Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-09 / 185. szám

Gyergyni Albert versei I Száz nap a hegyen Ősz és tél között E gyszeri jelensége a ma- j gyár irodalomnak a j pátriárka korú Gyér- j gyai Albert, aki Nagybajom­ban látta meg a világot. Mint idegennyelvű művek tolmácso- lója, «árnyékban« élt hosszú­hosszú időkig. Igaz, olyan »tölgyek« árnyékában, mint Voltaire, Flaubert, Proust vagy Cocteau. Tanulmányokat írt róluk, összefoglaló, értékelő műveket. S ezzel az árnyék­ból már »félárnyékba« került. Akik azonban figyelemmel kí­sérték pályáját, már sejtettek valamit. Sejtésük igazáról előbb csak egy rádiójáték — szövege a boldogult Somogyi Írásban jelent meg, s Rous- seou-ról szólt — tett bizonysá­got. Aztán 1972-ben egy ap­rócska, de annál nagyobb ér­tékű mű: Anyám meg a falum címmel. A bizonyságok bi­zonysága volt. Háromszoros Baumgarten- díj, francia Becsületrend, Ál­lami-díj. Ha tőle függött vol­na, talán még a sajtó nyilvá­nosságát is kizárja. Szerény­sége már-már hivalkodó. Pe­dig természetéből fakad, való­színű. Az értéket teremteni áldottak rendszerint némán, feltűnés nélkül munkálkod­nak. Ötven év verstermését, vers- fordítását adta most közre a Szépirodalmi Könyvkiadó ! »Észrevétlenül« írta a sajáto | kát... Milyenek ezek a versek? ! Lágyak, csipkefinomak; egy ; klasszikus műveltségű költő sóhajtásai, álmai, vágyai, em- j lékei, intelmei. De mindenek- j előtt: a humanista gyönyörkö­désének gyümölcsei. Ember­ben, tájban, könyvben, mű­ben, mindenben, ami arra érett. Tanulnunk kell tőle gyö­nyörködni tudást. A versekből megrajzolhat­nánk a térképet; élete helyszí­nének térképét. Nagybajom, Kaposvár, Budapest, Párizs, Rouen, Svájc, Visegrád — mind ott lennének e határok­kal nem szabdalt ábrázolaton. Ciklusokba gyűjtött szépség. A szinte bocsánatkérő ko­pogtatás: »Befogadtok-e meg­késett társatoknak?« (Fiata­lok ...) A barátok emlékét őrző pantheon. (Kassák La­josnak, Füst Milánnak, Erzsi­kének, Camus.) Lassítsunk le ezeknél a verseknél! Szálljunk expresszről delizsánszra. Kas­sákot ily szépen talán se 'ki sem búcsúztatta. »S engedd, hogy mint veréb a sasnál me­nedéket kereshessünk szár­nyad alatt...« C amus szuverenitását, idegenségét az irodal­mi mikro- és makró- világban talán még senki sem fogalmazta meg pontosabban, költőibben: »Ügy törtél be a forró Afrikából / mint Ide­gen ... Kalandor eszmék navi­gátora". Egy — látszólag oda­vetett, valójában: titokleleple­ző — jelzőjében: »fázós« — ott a camus-i lényeg. Mindent el­mond vele a művekről is. S ki ne érzékenyülne el val­lomásától, a Szülőföld című írásától: Egyszerűségében ősi fohászokra rímel. A kenyér morzsái című leheletfinom, rö­vid művében ott van az egész élet. Valóban így voltunk ev­vel mindannyian. Ifjúkorunk­ban bejárván városokat, em­ber alkotta csodákat, nem rá­juk figyeltünk. Párducpuha léptű lányra. Szállt ifjúságunk bizonysága: tekintetünk már nem rájuk, a karcsú tökélyre, de igenis katedrálisok üveg­ablakaira fordult. Am boldog csak akkor vagy, ha »mosoly­gó szépasszony megkérdi tő­led, mikor nyit a képtár«. Férfisors. »Az eraő barna mélyén bar­na villám / Szép őz szökellt felk — ugye gyönyörű látomás, gyönyörű hasonlat? Ilyenekkel van tele — szebbnél szebb költői képekkel — Gyergyai Albert kötete. Szomorú, mer* a természet kevéske zölddé hal a városban. S örül, ha pipacsot lát kanyargó út mentén. Szá­momra legkedvesebb írásá­ban, a Falusi temetőben Nagy­bajomba kalauzol. Rég elpor- ladtakat idéz, egyforma szere­tettel emeli szívéhez minden felekezet halt híveit, mintegy figyelmeztetve arra, hogy az élőkkel is ezt kell tennünk. Szeretne elzarándokolni oda. hogy »-kijövet, mint hajdan a faluból, három fűszálat dob­iak hátra, hogy csitítsam ve­lük a halottak szellemét, s nyugodtabban nézzek széjjel odakinn, a művelt földek, c szederfák, az erdők és rétek fölött, jobbra a réteken ke­resztül egészen a faluig, bal­ra meg az erdők felé Böliö- nyéig vagy Homok-pusztáig, ahonnan múltkor olyan szeg hóvirágot hoztak, soká tartót, s ahol, mikor iskolás voltam, estéiig mulattunk a majáli­son ...« P rózája is verssé emelke­dett. A szelídség ösvé­nyein. A tisztultság ös­vényein. Versfordításaira jel­lemzés helyett — mert ez is értékmérő! — a költők nevei: Paul Claudel, Stéphane Mal- lermé, Léon-Paul Fargue, Max Jacob, Pierre Reverdy, Paul Eluard, Jules Supervielle, Fri­edrich Hölderlin, Giuseppe Ungaretti, Yves Bonnefoy, Marcel Raymond. »S az árnyak közt is rád emlékszem, szép föld, ahol minden már csoda: az hogy élek, hogy még éneklek és hogy ti rám hallgattok __« ( Vén Orpheus.) / Még sokáig akarunk rá hall­gatni. Leskó László Rodolfo fogadást ajánl Rodolfo mester, azaz Gács Rezső érdemes művész címére levél érkezett Londonból. Angliában élő és működő egyik tanítványa számol be benne az Úri Geller szerep­lése körüli hűhóról. Úri Geller — miként egy­két hetilapunk is megírta — csodás képességeket tulajdonít önmagának. Mint »szerényen« hirdeti, egy távoli csillagon élő csodás lények arra válasz­tották ki, hogy rajta keresz­tül kapcsolatot teremtsenek az emberiséggel. Gellernek mind­ez kitűnően jövedelmez: mint­egy kétmillió fontot szedett össze illuzionista produkciói­val, tv-szerepléseivel. Az űr­lakók sajátos formát válasz­tottak a kapcsolattartásra: Geller »útján« kanalakat gör­bítenek meg, öreg, járóképte­len órákat indítanak el. A szenzációra éhes világlapok pillanatig sem akadnak fenn ilyen apróságokon. A csodavá­ró hisztériával szembeszálló, komolyabb sajtóorgánumok azonban nem rejtik véka alá véleményüket: Úri Geller pro­dukciójának lényege a régi trükkök újszerű tálalása, ál­tudományos szöveg kíséreté­ben. Rodolfo mester hasonlóan vélekedik: — Természetesen én sem hi­szem el, hogy Geller csodákra képes. Százezer forintot mer­nék letenni arra az esetre, ha trükkjei megfigyelése után nem tudnám megcsinálni ugyanezt. Természetesen jó­magam — szokásomhoz hí­ven — megmondanám a ked­ves közönségnek, hogy vigyá­zat, csalok. A kanalak még­ha jlítása, eltörése érintésre vagy »szuggesztiv« ránézésre — a régi arab és zsidó mutat­ványosok repertoárjába tarto­zott. (Geller Amerikában élő izraeli állampolgár.) Valószí­nűleg vegyileg kezelt, prepa­rált fémanyagról van szó. Tu­dunk több olyan megoldásról, hogy bizonyos vegyi anyagok pontosan meghatározott idő után fejtik ki hatásukat. Te­hát csak azt kell kiszámítar» hogy a színpadra vagy a 1 mera elé lépés előtt menn. idővel szükséges preparálni a kellékeket ahhoz, hogy a trükk l bemutatása pillanatában kö­vetkezzék be a hatás. Ilyen I késleltetett vegyhatáson alap- | szik például az az általam is bemutatott trükk, hogy — elő­zetesen hozzákevert anyag ha- i tására — a néző szeme előtt változik a víz tintává. A hoz- záérés nélkül mozduló tárgyak j megmozdítója pedig általában 1 a láthatatlan