Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-27 / 252. szám
Egy hét Lengyelországban f Légmentes fóliazacskóban Tapasztalatcsere az olsztyni vajdaság állami gazdaságaiban Megyénk és az olsztyni Vajdaság sokoldalú kapcsolata ezen a nyáron a két terület állami gazdaságaira is kiterjedt. Júliusban vendégül láthattuk — szakmai tapasztalat- cserén — két társával a vajdaság állami gazdaságainak területi igazgatóját. Az akkori elmélyült tapasztalatgyűjtés már arra engedett következtetni az értékelés során, hogy a lóét terület állami gazdaságainak munkájában a közös vonások mellett — a természeti és közgazdasági környezet miatt — jelentős eltérések is vannak. Nagy érdeklődéssel tekintettünk a múlt hónapban lengyelországi utunk elé. Két kollégámmal együtt a varsói érkezés után már 3 órával az olsztyni vajdaság legdélibb állami gazdaságában voltam. Szeptember 13-tól a hatnapos tapasztalatcsere során nyolc állami gazdaságot tekinthetünk meg, és a hosszas beszélgetések, az élénk vita után — a teljesség igénye nélkül — a következő, számunkra érdekes ! megállapításokat rögzíthetjük: Magas hozamok A növénytermelésben meglepően magas hozamokat produkálnak, jóllehet az éghajlat csak őszi gabona — elsősorban rozs —, továbbá repce, burgonya, cukorrépa, pillangósok termelését engedi meg. A vajdaság állami gazdaságai kalászosokból átlag 35, repcéből 24 mázsa hektáronkénti terméssel büszkélkedhetnek. A burgonyatermés átlaga a hek- táronkéti 200 mázsát bőven meghaladja, míg a cukorrépa hektáronként 350 mázsát ad. A növénytermelést kiszolgáló géppark túlnyomórészt a lengyel mezőgépipar terméke. Egyre jobban tért hódítanak a 12 kg/sec szemáteresztő képességű kombájnok (Bizon—Gigant), valamint a nagy teljesítő képességű traktorok. A bur- gonyabetakaríftás gépei viszont a nálunk is ismert NDK-beli gépek, a nehéz traktorok pedig M—100, K—700 szovjet gyártmányúak. Meglepő, hogy a későbbi aratási lehetőség és a viszonylag magas hozam ellenére a nálunk elterjedt gabonaszárító kapacitások hiányoznak. Ezt csak részben magyarázza a folyékony szánhidrogénekkel való — hozzánk képeit erős, de a szénvagyonukra való tekintettel indokolt és jogos —takarékoskodás, részben pedig az áugusztusvégi, szeptemberi rendszerint derűs idő. Több helyen is módunk volt a burgonyabetakarítás megtekintésére. A munkahelyek kulturáltságát jelzi például, hogy a félautomata burgonya- kombájnokon dolgozók általánosan használják a gumikesztyűt. A betakarító gépek megfelelő kihasználása érdekében náluk általános a kettős műszak is, a második a sötétedés után is tart, este 10 óráig. Koncentrált telepek Mind a régi majorok (a porosz nagybirtok volt fellegvárai), mind az újak példásan rendezettek. Űj majorokról tulajdonképpen nem is lehet beszélni, hanem inkább koncentrált állattartó telepekről. Nyolc 500-as tehenészeti telep építése folyik jelenleg, ugyanakkor láthatunk új 3000 férőhelyes marhahizlaló telepet, ezenkívül négy további . 3000 férőhelyes marhahízlaló telepet — még építés közben —, melyek közül az egyik olasz kooperációban épül. Az új telepek építése mellett maradéktalanul kihasználnak minden régi férőhelyet, alkalmassá téve ezeket a modernebb technológia befogadására (pajták átalakítása, szerfás istállók). A marhaállomány fekete tarka holland lapály marha, az állami gazdaságok 1973/74. évi átlagában 3200 liter körüli teljesítménnyel. Ez azt is jelzi, Cél: a zárt ciklusa termelés Kisdiákot és nyugdíjast Napról napra, közösen hogy az állomány genetikai kapacitása ugyanúgy nincs kihasználva, mint nálunk. A szarvasmarha-állomány takarmányozásánál valóban a rétre, legelőre és a tömegtakarmány okra alapoznak. Kulturált, intenzív a legeltetés — mind a természetes, mint a mesterséges legelőkön. Az állomány a legtöbb helyen éjjel is a legelőn van; tankkocsiból önitatóval itatnak, s a teheneket a legtöbb helyen a legelőn, ideiglenes fejőállásban, géppel fejik. Igen sok szi- lázst készítenek fűből. Ennek minősége változó ugyan, de az istállózott állomány takarmányozásának ez a bázisa. Hízott marhákat a nálunk szokásosnál alacsonyabb súlyban (400 kilogramm) értékesítenek. A kapcsolat a fejlődést szolgálja A hallatlanul koncentrált beruházásokat az olsztyni vajdaságban az országos átlagot messze meghaladó (300 000 hektár!) állami gazdasági terület magyarázza, és az, hogy a szövetkezeti szektor részaránya országosan is, alacsony. Így a mezőgazdaságra jutó beruházás koncentráltsága eleve meg van határozva. Az egyhetes út tapasztalatai között meg kell' említeni, hogy mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben jóval magasabb az élőmunka termelékenysége, mint nálunk. Részint a munkaerőhiány is magyarázza ezt. Valamennyien megcsodáltuk a jól szervezett állami gazdaságokat: színvonalasabban és koncentráltabban gazdálkodnak az elképáeltnél. Figyelembe véve az éghajlati, valamint a közgazdasági adottságok különbségeit, olsztyni barátainkról a somogyi állami gazdaságokkal azonos szinten gazdálkodó szocialista nagyüzemekét ismerhettünk meg. A két terület állami gazdaságai további tapasztalatcserét terveznek. Biztos, hogy ez az informáltságon túl ösztönzője lesz a fejlődésnek is. Késő tavasszal itt még csupasz betongerendák meredez- tek az ég felé. Ä darunak bőven akadt dolga, s lent, a mélyben kubikosbrigád dolgozott. Minden a frissen, elkezdett építkezés nyomait viselte magán. Ezekben a napokban azonban már falak magasodnak, hegesztőpisztolyok fénye villan, s a fedett csarnokban visszhangosan verődik vissza a bent dolgozók kiabálása. A KGM-hez tartozó vállalatok között a legnagyobb Somogy megyei beruházás munkálatai folynak a budapesti Finommechanikai Vállalat 3. számú Kaposvári Gyárában. A kazánház, a galvanizáló, a festőüzem és a mechanikai csarnok már a második lépcsőben épül. A százmillió forintos beruházás célja, hogy önállóbban dolgozhasson a kaposvári gyár s hogy zárt termelési ciklusban készüljenek a termékek. Erről kérdeztük Varga Józsefet, a gyár főmérnökét. — Kaposváron alkatrészeket gyártunk, elsősorban a »Druzsba« széles sávú mikrohullámú gerinchálózati berendezéshez. Az ilyen precíz híradástechnikai gyártmányok minden alkatrészének felületét korrózióvédő anyaggal kell kezelni. Ezt .eddig Budapesten csinálták, naponta három teherautó fordult meg a két város között. A gyakori szállítás többször is a drága alkatrészek sérüléséhez vezetett. Kikészítéskor az alkatrészeket Az utolsó méréseket végzik az egyik szolgálati berendezésen. légmentes fóliazacskóba csomagoltuk, mert szabad levegőn egyhónapos tárolás esetén már károsodtak. A központi gyár galvánüze- me azonban már nem bírta kapacitással a felületkezelést. Cs^ Kaposvárról havonta átlag ezerféle alkatrészt küldtek föl. Az új beruházásnak csak egy része a felületkezelő. Az átadás után már saját maguk termelik meg az olajtüzelésű kazánnal a szükséges gőzenergiát is. A »Druzsba« berendezéshez Budapestről szállítják az alapanyagokat. Az új beruházás elkészülte után. — a zárt cik) Szabados Dezső j Épül az új üzemcsarnok. Főpénztáros, pénzfelvevő, kézbesítő-leszámoló és több, más munkakört betöltő dolgozó alkotja a kaposvári főpostán a Teleki Blanka szocialista brigádot. • — Komplett »együttes« vagyunk — mondja Mayer József né brigád vezető-helyettes. — Mindegyikünk tudja helyettesíteni a másikaij, ez csak főpénztárosi munkakör esetében megoldhatatlan ... Tizen vannak: hét nő, három férfi. A brigád tizenegy éve alakult. Naplójukat lapozgatom. Jó párat forgattam már a kezemben, de szinte napról napra beírt sorokkal még egyikben sem találkoztam. A tagok éllétével is részletesen foglalkoznak: meg lehet tudni, hogy mikor született az egyik dolgozónak kislánya, ki üdült a Balaton-parton, kinek kellett segíteni a tüzelőhordásnál ... Ide kívánkozik az a pár sor is, amit a Postás Dolgozóban olvastam: »Tisztelt Szerkesztőség! Postás nyugdíjas varfyok, egyedül élek, de van egy brigád, nekik köszönöm, hogy nem vagyok teljesen egyedül...« A Teleki Blanka brigádról van szó, amely azonkívül, hogy , kétszer kapta meg a kiváló címet s két éve elérte az arany fokozatot, másról is ismert. Különösen az általános iskolások körében. Patronálják ugyanis a Zrínyi Ilona ÁlUjlá- nos Iskolát, a Zó ja Névelőotthont, s ezek mellett még az Állami Csecsemőotthont is. Ajándékok, iskolai fölszerelések .vásárlása, a gyermekek neghitt családi körbe fogadása jellemzi ezt a kapcsolatot. -Innék is ott a nyoma a naplóban: »Most már az'új könyvek, füzetek, köpeny és írószerek birtokában — hálásan g 'ndolva a brigádra — végzem lelkiismeretesen iskolai munkámat — írta levelében egy hatodik osztályos tanuló. A brigád ugyanis azt is vállalta, hogy minden iskolakezdésre fölkészíti egy anyagiakban kedvezőtlen helyzetű család gyermekét, megvásárolja neki a szükséges fölszerelést. S »házon« belül? Sokszor segítik ki kollégáikat. »1974. február 16. Júlia napja. Meg- növekedett a távírászok forgalma. Felajánlott segítségünket elfogadták.« — olvasom a naplóban. Pedig ez már igazán nem tartozik a kötelességeik közé. Számos fölajánlást tettek a kongresszusi munkaversenyben is, hósszú lenne fölsorolni. Minden negyedévben értékelik saját munkájukat, és eddig minden alkalommal eredményről adhattak számot. Üjítási javaslatokat nyújtottak be, s ezeket már be is vezették. — Nagyon jó itt a közösségi szellem! ,— mondta Tárnái Lászlóné, s így jellemezte ezt: — Ha valaki örül közülünk, a többiek is vele örülnek. Megosztjuk a gondokat is, akármiről legyen szó. Tudomásukra jutott, hogy van még egy Teleki Blanka brigád a megyében. Elküldték levelüket a balatonboglári áfész-hez: vegyék fel, tegyék szorossá a kapcsolatot a két brigád között. Válasz azonban nem jött... Október 25-én jártunk a brigádnál. A naplóban az utolsó bejegyzés keltezése is ez volt. Ezt írták be: »Megbeszélésünk alapján a Latinca Sándor Termelőszövetkezet kaposméröi üzemegységébe megyünk cukorrépái szedni. Izgulunk a jó időért.« M. A. Fórumok a munkásoknak Sok szó esik mostanában az üzemi demokráciáról. S különösen örvendetes, hogy új módszerekről, kezdeményezésekről, kísérletekről is hall az ember. Noha a jelenlegi kereteket sem töltik meg mindenhol tartalommal, arra is szükség van, hogy új közvetlen és közvetett fórumok segítsék az üzemi demokrácia még teljesebb kibontakoztatását, A viták egy része akörül kristályosodik ki, mennyire vannak fölvértezve a munkások a beleszólásra, s van-e egyáltalán erre igényük. A példák sokasága bizonyítja, hogy ott, ahol megfelelően tájékoztatják a dolgozókat, megadják a lehetőséget a döntések előkészítésében való részvéteire, nagyon szívesen bekapcsolódnak — akár közvetlenül, akár közvetetten. A lakatos este könyvekben búvárkodik, skicceket vet papírra, az esztergályos munkaszervezésen töri a fejét vagy éppen az anyagellátás folyamatosságát tervezi, a marós az új gyártmány készítésének gyorsabb és ésszerűbb folyamatával foglalkozik. A kedvet és a türelmet az táplálja, hogy fontosnak és szükségesnek tartja a közreműködését, a segítségét. Inkább elmulasztja a tévében a film víg játékot, nem kapcsolja be a rádiót, amikor a kabarét ismétlik, hiába hívják a barátai az ultipartira vagy a meccsre, mindenkit azzal hárít el. hogy most alkot. S ez valóban alkotás,, a szakmai tudás és tapasztalat kamatoztatása az egész közösség hasznára. 1 Felfigyeltem egy fontos jelzőre, amikor az egyik vezető az üzemi demokráciáról beszélt. Szerinte azért szilárd az alapja, mert a munkások és a vezetők között bensőséges a kapcsolat. A törzsgárda tagjait nagyon megbecsülik, s ez nemcsak a jutalmakban, a kitüntetésekben, az elnökségekben való részvételben nyilvánul meg, hanem ennél sokkal lényegesebb dolgokban is. A kedves üzemi nyelv öregek tanácsának nevezte el azt a fórumot, amelyben a legrégebbi munkások tanácsokkal, ötletekkel, javaslatokkal — s ha szükséges, akkor jóakaratú bírálatokkal — segítik a vezetőket. Amikor Sátor János, a Mechanikai Művek vezérigazgatója beszámolt erről a tanácsról a marcali gyáregységben, azzal emelte ki jelentőségét: »Csak azt sajnálom, hogy nem előbb alakítottuk meg«. E fórum összetétele ön- "magában sokat mond: a tagok kétharmada fizikai dolgozó! Azt hiszem, hogy nem érdektelen megemlíteni, milyen témákban ad segítséget a Művek vezetőinek. Például a vállalati távlati, illetve műszaki fejlesztési tervek kidolgozásához, és lehetne még tovább is sorolni. S hogy nemcsak az idősebbek, hanem a fiatalabbak ambíciójára, tudására is számít a Mechanikai Művek, azért hívta életre a fiatalok fó- 1 rumait. Amikor megfogalmazódott, hogy bízzák rájuk az üzemet, megkapták a bizalmat és a lehetőséget. Az öttagú bizottságot az üzemi demokrácia kibontakoztatására hozták létre, s a vezetőjét a dolgozók választották. A vezérigazgató joggal büszkélkedett a kísérlettel, hiszen a bizottság önállóan dönt bizonyos kérdésekben. Sátor János úgy fogalmazott, hogy majd meglátják, mi sül ki mindebből, az viszont már most kiderült: hallatlanul pozitív a bizottságok tevékenysége, előreviszi az ügyet. Ez nagy’ örömmel tölti el a Mechanikai Művek gazdasági és politikai vezetőit. A KXSZ-korú fiatalok tehát szabad utat kaptak — képviselőik révén — a jó gondolatok megvalósításához. És ez óriási hajtóerő! A Mechanikai Művek példáját azért érdemes népszerűsíteni a megyében, mert az új utak keresése máshol sem ártana. Szó sincs róla, hogy: az öregek tanácsát vagy az ifjak bizottságait »lemásolják«, hiszen vállalatonként más-más körülmények vannak. Elsősorban a szándékot lehetne terjeszteni, ahhoz lehetőséget teremteni, hogy a munkásvélemények, -ötletek útja legyen rövidebb a vezetőkig, s a megvalósítás garanciája alapozódjon meg a nyilvánosság erejével. Lajos Géza lusú termelés eredményeként — egy-egy modulegység teljesen készen, bemérve, ellenőrizve hagyja el a kaposvári gyárat. Minden munkafolyamatot el tudnak itt végezni. A felületkezelés során több mijat húszféle anyagot használnak föl, a krómtól az ezüstig. Ez rendkívül finom munkát igényel, mikron vastagságú rétegekről van szó. A Dunántúl egyik legmodernebb üzeme lesz a kikészítő. A legfejlettebb technológiákkal dolgoznak, az igényeknek megfelelő korrózióvédelemmel látják el az alkatrészeket, s a munkájukat a legkorszerűbb berendezések segítik majd. A készülő beruházás fő kivitelezője a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. Az átadási határidő a jövő év május 1-e. Mint a kaposvári gyár főmérnöke elmondta: az építkezés kezdete kissé elhúzódott, így nem valószínű, hogy az építők időben befejezik munkájukat. És mivel nagyon !sok az alvällalkozo, csak jól szervezett munkával lehetne behozni a lemaradást. — Ha csak a szükséges technológiai időket veszem figyelembe — mondta Varga József —, akkor is úgy látom, hogy az átadás késni fog, pedig így még semmi váratlanul közbejöhető akadályt nem vettem figyelembe. A magyar híradástechnikai berendezések nemzetközi rangot vívtak ki. Ezek közé tartoznak a budapesti Finommechanikai Vállalat termékei is. Több nemzetközi szerződésnek kell eleget tenniük, ezeknek összege több tízmillió dollár. Teljesítésük sürgeti a beruházás minél előbbi befejezését, mert csak akkor tudnak kötelezettségeiknek megfelelni, ha üzembe lépnek a kaposvári gyárban épülő új létesítmények. M. A. Beszélgetés a szarvasmariiaprogramról Somogyudvarheiyen A Hazafias Népfront megyei bizottsága célul tűzte ki Somogy megyében a korszerű állattartás, a szarvasmarhaprogram széleskörű ismertetését. Ennek keretében a Hazafias Népfront nagyatádi járási bizottsága Somogyudvarheiyen szervezte meg — a megyében első ízben — a szarvasmarhatenyésztő szakemberek, valamint az egyéni gazdák és a Somogy megyei Állattenyésztési Felügyelőség szakemberei közti eszmecserét. Az előadást Tubákos Károly, a Somogy megyei Állattenyésztési Felügyelőség termelésfejlesztési osztályának vezetője tartja. Mintegy negyvenöt érdeklődő részére az új rendeleteket és belőlük származó előnyöket ismertette. Az előadás után sok hozzászólás, kérdés hangzott el, élénk vita bontakozott ki. A Hazafias Népfront járási bizottsága nemsokára Iharos- berényben szervez majd hasonló rendezvényt. Somogyi Néplap
