Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-27 / 199. szám

Négy csapat győzött idegenben a megyei bajnokságban TASZÁR—NAGYATÁDI SOMOGYI 2:1 (1:0) Nagyatád, 100 néző. Vezette: Bálint. Taszár: Vük — Varga, Berena, Magyar, Ernyes, Vígh, Vágvölgyi, Gcrbán, Nagy, Tóth, Máté. Edző: Balatoni- Sándor. Nagyatád: En- zsöl — Gitzinger, Mátlié, Turnár. Papp, Lados (Nagy), Fehér, Sán­dor, Scrczig, Götze, Bere. Edző: Oláh Ferenc. Két ellentétes félidőt látha ■ tolt a hazai közönség. Az első félidőben az atádiak szinte egy kapura játszottak, sok gól­helyzetet hagytak ki. A máso­dik félidőre följavult a ven­dégcsapat; két gyors ellentá­madása biztos győzelmet je­lentett számukra. Góllövők: Vágvölgyi (2), illetve Götze. Kiállítva: Máthé, 87. perc- Jók: Vágvölgyi, ill. Giczinger. Taszár ifi— N. Somogyi ifi 2:1 Varja Tibor MARCALI SE—BARCS 4:2 (2:0) Marcali, 500 néző. Vezette: Zs alakó. Marcali: Bartha (Király) — Dtik- ler, Ható I., Beck, Kiss, Rigó; Do­nja (Kovács), Izsák, szántó. Pék, Ható II. Edző: Bősz Adám. Barcs: Piros — Kiss, Winkler, Gölöncsér, Börcsök, Tóth, Hoffer, Gyergyák (Takács), Gulyás. Fábián (Göcsei), Porrogi. Edző: Mayer György. A színvonalas, jó iramú mérkőzésen a hazaiak a máso­dik félidő közepéig fölény­ben játszottak, a barcsiak csak Rigó sérülése után vették át a kezdeményezést. A marca­liak 0:0 állásnál még egy li­est is elhibáztak. Sportszerű mérkőzés, jó játékvezetés. Gól­lövők: Szántó (3), Ható II., il­letve Winkler, Gulyás. Jók Dukler, Ható I., Izsák, Szántó illetve Tóth, Hoffer, Gyergyák Marcali SE ifi— Barcs ifi 4:1 j Bősz Adám | LENGYELTÓTI— BABÓCSA 3:0 (2:0) Lengyeltóti, 200 néző. Ve­zette: Perger. Lengyeltóti: Benkfl — Hollósi, Smida. Tóth (Hosszú), Kesztyűs, Riba, Mátyás (Komócsin), Sándor, Oszlánszki. Szálai, Koller. Edző: Csordás László. Babócsa: Vukman — Luczek, Balogh, Kerényi, Ju- rinkovits, Vidák, Arany, Kalló, Klampauer, Takács, Orsós. Edző: Vukman László. A sportszerű találkozón vé­gig a hazaiak irányítottak, a vendégek csak szórványos el­lentámadással próbálkoztak. A második félidőben erősen fel­javult hazai csapat kapujához szegezte ellenfelét. Az ered­mény a vendégekre nézve hí­zelgő. Góllövők: Mátyás, Ősz-I védelmi és kapushibákból ilyen arányban is megérde­melten szenvedtek vereséget­lánszki, Komócsin. Jók: az egész hazai csapat, illetve Arany, Luczek, Orsós. Lengyeltóti ifi—Babócsa ifi 1:0 Dr. Körtncndy István KAPOLY—K. H. VASÜT 2:1 (1:1) Kaposvár, 100 néző. Vezet­te: Tardi. Kapoly; Fekete — Bán, Tillin- ger, Pordan, Szöcs, Szabás, Ko­vács (Gara), Szabó, Puha, Schnur, Lerch (Gazdig). Edző: Kétszeri Ferenc. Vasút: Okos (Szalai) — Marosi, Takács, Méreg, Steiler, Finota, Tóth I. (Tóth II.), Tallián, Hegyi, Kelemen, Törzsök. Edző: Barta Lajos. Érdekes és változatos mér­kőzést hozott a találkozó. Mindkét kapu többször for­gott veszélyben- A csatárok azonban rendre kihagyták helyzeteiket, mígnem a befe­jezés előtt 4 perccel egy öngól megpecsételte a vasutasok sor­sát. Góllövők: Schnur, Steller (öngól), illetve Hegyi. Simon Ferenc SOMOGYTARNÓCA— FONYÓD 3:1 (2:1) Somogytarnóca, 200 néző. Vezette: Fenyvesi. Somogytarnóca: Kótai — Ben- csik, Pintér, Farkas, Kovács, No­vak, Nagy (Nemes), Fábián (Bo­ros), Sipos, Hoffer, Mohácsi. Ed­ző: Bolhói Ferenc. Fonyód: Feny­vesi — Sipos, Gyuricza, Horváth, Vccsera I., Zombori B., Zombori J. (Farkas), Tavaszi, Nagy, Mar- | kovits, Varga (Buries). Edző: dr. Vida János. A tarnócaiak jól játszottak és végig támadtak,. A helyze­tek alapján akár nagyobb arányban is győzhettek volna. Góllövők: Sipos (2), Pintér, il­letve Tavaszi. Jók: Bencsik, Pintér, Sípos, Hoffer, illetve Gyuricza, Zombori B., Nagy. Somogytarnóca ifi—Fonyód ifi 2:1 Novák József MARCALI LATINCA— LÁBOD 7:1 (2:1) Lábod, 100 néző. Vezette: Ducsai. Marcali: Győrfi — Horváth (To- masovszky), Berta, Harmath, Mi­ka, Vadászi, Kulcsár, Halász, Koz­ma, Borsfái, Szukics, Bita. Edző: Borsfái Géza. Lábod: Boróczi Dobos (Kosch), Kovács, Iván n., Tibál, Horgas (Dorogi), Németh, Füiöp, Lieber, Iván I., Nemes. Edző: Ilosfai László. Jó iramú, változatos mérkő­zésen az első félidőben 1 :l-es állásnál a hazaiak öngólt rúg­tak, s ez megzavarta soraikat. A második félidő alapján nagy j Góllövők: Bita (5), Borsfái, Kovács (öngól), illetve Iván I. Jók: Kozma, Bita. A hazai csa­patban senkit sem lehet * ki­emelni. Lábod ifi—Marcali L. ifi 5:3 Tóth Sándor NAGYATÁD— BALATONLELLE 3:0 (3:0) Balatonlelle, 400 néző. Ve­zette: Szerecz. Nagyatád: Zsobrák — Varga. Kömpf, Horváth, Ivisdeák, Fodor, Oláh, Gotwald (Ilics), Balogh. Brezovszki, Segesdi. Edző: Szabó Pál. Balatonlelle: Kollár (Szűcs) — Bolla (Csizmadia), Kenéz, Brun­ner, Kovács, Rácz, Vass, Bakos. Riba, Szabó, AnUrosovitcs. Edző: Cser László. Sokat bizonytalankodott a hazai védelem, s a rutinosabb vendégcsapat már az első fél­órában megszerzett 3 góljával bebiztosította győzelmét. A második félidőben kiegyensú­lyozott játék folyt. Góllövők: Segesdi (2), Gotwald. Jók: Zsobrák, Kömpf, Oláh, Seges­di, illetve Bakos, Riba, Szabó. Balatonlelle ifi—Nagyatád ifi 0:0 Hajas Gyula JUTA—CSURGÓ 5:1 (2:0) Juta, 300 néző. Vezette: Hor­váth I. L­Juta: Siszler — Tompa, Csonka, Hegedűs, Bíró I., Decsi (Báli), Stágl, Balázs, Eli!, Göncz (Bíró Gy.), Landek. Edző: Göncz Ist­ván. Csurgó: Jancsi — Kovács, Pintér, Hosszú, Polgár, Luka, Nagy, Dergecz, Mogyorósi, Pén­tek, Szabó, Edző: Jakab Sándor. Küzdelmes mérkőzés volt. Jól' játszott a hazai csapat, de a vártnál nehezebben szerezte meg végül is a megérdemelt győzelmét. Góllövők: Göncz (2), Landek, Ehl, Kovács (ön­gól), illetve Nagy 11-esből. Juta ifi—Csurgó ifi 5:2 Csekk László A megyei bajnokság állása; 1. N. Kinizsi 2 2 — — 9-1 4 2. M. Latinca 2 2 — 9-2 4 3. Kapoly 2 2 — — 6-1 4 4. Marcali SE 2 1 1 — 4-2 3 5. Taszár 2 1 1 — 2-1 3 6. Fonyód 2 1 — 1 5-3 2 7. Lengyeltóti 2 1 — 1 4-3 2 s. Barcs 2 1 — 1 5-5 2 K. H. Vasutas 2 1 — 1 5-5 2 10. N. Somogyi 2 1 — 1 2-2 2 11. S.-tarnóca 2 1 — 1 3-5 2 12. Juta 2 1 — 1 6-7 2 13. Babócsa 2 — — 2 3-7 — 14. Balatonlelle 2 — — ■ 2 1-5 — 15. Csurgó 2 — — 2 1-6 — 16. Lábod 2 — — 2 1-11 — Dunántúli tájak, dunántúli sikerek Megyénk egyik legszebb ki­állítóterme a nagyatádi új művelődési központban van. Méltó helyre került a város hagyományos fotókiállítása, a Dunántúli tájak, dunántúli emberek. A pályázat temati­kája kötött, mégis kötetlen­séggel kecsegtet. Hiszen em­bert és tájat egy földrajzi környezet karaktert teremtő keretében fényképezni igen hálás feladat. Mennyi minden megragadható benne! A vál­tozatlan és a változó: a Du­nántúl hangulatos történelmi öröksége és a napról napra formálódó élet. Azt hiszem, ez a szabad tematika tartja élet­ben a tárlatot, s ez tette lehe­tővé, hogy már negyedszer pályázzanak a fotósok a díja­kért és a kiállításért. Hatvannyolc szerzőtől 301 kép érkezett Nagyatádra. Ha csak a kiállított hetven­kilenc kép szerzőjének hova­tartozását nézzük, akkor is úgy nyugtázhatjuk; meglehe­tősen széles körben gyűrűzött a kiírás, szép számú somogyi fotós mellett még a Dunán­túltól messze eső vidékekről is érkeztek dunántúli »élmé­nyek". Erős középszint a jellemző, és meglehetősen változatos tematika, mind a tájfotókban, mind a portrékban és a kettő legnemesebb összekapcsolá­sában — mert mi kapcsolhat­ná méltóbban össze a tájat és az emert — a munka fo­lyamatában. Ügy vélem, a portrék adnak j többet, telje­sebbet. A táj­élményből so­kan még kizár­ják a várost, mintha az ur­bánus kör­nyezet külön egység lenne, csak a népte- len lankák, erdősorok lát­szanak hálás hangulathor­dozónak. Ép­pen Görbe Fe­renc bajai fo­tós Dunaúj- . város, Tanács­háza című ké­pe mutatja, hogy milyen eredeti módon lehet vallani a modern építé­szet formavi­lágának meg­örökítésével a városi környe­zetről. Ugyan- Gyeríyás László: Cigányiskola, csak szé­pen példázza ezt Péter János | fején a sisak, a magasba sze­Formák című fotója is vagy Nagy László lírai Őszi regge­le. Persze, hiba lenne kárhoz­tatni azokat, akik a dunántúli dombok, erdők' szerelmesei, különösen akkor, ha olyan fo­kon vallanak erről, mint Geh­eződő szempár árulkodik ar­ról, hogy a fotós egy építőt örökített meg igen érdekesen. Kevés ilyen indíttatású fotó van a kiállításon. Legföljebb Gyertyás László Cigányiskola című képét említhetjük még, hardt György budapesti fotós | mert nem a szokásos putrivi- Szekszárdi tája vagy Zsigri \ tágban, sárközeiben örökítette Oszkár Táj fákkal című fotó­ja. A munkaáb­rázolás szép példáját nyújt­ja I .Tóth Béla Kenyerünkért című képe. A kiállítás leg­jobb munkás­portréjának pedig Csonka Béla Irányító című fotóját tartom. Ha le­het így mon­dani: a nem hagyományos munkásábrá­zolás példája ez, a fiatalem­ber kezében ugyanis URH-s rádiókészülék a munkaesz­köz, feszült fi­gyelme, teljes koncentrációja a munkafo­lyamat izgal­mas részét áb­meg a gyerekekét, hanem, ha lehet így mondani: egy ne­mesebb jelen időben — az iskolapadban. A porlréíotósok szívesen közelednek a hagyományos, öreg arcokhoz, az év szántot­ta . barázdákból, a megfáradt szem párakból általában több olvasható ki. S itt érezzük hiányát legjobban annak a megkülönböztetésnek, hogy valaki csak lefényképez egy arcot vagy portréfotót alkot egy arcról. A legjobb egy életkép: Gilyán Sándor Somo­gyi gazda című fotója, külö­nösen jól jellemző kompozí­ciója érdemes a figyelemre, hasonlóképpen egy másik ké­pe, a Kerek Fcrkó, s mellette •Gyertyás Idős párját. Kovács László Portréját és dr. Nemes László Köszöntőjét említjük. Végül egy megkapó intelli­genciájú. nagy harmóniaér­zékről árulkodó fotót idéz­zünk fel: Szántó András Szé­kesfehérvár című képét. Csak egy szobor látható — külö­nös fényhatásban áll. de a kép felfogása, kompozíciója egy város szimbólumává avatja. Csonka Béla: Irányító. rázol ja, és T. T. Latinra Sándor Kupa repülőmodelle*ő-verseny 61 induló a második napon Miinich Gyula (MHSZ, Kaposvár) a start előtt egy utolsó ellenőrzést tart. A kaposújlaki repülőtéren1 vasárnap folytatódott a La­tinén Sándor Kupa repülőmo- deliező-verseny. A második napon A/2 vitorlázómodellek vetélkedőjére került sor. A szombati 16 induló után va­sárnap feltűnően sokan. 61-en rajtoltak, közöttük a többszö­rös VB-csapattag, Vörös End­re, az MHSZ szegedi verseny­zője és az ugyancsak VB-tag Kutrucz Tibor, az MHSZ tata­bányai versenyzője. A tavalyi győztes Pálfi István is rajthoz állt. A somogyiakat 14 versenyző képviselte. Az első tiz közé azonban csak Tóth Istvánnak (MHSZ, Kaposvár) sikerült be­kerülnie 1121 ponttal. A szakértők szerint »jó tak­tikát kívánó idő« íogadta a versenyzőket. A győzelmet Szvacsek Ferenc, az MHSZ pécsi versenyzője szerezte meg 1260 ponttal- Az első 10 helyen végzett versenyzők i pontjainak száma 1000 fölött I volt. A verseny első 10 helyezett- j je: 1. Szvacsek Ferenc (MHSZ, | Pécs) 1260 pont, 2. Pálfi István j (MHSZ, Szeged) 1250, 3. Bebe- si István (MHSZ, Tatabánya) 1230, 4. Horják József (MHSZ, Ajka) 1229, 5. Kovács István (MHSZ, Zalaegerszeg) 1173, 6 Vörös Endre (MHSZ, Szeged) 1133, 7. Varga Antal (MHSZ Győr) 1128, 8. Kutrucz Tibor (MHSZ, Tatabánya) 1127, 9 Tóth István (MHSZ. Kapos­vár) 1121. 10. Fülöp László (MHSZ, Ajka) 1115. K aposvár új lakótelepén j és a város területén | szétszórt lakótömbök­ben nem az összkomfortos la­kások, nem a házak mellé épült garázsokban és az ud­varokban parkoló autók ra­gadják meg a látogató figyel­mét elsősorban, hanem a sok szép gyermek. Ott játszadoz­nak — önfeledt zsivajjal — a házak körül, késő délutáni amikor többnyire már az egész család otthon van, és s I nagymamák kiülnek a padok- I ra a lépcsőház előtt. Elidegenedés elleni harcun- ; kát szolgálja mindaz, ami az embereket közelebb hozza í egymáshoz, összekapcsolja és i együttes tevékenységre kész- j teti. Ilyen a közös művelődés j is a maga sokféleségében. A ; művelődés olyan tényező, amely átformál bennünket, felfokozza jó tulajdonságain­kat. Sokszorosan hat és a fo­lyamatot felgyorsítja, ha ez közösségben történik. Mivel az emberek a munka utáni pihenést már nem szí­vesen szakítják meg az elme- néssel hazulról, érdemes ki­vinni a közművelődés erre alkalmas formáit a lakótele­pekre, az egyes háztömbökbe, a közösség kellős közepébe! Ilyen alkalmas formának tar­tom a hobby-klubot, a Kapos­vár környéke vagy a megye történetével foglalkozó honis­mereti társaság létrehozását. Bizonyára vonzóak volnának a Balaton földrajzáról, törté- j netéről, gazdasági életéről, művészetéről s?:óló sokoldalú I megbeszélések is, ahol szak­emberek előadását a részve­vők is kiegészíthetnék a saját tapasztalataikból. Orvosi, egészségügyi beszélgetések szervezhetők megelőző, felvi­lágosító célzattal, például idénybetegségek előtt. Milyen hálásan fogadnák a lakók például a kisgyermekeik be­tegápolásáról való bemutatót szakképzett ápolónőtől, ugyanakkor az egészséges életmódról gyermekszakor­vostól hallanának előadást és gyermekpszichológustól gyer­mekeik szellemi fejlődéséről, neveléséről. Kívánatos, hogy a megyei vagy a városi könyvtár szakemberei is láto­gassanak el a háztömbökbe, s azt a szép és értékes tevé­kenységet, amelyet például a megyei könyvtár gyermek- részlege végez, honosítsák meg a lakótelepeken is. Jogosan veti föl bárki: Hol lehet ezt megcsinálni a lakó- i tömbön belül? Honnan te­remtsük hozzá elő a anyagi eszközöket? Szükséges, hogy ( a tervezők a jövőben ezeket a társasházakat, szövetkezet, j illetve tanácsi háztömböket, lakótelepeket egy-egy kultu- \ rális helyiséggel együtt ter- j vezzék meg, s ezek így épül­jenek fel. Nevezzük ezt akár klubszobának, akár másnak, az a fontos, hogy benne kö­rülbelül 50 személy férjen el egyszerre, és ez legyen a la­kótelepi közművelődésnek az alapja. A lakóházak közvetlen közelében levő középületek­ben, például iskolákban is hi- j zonyára szívesen adnak helyet i a működéshez. A másik kérdés: Kik mű-1 ködtetnék mindezt? Kik töl- ! tik meg kellő tartalommal?! Maguk a lakók gondoskodna- j nak erről elsősorban, hiszen j önművelésről van szó, a szer-; vezeti formákat is ők hozzák j létre — saját igényeik szerint, | saját lehetőségeik és megfon- j tolásaik alapján. A tavasszal j a Hazafias Népfront kezde- [ ményezésére ezekben a ház- tömbökben is bizottságokat választottak, amelyekhez a la- I kök ügyes-bajos dolgaikban J fordulhatnak. E bizottságok tagjai a közösség érdekében I [ szívesen tevékenykedő embe- I j rek, ők vezethetik a szórakoz- j j va kulturálódás irányában j megnyilatkozó igényeket a j megvalósításhoz. .Embertársaik bizalma, a j városi tanáccsal való kapcso- ( latuk és a Hazafias Népfront I támogatása megteremti a szó- ! cialista humánum érdekében j végzett munka sikerét. Az összejövetelek vezetői terme- | szetesen a lakók közül kerül- t nek ki, és ha szükség van rá. J esetenként szívesen állnak rendelkezésre a városban levő intézmények szakemberei is egyes érdekes kérdések ismer­tetésére, megvitatására. Ezzel már azt is érzékeltettük, hogy a közös művelődés egy nagy összefogás eredménye. Az előbbiekből érthető, hogy a közös művelődés akkor éri el célját, ha 'ártalmában és módszereiben érdekes, ha a részvevőket érdekeltté le- j szik ebben a folyamatban. Ezt ! szolgálja az a módszer is, | hogy valamely témát sokolda-1 lúan világítsunk meg. Nem­csak a különböző szakembe­rek,. (nőgyógyász, szakápolónő, gyermekszakorvos, gyermek­pszichológus) egyidejű isme­retterjesztése teszi ezt a mód­szert komplex jellegűvé, ha­nem a jelen levő édesanyák, édesapák sokféle tapasztalatá­nak felszínre • kerülése is. Mindenkinek, aki embertár­saival foglalkozik, türelem és tapintat legyen a jelszava! így van ez a közművelődésben is. A kis csoportokban sokféle ember vesz részt a rendezvé­nyeken. Valamikor a hallga­tók nagy számával mértük a művelődés sikerét. Ez külsőd­leges, formális és félrevezető volt, nem adott igaz képet a műveltség növekedéséről. Sc-kkal helyesebb, eredménye­sebb lenne ez a tevékenység a lakótelepi közös művelődési formákban is a kis létszámú csoportokkal. V égül meg kell valósíta­ni, hogy szervezetileg kellően szabad és még­is összefogott legyen a lakó­telepi közös művelődés. Sza­bad, mert bárki részt vehet bármelyik formájában, kedve, ideje szerint — nincs semmi­féle megkötés e tekintetbén. Összefogott, mert közös Cél tudata hatja át a részt vevő lakókat, a megszervezőket' és a közreműködő szakembere­ket. S ez a tudat indítja őket arra, hogy minden akadályt elhárítsanak a működés útjá- ból. Török Lehet közművelődési szakiéi ügyel« PT»V Somogyi Népíap

Next

/
Oldalképek
Tartalom