szál. Most hoz­tam külföldi utamról ilyen szálakat fekete és fehér szín­ben, hogy azok világos vagy sötét háttér előtt egyaránt al­kalmazhatók legyenek. Rodolfo megemlítette, hogy az idén adták ki Svájcban Hausennek, Hitler »udvari« látnokának, a magát szintén misztikus erők birtokosaként reklámozó egykori híres bű­vésznek a trükkjeit ismertető , könyvet. A nácik által a misztikus világnézet terjesztésére fel­használt, majd meggyilkolt il­luzionistának is a fémtárgyak i hajlításával kapcsolatos egyik I trükkje volt talán a legna­gyobb sajtószenzáció. Abban j az időben Breitbart Zsigmond, I egy 120 kilós izomkolosszus j ejtette ámulatba a világot j acélrudak méghaj Utasával, : láncok széttörésével. Hanus- | sen tudta, hogy Breitbart j trükköket alkalmaz, és maga [ is elkészítette a preparált [ acéleszközöket. Ezek után ! szerződtetett egy apró terme- ! tű, cingár artistanőt, akit »hipnotizált«, s a törékeny | »médium« játszva szétroppan­totta, hajlítgatta a' jól eiőké- : szített acélrudakat, vastag í láncokat. Beszélgetés URÁNBÁNYÁSZOK t — Próbálok. Apámnak va­lamikor hatvan-hetven család­ja volt. Amikor feljött a bá­nyából, előbb ment a mellei­hez, mint hozzánk. Pedig min­ket is szeretett. Négyen vol­tunk testvérek, a bátyáimat elvitték katonának a háború alatt, egy se jött vissza. Az apám a felszabadulás után még fél évig várta őket, aztán meghalt. Anyám Pesten nyug­szik, ő az esküvőnk után egy héttel halt meg. Gerincvelő­károsodásban. A szőlőhegyről jól látszik az ércdúsító szürke épülethalma­za. Bár fák koronája védi, mégis kivehető a nagy csar­nok, a kísérleti kutatóüzem vörös téglás ablaksora, és nem messze az üzemi épületektől 'megcsillan a nap valamin. — Üvegház. A városban :m talál olyan kertészetet, . mint a miénk. Cserepes virá- #gok, trópusi növények. Bárme­lyik bányaüzem elé megy, parkot, virágágyat lát, az érc­dúsító üzem udvara, mint egy kert. De névnapokra is több szegfűt, rózsát adnak el, mint a kertészeti vállalat... Nálunk nincs nehéz munka. De ha valaki nem figyel, ha­mar megvan a baj. Ha ggy gép elromlik, az egész üzem érzi. Ha valaki nem használja a védőöltözéket, ne csodálkoz­zék. Egyébként ilyen hanyag­ság nálunk tizenöt év alatt — azóta működik az osztályozó, a dúsító — alig fordult elő. — Igaz a szóbeszéd tudatos rongálásokról, szabotázsokról ? — Lehet, hogy ilyesmiről beszéltek magának. Mese. Az, hogy került közénk olyan em­ber is, aki az üzemi titkot ki­adta, kétségtelen. De ezt ha­mar lefülelték. Hogy loptak tőlünk ércrögöt? Ez is igaz De ki? Egy szerencsétlen vas­utas, aki azt hitte, ebből gaz­Annyiszor leírt a bece-hegyi ház, hogy helyismeret és kér- dezősködés nélkül is megtalá­lom. Kicsiny sátortető alatt a kapuban a Fiat 500-as a vég­ső bizonyíték, hogy jó helyen járok. Váratlanul megjelenik fönn a teraszon a fehér hajú költő. Aztán eltűnik. Meredek a hegy. Egy lépésre a háztól emelkedik ki feje újra a sző­lőlevelek közül. — A rómaiak tanítottak meg bennünket úgy építkezni, hogy a tájtól ne zárjuk el magun­kat. A becei ház terasza kifogá­solható lehetne, hogy nem vé­di az embert korlát. — Elcsúfítaná a képet, melyért 1953-ban ide jöttem. Bece-hegy. Postai irányító­száma nincs, postája Győrök­ben van, és mindent ott lehet beszerezni. Győröktől csupán néhány kilométer. A ház, azt hiszem, minden­ben olyan, hogy egyedül Ta- káts Gyuláé lehet. Két fehér oszlopa messziről megkülön­bözteti a többitől. Szélfogó üvegfalai a természet ismere­téről és a célszerűségről tesz­nek bizonyságot. Viharban el­képesztő látvány tárulhat az ember elé. Megmutatja a köl­tő, hogyan csorog le az esővíz az üvegtáblán, mely két szo- bafalnyi. A teraszról a Szentgyörgy- hegy, a Káli medence, a Gu­ides, Szigliget, Badacsony, a Királyné szoknyája látszik. Újszerű a látvány anak, aki elsősorban a déli partról is­meri a Balatont. Elöl mandu­lafasor vonul a nádasig. Becét az Írni a mészkövön című prózaversben örökítette meg Takáts Gyula. Tíz-tizenötezer éves, ember látta köveket vesz elő. — Ebből pattintott magának nyílhegyet a vadász. Ennél is régebbi az a strucc- tojás nagyságú és alakú kő, melyet az idő formált ilyenné. Itt ásták ki a ház alapja alól. — Erre a kultúrára teleped­tek rá aztán a rómaiak. Régi pincék megmaradt,vas- szerkezetei újabb korból valók. A költő becses tárgyai ezek is. — A Heszperidák kertjén innen címmel kötete jelenik meg. — Száz nap a hegyen. Erre változtattam. A Heszperidák kertjén innen egy ciklusa a kötetnek. — Itt, Becén talán jogos a kérdés, a cím erre a helyre utal? — A hegy elsősorban néző­pontot jelent. Magában fog­lalja a tisztánlátásra való tö­rekvés igényét és a szélesebb körű tájékozódást. Nemcsak fizikai, hanem lelki síkon is. A Heszperidák kertjén in­nen című ciklusról szíveseb­ben beszél. — A kert az egyik legősibb szimbólumok egyike. Költésze­dagodik meg. Azt is lefülelték. Sajnos, az ötvenes évek végén még akárhány látogató jött hozzánk a minisztériumból, az mind az ellenséget kereste. El se tudta képzelni, hogy ná­lunk a laboratóriumok, a csar­nokok nem hemzsegnek az ügynököktől. Egyszer, még 1958-ban, én is a gyanúsítot­tak között voltam. Egy bizo­nyos minisztériumi főelőadó azt mondta rám, kiadtam az uránkinyerés legújabb kísér­leteinek a módszereit egy amerikai cégnek. Nyugati szaklapban olvasta. Én erre elhagytam a munkahelyemet, és jelentkeztem a bányába. Akkor szálltam le másod­szor. De még műszakv közben lejött á főmérnök és azt mondta, be volt rúgva a fő­előadó. Később a főmérnököt is elbocsátották. Pedig a ma­gyarországi mélyművelésű bányák legjobb szakértője volt. A vegyész a száraz fűcsonk­ból kitörő új füvet simogatja. Én a völgyet nézem, ahol a teherautók farönköket szállí­tanak az erdőből. A rönkökön ülő favágók akkorák, mint a méhek, amelyek a faház mö­gött csimpaszkodnak a szal­makasba. A favágók\ nehéz munkát végeznek — jó leve­gőn. A bányászok nehéz mun­tern meglehetősen mediterrán hangulatú. Nemzeti műveltsé­günknél fogva is a latinos kul­túrához kötődöm ... Szívesen jártam Olaszországban, Görög­országban, ezek az országok ] nekem a Délt jelentik. Ezt épí- j tettem én tovább Becén. A mi mediterránunk dús | vegetációjű. Az emberi aka­ratnak, izomnak a természet­ben, kertben jelentkező való­sága ... Az aranyalmák földjét, az ókori édent a Heszperidák kertjében képzelték el. Az idő is elmúlt efölött, és senki sem tudja, hogy hol van a Heszpe­ridák kertje. Itt kell megvaló­sítanunk! Ehhez adott motívu­mokat Bece. — 1973-ban jelent meg az Egy kertre emlékezve című kötete. Abban is és másutt is — gyakran szerepel verseiben a zöld szín. — Talán annyiszor, mint a kék ... A kék a végtelent je­lenti, egy lezárt horizontot. A zöld mindig a közvetlen életet. A kézzelfogható, teremtett vi­lágot. — A kígyó? — Az emberiség kultúrájá­ban jelentős szerepet töltött be. A paradicsomban a tudás fáján jelenik meg. A kígyó nálam is a tudás szimbóluma. A kérdést maga teszi föl: — A pince? — Bejárat... — A Száz nap a hegyen cí­mű kötet hány verset tartal­maz? . — Hatvan új versem, és a negyven versből álló A Hesz­peridák kertjén innen című ciklus jelenik meg 1975 elején a kötetben. Horányi Barna Több mint másfél millió diák az új tanévben Le fi főbb feladat: a nevelés javítása Országszerte megkezdték az , 10-e. Az írásbeli érettségi, ké- előkészületeket a néhány hét pesitő Vizsgák időpontját az múlva kezdődő új tanév meg- .érvényben lévő szabályzaton nyitására. Az óvodáktól az | alapján külön rendelkezésben egyetemekig együttvéve több , később jelölik ki. Az egyete­mint másfél millió kis- és nagydiák kezdi meg a mun­kát. Az alsófokú oktatási in­tézményekben, a gimnáziu­mokban és a szakközépisko­lákban a tanév szeptember 2-án. a tanévnyitó ünnepség­gel kezdődik. Az első tanítási nap szeptember 3-án lesz. A középiskolák IV. osztályában az utolsó tanítási nap május mek és főiskolák többsége szeptember első heteiben nyíl­ja meg kapuját. Örvendetes, hogy minden eddiginél több — szám szerint 274 000 — óvodai hely várja a kicsinyeket, csaknem 20 000- rel több, mint tavaly ilyenkor. Tekintve, hogy az óvodai ellá­tás még mindig nem kielégítő, az idén is várható, hogy az óvodai helyek kihasználtsága a Lényegesen meghaladja a 100 tszázalékot, így hazánk neve- kát végeznek — fojtó meleg- éléstörténetében először az óvo- ben, párás, harmatos sziklafa- édába járó gyerekek száma jó­laknál. Hamar öregednek, ha- éval több lesz, mint 300 000. mar fáradnak, keveset olvas-f . nak, keveset tanulnak. 4 Az általános iskolák egyutt­A vegyész, aki a tudomá- 4vfve 1 °34 000 köztük 156 000 nyok kandidátusa, mit tud az osztályos diák oktatá­6 életükről, keserveikről, ^ezc*ik me§- A demográfiai érdeklőli-e őt egyáltalán'ezek-íne^ze^ne^ megfelelően csak- nek az embereknek a sorsa? »nem tízezerrel lesznek többen — Én ugyan mit tanulhatok fa. Ids elsősök, mint tavaly. A tőlük: durva beszédet, károm-»gimnáziumokban és a szakkö- kodást; ők tőlem kémiai kép- ^népiskolákban 210 000-en ta- leteket. Egyőnknek se hiány- énulnak, közöttük 56 000 elsős, zik a másik. ^Ugyancsak hazai »csúcsot« — Valahol olvastam egy fdöntenek meg a felsőoktatás­statisztikát. Eszerint a bányaiban: a nappali, az esti és a állományának húsz százaléka Jievelező tagozatokon tanuló egyetemet, főiskolát végzett, f fiatalok együttes száma vár- Negyvenöt százaléka techni- Jhatóan a következő tanévben kus, és huszonöt százalékának \ haladja meg először a százez- az általános iskolai végzettsé-Jret. Közöttük minden eddigi- ge sincs meg. Jnél többen, mintegy 16 000-en — Az ércdúsítónál alig van »kezdhetik meg egyetemi-főis- ilyen. Talán azok között akadÁkolai tanulmányaikat a nap­akik faluról járnak be, és márjpali tagozatokon közelítenek a . hatvanadik $ A most kezdődő tanévre zel nelak a teh"" ést disz' ínem adnak ki Ú^’ valamennyi nótartás, a gazdafkodS a m valamennyi tanú­denük. A bánya azért jó, hogy ’Redest; a ta­valahonnan nyugdíjat kapja- f fásítások ren­nak 9deletek hatasanak elmélyítésé­A bányászok egy része csak í p0’ ,a,, n?unka javítására iszik, nőkre költi a pénzét. J^ordl^ak mmc*en figyelmüket. Alighogy megkapja, már to-1 vább is adja. Mit lehetne ten­ni értük? f (Folytatjuk.) t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom