Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-27 / 199. szám

Négy csapat győzött idegenben a megyei bajnokságban

TASZÁR—NAGYATÁDI SOMOGYI 2:1 (1:0)

Nagyatád, 100 néző. Vezette: Bálint.

Taszár: Vük — Varga, Berena, Magyar, Ernyes, Vígh, Vágvölgyi, Gcrbán, Nagy, Tóth, Máté. Edző: Balatoni- Sándor. Nagyatád: En- zsöl — Gitzinger, Mátlié, Turnár. Papp, Lados (Nagy), Fehér, Sándor, Scrczig, Götze, Bere. Edző: Oláh Ferenc.

Két ellentétes félidőt látha ■ tolt a hazai közönség. Az első félidőben az atádiak szinte egy kapura játszottak, sok gólhelyzetet hagytak ki. A második félidőre följavult a vendégcsapat; két gyors ellentámadása biztos győzelmet jelentett számukra. Góllövők: Vágvölgyi (2), illetve Götze. Kiállítva: Máthé, 87. perc- Jók: Vágvölgyi, ill. Giczinger.

Taszár ifi— N. Somogyi ifi 2:1

Varja Tibor

MARCALI SE—BARCS 4:2

(2:0)

Marcali, 500 néző. Vezette: Zs alakó.

Marcali: Bartha (Király) — Dtik- ler, Ható I., Beck, Kiss, Rigó; Donja (Kovács), Izsák, szántó. Pék, Ható II. Edző: Bősz Adám. Barcs: Piros — Kiss, Winkler, Gölöncsér, Börcsök, Tóth, Hoffer, Gyergyák (Takács), Gulyás. Fábián (Göcsei), Porrogi. Edző: Mayer György.

A színvonalas, jó iramú mérkőzésen a hazaiak a második félidő közepéig fölényben játszottak, a barcsiak csak Rigó sérülése után vették át a kezdeményezést. A marcaliak 0:0 állásnál még egy liest is elhibáztak. Sportszerű mérkőzés, jó játékvezetés. Góllövők: Szántó (3), Ható II., illetve Winkler, Gulyás. Jók Dukler, Ható I., Izsák, Szántó illetve Tóth, Hoffer, Gyergyák

Marcali SE ifi— Barcs ifi 4:1 j

Bősz Adám |

LENGYELTÓTI— BABÓCSA 3:0 (2:0)

Lengyeltóti, 200 néző. Vezette: Perger.

Lengyeltóti: Benkfl — Hollósi, Smida. Tóth (Hosszú), Kesztyűs, Riba, Mátyás (Komócsin), Sándor, Oszlánszki. Szálai, Koller. Edző: Csordás László. Babócsa: Vukman — Luczek, Balogh, Kerényi, Ju- rinkovits, Vidák, Arany, Kalló, Klampauer, Takács, Orsós. Edző: Vukman László.

A sportszerű találkozón végig a hazaiak irányítottak, a vendégek csak szórványos ellentámadással próbálkoztak. A második félidőben erősen feljavult hazai csapat kapujához szegezte ellenfelét. Az eredmény a vendégekre nézve hízelgő. Góllövők: Mátyás, Ősz-I védelmi és kapushibákból

ilyen arányban is megérdemelten szenvedtek vereségetlánszki, Komócsin. Jók: az egész hazai csapat, illetve Arany, Luczek, Orsós.

Lengyeltóti ifi—Babócsa ifi 1:0

Dr. Körtncndy István

KAPOLY—K. H. VASÜT 2:1 (1:1)

Kaposvár, 100 néző. Vezette: Tardi.

Kapoly; Fekete — Bán, Tillin- ger, Pordan, Szöcs, Szabás, Kovács (Gara), Szabó, Puha, Schnur, Lerch (Gazdig). Edző: Kétszeri Ferenc. Vasút: Okos (Szalai) — Marosi, Takács, Méreg, Steiler, Finota, Tóth I. (Tóth II.), Tallián, Hegyi, Kelemen, Törzsök. Edző: Barta Lajos.

Érdekes és változatos mérkőzést hozott a találkozó. Mindkét kapu többször forgott veszélyben- A csatárok azonban rendre kihagyták helyzeteiket, mígnem a befejezés előtt 4 perccel egy öngól megpecsételte a vasutasok sorsát. Góllövők: Schnur, Steller (öngól), illetve Hegyi.

Simon Ferenc

SOMOGYTARNÓCA— FONYÓD 3:1 (2:1)

Somogytarnóca, 200 néző. Vezette: Fenyvesi.

Somogytarnóca: Kótai — Ben- csik, Pintér, Farkas, Kovács, Novak, Nagy (Nemes), Fábián (Boros), Sipos, Hoffer, Mohácsi. Edző: Bolhói Ferenc. Fonyód: Fenyvesi — Sipos, Gyuricza, Horváth, Vccsera I., Zombori B., Zombori J. (Farkas), Tavaszi, Nagy, Mar- | kovits, Varga (Buries). Edző: dr. Vida János.

A tarnócaiak jól játszottak és végig támadtak,. A helyzetek alapján akár nagyobb arányban is győzhettek volna. Góllövők: Sipos (2), Pintér, illetve Tavaszi. Jók: Bencsik, Pintér, Sípos, Hoffer, illetve Gyuricza, Zombori B., Nagy.

Somogytarnóca ifi—Fonyód ifi 2:1

Novák József

MARCALI LATINCA— LÁBOD 7:1 (2:1)

Lábod, 100 néző. Vezette: Ducsai.

Marcali: Győrfi — Horváth (To- masovszky), Berta, Harmath, Mika, Vadászi, Kulcsár, Halász, Kozma, Borsfái, Szukics, Bita. Edző: Borsfái Géza. Lábod: Boróczi Dobos (Kosch), Kovács, Iván n., Tibál, Horgas (Dorogi), Németh, Füiöp, Lieber, Iván I., Nemes. Edző: Ilosfai László.

Jó iramú, változatos mérkőzésen az első félidőben 1 :l-es állásnál a hazaiak öngólt rúgtak, s ez megzavarta soraikat. A második félidő alapján nagy j

Góllövők: Bita (5), Borsfái, Kovács (öngól), illetve Iván I. Jók: Kozma, Bita. A hazai csapatban senkit sem lehet * kiemelni.

Lábod ifi—Marcali L. ifi 5:3

Tóth Sándor

NAGYATÁD—

BALATONLELLE 3:0 (3:0)

Balatonlelle, 400 néző. Vezette: Szerecz.

Nagyatád: Zsobrák — Varga. Kömpf, Horváth, Ivisdeák, Fodor, Oláh, Gotwald (Ilics), Balogh. Brezovszki, Segesdi. Edző: Szabó Pál. Balatonlelle: Kollár (Szűcs) — Bolla (Csizmadia), Kenéz, Brunner, Kovács, Rácz, Vass, Bakos. Riba, Szabó, AnUrosovitcs. Edző: Cser László.

Sokat bizonytalankodott a hazai védelem, s a rutinosabb vendégcsapat már az első félórában megszerzett 3 góljával bebiztosította győzelmét. A második félidőben kiegyensúlyozott játék folyt. Góllövők: Segesdi (2), Gotwald. Jók: Zsobrák, Kömpf, Oláh, Segesdi, illetve Bakos, Riba, Szabó.

Balatonlelle ifi—Nagyatád ifi 0:0

Hajas Gyula

JUTA—CSURGÓ 5:1 (2:0)

Juta, 300 néző. Vezette: Horváth I. LJuta: Siszler — Tompa, Csonka, Hegedűs, Bíró I., Decsi (Báli), Stágl, Balázs, Eli!, Göncz (Bíró Gy.), Landek. Edző: Göncz István. Csurgó: Jancsi — Kovács, Pintér, Hosszú, Polgár, Luka, Nagy, Dergecz, Mogyorósi, Péntek, Szabó, Edző: Jakab Sándor.

Küzdelmes mérkőzés volt. Jól' játszott a hazai csapat, de a vártnál nehezebben szerezte meg végül is a megérdemelt győzelmét. Góllövők: Göncz (2), Landek, Ehl, Kovács (öngól), illetve Nagy 11-esből.

Juta ifi—Csurgó ifi 5:2

Csekk László

A megyei bajnokság állása;

1.

N. Kinizsi

2

2

—

—

9-1

4

2.

M. Latinca

2

2

—

9-2

4

3.

Kapoly

2

2

—

—

6-1

4

4.

Marcali SE

2

1

1

—

4-2

3

5.

Taszár

2

1

1

—

2-1

3

6.

Fonyód

2

1

—

1

5-3

2

7.

Lengyeltóti

2

1

—

1

4-3

2

s.

Barcs

2

1

—

1

5-5

2

K. H. Vasutas

2

1

—

1

5-5

2

10.

N. Somogyi

2

1

—

1

2-2

2

11.

S.-tarnóca

2

1

—

1

3-5

2

12.

Juta

2

1

—

1

6-7

2

13.

Babócsa

2

—

—

2

3-7

—

14.

Balatonlelle

2

—

—

■ 2

1-5

—

15.

Csurgó

2

—

—

2

1-6

—

16.

Lábod

2

—

—

2

1-11

—

Dunántúli tájak, dunántúli sikerek

Megyénk egyik legszebb kiállítóterme a nagyatádi új művelődési központban van. Méltó helyre került a város hagyományos fotókiállítása, a Dunántúli tájak, dunántúli emberek. A pályázat tematikája kötött, mégis kötetlenséggel kecsegtet. Hiszen embert és tájat egy földrajzi környezet karaktert teremtő keretében fényképezni igen hálás feladat. Mennyi minden megragadható benne! A változatlan és a változó: a Dunántúl hangulatos történelmi öröksége és a napról napra formálódó élet. Azt hiszem, ez a szabad tematika tartja életben a tárlatot, s ez tette lehetővé, hogy már negyedszer pályázzanak a fotósok a díjakért és a kiállításért.

Hatvannyolc szerzőtől 301 kép érkezett Nagyatádra.

Ha csak a kiállított hetvenkilenc kép szerzőjének hovatartozását nézzük, akkor is úgy nyugtázhatjuk; meglehetősen széles körben gyűrűzött a kiírás, szép számú somogyi fotós mellett még a Dunántúltól messze eső vidékekről is érkeztek dunántúli »élmények".

Erős középszint a jellemző, és meglehetősen változatos tematika, mind a tájfotókban, mind a portrékban és a kettő legnemesebb összekapcsolásában — mert mi kapcsolhatná méltóbban össze a tájat és az emert — a munka folyamatában.

Ügy vélem, a portrék adnak j

többet, teljesebbet. A tájélményből sokan még kizárják a várost, mintha az urbánus környezet külön egység lenne, csak a népte- len lankák, erdősorok látszanak hálás hangulathordozónak. Éppen Görbe Ferenc bajai fotós Dunaúj- . város, Tanácsháza című képe mutatja, hogy milyen eredeti módon lehet vallani a modern építészet formavilágának megörökítésével a városi környezetről. Ugyan- Gyeríyás László: Cigányiskola, csak szépen példázza ezt Péter János | fején a sisak, a magasba szeFormák című fotója is vagy Nagy László lírai Őszi reggele. Persze, hiba lenne kárhoztatni azokat, akik a dunántúli dombok, erdők' szerelmesei, különösen akkor, ha olyan fokon vallanak erről, mint Geheződő szempár árulkodik arról, hogy a fotós egy építőt örökített meg igen érdekesen.

Kevés ilyen indíttatású fotó van a kiállításon. Legföljebb Gyertyás László Cigányiskola című képét említhetjük még,

hardt György budapesti fotós | mert nem a szokásos putrivi- Szekszárdi tája vagy Zsigri \ tágban, sárközeiben örökítette

Oszkár Táj fákkal című fotója.

A munkaábrázolás szép példáját nyújtja I .Tóth Béla Kenyerünkért című képe. A kiállítás legjobb munkásportréjának pedig Csonka Béla Irányító című fotóját tartom. Ha lehet így mondani: a nem hagyományos munkásábrázolás példája ez, a fiatalember kezében ugyanis URH-s rádiókészülék a munkaeszköz, feszült figyelme, teljes koncentrációja a munkafolyamat izgalmas részét ábmeg a gyerekekét, hanem, ha lehet így mondani: egy nemesebb jelen időben — az iskolapadban.

A porlréíotósok szívesen közelednek a hagyományos, öreg arcokhoz, az év szántotta . barázdákból, a megfáradt szem párakból általában több olvasható ki. S itt érezzük hiányát legjobban annak a megkülönböztetésnek, hogy valaki csak lefényképez egy arcot vagy portréfotót alkot egy arcról. A legjobb egy életkép: Gilyán Sándor Somogyi gazda című fotója, különösen jól jellemző kompozíciója érdemes a figyelemre, hasonlóképpen egy másik képe, a Kerek Fcrkó, s mellette •Gyertyás Idős párját. Kovács László Portréját és dr. Nemes László Köszöntőjét említjük.

Végül egy megkapó intelligenciájú. nagy harmóniaérzékről árulkodó fotót idézzünk fel: Szántó András Székesfehérvár című képét. Csak egy szobor látható — különös fényhatásban áll. de a kép felfogása, kompozíciója egy város szimbólumává avatja.

Csonka Béla: Irányító.

rázol ja, és

T. T.

Latinra Sándor Kupa repülőmodelle*ő-verseny

61 induló a második napon

Miinich Gyula (MHSZ, Kaposvár) a start előtt egy utolsó ellenőrzést tart.

A kaposújlaki repülőtéren1 vasárnap folytatódott a Latinén Sándor Kupa repülőmo- deliező-verseny. A második napon A/2 vitorlázómodellek vetélkedőjére került sor. A szombati 16 induló után vasárnap feltűnően sokan. 61-en rajtoltak, közöttük a többszörös VB-csapattag, Vörös Endre, az MHSZ szegedi versenyzője és az ugyancsak VB-tag Kutrucz Tibor, az MHSZ tatabányai versenyzője. A tavalyi győztes Pálfi István is rajthoz állt.

A somogyiakat 14 versenyző képviselte. Az első tiz közé azonban csak Tóth Istvánnak (MHSZ, Kaposvár) sikerült bekerülnie 1121 ponttal.

A szakértők szerint »jó taktikát kívánó idő« íogadta a

versenyzőket. A győzelmet Szvacsek Ferenc, az MHSZ pécsi versenyzője szerezte meg 1260 ponttal- Az első 10 helyen végzett versenyzők i pontjainak száma 1000 fölött I volt.

A verseny első 10 helyezett- j je: 1. Szvacsek Ferenc (MHSZ, | Pécs) 1260 pont, 2. Pálfi István j (MHSZ, Szeged) 1250, 3. Bebe- si István (MHSZ, Tatabánya) 1230, 4. Horják József (MHSZ, Ajka) 1229, 5. Kovács István (MHSZ, Zalaegerszeg) 1173, 6 Vörös Endre (MHSZ, Szeged) 1133, 7. Varga Antal (MHSZ Győr) 1128, 8. Kutrucz Tibor (MHSZ, Tatabánya) 1127, 9

Tóth István (MHSZ. Kaposvár) 1121. 10. Fülöp László

(MHSZ, Ajka) 1115.

K

aposvár új lakótelepén j és a város területén | szétszórt lakótömbökben nem az összkomfortos lakások, nem a házak mellé épült garázsokban és az udvarokban parkoló autók ragadják meg a látogató figyelmét elsősorban, hanem a sok szép gyermek. Ott játszadoznak — önfeledt zsivajjal — a házak körül, késő délutáni amikor többnyire már az egész család otthon van, és s I nagymamák kiülnek a padok- I ra a lépcsőház előtt.

Elidegenedés elleni harcun- ; kát szolgálja mindaz, ami az embereket közelebb hozza í egymáshoz, összekapcsolja és i együttes tevékenységre kész- j teti. Ilyen a közös művelődés j is a maga sokféleségében. A ; művelődés olyan tényező, amely átformál bennünket, felfokozza jó tulajdonságainkat. Sokszorosan hat és a folyamatot felgyorsítja, ha ez közösségben történik.

Mivel az emberek a munka utáni pihenést már nem szívesen szakítják meg az elme- néssel hazulról, érdemes kivinni a közművelődés erre alkalmas formáit a lakótelepekre, az egyes háztömbökbe, a közösség kellős közepébe! Ilyen alkalmas formának tartom a hobby-klubot, a Kaposvár környéke vagy a megye történetével foglalkozó honismereti társaság létrehozását. Bizonyára vonzóak volnának a Balaton földrajzáról, törté- j netéről, gazdasági életéről, művészetéről s?:óló sokoldalú I megbeszélések is, ahol szakemberek előadását a részvevők is kiegészíthetnék a saját tapasztalataikból. Orvosi,

egészségügyi beszélgetések szervezhetők megelőző, felvilágosító célzattal, például idénybetegségek előtt. Milyen hálásan fogadnák a lakók például a kisgyermekeik betegápolásáról való bemutatót szakképzett ápolónőtől,

ugyanakkor az egészséges életmódról gyermekszakorvostól hallanának előadást és gyermekpszichológustól gyermekeik szellemi fejlődéséről, neveléséről. Kívánatos, hogy a megyei vagy a városi könyvtár szakemberei is látogassanak el a háztömbökbe, s azt a szép és értékes tevékenységet, amelyet például a megyei könyvtár gyermek- részlege végez, honosítsák meg a lakótelepeken is.

Jogosan veti föl bárki: Hol lehet ezt megcsinálni a lakó- i tömbön belül? Honnan teremtsük hozzá elő a anyagi eszközöket? Szükséges, hogy ( a tervezők a jövőben ezeket a társasházakat, szövetkezet, j illetve tanácsi háztömböket, lakótelepeket egy-egy kultu- \ rális helyiséggel együtt ter- j vezzék meg, s ezek így épüljenek fel. Nevezzük ezt akár klubszobának, akár másnak, az a fontos, hogy benne körülbelül 50 személy férjen el egyszerre, és ez legyen a lakótelepi közművelődésnek az alapja. A lakóházak közvetlen közelében levő középületekben, például iskolákban is hi- j zonyára szívesen adnak helyet i a működéshez.

A másik kérdés: Kik mű-1 ködtetnék mindezt? Kik töl- ! tik meg kellő tartalommal?! Maguk a lakók gondoskodna- j nak erről elsősorban, hiszen j önművelésről van szó, a szer-; vezeti formákat is ők hozzák j létre — saját igényeik szerint, | saját lehetőségeik és megfon- j tolásaik alapján. A tavasszal j a Hazafias Népfront kezde- [ ményezésére ezekben a ház- tömbökben is bizottságokat választottak, amelyekhez a la- I kök ügyes-bajos dolgaikban J fordulhatnak. E bizottságok tagjai a közösség érdekében I [ szívesen tevékenykedő embe- I j rek, ők vezethetik a szórakoz- j j va kulturálódás irányában j megnyilatkozó igényeket a j megvalósításhoz.

.Embertársaik bizalma, a j városi tanáccsal való kapcso- ( latuk és a Hazafias Népfront I támogatása megteremti a szó- ! cialista humánum érdekében j végzett munka sikerét. Az összejövetelek vezetői terme- | szetesen a lakók közül kerül- t nek ki, és ha szükség van rá. J esetenként szívesen állnak rendelkezésre a városban levő intézmények szakemberei is egyes érdekes kérdések ismertetésére, megvitatására. Ezzel már azt is érzékeltettük, hogy a közös művelődés egy nagy összefogás eredménye.

Az előbbiekből érthető, hogy a közös művelődés akkor éri el célját, ha 'ártalmában és módszereiben érdekes, ha a részvevőket érdekeltté le- j szik ebben a folyamatban. Ezt ! szolgálja az a módszer is, | hogy valamely témát sokolda-1

lúan világítsunk meg. Nemcsak a különböző szakemberek,. (nőgyógyász, szakápolónő, gyermekszakorvos, gyermekpszichológus) egyidejű ismeretterjesztése teszi ezt a módszert komplex jellegűvé, hanem a jelen levő édesanyák, édesapák sokféle tapasztalatának felszínre • kerülése is.

Mindenkinek, aki embertársaival foglalkozik, türelem és tapintat legyen a jelszava! így van ez a közművelődésben is. A kis csoportokban sokféle ember vesz részt a rendezvényeken. Valamikor a hallgatók nagy számával mértük a művelődés sikerét. Ez külsődleges, formális és félrevezető volt, nem adott igaz képet a műveltség növekedéséről.

Sc-kkal helyesebb, eredményesebb lenne ez a tevékenység a lakótelepi közös művelődési formákban is a kis létszámú csoportokkal.

V

égül meg kell valósítani, hogy szervezetileg kellően szabad és mégis összefogott legyen a lakótelepi közös művelődés. Szabad, mert bárki részt vehet bármelyik formájában, kedve, ideje szerint — nincs semmiféle megkötés e tekintetbén. Összefogott, mert közös Cél tudata hatja át a részt vevő lakókat, a megszervezőket' és a közreműködő szakembereket. S ez a tudat indítja őket arra, hogy minden akadályt elhárítsanak a működés útjá- ból.

Török Lehet

közművelődési szakiéi ügyel«

PT»V

Somogyi Népíap