Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-03 / 180. szám

Egv tsz-paviionna! kevesebb 1974. Vili. 3 Tábor a városban Nem szavakkal A Buzsáki utcai ifjúsági la­kótelepet — stílusosan — fia­talok kezdték építeni. Eddig nyolcvanhármán ásták az ár­kokat, betonozták az alapokat. A mostani csoportban 39 főis­kolás és középiskolás dolgozik. sem lazsálunk, agyunkat tor­náztatjuk, vitatkozunk és Szóval szidjuk a kaját. Száz-százötven méterrel tá­volabb, a téglagyár mögött, egy másik csoport dolgozik. Űk nagyobbak, többségük most Örültem, hogy egyikük sem mondott »nagy szavakat«. Ahogy dolgoznak, azt mutat­ja: megértették, hogy szükség van az építőmunkára. Szilas Miklós irányítja őket. Tőle hal« lottam a következőket: — Nem mindig ilyen csen­desek a gyerekek. Ha délután a szálláson behallgatózik a szo­bákba. meghallhatja, hogy mi­lyen komolyan fogják fel ezt a munkát. Volt egy lógósabb bri­gádvezető köztük, alaposan el­magyarázták néki a demokrá­cia fogalmát és kapott oktatást a munkamorálról is. Ez az egészséges szellem segíti őket abban, hogy olyan teljesít­ményt érjenek el, amilyent az építőmunkások sok éves gya­korlattal is megcsodálnak. Volt itt néhány »hivatásos«, de el­mentek, mert, mint mondták, nem szeretik az ilyen hajtást. — Milyen a délután? — Sok program között válo­gathatunk. Szabadjegyünk van a fürdőbe, az ifiparkba. Kirán­dultunk, vetélkedőket rendez­tünk. A legutóbbi szellemi tor­nán a szakközepesek legyőzték a főiskolásokat, most készü­lünk visszavágni. Egyedül a kaja ellen van kifogásunk. Az ebéd mindkét társaságot érzékenyen érinti, keveset kap­nak, és a minőség sem mindig megfelelő. A felelős a Mecsek- vidéki Vendéglátó Vállalat. Jó Vannak köztük hárman, akik már az előző turnusban is itt voltak: Bogdán Ottó, Róza Pál és Fazekas Ferenc újabb két hétre Kaposváron maradtak, pedig nem szórakozásról van szó. Fél héttől délután fél ket­tőig kemény fizikai munkát kell végezniük. A jelenlegi társaságból is többen tervezik, hogy meghosszabbítják a tábo­rozást. Városunkban két éve van építőtábor, a mostani kima­gaslóan jól sikerült. Az építő­ipari vállalat sem számított — úgy látszik — ilyen teljesít­ményre, mert bizony a beton­ellátás akadozik: mikor ott jár­tam, éppen ültek az egyik bri­gád tagjai, és panaszosan új­ságolták : — Nincs meló. Már többször is volt így, mivel egy autó for­dul és sokszor nem kapunk anyagot. Már minden apró- cseprő dolgot megcsináltunk, nem maradt semmi, kénytele­nek vagyunk ülni és várni. Ilyenkor aztán előkerül a lab­da és a megfeszített munka után egy, talán még »feszítet­tebb« fejelőmeccs következik. Aki fáradt, az behúzódik ide a ponyva alá. Az árnyékban lesz főiskolás. Őket arról kér­deztem, miért jöttek el dolgoz­ni? — Mondták, hogy jó. — Én már voltam egyszer, akkor jól éreztem magam, most is eljöttem. — Néha jó így megfogni — mutatja a földhányást. lenne mihamarabb megoldani ezt a gondot, mert a fiatalok megérdemlik a jó ellátást, hisz a lakótelep építése nélkülük az idén meg sem kezdődött volna. Meg aztán próbáljon meg va­laki üres hassal kubikolni. Luthár Péter »Tejföl, túró az élelmiszer- boltban.« Egy darabka papíron ez a rövid mondat fogadja azokat a háziasszonyokat, akik éve­ken át megszokták, hogy tej­fölt, fúrót a mernyei tsz , ka­posvári vásárcsarnoki üzleté­ben veszik meg a zöldség-gyü­mölccsel együtt. . Ebből a rövid mondatból a vevők még nem tudják, hogy a termelőszövetkezet befejez­te sokévi piaci tevékenységét, amelyet pedig a kaposvári há­ziasszonyok szerint is kielégí­tően folytatott. — Miért? Erre a kérdésre Végh János, a vásárcsarnok vezetője nem hivatalos, csupán több szövet­kezeti dolgozótól is hallott magyarázattal felel: — Állítólag ráfizettek az árusításra, ezért inkább fel­mondták bérletüket, átadtak üzletsorukat, amely a legna­gyobb volt a vásárcsarnokban. Fűzi Istvántól, a városi ta­nács osztályvezetőjétől szintén érdeklődtünk, ő a következő­ket válaszolta: — Már hosszabb ideje az volt a szövetkezet célja, hogy vásárcsarnoki bérletét fel­mondja. Eddig sikerült őket az ellenkezőjéről meggyőzni. Most is nagyon sokat tárgyal­tunk, a szövetkezet elnöke azonban egy néhány nappal ezelőtt küldött levélben kü­lönösebb indoklás nélkül kö­zölte, hogy bérletüket 1974 július 31-vel felmondják. A tárgyalások alkalmával rossz gazdasági helvezetökre, tönk­rement kertészetükre hivat­koztak — hangzott a válasz. Jártuk a vásárcsarnokot, fi­gyeljük a keddi piaóot. Nagyon sok bosszankodó asszonyt láttunk, akik csaló­dottan mentek tovább a sző-, vetkezet zárva tartó üzletso­rától, hogy másutt vásárolja­nak.’ Szerencsére volt mit. A két évvel ezelőtt bezárt nagy­atádi tsz-pavilon helyén két magánkiskereskedő is szép árut kínált, s ezt láttuk a MÉK pavilonjában meg az őstermelőknél is. Sok volt a paprika, de a szebbet még mindig 3—4 fo­rintért adták darabonként, ám mérték kilóját 20 forintért is. A paradicsom 10—16 fo­rint, a szebb őszibarack 16. Rengeteg volt a gomba, de 30 —35 forintos kilónkénti árá­val ez sem mondható olcsó ebédnek vagy vacsorának. Megjelent a sárgadinnye. 16 forintért még kevesen vit­ték. Azután: csirke, tojás, kör­te. alma. egyszóval gazdag piacot láttunk. S láttuk, hogy a mernyei tsz üzletsorán kívül zárva tartja pavilonját a mezőcsokonyai áfész is. Szerencsére hetenként meg- íelenik a piacon a barcsi Vö­rös Csillag Tsz. és a részére fenntartott asztalnál nagvnn szén zöldpaprikát árusít. Ezt évek óta folytatják. Nem le­hetne a tsz vezetőivel megál­lapodni. hogy más terménnyel is segítsék a jövőben Kapos­vár ellátását? Láttuk a kapós- szerdahelyi tsz dolgozóit is, akik szép őszibarackot adtak — több mázsát hoztak — vi­szonylag olcsón, 7 forintért ki­lónként. Fűzi István, a tanács osz­tályvezetője még azt is el­mondta. hogy a mernyei tsz üzletsorát a kaposvári Latinca Tsz veszi át, de arra még nincs | jelentkező szövetkezet, aki az ő helyükre menne. Segítségét kértek ebben a területi szövet­ségtől, hogy javasoljanak olyan termelőszövetkezetet. [ amelyik felelősséggel ellátja majd a város lakóit zöldseggel, i gyümölccsel. Egv termelőszövetkezettel ismét kevesebb árusít a ka- I oosvári vásárcsarnokban. Joggal bosszankodnak pzért i háziasszonyok, akiknek a j mindennapos főzés npm kis I gondot jelent. Hiszen elsősor­ban a térré «',őszöv«‘fV“zet<*k- tő) várják a jó minősétől, ol­csó árut. azt, hoev rendszeres piaci árusításukkal szabályoz­zák az árak a!ek"'ását! Szalai László A. XI. itártkoneres&zus tiszteletére Kétezer óra társad Lapátot fogtak az áfész dolgozói A kaposvári áfész dolgozói­nak többsége részt vesz a XI. pártkongresszus, illetve hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lója tiszteletére kibontako­zott munkaversenybe. A dolgozók felajánlásainak összesítése után kiderült, hogy csaknem kétezer óra társadal­mi munkát, vállaltak. A munkák megkezdődtek. Huszonöt község tartozik a ka­posvári áfész-hez és a közsé­gek dolgozói saját munkahe­lyükön végeznek különböző társadalmi munkákat. A Kaposvár területén élő szövetkezeti dolgozók közül nyolcvanan ígértek társadalmi munkát, például a központi igazgatás dolgozói, akik között nagyon sok a nő. Július 27-én nagy munkába kezdtek a szövetkezet dolgozói a Cser vendéglőnél. Szennyvíz- levezető csövek fektetéséhez ásták az árkokat. Ott találtuk köztük Pólyák József párttit­kárt, Pozsgai János pártvezető­ségi tagot, Ruczek Ferenc KISZ-titkárt. Szabó Lászlót, a szakszervezeti bizottság tagját, Lapp Miklós csoportvezetőt el­lenőreivel, Kovács Gyulát, az ifjúsági bizottság képviseleté­ben, s a szövetkezet terület- igazgatóit. Derekas munkát vé­geztek. Kezükben lapát, ásó, kalapács, törték a betont, ás­ták a földet. * László Jenővel, a szövetke­zet elnökével látogattunk el a munkahelyre. Megkértük Pó­lyák József párttitkárt és Papp László ipari testületi igazgatót, hogy tájékoztassanak a párt- kongresszus tiszteletére már eddig elvégzett és ezutáni tár­sadalmi munkákról. A párttit­kár a következőket mondta: — Pártalapszervezetünk ígé­retet tett arra, hogy a társa­dalmi munkák fölött védnök­séget vállal. Ismeretes, hogy Kaposszent.iakabon szolgáltató­házat épít a szövetkezetünk. Ennek építésénél végzünk tár­sadalmi munkát. Már lebon­tottunk egy 80 négyzetméter alapterületű, volt daráló- és felvásádóhelyet, oda új épület kerül. A jelenlegi munka a Cser vendéglő szennyvízének elve­zetését szolgálja. Amikor meg­épült a vendéglő, még nem kapcsolták be a cseri város­részt a szennyvízhálózatba. így aztán derítővel oldották meg a víz elvezetését. Gyakran, külö­SOK SZŐ ESIK mostanában arról, hogyan javul a mun­kások lakáshelyzete. Éppen ezért érdemes néhány adatot összegezni, s a legújabb elkép­zeléseket megírni. A városi tanács a lakások el­osztásakor gondoskodott ar­ról, hogy a fizikai munkások aránya megfeleljen az előírt­nak. Az állami bér- és taná­csi értékesítésű lakások het- ven-nyolcvan százalékát a munkásoknak juttatták az 1971-ben hatályba lépett la­káselosztási elvek óta. A ta­nács az idén módosítot­ta lakásrendeletét, s tovább javította, könnyítette a mun­kások lakáshoz jutásának jo­gi föltételeit. Sok munkáscsa­lád szívesebben épít családi házat. Tavaly például száz- hatvanegy munkáscsalád köl­tözött saját, építésű házba. A tavaly kiutalt bérlakások fe­lét munkások kapták. A vállalatok egyre nagyobb Albérleti garzonház fiataloknak Több munkás költözött új otthonba Olcsóbb bérű lakásokat is építenek támogatást adnak a lakásépí­téshez és vásárláshoz. Különö­sen tavaly óta észlelhető for­dulat. A város ötvenöt gyára, üzeme, vállalata — ahol ezt megvizsgálták —\ hatmillió hétszázezer forintot fordított lakásépítésre az utóbbi három évben. Ezzel kétszáznyolcvan- hét lakás fölépítését, illetve megvásárlását támogatták. Ezen kívül bontási anyaggal, kedvezményes fuvarral és még sok egyébbel segítették az épít­kező családokat. A kaposvári vállalatok száz­hetven munkáslakás megvásár­lását, fölépítését támogatták és támogatják tavaly és az idén. Elmondhatjuk, hogy most már a fiatal munkások lakáshoz ju­tásának föltételei és lehetőségei is ja'vultak Kaposváron. Még szebb eredmények születtek volna, ha a KISZ és a vállala­tok kezdeményezését nagyobb szakmai és politikai felelősség­gel karolták volna fel az elő­készítésben érdekelt szervek, elsősorban a tervezők. A munkások lakásgondját tovább enyhítik, mégpedig több lakás építésével, valamint az építkezések gyorsításával. Sok függ a beruházóktól, a ter­vezőktől, a lebonyolítóktól és a kivitelezőktől. A város azt várja tőlük, hogy javítsák meg munkájukat, mindenütt adja­nak elsőbbséget az állami, a szövetkezeti, a munkás- és az ifjúsági lakásépítésnek. Több riportot láttak a ka­posváriak a fővárosban és más j városokban fölépült albérleti j házakról, sok fórumon javasol- I ták már, hogy Kaposváron is | építsenek ilyet. A tervek sze- rint 1975-töl városunkban is \ épülnek albérleti garzonlaká­sok, s ez nagy segítséget jelent a fiatal munkáscsaládoknak. E lakájokat kedvezményesen utalják majd ki azoknak, akik öt éven belül igényüknek meg­felelő lakást kapnak. 4 nyugdíjasok és a kiskere­setű munkások érdekét szol­gálja, hogy a jövőben alacso­nyabb komfort fokozatú, kü­lönböző méretű, a nagycsalá­dok igényét is kielégítő, olcsó lakbérű lakásokat is építenek a városban. Az eddiginél na­gyobb ütemben folytatódik a félkész lakások építése, a vál­lalatok támogatásával, a lakók közvetlen részvételével. Ez el­sősorban a fiatalokon segít. ENNEK SIKERE viszont at­tól függ, hogy a KISZ, a nagy­üzemek mennyire támogatják ezt a lakásépítési formát. A legnagyobb a gondjuk a tele­peken és gyáregységekben dol­gozó munkásoknak, ugyanis a nagyvállalatok többsége most még elzárkózik a munkásla- kás-építés arányos támogatása elöl. A városi pártbizottság ép­pen ezért határozta el, hogy mindent megtesz az égyenlő megítélésért. ^ ^ nősen esőzések idején tele lett a derítő és a gyakori szippan­tás szövetkezesünknek évente 70 ezer forintjába került. Most engedélyt kaptunk arra, hogy a Cser vendéglőt is bekapcsol­juk a. városi szennyvízhálózat­ba, amely 1972-ben készült itt el. Ez a munka 160 ezer forint­ba kerülne, mi saját brigád­jainkkal majd a feléért meg- [ oldjuk és e munkák során 30 ezer forint értékű társadalmi munkát végzünk. Segítenek eb­ben a Cser vendéglő alkalma­zottai is. Elhatároztuk, hogy ezt a munkát augusztus 20-ra feltétlen befejezzük. Ez azt is jelenti, hogy szövetkezetünk költségei e területen mintegy 60 ezer forinttal csökkennek a jövőben. Nem mindegy ez a Cser vendéglő nyereséges mű­ködése szempontjából sem. A harmadik nagyobb terület Kaposmérő. Ez a község 1975. január 1-e után tartozik majd hozzánk, a tagság döntése | alapján. Az itteni vásárlók ré- | gi kívánságára a falu belső te- rületén megépül egy 120 négy­zetméteres bolt. A községi ta- i nács segíti ezt a fejlesztést, s I segédmunkásokat küld a falak j felhúzásához, az építkezés be­fejezése után pedig rendezi a I területet. Alapszervezetünk azt vállalta, hogy elősegíti az épít­kezés idei befejezését. Szövet- j kezetünk dolgozói is végeznek i itt társadalmi munkát, segí- j tünk az anyagbeszerzésben és I mindenképpen gondoskodunk róla, hogy ez az üzlet kará­csonyra megnyíljon. | Papp László ipari terület- j igazgató a beszélgetés során el- I mondta, hogy a szövetkezet | iparosai is felajánlottak egy j napot. A beszélgetéskor odaérkezett i hozzánk Merkner Miklós, a ! helyi intézőbizottság elnöke. Örömmel újságolta, hogy a bi- j zottság tagjai is vállaltak egy ! napot a Cser vendéglőnél a j társadalmi munkából. Figyelemreméltó és példa- mutató a kaposvári áfész dol- j gozóinak. választott vezetőinek Igyekezete. A pártszervezet védnöksége biztosíték arra, hogy eredményt ho«»n~ « m!"•■>­Dévai 'Zoliin

Next

/
Oldalképek
Tartalom