Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-21 / 221. szám

Marcaliban ülésezett a megyei képviselőcsoport (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Csáky László, a megyei tanács egészségügyi osztályve­zetője az egészségügyi tör­vény végrehajtásának megyei tapasztalatairól tájékoztatta a képviselőket. A képviselőcso­port megbízott egy háromta­gú bizottságot azzal, ■ hogy a somogyi gondokat összegezze, s jelezze az Egészségügyi Mi­nisztériumnak. A képviselőcsoport ülése után Király Ferenc, a járási pártbizottság első titkára meg­hívta a vendégeket és a kép­viselőket egy rövid marcali látogatásra. A helytörténeti és munkásmozgalmi múzeumban Együd Árj>ád igazgató kalau­zolta a vendégeket. A két év­vel ezelőtt megnyílt múzeumot eddig tizenhatezren tekintet­ték meg. Az Elnöki Tanács elnöke elismeréssel szólt a lá­tottakról, s elsőnek írta b'e a nevét a múzeum vendégköny­vébe. A Mechanikai Művek mar­cali gyáregysége volt a követ­kező állomás. Sátor János ve­zérigazgató mutatta be a ter­melőcsarnokokat. Losonczi Pál beírta nevét á Kovács Jó­zsef szocialista brigád nap­lójába. A vendégek megtekin­tették a gyár termékeit be­mutató kiállítást, a mostani őszi vásáron nagydíjat nyert ’égtisztítót is, amelyet egy nyugatnémet céggel együtt készítenek kooperációban. A kondenzátorüzem nődol­gozói nevében Ágoston János­áé ' köszöntötte az Elnöki Ta­nács elnökét, s vörös szegfűt nyújtott át neki. Sátor János vezérigazgató ^zután rövid át­tekintést adott a Mechanikai Művek tevékenységéről. El­mondta, hogy a négyezer dol­gozót foglalkoztató Mechani­kai Müvek legnagyobb ■gyár­egysége a marcali: az ezer­egyszáz dolgozóval.' A jövő­bben további fejlődés várható, hiszen ezután csak itt gyárt­ják az olajkályhákat, fejlődik a kifogástalan minőségű elekt­rolit-kondenzátor termelése is, új olasz gépsorokat szerez­nek be. Több száz embernek ad munkát a jövőben a gyár­egység két üzeme, éppen ezért. a járási és a megyei vezetők segítségét kérte, hogy a Fo­nyód környéki településeket bekapcsolják az autóbuszköz­lekedésbe, az üzemcsarnokok építése pedig gyorsuljon meg. Sátor János tájékoztatója végén a Mechanikai Müvek 25. évfordulójára készített emléktárgyakat adott át Lo­sonczi Pálnak, majd pedig egy pesti hegesztő munkáját: kis fémpálcákból készített tanya­si udvart. Az Elnöki Tanács elnöke azzal búcsúzott el. hogy amikor ismét ellátogat ide, egész biztosan még egy­szer ekkora lesz ez a gyár­egység. A vendégek és a képviselők 'átogatása a nagyközség új építkezéseinek, a Berzsenyi­lakótelepnek a megtekintésé­vel fejeződött be. 155 vagon keveréktakarmány havonta Nagyatádon, a Somogy me­gyei Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat 3. számú kör­zeti üzemének keverőüzemé- ! ben húsz munkás dolgozik | Tóth István vezetésével. Der- cés tápokat, takarmánykeveré­keket készítenek itt sertések, barorrifiák, kérődzők részére Jó néhány szállítmány az üzemből közvetlenül a sertés­kombinátokba indul. Ilyenek az úgynevezett szem nélküli keverékek is, melyekhez a fel­használás helyén még gabona-. illetve kukoricadarát kever- / nek. , A keverékekhez használt alapanyagok nagy része kül­földről származik. A negyed­éves szerződésekben meghatá­A zsákok pontos mérése a szállítás előtti lyamat. utolsó munkafo­Előkészületek a közös évkezdésre Közösen kezdik az évet, egy gazdaságba tömörülve végzik a további feladatokat 1975. ja- nulár X-tői a balatonszabadi és az ádándi szövetkezeti gaz­dák. Annak idején külön-kü- lön közgyűlésen mondták ki az egyesülési szándékot, augusz­tus elején pedig új alapsza­bályt fogadtak el, és megvá­lasztották az ádándi—balaton­szabadi egyesült November 7. Előtérben a vízrendezés Tervek a mezőgazdaságnak Ö Ö A Dunántúli Talajjavító és 1 babodi területén lehettünk ta­Talajvédelmi Vállalat balaton- boglári központjában, továbbá Szombathelyen és Dunakeszin, a vállalat ott működő tervező­csoportjai révén számottevő értékű terveket készít több éve a mezőgazdasági, üzemek ré­szére. 1967 óta 180—200 tervet bocsátottak a gazdaságok ren­delkezésére; 60 százalék talaj­védelmi, 25 százalék vízrende­zési, a többi pedig útépítési, tereprendezési terv volt. A következőkben az igények i vízrendezési tervezés felé Diódnak el, ennek is inkább a ;orszerű változata, az alagcsö- /ezés irányába. Már eddig is számos komplett, nagy terü- etre szóló, alagcsövezéssel kombinált vízrendezési tervet készítettek a vállalat csoport­jai. Megyénkben például a so- nogytúri Petőfi Tsz somogy­núi a korszerű alagcsövezés nek; itt dolgoztak a vállalat gépei és szakemberei. Somogybán is mind több termelőszövetkezet és állami gazdaság vesz részt kisebb- nagyobb területtel a különbö­ző, iparszerű növénytermesz­tési rendszereidben. E zárt rendszerek a táblásításban a minél nagyobb tömbök kiala­kítását igénylik az alkalma­zott gépsorok jobb kihaszná­lása végett. Erre való tekintet­tel helyezték előtérbe vízren­dezési tennivalóikon belül azt, hogy a nyílt árkos rendszer helyett alagcsövezéssel oldják meg a feladatokat. A Dunán­túli Talajjavító és Talajvédel­mi Vállalat tervezési ágazata ezeknek a követelményeknek . igyekszik megfelelni kombi- 1 nált vízrendezési terveivel. Termelőszövetkezet jövő év ja­nuár 1-től funkcionáló tiszt­ségviselőit Ezen a közgyűlé­sen , Valter Imrét elnöknek, Pápai Lajost, Virág Jánost és Scheef Györgyöt elnökhelyet­tesnek választották meg; ki­lenc tagú nőbizottságot, öt-öt tagú .döntő, illetőleg ellenőrző bizottságot, valamint több rész­közgyűlési küldöttet választot­tak. Az egyesülésről határozó A keverőmester a vezérlőteremböl irányítja közgyűlések után a két sző-1 keverő munkáját. vetkezetben előkészítő bízott-1------------- ■ ■■ s ágok alakultak az új alapsza­bály előkészítésére, a munka­erőhelyzet fölmérésére, az egyesült tsz üzemszervezési tervezetének kidolgozására. A- növénytermesztési szakembe­rek összeállították a vetéster­vet, a vetőmag-, műtrágya- és gépigényt. Ennek megfelelően a félautomata rozott mennyiséget a megérke­zéstől a felhasználásig az üzem raktáraiban tárolják. A gabo­nafélék, a nálunk termelt sze­mes takarmány a körzeti üze­mekből érkeznek a keverőbe. Az üzemben a munkások két műszakban dolgoznak. Egy-egy műszakban 360 mázsa tápot készítenek, havonta pedig mintegy 155 vagon keverékta­karmány hagyja el az üzemet. A 22 fajta keveréktakarmány egy részét saját maguk hozzák forgalomba, az összes mennyi­ség 30 százalékát pedig az áfész-ek vásárolják meg. Az ő közreműködésükkel bőven jut takarmány a háztáji gazdasá­gokba is. Két vizsgálat tapasztalatai Csak a szervezési tartalékokkal Nagymértékű tudatos­ságot tételez fel a Dolgozz hi­vetésekhez elegendő | plánul:!-mozgalom beveze- tese a gyarak, az üzemek dol­gozóiról: az egyszerű, szalag­nál dolgozó vagy a gépek sze­relésével bajlódó munkás jó tájékozottságára épít. Arra, hogy a*múnkás látja-e mun­kájának — legyen az akár­milyen kicsiny, jelentéktelen a nagy gyári szervezetben — lényegét, fel tudja-e mérni fontosságát, s megfelelően is- meri-e azt, hogy mindenna­pos tevékenysége hogyan il­leszkedik a vállalat összmun­kájába. Éppen ezért, ha a föl­tételek hiányoznak, a DH- mozgalmat ugyan be lehet ve­zetni, de érdemi eredménye­rői, megrendelték a műtrá gyát, és azzal is törődtek hogy a vetésekhez elegendő mag álljon rendelkezésre. Sza­badi gépek dolgodnak — szük­ség szerint — az ádándiak őszi munkáiban. Terveikben szerepel az ádán­di juhászat fejlesztése, így ez a szabadival együtt jelentős ágazattá válik. A szabadi sza­kosított tehenészeti telep mel­lett Ádándon lesznek majd a tenyésztésre alkalmas növen­dékmarhák. Az üzemi szerve­zetet arra az üzemági rend­szerre építik, melynek a bala­tonszabadi termelőszövetke­zetben jól bevált, a jövőre nézve is biztató alapja van. Elszállított ezer házat Fel sem tűnik már a Kali- nyin városrész magasodó házai között, a gépek, által feltúrt, poros úton cammogó teher­autó. Minden járókelő inkább a darukat, a sárga nadrágps panelszerelőket, a köszörű alól szikraesőt, csiholó lakatosok munkáját figyeli. Pedig ez a cammógó, hatal­mas gépkocsi nélkülözhetetlen az építkezésnél, s a felvonulás első percétől valószínűleg az utolsó épület átadásáig ott lesz a városrészben. Korábban a pi­ros »Mackó«, most egy szürke jármű kanyarog lomhán az ideiglenes utakon. Szállítmá­nya: panelfalak. A kocsi vo­lánja mögött Vucseta Pál, a kőművesek, szerelők, darusok, hegesztők Pali bácsija ül. Potonyban lakik, innen jár be Kaposvárra dolgozni immár tíz éve. ; — Jobban elfáradok — nyu­godtan mondhatom — az ott­honi munkában, mint hét köz­ben — mondja. — Huszonhárom éve hordja ■^sebében a jogosítványt. Az itszázezer kilométerről, melvet 970-ig a háta mögött hagyott, úgy beszél, mintha az időjá­rásról lenne szó. Balesete, de még egy apró koccanása sem volt. \ Nem a Somogy megyei Álla­mi Építőipari Vállalat a mun­kaadója, bár több mint egy év­tizede neki dolgozik. Az Építő­ipari Szállítási Vállalatnál kap. ja a fizetését. Legnagyobb fájdalma a pi­ros »Mackó«. Három évig volt nála' a szovjet gyártmányú MÁZ, ő járatta be. Vigyázott rá, gondozta, nem is »robbant le soha, a kocsi hibájából nem kellett a panelszerelőknek vá­rakozniuk. S most elvették aló­la, pedig, »tudja, amilyen tí­pusú gépkocsi csak akad, azt en vezettem ebben a húszon- i ötezer elem. Egy fordulóban három evben. De legjobban a ,, , . . Mackót szerettem!«. A szürke i elhoztam négy falat, ebből ki is erős, százötven mázsás ko- | lehet számolni hányszor haj- loSszus, de a Mackó megbíz- | tottam be az épülő házak kö­zé. Naponta nyolcszor-kilenc­ható volt, könnyen fordult, és 1 -nem volt annak semmi baja, amikor elvitték! Kellett a hosz- szú utakra.« gyón jár. inkább siet a szobá­ba pihenni. két aligha hoz. A DH-t ugyan- is meg kell előznie egy rész­letes és alapos vizsgálatnak, amely fölméri a munkahelyi viszonyokat, s részletesen fel­térképezi annak a szervezet­nek a működését, melyben a mindennapi munka folyik, az üzletkötéstől az anyagmozga­tásig, a bérelszámolástól a for­gácsolásig. A DH ilyenformán tehát a gyár vagy üzem min­den emberét érinti, az igazga­tót és a portást egyaránt. Ezt a vizsgálatot végezték el Lengyeltótiban. Két felmé­résre került sor. A DH-bizott- ság minden részletre kiterje­dően megvizsgálta a gyári szervezetet, ugyanakkor a gyáregység mind a 230 dolgo­zója 11 pontból álló kérdő­ívet kapott, amellyel mintegy feltérképezték az egyes üzem­részek munkáját. — Mit vizsgált .a DH-bi- zottság? — kérdeztük Balogh László főmérnöktől. — Észrevettük, hogy gyáregység munkáját irányító, áz üzletkötésekkel foglalkozó, s az anyagbeszerzéssel és egyéb feladatokkal bajlódó szervezet nem működik meg­felelően. így i?' fogalmazhat­nék: munkánk lassú, kényel­mes, nehézkes. A határidőket sokszor nem, tudjuk tartani, még ha nem is a mi hibánk­ból történik a késedelem. A bizottság alaposan megvizs­gálta a nehézségeket okozó emberi és szervezeti ténye­zőket, és feltárta a késedelem okát. A gyáregységben közben be­fejeződött a kérdőívek feldol­gozása is. A kiadott 230 ívből 190 érkezett bé ‘megfelelően kitöltve. Az üzemi munka különböző rétegeit érintő szondázás eredményeiről csak ízelítőt tudunk nyújtani. A dolgozók túlnyomó többsége kifogásolta, hogy a munkakö­rülményeket számottevően rontja a nagy zaj. Ez bizonyos mértékben a tevékenység jel­legéből — vasmegmunkálás — következik. A gyáregységben — ahol lehet — segítenek a bajon. így például a dinamó­kat kirakják a műhelyekből, és zajcsökkentő burkolattal látják el. Melyek voltak ezek az A Kalinyin városrészben a sávháznál kezdte. Nincs a ha­talmas épületben olyan elem, amelyet ne Pali bácsi szállított volna. Ezer lakás készült az el­múlt évek alatt, s számolgat­juk, hányszor is kellett meg­fordulni a rengeteg elemmel, mondják: — Egy-egy lakás összeszere­léséhez — mondja — huszonöt elem kell. Ez összesen húszón­szer fordultam, de ha nagy volt a hajtás, néha tizennégy­szer is. Háromszáz mázsa az összsúly, nem könnyű vele'J bánni! Átlagkeresete négyezer fo- j a rengeteg fal, hány kilomé rint lelett van. Ezért havonta J tért ment oda-vissza. Kisüt­— Otthon félévenként egy­szer elmegyek a barátokkal , egy-két fröccsre, ultipartira, j ^ok. Ezzel ki is merül a szórakozá- _ A legkülönbözőbbek. A som. V an mit dolgozni otthon Késések, a nehézkesség adó- is- | dott az egyes emberek túlter­Eljátszadozunk még az ada- í kéltségétől, hozzájuk tartozott tokkal, Pali bácsi gyorsan szá- I ugyanis sok olyan részterület, mól. Mennyi súly lehetett ez 1 amelyet jól és lelkiismerete­A munkások igen nagy szá­zaléka jelölte meg az elma­radás, a határidőcsúszások okául a hajszolt munkatem­pót. Nyugodt, egyenletes üte­mű, jól szervezett munka nél­kül, az állandó túlzsúfoltság­ban csak illúzió lehet a Dol­gozz hibátlanul !-mozgalom be­vezetéséről beszélni. De mit lehet tenni? A gyáregység vasszerkezetei keresettek, 4 terv évről évre emelkedik, s a I ma a MEZŐGÉP gyáregységei közül az évi 52 milliós ter­meléssel az elsők között van­nak. Az 52 millió azonban már csaknem meghaladja le­hetőségeik felső határát. A létszám.— 260 ember — jelen­téktelen mértékben változott, s az eszközállomány is három éve ugyanaz. Kezdetleges kö­rülmények között folyik a festés és a technológiai felül- kezelés. Korszerűsíteni kelle­ne a gyártástechnológiát is modern darabológépekkel. A nehéz vasszerkezetek szállítá­sára egyetlen targoncájuk van. kétszáznegyven órát dolgozik, peggel hattól este hatig. A fá­radtság megvastagítja szemé­ben az ereket, de »ha azt pajtás, forduljál még egyet!, megteszem...« Nem ritka, hogy csak este ki­lenckor érkezik a szállásra. Sörözni, fröccsözni nem na­jük, hogy legalább ötezerszer fordult a panelüzem és az építkezés között. Annyira megszoktuk, hogy már észre sem vesszük. Pedig egyedül hordta ki az egész vá­rosrészt. Mészáros Attila sen képtelenek voltak ellátni. Itt a hatáskörök szétválasztá­sára és pontos meghatározá­sára van szükség. A DH-bi- zottság jelentése nyomán egy évet szabtunk meg ma­gunknak arra, hogy a feltárt hibákat kijavítsuk, szerveze­tünket tökéletesítsük, hogy munkánk gördülékenyebbé, olajozottabbá váljon. A gyáregység tehát mintegy három éve az egyre bővülő termelést szinte csak az üzejnszervezési tartalékok feltárásával, hasznosításával tudja elérni. Ezt a tevékeny­ségüket segíti a DH-t előkér szító két vizsgálat is. Cs. T. Somogyi Néplapí 3 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom