Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-13 / 214. szám

A Jelen tanulságai, a holnap céljai ! Hűtés kamionban! Formázóhengerben a sajtmassza. H ogyan valósulnak ‘meg Somogy mezőgazdasá­gában a negyedik öt­éves terv céljai; a tények, a tapasztalatok alapján milyen irányelvek határozzák meg a további feladatokat — erről ta­nácskoztak tegnapi ülésükön a megyei tanácstagok. A megyék közül elsőként vitatták meg ilyen fórumon ezt a témát, el­sőként összegezték a negyedik ötéves terv időarányos teljesí­tésének tapasztalata^, irányí­tották a figyeLmet. azokra a te­rületekre, melyeken bizonyos lemaradás mutatkozik, s mind­ezekre'Slapozva elsőként fog­laltak állást a következő terv­időszak célkitűzései mellett. Joggal állapították mag a tanácsülésen, hogy az 1970. évi megyei pártértekezlet alap­ján meghatározott feladatok teljesítésével a Somogy élel- miszey-gazdasága a legtöbb te­rületen jól áll. Ahogy elhang­zott: előreláthatóan ezt a terv­ciklust úgy tarthatjuk majd számon, mint a legjelentősebb ágazatok dinamikus átalakulá­sának éveit. Koncentrálódott a termelés, csökkentek az arány­talanságok, erősödött a szako­sodás, meggyorsult a növény­I A pártbizottság titkára nem panaszképpen, inkább csak a nehézségeik écsetelése miatt hozakodott elő azzal, milyen kellemetlen, amikor átnyúl­nak a fejük fölött. Rögtön el­mondott egy példát is. Az üzemi pártbizottság elkészítet­te a hatásköri listáját,' s min­denhova elküldte, ahova kel­lett. Sajnos, megesik hogy az országos főhatóságnál elfeled­keznek róla, így fordult elő a múltkor, hogy váratlanul be­jelentették: az egyik szakem­berüket külföldi tanulmány­útra küldik. Az üzemi pártbizottság tit­kára kénytelen volt egy ud­varias telexüzenetet küldeni a fővárosba, s emlékeztetni a főhatóságot arra, hogy ez a szakember a hatáskörükbe tartozik, végrehajtó bizottsá­guknak állást kell foglalnia a külföldi tanulmányút ügyé­ben. A titkár úgy fogalmazta, hogy nem könnyű a tekintélyt megszerezni, s a helyes dön­tés ilyen előzmények után már nagyon nehéz, _ha mond­juk olyan személyről van szó, akinek az utazását nem java­solja a testület. Szerencsére ebben az esetben a javaslat egyezett a véleményükkel. A főhatóság egyébként elnézést termelési rendszerek terjedé­se, emelkedett a vezetés szín­vonala. Mind az előterjesztés, mind a vitában felszólalók té­nyekkel támasztották alá eze­ket a megállapításokat, ki­emelve, hogy elsősorban a nö­vénytermesztésben —• ezen be­lül is a jól gépesíthető növé­nyeknél — születtek kiemel­kedő, néhány esetben a terv­időszak végső célját is felül­múló eredmények. Nem lehet figyelmen kívül hagyni ezt a tanulságot, ami­kor a burgonya-, a zöldség, és a i. cukorrépaterm^lésnél je­lentkező gondjainkat elemez­zük. E növényeknél jelentke­ző mennyiségi és területi le­maradást csak fokozott kon­centrációval, gépesített, ipar- szerű termeléssel . szüntethet­jük meg\ A következő idők egyik fontos feladata, hogy a búzához és a kukoricához ha­sonlóan, ezeknél a növények­nél is megteremtődjön az ipar­szerű termelés valamennyi feltétele. Amellett, hogy a megye ál­lattenyésztése számottevően fejlődött, a sertés kivételével előreláthatólag nem sikerül len, amikor megkerülik őket, még csak be se köszönnek a pártirodára, meg se említik, hogy milyen témában tárgyal­tak a gazdasági vezetőkkel. Éppen a jobb munka, a pon­tos tájékozottság miatt fontos ez. Ezt azért is érdemes hang­súlyozni, mert sokan félreér­tik ezt az igényt, nem úgy fogják fel, hogy az üzemi politikai életét irányító párt- bizottság tekintélye kívánja ezt meg. A titkár a testületet képviseli a tárgyalásokon, nem az ő személyes igénye te­hát a jól informáltság. Külö­nösen olyan esetekben, ami­kor valamilyen döntés elő­készítése kezdődik, fontos, hogy a forrásnál ott legyen az üzemi pártbizottság kép­viselője, s majd később a kommunisták véleményét is kikérhesse, a döntés egész folyamatába bekapcsolhassa az összes pártszervezetet, pártcsoportot. Ez szilárd ala­pot adhat bármilyen gazda­sági döntésnek is. Ezért meg­fontolt igény, hogy ne nyúlja­nak át az üzemi, a községi pártbizottságok feje fölött, ne kerüljék meg őket, ne menje­nek el úgy az ajtajuk előtt, hogy ne kopogjanak be. L. G. elérni a tervnek megfelelő lét­számot éá hozamokat. Tény viszont, hogy a kormányprog­ram megjelenése óta a megye szarvasmarha-ágazata fejlő­désnek indult, a kezdeti ered­mények már jelentkeznek. Ál­lást foglalt a tanácsülés ab­ban, hogy a következő idő­szakban is erre az ágazatra kell fordítani a fő figyelmet, szervezetten és következetesen végrehajtva mindazokat a fel­adatokat, melyéket meghatá­rozlak a megye szarvasmarha­tenyésztésének távlati fejlesz­tési célkitűzései. Sorolhatnánk tovább mind­azokat a megállapításokat, té­nyeket, melyek részben a me­gye mezőgazdaságának jelen­legi helyzetét tükrözik, rész­ben pedig a termeléssel össze­függésben értékelik a feldol­gozó, az élelmiszeripar tevé­kenységét. Ehelyett azonban — elsősorban a vita során el­hangzottak alapján — azok­ról az irányelvekről kívánunk szólni, melyeket mindenkép­pen szükséges figyelembe ven­ni a további munkánál, hogy a megye élelmiszer-gazdasága a piegkezdett úton továbbha­ladva dinamikusan fejlődjön a következő években. A legelső, amire utalni kell, az a szakmai hozzáértés nö­velése, a vezetés színvonalá­nak emelése. A tanácsülésen az egyik felszólaló úgy fogal­mazta, hogy eddig is, de ez­után még inkább, mindenek­előtt a hozzáértéstől függ a célok megvalósítása. A másik, aminek döntő szerepe lesz: a hatékonyság fokozása. Ami­kor a következő tervidőszak programját készítik az üze­mek, feltétlenül megkülönböz­tetett, figyelmet kell fordíta­niuk erre a követelményre. Arra hasonóképp, hogy to­vább szélesítsék az együttmű­ködési formákat. Számos olyan terület van, áhol a társulás, az együttműködés gyorsíthatja a feladatok elvégzését. Nem­csak a mezőgazdasági üzemek kooperációinak további szé­lesítésére van szükség, hanem a feldolgozó, a forgalmazó vál­lalatokkal való szorosabb kap­csolatokra, a jobb összhang megteremtésére. I rányelvekről, az élelmi­szer-gazdaság fejlesz­tésének főbb tenden­ciáiról tanácskozott a megyei tanács. Olyan tennivalókra, olyan feladatokra irányította a figyelmet, amelyek segítsé­get adnak, utat mutatnak az ötödik ötéves terv körültekin­tő előkészítéséhez. V. M. Több mint egy éve folyik a munka a tejipari vállalat marcali üzemébenújjáépítik, korszerű gépekkel szerelik föl az öreg üzemet. A rekonst­rukció érdekessége, hogy be­fejezése után a tejfeldolgozó kapacitása nem változik szá­mottevően — napi 45—50 ezer liter marad. Megváltoznak ez- | zel szemben a termelés körül- ' ményei, egyszerűbbé, gyor­sabbá válik \i munka, de min­denekelőtt a minőség javulá­sára lehet számítani. Miért volt szükség Marcali­ban a rekonstrukcióra? Kér­désünkre Sipos János üzem­vezető válaszolt: — A Marcaliban naponta feldolgozott 45—50 ezer liter tej nagy részét, mintegy két­harmadát műanyag zacskókba töltöttük. Mi láttuk el Alsó- Bélateleptől Balatónlelléig a boltokat, üzleteket, tejivókat naponta friss tejjel, ezenkíyül szállítottunk még a balaton- szárszói hűtőtárolóba is. Nyá-- ron alig bírtuk a munkát, augusztus 20-a után pedig egyszerre gazdaságtalan lett az üzletek ellátása. — Miért? I — Mi csak Alsó-Bélatelep- től látjuk el a kereskedelmi egységeket, Fenyvesre, Máriá­ra, Balatonberénybe a keszt­helyiek viszik á tejet. Amikor a szezon után rohamosan csökken a kereslet, s keveseb­bet kell szállítanunk, akkor megnőnek a költségeink. Tu­lajdonképpen keresztezzük egymást a keszthelyiekkel... A nyarat nem könnyen »vé­szelték« át a marcaliak. A jelenlegi feltételek mellett »megtelt a pohár, és bizony csaknem túlcsordult«. Minden munka- és szervezésbeli tar­talékot mozgósítaniuk kellett, hogy az udvaron készen álló kamiont és a szállítókocsikat időben útnak tudják indítani, de a tej minősége se romol­jon. Ideiglenesen bevezették a három műszakot, a munkát Hűtőkapacitásuk nem volt elegendő, így szükségmegol­dásként állandóan ott berre­gett a tejüzem udvarán egy hűtőkamion, melyben a tejet megfelelő hőfokon tudták tar­tani! Égetően szükség volt tehát a rekonstrukcióra. Olyan kö­rülményekre, amelyek között nem kell nap nap után izgul­ni, hogy. vajon mi lesz, eíeget tudnak-e tenni feladataiknak. A munkák jelenlegi állása derűlátásra ad okot. Felépül­tek az új termelőcsarnokok, befejeződött az udvar burko­lása, s elkészült a szennyvíz­levezető hálózat is. Jelenleg a technológiai szerelőmunka fo­lyik. Tejföl- és kakaótöltő gé­peket állítanak fel, s erősítik őket a padlóhoz. Űj homoge- nizátorok érkeztek, tároló tar­tályok várnak beszerelésre. Ügy tervezik — s a munkák alapján minden remény meg­van rá —, hogy novemberben befejezik a szerelést. — Mit jelent a rekonstruk­ció az üzemnek? — Reméljük, az idén 'tárol- tuk utoljára a hűtökamionban a tejet — mondja Sipos Já­nos. — Most 200 négyzetméte­res, korszerű hűtőtér készül, az üzem energiakapacitása pe­dig 80 ezer kalóriáról 300 ezer kalóriára nő. De a rekonst­rukció igazi jelentőségét a feldolgozás korszerűsítésében és a termékek minőségének javulásában lehet majd le­mérni. — Marcali a sajtgyártás (egyik központja. Itt készült először a híres, az idei BNV-n nagydíjat kapott Balaton sajt is. Hogyan folytatják ezeket a hagyományokat? — Az üzemben átmenetileg visszaszorul a sajtgyártás. Egy megyei munkamegosztás kere­tében valamivel kevesebb tej megy innen fogyasztásra, ugyanakkor jövőre megkezd­jük a tejföl és a kakaó cso­magolását. Sajtból még a je­lenlegi napi 20—25 mázsánál is kevesebbet gyártunk. Mind­erre addig lesz szükség, amíg a kaposvári gyár föl nem épül. Azután már csak sajt készül Marcaliban. Cs. T. csak így tudják elvégezni. Az új üzem és a régi irodaház. Kopogjanak be! kért a pártbizottságtól, hogy csak az ő figyelmeztetésére jutott eszükbe a hatáskör. Ez a példa nem ritka, sok üzemi, községi, állami gazda­sági pártbizottság alakult az utóbbi években. S bizony, még a nyilvános pártfórumo­kat is igénybe kellett vennie egyik-másik titkárnak, annyi­ra gátolta a munkájukat, hogy főhatóságuk, olykor pedig még fölöttes pártszervük is úgy tárgyal, intézkedik na­gyon fontos témákban, hogy teljesen kimarad a pártbizott­ság. A húskombinát pártbizott­ságának titkára például vá­rosi pártbizottsági ülésen tet­te szóvá, hogy igen kellemet­llavyar napok Keld-1 Lcnqyclorszáuban Magyar kulturális napok kezdődtek csütörtökön a kelet­lengyelországi Zamoscban. Ennek keretében fotódoku­mentációs, grafikai, bélyeg- és filmplakát kiállítás, előadá- •ok, filmbemutatók, irodalmi és zenei esték nyújtanak be­pillantást hazánk életébe. Huszonegy év telt el azóta, hogy megalakult a Kaposvári Építőipari Szövetkezet. Fenn­állása óta tavalyi munkájuk­kal érdemelték ki a legna­gyobb elismerést: az Építési és Városfejlesztési Miniszté­rium, valamint az OKISZ döntése alapján elnyerték a Kiváló szövetkezet kitüntetést. A kommunisták kezdeményezésére — Kommunistáink kezde- niényezésére már az ünnepsé­gen elhatároltuk, hogy to­vábbra is kiváló szövetkezet­hez méltóan dolgozunk. Ezt az elhatározást tartalmazza szö­vetkezetünk dolgozóinak a XI. pártkongresszus, valamint a felszabadulás 30. évfordulójá­nak tiszteletére tett vállalása is — mondja Gyaníts Sándor párttitkár. A napokban küldöttközgyű­lés volt a szövetkezetnél, ezen az első félév eredményeit ér­tékelték. — Minden eddiginél ered­ményesebb félévet zártunk. Ez elsősorban szocialista bri­gádjainknak köszönhető, meg annak, hogy sikerrel valósí­tottuk meg az üzem- és mun­kaszervezési feladatokat. Terv­szerűbbé, folyamatosabbá vált a munka. A különböző szak­ipari részlegek pontosan kezd­ték munkájukat, egyszer sem fordult elő, hogy belső szer» vezési hiba miatt zavarták A félévet sikerrel zárták Kiváló szövetkezethez méltóan volna egymás munkáját, vagy anyaghiány miatt ne tudtak volna dolgozni — tájékoztat Nagy Sándor elnök. Farkas Gyula főkönyvelő, aki tagja a szövetkezet párt­vezetőségének, néhány adatot ismertet az első félév ered­ményeiből : — Éves tervünk 33 millió forint. Ez 13 százalékkal ma­gasabb, mint 1973-ban. Ter­melési eredményünk 30 szá­zalékkal volt magasabb az év első hat hónapjában, mint ta­valy. t A szövetkezet dolgozói kongresszusi, felszabadulási versenyvállaíásukban első­sorban arra törekszenek, hogy minél több új ilakást adjanak át a város dolgozóinak. Es hogy a tatarozásra szoruló lakások közül terven felül is minél többet rendbe hozza­nak. Vállalásuk értéke 300 000 forint, ebből 15 lakás terven felüli tatarozását tudják el­végezni. A Kaposvári Építő­ipari Szövetkezetnek 1975 vé­géig összesen 166 új lakást — társasházat, családi házat — kellene átadnia. Ezzel szem­ben 181 új lakással készülnek el. Most adják át Kaposváron a Május 1. utca 86. szám alatti négyemeletes házat, amelyben 44 lakás lesz. A jö­vő év első felében beköltöz­hetnek a lakók a Pázmány Péter köz 70 lakásába. Meg­kezdték egy 19 lakásos épü,- let alapozásit az Ezredév ut­cában. Ezt ugyancsak jövőre adják át. Elsősorban a törzsgárda Kis létszámú pártszervezet működik a szövetkezetnél, mindössze tizenöt kommunis­ta van. Többségük fizikai dol­gozó, s ott vannak a hat szo­cialista brigádban, ök azok, 'akik társaikat példamuta- ( fásukkal jobb eredményekre, ! minőségi munkára serkentik, j S ők azok, akik segítenek a szövetkezet vezetőinek a törzs­gárda kialakításában, meg­szüntetve ezzel a munkaerő­vándorlással járó gondokat. Gyaníts Sándor párttitkár tizedik éve látja el ezt a fel­adatot, csaknem attól, kezdve, hogy a szövetkezetnél dolgo­zik. ö is tagja a villanysze­relők szocialista brigádjának. Torma János és Takács Lajos kőművesek, Szemesi István vasbetonszerelő, Dunai Béla villanyszerelő és kommunistá­hoz méltóan tevékenykednek a szocialista brigádokban. A törzsgárdához tartozik Kozári Kálmán, aki tíz éve vezeti szocialista brigádját, ö az elnöke a szövetkezeti szak- szervezeti bizottságnak, s az idén brigádjával kiváló címet nyírt el, elsőnek a szövetke­zetnél. Ezer óra Ennyi társadalmi munkál vállaltak erre az évre a szö­vetkezet szocialista brigádjai, és a többiek a pártkongre.sz- szus és felszabadulásunk év­fordulójának tiszteletére. Vései József tíztagú villany- szerelő brigádja az új raktár­ban, valamint a töltőállomá­son és a most üzembe helye­zett körfűrésznél a villanysze­relést végezte el. Az új telep udvarának rendbetételén | nemcsak a fizikai, hanem az i irodai dolgozók is munkál­kodtak szabadnapjukon. | Érdemei? megemlíteni, hogy Kozári Kálmán brigádjában mindenki kétnapi, Bán János brigádjában egyenként 20 órai, Rudas József és Kővári , István brigádjában összesen 160, illetve 100 óra társadal­mi munkát vállaltak. Vida S miiné könyvelőkből,, admi­nisztrátorokból alakította meg a szocialista címért küz­dő brigádot: négynapi társa­dalmi munkát ajánlottak fel, s ök takarítják az átadásra kerülő új épületeket. Szocialista szerződést kötött a szövetkezet a Kossuth óvo­dával. Tavaly 30 000 forint értékű társadalmi munkát vé­geztek ott, az idén; ennél is többet: parkettacsiszolást, lak­kozást, festést és más munká­kat vállaltak társadalmi mun­kában a szövetkezet szocialis­ta brigádjai. Eddig nem volt a Káposvári Építőipari Szövetkezetnek önálló KISZ-szervezete. Az idén tizenöt fiatallal megala­kult a KISZ-szervezet. A fia­talok vállalták, hogy száz óra társadalmi munkával vesznek részt a szövetkezet kongresz- szusi, felszabadulási mun'.'a- versenyében. Szálai László Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom