Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-17 / 217. szám
NB III K. Vasas—K. Táncsics 1:1 (0:0) Kaposvár 1500 néző. Vezette: Alberti. K. Vasas: Rácz — Balogh, Mali, Hadi, Túli, Fábián, Burcsa (Boros), Fülöp (Huszár), Bíró, Herbei, Lackovies. Edző: Csanda István. K. Táncsics: Török — Gondos, Savanyó, Potyók, Ambach, Németh, Boromissza, Szabó, Ve- szclka, Papp, Kontha (Mészáros). Edző: Váradi Lajos. Az NB III-as kaposvári rangadó nézőtere mutatta, hogy mekkora lenne az érdeklődés, ha egy pályán játszana a Vasas meg a Táncsics. Nagy becsvággyal kezdett mindkét Csa- pat. Az első gólszerzési alkalom a Vasas előtt nyílt. Lacz- díovics beívelt szabadrúgását Bíró fejelte kapura. Török kapus már verve volt, a kapufa azonban mentett. A másik oldalon Szabó éles, beadásszerű lövését Rácz biztosan hárította. A 25. percben Bíró ugrott ki, Török azonban vetődve fölszedte a labdát. Félóra elteltével feljött a Táncsics. A 42. percben nagy tűzijáték volt a Vasas kapuja előtt, amelynek végén Rácz tisztázott. Szünet után az első támadásokat ismét a Vasas vezette, Savanyó és Fülöp lövéseit azonban védte Török. A 15- percben Veszelka átjátszotta a Vasas-védőket, és éles szögből megszerezte a Táncsics vezető gólját. 1:0. Nem sokkal később Mészáros labdája alig ment kapu fölé. A 25. percben egyenlített a Vasas. Fülöp futott el a bal oldalon, középre adott, Laczkovics a jobbösszekötö he- , lyén állva még igazítani tudott a labdán, aztán 25 méterről ballal élesen lőtt a léc alá 1:1. Az egyenlítést követően ismét élénkeb b lett a játék. Mind1 a Vasas, mind a Táncsics vezetett néhány formás támadást. Az egyik oldalon Herbei és Laczkovics, a másikon Bo- romissza és Papp próbálkozott góllövéssel — sikertelenülA kaposvári NB III-as rangadó a korábbi hagyományokhoz híven inkább csak küzdelmet hozott. Feltűnően hullámzott a csapatok teljesítményé. A Vasas jó kezdés után visszaesett. A VBKM labdarúgóit dicséri viszont, hogy a Táncsics-vezetés után újítani tudták. A látottak alapján igazságos döntetlen született. Egyénileg a Vasasban Rácz, Hadi, Túli és Fábián jeleskedett. A Táncsicsnál Gondos, Savanyó, Potyók és Németh játszott jóL Kovács Sándor Véménd-Siófok 2:1 (1:1) Véménd, 900 néző. Vezette: TurcsányiVéménd: Doszpod — Kajtár, Ke- lemen, Kiss, Fioschs, Tüske, Rózsahegyi, Szabó, Jánosi, Orosz, Telek. Edző: Szőke József. Siófok: Málics — Riedl, Szilágyi, Horváth K., Kékesi, Babán, Johan, Horváth L., Bihari, Horváth J., Fiath. Edző: Papp Gyula. 33. perc. Az S. Bányász ve- zetett gyors és mintaszerű táKözvcíílés 218 percben a szerdai kupamérkőzésről A magyar rádió szerdán helyszíni közvetítést ad — összesen 218 percben — a magyar labdarúgó-csapatok nemzetközi kupamérkőzéséről. A műsor a Petőfi-adón kezdődik, 16.03 és 16.57 óra között a Levszki Szpartak—Ű. Dózsa (kpzvetít Szepesi György) és a Ferencváros— Cardiff City (Novotny Zoltán) j mérkőzésről lesz közvetítés.- Utána a Kossuth adón 17.05 és 17.50 óra között következik helyszíni beszámoló a Levszki Szpartak—Ü. Dózsa és a 'Lokomotiv Plovdiv— Rába ETO (Vass István Zoltán) összecsapásról. A Petőfi adón 18.20 és 19.24 óra között folytatják a plov- divi közvetítést,1 majd ugyancsak a Petőfi adón 20.54 és . 21.49 óra között a Napoli— Videoton találkozóról tudósít Szűcs Ferenc. Török ment Herbei elöl. madást, melynek végén Bihari 16 méterről lőtt a hálóba. 0:1. 38. perc. Jobb oldali beadásnál Kékesiről leperdült a^dab- da, Orosz közelről kiegyenlített- 1:1 49 perc■ A félpályán dobtak partot a hazaiak. Orosz futott el, aki elől Málics lábbal mentett, a labdát azonban Horváth K.-ra rúgta, s annak lábáról a labda a hálóba perdült. Öngól, 2:1. Jó iramú, színvonalas mérkőzést hozott a két csapat találkozója, melyen a hazaiak :öbbet támadtak. Végeredményben egy szerencsétlen öngól jelentette a véméndi csapat győzelmét. A döntetlen inkább megfelelt volna a látottaknak. Mindkét oldalon a kapusok jeleskedtek- A Véménd- ben Kiss, Jánosi és Orosz, a siófoki csapatban: Bihari és Horváth L. játszott dicséretesen. Molnár József További eredmények a dél-nyugati csoportban: BVSC—Szigetvár 1:0, BFjV Előre—Lőrinci Fonó 2:0, Székesfehérvár—Pénzügyőr 2:1, MEDOSZ ÉRDÉRT—Bp. Építők 3:1, PVSK—Dunaújvárosi Építők 2:0, Törekvés—MázaSzászvár 2:0, Sashalom—III. TTVE 4:1, Növényolaj—Április 4. Vasas 0:0. Az NB III bajnokság állása: 1. Dunaújváros 8 4 3 1 19.6 11 2. PVSK 8 5 1 2 17-7 11 3. BVSC 8 5 1 2 14-6 11 4. BKV Előre 8 4 2 2 12-10 10 5. K. Táncsics 8 4 1 3 16-13 9 6. Sashalom 8 4 1 3' 18-17 9 7. III. kér. TTVE 8 4 1 3 15-14 0 8. Bp. * Építők 8 3 3 2 6.6 9 9. Véménd 8 4 1 3 11-14 9 10. K. Vasas 8 2 4 2 8-8 8 11. Törekvés 8 3 2 3 6-9 8 12. ÉRDÉRT 8 3 2 3 16-22 8 13. Sz.-fehérvár 8 2 3 3 15-13 7 14. Siófok 8 2 3 3 11-9 7 15. Növényolaj 8 2 3 3 8-11 7 16. Április 4. 8 3 1 4 10.14 7 17. Máza-Sz. 8 2 2 4 9-11 6 18. Lőrinci Fonó 8 3 — 5 10-22 C 19. Pénzügyőr 8 2 — 6 10-12 4 20. Szigetvár 8 1 2 5 7-14 4 Mange a FIFA új programjáról A következő labdarúgó világbajnokságra a különböző kontinensekről a részvevők számát az előcsatározásokban az egyes kontinensek labdarúgó szövetségesei határozzák meg. így sikerül majd kikü-' szöbölni azokat a problémákat, amelyek a legutóbbi világbajnokság kapcsán keletkeztek, és magukkal vonták többek között azt, hogy a döntőben nem vett részt a legnagyobb futballhatalmak egyike. A labdarúgó világbajnokság selejtező szakasza megszervezésének új elve — a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) új programjainak egyike. Erről számolt be a Szovjetszkij Szport című lapnak adott nyilatkozatában Joao Havelange, a FIFA elnöke. Havelange sajnálkozását fejezte ki a szovjet válogatottal az 1974-es világbajnokságon történt incidens miatt, és annak a reményének adott hangot, hogy hasonló esetek többé nem fordulnak elő. Rámutatott arra, hogy egy másik újdonság, amelyet a FIFA tagországainak túlnyomó többsége már jóváhagyott — a döntő mezőnyének 20-ra emelése — a döntőt még rangosabbá teszi négy újabb csapat bevonásával. Azt is tervezik, hogy rendszeresen lebonyolítják az ifjúsági csapatok világbajnokságát, 20—21 éves korúak részvételével. Szó van arról, hogy megrendezik az úgynevezett kontinens-közi kupát az egyes kontinensek bajnokcsapatai között. Az építész szemével Mi lesz az öböl sorsa? A Somogyi Néplap július 17-én cikket közölt a ba- latonboglári öböl feltöltése körül kialakult vitákról, ellentétes nézetekről és azok közéleti hatásáról. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani a véleményemet. A kormány 1963-ban hagyta jóvá a Balaton-környék regionális tervét. Európában ez volt az első regionális terv. Alapvető célja az, hogy a parti községekben a partvonal mentén kb. 30—50 méter széles sétány létesüljön, amely lehetővé teszi, hogy a Balaton mindenki számára megközelíthető legyen. A terv kifejezésre juttatja, hogy a Balaton ma már nem kiváltságos osztályok, egyének tulajdona, hanem a magyar államé, az egész dolgozó népé. Ezt azonban csak úgy lehet biztosítani, ha kiépítjük a parti sétányt, és megszüntetjük & parti telkek ’ tulajdonosainak kiváltságos jogait. Ez még ma is gyakran abban jut kifejezésre, hogy a Balatonba is kerítést építenek meglevő kerítésük folytatásaként. Több egyén, vállalat, közület jogtalan igényét kellett elutasítani, amely arra irányult, hogy az ingatlanukhoz kapcsolódó partszakaszt elkerítsék. A Balaton-környék regionális tervét néhány év késéssel követte a 'balatoni központi fejlesztési program, amelyet 1969-ben hagyott jóvá a kormány. Ez a program már konkrétan számolt a hiányzó és tervezett parti sétányok és a partvédő művek megvalósításával. Ha a partfeltöltés a Balaton déli oldalán a jelenlegi ütemben folyik, akkor néhány év múlva jelentős eredményekről lehet beszámolni. Egyre nagyobb tömegek kényelmes és kulturált fürdési lehetőségeit tudják biztosítani. A programmal szinte párhuzamosan készült el a Ba’v ton partvonalának szabályozási terve. E terv meghatá-_ rozza, hogy az egyes településeknél a jelenlegi msdervo- nalhoz képest hol kell kiépíteni a parti sétányokat a partvédő művekkel együtt, illetve mennyi területet lehet feltölteni, visszafoglalni a Balatontól. E terv megvalósítása azt jelenti, hogy mindenütt pegközelíthető lesz a Éalaton. A Balaton-parti települések általános, illetve összevont rendezési tervei átvették és tartalmazzák mindazokat a területfelhasználási előírásokat, melyeket a megye településhálózat-fejlesztési terve, a Balaton-környék regionális terve, ai.partvonal szabályozási terve előír. így a Bala- tonboglár összevont rendezési tervében szereplő partvonalszabályozási elképzelést is a vízügyi hatóság adta meg a várostervezőnek. Ezzel a területrendezés számára a bogiári öböl is építési területté vált, és felhasználását a várostervezőnek meg kellett terveznie. A gazdaságos területfelhasználás és a feltöltés költségeinek részbeni visszatérítése érdekében a tervező ott valóban szállodát, közparkot és sétányt tervezett. A rendezési tervet több tárgyaláson, egyeztetésen ismertetik, bemutatják, míg végül — a jóváhagyás előtt — közszemlére kiteszik. Sajnos, gyakran tapasztalom, hogy a legtöbb település rendezési tervénél az állampolgárok többségét csak a saját ingatlanuk sorsa érdekli. Véleményem szerint a bogiári öböl feltöltését ellenzők is ebbe a csoportba sorolhatók. Ugyanis kellő idő és alkalom á’lt rendelkezésükre, hogy a rendezési tervet észrevételezzék, esetleg módosítását kezdeményezzék. Eddig még egyetlen indokolt Módosítási javaslatot sem vetettünk el. A helyi párt- és tanácsi vezetők, okulva az őket'ért bírálatból, valamint a helyes döntés megalapozása érdekében- 1974. augusztus 12-én tanácsülést hívtak össze. A tanács megtárgyalta az öböl feltöltésének. és a strand korszerűsítésének. . ügyét, és egyhangúlag úgy dönlöít: fez öblöt fel kell tölteni, a községi strandot az elkészült beruházási program szerint mpg kell valósítani, valamint az öböl területére tervezett szállodát el kell hagyni, éppen a megfelelő kilátás biztosítása érdekében. Ügy vélem, valameny- nyi tanácstagi véleménye az általuk képviselt lakosság véleményét tükrözte. Bogláron egyre több üdülő és hétvégi ház épül. Nő a település l efog-' 1 ::: ' ' *;:e. V jelenlegi üdülőközpont az öböl környéke, ide összpontosul a látogatottság. A jelenlegi strand nem tudja fogadni azt a lélekszámot. melyet a központ vonz. Fejlesztési terveink szerint Balatonbogláiron 20 000 vendég egyidejű elhelyezéséről és kiszolgálásáról kell gondoskodni. A község összevont rendezési terve ehhez határozza meg a feltételeket, a létesítmények helyét, a közlekedési és a zöldterületeket, a parkokat, a parkolót és a parti sétányt. Ha van valaki Bogláron, aki még nem ismeri, hogy mit tartalmaz a község rendezési terve, a községközpont beépítési terve, mi van a papírra vetett elképzelésekben, úgy vélem, az nem az alkotó tervezők hibája. Aligha- van olyan tervező, aki .ne ismertetné munkáját a tervolvasásban járatlanokkal. A nagymérvű fejlesztés és építés nem mindig valósítható meg az egyének vélt sérelme nélkül. Területeket kell kisajátítani, régi épületeket kell lebontani az új beruházások helyének biztosításához. Az anyagi kártalanítás nem mindig pótolja az érzelmi kö- ■ tődést. De ki merné tagadni, hogy még szebb környezet, szebb táj alakul ki. Bizonyára vonatkozik ez Boglárra is. Csak idő és pénz kérdése, hogy az öböl fel töltését a hajóállomástól nyugatra, a strandtól keletre levő terület feltöltése kövesse. Ami most az öbölnél látványosság, azt pótolni fogja Boglár új üdülő- központja. Fitrul-vás István megyei főépítész £ \var kori falu került napvilágra a mohácsi síkságon A mohácsi síkságon, a Duna árterületének szegélyén a Kárpát-medence eddig ismert legnagyobb avar kori települése került napvilágra. A régészek — Dr. Kiss Attila és K. Zoff- mann Zsuzsanna — csaknem félszáz földvevájt házacskát tártak fel mostanáig. A falu a VI. század végétől a VII. század végéig létezett, lakói földművesek lehettek, az azonban még nem derült ki, hogy melyik népcsoporthoz tartoztak. öt évvel ezelőtt a mohács- eszéki út mentén — építkezés közben — avar kori temetőre bukkantak. Mintegy hétszáz sírt tártak fel a régészek, és a sírokból gazdag leletanyag került elő. Dr. Kiss Attila kutatni kezdett a település után, A citerakéssítő Vannak szakmák, amelyeknek már álig-alig akad képviselője, művelője. Ilyen szakma a citerakészítő is. Igaz, néha fel-felbukkan egy-egy mestermunka a hangszerből, mint legutóbb a balatonlellei Kapo- li emlékkiállításon. / Somogybán egyetlen képviselője él a szakmának, Buzsá- ki Ferenc Pusztakovácsiban. Ritkán lehet otthon találni. Most fiának segít építeni. — Sokat kérnek a kőművesek a házépítésért. így inkább megcsináljuk mi a fiammal. Nehéz egyszeribe előteremteni tizenötezer forintot, így meg csak az anyagért'kell pénzt kiadnunk. Végigvezet a fia új házán. Közben az egyes helyiségek rendeltetéséről beszél. Néha megáll, letörli az arcára ragadt vakolatcseppeket, aztán megy tovább. — A citeráimra kíváncsi? Van otthon egy kész darab, igaz, régi már, csak magamnak csináltam mentegetőzését. — Menjünk fel az én házamba, megmutatom. Elindulunk végig a falun. Az ő háza másfél kilométerre van, hosszú az út odáig. — Tudja, a mi falunknak csak egyetlen utcája van, igaz, az öt kilométer hosszú, távol vannak egymástól a házak. Itt mindenki kerékpárral közlekedik, anélkül nehezen tudnának meglépni az emberek. — Hogyan kezdett el cite- rákat készíteni? — Nekem nem mesterségem a citerakészítés. 1962-ben csináltam az első darabot, amikor kijöttem a kórházból, s nem tudtam elmenni sehe- ya. Az erdőről hordom haza a méteres fenyődarabokat, abból csinálom a vázat. Ha már sokmintám ma féle van. Bevezet a műhelyébe. Minden kézzel készült itt: a satupad, a gyaluk, szerszámok egyaránt. Régi ci- terákat vesz elő: — Ügy vettem őket néhány forintért, érdekességnek. Ezt a sokhúrút ma már nem látni sehol. Én sem tudok eligazodni rajta, olyan bonyolult. — Älilyen díszítéseket rak a [ resnek citerákra ? —- A felső lapba vágok lombfűrésszel virágmintá- kész a lapos hangláda, akkor i ^at, meg néha kis motívumokat ragasztok rá. Aztán az egészet lekenem csónaklakkal. — Hány darabot készít évente? — Nem sokat csipálok, hisz ez csak hobbym. Évente? ramerem a kottatalpat — az is egy régi mintáról kélszült —, s úgy szerelem fel a húrokat. Amikor elkezdtem csinálni a citerákat, még csak — hallom a | egyfélét tudtam készíteni, Ügy hat-hét darabot. Fölkéaz ország minden részéből, megkérnek., hát megcsinálom. Sokfelé láthatjta a citeráimat, a buzsáki zenekarnak is én csináltam. Szeretném, ha a falunkban is lenne citerazenekar, nekik is megcsinálnám. Buzsáki Ferenc hobbyja talán nem is hobby, inkább pgy szakma, egy mesterség menteni akarása. N. J. amelynek lakói itt temetkeztek, s néhány száz méterre — a mohácsi Új Barázda Tsz földjén — meg is találta a falucska maradványait. Az idei nyáron földgyaluval tisztítottá.; meg a terepet, és akkor előtűntek a földve vájt házak körvonalai. A Magyar Tudományon Akadémia és a Nemzeti Múzeum támogatásával 4800 négyzetméternyi területet tárt fel eddig a régész házaspár. A kisebb-na- gyobb lakások között gabonásvermeket és szabadtári kemencéket, valamint egy nagyobb kutat találtak, A házakból kerámiák, bronztárgyak, állat- csontok és malomkövek kerültek elő. Kiástak egy különös körárokre- ’szert is. A 4—5 méter sztles és három méter mély árok talán a település vezetőjének szálláshelyét védelmezte. Az avar kori település ásatásának értékes »mellékterméke- egy kora vaskori temető. A VI. VII. századi embereknek nyilván sejtelmük sem volt, hogy éppen egy több ezer éves temető helyére települtek. Az ásatás elsődleges célja persze az avar kori falu tel'es feltárása. A Kárpát-m ben ugyanis eddig csak z délyi Malomfalván és Dunaújvárosban találtak e korból való települést. A kiásott házak számát tekintve a mohácsi síkon levő település a legnagyobb, pedig a terület nagy részét még fel sem kutatták. Jelentőségét növeli, hogy itt.a temetkező helyet is feltárták, így a régészeknek lehetőségük nyílik a település és a temető leletanyagának összehasonlítására, amire másutt nem volt mód. / *