Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-05 / 207. szám
Háromfa, Bakháza közügyei Gondolatok egy tanácsülésről Idősek és fiatalok, nők és férfiak, mezőgazdasági üzemben és más munkahelyen dolgozók — különböző érdeklődési körű emberek alkotják Háromfa Közös Községi Tanácsát. Amikor azonban a körzet — Háromfa és Bakháza — ügyes-bajos dolgairól, fejlesztéséről van szó, ezt a témát mindannyian közügyüknek tekintik. A közelmúltban egyszerre két érdekes napirend is szerepelt a közös tanács előtt. Az egyik azt taglalta, hol tartanak a nők gazdasági és szociális helyzetének javításáról szóló kormányhatározat végrehajtásával. Ezt Papp Istvánná tanácselnök tárta a tanács elé. A tsz gazdálkodásáról és a szövetkezetben dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsüléséről Horváth József tsz- -elnöikhelyettes adott kiegészítést (az előterjesztést Kis- géczi István tsz-elnök készítette). Az előbbi téma, a hozzászólásokból, kérdésekből, javaslatokból következtetve «•érdekesebb« volt — a résztvevők csaknem fele nő volt —, az utóbbi elsodródott a szakmai oldal felé olyannyira, hogy inkább a tsz vezetőségi ülésére hasonlított. Hadd szolgáljon mentségül viszont, hogy ennek a napirendi pontnak egyes részeit az előző témában is érintették, sőt alaposan «kibontották«. Közügy ez is, az is. A nők gazdasági és szociális helyzete Háromfán és Bakházán annál is inkább fontos szempont, mert többen vannak, mint a férfiak, s ott vannak minden munkaterületen (a tanácson és intézményeinél 21, a sertéskombinátnál 24, az üzletekben 8, a termelőszövetkezetben több mint másfél száz nőt foglalkoztatnak, s nők dolgoznak a takarékszövetkezet kirendeltségén is). Tudvalevő, hogy az ő munkájuk nem fejeződik be azzal, amit a «hivatalos« munkahelyen végeznek, hanem otthon tovább folytatódik. Az otthoni háztartási tevékenységet gépek segítik, de hogy van ez a munkahelyeken ? A tanácstagok elé került jelentés inkább általánosságokat tartalmazott, s kevésbé exponált a helyi gondokra, de olvashattunk benne ilyen megállapításokat is: «Korszerűbbek lettek a munkahelyi feltételek', ezek azonban a mezőgazdaságban még mindig nem megfelelőek, a szellemi dolgozók munkahelyi körülményei sokkal jobbak ...« A tanács tagjai megkérdezték: miképpen érvényesül a termelőszövetkezetben dolgozó nőknél az egyenlő munkáért egyenlő bér elve; hogyan biztosítja a tsz a könnyebb munkát a terhes nőknek; milyen elképzelése van a tsz-nek, a sertéskombinátnak a nők teljesebb foglalkoztatására? A válaszokból megtudhatták egyebek között, hogy a sertéskombinátnál egyenlő bért kapnak a nők és a férfiak a végzett munkáért, csupán azokban a hónapokban mutatkozik 250 forint különbség a férfiak javára, amikor szállítás van (ez érthető, hiszen ilyenkor olyan feladatok adódnak, melyekkel a nők nem tudnának megbirkózni). Ezen a tanácsülésen néhány perc leforgása alatt megoldódott egy lényeges probléma: a terhes nők foglalkoztatása. A tsz elnökhelyettese ugyanis elmondta, hogy a szövetkezet vezetősége új bérszabályzatot dolgozott ki, ebben érvényesül az, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért kapjanak a nők és a férfiak, a terhes nők számára pedig könnyebb munkát biztosítanak, ha idejében tájékoztatják őket az ilyen igényről. A körzeti orvos, dr. Hantosi Ignác elmondta: a tsz minden ilyen nőtagja ezentúl igazolást kap a könnyebb munkára való jogosultságról, egyúttal javaslatot is arra, hogy mikortól milyen munkában foglalkoztassa a szövetkezet. Így erre — mert vannak ilyen munkalehetőségek a gazdaságban — idejében fölkészülhet a tsz. Ez a kérdés tehát gyorsan megoldódott, mint ahogyan az is, hogy a szülők iskoláján a négy előadás egyikét a körzeti orvos tartsa meg. Az írás elején említett adatokból kitűnik, hogy a körzetben élő nők többsége a termelőszövetkezetben dolgozik. A kötelező munkaórák megszerzése végett nem közömbös, hogy egész évben foglalkoztatják-e őket. Az elnökasszony mondta: novembertől áprilisig úgyszólván semmi dolguk sincs a közösben, pedig mintegy hatvan asszony ilyenkor is tudna munkát vállalni. Helyben vagy Nagyatádon kellene megoldást találni arra, hogy a nők ebben az időszakban is kereseti lehetőséghez jussanak. Először szerepelt ez a téma a tanács ülésén, s hogy érdeklődést váltott ki, azt a vitában részt vevők nagy száma is tanúsítja. Nyilvánvalóan úgy érezték, hogy a szociális létesítmények megvalósítása, a falu felső végén létesítendő autóbuszmegálló, az Avari úti útburkolás befejezése, a vízelvezető árok tisztítása mellett ez idő szerint ez a téma az egyik legfontosabb. Mint ahogyan azt dr. Várszegi Erzsébet, a megyei tanács Nagyatádi Járási Hivatalának elnökhelyettese elmondta: e tanácskozás alapján könnyebb lesz megtalálni a leginkább célravezető megoldást a nők gazdasági és szociális helyzetének javítására. A háramfai és a bakházi tanácstagok «benne élnek« a feladatban — heten közülük nők —, ezért is remélhető, hogy az első lépésnek számító tanácsülést tettek követik majd. H. F. Az együttműködés és a barátság kiállítása NEGYEDSZÁZADOS a magyar—szovjet tudományos és műszaki együttműködés; erre a jubileumra emlékeztet Budapesten, a KGM Technika Házában és a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában szeptember 6-án megnyíló «A szovjet tudomány és technika eredményei és a magyar— szovjet tudományos-műszaki | kiállítási együttműködés« című kiállítás. A Szovjetunió a tudományok és a technika fejlesztésében is élenjáró szerepet tölt be, kutatóintézeteiben, fejlesztő laboratóriumaiban egymillió tudós és mérnök foglalkozik kutatással, fejlesztéssel. Nem volt könnyű feladat a szovjet tudomány és technika sokrétű és úttörő eredményeit néhány témához kapcsolva — ezek: az atomenergia békés célú felhasználása, az energetika, az űrkutatás, a rádióelektronika és a lézertechnika — a teljesség igénye nélkül a néhány ezer négyzetméteres kiállítási területen oly módon bemutatni, hogy érzékeltesse azt a hatalmas arányú tudományos tevékenységet, melyet a Szovjetunióban végeznek. A kiállítás mintegy 1000 bemutatásra kerülő tárgya — közöttük eredeti modellek, működő makettek — méltán tarthat számot a látogatók érdeklődésére. A szovjet űrkutatás vívmányait bemutató anyagban szerepel a világ első szputnyikja, első kísérleti űrállomása a Lunohod 2. automatikus önjáró holdlaboratórium. A Lunohod 2. harminchét kilométeres utat járt végig a holdon, a talaj kémiai és fizikai-mechanikai tulajdonságait vizsgálta, s annak eredményeit rádiókapcsolat révén — összesen hatvan adás keretében — továbbította. A Lunohod 2. eredeti méretű ] idejűleg azt is érzékelteti, másolatát az Otthon áruház j hogy a magyar—szovjet tudo- melletti téren mutatják be, s az naponta néháftyszor moz- gáskészségéről is bizonyosságot tesz. Az atomenergia békés célú felhasználását dokumentáló anyag számunkra különösképpen időszerű és érdekes makettje azt a legújabb mányos-műszaki együttműködés révén a szovjet tudomány és technika előrehaladásának, eredményeinek Magyarország is hasznát látja, másrészt — ugyancsak az együttműködés^ konzekvenciájaként — szerény mértékben részvevői is vagyunk ennek a munkának. S noha a szovjet tudomány és technika fejlődését és eredményeit reprezentáló anyag helyezett — reaktortípust j ótsugárzó jótékony hatására, mutatja be, amely néhány a magyar és a szovjet tudóesztendő múlva már a paksi atomerőműben termeli a villamos energiát. A kiállítás atomkutatással és az atom enegetikai hasznosításával összefüggő anyaga bemutatja a kutatás fontosabb eszközeit, továbbá az atomerőmű-iej- lesztés eddigi eredményeit. A világ első, a Szovjetunióban üzembe helyezett atomerőműve mindössze 5 megawatt teljesítményű volt, azóta az atomreaktorok teljesítménye megsokszorozódott. A paksi atomerőmű első reaktor- és áramtermelő egysége, melyet a Szovjetunió szállít, már 440 megawat teljesítményű. A Szovjetunióban a jelenlegi tervidőszakban 800—900— 1500—2000 megawattos — több reaktort tartalmazó — atomerőműveket építenek. Az atomenergia békés célú hasznosításának egyik kombinált sok és kutatók közös munkáira, a KGM Technika Házában önálló kiállítási teremben gyűjtötték össze a két ország tudományos-műszaki együttműködésének legjelentősebb magyarországi eredményeit. A kiállítás — miként a szovjet tudomány és technika néhány ágazatának bemutatásakor — ennél a témánál is a bőség zavarával küszködött, s a 25 esztendő során a népgazdaság minden ágában felhalmozódott eredményekből csak kóstolót nyújthat a látogatóknak. A SZEPTEMBER 29-IG nyitva tartó kiállítás anyagának nagyobbik részét a KGM Technika Házában, a szovjet emberek otthonát, a technika mindennapi életben felhasznált vívmányait, a háztartási gépeket, a szórakoztató elek. tronika termékeit — rádiólehetőségét dokumentálja a , , ., . ... r, .. . .. . , ", , kát tevekeszulekeket, magneRosza sotalanito berendezés, j mely a villamosenergia-ter- i toionokat, zenegépeket pe- melésben és a tengervíz sóta- ] dig a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában mutatják be. A kiállításhoz tesztjáték kapcsolódik: a négy változatlanításához egyidejűleg hasz nosítja az atomenergiát. Szocialista brigádvezetők tanácskozása. Ez a kifejezés eddig ritkán hangzott el a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalatnál. A vállalat mindössze négyéves, a brigádvezetők tanácskozására pedig évente csak egyszer került sor. Ennek ellenére a legutóbbi rendezvényen joggal mondotta beszámolójában Holl Lajos, a vállalat igazgatója, hogy a szocialista brigádvezetők tanácskozása hagyományos. A szokottnál több A vállalatnál a fizikai dolgozók száma ezerkétszáz- A szocialista brigádversenyben — akik már elérték, s akik még versenyeznek a címért — több mint ötszázan vesznek részt, hatvanhárom brigádban egyesítve erejüket. «A szokottnál több felszólaló« tizenhét brigádvezetőt jelent. Ennyien még sohasem fejtették ki véleményüket. A vállalatnál megfogalmazták: «a dolgozók közvetlen tapasztalatainak meghallgatása« miatt rendezik ezeket a tanácskozásokat, s ilyenkor ismertetik a szocialista brigádok veztőivel (rajtuk keresztül 528 dolgozóval) a vállalat célkitűzéseit, eredményeit s a feladatokat. A legutóbbi tanácskozás hangulatában volt valami új. Így beszélt erről Holl Lajos igazgató: — Korábbi tapasztalatokkal szemben szinte senki sem említette a tanácskozáson egyéni sérelmét. Mindenki a közösség érdekében beszélt. Ezt eredménynek könyveltük el, mert a másik oldala mindannak az erőfeszítésnek. melyet a vállalat a dolgozók jobb munkakörülményeinek, szociális ellátásának érdekében kifejtett. Nem volt panasz a munkaruha-ellátásra. Az emberek meleg ebédet kapnak, s időben. Hatvonhárom brigád Szakemberekre van szükség Mindez nem jelenti azt, hogy nálunk már minden rendben van- A dolgozók által felvetett gondok azonban már nem olyan súlyúak, hogy ne lehetne ezeket építésvezetői szinten megoldani. Kétszerese a múlt évinek Egy ilyen tanácskozás fő célja — miként ezt a munkaverseny ügyintézője megfogalmazta —, hogy az első félév eredményeit, a második feladatait ne csak ismertessék, hanem meg is beszéljék a szocialista brigádok vezetőivel Ilyenkor kerülnek szóba az úgynevezett kiemelt munkák, mint például a Sántos II. vízmű vagy a nagyatádi szennyvíztelep. Ezekre nagyobb gondot fordít a vállalat, ha kell, jobban összpontosítja erőit, s a határidők teljesítésében számít a versenymozgalomban dolgozó brigádokra is. «Hogy a munka jól menjen, ehhez kell a gép/« Talán ebben lehetne összefoglalni a tizenhét felszólalásban leggyakrabban említett kívánalmat. A megfogalmazás azonban nem egészen pontos. A valóságot ismertető választ Hall Lajostól kapom: — Az építőipari kisgépekről van szó ezekben a felszólalásokban. Mintegy 600 darab van a vállalatnál, csaknem százféle típus. Ebből már lehet következtetni, hogy nagy gondot okoz az alkatrészellátás- A másik probléma az, hogy a kisgépek nem a brigádoknál vannak. Az emberek azt szeretnék, ha minden brigádnál állandóan kéznél len nének. Csakhogy ezek mellé képzett szakemberek kellenek. Ezt a gondot majd az építés- vezetőkkel tárgyaljuk meg. A DÉLVIÉP-et jól felszerelték gépekkel. Értékük 65 millió forint, s a járókelők lépten-nyomon találkoznak az emblémával jelzett munkagépeikkel, gépkocsijaikkal. Megállás azonban nincsen: a kongresszusi munkaversenyek keretében vállalták, hogy a központi telepen felépítenek egy javítóműhelyt és egy építőipari kisgépraktárat. Még ebben az évben ötmilliót fordítanak a géppark fejlesztésére. Érdemes visszatérni az első félév eredményeire. A tervezett nyereség az első félévben 1,2 millió forint, a másodikban 13,4- Az első időszakban 100 ezer forint híján 7 milliót értek eh az egész évinek 50 százalékát, ami az építőiparban nagyon jó eredmény. Az 1974. évi nyereségterv is kétszerese a múlt évinek. Sikerül-e teljesíteni? — Egészen bizonyos! N/olc pont Ennyiben foglalták össze azokat a vállalásokat, melyeket a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére tettek. Lényegük: minőségileg jobbat, többet, magasabb szakmai szinten. A brigádokban dolgozók gépeket akarnak, s tudják, hogy ehhez tanulniuk kell. Ez csak akkor sikerülhet, ha a vállalat biztosítja a feltételeket a tanuláshoz. Tíz dolgozót vízügyi, ötöt egyéb középfokú szakoktatásra iskoláznak be öt dolgozójuk tanul a marxista egyetemen. Céljuk egy műszakilag képzett középvezetőgárda kialakítása. A vállalat tevékenysége állandóan bővül, egyre szélesebb körben foglalkoznak például a gázcsövek fektetésével. Szakemberekre van szükség. Tanulnak — és tanultak szervezett keretek között eddig is — a szocialista brigádok vezetői. Minden évben részt vesznek a szakmai és politikai oktatáson. Tanulnak a munkavédelmi örök, tanulnak azok is, akik elvégezték már az általános iskola nyolc osztályát. A télen ezért mindhárom fő-épitésvezetőségen kihelyezett tagozatokat indítanak, s több szakmából is vizsgázhatnak a részvevők. Eddig kétszáz dolgozójuknak adtak továbbképzési lehetőséget, de még többre van szükség. Fiatal vállalatról van szó- ahol a dolgozók szétszórt munkahelyeken, egymástól távo' dolgoznak- Nehéz őket összefogni. A szocialista brigádvezetők tanácskozásán elhangzott felszólalások mégis ilyen gondokat említettek: termelés- és munkaszervezés, munkásvédelem és szociális ellátás, a szállítás és az anyagellátás körültekintő megszervezése. Mészáros Attila A rádióelektronika és a lézertechnika szovjetunióbeli fejlődését bemutató anyag ugyancsak bőven tartalmaz látogatókat vonzó kiállítási tárgyakat. Itt látható a KGST egységes számítógéprendszerének egyik nagy teljesítményű típusa, az ESZ—1050, amelynek szakosított gyártója a szovjet ipar. A lézer- technikát egyebek között gyógyászati berendezés, lézermikroszkóp és lezerpisztoly, illetve sportlövészeti' edzés célját szolgáló lézeriőállás mutatja be a látogatóknak. A kiállítás a tudományos és tehcnikai érdekességek, vívmányok bemutatásával egyban készített tesztlapok kérdései a szovjet tudomány és technika eredményeinek és a két ország negyedseázados ludomanyos-műszaki együttműködésének a kiállításon bemutatandó tárgyainak, dokumentumainak ismerete alapján válaszolhatók meg. A négy tesztláp helyes megfejtői között szovjet gyártmányú fogyasztási cikkeket, fényképező gépeket, rádiókat, hanglemezeket, színes tv-készüléket sorsolnak ki. G. I. Épül a kurszki atomerőmű A Szovjetunióban gyors ütemben épül a 4 millió kilowatt teljesítményű kurszki atomerőmű. Most készítik azt az épületet, ahol az első, 1 millió kilowatt teljesítményű energiablokkot helyezik majd el- Megkezdték az 1975 végén üzembe helyezendő reaktorok elemeinek szerelését. Az atomüzemanyag berakását és a hulladékanyagok eltávolítását távirányítású mechanizmusokkal oldják meg. Az erőműhöz tartoznak azok a bonyolult berendezések is, melyek megakadályozzák a légkör szennyeződését. Az új atomerőmű fontos szerepet tölt be a világ legnagyobb vasérclelőhelyének további fejlesztésében. A kilencedik ötéves tervben a Szovjetunió atomerőművei a korábbinál hétszer több atomenergiát termelnek. 1975-ben összteljesítményük eléri az évi 25 milliárd kilowattórát. Somogyi Néplap k A
