Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-22 / 222. szám
Pártmunka a nagyközségekben Évszázadokon át nem I változott annyit az ország településhálózata, mint az utóbbi évtizedekben. A változás mozgatórugója a társadalom, a gazdasági élet, a termelés átalakulásában, fejlődésében keresendő és található. A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme és a vidéki ipartelepítés olyan társadalmi mozgást, fejlődést indított el, amely nem, vagy alig kedvez a kis településeknek, ugyanakkor jó lehetőségeket teremt a nagyközségek fejlődésének. A múltban is alakultak, léteztek, mind az Alföldön, mind a Dunántúlon úgynevezett nagyközségek. Akkor is központjai voltak ezgk a községek a politikai, társadalmi, gazdasági, kereskedelmi életnek, de szerepük, jelentőségük közel sem volt olyan, mint napjainkban. Egyrészt napról napra növekszik lélekszámúk, másrészt lakosságuk összetétele is gyorsan változik. A lakosság száma elsősorban a falvakból, tanyákról odatele- pültekkel növekszik, összetételének változása pedig abból adódik, hogy ma a nagyközségek már nem csupán mező- gazdasági jellegűek, mint a múltban, hanem a legtöbbjükben kisebb-nagyobb ipari üzemek is vannak. Gazdasági szerepük politikai súlyukat is növeli, hiszen a nagyközségek többnyire a közigazgatás, a társadalmi és kulturális élet központjai is, sőt ide koncentrálódik az egészségügyi szolgáltatás, valamint a középfokú oktatás is. Mindez lakosságuk összetételében is tükröződik. Napjainkban a nagyközségek politikai, társadalmi, gazdasági élete spkkal összetettebb, differenciáltabb, mint a múltban, vagy akár egymásfél évtizeddel ezelőtt volt. Ebben a közegben sokrétűbb, magasabb szintű tevékenységet követel a párt politikájának érvényre juttatása a pártszervektől és a pártszervezetektől. A párt felső szintű vezetése mindig -nagy gondot fordított arra, hogy a párt szervezeti felépítése lépést tartson a politikai, társadalmi, gazdasági fejlődéssel, képes legyen a nagy társadalmi célok helyi érvényesítésére. Ezt szolgálta, hogy a nagyközségekben önálló pártszervezetek jöttek létre a gazdasági egységekben, az állam- hatalrhi, kulturális és , egészségügyi szervekben, szervezetekben. A nagyközségek párt- szervezeteit zömében helyi pártbizottságok, kisebb részükben csúcsvezetőségek irányítják. A nagyközségi pártbizottságok, mint aránylag nem hosz- szú múltra visszatekintő politikai szervek, az elmúlt években nagy segítséget kaptak az őket közvetlenül irányító járási pártbizottságoktól, de megkülönböztetett módon segítették őket a megyei párbizottságok is. A segítés, a támogatás kifejezésre jutott és jut napjainkban is a jó, hasznos''módszerek elterjesztésében — segítve a határozatok helyes feldolgozását, a politikai irányítás tudományának elsajátítását, a testületi élet demokratikus tartalommal való megtöltését stb. —, az önálló politikai munka végzésére való nevelésben. Kívánatos, hogy a felsőbb pártszervek fokozva segítségüket, határozataikban az eddigieknél jobban vegyék figyelembe a községi pártbizottságok sajátos körülményeit, továbbá az általános feladatok helyett több konkrét, vagyis kézzelfoghatóbb célt tűzzenek a községi pártszervek elé. A községi ' pártbizottságok munkájának hasznosságé, nagy ereje éppen abban van, hogy tevékenységük szorosan kapcsolódik településük mindennapi életének irányításához, a nap mint nap adódó gyakorlati politikai, társadalmi, gazdasági kérdések megoldásához. Munkájukra nem az elvont, az általános politikai feladatmeghatározás a jellemző, hanem a gyakorlati végrehajtás szervezése, irányítása. A községi pártbizottságok ma már képesek arra, hogy a párt központi vezetése által meghatározott politikai elveket, határozatokat községük adottságainak, sajátosságainak megfelelően dolgozzák fel, s azokat érvényesítsék, vagyis jó értelemben vett helyi politikát alakítsanak ki. Rendkívül összetett és differenciált az a munka, melyet a községi pártbizottságok végeznek. A feladatok súlya meghaladja egy vagy néhány politikai munkás teherbíróképességét. Munkájuk azért lehet eredményes, mert nemcsak feladatkörük nagy, hanem jog- és hatáskörük is. A községi pártbizottságok lényegében mindazokkal a feltételekkel, jog- és hatáskörökkel rendelkeznek, mint amelyekkel a városi pártbizottságok. A községek politikai, társadalmi, gazdasági életének irányítása nem egykét politikai munkás vállain nyugszik, hanem olyan testületén, mely a legtöbb párt- bizottság esetében megfelelően tükrözi a község, a párttagság összetételét, politikai felkészültségét. A községek életének különböző területein dolgozó, legjobban felkészült kommunisták döntenek politikai, társadalmi, gazdasági kérdésekben. E testület működését nem helyettesíthetik egyes személyek, legyenek bármennyire képzettek, politikailag felkészültek is. Ezért irányul a felsőbb szervek segítése a testületi munka színvonalának emelésére, mert ez! ma a politikai irányító munka fejlesztésének kulcsa a nagyközségekben is. M. S. 1 Korszerűség Ott, ahol többszörös szigetelés mögött forró gőz segítségével szárad a fa, leggyakrabban ez á szó hangzik el: korszerűség. Mit jelent ez a gyakorlatban? A barcsi panelparkettagyár fűrészporos gépei között erre kerestünk választ. Az irdatlanul hosszú csarnokban — két műszakban — alig több mint száz ember dolgozik, s az automata, félautomata gépek segítségével évente 600 ezer négyzetméter panelparkettát készítenek. A munkásokat két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik a kiszolgálószemélyzet: az adagoló és az elszedő munkások tartoznak ide. »Ha valaki bejön az utcáról, fél óra alatt könnyűszerrel- megtanulja ezeket a fogásokat. Nem erő kell hozzá, hanem figyelem.« A másik csoportba a karbantartók tartoznak: azok, akik a gépeket és a szerszámokat állítják be. »Feladatuk az, hogy vigyázzanak a gépekre; nem akkor kell javítani, amikor már elromlik valamelyik berendezés, hanem arra vigyáznak, hogy a hibákat megelőzzék.-« Haga Ferencné. Kommunista műszak Szabad szombaton is dolgoztak az építők Megalakult a magyar—tinn építésügyi munkacsoport Heikki Tuominen finn belügyminiszter Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszterrel tárgyalásokat folytatott Budapesten. Ezek során áttekintették a magyar —finn építésügyi kapcsolatok alakulását, értékelték a múlt évi miniszteri találkozó óta eltelt időszak eredményeit,' továbbá tárgyaltak a két ország közötti építésügyi, gaz- I dasági, műszaki—tudományos I együttműködési kapcsolatok j fejlesztésének lehetőségeiről. | Jelentős esemény az együttműködés továbbfejlesztése és elmélyítése szempontjából, hogy — a gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizottság keretében — megalakult a magyar—finn állandó építésügyi munkacsoport. A tárgyalások eredményeiről tegnap az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban a két miniszter emlékeztetőt írt alá, amely ősz- ] szefoglalja a munkacsoport fő feladatait. (MTI) Új típusú Jávák érkeznek A Mogürt az idei brnói vásáron 7500 Skoda 100-ast, 1300 Skoda L-t, 700 Skoda SL típusú személygépkocsit és 180 mikrobuszt vásárolt. A Pannónia Külkereskedelmi Vállalat 550 új típusú Jáva 350-es motorkerékpárt és 1800 darab Babét t a kismotorkerékpárt rendelt idei szállításra. Szabad szombat volt tegnap a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Ennek ellenére 2 millió forint értékű munkát végzett ezen a napon 2200 dolgozó. Az építkezésre mentek az adminisztrátorok, az osztályvezetők is: a termelés irányítói e hét végén termeltek. A tmk-műhelyben Pavelka Ferencet kérdezzük: — Mindenki bejött? — Csak néhányan maradtak otthon. Akik jöttek, pontosan érkeztek a munkakezdésre. Ez a kommunista műszak az első a vállalatnál. Azért jöttünk be. mert munkát kértek tőlünk. Meg kell tenni, mert mi is kérünk majd, s kérni csak akkor lehet, ha az ember ad is. Mondták a szervezéskor azt is, hogy ebből nem lesz haszna a vállalatnak, a bért is befizetjük a tanácsnak. — Közölték, hogy milyen célra? — Igen. Iskola épül majd belőle. A 2200 ember tegnapi munkabére csaknem 300 ezer forint. Az építkezéseken, a kisegítő üzemekben egész műszakot tartottak, s mindenütt fegyelmezetten dolgoztak. Az eső csak nehezítette, de> nem hátráltatta a munkát. , Kalinyin városrész, lakásépítés. Kubikosok szidják az újságírót, mert véletlenül rálépett a frissen leöntött , betonra. — Mi vagyunk a Kerékbrigád — mondja a bemutatkozás után egy fiatalember. — Hatan dolgozunk együtt. Valamennyien Kürtöspusztáról jöttünk. Ma reggel nem maradt otthon senki. — Milyen programot terveztek otthon? — Krumplit akartunk szedni. Amikor bejelentettük, hogy dolgozni jövünjí, otthon azt kérdezték: muszáj? Azt feleltük, hogy megígértük, s amit az ember egyszer megígér, azt meg is kell tenni. Csak az eső ne esne. Fent az emeleten az asztalosok dolgoztak egész nap: nyolc lakással készültek el estig. A mélyépítők 50 négyzet- métert betonoztak le. Madarász László művezető listáján 180 név szerepel. A Kalinyin városrészben épülő 276 lakáson ennyien dolgoztak tegnap. Az ötös számú épületnek szeptember 25-e az átadási határideje. — Ez a szombat sokat számított. A takarítóknak — ebben az esetben a vállalat adminisztrátorainak —, a szakiparosoknak és a mélyépítőknek örültünk különösen. A határidő tartásában nagy segítség volt ez a nap. — Nehéz volt megszervezni ezt a kommunista szombatot? — Mindenkit kértünk, de senkitől nem kérjük számon, ha otthon maradt. Nagyon kevés ember hiányzott a munkahelyről. — És jól megy a munka? — Talán valamivel jobban is, mint máskor. A munkásokat tegnap a vállalat látta vendégül ebédre. Az üzemi konyhán gulyáslevest főztek és buktát sütöttek. — Volt, akinek dolgoznia kellett volna a hét végén? Máté István, a vállalat munkaverseny-felelőse válaszol: — A panelüzemben folyamatos a termelés. Az' ottani három brigád azt vállalta, hogy a munkaidő jobb kihasználásával az átlagnál többet termel, s javítja a minőséget is. A panelüzemből naphosszat hordták az épületelemeket a teherautók. A munkásokat szállító autóbuszok késő délután indultak el Kaposvárról, Nagyatádról és Siófokról szerte a megyébe, hogy hazavigyék azokat, akik társadalmi munkában nemes célokért dolgoztak. Az igazgatói irodában pedig megfogalmazták a levelet a Kaposvári Városi Tanácsnak, hogy a szabad szombaton végzett munkáért járó bért — mintegy 300 ezer forintot — iskolaépítésre ajánlják fel. Hozzájárulnak ebből a pénzből egy Vietnamban ’oíilö szakmunkásképző költségeihez is. K. I. 'Nagy Emília. A kulcsemberek, mérnökök, technikusok, munkások, rö- videbb-hosszabb ideig Nyu- gat-Németországban tanulták a szakmát. Haga Ferencné vegyészmérnök a laboratórium vezetője. — Két hétig csak lakkot néztem, s figyeltem, ftogyan viselkedik a hőkezelés alatt. Mi más lakkot használunk majd. Most azt próbáljuk, hogy a Budalakk Vállalat termékei miként bírják a szárítást: ólyan anyagot kell találnunk, mely a magas hő hatására sem hólyagosodik. — Mit tapasztalt a két hét alatt? — Az üzemben roppant fegyelmet, melyet a technológia követel meg. A lakkot például nem az üzem, hanem a gyártó cég vizsgálja rendszeresen, s szavatolja, hogy megfelel a technológiának. A műszakiak végigkísérték a gyár telepítését. Amikor megkezdődött a gépek szerelése, már az itteni munkások is dolgoztak. Irányítójuk Nagy Emília gépészmérnök, a műszaki osztály vezetője volt. — Mit jelent itt a korszerűség? — Azt — feleli —, hogy korszerű, esztétikailag szép a termék és jó a minőség. Az emberek munkája pedig az irányítás. Hajas György elektromérnök a korszerűséget a szakma alapján ítéli meg. — Itt integrált áramköröket szereltünk be, s logikai kártyák irányítják a gyárat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például a szárító berendezések működtetéséhez csupán egy ember kell. Feladata az, hogy be-, illetve kikapcsolja. Egy hasonló termékeket készítő üzemben amolyan fogd meg emberek dolgoznak. Itt a munkásoknak körülbelül a fele könnyű munkát végző nő. — Kik a legfontosabb emberek ebben az üzemben? A gépészmérnök így felel: — Természetesen a gépészek. A villamosmérnök rávágja: • — Mivel a munkák zöme villamossággal függ össze... Azt hiszem, ezt így nehéz megmondani, mert ha kiveszem a sorból például a kazánosokat, megáll a tudomány. Az üzemben faipari terméket, panelparkettát készítenek. Az asztalosokról szó sem esik. Megfordítom a kérdést: melyik a legfontosabb szakma? Gelencsér Lajos üzemvezető felel: — A karbantartó, aki a gépeket figyeli. — Asztalosra nincs is szükség? — Van, de az tulajdonképpen betanított münka. A gépészmérnök közbeszól: — Egy itteni termelésirányítónak és munkásnak jói kell ismernie a fát, mint szerkezeti anyagot, s a gépet, amellyel megmunkálja. Az üzemvezető véleménye: — A korszerű faipari üzemben mind nagyobb szerepet kap a gépeket kezelő ember. A termelékenységet növelni csak jól működő, nagy teljesítményű gépekkel, s nem faipari kéziszerszámokkal lehet. A hagyományos üzem itt a Dráva-parton sokkal több munkással évente csak 450 ezer négyzetméter parkettát Részit. Az új gyár kevesebb munkással több és sokkal korszerűbb terméket ad majd. S az ember nem izzad, hanem ellenőriz: azt figyeli, hogy a gépek engedelmeskednek-e a programnak. Munkája éppen ettől az irányító, ellenőrző tevékenységtől lesz más. _ A gépészmérnök mondja: — A kazánház kisegítő része az üzemnek, de nélküle nem lehetne itt dolgozni. A kazánfűtők munkája tehát alapvetően befolyásolja a termelést. Ilégen izzadva lapátolta a fűrészport, s ha megrakta a tüzet, nyugodtan kihatott. Most nem kell lapátolni, gombnyomással irányítja a gázt is, a fűrészport is, csupán a fénylő gombokat figyeli, de1 el nem alhat egy Hajas György. pillanatra sem. Régen akár a Rinya vizét is beengedhette a kazánba, nem történt semmi, most csak légy vizet használhat. Régen, ha túlfűtötté a i kazánt, menekülni kellett, most elég egy gombnyomás, és elmúlik a veszélyhelyzet. A gyárban egyenletesen duruzsolnak a gépek, s a kazánház nagy gőzpamacsokat küld a levegőbe. Kcrcza Imre Gelencsér Lajos. Földgázvezeték épül a Kalinyin területen Az épülő Torzsok—Minszk gázfővezeték útvonala keresztülhalad a Kalinyin területen: át a torzsoki járáson, Sztaric- kij városon, át a rzsevi járáson, kilenc kilométerre Rzsev városé tóL A vezeték teljes hosszában folyik a munka. Az építők bíznak benne, hogy még az, idén befejezik a munkálatokat a több mint 120 kilométer hosszú fővezeték teljes hosszában. Mit jelent a gázvezeték a Kalinyin területnek? A következő években megépítik a mellékvezetékeket a fővezetéktől Rzsev és Sztari- ca városokba. A Moszkvai Gáztervező Intézet már kidolgozta a műszaki terveket, a Kalinyini Tervező Intézet pedig most fogott hozzá a városi gázhálózat kivitelezési tervrajzának kidolgozásához. A Torzsok—Minszk gázfővezeték építői megteremtik annak a lehetőségét, hogy a kolhozok, a szovhozok, a lakott települések, amelyek közel esnek a fővezetékhez, fel- ,l használhassák a földgázt.
