Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-22 / 222. szám

Pártmunka a nagyközségekben Évszázadokon át nem I változott annyit az ország te­lepüléshálózata, mint az utób­bi évtizedekben. A változás mozgatórugója a társadalom, a gazdasági élet, a termelés átalakulásában, fejlődésében keresendő és található. A ter­melőszövetkezeti mozgalom győzelme és a vidéki iparte­lepítés olyan társadalmi moz­gást, fejlődést indított el, amely nem, vagy alig kedvez a kis településeknek, ugyan­akkor jó lehetőségeket teremt a nagyközségek fejlődésének. A múltban is alakultak, lé­teztek, mind az Alföldön, mind a Dunántúlon úgyneve­zett nagyközségek. Akkor is központjai voltak ezgk a köz­ségek a politikai, társadalmi, gazdasági, kereskedelmi élet­nek, de szerepük, jelentősé­gük közel sem volt olyan, mint napjainkban. Egyrészt napról napra növekszik lélekszámúk, másrészt lakosságuk összeté­tele is gyorsan változik. A la­kosság száma elsősorban a falvakból, tanyákról odatele- pültekkel növekszik, összetéte­lének változása pedig abból adódik, hogy ma a nagyközsé­gek már nem csupán mező- gazdasági jellegűek, mint a múltban, hanem a legtöbbjük­ben kisebb-nagyobb ipari üzemek is vannak. Gazdasági szerepük politi­kai súlyukat is növeli, hiszen a nagyközségek többnyire a közigazgatás, a társadalmi és kulturális élet központjai is, sőt ide koncentrálódik az egészségügyi szolgáltatás, va­lamint a középfokú oktatás is. Mindez lakosságuk összetéte­lében is tükröződik. Napjainkban a nagyköz­ségek politikai, társadalmi, gazdasági élete spkkal össze­tettebb, differenciáltabb, mint a múltban, vagy akár egy­másfél évtizeddel ezelőtt volt. Ebben a közegben sokrétűbb, magasabb szintű tevékenysé­get követel a párt politikájá­nak érvényre juttatása a pártszervektől és a pártszer­vezetektől. A párt felső szin­tű vezetése mindig -nagy gon­dot fordított arra, hogy a párt szervezeti felépítése lépést tartson a politikai, társadal­mi, gazdasági fejlődéssel, ké­pes legyen a nagy társadalmi célok helyi érvényesítésére. Ezt szolgálta, hogy a nagy­községekben önálló pártszer­vezetek jöttek létre a gazda­sági egységekben, az állam- hatalrhi, kulturális és , egész­ségügyi szervekben, szerveze­tekben. A nagyközségek párt- szervezeteit zömében helyi pártbizottságok, kisebb ré­szükben csúcsvezetőségek irá­nyítják. A nagyközségi pártbizottsá­gok, mint aránylag nem hosz- szú múltra visszatekintő po­litikai szervek, az elmúlt években nagy segítséget kap­tak az őket közvetlenül irá­nyító járási pártbizottságok­tól, de megkülönböztetett mó­don segítették őket a megyei párbizottságok is. A segítés, a támogatás kifejezésre jutott és jut napjainkban is a jó, hasz­nos''módszerek elterjesztésé­ben — segítve a határozatok helyes feldolgozását, a poli­tikai irányítás tudományának elsajátítását, a testületi élet demokratikus tartalommal való megtöltését stb. —, az önálló politikai munka végzé­sére való nevelésben. Kívána­tos, hogy a felsőbb pártszer­vek fokozva segítségüket, ha­tározataikban az eddigieknél jobban vegyék figyelembe a községi pártbizottságok sajá­tos körülményeit, továbbá az általános feladatok helyett több konkrét, vagyis kézzel­foghatóbb célt tűzzenek a községi pártszervek elé. A községi ' pártbizottsá­gok munkájának hasznosságé, nagy ereje éppen abban van, hogy tevékenységük szorosan kapcsolódik településük min­dennapi életének irányításá­hoz, a nap mint nap adódó gyakorlati politikai, társadal­mi, gazdasági kérdések megol­dásához. Munkájukra nem az elvont, az általános politikai feladatmeghatározás a jellem­ző, hanem a gyakorlati végre­hajtás szervezése, irányítása. A községi pártbizottságok ma már képesek arra, hogy a párt központi vezetése által meg­határozott politikai elveket, határozatokat községük adott­ságainak, sajátosságainak megfelelően dolgozzák fel, s azokat érvényesítsék, vagyis jó értelemben vett helyi po­litikát alakítsanak ki. Rendkívül összetett és differenciált az a munka, melyet a községi pártbizott­ságok végeznek. A feladatok súlya meghaladja egy vagy néhány politikai munkás te­herbíróképességét. Munkájuk azért lehet eredményes, mert nemcsak feladatkörük nagy, hanem jog- és hatáskörük is. A községi pártbizottságok lé­nyegében mindazokkal a fel­tételekkel, jog- és hatáskö­rökkel rendelkeznek, mint amelyekkel a városi pártbi­zottságok. A községek politi­kai, társadalmi, gazdasági életének irányítása nem egy­két politikai munkás vállain nyugszik, hanem olyan testü­letén, mely a legtöbb párt- bizottság esetében megfele­lően tükrözi a község, a párt­tagság összetételét, politikai felkészültségét. A községek életének különböző területein dolgozó, legjobban felkészült kommunisták döntenek poli­tikai, társadalmi, gazdasági kérdésekben. E testület mű­ködését nem helyettesíthetik egyes személyek, legyenek bármennyire képzettek, politi­kailag felkészültek is. Ezért irányul a felsőbb szervek se­gítése a testületi munka szín­vonalának emelésére, mert ez! ma a politikai irányító mun­ka fejlesztésének kulcsa a nagyközségekben is. M. S. 1 Korszerűség Ott, ahol többszörös szige­telés mögött forró gőz segít­ségével szárad a fa, leggyak­rabban ez á szó hangzik el: korszerűség. Mit jelent ez a gyakorlatban? A barcsi pa­nelparkettagyár fűrészporos gépei között erre kerestünk választ. Az irdatlanul hosszú csarnokban — két műszak­ban — alig több mint száz ember dolgozik, s az automa­ta, félautomata gépek segítsé­gével évente 600 ezer négy­zetméter panelparkettát készí­tenek. A munkásokat két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik a kiszolgálószemély­zet: az adagoló és az elszedő munkások tartoznak ide. »Ha valaki bejön az utcáról, fél óra alatt könnyűszerrel- meg­tanulja ezeket a fogásokat. Nem erő kell hozzá, hanem figyelem.« A másik csoport­ba a karbantartók tartoznak: azok, akik a gépeket és a szerszámokat állítják be. »Feladatuk az, hogy vigyázza­nak a gépekre; nem akkor kell javítani, amikor már el­romlik valamelyik berende­zés, hanem arra vigyáznak, hogy a hibákat megelőzzék.-« Haga Ferencné. Kommunista műszak Szabad szombaton is dolgoztak az építők Megalakult a magyar—tinn építésügyi munkacsoport Heikki Tuominen finn bel­ügyminiszter Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszterrel tárgyalásokat folytatott Budapesten. Ezek során áttekintették a magyar —finn építésügyi kapcsolatok alakulását, értékelték a múlt évi miniszteri találkozó óta eltelt időszak eredményeit,' továbbá tárgyaltak a két or­szág közötti építésügyi, gaz- I dasági, műszaki—tudományos I együttműködési kapcsolatok j fejlesztésének lehetőségeiről. | Jelentős esemény az együtt­működés továbbfejlesztése és elmélyítése szempontjából, hogy — a gazdasági, ipari és műszaki együttműködési ve­gyes bizottság keretében — megalakult a magyar—finn ál­landó építésügyi munkacso­port. A tárgyalások eredményei­ről tegnap az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­riumban a két miniszter em­lékeztetőt írt alá, amely ősz- ] szefoglalja a munkacsoport fő feladatait. (MTI) Új típusú Jávák érkeznek A Mogürt az idei brnói vásáron 7500 Skoda 100-ast, 1300 Skoda L-t, 700 Skoda SL típusú személygépkocsit és 180 mikrobuszt vásárolt. A Pan­nónia Külkereskedelmi Válla­lat 550 új típusú Jáva 350-es motorkerékpárt és 1800 darab Babét t a kismotorkerékpárt rendelt idei szállításra. Szabad szombat volt tegnap a Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál. Ennek el­lenére 2 millió forint értékű munkát végzett ezen a napon 2200 dolgozó. Az építkezésre mentek az adminisztrátorok, az osztályvezetők is: a terme­lés irányítói e hét végén ter­meltek. A tmk-műhelyben Pavelka Ferencet kérdezzük: — Mindenki bejött? — Csak néhányan maradtak otthon. Akik jöttek, pontosan érkeztek a munkakezdésre. Ez a kommunista műszak az első a vállalatnál. Azért jöttünk be. mert munkát kértek tő­lünk. Meg kell tenni, mert mi is kérünk majd, s kérni csak akkor lehet, ha az ember ad is. Mondták a szervezéskor azt is, hogy ebből nem lesz haszna a vállalatnak, a bért is befizetjük a tanácsnak. — Közölték, hogy milyen célra? — Igen. Iskola épül majd belőle. A 2200 ember tegnapi mun­kabére csaknem 300 ezer fo­rint. Az építkezéseken, a ki­segítő üzemekben egész mű­szakot tartottak, s mindenütt fegyelmezetten dolgoztak. Az eső csak nehezítette, de> nem hátráltatta a munkát. , Kalinyin városrész, lakás­építés. Kubikosok szidják az újságírót, mert véletlenül rá­lépett a frissen leöntött , be­tonra. — Mi vagyunk a Kerék­brigád — mondja a bemutat­kozás után egy fiatalember. — Hatan dolgozunk együtt. Valamennyien Kürtöspusztá­ról jöttünk. Ma reggel nem maradt otthon senki. — Milyen programot ter­veztek otthon? — Krumplit akartunk szed­ni. Amikor bejelentettük, hogy dolgozni jövünjí, otthon azt kérdezték: muszáj? Azt fe­leltük, hogy megígértük, s amit az ember egyszer megígér, azt meg is kell tenni. Csak az eső ne esne. Fent az emeleten az aszta­losok dolgoztak egész nap: nyolc lakással készültek el es­tig. A mélyépítők 50 négyzet- métert betonoztak le. Madarász László művezető listáján 180 név szerepel. A Kalinyin városrészben épülő 276 lakáson ennyien dolgoz­tak tegnap. Az ötös számú épületnek szeptember 25-e az átadási határideje. — Ez a szombat sokat szá­mított. A takarítóknak — eb­ben az esetben a vállalat ad­minisztrátorainak —, a szak­iparosoknak és a mélyépítők­nek örültünk különösen. A határidő tartásában nagy se­gítség volt ez a nap. — Nehéz volt megszervezni ezt a kommunista szombatot? — Mindenkit kértünk, de senkitől nem kérjük számon, ha otthon maradt. Nagyon kevés ember hiányzott a mun­kahelyről. — És jól megy a munka? — Talán valamivel jobban is, mint máskor. A munkásokat tegnap a vállalat látta vendégül ebéd­re. Az üzemi konyhán gu­lyáslevest főztek és buktát sütöttek. — Volt, akinek dolgoznia kellett volna a hét végén? Máté István, a vállalat munkaverseny-felelőse vála­szol: — A panelüzemben folya­matos a termelés. Az' ottani három brigád azt vállalta, hogy a munkaidő jobb ki­használásával az átlagnál többet termel, s javítja a mi­nőséget is. A panelüzemből naphosszat hordták az épületelemeket a teherautók. A munkásokat szállító au­tóbuszok késő délután indul­tak el Kaposvárról, Nagy­atádról és Siófokról szerte a megyébe, hogy hazavigyék azokat, akik társadalmi mun­kában nemes célokért dolgoz­tak. Az igazgatói irodában pe­dig megfogalmazták a levelet a Kaposvári Városi Tanács­nak, hogy a szabad szomba­ton végzett munkáért járó bért — mintegy 300 ezer fo­rintot — iskolaépítésre ajánl­ják fel. Hozzájárulnak ebből a pénzből egy Vietnamban ’oíilö szakmunkásképző költ­ségeihez is. K. I. 'Nagy Emília. A kulcsemberek, mérnökök, technikusok, munkások, rö- videbb-hosszabb ideig Nyu- gat-Németországban tanulták a szakmát. Haga Ferencné vegyészmérnök a laborató­rium vezetője. — Két hétig csak lakkot néztem, s figyeltem, ftogyan viselkedik a hőkezelés alatt. Mi más lakkot használunk majd. Most azt próbáljuk, hogy a Budalakk Vállalat ter­mékei miként bírják a szárí­tást: ólyan anyagot kell ta­lálnunk, mely a magas hő ha­tására sem hólyagosodik. — Mit tapasztalt a két hét alatt? — Az üzemben roppant fe­gyelmet, melyet a technológia követel meg. A lakkot pél­dául nem az üzem, hanem a gyártó cég vizsgálja rendsze­resen, s szavatolja, hogy megfelel a technológiának. A műszakiak végigkísérték a gyár telepítését. Amikor megkezdődött a gépek szere­lése, már az itteni munkások is dolgoztak. Irányítójuk Nagy Emília gépészmérnök, a mű­szaki osztály vezetője volt. — Mit jelent itt a korsze­rűség? — Azt — feleli —, hogy korszerű, esztétikailag szép a termék és jó a minőség. Az emberek munkája pedig az irányítás. Hajas György elektromér­nök a korszerűséget a szakma alapján ítéli meg. — Itt integrált áramköröket szereltünk be, s logikai kár­tyák irányítják a gyárat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például a szárító beren­dezések működtetéséhez csu­pán egy ember kell. Feladata az, hogy be-, illetve kikap­csolja. Egy hasonló terméke­ket készítő üzemben amolyan fogd meg emberek dolgoznak. Itt a munkásoknak körülbelül a fele könnyű munkát végző nő. — Kik a legfontosabb em­berek ebben az üzemben? A gépészmérnök így felel: — Természetesen a gépé­szek. A villamosmérnök rávágja: • — Mivel a munkák zöme villamossággal függ össze... Azt hiszem, ezt így nehéz megmondani, mert ha kive­szem a sorból például a ka­zánosokat, megáll a tudo­mány. Az üzemben faipari termé­ket, panelparkettát készíte­nek. Az asztalosokról szó sem esik. Megfordítom a kérdést: me­lyik a legfontosabb szakma? Gelencsér Lajos üzemveze­tő felel: — A karbantartó, aki a gé­peket figyeli. — Asztalosra nincs is szük­ség? — Van, de az tulajdonkép­pen betanított münka. A gépészmérnök közbeszól: — Egy itteni termelésirá­nyítónak és munkásnak jói kell ismernie a fát, mint szer­kezeti anyagot, s a gépet, amellyel megmunkálja. Az üzemvezető véleménye: — A korszerű faipari üzem­ben mind nagyobb szerepet kap a gépeket kezelő ember. A termelékenységet növelni csak jól működő, nagy telje­sítményű gépekkel, s nem fa­ipari kéziszerszámokkal lehet. A hagyományos üzem itt a Dráva-parton sokkal több munkással évente csak 450 ezer négyzetméter parkettát Részit. Az új gyár kevesebb munkással több és sokkal korszerűbb terméket ad majd. S az ember nem izzad, ha­nem ellenőriz: azt figyeli, hogy a gépek engedelmesked­nek-e a programnak. Munká­ja éppen ettől az irányító, el­lenőrző tevékenységtől lesz más. _ A gépészmérnök mondja: — A kazánház kisegítő ré­sze az üzemnek, de nélküle nem lehetne itt dolgozni. A kazánfűtők munkája tehát alapvetően befolyásolja a ter­melést. Ilégen izzadva lapá­tolta a fűrészport, s ha meg­rakta a tüzet, nyugodtan ki­hatott. Most nem kell lapá­tolni, gombnyomással irányít­ja a gázt is, a fűrészport is, csupán a fénylő gombokat fi­gyeli, de1 el nem alhat egy Hajas György. pillanatra sem. Régen akár a Rinya vizét is beengedhette a kazánba, nem történt semmi, most csak légy vizet használ­hat. Régen, ha túlfűtötté a i kazánt, menekülni kellett, most elég egy gombnyomás, és elmúlik a veszélyhelyzet. A gyárban egyenletesen du­ruzsolnak a gépek, s a kazán­ház nagy gőzpamacsokat küld a levegőbe. Kcrcza Imre Gelencsér Lajos. Földgázvezeték épül a Kalinyin területen Az épülő Torzsok—Minszk gázfővezeték útvonala keresz­tülhalad a Kalinyin területen: át a torzsoki járáson, Sztaric- kij városon, át a rzsevi járá­son, kilenc kilométerre Rzsev városé tóL A vezeték teljes hosszában folyik a munka. Az építők bíznak benne, hogy még az, idén befejezik a munkálato­kat a több mint 120 kilomé­ter hosszú fővezeték teljes hosszában. Mit jelent a gázvezeték a Kalinyin területnek? A következő években meg­építik a mellékvezetékeket a fővezetéktől Rzsev és Sztari- ca városokba. A Moszkvai Gáztervező Intézet már kidol­gozta a műszaki terveket, a Kalinyini Tervező Intézet pe­dig most fogott hozzá a városi gázhálózat kivitelezési terv­rajzának kidolgozásához. A Torzsok—Minszk gázfőve­zeték építői megteremtik an­nak a lehetőségét, hogy a kolhozok, a szovhozok, a la­kott települések, amelyek kö­zel esnek a fővezetékhez, fel- ,l használhassák a földgázt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom