Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-20 / 246. szám

Á gyermeki szorongás Ä gyermeki szorongás iro­dalma Siegmund Freud idevá­gó tanulmányai óta olyan mér­tékűre nőtt, hogy bátran mond­hatjuk: ma már áttekinthetet­len. S ez nem véletlen. Sok alapvető tulajdonságunk kora gyermekkorunkban alakul ki. Ezeket magunkkal visszük fel­nőttkorunkba is és a rosszakról csak kemény elhatározással, nagy akaraterővel tudunk le­szokni. A szorongások elkísér­hetnek bennünket életünk vé­géig. Minden ember mellett nem állhat pszichológus, aki komoly felkészültséggel, emberséggel és tapintattal feloldja ezeket a sokszor félreértésből származó szorongásokat. Ezért jó, ha a szülő igyekszik maga segíteni IV OTTHON CSALAD gyermekének. Az elem, amely ezt a szándékot táplálja: a szü­lői szeretet. Az otthon melegét élvező gyerekek könnyebben, „kigyógyulnak”.' Jó, ha tudjuk: a legjobb szándék mellett plántálhatunk saját magunk is a gyerekbe félelmet. Elég, ha lefekvés előtt boszorkányokkal, gonosz va­rázslókkal „traktáljuk” a „kö­telező” meséléskor. A. Hermann szerint a szorongás olyan in­dulat. amely nem a tényleges realitásban, hanem a képzelt valóságban játszódik le. A be­következendőtői tart a gyerek. Ezen a szálon is elindulha­tunk; ez vezet bennünket a gyermekünk teljesebb' megis­merése felé, illetve „lélekgör- csei” enyhítése, feloldása irá­nyába. A gyerek fél, hogy egy­szer majd érte is eljön — vagy találkozik vele — a mesében megismert szörny, gyerekből békát varázsló mágus. De tart­hat reálisabb dolgoktól is. Az őt megalázó rokon látogatásá­tól, erőszakos pajtásától, bolt- bamenetkor őt haragosan meg­ugató kutyától. Ezernyi dolog­tól. Ilyenkor rossz az álma is: toronyból zuhan, hegytetőről es'k, kergetik, kínozzák, beke­rítik stb. Nyugodtan mondhat­juk: a félelem ősi érzés. Alap­vető érzéseink egyike. Mammut talpa alá került, csapdába esett ősünk ismerte már. És szórón- * II. Télikabát szőttes anyagból A íz Iskolatelevízió műsora október 22-től ^27-ig ' Kedd: 9.1)0: Énekeljünk együtt! Zöld erdőben a tücsök . ... S.05: Környezetismeret < (ált. isk. 2. oszt.): Séta az erdőben. 9.30: Pen­gető Időfo. verses—zenés műsor gyermekeknek. 9.55: Történelem (ált. isk. 5. oszt.): Az egyiptomi állam. 11.05: Földrajz (ált. isk. 5. oszt.): A Körös és Maros köze. 12.10: Filmesztétika (középisk. I— rí. oszt.): A stílust meghatározó jegyek. 14.50: Énekeljünk együtt! (ism.) ! jegyek- 14.35: Környezetismeret (ism.). i Vasarllap: összefoglalás. 13.35: Orosz nyelv (ism.) 14.00: Matematika (ált. isk. 5., oszt.): Mérések a gyakorlatban. (Mérési eredmény mint közelitő érték.) 14.30: Magyar irodalom (ism.). 15.25; Élővilág (ism.). 15.50: Ma­gyar irodalom (ált. isk. 5. oszt.): Mesél a nép. 16.30: Földrajz (ált. isk. 8. oszt.) : A Föld mint égitest. Szombat: 8.20: Filmesztétika (középisk. I— II. oszt.): A stílust meghatározó gott, ha csak emlékezetébe idé- ződött egy-egy ilyen — csak látott — élmény is. És áldozat­tal igyekezett kiengesztelni a „felsőbb hatalmat”. A gyerek fogadkozik: „Ha ez vagy az nem következik be, két hétig jó leszek! Jelentkezem az iskolában mindenre, amit csak kérdeznek!” A- félelem a veszélyhelyzet átélése. Szoron­gás szinbólumoktól, szorongás a sötétségtől, személyektől, be­következő eseményektől, halál­tól. A félelem „tárgya” nem egy­szer maga a szülő. Még a leg­jobb indulatú is. Ha teljesítő- képességénél nagyobb eredmé­nyekre akarja serkenteni a gyermekét például. (Iskolában, életben egyaránt!) Hogy mi az ellenszer, az nyilvánvaló. Csak annyit követeljünk, amennyit a gyermek képességei megen­gednek. S ez nem jelenti azt, hogy szorgalomra nem kell ne­velnünk. Ne tévesszen meg senkit az, ha a gyerek egy ide­ig képességei felett produkál! Hosszabb távon kifárad. Ob­jektivitás — ez nélkülözhetet­len ahhoz, hogy valóban meg­ismerjük fiainkat, lányainkat. Van rá példa számos, hogy a gyermek — miután rá­jön arra, hogy társai vagy ép­pen szülei megmosolyogják szorongását — leplezni igyek­szik azt. Ám még inkább bele­ég a negatív érzés. Ilyenkor még nehezebb a gyökereket megkeresni, fölszámolni és po­zitívvá tenni ezt a romboló ha­tású érzést. Állandó bűntudat súlya nyomja egyre jobban. Gyermekcentrikus _ szülőnek j kell lennie annak, aki le tud- | ja venni róla e nehéz terhet. . Mert a legjobb orvosság ez: | mindig odafigyelni rájuk. Ve- j lük élni, részt kérni szórakozá­saikból, gondjaikból. Nem le­becsülni nem felnőtti szintű j Különleges csemege a túró­problémáikat! Harmóniát te- ! .-óval. körözöttel, májkrémmel, remteni a családon belül — tojással töltött piros paradi- nagv fontossága van ennek I csompaprika. Műanyag tasak- is. Elsőrendű fontosságú! | ban még kirándulásra, munka­Miként az is: jó-e a viszo- helyi étkezésre is nyugodtan nyunk az utcabeliekkel, isme- I magunkkal vihetjük. A párolt Kéziszőttesből készült, szőrmével díszített kabát. (Az OKlSZ-labor őszi — téli divatbemutatójáról.) Paradicsompaprika — ínyenceknek 15,25: Történelem (ism.). Szerda: 9.20: Kémia (középisk. T. oszt.): A halmazállapotok molekulaelmé­leti magyarázata. 9.55: Német nyelv (középisk. I—-II—III-—IV. oszt.): Jó utat! Csütörtök: 8.05: Kémia (ált. isk. 7..oszt.) : Az anyag építőkövei. 9.00: Énekeljünk egyytt! Kiöntött a Tisza... 9.05: Környezetismeret (ált. isk. 3—4. . oszt.): Emberek a gáton. 11.05: Földrajz (ált. isk. 7. oszt.): India és a monszun. 13.35: Kémia (ism.). 14.30: Énekeljünk együtt (ism.) lő.00: Élővilág (ált. isk. 8. oszt.): Az élőlények kialakulása. 15.20: Földrajz (ált. isk. 5. oszt.): Is­merkedés a térképpel. 16.00: Ma­tematika (ált. isk. 7. oszt.): Szor­zás törttel. 16.40: Irány az egye­tem! Előkészítő a felsőfokú felvé­teli vizsgákra. Mozgások (ism.). Péntek: 8.05: Orosz nyelv (ált. isk. 5. oszt.) : A fényképész. 9.05: Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.): »Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem-«. Ady Endre. II. rész. (ism.). 10.05: Élővilág (ált. isk. 5. oszt.) : Madárvédelem. 12.10: Fran­cia nyelv (középisk. Ill—IV. oszt.): 9.00: Francia nyelvtanfolyam ha- ' ladóknak. Muzsika és szerelem. | 9.30: Német nyelvtanfolyam: Wart­burgban a Wartburggal. rőseinkkel. rizsből és darált disznóhúsból A mediterrán mikroklímájú | — ízlés szerint borssal, sóval emberi környezet gyógyító ha- j fűszerezve :— készült töltelék- ! tású. 1 kel a kimagozott paprikát L. V. 1 megtöltve és tejföllel leöntve. | majd sütőben megsütve na gyón ízletes, tápláló főételt is készíthetünk. Nagyon finom, könnyű étel a roston sült töl­tött paradicsompaprika is. A cukrozott, kandírozott paradi­csompaprika szintén a legfino­mabb csemegék egyike. 1 KERTBARÁTOKNAK Jó tanácsok telepítés előtt Szerdai számunkban már ír- | tunk a telepítés előtti fonto­sabb tennivalókról. Most kie­gészítjük néhánnyal. Felkészülten induljunk el az oltványok beszerzésére. Le­gyünk tisztában azzal, hogy saját kertünk talaja milyen gyümölcsnem, faj és fajta igényeinek felel meg a legjob­ban. Mert nem közömbös, hogy milyen alanyú és törzs­magasságú csemetét vásáro­lunk. Gyenge gyökérzetű, rosszul összeforrt, sérült vagy fagyott szaporítóanyagot ne vegyünk át! Követeljük meg az árucímkét, amely elárulja nrndazt, amit a fa „előéleté­ről” (termelő faiskola, alany, fajta, faalak, minőségi osztály) feltétlenül tudnunk kell. Ezt az úgynevezett jeltáblát ne dob­juk el. mert a későbbi azonosí­tás enélkül megoldhatatlan. Ha postán érkeznek oltvá­nyaink — vasv mi magunk hosszú úton szállítjuk, — gyak­ran egv kissé megfonnvadnak. Ültetés előtt ilyen esetben rö­vid időre áztassuk vízbe a fáes- kákat! Ha már beköszöntött a fagyos idő. tó’ire 50-6Q centi- méteres árkokba vermeljük el őket — a gyökérzet megóvása érdekében. Az ültetés előtt a csemeték gyökereit feltétlenül messük vissza, úgy. hogy a metszett felület a talajra ráfeküdjön. Vágjuk le a törött, penészes g vök ér részeket is. mert fertő­zés forrásai lehetnek. A metszett gyökereket márt­suk agyagos pépbe a kiszáradás ellen! (Helyes, ha a pépbe egy kevés rovarölő szert is keve­rünk.) Az ültetést mindig legalább két ember végezze. A gyökerek közé morzsatékos talaj kerül- ’ön. a szemzés helye legföljebb ! ujjnyival kerüljön az eredeti 'alaj felszíne fölé. Őszi ülte­tésnél nem szükséges öntöz­nünk. a fölkupacolást azonban ne hagyjuk el. (K’ Ritka férfinevek (II.) MEDVETÁNC Igaz történet az első világháború utam időkbő Az ÉPGÉP Nagyberendezések Gyára (Barcs) AZONNALI FELVÉTELRE KERES , ÜZEM- ÉS MUNKASZERVEZŐT. Jelentkezés a gyár személyzeti vezetőjénél. (8316) Clt valamikor — amikor a nagymamák még kisbabák voltak — magas hegyek aljában egy munkás- család. Békességben, szeretet- ben teltek napjaik. Ámde, egy napon szörnyű hír érkezett: kitört a világháború. Az édes­apát behívták katonának. Né­hány hónap múlva rokkant­ként tért haza. Az erdő kincseiből élt. Az egyik gyűjtöútján vérző sebű kis medvebocsra talált. • Hazavitte. Odahaza kimos­ták, bekötözték a sebét, sze­retettel ápolgatták. A kis Muki — így nevez­ték el a gyerekek — igen jól érezte magát új otthonában. Nőtt, növekedett, és mókás mozdulataival sok derültsé­get keltett. Szolgált, pacsit a- dott, hajladozott jobbra-balra, két lábára állva sétált az ud­varon, ugrándozott. Egyszer csak azt vették észre, hogy daliás mackóifjúvá csepe­redett. Egy nyári vasárnap a szom­szédban lakodalom volt. Vi­dáman szólt a zene, pergett a doh, és a léckerítésen átlát­szott a táncoló párok tömege. A mi mackónkat érdekelni A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz központi telepére portást, valamint Siófok és Nagyatád térségébe üzemrendészt Fizetés megegyezés szerint, jelentkezés a vállalat személyzeti és oktatási osztályán. (Kaposvár, 48-as Ifjúság u. 5.) (2? *3! ’ kezdte a dolog. Odament a ke­rítéshez, és figyelte a táncoló- kat. Egyszer csak maga is táncra perdült. Különösen a dobpergés érdekelte. A násznép a kerítéshez tó­dult. és jót kacagtak a tánco­ló Mukin. Jancsinak — a legidősebb fiúnak — remek ötlete tá­madt. — Édesapám! — kiáltotta. — Milyen jó lenne, ha faluról falura járva szórakoztatnánk az embereket medvetáncolta- tással! Így is lett. Szereztek egy do­bot, s Mukit befogták egy kis kocsiba. Péter bácsi fogta a gyeplőt, Jancsi meg a Muki láncát. Híre ment a medvefogatnak. Sok nézője akadt és minden­ki hozott valamit az érdekes látnivalóért: pénzt, élelmi­szert. Muki pedig táncolt, hajlon­gott, emelgette a lábait, for­golódott, olykor morgott is egyet-kettőt; a bátrabbaknak pacsit is adott az adományért. így ment ez hétről hétre, míg a jó idő tartott. Egy alkalommal hirtelen támadt nyári zápor érte utol őket. Beesteledett. A vihar egyre jobban dühöngött. Pé­ter egy kocsmában éjjeli szál­lást kért. — Mi legyen a medvével? Nem maradhat kinn a ziva­tarban. .. meg amúgysem. .. — aggodalmaskodott a gazda. — Van egy régi, üres istál­lóm. Ott jó helye lesz — nyug­tatta meg a kocsmáros. Ámde senki sem tudott ró­la. hogy az istállónak más la­kói is vfinnak ma este. A vi­har elől odamenekült két munkásember és mivel az otthonuk messze volt, száVás- "o nem volt pénzük, meghú­zódtak az istálló sarkában. Kabátjukkal betakarózva csakhamar mély álomba me­rültek. A medve észrevette őket, s mivel szerette a társaságot, a közelükben helyezkedett el. Almában aztán rátette a man­csát az egyik alvó vállára. — Mi az? Ki az? — ocsúd­tak föl álmukból. Az ijedségtől szinte megfa­gyott bennük a vér: — Egy medve! Jaj nekünk! Végünk van! Meneküljünk!... Hiszem menekültek volna a jámborok, ámde — vesztükre — az istálló ajtaja le volt la- katolva. Közben Muki is felébredt. Barátságosan körülnézett és fél lábra állva a férfiak felé közeledett. Azok már félhol­tak voltak a rémülettől. Két­ségbeesetten nyomták, fesze­gették az ajtót.. . mindhiába! A szerencsétlenségben mé­gis akadt szerencséjük. Az is­tálló kitörött ablakrészét bá­doglemezzel pótolta a gazda. . amolyan reklámféle hulladék bádogból. A két ember kétség- beesetten dörömbölt rajta. Ugye. nem nehéz kitalálni, mi történt? A medve a dö- römbölést do^szóként fogadva táncra perdült. ! 2 3 ■*a#w­4 \ s V j n Ú .... 1" 1 ! Ha i ii ■••a ■ VHB «■«» 12 .... .<» ■ 1 I 3 .• « u ló j acaa 1 ;*** lo 17­au vs a»«a <»4( 1» 'H .... 1>- ■ ■■■ aaaa ! ■ ■■>­•» <« »•■a 2­22 ■ats aaaa aaaa 23 24 ... 1»*« £■» |2r 27 aaaa ■■■a 1 ■■■> S" , ... *»»* 1 4*1» Hl 1 32 aaaa 1 \ >0 H >5 36 aaaa aaar aaaa u .»•» <«*a aaaa •aaa íö VÍZSZINTES: 1. Szomját oltó. 4. Vadászkutya. 8. Megfejtendő. 10. Háta egyik fele; 11. Állóvíz — visszafelé. 12. Szeszes ital. 13. Ivóvizet adó. 14. Másik neve: pintér. 16. Az, aki idehoz. 17. Nem ezek. 18. Vízi állat. 19. Könnyen olvadó fém. 20. Megfejtendő. 23. Odaad. 25. Téli ruhadarab. 27. Fogyasztotta a folyadéko* 29. Korai páros betűi. 31. Majdnem azonos magánhagzók. 32. Mássalhangzó — kiejtve 33. Megfejtendő. 36. Nem fölé! 37. Igavonó állat. Az emberek föllélegeztek. | os. A gyermek anyját. És ütötték ma bádogot [ FÜGGŐLEGES: 1. Rövid ital 2. Vitatkozó. 3. Ind u látszó. 4. Folyó a Szovjetunióba' 5. Vízi szárnyas állat. 6. Cipészszerszám is. 7. Szemlélők. 9. Menyasszonyok. 10. ... -von". 13. Megfejtendő. 15. Megfejtendő­16. Sereg. 10. Előtte meshajló. 20. Takács Anna. 21. Sok idővel rendelkező 22. Házi szárnyas. 24. Részese valaminek 26. Valamivé vált 28. Évszak. 30. Alom egyik fele. 34. Távolító igekötő. 35. Személyem. szakadatlanul... A medve meg csak táncolt, kitartóan. Közben csattant a zár. Jött a kocsmáros Péterrel. Olyan jó­ízűt kacagtak a furcsa látvá­nyon, hogy szinte a könnyük is kipottyant. Az esetről sokáig beszéltek a faluban. Tőlük hallotam én is, amit itt elmeséltem. Kricfalussync Csík Júlia Beküldendő; a vízszintes 8.. 20. 33.. a függőleges 13. és 15. sor he­lyes megfejtése. Beküldési határidő: 1974. október 24-én, csütörtökön délig. A szük­séges sorokat levelezőlapon küld­jétek be, s írjátok rá: »Gyermek- ker^sztré.itvény-«! Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Bolgár: Lengyel; Bre­ton: Japán: Lapp. Hollósi Korvin Lajos A vörösto­rony kincse-« című könyvét nyer­ték a következő pajtások: If j. Gelencsér András és" Szeléndi Zsuzsa (Kaposvár). Ciüke Sándor (Balatonszárszó) Takács Ilona (Balatonszemes). A könyveket postán küldjük el Somogyi Néphp 0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom