Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-30 / 254. szám

őszi—téli divat Alkalmi kabát Különleges szabásvonalú alkalmi kabát. Egy kellemetlen természeti jelenség A köd tavasszal és ősszel keletkezik, amikor páradjis a levegő. Természetesen télen is megjelenik, de nagyon ritkán, főleg hegyekben és azok völ­gyeiben. A levegő, amelyet szívunk, mindig bizonyos mennyiségű nedvességet, illetve vízpárát tartalmaz. Amikor egyes vidé­kek légtere túltelítődik ned­vességgel, felhők és köd kelet­kezik. Ebben a jelenségben fő szerepe van a hőmérséklet kü­lönbségnek, mely a levegő és környezete között alakul ki. A köd parányi vizcseppekből áll, melyek körülveszik a füs­töt, valamint a levegőben levő kormot és olyan oxidációs ter­mékeket, melyek a napfény és ultraibolya sugarak hatására keletkeznek. Amikor a pára kis vízcsep- pekké alakul át, hőmérséklete alacsonyabb mint a környező levegőé. Ennek következtében a köd mindig közvetlenül a föld fölé száll le annak is a legmélyebb pontjaira. Néha A KÖ D több 100 méter vastag, de le­het csak 1—2 méternyi is. Ha nagyon sűrű, akkor azt szok­ták mondani, hogy »harapni lehet«, vagy »ollóval vágni«. Akik estefelé a Kaposvár— Balatonlelle közötti úton, vagy más somogyi utakon közleked­nek, biztosan találkoztak már olyan néhány méter vastag köddel, amely az alacsonyabb fekvésű helyeken keletkezik, és sok nehézséget okoz az, autóvezetőknek. A ködnek is megvannak a maga ellenségei: á nap és a szél. A napsugár hatására ez a nedvességgel telítődött leve­gő könnyebbé válik, és ilyen­kor azt mondjuk, hogy a köd felszáll. Ez azért Van így, mert a nap melegítő hatására a látható vízcseppek láthatat­lanná válnak. A szél pedig el- íűjja az alacsonyabb helyekre, zúgokba befészk'elődött ködöt, amely összekeveredik a többi száraz levegővel és utat enged a napsugárnak. A ködöt senki sem szereti. Gerencsér Miklós Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregényé Ott már ismerték érzékeny­ségét, szőrmentén bántak vele a piaristák. Még az ösztöndíjat is megígérték, noha végül még sem lett belőle semmi. Rott- hammer doktor boldogan fo­gadta vissza házitanítónak. Frank patikus pedig havi öt forintot fizetett neki magyar nyelvleckékért. Így tehát megint egyenes­ben volt. Állandó megrendelő­je volt Svaiger András nyitrai könyvárusnak, akitől egymaga többet vásárolt, mint az egész pozsonyi intelligencia. Iskolai tanulmányai mellett olyannyi­ra belemerült az olvasásba — főképp a magyar költői művek élvezetébe —, hogy tanárai szemrehányást is tettek neki. Egy alkalommal le is hordták, miért rajong efféle haszonta- lanságokért. Ezt a feddést nagyon a szí­vére vette. Stancsics Mihály ekkor már a megújuló nem­zeti irodalom öntudatos híve volt, Vörösmarty Mihály, Ka­zinczy Ferenc, Berzsenyi Dá­Somogyi <Néplap niel és a két Kisfaludy rajon­gója. Jobban fájt neki ez a leszó- lás, mintha paraszti mivoltáért érte volna sértés- Megérlelő­dött benne, hogy végképp oda­hagyja Nyitrát. Pestre kíván-, kozott, a másik fővárosba, ahonnan egyre több jele érke­zett a nemzet' jogos törekvé­seinek. Remélte, ott belekerül a közélet áramába, összebarát­kozhat a hozzá hasonló gon­dolkodású jeles férfiakkal, de ha ez egyelőre nem is valósul­hat meg. legalább a szelle­mi megújulás forrásánál tud­hatja magát. Mivel pénzét könyvekre köl­tötte, szinte üres erszénnyel érkezett Pestre. Szegénysége volt az oka, hogy hosszadal­mas húzavona után talál ma­gának lakást a Józsefváros­ban, a Víg utca végén, közel a piaristák ottani iskolájához. Bezzeg jól jött volna most a posztókabátba varrott né­hány ezüsttallér! De hol van az már! A könyvek megszállottja lett, remegett a megszerzett kincseiért, inkább megvonta magától a falatot, de kevéske pénzén Pestre fuvaroztatta ta­OTTHON CSALAD A nevelés nem magánügy Demográfiai mutatóink szerint hazánk népességének több mint 5 százaléka — kö­rülbelül 600 ezer gyerek — a serdülőkorúak kategóriájába tartozik. Betöltötték 14. évü­ket, innen vannak viszont a 18 éves koron, tehát a nagykorú­ságon. Mondhatnánk úgy is: tinédzserek, tizenévesek. Telve a kamaszkor problémáival, a felnőtté érés korszakában él­ve; egy részük már szakmát tanul, s 17 éves korában meg­Kozraetikus — az új divatról Karikás99 szem, fehér arcbőr ?? A Magyar Fodrász—Kozme­tikus Egyesület elnöksége most, október végén tartotta — mintegy 500—600 részvevővel - az ez évi kozmetikus­kongresszust a budapesti In- iercontinentál-szállóbán. Ezen minden megye, így Somogy kozmetikusai is képviselve voltak. Beszámoló hangzott el a párizsi kongresszusról, a leg­újabb divatról, a massopunk- túráról, a bőr felszívóképessé­géről, a trópusok egzotikus szépségeiről, illetve a kozme- tológia legújabb törekvéseiről. A kozmetika »tudományá­nak« csak egyetlen divat­Ellensége a gépkocsivezetők­nek, pilótáknak, gyalogosok­nak, mozdonyvezetőknek, ten­gerészeknek, hegyi emberek­nek, kerékpárosoknak egy­aránt. A mezőgazdaságban is nagy kárt tesz a köd, különö­sen a szőlősgazdáknak. Az orvosok és patikusok sem szeretik, mert őszi idők­ben sok megbetegedésnek oka lehet, és nagy sorbanállást okoz az orvosi rendelőkben és gyógyszertárakban. A légúti megbetegedések egyik leggyakoribb okozóm Erről az előző cikkben részle­tesen olvashattunk, ezért itt nem térünk ki rá. Különösen az asztmás betegek esküdt el­lensége. A legnagyobb veszélyt mé­gis a közlekedésben jelenti, mert sok balesetnek oka lehet. Ezért ilyenkor nagyobb óva­tosságra van szükségünk, kü­lönösen az előzéseknél és esti vezetésnél. Dr. Iliev Ilia irányzatáról szólnék néhány szót. A női arc kendőzésének — a sminknek — divatjában most »visszalépünk.« a 20-as, 30-as évekhez. Ez a visszatérés egyébként általános az egész .divat területén — bizonyítja többek közt például az öltöz­ködés, az OKISZ-labor divat- bemutatóján látott ruhák hosz- sza és fazonja. Hogy mit jelent a »visszalé­pés« a sminkelésben? — Első­sorban a világos, fehérre ala­pozott arcbőrt. Tehát a sápadt arc a divatos■ Ezenkívül vál­tozásokat jelez az új divat a szemhéj festésében is. Az erős, kontúros, tussal való festés he­lyett most a szem árnyékolá­sa kerül előtérbe. A szín — az alkalomtól és az arc karakte­rétől függően — lehet lila, lfék vagy zöld. Az esti kikészítés természetesen hangsúlyozot- tabb. És divatos lesz ismét a »karikás« szem. Ehhez az alsó szemhéjat kell színezni — szé­les sávban rakva rá a festé­ket. Változást jelez a rúzsozás is: ez a szájforma »alakítását« tűzte ki célul. Elsősorban di­vatos a szív alakú! S itt mind­járt szeretném fölhívni a nők figyelmét arra, hogy ügyelje­nek a színek harmóniájára: zöld szemfestékhez nem sza­bad lilás rúzst használni, sem a kékhez pirosat. Az arcot vi­szont sokan finoman pirosít­ják­Az új sminkdivat nagy ér­deklődést váltott ki a kozme­tikusok körében. A délelőtti előadásokon elhangzottakat a gálaesten modellekkel is il­lusztrálták — minden új euró­pai irányzatot — kilenc ma- neken és hat táncosnő közre­működésével. Horváth Józsefné kozmetikus sík, nagy részük még diák. kezdheti a munkáséletet. Má­A biológiai akceleráció meg­gyorsult. A felnőtté váláshoz vezető társadalmi út azonban e korosztály számára nem kö­vette, tulajdonképpen nem is követhette ezt a tempót. Éppen az ismeretek roppant mérvű gyarapodása, a tanulási idő­szak megnyúlása eredményezi, hogy a 16—17 éves fiú, lány a családban, de a társadalomban is, tulajdonképpen gyermek, amíg iskolapadot koptat. Hiá­ba van a zsebében már a sze­mélyi igazolvány, rászorul — a család, az iskola, a társada­lom megkülönböztetett gon­doskodására. Társadalmi rendszerünk egyik legszebb »fegyverténye«, hogy a felnőtté válók korosz­tálya roppant széles skálájú törődést és gondoskodást élvez. Kezdjük mindjárt a pályavá­lasztással, amely évek óta a közös családi és társadalmi együttműködés folyamatában teljesedik ki. Az általános is­kolák nyolcadik osztályát »ta­posó« diák elképzelései java­részt kiforratlanok. Tehetségét, hajlandóságait gonddal kell elemezni, egész sor esetben a képességek pályaalkalmassági vizsgálata siet a szülő és az iskola segítségére- Az állam százezreket fordít arra, hogy megyei tanácsadó szolgálato­kon pedagógus, orvos, pszicho­lógus segítse a reális, egészsé­gileg is megfelelő foglalkozás kiválasztását, s a döntés lehe­tőleg a népgazdasági, társadal­mi igényekkel is »szinkron­ban« legyen. A felnőtté váló fiataloknak semmiféle elhe­lyezkedési, foglalkozási bi­zonytalansággal nem kell meg­küzdeniük, gyakorlatilag egy­másra épül a tanulmányi lép­csők sora a munkalehetőségek bőséges választékával. A nevelés folyamata ko­runkban bonyolultabbá lett, család és társadalom együttes munkáját feltételezi; azt, hogy a serdülők nemzedéke kellő erkölcsi, érzelmi tartást, okos ismeretanyagot kapjon, neve­lést, mint leendő anya és apa, leküzdve az áldatlan külső ha­tásokat s azt az álszemérmes­séget, anfi ennek a folyamat­nak a kibontakozását koráb­ban gátolta. Szinte minden társadalmi és tömegszervezet * i Diétás élelmiszer-készítmé­nyekből egyre több áll rendel­kezésünkre. Ügy véljük, sok olvasónkat érdekli e készít­mények összetétele és alkal­mazási módja is. Ügy gondol­juk, hogy ezzel sok új isme­retet nyújthatunk és egyúttal tévhitet oszlathatunk el. > Az úgynevezett diabetikus , , . , , #készítmények tartoznak az el­karos kis könyvtarat. Nem vegezte el a gimnázium hato-f ső csoportba. Ezek főként édes­dik osztályát. együttes, iskolai nevelőtestü­letekhez és szülői közösségek­hez kötődő munkája érlelődik napjainkban: az iskolákban elkezdődik és két év alatt ál- tiúánossá lesz a családi életre nevelés. KISZ, Vöröskereszt, népfront, illetve orvosok és pedagógusok adják az isme­retanyagot — szervezett óra­keretekben is, de a szülők »ok­tatását« is magukra vállalva. Igen nagy horderejű nevelési kérdésről, megoldásáról van szó. »Hatásfoka« egyaránt érinti a szakmunkásképzést, a középiskolákat, sőt »alapfok­ban« az általános iskolák felső tagozatát is­Ha törvények, kezdeménye­zések láncolatát vizsgáljuk csupán az utóbbi évele törté­néseit elemezve, az említette­ken kívül is egész sor fontos, magasszintű döntés jelezné: az ifjúság, abban is a tizenéves korosztály felnőtté válásának útja — ennek az útnak gon­dos megtervezése — olyan tár­sadalmi ügy, amire megkülön­böztetetten sok energiát és anyagiakat fordít a társada­lom. Az anyagiak sorában az ösztöndíjrendszer; középisko­lás ma már éppúgy kaphat ösztöndíjat mint a főiskolás; a szakmunkásképzésben az a megkülönböztetettt figyelem, amely a jövendő ifjú munkás- generációnak jobb tanműhe­lyeket, korszerűbb kollégiu­mokat, modern tananyagot és számtalan egészségűéi, ta­nulmányi, szociális kedvez­ményt nyújt. A példák sorát még kötetekre menően lehet­ne sorolni. Az elvi alap: az, hogy a serdülő ifjúság gondja, élete — közös gondunk, életének és holnapjának formálása koránt­sem csak egyedi, családi te­endő. Nem »magánügy« a ne­velés és nem magánügy a csa­ládban biztosított anyagi helyzet. A nevelés és ember- formálás mindenfajta terhe megosztható és megosztandó — és minden mozzanata közös ténykedést igényel. Így formá­lódik napról napra az a nem­zedék, amely holnap kereső korba lép s amelynek emberi tartását, későbbi munkásévei­nek alapjait a család és a tár­sadalom alakította, teremtette meg. V. M. Diétás élelmiszerek félt a szegénységtől, csakhogy tanulhasson. Kenyéren és szalonnán élt. Mivel azonban ezt sem adták ingyen, elszegődött amolyan csicskás-félének Greguska ju­rátushoz, vagyis jogászgyakor­nokhoz havi három forintért és szállásért a Cukor- utcába. Hiába rendelkezett sokirányú élettapasztalattal, jóhiszemű­ségére minduntalan ráfizet. Alig rendezkedett be a kony­hában cokmókjával, máris kezdődtek a kellemetlensé­gek. Könnyelmű fickónak bi­zonyult a jurátus, örökké csak a szórakozáson járt az esze, fűnek-fának tartozott, s a bér­rel adósa maradt Mihálynak is- Ennek tetejébe kezdte szét­hordani könyveit. Nem volt más választás, kárvallottan ott kellett hagyni a botcsinálta jogászgyákornokot minél ha­marabb. Így marad el még a szalon­na is- a kenyér mellől. Egy al­kalommal épp száraz kenyeret majszolt új lakásában, amikor vendég nyitott rá. Egy német cipész. Kereste ismerősét, az előző lakót. Látva a, parasztos külsejű, de hozzá képest feltű­nően művelt fiatalember szo­rultságát, meghívta otthonába ipari termékek. Jellemzőjük: Elpusztíthatatlan derűlátás-f csökkentett szénbidráttarta­sal szövögette a szebbnél szebb? lom — gyakorlatilag változat­terveket. Alig várta, hogy el-fián kalóriaérték mellett. Ezért érkezzék a szünidő 1828-ban.? elsősorban sovány, vagy nor- Ügy tervezte, bebarangolja? mái súlyú cukorbetegeknek Veszprém megyét és megírja? illetve cukrot nem fogyasztó tapasztalatait a Tudományos^ egészséges embereknek — ja- Gyűjtemény című folyóiratba. A nyitrai sikert akarta megis­mételni komolyabb ex'edmény- nyel. Erkölcsi és pénzbeli elisme­résre számított. Még annyi útravalója sem, volt, hogy száraz kenyéren tengesse magát, ezért fölke­1 vasolhatók. GLUKONON: szaharinnal édesített szorbit. A szorbit cu- , koralkohol, amely lassan szí­vódik föl a bélhuzamból, a (vércukrot igen kevéssé emeli, i ezért cukorbetegek diétájában , általában napi 30 g összmeny- , nyiségben beilleszthető. Kaló­reste Székesfehérváron szolgá-J riaer^e^e azonos a cukoréval, ló Juliska húgát, s tíz forintot^Nagyobb mennyiségben bélpa- kért tőle kölcsön. Alig fújta kiinaszoaa*: okozhat. r DIVIRÖMA. 48 százalék szorbitot, jelentős mennyiségű magnéziumot és C-vitamint tartalmazó csipkebogyószörp; magát, jókedvű bizakodással) vágott neki tulajdonképpeni) úti ^céljának­Szokásához híven buzgón érdeklődik, ahol csak megfor­dul. Így elegyedett szóba Ba- latonfőkajáron egy módosabb gazdával. Szíves volt hozzá a gazdaember, szállást adott neki éjszakára. Ám reggel rossz fordulatra ébredt. Kiderült,? maga a község bírája tartottaj fogolyként házában és a szí vés bánásmód folytatása he napi 30-40 g mennyiség felett fogyasztva a magas szorbít- tartalom miatt bélpanaszokat okozhat. DIABETIKUS GYÜMÖLCS­LEVEK. NDK-importáruk, fe­hér, vörös, fekete ribizkéből készülnek, 5 százalék szorbi­tot tartalmaznak. DIABETIKUS KEKSZEK. Vajas, és növényi olajokkal dúsított NDK-készítmények. Relatíve szénhidrátszegények, de nem kalóriaszegények. DIÉTÁS TEASÜTEMÉNYEK. Igen magas a zsírtartalmuk, viszonylag szénhidrátszegé­nyek. Édesek és sósak egy­aránt vannak. DIABÖ ZSEMLE. Szénhid­rátban szegényebb, fehérjében dúsabb készítmény. 2. diabó- zsemle szénhidrát tartalma fe­lel meg 1 normál zsemlének. LEVEGÖKENYÉR. Igen ala­csony szénhidrát-, de magas fehérje- és zsírtartalmú ke­nyér. Kevéssé élvezhető. A második csoportba a tá- gabb értelemben vett diétás készítményeket sorolhatjuk: kis részben kalóriamentesek, többségük pedig nemcsak ka­lória-, hanem szénhidrátsze­gény is. ÖRÖKZÖLD DIVATTANÁCSOK Miből mennyit? Miből mennyit? j anyagból értendő!) A ruhák Sok nőnek gondot okoz egy- j hosszúsága pedig takarja a tér­fX7 TT r, 0*1 >-» 1 An rtl Ä44 t, n-, — : j 1 det. A felsorolt konfekciómé­, egy vásárlás előtt, hogy ? bői mennyi anyagot kell ven- f ni. Alábbi táblázatunkkal ezen rét kétszerese adja mindig a nők elé vezették, mint holmi leckeadásra két leánykája mellé. A fizetség napi egysze- közönséges csavargót. Faggat­ri meleg étel. Mihály nagyobb jövedelem­mel is dicsekedhetett már en­nél, de megtanulta becsülni a keveset- Hálásan igénybe vet­te a cipészmester segítőszán­dékát, derekasan megszolgálta a napi ebédet, amíg tartott a tanév. Sovány koszton, ám annál izmosabb akaraterővel ták, megfenyegették, hogy’ vasra verve hurcolják Veszp­rémbe, ha vissza nem tér azonnal Pestre. Szabadulása' érdekében látszólag megfogad­ta a zord tanácsot, de esze ágában sem volt betartani. (Folytatjuk.) .f* szeretnénk segíteni. (Az anyag­1 mellbőséí let. (Pl. 44-es méret­^ szükséglet 14Ö om széles ; nek a 88 cm a mellbősége.) j 44 46 48 50 52 ■\ kosztüm 2,20 2,30 2.40 42,50 2.60 1 kabát 2.60 2,60 2,70 2,80 2,90 ú 3,4-es ujjú ruha 1,50 1 1.60 1.70 1,75 1.80 a ujjatlan ruha 1,10 1,15 1,20 1,30 1.35 i szűk szoknya 0,65 0,70 0.70 0.75 0.75 J rövid pongyola 1.60 1.70 1.80 1.85 1.90 a hosszú ujjú blúz 1.10 1.20 ' 1.30 1,40 1.50 i blézer 1,40 1,40 1,50 1,55 1,60

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom