Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-24 / 223. szám

A számadás időszakában — a párt XI. kongresz- szusára készülődve — az állami és társadalmi élet legfontosabb területein történt előrehaladást is mérlegre tesszük. Hiszen a Magyar Szo­cialista Munkáspárt X. kong­resszusa az államélet és a szo­cialista demokrácia fejleszté­sét a szocializmus építésének egyik időszerű, központi fel­adataként jelölte meg, ame­lyet úgy kell megoldani, hogy közben erősödjön a központi hatalom, növekedjen a kor­mányzati, szervek munkájának hatékonysága, s ezzel párhu­zamosan a helyi szervek önál­lósága és a lakosság tevékeny részvétele az állami munká­ban. E feladat végrehajtásá­nak fontos része és feltétele — a tanácsok tevékenységé­nek fejlesztése, népképvise­leti-önkormányzati és állam- igazgatási szerepkörük folya­matos növelése. Az 1971. évi I. számú tör­vény (mely sorrendben a har­madik tanácstörvényünk) megalkotását társadalmunk fejlődése tette lehetővé. Az azóta eltelt három és fél esz­tendő tanácsi munkájáról megállapíthatjuk, hogy a tör­vény jelentős állomás a taná­csok életében: megőrizte és a szocialista fejlődés követel­ményeihez igazodva új ele­mekkel gazdagította a már bevált alapelveket és szabá­lyokat, figyelembe véve a töb­bi szocialista ország gazdag tapasztalatait is. Pártunk X. kongresszusának határozata hangsúlyozta: a ta­nácsok munkáját úgy kell fej­Három és fél év mérlege A tanácstörvény kiállta a próbát leszteni, hogy erősödjék mind népképviseleti-önkormányzati jellegük, mind pedig állam- igazgatási funkciójuk. A ta­nács önállóságának növelése, hatáskörük bővítése, felelős­ségük fokozása — a szocialis­ta osztálypolitika, fontos ré­sze. Társadalmunk általános fejlődése, a közügyekért ér­zett állampolgári felelősség növekedése olyan feltételeket teremtett, amelyek lehetővé és időszerűvé tették a tanácsok tevékenységének fejlesztését, Hatáskörük növelésének szük­ségességét maga az élet iga­zolta. Melyek azok a legfontosabb pozitív tapasztalatok, melyek az 1971-es törvény hasznossá­gát, korszerűségét bizonyít­ják? A tanácsok munkájában mind határozottabban tükrö­ződnek a tanácstörvény köve­telményei : a tanácstestületek meghatározó szerepe, az önál­lóság és felelősség fokozódá­sa, a kezdeményezőkészség, a lakosság részvétele a helyi fel­adatok megoldásában, a tiszt­ségviselők szerepkörének megváltozása, illetve • bővülé­se — hogy csak a legfontosab­bakat említsük. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a tanácsok többségük­ben jól élnek megnövekedett önállóságukkal, , hatáskörük­kel, és tervszerűbbé vált ugyanakkor a központi célki­tűzések megvalósítása is. A testületek általában jól élnek a kibővített hatáskörrel: a leg­fontosabb kérdésekre koncent­rálva és mindinkább érdem­ben foglalkoznak a település, a terület fő kérdéseivel, a la­kosság gondjaival. Javult a testületi munka tervszerűsé­ge, a tanácsi tervek megala­pozottsága is, bár még nem ritka, hogy az előterjesztése­ket esetenként nem készítik kellően elő, nem tárják fel a helyi adottságokból eredő tényleges lehetőségeket. Nyil­ván elsősorban ezzel függ ösz- sze, hogy azután a megoldás javasolt módozatai se mindig helyesek, nem eléggé reálisak. Javítanivaló van azon a téren is, hogy a helyes döntések végrehajtását nagyobb fele­lőséggel szervezzék meg, illet­ve ellenőrizzék. Az 1971-es tanácstörvény új vonása, hogy meghatároz­ta a tanácsok népképviseleti­önkormányzati feladatainak ellátásához szükséges gazda­sági hatásköröket és önállósá­got, amely e téren is növelte kezdeményezési lehetőségei­ket.. A fölösleges kötöttségek megszüntetése növelte a taná­csok önállóságát és kezdemé­nyezőkészségét, fokozta a me­gyei tanácsok felelősségét te­rületük összehangolt, arányos fejlesztéséért. A pénzügyi sza­bályozórendszer elősegítette Űj támogatása szövetkezeteknek és a háztájinak Igen kedvező feltételek mel­lett köthetnek elletési szerző­dést a termelőszövetkezetek és a háztáji egyéni termelők az 1974. II. félévére vágásra le­szerződött, de vemhesítésre al­kalmas teheneikre, üszőikre. Az új rendelkezés értelmében, ha a termelőszövetkezet elle­tési szerződést köt a korábban vágásra szánt tehénre vagy üszőre, két részletben összesen 5000 forint költségtérítést kap. Ebből 2000 forint a szerződés- kötéskor, 3000 forint pedig a vemhesség igazolásakor illeti meg a gazdaságot. Figyelem­reméltó az intézkedésnek az a további része, hogy ezen felül további 5000 forint állami ár- kiegészítést is kap a tsz, ha a tehenet a húshasznosítású iránynak megfelelően, fejés nélkül tartja. Ha az állat háromszori ter- ■ mékenyítés ellenére sem vem­hesül, vagy a későbbiek során elvetél, az illetékes állatorvos Magyar-csehszlovák vízügyi tárgyalások A határvizek műszaki és gazdasági kérdéseivel foglal­kozó magyar—csehszlovák kö­zös műszaki bizottság szep­tember 17—23-a .között Buda­pesten tartotta ez évi ülését. Megtárgyalták a Duna, a Tisza és az Ipoly határmenti szakaszán szükséges közös ku­tatások, felmérések és építési munkák programját, valamint a Bodrog, a Hernád és a Sajó közös szabályozásának fel­adatait. Áttekintették a ha­tárvizek tisztaságával össze­függő vízminőségi vizsgálatok eredményeit és a rendkívüli szennyeződések kihatását. Megállapodtak az elhárítás érdekében teendő közös intéz­kedésekben és az együttműkö­dés elmélyítésében. Az ülés jegyzőkönyvét hétfőn írta alá Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal első elnökhe­lyettese és Jan Rendek, a szlovák erdő- és vízgazdálko­dási miniszterhelyettes. igazolása alapján a vállalat az állatot szerződéses áron soron kívül átveszi. Mindkét esetben a költségtérítésként már folyó­sított összeget a gazdaság meg­tarthatja. A leellett nőivarú szarvasmarhákat a gazdaság húshasznú (nem fejt) tehénál­lományának növelésére vissza­tarthatja. Ebben az esetben a vállalati költségtérítést vissza kell fizetni, viszont a gazdasá­got megilletik a húshasznosí­tású szakosodás ösztönzésére vonatkozó kedvezmények. Ha ezt nem veszik igénybe, a te­henet ellés után, a szarvasmar­ha-értékesítési szerződés felté­telei szerint, vágásra átadhat­ják. A rendelkezés intézkedik arról is, hogy az elletési szer­ződés megkötése a termelőszö­vetkezet ez évi bevételi tervei­ben ne okozzon zavart. Ha a gazdaságnak szükséges, hogy az állat ellenértékéhez még ez évben hozzájusson, akkor szer­ződéskötéskor a vállalat iga­zolja a nőivarú állat vágóér­tékét, és azt az MNB az álta­lános hitelezés feltételei sze­rint meghitelezi a gazdaság­nak. Ha a szövetkezet az elle- tésre alkalmas állatát hely hiá­nya vagy egyéb ok miatt nem tudja tovább tartani, és van másik olyan nagyüzem, ame­lyik ezt vállalja, akkor a vál­lalat azt minőség szerinti vá­góáron átveszi, és árrés nélkül továbbadja a fogadó nagy­üzemnek. Ilyen esetben az el­letési megállapodást a fogadó nagyüzemmel kötik meg. A háztáji és egyéni állattar­tókra is kiterjed az intézkedés. Ha vállalják ez év második fe­lére lekötött nőivarú szarvas- marhájuk egyszeri a szerződés megkötésekor 3000, az ellétés megtörténtének iga­zolásakor pedig további 5000 forint költségtérítést kapnak. A vágómarha-értékesítési szer­ződésre esetleg fölvett előleg összegével az első költségtérí­tés csökken. Ha az elletési szerződéssel lekötött állat há­romszori termékenyítés után sem vemhesül vagy elvetél, ál­latorvosi igazolás alapján szer­ződéses áron vágásra értéke­sítheti a gazda úgy, hogy meg­tartja a korábban folyósított 3000 forintot. Az ellés után a tehén és a szaporulat vágásra átadható. Az új akcióra, a jelentős tá­mogatásra érdemes figyelmet fordítani. A húskombinát fel­vásárlói o napokban fölkere­sik a termelőszövetkezeteket és a háztáji, egyéni termelőket, részletesen ismertetik a felté­teleket, és ezután köthető meg az elletési megállapodás. a tanácsok gazdasági önálló­ságának kibontakozását. Kü­lönösen fontos ebből a szem­pontból, hogy a költségvetési törvény öt évre előre megha­tározta pénzügyi forrásaikat, az azokból való részesedés mértékét, valamint az állami hozzájárulás összegét. A helyi tanácsok bevételeit ugyanilyen rendszerben a megyei taná­csok állapították meg. Ezzel a tanácsok gazdálkodása meg­alapozottabbá, perspektiviku- sabbá vált. Az elmúlt három és fél esz­tendő alatt mind jobban meg­valósult a tanácstörvénynek az a célkitűzése, hogy növe­kedjen a tanácsok szerepe a lakossági igények kielégítésé­ben, és hogy hatékonyabban használják fel az erre szol­gáló, a népgazdaság adott le­hetőségeihez mérten rendelke­zésükre álló anyagi eszközö­ket. A helyi tanácsok kezde­ményezőkészsége. együttmű­ködése a nem tanácsi szer­vekkel szintén kedvező irány­ba fejlődik. A tanácsoknak ezeket a kapcsolatokat és minden lehetséges helyi for­rást is fokozottan fel kell használniuk annak érdekében, hogy az elmúlt években ho­zott, a közoktatás, a közmű­velődés fejlesztésével, a né­pesedés-, az ifjúságpolitikai határozatokkal, körvonalazott követelményeknek a maguk részéről meg tudjanak felelni. ZZ sszegezve elmondhat­(1 juk, hogy 1971. évi ta­^ nácstörvényünk jó ke­retet, lehetőséget biztosít a ta­nácsok még eredményesebb tevékenységéhez. Három év tapasztalatai alapján ez a cél­kitűzés reális, hiszen megvaJ lósításának legfontosabb felté­telei adva vannak. U. L. MAI KOMMENTÁRUNK Korszerűség a számvitelben is •Értekezletek, tapasztalat- cserék központi témája nap­jainkban a mezőgazdasági üzemekben: hogyan lehetne még korszerűbbé tenni, a kí­vánt szintre fejleszteni a két legfőbb ágazatot, a növény- termesztést meg az állatte­nyésztést. Az egyiknél zárt, iparszerű termesztési rend­szerekbe tömörülnek a gaz­daságok, a másiknál a szako­sított telepek bizonyulnak a leginkább járható útnak a te­nyésztésben, illetőleg a hizla­lásban. A műtrágyái:, a nö­vényvédő szerek, a nagy tel­jesítményű gépsorok hatásfo­ka így növelhető, az állatte­nyésztési eredmények ezzel fokozhatok. A megvalósulás érdekében tovább fejlesztett ték, illetőleg tovább fejlesz­tik az alkalmazott üzem- szervezési módszereket is. Ezekkel a feladatokkal nincs mindenütt összhangban a számvitel, az ügyvitelszer­vezés színvonala. Valljuk meg, megyénk némelyik gaz­daságára is áll ez a megálla­pítás. Már az üzemszervezés­ben bekövetkezett változá­soknál felvetődött az igény: ahhoz, t\ogy a mezőgazdasá­gi üzemben végbemenő ter­melési folyamatot pénzügyi kihatásaiban is pontosan, idejében, elemzően végig­kísérhessük, nélkülözhetet­len az olyan számvitel, ügy­viteli »gépezet«, amely mind­ezt lehetővé teszi. E téren a jelenlegi állapot, összevetve a termelés korszerűségével, némi lemaradást tükröz. Hogy a felzárkózás mielőbb megtörténjen, ezt segíti elő az a szakmai tanácskozás és ügyvitelgépesítéßi bemutató is, mely ma kezdődik és négy napon át tart Siófokon. A Mezőgazdasági Ügyvitel- szervezési Iroda, a Somogy megyei Tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztálya, a Magyar Közgazdasági Tár­saság Somogy megyei Szer­vezete és az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének közös ren­dezvényén arról tanácskoz­nak majd a szakemberek, milyen szerepe, feladata van a számvitelnek és az ügyvi­telszervezésnek a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek üzem- és munkaszervezésé­nek korszerűsítésében. A ma kezdődő országos rendez­vényt Bogó László, a Magyar Közgazdasági Társaság Sp- mogy megyei Szervezetének elnöke, a megyei pártbizott­ság titkára nyitja meg, és dr. Villányi Miklós pénzügymi­niszter-helyettes vitaindító előadása után számos elő­adás következik négy napon át. A hallgatóknak közben arra is módjuk nyílik, hogy üzemlátogatáson ismerked­jenek a termelési tervek és a gazdasági irányítás kapcso­latával. Az információs rend­szer kialakítását a balaton- szabadi November 7. Terme­lőszövetkezetben nézik meg. A korszerű adatfeldolgozást az e célt szolgáló gépekkel, filmvetítéssel és az ezekhez kapcsolódó előadásokkal mu­tatják be. Korszerűsítési törekvések és lehetőségek a mezőgazda­sági ügyvitelben: ezt öleli föl a siófoki szakmai napok programja. Segítséget nyújt­hat a részvevőknek, hogy a gondjaikra bízott üzemi te­rületen, hasznosítva a tapasz­talatokat, az eddiginél fej­lettebb módszerekkel végez­zék munkájukat. H. F. Őszi munkák, tervezgetések Kiállítás tervekből, dokumentumokból Kiépül a balatoni szennyvízelvezetés rendszere Kiállítás nyílt tegnap Siófo­kon, a Dunántúli Regionális Vízmű Vállalat székhazában A Balaton-parti szennyvízel­vezetés és tisztítás címmel. Rózsavölgyi Imrétől, a válla­lat igazgatójától megtudtuk, hogy a kiállításon azok a ter­vek, dokumentációk láthatók — a műleírásokkal együtt —. amelyeknek célja a Balaton- parti szennyvízelvezetés vég­leges megoldása. A tóparton ugyanis a szennyvíztisztítás- és -elvezetés messze elmaradt a vízszolgáltatás fejlődésétől, s az üdülőterület alapvető gond­jává vált. Az Országos Víz­ügyi Hivatal, a Hidrológiai Társaság és az Építési és Vá­rosfejlesztési Minisztérium közös pályázatot hirdetett. A kiírás alapja az volt, hogyan lehet a szennyvízelvezetést és -tisztítást korszerűen megol­dani, es a tisztított vizet eltá­volítani a Balaton területéről ? A pályázatra összesen ti­zenegy munka érkezett, s a bíráló bizottság mind a tizen­egyet elfogadta. A műszaki el­képzelések közös jellemzője, i hogy a szennyvíz eltávolítását és tisztítását kis regionális rendszerekkel oldják meg. A tizenegy pályamunka ötletei­nek felhasználásával az OVH megbízta a VIZITERV-et egy újabb, végleges terv kidolgo­zására. Ezt ismertették tegnap a kiállításon. A hatalmas, az egész Bala­ton környékét behálózó regio­nális szennyvízrendszer kiépí­tése a következő tervidőszak­ban kezdődik, s valószínűleg két évtizeden keresztül foly­nak majd a munkák. A kiállítás péntekig lesz nyitva. Ha ismét jóra fordul az idő — tájékoztatott Fehér La- leelletését, jós, a kisbárapáti Kossuth Ter­melőszövetkezet elnöke —, ak­kor azonnal hozzáfognak az őszi kalászosok vetéséhez. Ott- jártunkkor javában folyt a si­lózás: a két gép naponta 22— 26 vagon értékes, lédús takar­mányt takarított be. Hat-nyolc vontató hordta, két DT trak­tor tömörítette az eleséget. A múlt hét közepéig 190 vagon- ( nyit hordták le a táblákról, és még 50—60 Vagonra számíta­nak. Kilencszáz hektáron kerül földbe a kalászosok magja az ősszel a Kossuth Tsz-bett. Be- zosztája I-es, Aurora, Ranna- ja, Kavkáz — ezeket a búza­fajtákat termesztik kisebb-na- gyobb területen. A vetésekhez 3 vagon fémzárolt magot ren­deltek, a többit saját termés­ből biztosítják. Beszélgettünk az éppen fo­lyó munkákról. Jövőre három hektár fenyőt telepítenek a gazdaságban, ezt most készí­tik elő az erdőn. A kisbárapá­ti, a bonnyai asszonyok közül sokan dolgoznak ezen a fel­adaton: tisztítják a területet, égetik a gallyakat, s még az idén sor kerül a pásztázásra, kijelölik a csemetesorok he­lyét. A késő délutáni órákban több asszonnyal is találkoz­tunk, az erdő felől jöttek, vas­villákkal. — Az asszonyok nagyobb ré­sze az állattenyésztésben dol­gozik. A közeli napokban át­adja nekik a tsz azt a szociá­lis létesítményt, melyet a batéi TÖVÁL készített... Ezt már Orbán Józsefné, a nőbizottság elnöke mondta. így terelődött a szó most már vég­érvényesen a nők munkájára, szerepükre a közös gazdaság­ban. — Mindössze két alkalma­zott van a termelőszövetkezet­ben .dolgozó nők között, a töb­bi tag. 616 tagot számlál a szövetkezet a három község­ben, Bonnyán. Fiadon és Kis­vízgyűjtő j utóbb a gazdaságban szerve­zett sertés- és szárvasmarha- ! tenyésztő szakmunkásképző tanfolyamot végzett 27 felnőtt ■ közül 13 nö volt. Ök csaknem . valamennyien most is az állat- tenyésztésben dolgoznak, s minthogy szakmunkások, a munkabérükre még 15 6záza- , lék pluszt kapnak. A tsz-elnököt arról kérde- I zem, hogyan számít a nők , munkájára a gazdaság, mi a A nőbizottság elnöke: — Ná­lunk e téren nincs baj. véleménye a tevékenységük­ről; a nőbizottság elnökét meg arról faggatom, hogyan elégíti ki a nők jogos igényeit a szö­vetkezet, igyekszik-e az üzem olyan körülményeket teremte­ni, melyek közepette könnyebb dolgozni? A tsz-elnök: — Azért épít­tettük a szociális létesítményt a szarvasmarhatelepnél, hogy ezzel is segítsünk az ott dol­gozóknak. Fekete-fehér öltöző, fürdő lesz külön a nőknek és külön a férfiaknak. A nőkre, akárhol dolgozzanak is a kö­zösben, mindig lehet számíta­ni. Ott voltak télen és tavasz- szal a rostálásnál, most az er­dősítés előkészületeinél. Az állattenyésztésben is megállják a helyüket. A nőbizottság elnöke: — Most kerül rá sor, hogy a te­párapátiban, közülük 387 a i rületi szövetség tagszövetkeze­nyugdíjas, illetőleg a járadé­kos. A rendszeresen dolgozók közül mintegy 140 nő, és ez hűen kifejezi, milyen részt vállalnak, milyen teher hárul rájuk a napi feladatokból. Leg­teiben fölmérjük, milyen azott dolgozó nők élet- és munka- körülménye, szakmai és poli­tikai továbbképzése, megvaló­sul-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, hogyan vesz­A tsz-elnök: — Mindig szá­míthatunk rájuk. nek részt a szocialista brigád­mozgalomban, a vezetésben. A fő kérdés: megbecsülik-e őket a végzett munkájuk szerint? A többi nőbizottsági elnök tá­jékoztatója alapján mondha­tom, hogy nálunk' e téren nincs baj. Én az iménti kérdésekre a göllei, a kisgyaláni, a nagy­berki és a batéi termelőszövet­kezetben keresek majd vá­laszt. A szövetkezet többféle módon segíti a nőket. Említhe­tem itt, hogy mintegy 200 ezer forinttal járult hozzá ahhoz, hogy óvoda létesüljön Kisbár- apátiban, s ezt jövő tavasszal talán már birtokukba vehetik a gyerekek. Az alapszabály szerint száz, tízórás munkanap teljesítése után fizetett szabad­ságot kahatnak nálunk a nők, a szülő nők pedig húsz hétig az előző évi átlagkeresetüket kapják. Most éppen öt kisma­ma van szülési szabadságon, és valószínűleg igénybe veszik azt a kedvezményt, melyet a gyermekgondozási segély nyújt. Számítanak a fnost folyó munkákban a nőkre a kisbár­apáti Kossuth Tsz-ben, s a ve­zetők azon törik a fejüket, ho­gyan biztosíthatnának téli fog­lalkoztatást azoknak, akik ezt igénylik. Sok kérdésre találtak megfelelő megoldást eddig, sa beszélgetés tanúsága szerint ezután is közös nevezőre jut­nak, közös akarattal — köz- megelégedésre. Hernesz Ferene

Next

/
Oldalképek
Tartalom