Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-11 / 187. szám

'Ij'UúdLelJt &zefkeizt3-úq~! Szép Ferenc és társai — igali lakosok — a lap július Sí i számában azt panaszoltak, hogy az igali tanács aha! 1972 januárjában kisajátított földterületük megváltási árát nem kapták kézhez. Ezzel, kapcsolatos válaszom a kő­vetkező : A Kaposvári Járásbíróság, mint a lelett összeg kezelője, folyo év február 7-én végzést küldött tanácsunknak, mely­ben kérte: közöljük a letett összeg jogosultjainak nevét, pontos címet és azt, hogy mekkora összeg illeti meg Szép Ferencet és társait. Az ügyben egyébként a panaszosokon kívül több érdekelt is van. Február 15-én közöltük a letét kezelőjével, hogy három érdekelt — köztük Szép Ferenc is — igazolta jogosultságát, de ennek hiányában Madarász István és Kovács Lajos pénzét továbbra is letétként kellett kezelni. Az utóbbiak ügye március 27-én rendeződött, s erről a letétkezelő még azon a napon értesítést kapott. Ré­szünkről az eljárást ezzél befejezettnek tekintettük. Május 28-án személyesen jártam a letétkezelőnél, aki újabb iratokat kért. Ezeket még aznap postáztam. Július 19-én az érdekeltek köztartozása felől érdeklődtek. Az adó­igazolásokat július 22-cn megküldtük, madj az adatokat ezt követően telefonon is közöltük. A panaszosok jogosan sürgették a pénzüket. Velük együtt őszintén reméljük, hogy mire válaszunk megjelenik a sajtóban, már nem kell várniuk a pénzükre. Tisztelettel: o«« Q.gula. vb-tilka r Tisztelt Szerkesztőség! Az 1974. augusztus 1-én megjelent Halál a csúszda miatt című, cikkükre az alábbiakat válaszoljuk: A Siófoki Városi Tanács strandfürdő-igazgatóságának a kezelésében van a város területén levő összes szabad- és fizetőstrand, de éppen balesetveszélyessége miatt egyiken sincs vízi csúszda. A cikkben jelzett baleset eszerint nem a siófoki strandok egyikén, hanem a balatonszabadi-fürdöi strandunk mellett történt, ahova feltehetően valamelyik vállalat helyezte ki vízi csúszdáját dolgozói részére, és ezt használta Pisch Géza budapesti lakos. Tisztelettel: (J-.tiWezl Qó-Citf., a strandiürdp-igazgatoaag vezetője AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 187. szám. Vasárnap, 1974. augusztus 11. Puccini Tu Közgazdaság és szervezés Érdeklődésre számot tartó szakkönyvek látnak napvilá­got a napokban. A Közgazda- sági. Könyvkiadó bocsátja köz­re Csete László—Szabó Fe­renc—Tóth Bertalan: A terv­szerű szabályozás élelmiszer— gazdasági tapasztalatai című munkáját. A kötet a mező- gazdaságban végbement válto­zásokat foglalja ősze, s az 1967—1972 közötti időszakot öleli fel. Szöllősy Csaba A piacbefo­lyásolás korszerű módszerei címmel írt könyvet a hazai és külhoni tapasztalatokra, ala­pozva. Számos példát közöl a szocialista országok gyakorla­tából. Tárgyalásmódja közért­hető, s a piacbefolyásolás esz­közeinek teljes áttekintésével jelentős mértékben segíti a vállalati marketing és a keres­kedelem területén dolgozó szakemberek munkáját. O. V. Kozlova és N. J. Kuz- nyecov könyvét a Kossuth Ki­adó adja közre. A címe: / A termelésirányítás tudományos alapjai. A vállalati irányítás olyan problémáit vizsgálják a szerzők, amelyeknek sikeres megoldása nagyban elősegíthe­ti a termelés hatékonyságá­nak növelését. Hangsúlyozzák, hogy a gazdasági módszereket szervezeti intézkedésekkel is alá kell támasztani. Kiemelik az üzemi demokrácia fontossá­gát, ismertetik ennek megva­lósítási lehetőségeit. Kolacsek András és Borda József: Az idegenforgalmi piac című könyve a Közgazdasági Kiadónál jelenik meg. A hét végén Puccini Turan­dotja került a dómszínpadra, a szegedi szabadtéri játékok történetében negyedszer. Az 1965-ös után a mostanit is Vaszy Viktor vezényli, s a két utóbbi tervezői gárdája is azonos: Szinetár Miklós a ren­dező, Külöp Zoltán a díszlete­ző, Márk Tivadaré a jelmezek. Ezúttal is külföldi vendég- művészek kapták a főszerepe­ket, két olasz: Maria Angela Rosatti (Turandot) és Gaétano Bar dini (Kaláf), valamint a lodzi opera jeles szopránja, Delfina Ambróziák. Semmivel sem maradtak mögöttük ma­gyar partnereik, mindenek­előtt Gregor József (Timur), vagy a három miniszter alak­ját megformáló R adnai György, Patcsó Sándor és Kői­kéi László. A rendező a 180 tagú statisztéria és a 120-as •kórus bravúros mozgatásával a fényeffektusok kihasználá­sával látványos képek egész sorát varázsolta a dóm elé. A Szegedi Szabadtéri Játé­kok idei utolsó premierje, a Magyar Állami Népi Együttesé lesz. Augusztus lfi-én»: 18-án és 20-án Táncra, muzsikára címmel mutatják be Rábai Miklósék legfrissebb összeál­lításukat. Riportok az alkohol áldozatairól Kétszeresen rabok azok a riportalanyok, akik a televízió péntek esti adásában megszó­laltak. Mielőtt a börtönbe ke­rültek, az alkohol rabjai vol­tak, s az alkohol erős befolyá­sa alatt elkövetett bűntettei­kért kerültek börtönbe, fegy- házba. A televízió sorozatot ké­szített az alkoholizmusról. Az első adást láttuk, melynek alapján megállapíthatjuk, hogy — elsősorban képileg — megrázóan hatásos propagan­dát akar kifejteni a televizió a mértéktelen alkoholfogyasz­tás ellen. Azonban felvetődik egy kér­dés: ha a bemutatott riport­alanyok nem válnak szenve­délyes alkoholistává, milyen emberek lesznek? Nem köny- nyű kibogozni, mi lakik az emberben. De a bűnesetek, a szörnyű tettek ismertetése mellett mégis kíváncsiak va­gyunk erre is. Elsősorban a riportertől függ: az eseteket vagy az embereket akarja-e kamera és mikrofon elé állí­tani. A kettő helye? aránya le­het a felelet arra, hogy mi la­kik ezekben az emberekben. Arra is gondolhatunk, hogy a nyáron is működő ifjúság; és rétegklubokban érdemes lemre napirendre tűzni a te- levflfió alkoholizmus elleni hadjáratát, a látottakat. A megelőzésben számottevő ered­ményük lehet ezeknek a be­szélgetéseknek t*. H. B. Isméi jó az üt a Balatonra Helyreállították a péntek esti felhőszakadás okozta titkáro­kat somogybán. Még az éjsza­ka folyamán megjavították az elsodort és megrongálódott út­padkákat, eltakarították a ki­dőlt fákat, s az útra rakódott iszaptöméget. A kaposvár—balatohboglári, a kaposvár—szántódi, valamint a 67-es kaposvár—balatonlellei főút tehát teljes hosszában járható. fenyőfák gazban A város centenáriuma a Kossuth tér hagyományos ké- ! pen is változtatott: a Kossuth téri templom mellé fenyőfákat | ültettek. A kaposváriak nehe­zen szokták meg ezt, s éppen ezért ma is árgus szemmel ti- j gyelik, mint fejlődnek a fe- I nyőfák, gondozzak-e őket. Hát í az utóbbiról lehetne beszélni! Fölveri a gaz a fák tövét, s ! oly csúnya emiatt az egész parkosított rész, hogy bizony nem válik a megyeszékhely ; dicsőségére. A Kossuth-szobor előtti kis park gondozottsága ; miatt sokkal szembeötlöbb, hogy ezzel senki sem törődik. Vagy talán nem ugyanaz a 1 gazda?! bOJESZLAP Érdeklődés szerint Silózzák a napraforgót Tótúj faluban Tavasszal is, de főként mos­tanában az arátás befejezté­vel, szinte már általános gya­korlattá vált, hogy a termelő- szövetkezet kirándulni viszi tagjait. A nehéz, nagy mun­ka után ez is a megbecsülés­nek. az elismerésnek egyik módja. Szép dolog. Jó, hogy így van, hogy évről évre olyan tájakra jut el egy-egy közös­ség, ahol talán még soha nem járt. Persze rendszerint nem­csak a pihenést, a szórakozást jelentik ezek az utak, hanem a tapasztalatszerzést is. Ahogy mondani szokás, összekötik a kellemeset a hasznossal. Ám ahogy a gazdálkodás­ban. a munkában a koncent­ráció. a szakosodás újat hoz, épp úgy változnak az utazta­tások is. Érdekes bizonyítékot találtam erre nemrég a két- helyi szövetkezetben. Ez az egyesült nagy gazdaság éven­te négyszáz tagját utaztatja, mintegy kétszázezer forintot fordít erre a célra. Csakhogy nem a szövetkezet vezetősége dönt az úti cél felől: rábízza az ágazatokra. Ahogy a mun­kákat megtervezik az év ele­ien. éppúgy minden ágazat el- ! készíti szakmai • tanulmányút- , tervéi. Ezek a kel-három na- j pos utak fele-fele arányban szolgáljak a tapasztalalszer- I zést es a szórakozást. Az ága- I zal. dolgozói magük döntenek, hogy munkájuknak, érdeklő­désüknek megfelelően melyik üzemet, melyik vidéket kíván­ják meglátogatni. Azonos területen dolgozó, azonos érdeklődésű emberek indulnak így útnak — és ez, úgy vélem, egy fokkal több, jobb. mint az »általános« szö­vetkezeti kirándulás. V. M. Pénteken kezdték meg a napraforgó betakarítását a tótúj falui Dráva menti Egyetértés Termelőszövetkezetben. Ottjár- 'tünkkor a gazdaság egy E—2 80-as járvaszecskázója vágta a termést. Ez a gép naponta körülbelül hét hektárról takarítja be a napraforgót. A felapritott növényt azonnal a pótkocsira fújja, ahonnan a szarvasmarhatelep betonsilójába kerül. Ttt édes szudáni cirokfűvel keverve értékes s/ilá's készül belőle. Az E—2 80-as mellett hamarosan még V*t ‘raktorvontatású gép kezdi meg a szilazsnakvaló betakarítását. Több százan keresték az erdőben Másnap találták meg az eszméletlen kislányt Augusztus 2-án kis híján tragédiát okozott a szülői gon­datlanság. Az Inke és a Zala megyei Pat község között hú­zódó erdőben békarokkát gyűj­tött teleségével a huszonhét évfes, inkei Orsós Mihály, ve­lük volt három és fél éve6, Ildikó nevű kislányuk is. A reggeli órákban a kislány el­barangolt az erdőben» de a szü­lők ezt csak később vetek ész­re’. A keresésére indultak, de sehol sem bukkantak rá. Egy kombájnos dél felé látta a tel­jesen ruhátlan Ildikót, de azt gondolta, a közelben vannak a szülei is, ezért nem ment oda hozzá. Orsósék csak késő délután jelenteték gyermekük eltűné­sét a Nagyatádi Járási Rend­őrkapitányságnak. A hatoság nem késlekedett az intézkedés­sel, megszervezte Ildikó föl kutatását. Ebben a segítségére siettek az önkéntes rendőrök, a munkásőrök és a környező község lakói is. Járták a ná­dasokat, tisztásokat, 1 fárado­zásuk azonban hiábavalónak bizonyult, Ildikót éjszakáig nem találták meg. Másnap hajnalban újult erővel kezdődött a kutatás, melyhez segítséget nyújtottak Sand. Pat és Varászló lakói is. Délután végül egy nádas­ban megtalálták az eszmélet­len Ildikót, akinek a testét el- bonlotak a sebek. Hála a gyors orvosi segítségnek, a kislány­nak rövid idő múlva már sem­mi baja nem volt. Az eset tanulságul kell szol­gáljon a szülőknek, főleg azoknak, akik kisgyermeküket az erdőbe viszik kirándulni. Merész válasz XIV. Lajos francia ki­rály teljhatalmú szerelője, Madame de Maültenoti megkérte a francia királyi udvarba került fiatal ud­vari papot, hogy valami­képpen említse meg sze­mélyét a nyilvános temp­lomi imádságban. Némi gondolkodás után az udva­ri pap így válaszolt: — Madam, ez mar régen megtörtént! — Hogyan? Vagy elke­rülte volna a figyelme­met? — Minden bizonnyal, Madame — hajolt meg a rendíthetetlen udvari pap —, mert az imában világo­san benne van: szabadíts meg a gonosztól! Sokkal jobb megoldás Egy napon Pesaro veze­tői megjelentek a város hí­ressé vált fia, Gioacchino Rossini lakásán. Közölték a zeneszerzővel, hogy szob­rot akarnak állítani neki Pesaróban. — És mennyibe kerülne ez a kis tréfa — kérdezte Rossini elgondolkozva. — Körülbelül tízezer aranydukátba, mondta a küldöttség szóvivője —, mert szeretnénk a legjobb márványból készíttetni. Rossini erre a követke­zőt válaszolta: — Tudják mit, uraim? Van nekem egy énnél sok­kal jobb ötletem. Adják ide nekem az összeget, és ha Pesaróban valamilyen rendezvény van,vagy önök úgy akarjak, én azonnal odamegyek, és pózba vá­gom magam a talapzaton. Így önök megkapják a szobor eredetijét, en pedig a tízezer aranydukátot. • Az első szerelem Mistinguette 1955. ápri­lis !j-én ünnepelte 80. szü­letésnapját. A művésznő ünneplésére összegyűlt mindenki, aki csak számí­tott Franciaországban. Je­len volt Maurice Chevalier is. a nagy szivrabló, aki a következő kérdést tette föl nagynevű kolléganőjének: — Nos, kedves Mistin­guette, most mar elmond­hatod nyugodtan, ki volt az első szerelmed? — Az első szerelmem — válaszolt vidáman az ün­nepelt — három egyetemi hallgató volt. Leplezetlen kritika Maurice Chevalier, aki nagyszerű színészi képes­ségei mellett egyáltalán nem volt jó stiliszta, egy alkalommal találkozott Jean Cocteau-val, és büsz­keségtől ragyogva nieselte el, milyen elsöprő sikert aratott többkötetes emlék­irataival. Azt is elmondta, hogy nemsokára elkészül a könyv öt idegen nyelvű fordítása. — És te mire vársz? — kérdezte Cocteau. — Miért nem fordítottad le végre franciára? Sernek Néplap MSZMP Somogy megye< Bizottságának lapja. Főszerkesztő: .JÁVORI BÉLA. Szerkesztőség: Kaposvár. Latin« • Sándor u 2. PnxraHm: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510. 11-511. 11-512. Kiadia a Somogy m«*evéi Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinca Sándoi lltea 2. Postacím: 7401 Kaposvár postafiók 31 Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál es postáskézbesítőknél. Előfizetési dH egy hónapra 20 Ft Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari VálLalat Kaposvári üzemében. Kaposvár Latinca Sándor it. 6 Felelős vezet#: Farkas Béla igazgató.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom