Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-19 / 219. szám
Jelentős tartalékol! A megyei pártbizottság 1972 márciusi ülésén részletesen elemezte az üzem- és munka- szervezés helyzetét és megjelölte a további fejlesztés, a korszerűsítés feladatait. Az azóta eltelt időszak eredményeiről, a jelen gondjairól és a tenakadályozza az, hogy nincs nivalókról' beszélgettünk Bogó i elegendő szárítási kapacitás, taiban található zökkenőkről is. Egy példa erre: a mezőgazdasági termelésben a tsz-ek kenyér- és takarmánygabona-, illetve a kukoricabetakarítását jól sikerült gépesíteni, a munka a legtöbb helyen megfelelő ütemben folyt; a termény betakarítását azonban jelentősen Lászlóval, a megyei pártbizottság titkárával. — Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném — mondotta —, hogy az üzem- és munka- szervezés Somogybán is egyik legfőbb hajtóereje az egész gazdasági életnek. Éppen ezért nemcsak rövid távon, kampányszerűen kell foglalkoznunk korszerűsítésével, hanem állandó, folyamatos tennivalóink közé tartozik a benne rejlő lehetőségek maximális kihasználása. Ezt jelentősen erősíti az üzemi demokrácia minél jobb érvényesülése. Ösztönző munkahelyi légkör nélkül, a dolgozók véleményének, javaslatainak mellőzésével ugyanis nehéz vagy egyáltalán nem is lehet előbbre jutni a munka jobb megszervezésében. — Milyen tapasztalatokat lehet összegezni a pártbizottság határozatainak végrehajtásából? — Kedvezően változott a korábban meglehetősen lehangoló kép. Ennek legfontosabb mutatója, hogy az azóta eltelt időszakban a termelés növekedése — a korábbi 46—48 százalékos aránnyal szemben — átlag 70—75 százalékban a munka termelékenységének emelkedéséből ered. Ez a gépek jobb kihasználásából, a munkafolyamatok ésszerűbb megszervezéséből, összehangolásából, a folyamatosabb anyagellátásból származik. Természetesen e tekintetben is jelentős eltérés van az üzemek között, hiszen más-más örökölt körülmények között kell végrehajtani a korszerűsítést — Itt tehát objektív tényezők is befolyásolják az előrelépést I ezért akadozik az átvétel. Az ilyen és ehhez hasonló esetekben mind a mezőgazdasági, mind az ipari üzemekben drága gépek állnak kihasználatlanul, csökken a termelés hatásfoka és lazul a munkafegyelem. Hasonló a helyzet az anyagellátás akadozása, rendszertelensége esetén is. — Itt már nehezen lehet elválasztani egymástól a tárgyi és az emberi tényezőket. — Valóban, ezek részben összefüggnek. Mégis külön szeretnék szólni az utóbbiról; arról, hogy az illetékes gazdasági vezetők, pártszervezetek, szakszervezeti bizottságok mennyire értették meg, hogy az üzem- és munkaszervezés javítása nem egyenlő újabb építkezésekkel, drága gépek, eszközök beszerzésével. Példák sora bizonyítja, hogy a szervezésben rejlő lehetőségek kihasználásával is sokat lehet tenni a termelés hatékonyságának fokozásában. Ahol ezt megértették — mint a Pamut- fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában, a Kaposvári Ruhagyárban, az elektroncsőgyárban, a Nagyatádi Cérnagyárban —, sikerült is eredményt elérniük. Sajnos, a gazdasági vezetők egy része azonban nem jutott el a korszerű vezetési elvek tanulmányozásáig sem, nemhogy érvényesítésükről gondoskodott volna. Legföljebb formális intézkedéseket tett, kötelességszerűen elkészítette a szervezési és működési szabályzatot. Az irányításával működő üzemben azonban változatlanul elavult szervezettséggel és ennek megfelelően alacsony hatásfokon folyik a termelés. Pedig a KGM-hez tartozó harminckét somogyi üzemben végzett tavalyi felmérés szerint még ott is nyolctíz százalékkal lehetne emelni — fillémyi beruházás nélkül, csupán gondosabb, tudományosan megalapozott szervezéssel — a termelékenységet, ahol egyébként viszonylag a legmagasabb fokú szervezettséget találtuk. A többinél — megalapozott számítások szerint »Nagy jelentősége van, s ezért nagy gondot kell fordítani a szervezettségre. Ez az alapja annak, hogy jól menjen a munka... Nem arra van szükség, hogy különböző színű grafikonokat gyártsanak, amelyeket kifüggesztenek a falra és gyönyörködnek benne... A grafikonok mellett gondoskodni kell arról is, hogy az anyag, gép és eszköz Egyenletesebb munkát! feladatait. Vállalatunknál két szervező, Borhi Vendel és Heim Miklós foglalkozik — lassan már egy esztendeje — ezzel a fontos munkával.« Az első tennivaló ennél a vállalatnál a folyamatos, jó — Igen, bár kialakulásukban szubjektív okok, azaz helytelen döntések játszottak közre. Itt van például a SÁÉV poligonüzeme. Megépítésekor egyetlen termelő sort terveztek, egy-egy fő munkagéppel, amelynek elromlása esetén az _ .. .„ _ . _...___ e gész üzemben leáll a terme- ~ 40-48 százalékos lés. Azt hiszem, az így keletke- | ez a lehetőség, zett veszteség nagyságát nem kell bizonygatnom. Ebben az esetben a helytelen döntés következményét csak újabb beruházással lehet megszüntetni. Igaz, ez kirívó példa, de hasonló, kisebb jelentőségű esetet többet is lehetne említeni. , , Az objektív okok között kell1 pártbizottság erről szóló hatá- szólni a gazdasági szervek rozatát. együttműködésében, kapcsola- * F. L. A feladatok is ebből fakadnak: még következetesebben, sok ötlettel, a helyi körülmények messzemenő figyelembevételével, bátor kezdeményezésekkel kell végrehajtani a álljon. Gondolkozni kell a beruházónak azon, hogy ne kezdjük el idő előtt a munkát. Nálunk nem az a baj, hogy későn adjuk át az épületet; hanem az, hogy korán kezdjük: olyan stádiumban, amikor az még nincs előké- 1 szítve, s utána sokszor le kell állni különböző okok miatt, mert nincs terv, nem tisztázódtak a célok az adott építkezésen ... Inkább kezdjenek egy munkát később, de jól előkészítve, s azt fogják látni, hogy az eredeti határidőre produkálni lehet az épületet. Mert nem forgácsol- l ják szét a munkaerőt, az anyagot, a szállítóeszközöket és más berendezéseket...« Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter a szervezés fontosságáról szólva mondta ezt a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat' központi telepének avatásán. Azt sürgette, hogy a folyamatos, kiegyensúlyozott munka alapfeltételeit teremtsék meg. Gyulavári Tamás igazgató az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével kapcsolatos munka eddigi eredményeit ismertetve elsősorban az új szervezeti kereteket említi. »•Egy vállalat zavartalan működésének belső feltételeit | korszerű ügyrend, jó működési szabályzat, a felelősség alapját is képező pontos munkaköri leírás és megfelelő ügyviteli rend biztosíthatja. A szervezéstudomány eredményeit felhasználva e szabályzatokat úgy kell megfogalmazni, hogy mindenki megértse és pontosan megismerje minden időben «rendelkezésre 1 minőségű munka szervezeti kereteinek megteremtése. A 2500 embert foglalkoztató sok munkahelyen dolgozó építőipari vállalat korszerűsített szervezetének alappillérei a generál-főépítésvezetőségek. A feladatokkal együtt ezeknek vezetői megfelelő hatásköröket is kaptak. — A mi feladatunk most az — mondta az igazgató —, hogy a különböző egységek vezetőit arra szorítsuk: éljenek jogkörükkel, önállóan, felelősséggel döntsenek a rájuk tartozó ügyekben. Ezt segíti a vállalat egészét átfogó — utasításban szabályozott — munkaértekezlet-rendszer is. Ennek az a feladata, hogy a kivitelezésben részt vevők — áltálában kéthetenként — értékeljék az addig végzett munkát, állapítsák meg a következő időszak feladatait, s vizsgálják meg, nehezíti-e valami a folyamatos termelést. Ha saját hatáskörükben nem tudják e gondokat megoldani, a magasabb szintű vezetők elé terjesztik döntés vé- 'gett. A különböző szintű ve lelősséggel mondhatja el mindenki, mi az, ami gátolja a tevékenységét, és mi az, amin változtatni kell. — Miként értékeli az igazgató a szervezés eddigi eredményeit? — Az eddigi eredményekre építve nagyon sok még a tennivalónk. A korszerű üzem- és munkaszervezésről akkor beszélhetünk, ha gondos előkézetők felelősségét növeli, hogy szítés után a tervnek megfea beruházásnak szinte az egész folyamatában részt vesznek. Egy megvalósításra váró tervről először az építés- vezető mond véleményt, akinek a kivitelezés is feladata lesz. Feladatait ismerve nyilatkozni tud arról, hogy milyen határidőre tudja vállalni a munkát, milyen segítségre lesz szüksége. E szervezeti rendszer- a vállalat tevékenységét — divatos szóhasználattal élve — »kényszerpályára helyezi«, pontosan behatárolja a munkát. E folyamatban fontos szerep jut az ellenőrzésnek. S a központ szerepe az építésvezetőségek önállóságával együtt nő. A rendszeres brigádértekezleteket pedig olyan fórumnak tekintjük, ahol felelően halad a munka. Vállalatunknál ezt még nem lehet elmondani. Bondor József miniszter mondta sürgető jó tanácsként a vállalat központi telepének avatásán: »Meg kell teremteni a folyamatos munka feltételeit, s akkor nemcsak egy brigád, hanem az egész vállalat munkája megjavul. Az emberek nem azzal a szándékkal mennek valahová dolgozni, hogy ott lógjanak, de ha szervezetlenség van, ha nem kapják meg a munka folyamatos végzéséhez a feltételeket, akkor lógósokká falnak.« A folyamatos munka feltételeinek megteremtésére az első lépéseket megtette a vállalat. A többi még hátra van. Universalis fonónők — A munka- és üzemszervezés korszerűsítése több év feladata, s így először egy középtávú szervezési-intézkedési terv készült el, amelynek alapján itt, Kaposváron is évekre lebontva határozzuk meg a feladatokat — mondta Galgóczi Attila, a textilművek üzemszervezője. A gyárban a közelmúlt nagy eseménye volt a rekonstrukció. Ennek során olyan gépeket is munkába állítottak, amelyek új technológia elsajátítását- tették szükségessé, és ezt a korábban megszokott A Nagyatádi Konzervgyár négyeves vállalati üzem- és munkaszervezési terve előírja, hogy évről évre fokozni kell a gyártóvonalak kapaci- I tásának kihasználását és ala- } posan meg kell vizsgálni a vo- ; nalak térbeli elhelyezkedését. I Egy másik fontos terület a nyersanyagszállítás. Az üzem- | szervezési terv a gépesített anyagszállítás fokozatos bővítését írja elő. Foglalkoznak j még — egyebek között — a j készáruraktári tevékenység vizsgálatával és teljés racionalizálásával is. A főbb célkitűzéseket szemügyre véve kitűnik, hogy ezek a törekvések átfogják a gyár muhkájának szinte valameny- nyi részletét, A szervezés, a hatékonyabb munka itt nem valami új »találmány«. Hiszen idáig is szervezetten tevékenykedtek az üzemekben és többkevesebb szervezettséggel szállították a nyersanyagot eddig is. A munka- és üzemszervezés mindennek a munkának a pontosabb és magasabb színvonalú végzését írja elő. A nagyobb intenzitású munka ugyanis csak a szervezési tartalékok mozgósításával, illetve a fehér foltok feltárásával valósulhat meg. Jámbor Lászlóval beszélget- kell tünk, aki 'a vállalatnál az ön-1 tani. Zöld utat j álló üzemszervezési csoport ve- I zetője. Csoportja közvetlenül az igazgató felügyelete alá tarA vállalatnál 1975-ig az1 gépkocsikat kell munkába álegyik legfontosabb, központi kérdés a nyersanyag-betakarítozik. Már korábban, 1963-tól tás korszerűsítése. A helyzet dolgozott a gyárban önálló üzemszervező, de 1972-ben alakult meg külön egy, csak a szervezési kérdésekkel foglalkozó csoport. — Éves üzemszervezési tervek készülnek minden osztályon, a középtávú terv legfontosabb célkitűzései alapján — mondta Jámbor László. — Ezekben az éves tervekben minden osztálynak, üzemrésznek megvannak a célkitűzései. I S ezeket kell nekünk, szervezőknek sajátos »szervezési« | szempontokkal gazdagítani. A legnagyobb, legátfogóbb tervezési-szervezési munka a vállalatnál a műszaki intézkedési terv éves kidolgozása. S hogy minden részletre ügyelni tud- j junk, egy-egy fontosabb gyár- J tási szakasz befejezése — például a zöldborsó és a paradicsom feldolgozása — után értékeljük a tapasztalatokat. De azt is meghatározzuk, hogy a következőkben mit és hol ugyanis tarthatatlanná vált: lítanunk, amelyeknek a rakfelülete leginkább a konténerekhez igazodik, vagyis a legtöbb láda ráfér. Nem biztos, nagyüzemi termelés, korszerű j hogy a legnagyobb kocsi a leg- agrotechnikával történő nagyüzemi zöldségtermesztés melalkalmasabb. Az üzemszervezési csoporlett bizony akadozott a tus- ton legutóbb tízoldalas szerve- üzemi módszerekkel végrehajtzési javaslat készült. a legsürgősebben kijavított betakarítás. Az új terveknek megfelelően már négy helyen konténerekbe szedik a paradicsomot, s így rövidül a szedési idő, meggyorsul, egyszerűbbé válik a szállítás. Azt is elhatározták — s a feltételeket is megteremtették hozzá —, hogy jövőre az összes zöldborsót tartályládákba szállítják. A borsónak. — mivel könnyen romlik — fuvarozása és fogadása is nagy gyorsaságot igényel. »Zöld utat a zöldborsónak!« — mondják ■Nagyatádon, s igyekeznek a szállítást úgy szervezni, hogy a leggördülékenyebben menjen. — Közben azonban számtalan szervezési problémát kell megoldanunk. Hogy csak egy példát mondjak: milyen legyen a szállító járművek legkedvezőbb mérete? Olyan — Miről szól? — Korábban kartondobozokba csomagoltuk termékeinket. Most egy zsugorított fóliába csomagoló gépet kaptunk a tröszttől, s e gép munkájának , gazdasági számításait végeztük j szakban, mint amennyire el. Kiderült, hogy 6000 forint- , szükség lett volna. E gond megoldására a kaposvári gyár rendbe kellett beilleszteni. Nem volt könnyű feladat, de szinte »kínálta a lehetőségeket«, hogy korszerűbb szervezési intézkedésekkel javítsák a termelékenységet. — A szervezés célja az volt, hogy az új gépek működéséhez megteremtsük az optimális feltételeket. Létrehoztuk például az úgynevezett fonócsaládos munka- módszert. Ennek lényege az, hogy amíg egy hat gépegységből álló csoport kezeléséhez korábban négy dolgozó kellett, most egymásnak is segítenek, a munkájukat megkönnyítő munkaszervezés alapján, dolgoznak, és a hat gép kezeléséhez elég három ember. A múlt évben munkába állított szovjet fonvacérnázó gépekre a bejáratás időtartamára ideiglenes normákat dolgoztak ki. Ez már a múlté, s elkészültek már a végleges normák is. Egy _FMKT-ver- senydolgozat alapján sikerült elérni, hogy a korábbi kétoldalas gépkiszolgálásról áttérhettek a háromoldalasra. Gyakori probléma volt, hogy — különösen az éjszakai műszakban — az egyes üzemrészekben létszámhiány volt, ugyanakkor másik üzemrészben többen dolgoztak' a műba kerül egy vagon áru csomagolása kartondobozba, s ugyanakkor a korszerűbb, hi- j giénikus, zsugorított fóliába való csomagolás tóak 1500 fo- i rintba. | Az eredmény világos: a gép használata gazdaságo- j sabb, még akkor is, ha 650 ezer | forintba kerül. A csomagoló berendezés elhelyezését a mü- i szakiak csinálták, a csomagolási vonal és a csomagoláshoz kapcsolódó feladatok kidolgozása viszont a mi feladatunk volt. Cs. T. j szakemberei kidolgozták az ■ úgynevezett univerzális fonó- j kiképzés módját. j — Ez műszakonként mind- ! lésével kapcsolatban | össze néhány embert érint, de eredményes bevezetése után nagy lesz az előnye. Lé- ; nyege, hogy a gyártási folyamatban (kártoló — nyújtó — | előfonó — gyűrűsfonó — fonvacérnázó) különböző gépeken | dolgoznak. Ezek nem mind- j egyikét tudják kezelni a j munkásnők. Ha valahol, pél- | dául az előfonóban kiesik | egyikük, megáll a gyártási j folyamat, az egyik* oldalon fölhalmozódik az anyag, a másikon pedig hiány van. Ezért néhány dolgozónk speciális képzést kap, az összes gép kezelésére. A módszert mar kidolgoztuk ennek megvalósítására, ebben az évben valószínűleg el is kezdjük az oktatást. A gyárban már hosszabb ideje dolgoznak a Dolgozz Hibátlanul! munkarendszer bevezetésén. Az 1974. évi intézkedési tervben ez is feladatként szerepel. A gyárban megalakult már az intéző bizottság, amely a DH munka- rendszert irányító csoportok — az úgynevezett teamok — munkáját koordinálja. Négy ilyen csoportot alakítottak a kaposvári textilművekben: termelési, minőségi, adminisztrációs és kiszolgáló teameket. A minőségi csoport munkájáról kérdeztem Galgóczi Attilát. — Maga a DH munkarend- szer a gyárban nem új. 1971- ben már bevezettük a berakóüzemrészben, s az ott szerzett tapasztalatokat szeretnénk most hasznosítani. A minőségi csoport vezetőjének tevékenysége például kiterjed a gyár egész területére, a termékek minőségével összefüggő minden feladat megoldására. Célja többek között a minőség javítása, erre feladatterv készítése, illetve az,értékelés. A A kaposvári textilművekben a rekonstrukció során, illetve a DH munkarendszer beveze- hozott korszerűbb munka- és üzem- szervezési intézkedések máris éreztetik hatásukat. Ezek együttes eredményeként az utóbbi három évben 30 százalékkal nőtt a fonoda termelékeny s égé. M. A. Somogyi Néplapl 5 \
