Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-16 / 191. szám
Előadások a felszabadulásról Tovább írják a falukrónikákat Közeleg hazánk felszabadulásának 30. évfordulója, egyre gazdagodik a megemlékezések és az ünnepségek terve. A megye néprfonibizottságai is részt vesznek e harminc év történelmének megismertetésében, az ünnepségek megrendezésében. Nagy segítséget ad ehhez az a program és ajánlás, amelyet a Hazafias Népfront megyei elnöksége fogadott el a közelmúltban. Kiemelkedik a tervezetből a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából megrendezendő tudományos emlékülés. Ennek szervezésében a megyei Oktatási Igazgatósággal és más társadalmi és tömegszervezetekkel együtt a Hazafias Népfront megyei elnöksége is részt vesz. Solt ember szívéhez és értelméhez szeretne eljutni a mozgalom azzal, hogy a TIT közreműködésével előadásokat tartanak a felszabadulás történetéről, Somogy 1345 utáni fejlődéséről a városokban, nagyközségekben, fontosabb községekben. A téli, politikai ismeretterjesztő tanfolyamok jó alkalmat kínálnak arra, hogy Kiállítások a 30 évről ezekről a kérdésekről beszélgessenek az emberekkel. Az elképzelések szerint két előadás hangzik el e két témáról minden tanfolyamon. Egyre több közösség kapcsolódik be a párt márciusban összeülő XI. kongresszusának, a felszabadulás 30. évfordulójának tiszteletére kibontakozott munkaverser.ybe. A népfrontbizottságok figyelemmel kísérik a versenyt, tájékoztatják a testületeket, s minden segítséget magadnak ahhoz, hogy teljesíthessék a brigádok a felajánlásukat. Arra is gondoltak, hogy minden helységben még szebbé teszik a szovjet, a bolgár, a jugoszláv emlékműveket, katonasírokat, s mozgósítják erre a fiatalokat, a falu lakóit. A hősök utódaival sok találkozót tervez a Hazafias Népfront. E barátsági rendezvények tovább mélyítik a három évtizedes szoros kapcsolatokat. A Somogyba érkező szovjet turistacsoportok tagjai megismerkedhetnek majd a siófoki, a fonyódi, a marcali járás ivari és mezőgazdasági üzemeinek dolgozóival. A változás első eredményei A honismereti munkának újabb lendületet ad a nemzeti ünnepünk jubileuma. Elsősorban az szerepel a prog ramban, hogy a falukrónikák írására, illetve — ahol már vezetik — folytatására ösztönzik a községeket. Útmutatás és támasz is ebben a munkában a minden községbe eljuttatandó adatlap, amelyet a honismereti bizottság dolgoz ki. E bizottság a megyei tanács osztályaival, más társszervekkel közösen honismereti pályázatot ír ki díjakkal. Már most érdemes megkezdeni a dokumentumok, fényképek, különféle tárgyak gyűjtését a harminc év eredményeit bemutató kiállításokra. E munkába az úttörőktől a KISZ-tagokig, a tsz-tagoktól a ' J«i elindultak, csak az utat Vízváron ez az esztendő a változás éve. A Kossuth Termelőszövetkezetben megszűnt a bizonytalanság, eloszlott minden kétely. »Hogyan tovább?-« — ez a kérdés foglalkoztatta télen még az embereket. Aztán új vezetőséget választottak. A régiek közül csupán néhányan maradtak, olyanok, akiket kedvel a tagság, akik fejlesztik és védik a közös vagyont. A gyakorlat ma még sok helyen az, hogy ha egy régi vezető eltávozik valahonnan, az újak gyorsan akarnak bizonyítani. Megmutatni, hogy többre képesek, mint elődjük. Gyakran lerombolnak és elölről kezdenek mindent, s így az nemcsak a rosszat, hanem a jót is tönkreteszik, amit örökül kaptak. Vízváron nem így történt. Az új vezetőség azon az úton halad, amelyen elődnyugdíjasokig mindenkit be lehet vonni, szép feladat az értelmiségieknek is az anyagok rendezése, a kiállítás megtervezése. Az egész falu gyarapodik majd, ha megnézi, jobban megismeri, a szülőfaluját, -megyéjét. Sokkal erősebben kötődik hozzá, s jobban megbecsülik azokat a vívmányokat, amelyeket a sorsfordulónak köszönhet. L. G. Egész Balatonszemes várja már % ff * f f • • S • 0 #r fiz nélkü vízmű Az üdülőközségben 1972 decemberében vízműtársulat alakult. Családok és intézmények jelentkeztek tagnak. Kezdetben 730-an voltak, azóta azonban alaposan megnőtt a létszám, és most már 1322 tag, illetve 80 érdekelt neve szerepel a listán. 1973. július 3-án megkötötték a kivitelezési szerződést is a DÉLVIÉP- pel. Elkészültek a tervek. Ezt a kivitelező vállalat felülvizsgálta. A terv 15 millió 276 ezer forintos költséggel számolt, s a vezetékeket azbeszt- cement eternitcsőből kellett volna megépíteni. A DÉLVIÉP javasolta a korszerűbb, úgynevezett KM—PVC műanyag csöveket, amelyekkel gyorsabban tudják befejezni a munkát. A tervben szereplő határidő: 1974. november 20. Lesz-e víz a csőben! A kivitelezési munkák során iónnerúló többletigények szerint módosultak a költségek is. Az eredetileg tervezettnél több, összesen tiö közkutat epitenek. Külön szerződés készült a Rádi utca és a Bánk ban utca "Vízvezetékének megépítésére. Ez 1,8 millió forintba kerül, s a jövő hónap 15- en fejezik be a munkát. Néhány akadály azonban közbejött. Bár november végére — határidőre — valószínűleg elkészül a vízmű, jelenleg a DÉLVIBP szakemberei azon bosszankodnak, hogy nem tudnak hozzájutni 200 milliméter átmérőjű műanyag vezetékhez. (Valószínűleg most kapnak annyit, hogy a majdnem két kilométer szemesi részen is le tudják fektetni.) Sokáig húzódott annak az engedélynek a beszerzése — csak ezekben a napokban kapják meg —, amit a MÁV- tól kértek, s amelynek alapján átsajtolhatják (három helyen is szükség van erre) a vezetéket a vasútvonal alatt. Március 10-re ígérték az alvállalkozónak, hogy megkezdheti a munkát. Most mái augusztus végét írunk, és engedély sehol. vének bővítésével oldható meg«. Erre pedig egyelőre nincs meg az anyagi fedezet. így a nagy kérdés: honnan lesz víz a szemesi vezetékben? Nem érdemes Arra a kérdésre, hogy vállalják-e a bővítés költségeit az érdekeltek, lényegében így válaszolt Kalocsa Ferencné, a vízműtársulat pénzügyeinek intézője: »Nem érdemes.« Mindenkinek két és fél ezer forinttal kellene hozzájárulnia — az eddig vállalt nyolcezer forinton túl — az őszö- di bővítés költségeihez. Viszont a regionális vízvezeték a jövő év nyarán már Bala- tonszemesen lesz, így a vízellátás akkorra megoldódik. — A november 20. és 1975 nyara közötti időre pedig a tagok — mondja Kalocsa Ferencné — nem látják értlemét a többletköltség vállalásának. A legjobbnak vélt megoldás az — lévén az említett időszak holtszezon, amikor a tó partján tetemesen csökken a vízfogyasztás —, ha a Dunántúli Regionális Vízmű Vállalat egyelőre csak a köz- kutakat látná el vízzel. 1322 tag és másik 80 érdekelt ember pénze van a beruházásban. Várják már nagyon, hogy üzembe helyezzék a vezetéket. 22 ezer embernek Készült egy felmérés is. 1971-ben — csúcsidőben — Balatonszemes vízigénye naponta 1940 köbméter volt. Tizenötezer ember használt el ennyit: az üdülők, az „őslakók« és a kempingezők. A fogyasztás 1990-re alaposan megnő: 22 ezer emberrel kell számolni, akik naponta csaknem 3 és fél ezer köbméter vizet igényelnek. (Ezt vették figyelembe a vízmű tervezésénél.) A víz tehát nemcsak a tagak és az érdekeltek gondja. Kalocsa Ferencné körbe mutat: — Egész Balatonszemes várja a vizet. Pedig a társulat nem türelmetlen: már a szerződés megkötésekor leszögezték: ha egy hónapot késik az átadás, ez nem jár kötbérigénnyel. Vagyis december 20-ával számolnak. A DÉLVIÉP viszont jól dolgozott, pontosan tartotta az ütemet, s az eredeti határidőre befejezi a munkát — ígéri Magyar Sándor termelési előadó. Már csak a vízforrás hiányzik. Mészáros Attila kellett egy kicsit kijavítani — így aztán a haladás üteme is gyorsabb. A legnehezebb talán az emberek szemléletén változtatni, meggyőzni őket arról, hogy egy-egy követendő célt más módon is el lehet érni. A Kossuth Termelőszövetkezet vezetőségének talán ez is sikerült, Kezdetben bizony néhány szigorú figyelmeztetésre, esetenként fegyelmi büntetésre is szükség volt, de a helyenkénti lazaságot, nemtörődömséget csak így lehetett fölszámolni. Az első félév eredményei már azokat igazolták, akik az engedékenységgel szemben a helyesen alkalmazott szigor mellett foglaltak állást. A tsz- tagok is gyorsan belátták, hogy mindez az ő érdekükben törté-» nik, és ha ma még nem is visznek haza lényegesen többet a pénzesborítékban, érzik a változások jótékony hatását. No, de szóljunk néhány szót az eredményekről, arról, hogy mit is hozott az első félév. A változásokat elsősorban ezen lehet lemérni. Az aratást július elsején fejezte be a gazdaság. Amikor ott jártunk már a tarlóhántással is készen voltak, elvetették a zöldtrágyának való növények magvait. Három trágyaszóró az istállótrágyát szórta ki a földekre. Az interverciós üszőtelep eddig nehezen volt megközelíthető. Hamarosan elkészül azonban az új betonút, amely Turcslcs Jóísef: „váUozott könnyít a szállítójárművek „ munkáján, gyorsítja a forgal- s mat. Az új utat egyébként célcsoportos beruházásból építi a gazdaság, hárommillió forintos költséggel; a hossza majdnem három kilométer: A szövetkezet építőbrigádjai nak azonban nem ez volt az egyetlen feladatuk. 32 férőhelyes lóistállót, 136 férőhelyes koca- és kanszállást, valamint szolgálati ikerlakást adnak át az ősszel. A gazdaság tagja a barcsi burgonyatermesztési rendszernek, ezért egy új tárolóra is szükség van, ami ugyancsak hárommillió forint. Jövőre egy 280 négyzetméteres gépszín építését kezdik el, ahol külön üzemelő- és javítórészleg lesz majd. A heresznyei asszonyoknak tetszik a szigor, a rend. Harmincezer fiatal az ifjúsági parlamenteken Ne csak anyagiakkal! Az ifjúság nevelése minden szerv és minden ember feladata. Négy éve fogadta el a Párt Központi Bizottsága az ifjúság- politikai határozatot. Ennek nyomán mindenül,t egyre nagyobb figyelmet szentelnek a fiataloknak. Jelzik e:t a törődést az ifjúsági par amentek is. Somogybán eddig 260 munkahelyi parlamenten — vagy az ezeket helyettesítő ifjúság fórumokon — 30 ezer fiatal vett részt. A tapasztalatokról A legnagyobb gond a regio- j tárgyalt tegnap a megyei nális vízmű. Az eredeti tervék szerint a Balaton déli pa y> ín húzódó vezeték még az idén etérte volna Balatonszemest. Eddig azonban csak Boglárig készült ei, és csak 1975-ben adják át (a szezonra) a Lenétől Szemesig tartó szakaszt. Épül egy 1000 köbméteres víztároló is. Itt is van probléma. Ennek értéséhez idéznünk kell egy jegyzőkönyvből is. melyet 1971-ben írtak alá: „A vízmű üzembe helyezéséig az ideiglenes vízrzerzés a Dunán- túli Regionális Vízmű Vállalat nyilatkozata szerint — a ' atonöszödi camping vízmű KISZ-bizottság. A parlamentek megszervezése állami feladat, de az ifjúsági szövetség eddig is segítette és továbbra is figyelemmel kíséri a rendezvényeket. Az ifjúsági törvény előírja, hogy kétéven ként ifjúsági parlamenteket kell tartani; a fiatalok ezen a fórumon elmondják gondjaikat, s megvitathatják a megoldási a váró kérdéseket. Somogybán a tapasztalatok sze rint — és ezt a fiatalok is elmondták — jó úton halad a törvény végrehajtása A fiatalokkal kaposo’aíos intézkedési tervek a legtöbb helyen elkészültek. A legjobb helyzet az ipari üzemekben alakult ki; a termelőszövetkezetekben késve indult meg a munka, de a lemaradást már kezdik pótolni. Kirívó mulasztás, hogy a Kaposvári Bútoripari Vállalatnál és a Somogy megyei Finommechanikai Vállalatnál még a mai napig sem készült el az intézkedési terv. A parlamentek előkészítésében általában a helyes munkamegosztást alkalmazták a megyében, de néhány esetben tévesen értelmezték a vezetők a tennivalókat és a KlSZ-szer- vezetet bízták meg a feladattal; A tervek megvitatásánál ped:g nem kérték mindenütt a szakszervezet segítségét. Sok helyen csak a KISZ-tagok jutottak el a parlamentekre, holott ez minden fiatal fóruma. A lebonyolítás jól sikerült, a Hidalok sok hozzászólással segítették a vezetők munkáját, örvendetes az is, hogy a KISZ- tagok kötelességeik ismeretében beszéltek jogaikról, s megérezték, hogy a parlament az üzemi demokrácia fóruma. A megyei KISZ-bizottság azt tapasztalta, hogy a felszólalások ott voltak igazán jók, ahol már ismerték a fiatalok az elkészült intézkedési terveket. Ahol ez nem történt meg — nem volt terv — ott a felszólalások követelődzőnek hatottak; de ez nemcsak a fiatalok hibája, hiszen nem tudtak azokról az alapokról, amelyekről el kell indulniuk. A fiatalok legnagyobb gondja továbbra is a lakás. A kisebb vállalatok, szövetkezetek nem tudnak a fiatal házasoknak a családi otthon megteremtéséhez pénzt adni. A nagyobb üzemeknél megvan ugyan az anyagi támogatás, de a parlamenteken a hozzászólók megemlítették, hogy a mai ifjúsági lakásépítési akciók még nem állnak azon a szinten, mint a korábbi KISZ-la- kásépítkezések. A bérezés kérdésében a jobb elosztást hiányolták a parlamenteken. Bírálták a fiatalok a továbbtanuA félévet eredményesen zárták. A borsó különösen szép termést hozott: 2 millió 200 ezer forintot kapott érte a gazdaság (lényegesen többet, a tervezettnél). Jövőre ennek a növénynek e vetésterületét 33 hektárral csökkentik — más növények javára. A szövetkezetben azt remélik, a területcsökkentés ellenére sem lesz kisebb a bevétel, mivel a kisebb mennyiséget a jobb minőség ellensúlyozza majd. A gazdaság féléves bevételi terve összesen 10 millió forint volt. A tény azonban 13,5 millió forint, s ehhez az állatte- I nyésztés félmillió forintos többletbevétellel járult hozzá. A másik hárommillió forint év végén nem jelentkezik majd többletként, mivel abból fakad, hogy néhány — a második félévre tervezett — értékesítés már az elsőben megtörtént. Nemcsak a bevétel, hanem a kiadás is nagyobb a tervezettnél: meghaladja a húszmillió forintot. A gazdaság vezetői azonban úgy nyiladoztak, hogy ennek ellenére aggodalomra nincs ok, mivel a többletkiadásokat a többletbevételek bőven fedezik. Ennyit az eredményekről. És most vizsgáljuk meg, vajon a tsz tagokat hogy érintették a változások. Először az asszonyokat kerestük föl, akik a burgonyát válogatták, rakták zsákokba. — Mintha most jobban menne a munka — mondták néhányan. — Szigorúbb a vezetőség. — Ez jó vagy rossz? — Inkább jó. Lopás sincsen. — Volt? — Néha előfordult. Nálunk ngyan nem, mert a brigádvezető erőskezü ember, megköveteli a rendet. — A kereset változott? — Az nem; ugyanannyi, mint korábban. A heresznyei asszonyok után a vízvári épitőbrigádot kerestük meg. Akik. közelebb •. vannak a tűzhöz jobban érzik j a meleget, szokták mondani. Vajon ők hogy viszonyulnak az újhoz? — Reméljük, hogy jó lesz így, ahogy most van — mondta Turcsics József. — Eltelt egy félév, már biztosan készített mérleget magában. — Nem. Ez az idő kevés, hogy véleményt mondhassak. Egy azonban biztos: van munkánk, változott a légkör, és ez igen sokat jelent. Ezzel az utóbbi mondattal egyetértünk. Mert a munkahely légköre befolyásolja a munkát. Az emberek véleménye ugyan nem mindig egyezik meg, néha bizonytalan is. Mégis úgy látszik, hogy a szövetkezet »egyenesbe jött«. A lási lehetőségek helyi »megkötését«, a túlzott ragaszkodást a vállalati érdekekhez. A , megyei bizottság ülése rámutatott arra, hogy a fiatalság támogatását sok helyen csak az anyagi juttatásokra korlátozták. A vezetők nem fordítottak kellő figyelmet a nevelésre, a politikai oktatások megszervezésére. Ezt is hiányolták a parlamenteken a fiatalok. A hozzászólásokból kiderült, hogy a vállalati vezetés ugyan segíti a politikai munkát, vagy legalább is egyetért vele. de a középvezetők több helyütt nem értik meg ennek szükségességét. Nem adják meg a lehetőséget a KISZ-ve- zetőknek sem ahhoz, hogy 1 legnagyobb gond jelenleg a ilyen munkát végezhessenek. A megyei KISZ-bizottság megállapította a soron következő feladatokat; rámutatott arra, hogy figyelemmel keli kísérni az ifjúsági parlamenteken elhangzott reális javaslatok megvalósitását. Ismertetni kell azokat a mo6t munkába lépő fiatalokkal és az ifjúsági törvény végrehajtását újra és újra napirendre kell tűzni. Nem szabad megállni a megkezdett munkával. Luthár Péter szakemberek körül van, ugyan- I is néhány vezetőállás még be- I töltetlen. Kertésze és növényvédő mérnöke, építésze, állat- tenyésztője jelenleg nincs a gazdaságnak. Remélik azonban, hogy ezek a gondok hamarosan megszűnnek, s az új szakemberek és a tagok összefogásának eredménye rövidesen kézzelfogható formában is megmutatkozik. Dán Tibor
