Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-08 / 184. szám
TSbben képezik magukat FELKÉSZÜLNEK B PÁRTTAGOK A pártoktatás sikere sok mindentől függ. A Kaposvári Húskombinát tapasztalata bizonyítja, hogy nagyon ■fontos odafigyelni az üzemi sajátosságokra, a szervezésre. A fordulópont az 1972—73-as oktatási év zárása után következett. Sokan és sokszor hiányoztak a foglalkozásokról, s az okok elemzése pontosan megmutatta, hogyan lehet változtatni ezen a helyzeten. A párttagok ugyanis nem hanyagságból nem mentek el egy-egy foglalkozásra, hanem azért, mert a három műszak miatt nem tehették. Jutalomkönyv a legjobbaknak Bognár József, a húskombinát pártbizottságának titkára örömmel számolt _be arról, hogy az 1973—74-es oktatási évet eredményesen zárták, a kitűzött célokat elérték. Ez sok minden mellett annak köszönhető, hogy a három műszakban dolgozó párttagok két csoportban vettek részt ugyanannak a tanfolyamnak a foglalkozásain, a hiányzás csökkent, a vitakészség pedig nőtt — A hat pártszervezet teljesen önállóan tervezte meg néhány évre az oktatási formákat Az üzemi párt-vb úgy döntött, hogy a propagandistákat is önállóan válasszák ki, neveljék ki. — Ezt »került elérni? — Igen. A húsipari ágazat pártszervezetében például két propagandista tevékenykedik eredményesen. — Kik a propagandisták? — Vannak régiek és újak. Az utóbbiak közül megemlíteném Horváth Lajosné munkást aki tavaly vezetettfél<> szőr tanfolyamot a baromfiüzem dolgozóinak. Noha nagy erőfeszítést jelentett neki a fölkészülés, sikeresen megoldotta feladatát. Marxista középiskolát végzett most pedig esti egyetemre megy. Azután itt van Vígh Károly hűtőraktáros, ő is új propagandista, szintén marxista középiskolát végzett. Most Mongóliában, Darhanban van, az oktatási év megnyitására azonban hazaérkezik. A régi propagandisták között a vezető állatorvostól a műszaki egyetemet végzett főosztályvezetőig, az üzemrend észtől a felvásárlóig sokféle érdeklődésű és végzettségű kommunista található. Közülük négyen esti egyetemet, öten öthónapos pártiskolát végeztek, egy propagandista pedig marxista középiskolát. — Elismerik a propagandisták kiemelkedő munkáját? — Természetesen. Az üzemi párt-vb köszönetét és elismerését fejezte ki minden propagandistának az idén is, a legjobbak pedig könyvjutalmat kapnak a közeljövőben. Tavaly dr. Béres József vezető állatorvost Lenin-plakettel tüntették ki eredményes tevékenységéért. Térképet kérnek a propagandisták Az ősszel kezdődő pártoktatási évben sokkal többen tanulnak a húskombinátban, mint tavaly. Éppen ezért hallgatták meg a propagandisták véleményét, javaslatait: milyen módszerek váltak be, min változtassanak, hogyan tegyék a foglalkozásokat még érdekesebbé. A szemléltetésben előreléptek az 1973—74-es oktatási évben. Az MSZBT- tagcsoport közreműködésével több fűmet vetítettek a tanfolyam hallgatóinak a Szovjetunióról, a KGST-ről, a szocialista országokról. A propagandisták grafikonokat vittek be a foglalkozásokra, s ezzel sikerült még jobban megértetni az anyagot Egy azonban nagyon hiányzik, mégpedig a térkép. A tanfolyamok vezetői azt kérték, bogy főltétlen szerezzen be néhányat az üzemi pártbizottság. Ez azonban nem olyan könnyű, jelenleg ugyanis nem lehet kapni. A hat pártszervezet a propagandisták segítségével már fölkészült az új oktatási évre. Kiválasztották azokat a párttagokat, akik részt vesznek a tanfolyamokon. Akik állami, politikai iskolára járnak, vagy tömegszervezeti propagandisták, azokat nem terhelik a foglalkozások látogatásával. Két pártszervezet a társadalmi és állami élet kérdéseivel, három alapszervezet a magyar forradalmi munkásmozgalom történetével foglalkozik. A 4-es pártszervezet két külön terület kommunistáiból tevődik össze, ők két tanfolyamot választottak. Az élőállat-forgalmi főosztályon dolgozó párttagok a gazdaságpolitikai, a szállítási osztály kommunistái a pártirányítással és pártélettel foglalkozót. Ez nagyon hasznos módszer. Az idén először szervezi meg az üzemi pártbizottság a fiatal párttagok és a leendő párttagok tanfolyamát is, erre mintegy húszán járnak majd. Választ várnak a dolgozók — Mit szeretnének elérni ebben az oktatási évben? — Elsősorban azt kértük a propagandistáktól, hogy tegyék életízűvé a foglalkozásokat. Sokat bizonyítsanak hasonlítsanak össze, mert így a hallgató is tud viszonyítani, jobban ösztönzi a vitára, ami elhangzik. A párttagok kötelessége, hogy felkészüljenek feladataikra. Ebben sokat segít a politikai ismeretek megszilárdítása, megszerzése és bővítése. Az a célunk, hogy minden kommunista tudjon válaszolni azoknak, akik hozzá fordulnak. Természetesen nem kívánjuk ugyanazt egy munkástól és például egy mérnöktől. A képességéhez és tudásához mérten azonban megkívánjuk a tájékoztatást, a párt politikájának terjesztését, magyarázását. Ez pedig elképzelhetetlen anélkül, hogy ne tanulnának állandóan, ne szélesítenék a látókörüket. — Mi a legfontosabb az oktatási év megnyitása előtt? — A propagandisták fölkészülése. Nagyon fontosnak tartjuk ebből a szempontból azokat a tanfolyamokat, melyeket a városi pártbizottság szervez minden évben. Most is elküdjük azokat, akik tanfolyamot vezetnek. Ez megalapozza az oktatás eredményességét. ^ Lajos Géza ARCOK A HATÁRBAN A kőröshegyi pincemester — Mit csinál nyáron a pincemester? — kérdeztük Horváth Lászlótól, a kőröshegyi termelőszövetkezet pincemesterétől. — ilyenkor csak a szállításokkal vagyunk elfoglalva. Mindig jönnek a vevők, mi pedig teletöltjük a demizsono- kat, s már viheti is a vásárló. No meg ott van a bor derítése is. Ez azt jelenti, hogy a borban lebegő fehérjéket kicsapatjuk. Ilyenkor kapja borunk a fényét a jellegzetes zöldessárga szín mellé. Kőröshegy régi bortermelő vidék. Ott van az Öreg-hegy Valamikor csak ott termesztettek szőlőt a környékbeliek. Az 1800-as években jött a filoxé- ra, a talaj megfertőződött, ki kellett irtani a töveket. Akkor telepítették be a gazdák a Kis-hegyet, az lett a szőlősdomb. Most már újból találunk kis darabokban szőlőt a régi helyen is, egészen új telepítésűeket. — Sok érdekesség van itt mifelénk. Ez a pince, amelyikben most vagyunk, nem messze a termelőszövetkezet irodájától, a vadász Széchenyi Z&igmondé volt. Ügy mondják, az 1700-as években épült. A másik pince is híres, a Borkút. A Mátyás korabeli pince onnan kapta a nevét, hogy a mai hátsó falánál egy kis kút van alsó és felső forrással. A környékbeli embereik — amikor nyitva volt az ajtaja és senki sem törődött vele — ide jártak friss vízért. Azért mondtam, hogy a mostani hát- i só falánál, mert az erősítő donga alig nyolcvan centiméterre van a faltól, márpedig a parasztemberek aligha építették így. Az ilyen erősítő dongákat vagy a pince negyedénél vagy a felénél helyezik el. Sokszor kopogtattuk már a falat, de soha nem mertünk hozzányúlni. Pedig olyan hangot I ád, hogy biztos Van folytatása a fal mögött is. Régész vagy hozzáértő ember kellene ide, aki kibontaná. I — Milyen borokat termel- | nek? — Olaszrizlinget. Ez itt ho- I nosodott meg a legjobban, j Minden tájnak megvan a sa- j játos fajtája. Az ezerjó nálunk csak egyszerű lötty lenne, pedig a móriaknál a legjobb bor készül belőle. Jó bor ez már régi idők óta. Igaza van a közmondásnak: a jó bornak nem kell cégér. — Mikor kezdenek készülni a szüretre? — Ma más a szüret, mint ! régen, modern gépeink vannak a feldolgozásra. Ezefcel kell rendbe hoznunk szüret előtt. Lefestjük, kitisztítjuk őket, s jöhet a szőlő a dombokról szeptember végétől, amíg le nem fogy. Az utcán sétálunk. Véletlenül a régi templomra terelődik a szó, és már meséli is a történetét. — István király idejében minden tizedik falunak templomot kellett építenie. A mi falunkban ezer évvel ezelőtt szintén felépült egy templom, mellette kolostorral. Régi okiratokból derült ez ki. Az öregek is úgy mesélték: a faluközpontban levő templom az »ezeréves-«. Egyszer a régészek feltártak itt egy temetőt, akkor találták meg az egyik templom alapjait. Ügy mondták az az igazi. A falutemp- lomra rá is raktak egy táhlát, épült a XV. században. Nemrég az iskola építésénél megtalálták a kolostor romjait Mégiscsak a mi nagy templomunk az ezeréves. Es ami még érdekes: eredetileg két tornyú volt. Az egyik torony köveiből Széchenyi Bertalan építetette a pusztaszemesi istállót. A pincemester nemcsak a borok jó ismerője, hanem a falunak is. A községi tanács elnökétől tudtam meg, hogy ő a Hazafias Népfront helyi bizottságának a vezetője. A pincemester borait dicséri, hogy 1956-ban a mezőgazdasági kiállításon olaszrizling borával országos első díjat kapott. Megkínál egy pohárral, ő nem iszik, mint mondta tisztafejűnek kell lennie, mert millióé értékért felel. Nagy Jenő Pál pusztai-galiba Nemesmellényben — próbaüzem hősben Az udvaron látni lehet, hogy a munkások gondját viselik a gyárnak: a sártenger helyén — az újonnan ültetett fák körül — friss pázsit zöldell, virágok nyílnak a budapesti Danuvia nagyatádi gyárában. Nemrégiben még építkezés folyt itt, most rend van az udvaron. A gyárra 63 millió forintot költöttek: új 3000 négyzetméter alapterületű csarnok, gáztüzelésű kazánház, kompresszor- ház és négyszáz személy kiszolgálására alkalmas szociális létesítmény épül itt. A város pedig az üzem saját költségén építette meg a víz- és szennyvízvezetéket. A gyár a 63 millió forint felét gépekre költötte: emeletmagasságú. Kilencnapos költözés Fiatalos lendület a fiatal gyárban A kiesések csökkentéséért NDK-gyártmányú új esztergagépek dolgoznak már, s a szerelők még mindig nem mentek el. Az új csarnokban üzembe helyezett gépek egy része — meglehetősen összezsúfolódva — korábban is itt dolgozott már. Ezeknek az áttelepítése volt a legfontosabb. Kismárton László igazgatótól hallottam: az új csarnokban a műszaki átadást követő kilencedik napon már forogtak a gépek. Hogy miként lehetett ezt megvalósítani? A nagyatádi Komfort Ipari Szövetkezet segítségével éjjel-nappal dolgoztak a gyár szerelői. A gyártmányok határidőre történő elkészítése követelte ezt meg. Hogy a kiesést csökkentsék, a költözést megelőző öt napon keresztül tizenkét órát dolgoztak a munkások. Így tulajdonképpen csak hét nap esett ki a termelésből. — A többletmunkáért senki sem lelkesedik — hallottam a gyárban. — Az áttelepítés azonban mindenkinek érdeke volt, hiszen jobb körülmények közé került azután: úgy ment a munka, mint a karika- csapás. Amíg költöztek az üzemek, addig a munkások — ők javasolták ezt — a terepet rendzeték, parkosították. Az új beruházások nemcsak jobb munkakörülményeket teremtettek, hanem jelentősen növelték a kapacitást is. A termelési érték eddig 56 millió forint volt évente, most lehetővé vált, hogy 100 millió forintra emeljék. sekor — kávéfőzővel kezdett. A létszám egyötödét ez a munka kötötte le, s a termelés egy- harmada kávéfőző volt. December 31-től megszűnik a j gyártása. Az ok egyetlen sokat mondó szó: gazdaságtalan. Miért? Egy kávéfőző összeszereléséhez 102 alkatrész kell. Ebből hetvenet kooperációban másutt készíttetnek. Kecskeméttől Hajdúhadházáig szinte az egész országban gyártottak alkatrészeket a Nagyatádon összeszerelt kávéfőzőhöz. Magasra rúgtak a szállítási költségek, drágultak az alkatrészek. A késztermék ára viszont maradt. Ehhez tartozik még, hogy a piacon rendkívül hullámzó volt a kereslet. A j gyártás jogát egy szarvasi 1 ipari szövetkezet veszi át. Ott — mondják — minden előfeltétele megvan a gazdaságosságnak: kooperációra szinte nincs is szükség. E tények ismeretében indokolt a kérdés: nem volt elhamarkodott lépés itt gyártani a kávéfőzőt? A felelet így hangzik: »Ha szigorúan a gazdaságosság követelményeit vesszük számításba, akkor igen. Az ipar meghonosítása szempontjából azonban nem: az emberek — miközben ezt szerelték — itt tanulták meg, mi az üzemi légkör, milyen fegyelmet diktál a technológia. Ezredmilliméter pontosságú szerszámok gyártásával | nem lehetett kezdeni.« A gyárban ma 550 ember j dolgozik. A jö- j vő? — A kö-1 vetkező ötéves terv végére nyolcszáz embert foglalkoztató gyárat képzelünk itt el — mondja az igazgató. — Az már eldöntött, hogy a Danuvia újabb 20 millió forintot költ a gyárra. Tervet készítettek egy minisztériumi pályázatra is. Ha megkapják a támogatást, újabb jelentős beruházásokat kezdhetnek el. Az új nagyatádi gyár profilja is tisztázódott már. Itt készítik a fúrótokmá- nyokat. Ez a termék — a kávéfőzővel ellentétben — a kezdettől fogva gazdaságos volt. Nagy teljesítményű automatákkal végzik ezt a munkát Az emberek, akik ma a gépeket kezelik, négy hónapig tanultak a Kismotor- és Gépgyárban. Az évi 130—140 ezet fúrótokmány hatvan százaléka exportra megy. A kérésiéi alapján döntöttek úgy, hogy évi 200 ezret gyártanak. Ismert termék már Nagyatádon a körasztal is. Ezt a marógépekhez, esztergákhoz használt tartozékot a csehszlovák üzemeken kívül nagy mennyiségben rendeli a Szerszámgépipari Művek és az Esztergomi Marógépgyár is. A jövő évtől a jelenleginek 4— 5-szörösét kívánják gyártani. Üj munka a szerszámelem- gyártás, s ebben az évben már egyszerűbb szerszámokat is készítenek itt. Az első szerszámkészítők tavaly szabadultak fel. A munka mellett még sokat kell tanulni, hogy a rohamosan növekvő igényeknek megfeleljen a gyár. Igaz, remek tanítómester oktatja a fiatalokat: Rasics Demeter, a Danuvia Állami-díjas szerszámkészítője. A kávéfőzőtől a nagy pontosságú munkát igénylő szerszámok készítéséig hosszú az út. Erre fiatal gárda készül lelkesedéssel. A dolgozók hatvan, a szakmunkásoknak pedig 90 százaléka nem töltötte még be a harmincadik életévét. A fejlesztésnél rájuk, a fiatal gyár fiatal munkásaira Viámitanak. Kercza Imre BALATONSZÁRSZÓN itt még néhány éve kukoricatáblák levelét zörgette a szél. Most is jól látszik az egységes sötétzöld tenger, de a táblát nagy szabályos négyszög töri meg. A kihasított négyzet közepén új, lapos épület. A műútról leágazó aszfaltcsík gőzölög a melegtől. A kapus sűrűn törölgeti a homlokát, ahányszor megérkezik egy-egy szállítójármű, s neki ki kell lép- {nie hűvös odújából kaput nyitni. Ahogy nagyokat szusszanva a hűvösre igyekszünk, izzadó rakodómunkások között vastag nemezmellénybe öltö- zött(!) férfi fogad. A félhomályba burkolódzott nagy terem mélyéből hűvös levegő csap meg bennünket, és az érett sajt jellegzetes szaga hömpölyög kifelé. A benti hideg levegő tódulva bukik át a küszöbön és az ajtónyíláson, de kívül, a nagy kamionok mellett elhal, megszelídül. Az irodában már ismét dől a falakról és sugárzik az ablakokból a forróság. Nagy András raktárvezető leveti nemezzel bélelt mellényét, és a zsebkendőjéért nyúl. — Ez csak a próbaüzem — mondja —, még sok technológiai-szerelési hiba van, nem tudjuk, mikor kezdődhet a tényleges üzem. Egyelőre csak vajat és sajtokat kapunk, ezeket osztjuk el és szállítjuk kívánság szerint. Tej csak a balatoni szezon végén, szeptember utolsó napjaiban érkezik. A balatonszárszói hűtőtároló igazi jelentőségét most, a próbaüzem idején még nem is lehet fölmérni. Annyi bizonyos, hogy a tejipar egyenletesebben tud termelni, s a Balatonra induló, tejet, tejterméket szállító járműveit nem kell túlzsúfolnia, a járatok jobban be tudják tartani a menetidőt, egyenletesebbé válhat az utánpótlás. Másrészt a tárolóba érkező termékek újraelosztása is egyszerűbbé, gyorsabbá válik. Jelenleg a próbaüzemben működő hűtőtárolókból legalább 70 féle árut több mint 250 helyre kell szállítani: tejboltoknak, vendéglőknek, üdülőknek és egyéb helyekre. Mindennek a megszervezése I sokkal egyszerűbbé válhat, ha 1 a »rakományt« itt állítják öszsze 'Balatonszárszón. Siófokon a régi, ma már csaknem romos tejgyárban működött eddig a tej elosztó. Ott, ahol — lévén korábban kis tejfeldolgozó üzem — nem volt megfelelő raktározási kapacitás, de az üzemet megközelíteni sem volt egyszerű dolog, hiszen Siófok legforgalmasabb részén, a MÁVAUT- megálló buszoktól, taxiktól nyüzsgő szűk aszfaltsávján döcöghettek ki és be az áruval megrakott szállítókocsik. Az az üzem szeptemberben végképp megszűnik, szerepét a balatonszárszói elosztó veszi át Balatonlellétől Balaton világosig innen szállítják majd az üzletekbe a tejet, a túrót, a vajat és a sajtokat — A technológiai berendezések tökéletesítésén kívül — mondja a raktárvezető — }ó néhány szervezési intézkedésre is szükség van, hogy zökkenőmentesen dolgozhassunk. A minap például érkezett tízegynéhány kiló pálpusztai sajt a szárszói vasútállomásra, s úgy adódott, hogy nem tudtuk rögtön elhozni. A vasúton pedig nem volt raktározásra alkalmas, hűtött helyiség. Ismeri a pálpusztait, ugye? Ha másról nem, a szagáról biztosan ... Nos, hát a vasúton... gondolhatja mi volt, amíg el nem hoztuk a szállítmányt.. A HÜTÖTÁROLÖBAN a nap minden órájában folyik a munka. Az ország több vidékéről; Pécsről, Szekszárdról, Répcelakról, Zalaegerszegről érkezik az áru, s plusz két fokra hűtve szállítják a fedett szállítókocsik, míg csak a boltok polcaira, majd a konyhai frizsiderbe nem kerülnek. A tej és a tejtermék nagyon kényes portéka, hamar romlik. Igen fontos hát, hogy sohase szakadjon meg a hűtőlánc, a gyártól egészen a fogyasztóig egyenletes hőfokon maradjon a tej, a vaj, a sajt. A balatonszárszói, nagy térfogatú hűtő- tároló ezért is épült. Cs. T. Somogyi Néplap] 3