Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-31 / 255. szám

Takarékosság — gondtalanabb élet Ötyen évvel ezelőtt, a világ első takarékpénztára megala­kulásának századik évforduló­ján, 1924. október 26-a és 31-e között ült össze először a Ta­karékpénztárak Nemzetközi Kongresszusa. A három világ- | rékoskodása felelősség az a termelési költségek esszerü csökkentése éppúgy hozzájárul az életszínvonal emelkedésé­hez, mint maga a takarékos­ság. A szocialista ember taka­ott­rész: Európa, Amerika és Ausztrália 28 országának 354 meghívottja gyűlt össze Milá­nóban, hogy megbeszélje a ta- karékpsság eszméjének ter­jesztését és az erre való ne­velés módszereit. Ekkor hozták létre a Takarékpénztárak Nemzetközi Intézetét, amely­nek feladata az egyén és a kö­zösség érdekeit egyaránt szol­gáló mozgalom kiszélesítése, az intézetek és ügyfeleik jogainak védelme lett. E szervezet je­lentőségét mutatja, hogy meg­figyelői minőségben részt vesz az ENSZ munkájában. Az első összejövetelen hatá­rozták el azt is, hogy a ta­nácskozás utolsó napját a be­tétgyűjtéssel foglalkozó pénz­intézetek közös ünnepévé avat­ják, és minden év októberé- 1 nek utolsó munkanapján ta­karékossági világnapot ren­deznek. Azóta a föld minden táján fokozatosan elterjedt a takarékosság, az emberek szer­te a világon felismerték jelen­tőségét, közérdekű és egyéni hasznát. Hazánkban október hon, a munkahely, a társada­lom iránt. Jó munkájával, ta­karékos életmódjával teremti meg a nagy közösségen belül az általános jólét alapjait, ma­ga és hazzátártozói gondtala­nabb életét. Hazánkban a dolgozók mil­liói értették meg a takarékos­ság fontosságát, egyéni és köz­érdekű jelentőségét. Ezt bizo­nyítja, hogy az országban az OTP és a takarékszövetkezetek az augusztus 31 -i adatok sze­rint csaknem 5 millió betét­könyvet és abban 65 milliárd forintos betétállományt kezei­nek. Megyénkben a két taka- j rékbetét-gyűjtő szervezet több mint 2 milliárd forint betétet tart nyilván, 136 786 betét­könyvben. A takarékbetétekben lekötött pénzösszegek különböző hite­lek formájában visszakerülnek a lakossághoz, segítik a lakás­építést, az otthonok korszerű­sítését, a háztartások gépesíté­sét. vagy a háztáji gazdálkodás fejlődését. Az egyéni takaré­Takarékosság A tmiománv 31-ét 1961-ben avatták a szak- j koskodás közvetlen haszna a j szervezetekkel betét után járó 2, 3 és 5 száz- I lékos kamat. Jól ismert tény, hogy a me- ; zőgazdasági termelésben mind i nagyobb szerepe van a tudó- j mánynak. Vonatkozik ez gaz- [ dasági életünk egyéb területei­re is, de kiváltképpen az élő mai ünnepnappá, amikor az OTP és a takarékszövetkezetek rendezésében, széles körű tár- | a, takarékosság szerves része sadalmi megmozdulásként em- j mindennapi életünknek, egy- lekeztek meg a takarekossagi úttal kifejezője a társadalmi, világnapról. politikai rendszerünk, s szocia­A takarékosság különböző lista jövőnk iránti bizalomnak, formáival az emberiség törté- j nelme során mindig találkoz- j Amikor a takarékossági hatunk, de a takarékoskodás világnap alkalmával köszötjük az OTP és a takarékszövetke­zetek dolgozóit, hangsúlyoz­zuk, hogy a takarékbetét-gyűj­formája, célja és politikai tar­talma a különböző történelmi korszakokban, társadalmi rendszerekben más és más. Szocialista viszonyok között céltudatosságot ad, tervszerű­séget és a jövő igenlését feje­zi ki. A takarékosság nem­csak az egyén, hanem a kö­zösség ügyévé és alapvető ér­dekévé is vált. Az állami jöve­delem tervszerű beosztása és téssel foglalkozó pénzintéze­tek dolgozói úgy szolgálják megfelelően az ország, a la­kosság érdekeit, ha továbbra is ösztönzik a dolgozókat ke­resetük meggondolt, felelős­ségteljes felhasználására, a ta­karékoskodásban részt vevők körének szélesítésére. Dr. Kiss József, a MÉSZÖV elnöke dolgozó mező- gazdaságra. Hány nagyszerű, és ma már mindennapi gya­korlattá vált tudományos vív­mány született abból, hogy az ember »beleavatkozott« a nö­vényvilág, az állatvilág életje­lenségeibe, tudatosan formálta, alakította őket úgy, hogy szá­mára nagyobb hasznot hozza­nak, több értéket termeljenek! Az ember egyik fő jellemző­je a többet akarás, és az e cél jegyében való munkálkodása során egyre szorosabb, jelentő­sebb segítőtársa a tudomány. Sokféle formában elemezhet­nénk ezt, de ma önkéntelenül is az jutott eszembe, hogy a mezőgazdaságban a tudomány felhasználása a takarékosság egyik fő forrása. Sok kicsi sokra megy A Kaposvári Ruhagyár dől- ' zsefné gozóinak kongresszusi felaján- ! lásaiban is szerepel a takaré- j kosság. Arról, hogy ebben a gyárban hogyan és mivel le­het takarékoskodni, a gyár- tásalőkészítő osztályon érdek­lődtem. A hatalmas asztalo­kon papírlepedők, erre raj­zolják a szabásmintát. Marek Istvánná diszponens mutatja a 138 centi széles, 312 centi hosszú lapot. Számomra kiismerhetetlen girbe-görbe vonalak vannak rajta: két bé­biöltöny szabásmintája. — Ezt a szabásmintát tesz- szü'k az anyagra — mondja. — Már itt takarékoskodni lehet: a helyet jól kell kihasználni, kevés rátartással tervezni, hogy kevés anyag hulljon le. Erő- és időmegtakarítás, hogy az ilyen szabásminta alá nem egy, hanem több sor anyag is kerülhet.’ Műszőrméből pél­dául egyszerre 8—10 réteget lehet szabni, szövetből negy- ven-ötvenet, orkánból pedig száz—száztízet is . lehet egy­szerre szabni. Most a kilences szala- 1 gon zsebeket varr. — Ha egy sorozatgyártás befejeződik, a megmaradt cér­nát nem dobjuk a szemétbe, még akkor sem, ha a követ­kező sorozatnál nincs rá szük­ségünk. Sok kicsi sokra megy. : Leragasztjuk a szál végét, és j eltesszük. Sose lehet tudni, í mikor kell ismét. j A Tyereskova brigád veze- j tője: Szabó József né pár perc- j re félreteszi a bársony nad- ] rágocskát, és a DH-mozgalom- ról beszél. — Ennek nagy szerepe van a takarékosságban. Mert ha itt a szalagon észrevesszük a hibát, tehát időben visszaad­juk és nem hagyjuk, hogy rontott anyagból készüljön mondjuk egy kabát, akkor nem lesz abból 30 százalékkal olcsóbb, leértékelt áru. Ré­gebben előfordult: ha uzson­naszünet idején vagy máskor j elmentünk a gép mellől, hagytuk, hadd járjon. Most | fokozottan takarékoskodunk az árammal is. És még egy: szabásmintát sosem dobunk el. Ha visszajön' a széria, a rajzolóknak nem kell újból dolgozniuk. Szóval sok helyen lehet takarékoskodni, csak észre kell venni, hogy hol — fejezte be a beszélgetést a bri­gádvezető. Filléres dolgok ezek, de sok kicsi sokra megy. G. J. .Az 1040-es években hazánk- ( pe a tudománynak van. A több mint másfél millió j mennyiségek a megtakarí- , ..... tolt hektárok, mázsák, tonnák uza ’ — forintokban jelentkeznek,, s ha egyszer valaki kimunkálná, hogy a szellem, a tudomány mennyi többletet hozott a me­zőgazdaságnak, akkor bizo­nyos, hogy meghökkentően magas összegekben jelentkez­ne a végeredmény. Szólni kell azonban még va­lamiről. A paraszti munka tes- tet-lelket gyötrő fáradtsága hovatovább a gyakorlatból az emlékek közé szorul. A tudo­mány érdeme ez is. Az ered­ményesebb emberi munka áll a célok fókuszában, de úgy, hogy kisebb megterhelés há­ruljon az emberre, hogy ta­karékoskodjunk az emberi erővel. Gépek, automaták, lég­kondicionált vezetőfülkék — és hosszan lehetne sorolni a munkát egyszerűsítő, könnyítő, az embert kímélő, erejével ta­karékoskodó szellemi vívmá­nyokat, amelyek höVatovább á mezőgazdasági munka minden területén köznapi gyakorlattá válnak. A tudomány szerepét, jelen­tőségét, nélkülözhetetlenségét a mezőgazdaságban sokféle szempontból értékelhetjük. Ma elsősorban arra kell gondolni, hogy a mezőgazdaságban ez a takarékosság egyik fő forrása. V. M. ban hektáron termeltek 1973-ban a vetésterület három- százezer hektárnál keveset!} volt. Ugyanákkor ezt az idő­szakot figyelembe véve két­millió-kétszázezer tonnáról csaknem négy és fél millió tonnára nőtt a megtermelt búza mennyisége. Takarékos­kodtunk a legfőbb termelő­erővel, a földdel, ugyanakkor megkétszereztük, a betakarított értéket. A tudomány segített ebben — új, nagy hozamú faj­tákat adott a gazdaságok ke­zébe, kimunkálta azokat a módszereket, azt a technoló­giát amely mellett ezek a faj­ták a legtöbbre képesek. A tudomány segített abban js, hogy az 1965. évi 5,2-ről, 4,4 kilóra csökkent az az abrak­mennyiség amelyből állami gazdaságaink egy kiló sertés­húst állítottak elő. De hasonló példákat említhetnék az állat- tenyésztés bármelyik ágazata- ból — a számok helyett azon­ban — inkább a végkövetkez­tetést írom: ugyanabból a ta­karmánymennyiségből ma minden korábbinál több húst, tejet, tojást termel mezőgazda­ságunk. Kétségtelen, hogy szá­mos tényező együttes jelenléte, sok feltétel harmonikus bizto­sítása teszi ezt lehetővé, de az is bizonyos, hogy döntő szere­Szükségből —. erény Takarékosságra szoríthat a helyzet kényszerűsége is. Olyan helyzet adódott a So­mogy megyei Finommechani­kai é.s Gépjavító Vállalatnál, melyben a legmesszebbmenő­kig egyeztetni kell a terme­lést cs a takarékos energiafel­használást. Miről van szó? A vállalatnak Kaposváron, a Május 1. utcában van néhány műhelye, ahol sok villany­áramot fogyasztó galyánfür- dők. és nagy teljesítményű csiszolókorongok működnek. Ezeknek a motorjai falják az áramot. Ugyanakkor ebben az utcában az áramíelhaszr.álás- nak megszabták a felső halá­rát: sok a háztartási fogyasz­tó és a közűiét, üzem. így jenki sem használhat korlát­lanul elektromos energiát. Tcmelnl viszont kell, a gépe­ken fontos termékek .készül­nek. A megrendelések sem érkeznek egyéniéi esen, sőt sokszor torlódnak. Ha a válla­latnál nem ügyelnek eléggé, egyhamar túlléphetik az ener­giafelhasználás engedélyezett felső határát. Mit lehet tenni? Takarékos­kodni kell. De takarékoskodni nem lehet: a termelés rovásá­ra. Ezért megfelelő szervezési intézkedésekre volt szükség. Először is arra, hogy meg­szüntessék a teljesítmények állandó ingadozásait. A műhe­lyekben nem engedhetik meg maguknak az emberek, hogy a negyedév vagy a jjpnap ele­jén könnyebben vegyék a munkát mondván, hogy majd hó végén »ráhajtunk«. Egyen­letesen kell termelni, egyfor­mán dolgozni. Sok munka függ a vállalá­soktól is. Olyan termékek gyártását és szolgáltatásokat vállalnak szívesen, melyeknek a termelése biztonságosan, hosszú távra beprogramozha­tó. A munkavállalásokkal fog­lalkozó szakembereknek tehát nagyobb figyelemmel és ru­galmassággal kell végezniük ’munkájúkat. S akkor az ener­giával való takarékosság tu­lajdonképpen a galvanizáló- és a csiszolóműhelyen kívül a vállalat más területein is érezteti hatását. A kényszerű­ségből így lesz — lehet — erény: jobb és szervezettebb a munka. Cs. T. A beosztásra nevelés: személyiségformálás Egy rádióműsorban a gye­rekek arról számoltak be, hány forintot tettek takarékba abból, amit szüleiktől kaptak. A takarékosság fogalmán azonban nemcsak és nem is el­sősorban a forintok összegyűj­tését kell értenünk. A villany­nyal, a gázzal, a vízzel és még sok egyébbel beosztássalkell gazdálkodnunk. Takarékosság­Egy másik hatalmas terem­ben Gobányi Istvánná meg is mutatja, hogyan szabnak: a több rétegű anyagot széles szájú fémcsipesszel összefog­ják, és áz elektromos vágógé­pet a vonalak mentén ráveze­tik. A lehulló anyagot nem seprik ki, hanem felhasznál­ják. — Az ember máj jóérzésből is igyekszik minél több anya­got megmenteni. Mi, a József Attila brigád tagjai, szeret­nénk elérni a szocialista cí­met, ezért jobban ügyelünk — mondta. A harmadik teremben már a varrógépek zizegnek. Itt dolgozik 1859 óta Göncz Jó­Ötmillió forinttal olcsóbban Takarékosan gazdálkodni csak szervezett körülmények között lehet. Az anyagok, al­katrészek, az energia és az idő ésszerű felhasználásának elő­feltétele ez. Az Egyesült Izzó Kaposvári Elektroncső Gyárá­ban év elején az üzemek nem­csak a termelési tervet kapták meg, hanem azt is: milyen eredménnyel kell végrehajtani. A nyereség meghatározása pe­dig aréa ösztönzi a különböző egységeket, hogy takarékos­kodjanak az általános költsé­gekkel, jól gazdálkodjanak például a gépek javítására for­dítható idővel, az energiával. Mi kell ehhez? A válasz rö­vid: figyelem. A gépek keze­lőitől ugyanúgy ezt várják, mint a javító műszerészektől. Sin}kő Antal főmérnök ada­tokat sorol arról, hogy a re­zsiköltségekből a sajtolóüzem 220 ezer, a fénycső 427 ezer, a félvezető áilványgyártó üzem pedig 184 ezer forintot taka­rított meg. — A takarékosságra anya­gilag is ösztönözzük az embe­reket. A prémiumfeltételek között szerepel egyebek mel­lett ai is, hogy takarékosan bánnak-e a rezsiköltségekkel­A költségcsökkentés másik módja a minőség javítása, a selejtes termékek arányának a csökkentése. Az elektroncsö­vekhez felhasznált anyag je­lentős része importból szár­mazik. Ezt egyre drágábban szerzi be a gyár. Közös érdek tehát, hogy jól gazdálkodjanak ezzel. Az ügyesség mellett a figyelemnek is jelentős szere­pe van abban, hogy jól illesz­kedjenek egymáshoz a rádió- cső-alkatrészek, s az ellenőrzés során minél kevesebb legyen a selejt. E célt szervezési in­tézkedések sora szolgálja. A munkásnők nélkül azonban nem sok eredményt hozna ez. Az önellenőrzés, a Dolgozz hi­bátlanul! mozgalom bevezeté­se jelentős segítséget adott- Az eredményeket megiht csak a számokkal lehet legköny- nyebben érzékeltetni. Az év elején azt vállalták a gyár­ban, hogy az elektroncsövek minőségét 3—3,5 százalékkal javítják ebben az évben. Azt jelenti ez, hogy a tervezett 9.5 millió elektroncső előállítási költsége — a selejt csökkenté­sével — ötmillió forinttal ke­vesebbe kerül a gyárnak. S ehhez nem kell új beru­házás, csupán az, hogy jobban támaszkodjanak a munkások­ra, ösztönözzék őket a hiba- mentesebb munkára. A tarta­lékok feltárását jelenti ez is. — Sikerül — kérdem a fő­mérnököt. — Az eddigi adatok azt bi­zonyítják, hogy meglesz a ter­vezett selejtcsökkentés. K. I. nak nevezhetjük a mellékter­mékek sokaságának összegyűj­tését, mely az újabb termelés­hez biztosít alapanyagot. Sok­szor lehetünk tanúi, hogy a barkácsoló ezermesterek az értéktelennek hitt hulladékból gazdag fantáziával dísztárgya­kat, használati eszközöket al­kothatnak. A takarékosság na­gyon gyakran feltétele az al­kotó tevékenységnek. Ami a fontosabb: a takarékos ember személyisége egy pozitív tu­lajdonsággal gazdagodik. Milyen szerep jut ennek a kategóriának a szocialista, tár­sadalom embereszményének erkölcsében? A munkára ne­velésnek lehet egyik motívu­ma és egyben eredménye is a takarékosság. Ezért nagyon fontos, hogy a megtakarított pénz a gyerek saját tevékeny­ségéből származzon. Biztosan mindenki látott már hulladék­gyűjtő, vadgesztenyét szedő gyermekcsoportokat. Nagysze­rű eszköz ez a közösség össze-' kovácsolására, a munka meg­szerettetésére és egy sor jó tulajdonság köpött a takaré­kosság kialakítására is. Általában az ember pozi­tív vonásai között emlegetik, a többitől nem lehet elhatá­rolni. A szorgalmas, fegyelme­zett, kitartóan dolgozó sze­mély nem fecséreli el mun­kája eredményét. Szépen meg­fér egymás mellett a felelős­ség, a megbízhatóság, a rend­szeretet és a takarékosság fo­galma is. Az akarat erősítésében is A takaré- célja, táv- az akarati J jelentős a szerepe, kos embernek van, lata, mely egyben cselekvés kritériuma is. Tevé­kenységében szükség van fe­gyelemre, nehézséget kell le- küzdenie. A gyermeknek megpróbáltatás, ha fagyiról vagy cukorkáról mond le, vagy reggel korán fölkel, horgy gesz­tenyét szedjen, de ha sikerül, örömet érez, erősödik akara­ta, különösen ha kezdetben buzdítással, dicsérettel segít­jük ebben. Nem világraszóló feladattal kell küzdeniük. Nem is négyezer forint évi gyűjtésé­vel, amit apránként, de a szü­leitől kapott. Legyen kevesebb, de az ő eredményeit tükrözze, pozitív tulajdonsággal gazda­gítsa! A kezdeti lépésekkel ne késlekedjünk! Kicsi korban a családban nyújtsunk jó pél­dát, és segítsük elkezdeni a gyakorlást! Tehát az akarati és erkölcsi tulajdonságokkal összefonód­va a takarékosságnak szerepe van a jellem kialakulásában, mely a személyiség egyik leg­alapvetőbb összetevője. Az erős jellemű ember ki tudja fejleszteni képességeit, ame­lyek meghatározzák életútját, önmegvalósulását. A gazdag­ságot nem a takarékkönyv je­lenti, hanem a teljes alkotó személyiség. Szccsődi Arpádné nevelő Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom