Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-26 / 251. szám

Belső erőforrások R övid idő telt el azóta, hogy néhány ipari, épí­tőipari és mezőgazda- sági nagyüzem szocialista bri­gádjainak a XI. pártkongresz- szus és felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére tett felajánlásai napvilágot láttak, és példájuk nyomán, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a KISZ központi bizottságának versenyfelhívására országos méretűvé vált a kongresszusi és felszabadulási munkaver­seny. A / dolgozóknak, közülük is elsősorban a szocialista bri­gádoknak az aktivitása a ko­rábbi évekét jóval meghaladó méretű. Vállalásaik teljesítése eredményesen és közvetlenül járul hozzá gazdasági építő­munkánk sikereihez. Mi a forrása a szocialista munkaverseny-mozgalom fel­lendülésének? Ügy véljük, ez a forrás nem csupán egyetlen helyen erSd. Meghatározónak tekinthető a tartósan jó politikai légkör, a párt egész politikájának, s ezen belül a munkásosztály helyzetéről szóló határozatá­nak kedvező fogadtatása, a bi­zalom, hogy ezt a politikát a XI. kongresszus megerősíti és továbbfejleszti. A munkaverseny szervezésé­hez kedvező feltételeket té- remtett a Központi Bizottság 1971. decemberi határozata a szocialista münkaverseny- mozgalom továbbfejlesztésé­ről. Immár természetes, hogy a kongresszusi és a felszaba­dulási versenyszakasz fő cél­kitűzéseinek meghatározása a népgazdasági érdekekkel és a vállalatok gazdasági törekvé­seivel összhangban történt. A helyi versenycélok kiala­kítását az is jól segítette, hogy a minisztériumok reálisan ha­tározták meg a munkaver­seny ágazati gazdasági felada­tait, színvonalassá és folya­matossá vált a vállalatok fel­ügyeleti szerveinek verseny- szervező és -irányító munkája, tgy a vállalati gazdasági veze­tők helyes feladatmeghatáro­zása, a politikai testületek, társadalmi szervek eredmé­nyes mozgósító munkájának eredményeként a dolgozók az üzemi demokrácia továbbfej­lesztett fórumain tett ver­senyvállalásai munkakörük­kel jól összehangolt, tevékeny­ségüktől ténylegesen függő cé­lok teljesítésére irányulnak, ami munkaköri kötelességü­kön felüli szellemi és fizikai erőfeszítéseket igényel. A kongresszusi és felsza­badulási versenyben már eddig is megvalósí­tott kezdeményezések — össz­hangban a verseny fő célkitű­zéseivel — döntően a vállala­tok gazdasági munkájának hatékohyabbá tételét, a ter­melékenység növelését, az ön­költség csökkentését, a szer­vezettség fokozását és a minő­ség javítását eredményezték. Kibontakozóban van a ver­senyek számos újszerű, tar- 1 talmában gazdag formája. E formák közül néhánynak szé­lesebb körű elterjesztése jól ! szolgálhatná a kongresszusi és j felszabadulási versenysza- J kász céljainak sikeres teljesí- j tését. Ebből a szempontból I különösen figyelemre méltó néhány tapasztalat. Melyek ezek? Csak a legkézenfek­vőbbekből sorolunk fel néhá­nyat. Egy-egy célfeladat magas színvonalú megoldására a szükséges szakemberekből (kutatókból, tervezőkből, tech­nológusokból, szakmunkások­ból) alakult komplexbrigádok tevékenysége nem is elsősor­ban formájában újszerű, ha­nem a cél megválasztása érde­mel figyelmet. A mai nem­zetközi gazdasági helyzetben, amikor egyre költségesebbé válik a fontos ipari nyers­anyagok behozatala, nagy je­lentőségű a komplex-brigádok anyagtakarékos tevékenysége. Másutt a brigádok vállal­ják, hogy időszakonként fel­tárnak és megszüntetnek egy- egy szervezési hiányosságot. Ez nem igényel jelentősebb anyagi ráfordítást, illetve bel­ső tartalékot hasznosít. Nagy jelentőségű kezdemé­nyezés. hogy mind több szo­cialista brigád évente vállalja egy újítás kidolgozását. A mozgalom terjedésének hatá­sára számottevően növekedett a benyújtott újítások, száma a j és gazdasági értéke. Végül megemlíthetjük, hogy ! kiszélesedett és tartalmasab­bá vált az egymással kapcso- I latban levő vállalatok és a ki- | emelt beruházásokon, lakás­építkezéseken dolgozó kollek­tívák közötti szocialista szer­ződéskötések rendszere. A szo- js cialista szerződések a szállítá- I si határidők betartását, a mi­nőségi követelmények teljesí- I tését, a kooperációs feladatok megvalósítását, általában a j kölcsönös igények jó kiegészí- j tését szolgálják. A munkaverseny-mozga­lom új vonásai meggyő­zően bizonyítják, hogy azokon a területeken, ahol 'széles teret engednek a dol­gozók kezdeményezéseinek, ahol igénylik aktív részvéte­lüket, ahol alkotó együttmű­ködés alakul ki a vezetők és a beosztottak között, ott a belső tartalékok feltárhatók, és hasznosításuk jelentékeny erőforrást nyújt a gazdálkodás hatékonyságának fokozásához. Ambrus András Gölle holnaputánja A tsz a fiatalokért, a fiatalok a községért A Béke Tennelőszövetkezet irodájában Horváth István ag­rármérnökkel és Durczi István brigádvezetővel beszélgettünk akik egyben az ifjúsági patró- nus szerepét töltik be a g’azda- ságban. Ők nemcsak hivatal­ból foglalkoznak a fiatalokkal, hanem életkoruknál fogva is közel állnak hozzájuk. Gond­jaik legtöbbször, azonosak. Kérdésünk az volt. vajon a fia­talok szívesen jönnek-e a ter­melőszövetkezetbe. hogyan si­kerül beilleszkedésük a közös­ségbe? — Mi azt szeretnénk, ha mi­nél többen jönhének —- mond­ja Horváth István. — Olyan nem volt, hogy valaki itt akart dolgozni, és a vezetőség eluta- snstta. Jelenleg is mintegy öt­ven egészen fiatal tagunk van. A múlt jó öröksége, hogy egy kicsit mindenki patrióta, sze­reti a falut, és nem szívesen megy el innen. Ebben persze különös szerepe van a felvilá­gosító munkának, melyet a gazdaság vezetősége végez. Gyakran mennek az általános iskolába, és a tanulók érdeklő­dését fölkeltik a gazdaság iránt. Ez, úgy érzem, nagyon helyes gyakorlat, hiszen a falu jövője nem választható el a tsz jövőjétől. Ennek a jövőnek a formálói pedig a fiatalok. Nemcsak a holnapra kell gon­dolnunk, hanem a holnapután- ra is. A holnapután pedig a mostani tizenévesek. Mert na­gyon igaz az a mondás, hogy hiába csinálunk járdát, ha nem lesz, aki járjon rajta. megváltoztak. Megértették, hogy »az a régi« már nem le­het az ő világuk. Ez pedig annak köszönhető, hogy olyan kollektívába kerültek, mely­nek tagjai a helyes irányba tudták vezetni őket. Ma már jól érzik magukat köztünk. A politikai, szakmai tovább­képzések megvalósításával jó fórumot teremtett a gazdaság vezetősége. A közös összejöve­telek, viták során szinte észre­vétlenül kovácsolódtak össze a fiatalok barátokból, szórakozó partnerekből aktiv, tevékeny csoporttá. Tevékenységük mindinkább közösségi érdekei Durczi István, a fiatalok pártpatrónusa. szolgál, és ez egyre jobban összekapcsolja őket a termelő- szövetkezettel is. A gazdaság I Horváth István agrármérnök. fiatalok valóban tenni szeret­nének községükért, a létreho­zott ifjúsági alapból biztosítot­ta az anyagi eszközöket. így azután könyvtárral, tele­vízióval és egyéb, a szórakozást, a művelődést szolgáló eszközökkel fölszerelt KISZ- helyiség épült jórészt társa­dalmi munkával. A szükséges fölszerelést a tanács, a tsz vá­sárolta és ajándékozta a ffá- taloknak. Olyan otthont kap­tak. ahol előadásokat, rendez­vényeket tarthatnak. Az úttö­rőkről sem feledkeztek meg, az iskolai csapatotthon is társa­dalmi munkában készült. A j honvédelmi napon vették bir- 1 tokukba a fedett lőteret is. A Tejipari Szállítási Vállalatnál a volán mögött Somogy nem tartozik a leg­nagyobb »tejtermelő« vidékek közé. A Tejipari Szállítási, Szolgáltató és Készletező Vál­lalat kaposváij kirendeltsége az év eddig eltelt kilenc hó­napja alatt mégis hét száza­lékkal több tejet szállított, mint a múlt év hasonló idő­szakában. Simon László ki­rendeltségvezető véleménye szerint ezzel él is érték a kö­vetkező évekre tervezett átla­gos szintet Legföljebb néhány százalékkal nő majd. A kirendeltséghez nemcsak Somogy megye tartozik, ők látják el Dombóvári is. Fela­datuk a felvásárolt tej össze­gyűjtése, beszállítása, a tej- és tejtermékek szétosztása. Emellett — ha van szabad gépkocsijuk — elsősorban a Kaposvári Húskombinátnak segítenek, jelenleg a FÜ- SZÉRT-nél is dolgozik két teherautójuk. A nappal és az éjszaka a ki- rendeltségen összefolyik. Tú­raterv alapján dolgoznak, a megye összes útját járják, m'nden községet érintenek. Huszonöt tartályokcsi hordja a tejet, a legtöbb — tíz — Ka­posváron. A legnagyobb ko­csiba hétezer-kétszáz liter fér. — Még mindig nem elég! — mondja a, kirendeltség ve­zetője. — Több gépkocsink két műszakban dolgozik, csak így tudjuk ellátni feladatun­kat. A legtöbb tejet a kapos­vári sajtüzem igényli. Hét já­rat szállít ide, egy-egy nap 55—60 ezer litert hoz. Ezen a hét útvonalon öt gépkocsi dolgozik, kettő éjsza­ka is. Este hét órakor kezdik a gépkocsivezetők a munkát, s hajnali öt óra van, amikor befejezik. A kaposvári kirendeltségen száznegyvenen dolgoznak, éh­ből százan ülnek a volán mö­gött. Eletven gépkocsijuk van, tízzel több, mint 1973-ban. A sofőrök munkája nehéz. Kü­lönösen a nyári hónapokban, amikor a Balaton-part ellátá­sa fokozott feladatot jelent, nagy a megterhelés: negyven- itvenezer kilométerrel töb­bet szaladnak a kirendeltség kocsijai, mint például szep­temberben. Mindezen természetesen újabb teherautók munkába ál­lításával lehetne segíteni. ■Kaptak ebben az évben is ti­gas a talajvíz szintje, egymást érik a pocsolyák, a hátrább álló műhely rossz állapotban van. Amit viszont nem iát a szemlélődő: szűkén vannak a szociális létesítményekben, kicsik az öltözők, mindössze hárman tudnak egyszerre zu­hanyozni: — A jelenlegi körülmények között az évről évre növekvő feladatoknak mind nehezeb­ben tudnak megfelelni. A következő tervidőszak felada­ta lesz az új forgalmi telep megépítése. A beruházáshoz 20 m'llió forintra van szükség — mondta a kirendeltség veze­tője. , Mészáros Attila zet, ezek között van két tar­tályos és két hűtőkocsi is, de még többre lenne szükségük. A kirendeltség bevételi ter­ve 19 millió 300 ezer forint, csaknem egymillióval több a múlt évinél. A terv teljesíté­sét szolgálja a kongresszusi munkaverseny keretében tett felajánlásuk, és az év elején bevezetett DH-mozgalom is. Az előbbit nehéz pénzben ki­fejezni: vállalták, hogy keve­sebb hajtó- és kenőanyagot használnak fel. Szerepel a felajánlások között gépkocsi- vezetők munkaidejének a csökkentése is: a tervezett 228 óra helyett havonta 226-ra mérsékelik. Talán a legna­gyobb jelentőségű felajánlá- i ■ ■ — ........... -... s uk, hogy az új gépkocsikkal | dlfmár ért elérték, 5>o\£S A nőpolitikái határozat nyomán — kilométert mennek fődarab­csere nélkül. A kirendeltség- j nek ugyanis legnagyobb gond­ja az alkatrészhiány. (Koráb­ban nem volt műhelykocsijuk sem, ebben az évben kaptak egyet.) Jelenleg is két jármű vesztegel, mert nem tudják őket — alkatrész hiányában — megjavítani. Bár vállalati szinten tették a felajánlást, a kaposvári kirendeltség dolgo­zói is hozzájárultak annak a két inkubátornak az ellenér­tékéhez, melyet az egyik fő­városi kórház koraszülöttosz­tályának vásároltak. A vállalatnál már két éve, a kaposvári kirendeltségen pedig januárban vezették be a DH-mozgalmat. Elkészítet­tek egy programtervezetet, amelynek intézkedései a fu- varoztatóval való szorosabb együttműködést, a közúti bal­esetek számának a csökkenté­sét, az energiatakarékosságot segítik. A kirendeltségen nyolc szo­cialista brigád dolgozik, ebből négy Kaposváron. Az idén a j kaposvári sajt-, illetve tej-! üzemmel megkötött két szó- j cialista szerződés teljesítésé- I ben elsősorban rájuk, számi- | tanak. Ebben — a fuvarozó és a fuvaroztató szocialista együttműködésével — a lakos­ság tejjel, és tejtermékkel va­ló zökkenőmentes ellátását vállalták. A kirendeltségvezető szobá­jának ablaka a salakkal fel- szórt udvarra néz. A körül­mények nem a legjobbak:ma­A társadalmi munka, Durczi István különösen : mindenben segít. Horváth j egy-egy feladat végrehajtásá- nagy jelentőséget tulajdonít a ; István szavaival élve: | ra_ a KISZ-tagok szervezése politikai felvilágosító munká- j ■— A tsz minden olyaii kéz- j már nem nehéz feladat. Egy nak. deményezést támogat, amelyik j nyolctagú aktíva végzi ezt a — Számtalan olyan eset for- előrevisz ' munkát, méri föl az igényeket dúlt elő, hogy volt nagygazdák 1 — ... De a községi vezető- j is- Az előzetes fölmérésnek gyermekei, akik hazulról téves j ség sem tesz másképpen — ve- ; köszönhető, hogy az ifjúsági szerpjéletet hoztak magukkal, | szi át a szót Durczi István. — 1 parlament elé terjesztett in- szinte egyik napról a másikra i Attól kezdve, hogy látszott: a | tézkedési terv egyezett a köz­véleménnyel, egyetlen pontján sem kellett változtatni. Gsupán a véletlenek, sze-rn- i! esés találkozása erei né övezte volna. h<^y a község, a tsz ve­zetői és a fiatalok között ilyen szoros kapcsolat jött létre? Nem hiszem. Teret, lehetősé­get‘kaptak a tizen- és húszon^ évesek Göllében. és ők tudtak élni a lehetőségekkel. A falu öregéi jó néhány évtizeddel ezelőtt eredményes egyéni gaz­dálkodásukkal szereztek hír­nevet a községnek, a fiatalok t>edig jó közösséggé szerveződ­ve öregbítették. Mukájukat — országszerte elismerik, hiszen nem túlzás, ha azt állítjuk — kétszer nyerték el a KISZ kb vörös vándorzászlaját. Mcst azt szeretnék, ha ez az idén is sikerülne, és a zászló végleg ottmaradna a KISZ-klub falán. Dán Tibor A klubot mindenki szívesen keresi fel. Számottevő eredmények Csurgón (Tudósítónktól.) A CSURGÓI Nagyközségi Párt-végrehajtó Bizottság a közelmúltban összegezte: hol tartanak a község üzemeiben, szövetkezeteiben és intézmé­nyeiben a Központi Bizottság 1970. februári nőpolitikái ha­tározata nyomán készült fel­adattervek végrehajtásában. A testület elé került jelentést széles körű felmérő és elemző munka előzte meg. Különös­képpen behatóan vizsgálták a határozat végrehajtását az Er­dő- és Fafeldolgozó „Gazdaság csurgói üzemében, a Napsugár Ipari Szövetkezetben, a Zrínyi Tsz-nél, a sajtüzemben és az áfész-nél. Megállapították, hogy a határozat végrehajtá­sa során jelentős eredmények születtek. A nagyközségben öt üzemi és egy területi nőbizott­ság működik. A pártalapszer- vezetek nőfelelősei és a nőbi­zottságok elnökei jó munka- kapcsolatot alakítottak ki a gazdasági vezetőkkel. A nőbi­zottságok tervszerű munkája során több részterületet vizs­gáltak meg, és tettek javasla­tot a gondok megszüntetésére, illetve enyhítésére. Megállapították, hogy az azonos munkakört, a szak- képzettséget és a munkában eltöltött időt figyelembe véve nincs eltérés a nők és a fér­fiak bérezésében, amelyre pe­dig korábban ugyancsak szép számmal akadt példa. 1970-től I mintegy 15 százalékkal nőtt a középvezetői posztokon álló nők száma. Szakmai és politi­kai képzésükre, illetve tovább­képzésükre is megkülönbözte­tett figyelmet fordítottak. Jól tükrözik ezt a káderfejlesztési és a középtávú beiskolázási tervek. A vizsgált egységeknél mintegy hatvanan tanulnak az állami oktatási intézmények­ben, és csaknem félszázan vesznek részt a szakmunkás- képzésben, szaktanfolyamo­kon. A politikai oktatásokon mintegy száz nő bővíti mar­xista-leninista ismereteit. Számarányuknak megfelelő­en részesültek a nődolgozók a különböző elismerésekben és jutalmakban. A határozat megjelenése óta az említett öt üzemben 721 nő kapott elis­merő oklevelet, miniszteri vagy annál is magasabb kí­I tüntetést. Ugyancsak hét.száz fölöít van azoknak a száma. I akik pénzjutalmat kaptak. Külföldi és tanulmányutakra négy év alatt 45 nőt küldtek a munkahelyek. Ott találha­tók az asszonyok és a lányok a szocialista, vagy ezért a cí­mért küzdő brigádokban Is. többen mint vezetők is tevé­kenykednek. A dolgozó nők helyzetével való munkahelyi törődés ered­ményeképpen javultak szociá­lis körülményeik is. Különö­sen jelentős változás követke­zett be ezen a téren a tej­üzemben, az áfés^-nél, a fű­részüzemben és a Napsugár ISZ-ben. Az utóbbi 30 szemé- j lyes óvodát is létesített, amely ! jelentősen enyhítette a koráb- I bi elhelyezési gondokat. Ha- j sonlót tervezett a faüzem és a Zrínyi Tsz is, de az elképzelés megvalósítása egyelőre késik. A terhes és a kisgyermekü­ket gondozó asszonyok részé­re önálló műszakot szerveztek a Napsugár ISZ-ben, a sajt­üzemben pedig megszüntették számukra az éjszakai munkát. Több helyen vásárlási időked­vezményt is biztosítanak a nők részére a kettős ünnepek előtt. Vásárlási utalványok­kal, segélyekkel is támogat­ják a nőket A különböző cí­meken kifizetett segélyeknek | több mint a kétharmadát a nők kapták meg 1973-ban. (Ez I az arány 1970-ben alig érte el j az ötven százalékot.) A végrehajtó bizottság — í az eredmények mellett — fel­hívta a figyelmet arra, hogy megkülönböztetett gondot kell fordítani a nők általános és szakmai képzésére, tanulásuk megkönnyítésére. . Bővíteni kell a nagycsaládosok és a gyermeküket egyedül nevelő szülők szociális juttatásainak a körét. Űjabbf helyeket, kell létesíteni az óvodákban és egyéb gyermekintézmények­ben. A VB FELHÍVTA a párt- alapszervezetek figyelmét arra, hogy a soron követke­ző vezetőségvélasztásoknál ügyeljenek a nők megfelelő arányú képviseletére. A gaz­dasági vezetők beszámoltatá­sánál pedig minden alkalom­mal kérjék számon a nőpoli­tikái határozat végrehajtását is. Somogyi Néplap 0 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom