Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-17 / 192. szám
KONGRESSZUS! FELKÉSZÜLÉS A taggyűlési beszámolók aranyfedezete E gyre több pártalapszer- vezetben hallani arról, miként készülnek a XI. kongresszusra. Ezerféle színnel festett kép tárul elénk.. Van, ahol a kongresszusi munkaverseny eddigi eredményeit említik elsőként, másutt arról folyik az eszmecsere, milyen kérdésekre várnak választ a kongresszustól. A vezetőség tagjai gyűjtik az anyagot a beszámolóhoz, hiszen az 1970 ősze óta eltelt időről annyi mindent kellene majd a taggyűlésen elmondani. Növekedett a fizikai munkások aránya az új párttagok között; célratörőbb az oktatás. A termelés pártellenőrzését sikerült megszabadítani sokféle formalitástól . A pártalapszervezetek adottságai, körülményei erősen különbözőek. Az alapelv azonban mindenütt csak egy lehet: a . párt XI. kongresszusára akkor készül föl a kommunisták közössége a legjobban, ha teljes erővel a X. kongresszus határozatainak valóra váltásán munkálkodik. Egészből a rész Jogosnak látszik az ellenvetés: a X. kongresszus határozatai a párt, a társadalom, a gazdasági élet egészére érvényes útmutatásokkal szolgáltak, »a mi kis alapszervezetünk« pedig — ahogy ez sűrűn elhangzik — apró, köznapi gondokkal birkózik. Hogyan fér össze a kettő? Egész és rész dialektikus kapcsolata ez. Nem egy-egy alapszervezet s még ‘kevésbé a vezetőség dolga sorra venni mindazt, amit a X. kongresz- szuson elfogadott határozat negyvennégy pontja rögzít. A határozat ismeretében viszont kötelességük mérlegre helyezni az éves, féléves munkaterveket, és végrehajtásukat, azokat a kongresszusi határozatrészeket, melyek saját területükön a kiemelkedő, a leglényegesebb feladatokra mutatók voltak. S ez a politikai és a gazdasági teendőkre egyaránt érvényes. Hiba lenne ugyanis, ha az alapszervezetekben megkísérelnék — amint ezt az egyik helyen szellemesen megfogalmazták — »kis kongresszusi beszámolók« összeállítását. Régi igazság, hogy aki sokat markol, az keveset fog. Az adott helyen létezett és létező lehetőségeket s azok hasznosítását helyezzék mérlegre — úgy, hogy a mérleg nyelve, skálája a X. kongresszus útmutatásait tükrözze. Várakozás helyett Érthető, ha a kommunisták várakozással tekintenek a XI. kongresszus elé, hiszen társadalmi-gazdasági fejlődésünk újabb szakaszának meghatározója lesz. Ám a tétlen várakozás sehogyan sem illene az örök nyughatatlanokhoz, a többet és jobbat akarókhoz, márpedig a kommunisták egyik jellemzője ez kell, hogy legyen. Töretlen lendülettel persze csak ott dolgozhatnak, ahol a tettekkel eddig sem takarékoskodtak. így például abban a nagyüzemben, ahol a pártbizottság titkárának asztalán ott láttam egy cédulát, rajta csupán annyi: »Az emberről való gondoskodásnak fontos része a munkafeltételek javítása«. Mint kiderült, az idézet a párt X. kongresszusa határozatának 28. pontjából való. Náluk ez külön fejezetet kap majd a pártértekezleti beszámolóban, mert négy esztendővel ezelőtt naponta tucatjával léptek ki az emberek. Jól dolgozott a gyár, azaz tisztes béreket fizetett. Nem is a pénz miatt szöktek-menekültek a munkások, hanem a nehéz fizikai munka, a savakkal, sókkal telített levegő, az elöregedett, balesetveszélyes gépek adatták kezükbe a munkakönyvüket. Négy év és céltudatos, lehetetlent nem ismerő munka kellett ahhoz, hogy alapvetően megváltozzék a helyzet. Meredeken csökkent a nehéz fizikai munka aránya, a légtisztító-elszívó berendezések, az új gépek bizonyítják: itt tettekkel értelmezték a X. kongresszus határozataiból azt, ami leginkább rájuk vonatkozott. Nem lesz tehát nehéz a számadás. A mozaikkockák színe Hasonló példát, ha körültekint környezetében, valameny- nyi kommunista talál. »Aprópénzre« váltanák ezzel a kongresszusi határozatot? A valóságot jobban megközelíti, ha úgy fogalmazunk: testükre szabták az abból származó feladatokat, s így elemzik a végrehajtást is. De rögtön itt a gond: a számadás arányai miként mutassák az eredményeket, sikereket és a hibákat, tévedéseket? Nem elvont arányok erőltetése teszi reálissá a számadást, hanem az, ha a valóság mozaikkockáit illesztik össze! Azaz: ha a tények nyelvén szólnak jóról és rosszról, ha nem ragadnak meg a jelenségeknél, hanem folyamatokat, irányzatokat tárnak föl, s azokról beszélnek. Ezek szerint mégis lenne recept? Igen. Annyi, hogy — Lenint idézve — »a marxizmus élő lelke: a konkrét helyzet konkrét elemzése«. S ha e konkrét helyzet konkrét elemzése során esetleg a mulasztások nyomnának többet a latban, akkor súlyos hibának bizonyulna az »arányok« kedvéért kozmetikázni. Hiszen az adott munkahelyen úgysem számítanak titoknak a nehézségek, a mulasztások,... és ki más beszéljen róluk, ha nem a kommunisták testületé? S persze úgy. hogy elsősorban saját soraiban keresse a felelősöket. Tartalom és forma A kongresszusi fölkészül é- nek a pártalapszervezetekben is megvannak a maga formái, és e formák tiszteletben tartá-' sa kötelező. A formák azonban megkövetelik a tartalmat! Azért szükséges figyelmeztetni erre, mert némely pártalap- szervezetnél föllelhető a rutin diktálta magabiztosság, mondván: »beindítjuk a gépezetet«. Ügy gondolják, az események bizonyos rendje önmagában biztosítéka a sikernek. Holott fedezete csakis a tartalom, a sokoldalúság, az elmélyültség lehet. Ezért elengedhetetlen, hogy a vezetőség minden tagja tiszta képet alkosson a rábízott területről, s hogy a vezetőség — mint testület — ne puszta összeillesztője legyen a részbeszámolóknak, hanem elemző, értékelő feldolgozója, s ezzel megítélője a végbement eseményeknek. Fiatalok a megye sarkában »Jól emlékszem, milyen volt kislánykoromban a falu. Nagy a fejlődés. A jelen szebb, mint a múlt, amelyben szüléink éltek. Mi, alig húszévesek, azonban ezután éljük életünk javát, azért nem lehetünk mindennel elégedettek ...« — A fiatalok közül nem egyedül Szilovics Arankát jellemzik ezek a szavak Potonyban. 1965-ben a megyében másodikként egyesült négy község: Tótújfalu, Szentborbás, Lakócsa és Potony. A szövetkezet és a tanács egyesítése sok gonddal járt. A fejlődés azonban szemmel látható. Azelőtt fatalpas istállók, azóta 1200 férőhelyes szarvasmarha-kombinát. És mindenütt építkeznek: 600 adagos üzemi konyha, sütőüzem, modern gépműhely... Az emberek tudata csak nehezen követte a változásokat... Itt, ebben a megyesarki négy községben megvan az egyetértés. Az embereket összekötik a nemzetiségi hagyományok. Zsellérek, uradalmi cselédek éltek itt régen, így a nyelv mellett a szegénység is közös volt. A négy község közül talán Potony volt a legszegényebb. Az idősebb emberek most elismeréssel beszélnek az eredményekről. Bucseta Márk 76 éves. Nyugdíjas, de még dolgozik a gazdaságban. — Panaszkodnak az emberek, hogy meleg van. Én meg csak azt mondom nekik: ez mutatja, hogy jól éltek; már csak a melegre tudtok panaszkodni. Ma ha valaki dolgozik, az megél. A fiatalabbaknak minden természetes. Ad munkát ez a nagy gazdaság. A fiam ötvenéves, bikagondozó. Korábban bejárt dolgozni Pécsre, de egy év múlva hazajött. Nem tudta megszokni azt az életet. Azt mondta, a munka ott sem könnyebb, a pénz meg jobban megy ... Az idősebbek a megélhetésről beszélnek, a fiatalok a továbbtanulási vagy szórakozási lehetőségekről. Szinyáko- vics László az i Egyetértés tsz ’akatosa. Alig múlt húszéves. — A kereset jó. Munka van bőven, azoknak a fiataloknak is, akik már nem akarnak a mezőn dolgozni. Hasonló korú társaim munkája is a gépekkel kapcsolatos. Én most éppen a szárítóberendezést kezelem. Amíg a munkaidő tart, minden olyan, mintha Pécsen dolgoznék. Sajnos, a szabad idő azonban legtöbbször üresjáratban telik. Szórakozási lehetőség? Nagy ritkán egy bál. Ott is összesen ha van három lány. A miértre az IBUSZ barcsi határkirendeltségén Szilovics Aranka próbált választ adni. — Budapesten a szerb— horvát gimnáziumban érettségiztem. Most Barcson lakom albérletben. Itt találtam megfelelő munkát Nem egyedülálló az esetem. A fiúk könnyen elhelyezkednek a gazdaság műhelyeiben, az érettségizett lányoknak azonban nem sok lehetőséget kínál Potony. Számomra egyáltalán nem nyújt távlatot A szórakozási lehetőségek is szegényesek. Jáger László szintén a gazdaság lakatosa, öt nemcsak a munkája köti a faluba. — A Dráva délszláv népi együttesében táncolok. Szabad időmet szinte teljesen kitöltik a próbák és a gyakori vendégszereplés. Ha mégis marad egy szabad estém, bemegyek Barcsra. Van KISZ- klubunk is, az ottani pangás azonban nem vonz. Mi hozna változást? Talán egy jobb vezető. Lányok nélkül bált se lehet csinálni. A gazdaság párttitkára. Simora Vendel szerint van lehetőségük a fiataloknak, csak nem jól élnek vele. — Más volna a helyzet, ha nemcsak a bált értenék KISZ-élet vagy szórakozási lehetőség alatt. Igaz, kellene egy rátermettebb vezető is. Ez pedig elsősorban az iskolázottabbak közül kerülhetne ki. Sajnos, épp közülük megy el a legtöbb ,a faluból. De mégsem az elvándorlás a jelemző. A fejlődés egyik j bizonyítéka, hogy a gazda- ; ságban harminc éven aluli , fiatal 200 dolgozik. Közülük [ 40 potonyi. — Több)' mint ezer vendégünk volt a megye minden részéből a július 28-án megrendezett nemzetiségi napon. Ekkor adtuk át a felújított, 250 személyes művelődési otthont. Jól érezték magukat együtt a négy társközség fiataljai. Nemrég sikeres irodalmi est volt Lakócsán, ott voltak a potonyi fiatalok is. Gyakran ad műsort a Dráva együttes, az ő dalukra és 'táncukra minden fiatal kíváncsi. Talán, ha a négy falu fiatalsága gyakrabban próbálna meg együtt élni a lehetőségekkel ... •Gulyás József, a közös köz-- ségi tanács elnöke legszívesebben a tervekről beszél. A leendő egészségházról, a törpe vízműről. — A jövő mércéjével mérve is szép a fejlődés. Ma már nem az elvándorlás az egyetlen lehetőség. A panasz gyakran indokolt, de csak akkor, ha tettekre ösztönöz. Bíró Ferenc Véleményt kérni minden kommunistától, összehívni a pártcsoportokat,, összegezni a gazdasági vezetés beszámolóját ... — ezernyi, eleme van a pártalapszervezetekben a kongresszust megelőző időszak teendőinek. A módszerek természetesen különböznek, de legyen mindenütt közös az elv: minél többet megvalósítani a X. kongresszus határozataiból. Minél több tettel aranyfedezetet kell adni mindannak, ami számadásként a kommunisták közössége elé kerül. M. M. Minisztertanácsi határozat közművelődési alap létesítéséről A szocializmus, a szocialista alkotmány nemcsak hirdeti a művelődési jogot, hanem gondoskodik gyakorlásának feltételeiről is. A közművelődés érdekében munkálkgdó intézmények egyre magasabb színvonalon, mind eredményesebben működnek, egyre jelentősebb részt vállalnak a szocialista életmód és életforma megteremtésében, általánossá tételében. A Minisztertanács most megjelent határozata a köz- művelődés politika gyakorlati végrehajtásának elősegítésére és a központi irányítás hatékonyságának fokozására közművelődési alapot létesített. Az alap pénzforrását egyrészt a Kulturális Minisztérium költségvetéséből, másrészt egyéb minisztériumok, országos hatáskörű szervek, és különböző társadalmi szervezetek országos központjainak fedezetéből biztosítják. A maguk anyagi eszközeivel — önkéntes felajánlás nyomán — a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei is részt vállalhatnak'az egész társadalmat ‘ érintő feladatok megoldásából. A Kulturális Minisztérium által kezelt közművelődési alap kiegészítő támogatást nyújthat a közművelődés fejlesztését szolgáló, helyileg kezdeményezett beruházásokhoz, legfeljebb a fejlesztési költség 5ü százalékáig; valamint a közművelődés politikai céljait segítő új módszerek és megoldások, tevékenységi formák kialakításához és bevezetéséhez legfeljebb két éven át. A határozat lényege: az alapból folyósított támogatás meghatározott célú; az állami (tanácsi) költségvetésben és a vállalatok, valamint a társadalmi szervezetek és a szövetkezetek hozzájárulásából biztosított ösz- szegek kiegészítésére, illetve felhasználásuk összehangolására és befolyásolására szolgál. A határozat felhívja a figyelmet, hogy az alap önmagában nem lehet a beruházások kizárólaeos forrása Intézkedtek arról is, hogy ki igényelheti az alap támogatását: ezek szerint a köz- művelődésben részt vevő állami (tanácsi) szervek és intézmények, a fővárosi, a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai, a társadalmi szervezetek és szövetkezetek országos központjuk (érdek- képviseleti szervük) útján — az országos hatáskörű szer vek pedig közvetlenül is. Az alapból történő támogatás igényét a kulturális miniszterhez kell benyújtani. Az Ostara 358 mázsát adott hektáronként A Desiree is ennyit iff ér Az aratásban részt vett kombájnok rövid pihenő és karbantartás, esetleg javítás után újra munkához látnak majd a napraforgó- meg a kukorica- táblákon. Addig másmilyen kombájnok dübörögnek a határban: a burgonyabetakarító gépek. A hét elején a Lábodi Állami Gazdaságban jártunk, a lábodi kerületben folyó munkákat néztük meg. Ez a gazdaság a gesztora Somogybán az egyik burgo- nyatemesztési rendszernek, s az üzem területén a somogy- tarnócai, a nagybaráti és a nagykorpádi kerületben foglalkoznak burgonyával — a lábodin kívül — zárt, iparszerű termesztési rendszer keretében. A Lábod és Mike közötti út mentén láttuk kedden: verbecs forgatta a dűlő végén a bokrokat, asszonyok szedték föl a gép után a gumókat, távolabb pedig két C 32-es kombájn takarította be a burgonyát. Kiss Gyulától, a lábodi kerület irodavezetőjétől hallottuk: — A termesztési rendszeren belül nálunk 125 hektáron terem az idén burgonya; Desiree, Ostara, Somogy gyöngye és keszthelyi rózsafajta. Az Ostarát már betakarítottuk mind a 18 hektárról és elégedettek lehetünk a hozammal: 358 mázsás hektáronkénti átlaggal fizetett. A gépek már a Desiree fajtánál dolgoznak. Ezt a burgonyát 87 hektárról takarítjuk be, s az előbbihez hasonló hozamot várunk. Ez a fajta tavaly is megadta a 357 mázsás átlagot... A kerületben augusztus 6- án kezdték a burgonya betakarítását, itt fogtak hozzá először ehhez a munkához a gazdaságban. A kombájnoktól ömlesztve hordják a gumót a tehergépkocsik, a verbecs után zsákokba szedik az asz- szonyok a burgonyát. A szállítmányok a mezőről a kerület központjába kerülnek. Ott a válogató gépekről az étkezési burgonya szalmabálákkal körülbástyázott, nagyhalmos tárolókba kerül, ahonnan a Somogy és a Baranya megyei MÉK szükség szerint viszi a tételeket a boltokba. A billenőplatós tehergépkocsikról a gumó a három osztályozó gépbe ömlik, s innen a vetőburgonyát szállító szalag juttatja a dohánypajtákból átalakított tárolókba. (A három részben összesen mintegy 140 vagon burgonyát helyezhetnek el.) Miután dohánytermesztéssel már nem foglalkoznak a kerületben, jól hasznosítják a korábban dohánylevelek szárítására szolgáló épületeket. H. F. A betakarítást kombájnok végzik. Az osztályozókból a vetőburgonyát szállítószalag viszi a dohánypajtából átalakított tárolóba. A nagyhalmos tárolóból az étkezési burgonyát Somogy és Baranya megyei ellátásra szál lítják majd. » i •
