Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-17 / 192. szám

V * KaposMf 1974. Vili. 17. ^ A SOMOGYI NÉPLAP MELLÉKLETE 1 legöregebb húz nyolc éves Hirtelen felnőtt városrész A zöldövezet megfizethetetlen Gazdag ünnepi program várja a kaposváriakat Ez idén kettes, sőt a sza­badszombatosok részére hár­mas ünnep lesz alkotmányunk ünnepe, amelyre már napok óla folyik a készülődés a me­gyeszékhelyen is. Fellobogó­zott házak, díszes kirakatok, ünnepi forgatag várja augusz­tus 20-át. Az ünnepségek tulajdon­képpen már a mai napon megkezdődnek. Szombaton délelőtt 9 órakor a toponári és a kaposfüredi termelő- szövetkezetekben munkás­paraszt' találkozókra kerül sor. Az üzérnek dolgozóinak látogatását még aznap viszo­nozzák a tesz-ek.. mert a ta­lálkozó délután 14.30 órakor a Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyárában ér majd véget, ahol dr. Kanyar Jó­zsef, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának elnöke mond ünnepi beszédet. Felszabadulásunk ünnepe — és ez már hagyomány — évről évre a vidámság jegyé­ben zajlik. Ennek szellemé­ben állította össze a Hazafias Népfront Somogy megyei és Kaposvár Városi Bizottsága az ünnepek kulturális- és soort programiát: 19-én és ?n-ána centenáriumi tcseri) nark. valamint a Tokaji és a Gombás-desedai parkerdő fo­gadja a kirándulni vágyókat. I Mind a Cseri-parkban, minu a parkerdőkbe az ünnepek alatt különjáratú autóbuszok szállítják az utasokat. A parkerdőkben »szabad-prog­ram« alakítható ki. amelybe belefér az erdei tornapályák kipróbálása, avagy akár a szalonnasütés is. A Somogy megyei Vendég­látóipari Vállalat alkalmi pavilonjai mindenütt gondos­kodnak ételről, hűsítő italról. Augusztus 20-án a Kapos­vári Városi Tanács fúvós­zenekara reggeli zehés éb­resztőiével- kezdődik áz. ünne­pi műsor. Délután a Cseri­park szabadtéri színpada biz­tosít a gyermekeknek és fel­nőtteknek egyaránt élvezetes programot. 15 órakor, kezdődik a gyer­mek-műsor. roelvnek kereté­ben a »Bimbi-Rambi-Biz.su« bohóchárma.s fogja; megnövel­tetni a pvermekekét. s várha­tóan a felnőtteket is. 16.30 órakor változik a színpad műsora. Ekkor a nép­tánc, az ének és á zene veszi át a pódiumot. A rendezők színes. érdekes, változatos műsort igyekeznek összeállí­tani. Ennek keretében fellép a mosdó,si népiegyüttes, a tás­kái férfi- és a holládi Me­nyecske kórus. A csombárdi Balogh Flórián és fia fürulya­I ...««.kettőse is sokak ér- I deklődésére tarthat számot. 1 Felsorolásunk nem is teljes, hisz jó két órás programot ígér a szabadtéri színpad mű­sora. Az már hagyomány, hogy a hivatalos műsor befejeztével a színpad és környéke a sza­badtéri tánc színterévé vál­tozik. A tervek szerint egy tánczenekar két órán át húz­za, illetve penget; majd a talpalavalót. A sportot kedvelőknek is bőséges lesz a választék. Az ünnep terjedelmes sportmű­sorát másutt teljes részletes­séggel közöljük, abban ki-ki megtalálhatja kedvenc sport­ágát. Többek között pályára lépnek a tekéző öregfiúk., a hagyományok kispályás lab­darúgó Alkotmány Kupában a kaposváriak szombathelyi és r székesfehérvári ellenfele­ket fogadnak 19-én és 20-án, Ugyancsak 20-án kerül sor a | nemzetközi motocross ver- I seriyre. amelyen ez akalom- mal a magyar junior bainok- jelöltek mellett szovjet, ju­goszláv és osztrák motorosok is rajthoz állnak. A kulturális- és sportese­ményekre induló különjára­tok autóbuszmenetrendjét la­punkban már közöltük. Hozzászólás cikkünkhöz A Latinca Tsz vette át a bezárt pavilont A lap augusztus 3-i kapos­vári mellékletében cikk jelent meg Egy tsz-pavilonnal keve­sebb címmel, amely a Vásár- csarnok helyzetét vizsgálta. Szeretném kifejteni a vélemé­nyemet a tisztánlátás érdeké­ben!, mivel a kaposvári járás érdekelt a megyeszékhely ellátásában, a cikkben pedig éppen az egyik szövetkeze­tünkről veit szó. * Helyesnek tartottuk volna, ha a vásárcsarnok vezetőjén, valamint Fűzi Istvánon kívül a közvetlen érdekeltek — mint a járási szervek képvi­selői, a mernyei tsz, a ka- posvár—kaposmérői Latinca Tsz vezetői — is elmondhat­ták volna véleményüket. Ak­kor a szóban forgó üzletben hosszú évek óta vásárlók, va­lamint az olvasók is ponto­sabb tájékoztatást kaphattak volna. A mernyei tsz már tavaly óta foglalkozott azzal a gon­dolattal, hogy megszünteti ezt az ágzatot. elsősorban az aka*- dozó önellátás, valamint á szövetkezet nehéz gazdasági helyzete miatt. Az utóbbi és más okok miatt nem volt elég munkáskéz a kertészetben, csökkenteni kellett a korábbi területet is. így aztán a saját termelés az üzlet forgalmá­nak mintegy hat-tíz százalé­kát fedezte csak. így hogyan szolgálta ki a vevőit »köz- megelégedésre«?! A tsz veze­tői megállapították, hogy olyan forrásokból szerezte be a7 árut a pavilon vezetője, «mélyeket már nem tudtak megfe'elően ellenőrizni. A tsz vezetői elhatározták, hogy nem tartják fenn tovább az üzletet, átadják a MÉK-nek. A járási vezetők úgy foglal­tak állást, hogy ez nem sze­rencsés. A Latinca Tsz-re gondoltak, hiszen nagyobb területen kertészkednek az egyesülés óta. Tóth Laios tsz elnök egy napot sem késleke­dett fölvette a kapcsolatot a mernyei szövetkezet veze­tőivel, s megállapodott az üzlet átvételében. Amikor az újságíró a vásár­csarnokban járt, a pavilon már nem a mennyeiek tulaj­donában volt. A' leltározás és átvétel természetesen időt vesz igénybe, a vásárlók így zárva találták az üzletet. Va­lóban kötelessége lett volna a mernyei tesz-nek, hogy a korábbi vevőket értesítse, mi­ért van zárva a pavilon, A Latinca Tsz átrendezi, bővíti az üzletet, ezért csak a napok­ban nyitja meg újra. Nemcsak a névtábla vál­tozik, hiszen az üzlet új gaz­dája nagyobb forgalmat ter­vez. A Latinca Tsz éppen ezért a régi, kisebb elárusító­helyén ezentúl tápszereket, ve­tőmagvakat árusít a háztáji kistermelőknek. A kaposvári járás tervei szerint újabb szövetkezet nyit pavilont jövőre a kavosvári 'vásárcsarnokban, a tárgyalá­sokat már megkezdtük a tiz­ekkel. A kaposvári vezetők­kel együtt azt is szorgalmaz­zuk. hogy minden városkör­nyéki tsz kapcsolódjon be az ellátásba. A régi nevén is­mert MÉK-nek is lehetősége lenne arra, hogy bővítse üz­lethálózatát: a vásárcsarnok­ban ugyanis egy üzletsor ke­vésbé fontos anyagokat, esz­közöket, kézi szerszámokat árusít, sokkal helyesebb vol­na. ha ott is zöldséget, gyü­mölcsöt lehetne kapni. A cikkben arról is szó volt, hogy az újságíró zárva talál­ta a mezőcsokonyai áfész üz­letét. Az áfészek minden bi­zonnyal találhatnának meg­oldást az ellátására, hiszen tíz áfész-egység foglalkozik fel­vásárlással. Igaz ugvan. hogy tovább adják a MÉK-nek, az pedig megint tovább. Vajon társulásos alapon nem tart­hatna-e fenn több áfész eoy üzletet?! Érdemes volna ezt megfontolni, s megoldást ke­resni. Kálmán Sándor a Kaposvári Járási Pártbizottság titkára A csendet csak egy kakas kukorékolása töri meg néha. A házak előtt hosszan elnyú­ló. tarka virágágyak. Felet­tük méhek döngicsélnek. Fa­lusi idill. A házak padlás­ablakából azonban jól látsza­nak a belváros tízemeletesei és az a szétterülő füstpárna is, melynek széle egyre több házsort gyűr maga alá. Itt. a cseri domb tetején még híre sincs a füstnek és a zajnak Az emberek, akik néhány éve még örömmel cserélték volna el kertes házukat belvárosi lakásért, most úgy véleked­nek. a zöldövezet megfizethe­tetlen. Domb utca. Madár ut­ca. Kun Béla utca. Gárdonyi utca . . Borsföldi Ferenccel. a cseri körzet népfrontbizott­ságának elnökével , járjuk a régi és az új cseri városrészt. A Madár utca utolsó háza e'őtt találkoztunk a 74 éves Babodi nénivel. — 1929-ben épült a mi jiá- zunk. Emlékszem, jó két év­tizedig mi voltunk a város i széle itt a Cserben. Nézzen | szét most. Csupa új hóz. : Valóban, a volt cseri lőtér j mögött egy új városrész épült ! fel. ané'kiil, hogy a legtöbb i belvárosban lakó tudna róla. I A legöregebb ház itt nyolc­éves. — Volt idő, amikor nekünk, Gárdonyi utcaiaknak, egy de­ka élesztőért is négy kilomé­tert kellett buszozni __ — m ondja Borsföldi Ferenc. Ta­valy ősszel végre megnyílt a városrész új mini ABC-ie. Egyszeriben megoldotta a kör­nyék élelmiszer-ellátását. Az üzlet pénztárosa Takács Lajosné. Itt lakik, a bolttól alig száz méternyire. az egyik kertes családi házban. — A kiskertünk mestermi a zöldséget. -fne? egv kis gyümölcsöt is ad. Én egv év­ben egyszer, ha bemegyek a piacra. — Miben különbözik a Kun Béla utca egy falusi utcátó1? — Először inkább arról, ami hasonló. Nincs szennyvíz­vezeték, az út pedig ősszel 1 és tavasszal olyan, hogv még a mentő sem hajlandó he­jönni: ha ugyan egyáltalán 1 tudtuk értesíteni, mivel az ' I egész városrészben egyetlen j nyilvános telefonállomás i nincs. A különbség? Mi innen tíz , | perc alatt beugorhatunk a j városközpontba. üzletekbe, j vagy éppen moziba és szín­házba. — Elcserélné-e ezt a házat egy belvárosi lakásért? — Nem. Igaz, ötvenszer is I csak néhány percnyire van­nak a -kényelmes város« szolgáltatásai. — Kővári bácsiék tipikus cseriek — mondta Borsföldi Ferenc, miután elköszöntünk. — Az itt élő mintegy ötezer ember javarészt faluról tele­pült be. a már említett kettős előnyök miatt. Vannak per­sze. akik még egy előnyt fel­fedeztek ... Nemrég még itt volt a város széle. Városkép játékokkal megtehettük volna, de hát ez j a nyugalom, a tiszta levegő és a kiskert többet jelent ! nekünk annál, hogy kilépünk | a lakásból és a fó utcán va­gyunk. A Kapoli Antal utcát jelző táblán még alig száradt meg a festék. Ennek a még »fog­híjas« utcának a sarkán ta­lálkoztunk Kővári Gyula nyugdíjassal. — Mezőcsokonyán laktunk. Egész családom Kaposvárra járt be dolgozni. Feleségem — mint még most is — a ruha­gyárba, én a Nostrához. Egyik lányom, 28, a másik 29 éves. Az utóbbi a bankban, a ki­sebb a kórházban dolgozik. Sokba került az utazás. Tizen­egy éve azután beköltöztünk ide. a város peremére. Em­lékszem, milyen olcsó volt' akkoriban a telek. Ma már ötször annyiért is eladhat­nám, de eszem ágában sincs. — Véleménye szerint mi a zöldövezet legfőbb vonzó­ereje? — Egyesíti a falu és a vá­ros előnyeit. Van lehetőség baromfitartásra, veteménves- kert művelésére, ugyanakkor — Nem messze tőlünk az utcában különös ház kezdett épülni. Apró ablakok, nagy tűzfalak... A talány akkor oldódott meg, amikor elké­szülte után egy az ég tudja hány szobás családi ház alap­jait is lerakták a közelében. A különös épület több száz ba­romfinak készült. Mint tulaj­donosai később elmondták, itt ugyanannyi vesződség van a jószággal, mint a falujuk­ban, viszont az itteni drága piac jó eladási lehetőséget nyújt. — A városérész új lakóinak életszínvonalára jellemző, hogy csaknem valamennyi már az első »telekvizitre« is. saját kocsijával jön. Néhány héttel később már áll egy bó­dé. Ahol pedig bódé áll. ott bizonyos, hogy egv éven belül — gyakran már több szintes családi ház lesz. — It nem nehéz társadalmi munkát szervezni. Azok a csa­ládok amelyek megszokták hogy a veteményt gondozzák, szívesen dolgoznak a ház előtti virágosításon. vagy fa­ültetéseken is. Bíró Ferenc Régi kaposvári históriák Vigyááááz! Rajt! Akkoriban volt már sport­élet városunkban, sikerek is születtek, de tömegbázisról szó sem lehetett. 1913-at írtak, amikor az alábbi történet megye szerte elterjedt. Szen­vedő alanyai a sporthoz nemigen konyító rendőrök voltak. Rajtuk nevetett a vá­ros. Egyik éjszaka — úgy lát­szik, az amatőrt mivoltot már akkoriban sem vették szó sze­rint — hangoskodó sport­emberek dülöngéltek végig az utcán. A járőr beléjük bot­lott. Igazoltatás, nevek, mi­egymás. ' — Nem ismernek bennün­ket? Nem voltak kint a mai mérkőzésen kön? — kérdezték a sportolók. — Nem. — Nem járnak sportesemé­nyekre!? — Nem! — Akkor még azt sem tud­ják, mi a start. — Nem bezony! Minek az nekünk? — mordult fel az egyik közeg. — Hát ideügyeljenek! Ilyen az ... »Rajvonalba« fejlődtek a fiatalok. — Térdre! A főtréfamester is térdel, a közben vezényel: — Vigyáááz! Kész! Rajt! És úgy elillantak, mintha ott sem lettek volna. L. L. I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom