem- igazgatóságának osztályvezető- j je. —: Mire kíváncsi? Arra, | hogy a városban hány méter | hosszú a vezeték? Ezt rend- | állnak. Gyakran térdig érő szeresen, űgv félévenként min- sárban, esőben, hófúvásban is dig megírják. Jó volna egy- j be kel* járniuk- négy-öt kiló- szer kicsit más oldalról is meg- j méter hosszú nagy feszültségű közelíteni a témát. j vezetékszakaszt, amíg a hibá­— Például? : ra bukkannak. — Mondjuk úgy, hogy *egv | — A leggyakoribb' fiiba? alkalommal beülne a hibáéi- j szakad a vezetékre .......... , , ., . vagy nagyobb madár okoz rö­h antonk melle a gépkocsiba es j vidzárUtot Elhárításuk nem ki men ne vele a terpere. j okoz különösebb nehézséget. t— Remek ötlet, rögtön meg j legtöbbször maguktól elszene- is 'beszélhetnénk egy időpon- í iedve a földre hullnak. Auto­i métáink ilvenkor egyből kap- ‘ cso’nak. és máris vidáman j szalad tovább az áram a fo­gyasztóhoz. — A fogyasztók? — Nincs minékynk semmi bajunk a fogyasztókkal, csak az, hogy nincs elég emberünk. I Nem tudunk mindái »sötét címre« szerelőt küldeni., Any- j nyit azonban megteszünk, hogy ahonnan több bejelentés érke­zik, oda kiküldjük az ügyelete­seinkét. Perfee mindig ágasko­dik bennünk a kisördög, mert mi van akkor, ha éppen ilyen­kor csap az istennyila valarrv főközpontba, és nincs sehol egy emberünk. Igaz, nem lehet valami kellemes dolog mond­juk szombaton, vagy vasárnap este sötétben kuksolni. Ilyen­kor szoktak tollat ragadni, és indu’atos levelet írni a Somo­gyi Néplapba, tudja, a Tisz­Hétfőn megnyílik Az új kaposvári óvoda I jaz illetékes válaszolt Jövő héttől esedékes a fölemelt fűtési díj teltbe... Nagyobb baj az, hogy néha egész városrészek borul­nak sötétbe. Mennyire saccolja fogyasztói árbevételünket? — Nem is tudom. Talán úgy tízmilló körül. — Na, hogy ne menjen üres kézzel... de előbb kapaszkod­jon meg. A kívülálló nem is sejti: kétszázmillió fölött van. Látja az asztalomon ezt a két telefont? Amikor egyszerre kezd csörömpölni mind a ket­tő, azt se tudom, hova nyúl- iak. Ez a zöld a mi saját kü­lön vonalunk, szolgálati tele­fon. ez mindig akkor csöng, ha kell. Hanem a másik, ha kell, ha nem. mindig berreg. Zsebemben egy határozatlan időre szóló meghívóval eltű­nődtem: milyen lehetett régen váriunk közvilágítása? Sötét állapotok uralkodhattak akko­riban, mikor csak addig volt fény, míg csonkig nem égett lassan a gyertya. Éjnek idején a tisztes polgár bizony köny- nyen a nyakát törhette, míg az Arany Oroszlán gyógyszertár felé botorkált, hogy fériiönér- zetére flastromot vegyen. Lo­vát a vasfogantyúhoz kötve imáig is ott van, aki nem hiszi, járjon utána) átkozta az akko­ri közállapotokat. Aztán jött a sziszegő gázláng; lobogásá- tó! megbűvölve éjszakai pillan­gók perzselték meg szárnyu­kat. Ma már zöldets fényű hi­ganygőzlámpák százéi ontják — nem tudom hány lux fény­erővel — a világosságot az éj­szakában. Sz. Sz /■ i Régi kaposvári históriák Köztudott, hogy szeptember elsejétől 20 százalékkal emel­kedtek a központi fűtési és me­legvízszolgáltatási díjak. En­nek ellenére a múlt hónapban még nem a fölemelt díjat fi­zették a Kai íny in városrész központi íűtéses házainak la­kói. Az érintett majdnem 1100 család »pénzügyminiszterei« attól tartanak, hogy esetleg né­hány hónappal később egy ősz- szegben kell kifizetniük az el- naradt díjat. És nemigen volt öztük, aki e célra félretette olna az utóbbi két hónap öt­ön forintos fizetéskiegészité­Mikor kapják kézhez először I a fogyasztók a módosított díjú j számlákat? — Ezzel a kér- j déssel fordultunk Németh I Gyulához, a Somogy megyei ] IKV igazgatójához. — Ötszáz számlát már ki- I küldtünk, a jövő héten pedig | már valamennyi lakóhoz kéz- besítjük a számlát. Az egyhó- I napos késedelem oka az volt, hogy csak szép1 ember második hetében kaptuk meg a rende­lettel kapcsolatos utasításokat. Ezután pedigf bérleményként kellett kiszámítanunk — a lég­köbméternek, illetve a lakás nagyságrendjének megfelelően — a módosított fűtési és me- legvízszolgáltatási díjakat. Ma még csak »kedvcsináló« | felvételt mutathatunk be ka­posvári olvasóinknak a Petőfi utcai új óvodáról. Kétszáz- ; negyven szülőnek, illetve kis­gyereknek nyújtjuk át öröm­mel azzal a hírrel, hogy hétfőn megnyílik ez a várva várt gye­rekintézmény. De az öröm nemcsak a kétszáznegyven csa- j ládot érinti, hanem valameny- j nyi testvérintézményt is, és \ nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy rajtuk kívül sokunkat még. Hiszen a megye óvodahá­lózata bűvült ezzel az új léte­sítménnyel. És hogy valamit az itt meginduló munkáról is mondjunk: megyei módszerta­ni központ lesz az első somo­gyi kétszintes óvoda. A hétfői nyitásról csütörtö­kön már bizakodóan beszélt az óvoda vezetője, Molnár Lászióné, hiszen a legfonto­sabb, a két napos próbafűtés sikerrel járt. Ott-jártunkkor még a Krénusz iskola felőli bejárat útja készült. Bizonyá­ra ma is még itt látnánk az út­építőket, hiszen megfeszített munkával készítik elő a hét­fői nyitást. A legjobb kedvcsináló — ezt tapasztalni fogják a gyerekek — maga a korszerű óvoda lesz. Berendezése nagy figyelmes­ségre vall, és itt hozzá kell ten­nünk: az óvónők hetek óta megfeszített munkával készül­tek a zökkenőmentes beköltö­zésre, a gyerekek »honfoglalá­sára«. Hétfőn már gyerekzsi- vajtó lesz hangos az új óvoda. Robinsonok a polgári iskolából . 1906 februárjában . egyszer- [ re négy polgári iskolás fiú szülei keresték hiába gyerekü- j két. Eltűntek, mintha a téli J köd nyelte volna el őket. Csak megcsillapobva kezd- | ték összerakni a mozaikokat. : Körmendy Karcsi, Kurka Bé- j ci. Tóth Sanyi és Brabetzky Elemér halomra olvasta a ] kalandos könyveket. Egymást Sólyomszemnek, Vadölőnek, j Biztos Kéznek és Oroszlán- j szívnek titulálták. Afrikába j vágytak. Ahogy osztálytársa- j ik — a harmadikos polgáris­ták — elmondták: Erdélybe, onnan pedig Oroszországba akartak jutni, ki tudja mifé­le logika alapján. Egy nyarat akartak a cár atyuska oltalma alatt eltölteni, majd irány: Af­rika. Nos, nem így lett. Szegeden át Eszékre kerültek. Össze­gyűjtött negyven koronájuk fogytán volt, így munkába álltak az ottani bányában. Er­ről értesütek az aggódó ka­posvári szülők, amikor a körö­zésre válasz érkezett. Mire azonban a tékozló fiúk után mentek, már' csak hűlt helyüket találták Eszéken. Va­jon akkor már az előre meg­tervezett, lerajzolt afrikai föld- lakásban éltek? No, nem. Vu- kováron feltartóztatták őket a hatóságok, s vonatra raktak mind a négyüket. Távirat ment Kaposvárra. Az állomáson nagy tömeg várt a robinsonokra. Ám a vo­nattal nem érkezett meg egyi­kük sem. Nem, mert Batéban leszálltak, hogy ne kelljen szé­gyenszemre a tömeg előtt ré­szesülniük az atyai pofonok­ban ... L. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom