Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-17 / 217. szám

I A kis létszámú pártszer­vezetek gondjai sajáto­sak. Egy-egy ilyen szervezetben létszámra való­ban nem sok kommunista te­vékenykedik, ez azonban nem jelenti, hogy nem tudják megsokszorozni erejüket a tö­megszervezeteken keresztül. Különösen most, amikor a pártkongresszusra készülünk, fontos, hogy elemezzük az ed­dig végzett munkát, a na­gyobb figyelmet oda fordítsuk, a nagyobb segítséget oda ad­juk, ahol arra sokkal inkább szükség van. Kaposváron jelenleg hu­szonkét alapszervezet szá­mítható kislétszámúnak, ezek­ben 5—13 között van a tagság létszáma. Általában hivata­lokban, intézményekben te­vékenykednek, hat azonban ipari jellegű. Elsősorban azo­kon a helyeken tapasztalható sajátos gond, amelyeknek a központba nem a városban van: nehéz összehangolni a politikai munkát a távolság miatt. Erre a jövőben min­denképpen érdemes nagyobb figyelmet fordítani. Az alap­szervezet * 1 kevés tagja csak akkor tudja a legfontosabbra összpontosítani erdejét, ha a központ ■ útmutatást, tanácso­kat ad ehhez. A városi pártbizottság érté­kelése szerint nem mindig megfelelő munkatervek alap­ján dolgoznak ezekben az alapszervezetekben, a jövőben föltétlenül tartalmasabb ter­veket kell öszeállítaniuk. Er­re azért érdemes jbbban oda­figyelnie a vezetőségnek, mert sok egyéb hiba eredője, hogy a terv nem eléggé átgondolt. A taggyűlés a kommunisták legmagasabb és legfontosabb fóruma. E huszonkét alap­szervezetben nem aknázták ki kellően a benne rejlő le­hetőségeket, akármilyen szempontból vizsgáljuk is. A tárgyalt témák többsége gaz­dasági jellegű, s még így is közepes a tagok aktivitása. Bőven van tehát feladat és tennivaló már most, amikor ezek az alapszervezetek is a választásra készülnek. Jobb tervezéssel, előkészítéssel eléri hetik, hogy sokkal szélesebb körből válasszák a . témákat, amelyeket megtárgyalnak, a tagokkal való előzetes beszél­getés pedig a tartalmasabb vitához adhat alapot. , Ahol kevés a párttag, ott különösen fontos, hogy egyen­Kevesen, mégis sokan | lő arányban elosszák a felada­tokat. A városi pártbizottság tapasztalata szerint még nincs minden kommunistának meg­bízatása. Ezen változtatni kell, hiszen ezzel megsokszo­rozhatják az erejüket. A párt politikájának megismerésé­ben és megismertetésében nagy segítséget adott a párt­oktatás mind a huszonkét he­lyen. A hallgatók hetven szá­zaléka párton kívüli volt a múlt oktatási évben, s a vi­ták, beszélgetések hatása az emberek munkájában, egy- egy kérdés megítélésében, a vitakészség erősödésében is kimutatható. A pártnapok, a röpgyűlések és az egyéni be­szélgetések szintén hozzájá­rultak ehhez. A kis létszámú alapszerve­zetek ismerik a Központi Bi­zottság, a megyei pártbizott­ság, a városi pártbizottság ha­tározatait, azonban a megva­lósítás nem könnyű. Az alap­szervezetek rendszeresen el- I lenőrzik a saját határozataik végrehajtását. Hasznos taná­csot adott a vártai pártbizott­ság, amikor felhívta a figyel­met arra, hogy iktassák ki a formális elemeket e tevékeny­ségükből, s a határozatok vég­rehajtásakor minden figyel­müket a helyes megoldásokba összpontosítsák. Több iskola, kereskedelmi lerakat, üzem munkája függ j attól, hogy a kis létszámú pártszervezetek tagja.' példát mutatnak-e. magukkal ragad- ják-e a többieket is. A ta­pasztalatok szerint a kommu­nisták példát mutatnak, s ezt sokféle módon elismerik. A városi pártbizottság meg­állapította, hogy a gazdasági vezetőség véleményt kér min­den fontos kérdésben a 1Ö- megszervezetek vezetőitől. .4 munkahelyi demokratizmus ennek ellenére csak részben érvényesül, elsősorban azokon a területeken, amelyek köz­vetlenül érintik a dolgozókat. Most, aimikor a pártkongresz- szusra készülnek ezek a párt- szervezetek, alkalmuk nyílik arra, hogy sokkal behatóbban foglalkozzanak ezzel, s arra ösztönözzék a gazdasági veze­tőket, hogy erősítsék a tulaj­donosi tudatot a dolgozókban. Sehol se mellőzhetik a mun­ka- és üzemszervezésben rej­lő tartalékokat. Sajnos, ezzel a témával keveset vagy egyál­talán nem foglalkozták ezek­ben az alapszervezetekben. A városi pártbizottság azt java­solta, hogy sokkal tervszerűb­ben és mélyebben foglalkoz­zanak \ a munkaszervezéssel, mint eddig. A kis létszámú pártszer­vezetek tevékenységé­nek színvonala a jövő­ben emelkedni fog, a városi pártbizottság a terület felelő­sökön és az aktívákon ke­resztül nagyobb segítséget nyújt nekik. Ez már most. a vezetőségválasztásra való ké­szülődés időszakában érezhető lesz. L. G. Nagyüzem az oktatásban Sokat tanulnak a textilművek KlSZ-esei A TEXTILMÜVEKNÉL az idén 280 KISZ-íiatalt iskoláz­nak be a párt-, a szakszervezeti és a KISZ-oktátasra. Figyelem­reméltó szám ez, a fiatalok több mint a felét jelenti. A KISZ kb minden évben kiadja a politikai oktatások fü­zeteit, több téma közül lehet választani. Az idén a gyár KISZ-bizottsága a Szabad ha­zádban című előadássorozatot jelölte ki, ez tartalmazza a köz­ponti bizottság által meghatá­1 rozott három kötelező témát, és készíti föl legjobban a fia­talokat a XI. pártkongresszus­ra és — címéből is következ­tethetünk — felszabadulásunk 30. évfordulójára. Vizeli Istvánná, az üzemi JCISZ-bizottság titkára tájé­koztatott az idei tervekről: — A'fiatalok maguk választ­hatnak, hogy melyik oktatási formában kívánnak részt ven­ni. Arra törekedtünk, hogy a pártoktatáson a tapasztaltabb KIS?-vezetők és a szövetség régi tagjai legyenek többen. Az új KISZ-esek a mindenkinek előírt kérdésekről is kapnak tá­jékoztatást. öt csoportot alakí­tottunk ki, kettőben a «fiatal« KlSZ-tagok vannak, a másik háromban a többiek. Az oktatás október tizenötö­dikén kezdődik, hétfőnként lesznek az előadások. A foglal­kozásokat tapasztalt pártveze- tőségi tagok és a gyár képzett KISZ-vezetői fogják vezetni, így megoldódik az ellenőrzés is. Minden alapszervezetnek tartania kell a kapcsolatot a propagandistákkal, így érhet­jük el azt, hogy a politikai elő­adások valóban hatásosak le­gyenek. Fontos az ilyen elle­nőrzés azért is, hogy minél ki­sebb legyen a lemorzsolódás. Sohasem azzal van baj, hogy kevesen jelentkeznek, hanem a sok jelentkező nem alakít ki kellően jó kapcsolatot az okta­tóval, így kisebb lesz az elő­adások vonzereje. Tavaly már kevesebben maradtak ki, mint az előző években, szeretnénk, ha az idén még kevesebben lennének. A KISZ-oktatásban való részvétel egyéni feladatvál­lalás, a közösség iránti köteles­ség. Ha egy ember kimarad, «■bliccel«, abból esetleg az egész brigádjának kárára lesz, mert a brigád vállalta, hogy tagjai részt vesznek a politikai oktatásokon. AZ IDEI legfontosabb fel­adatunk a KISZ kb áprilisi ha­tározatainak alapszervezeti feldolgozása, a tanulók Kilián- köreinek megszervezése. Ebben is nagy segítséget ad a KISZ- ok tatás. Nemcsak a KISZ ilyen ren- ■ dezvényeire járnak tagjaink, a 280-ból százan a szakszervezeti oktatásban vesznek részt, het­venöt KISZ-vezető pedig a pártoktatásra jelentkezett. Többen járnak közülünk marxista- középiskolába, szak- középiskolába is. Sokan végzik el az általános iskola hetedik, nyolcadik osztályát. Ilyenkor szeptemberben a pamutfonónál megkezdődik a «nagyüzem«. L. P. LlShZ-tiözgyülcs, l(J7í A tartós Hagyomány immár New Yorkban, hogy minden eszten­dő szeptemberének harmadik keddjén megnyitják az Egye­sült Nemzetek Szervezetének soron következő ülésszakát. A közgyűlés idei, 29. ülésszaká­ra száznál több napirendi ja­vaslat gyűlt össze az ENSZ tit­kárságán a legutóbbi ülésszak berekesztése óta. A nemzetkö­zi légkör javulásának körül­ményei között a világszervezet számára újabb módozatok 'kí­nálkoznak, hogy kedvező ha­tással legyen a világesemé­nyek alakulására, A haladáshoz minden lehe­tőség adott, bár köztudott, hogy vannak még feszültség- gócok, neuralgikus pontok a világban; gondoljunk csak az ismét fellángolt ciprusi ve­szélyre, a rendezetlen közel- keleti helyzetre, a chilei tra­gédiára, az indokínai helyi há­borúskodásra. Mégis a két vi­lágrendszer vezető hatalmá­nak, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak az utób­bi években tapasztalt, a nem­zetközi enyhülést és együtt­működést szolgáló közeledése a legjobb példa — s nem utol­sósorban biztosítéka annak, hogy a legforróbb helyzetek­ben is található megoldás a tárgyalóasztalok mellett- A Szovjetunió a maga részéről minden alkalmat felhasznál, hogy a politikai enyhüléssel egyidejűleg á katonai szemben állás veszélyeit, is csökkentse. Ezt a célt szolgálja a többi kö­zött az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett újabb szovjet javas­lat, hogy ne engedjék meg a környezet és az éghajlat ron­gálását katonai vagy más cé­lokból. Mert ez is összeegyez­tethetetlen a nemzetközi biz­tonsággal, az emberiség jólé­tével és egészségével. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete alapvetően fontos és meghatározó szerepet játszik a tartós béke és a nemzetközi biztonság fenntartásában, il­letve megszilárdításában. A Magyar Népköztársaság kül­békéért döttsége reméli, hogy a2 ENSZ-közgyűlés mostani ülés­szaka erélyesen elítéli a élű­iéi fasiszta juntát, amely sem­mibe veszi a legalapvetőbb emberi jogokat, s a tagálla­mok egyöntetűen síkraszállnak a chilei terror megszüntetésé­ért. A közel-keleti helyzetet csak egyféleképpen lehet meg­nyugtató módon rendezni: az Izrael által megszállt arab te­rületek kiürítésével és a pa­lesztin nép nemzeti jogainak helyreállításával. Támogatjuk tehát az Arab Liga Tanácsá­nak azt a kérését, hogy a pa­lesztin problémát önálló poli­tikai kérdésként vegyék fel az ülésszak napirendjére. A ma­gyar ENSZ-delegáció — a kor­mánytól kapott fölhatalmazás értelmében — ismét leszögezi, hogy népünk szolidáris a sza­badságukért küzdő indokínai hős nemzetekkel, ezért, a ma­gyar diplomaták és katonák továbbra js a párizsi egyez­mény szerint teljesítik külde­tésüket a Nemzetközi Ellen­őrző és Felügyelő Bizottságbaru Küiügyminiszterünk is föl­szólalt április elején az ENSZ- közgyűlés 6. rendkívüli üléssza­kán, amely átfogóan megvitat­ta a világ nyersanyag- és ener­giaellátásával kapcsolatos te-' endőket- Most is és a jövőben is segítjük a fejlődő országok harcát a nemzetközi monopóli­umok kizsákmányoló módsze­réi ellen. Végezetül emlékeztetni kí­vánunk grra, hogy közeledik a vegyi fegyverek eltiltásáról szóló genfi jegyzőkönyv alá­írásának ötvenedik évforduló­ja. Mivel e fontos okmányról még mindig hiányzik néhány jelentős ország képviselőjének az aláírása, most itt az alka­lom, hogy a jubileum előesté­jén — a közgyűlési ülésszak idején — ők is ratifikálják a genfi megállapodást. Hasznos hozzájárulás lenne ez a nem­zetközi béke és biztonság erő­sítéséhez. * K. L. 25 éves az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület ■ _______! -Ifi- n ■ 9 e nergiafelhasználásáról Tegnap délután az Energia­gazdálkodási Tudományos Egyesület fennállásának 25. évfordulója alkalmából le­zajló rendezvénysorozaton be­lül az ETE Somogy megyei csoportja — az Agrártudo­mányi Egyesület Somogy me­gyei Szervezetének bevoná­sával — jubileumi ankétot rendezett a kaposvári ifjúsági művelődési központ klubter­mében. A rendezvény előadó­ja Drobni László okleveles gé­pészmérnök, az Energiagaz­dálkodási Intézet mezőgazda- sági osztályának vezetője volt. Mint részletesen, példákkal bizonyítj/a kifejtette: a mező- gazdaság hazánkban a nem­zeti jövedelemnek is jelentős százalékát adja, s jó néhány ágazat igen fejlett szintet ért el. Ez a fejlődés az energia­felhasználás rohamos növe­kedésével párosult; a felhasz­nált energiának viszont csak egy része végez most még hasznos munkát. Arra kell tö­rekedni tehát, hogy a veszte­ségek minél jobban csökken­jenek. Az energia-megtaka­rítás szempontjából ugyanis döntő a szervezés. Az ener­giahordozók helyes megvá- asztása, az egyes gépek álla'- jota, a szakemberek jó együttműködése inind-mind olyan tényező, amely befolyá­solja egy-egy üzem gazdál­kodását. Az előadás után Müller Já­nos gépészmérnök, az ETE tagja tartott korreferátumot Somogy megye mezőgazdasági üzemeinek energiafelhaszná­lásáról. Mint mondotta: a me­gye kis üzemeinek összevoná­sa maga után vonta az ener­giafelhasználás koncentráló­dását is. A megváltozott tech­nológiák következtében az energiaigény is megnőtt; a leginkább energiaigényes ágazat a kukoricatermesztés lett, s ezt követi sorrendben a lucerna. A szárítók száma ugyan — az 1972-es adatok­hoz viszonyítva — csökkent, ám a megye mezőgazdasági üzemeinek szárító kapacitása óránként 300 tonnáról 500 ton­nára nőtt. Ez azt jelenti, hogy naponta csupán a szárítók 270 tonna gázolajat használnak föl. Nőtt a kombájnok, a te­hergépkocsik és a traktorok száma is. Fontos tehát, hogy «jól bán­junk« az energiahordozókkal. Ehhez elengedhetetlen, hogy a szárítók megfelelő szabályo­zó berendezésekkel legyenek fölszerelve, és a szállításnál minél kevesebb legyen az üresjárat. Az energiagazdál­kodásnak pedig minél előbb üzemi tekintélyt kell szerez­ni, s az elsősorban a jól kép- 'zett szakmérnökök által ér­hető el. A nagy érdeklődéssel kísért ankét tapasztalatait — úgy véljük — a szakemberek majd gyakorlati munkájuk során íeredménnyel hasznosítják. „Mozog" a határ... wjr J Őszi munkák a balatonszentgyörgyi termelőszövetkezetben Betakarítás, talajelőkészí­tés, vetés — ezek a munkák folynak ezekben a napokban a földeken, s egyik sürgeti a másikat, hiszen a betakarítás üteme meghatározhatja a ve­tés menetét is. Csatlakozó tennivalókról van szó, s mint a fogaskerekek, úgy kapcso­lódnak egymáshoz. ■ Ha rrjLn- den fogaskerék jól működik, sikeres lehet az ősz. Hogyan dolgozik ez a szerkezet a ba­latonszentgyörgyi Dél-Balaton Termelőszövetkezetben: ezt néztük meg a múlt hét köze­pén. A szövetkezetben évek óta jól jövedelmez a repce, az eddigi 240 hektár minden esz­tendőben szép pénzt hozott a gazdaságnak. Mint arról Bu­dai György főagronómus tájé­koztatott, az idei őszön ala­posan megnövelik a repce ve- tssterületét és 380 hektáron termesztik ezt a fontos olaj­nyersanyagnak számító nö­vényt. Az idén a tervezett 17 helyett 20 mázsás átlagter­mést takarítottak be hektá­ronként (1,3 millió forint több­letbevételhez jutottak). Ter­mesztéséhez megfelelő gépek­kel rendelkeznek, kézi mun­kára alig van szükség. Az új fertődi fajta j<fl tartja magát ezen a területen, magja nem pereg (tavaly például az a néhány négyzetméternyi rep­ce, amely a kombájnolás után lábon maradt, októberig nem pergett ki!). Betakarítása di- rektaratással megy. A múlt hét közepén az idei őszi repcevetésnek csaknem a felénél tartottak; 170 hektá­ron készültek el a munkával. A terület egészén búza ter­mett az idén. A két gép jól előkészített talajba vetette a repcemagot (első képünk). A másik táblán, ahova még ezután jutnak majd el a ve­tőgépek. folyt a műtrágyázás a battyánpusztai határban (második képünk). A kálisót és a szuperfoszfátot szóró há­rom gép, miután a repcének szánt területen már végzett, a búza alá juttatta ki a műtrá­gyát, Nagy gondot fordítanak arra, hogy jó magágyat ké­szítsenek az őszieknek, mert tapasztalatból tudják, meg­éri. Az étkezési búzánál 39,68, a takarmánybúzánál 43,09 má­zsás hektáronkénti átlagter­mést értek el az idén, ez ala­pos tervtúlteljesítés, hiszen az | előirányzat mindkét kalászos- I nál 32 mázsás átlag volt. Lassan megszokjuk, hogy a \ silótakarmánynak vetett nö- I vények évről évre nagyobb j hozammal fizetnek. A bala- I tonszentgyörgyi Dél-Balaton I Termelőszövetkezetben 42 hektáron fővetésú és 132 hek- ! tár tarlóvetésű kukorica, ille- [ tőleg napraforgó terem erre a célra az idén. Hogy a terve­zett 260 mázsa helyett 300 nryi- zsá a hektáronkénti hozam a fővetésűeknél, ez megnyugta­tó a gazdaság számára, hiszen . bőven tartalékolhatnak így lédús takarmányt a későbbi időkre. Az öt pótkocsis vonta­tónak jócskán volt dolga: Pé­ter György és négy társa a múlt héten Battyánpusztárói Tikosra hordta a fölaprított eleséget. így üresedtek, illető­leg üresednek meg a táblák a betakarítást követő munkák előtt. Iiernesz Ferenc i % \ 01020201003131320153322301

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom