Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-12 / 161. szám

A. jó munka jutalma

— Amikor meghallotta a hírt, sírva fakadt örömében — mondja róla az édesanyja.

Az örömhír pedig így hangzik: »A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége szeretettel üdvözöl abból az alkalomból, hogy eredményes úttörömunkádért nemzetközi úttörőtáborban veszel részi Finnországban.-"'

A címzett: Szeli Éva, a Göl- lei Általános Iskola volt nyolcadik osztályos tanulója. Azért mondom, hogy volt ta- I nulója, mert a múlt hónapban »általános iskolai tanulmányait befejezte«, és fölvették a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáziumba.

Éva közepes növésű, hosszú hajú, élénkszemű, mosolygós arcú kislány. Sokkal értékesebbek belső tulajdonságai: ha azt írnám, hogy magatartása, szorgalma példás, akkor keveset mondanék róla. Ehhez olyan tulajdonságok járulnak, amelyek azt eredményezték j csapatunk szamára, hogy elnyertük a KISZ kb vörös j selyemszahagját. Határozott. ! energikus, aktív, kezdeményező. A második osztálytól kezdve őrsvezető-helyettes, később \ őrsvezető, a legutóbbi évben CSUT-titkár.

— Mint CSUT-titkár, mi [ volt a feladatod?

— Az úttörőtanács összehí-; vasa, a feladatok kidolgozása, I

megbeszélése, munkatervek, készítése és végrehajtásának, ellenőrzése.

A csapatvezető szerint Éva ezt a feladatot is kiválóan ol- I .dolta meg.

— Szeretem a mozgalmi I munkát — mondja szerényen — örömmel csinálom.

És ez nem üres szólam, hi- I szén Éva olyan családban nevelkedik, ahol mindig szem előtt tartják mások boldoguló-1

sát is. Édesapja és nővére párttag és munkásőr.

Éva a tanulásban is példamutató. Négyesek, ötösök sorakoznak a bizonyítványban. A táncszakkörben is a legaktívabb. A legutóbbi országos lövészversenyen, amelyet Hajdúszoboszlón rendeztek, a negyedik helyezést érte el. Nem beszélve a többi társadalmi tevékenységről.

De térjünk vissza a jó munka jutalmára: a háromhetes finnországi útra.

— Mit tudsz Finnországról?

— Sok mindent... az ezer tó országa . . .

— Tudod-e, hogy a finnek i rokonaink?

— Igen. Történelemórán ta- . nullunk róla .. . még ötödik- ; ben.

— Hogyan készültél fel az i útra?

— Az osztályfőnökömtől j kaptam egy finn nyelvköny- j vet, azt tanulgatom. Néhány | szót már tudok is. Főleg üdvözléseket. Hát a nyelvről nem nagyon veszem észre a rokonságot — teszi hozáá mosolyogva. — Azután képeslapokat, jelvényeket gyűjtöttem, hogy cserélni tudjak Szeretnék magammal vinni néhány népművészeti tárgyat, somogyi hífnzéseket is, ajándéknak a finn pajtásoknak.

A KÖLTŐ ÉLMÉNYEI

Az ihlető városrész

Bérház a Ferencvárosban, ] a Gát utca 3. szám alatt. Sze- j cessziós stílusban épült, tenyérnyi udvarra néző, nyitott folyósokkal, cellányi konyhákta brigádjai szinte mindennapos látogatók. Ám sokan jönnek más kerületből és vidékről

is.

A kerületi tanács népműve- kal, 5x4 lépésnvire nyújtózó I lesi csoportvezetője viseli. leg- szobákkal. A századfordulón a jobban szívén az emlékmúze- fővárosi élet elesettjei, hivatal- i um nemes ügyet. Végső soron

Zs. J.

Az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről

Sok szó hangzott már el az alkoholizmus káros hatásáról. Statisztikai adatok tanúskodnak arról, hogy a bűnözés alakulásában, a házasságok felbomlásában milyen nagy az alkohol szerepe. Az emberi méltóságot és megbecsülést igényesen szolgáló szocialista erkölcsi felfogásunk a jobb belátásra jutó, önkéntes fegyelem megvalósítására törekvő embert tételez föl társadalmunk valamennyi tagjában. A föltételezés igen sokszor tévesnek bizonyult, ezért a társadalom védelméért adminisztratív beavatkozásra van szükség, és nem nélkülözhető a kényszer sem.

A jelenleg érvényes jogszabályok csak akkor adnak lehetőséget az alkoholistával szemben állami beavatkozásra, ha az alkoholista bűncselekményt követett el. Ilyen intézkedés a kényszerelvonó kezelés, melyet a Btk. 62. paragrafusa szerint akkor kell alkalmazni, ha a bűncselekmény elkövetése mértéktelen alkoholfogyasztással függ ösz- sze. Célja a bűnelkövető betegségének kikényszeríthető gyógyítása. Az idén alkotott

. jogszabály szerint nem kell megvárni, hogy az alkoholista bűncselekményt is elkövessen. j Enélkül is — az alábbiak sze- ! rint — intézeti gyógykezelésre szorítható.

A törvényerejű rendelet értelmében az alkoholista, aki rendszeresen és túlzott alkoholfogyasztásból eredő maga- J tartásával családját, kiskorú [ gyermekének fejlődését, környezetének biztonságát veszélyezteti, vágy a közrendet, illetőleg. munkahelyén a munkát ismételten súlyosan zá- j varja, közvetlenül munkaterá- í piás intézetben történő gyógy- I kezelésre kötelezhető.

| a) Az alkoholelvonó keze- | lésnek önként nem veti alá í magát, és a gondozóin főzetben, illetőleg az alkoholelvo- nó-osztályon történő gyógykezelésétől eredmény nem várható, vagy

b) a két évnél nem régebben befejezett, illetve szándékos magatartása folytán félbeszakadt gyógykezelésének tapasztalatai alapján a gondozóintézetben, illetőleg az al- koholelvonó-osztályon történő gyógykezelésétől már nem várható eredmény. Az intézeti

I kezelés többször is megismételhető.

Az intézeti kezelés elrendeléséről — a tanács egészség- j ügyi szervének javaslatára — j I az ügyész indítványa alapján [ j a járásbíróság határoz.

. Az eljárás megindítását az ; egészségügyi szervnél bár- > mely állami vagy társadalmi j j szerv (intézet, intézmény, vál- j lalat stb.), továbbá szövetke- j zet, illetőleg az érdekelt sze- \ mély kezdeményezheti, j Az intézeti kezelés megszüntetése is a járásbíróság j I hatáskörébe tartozik. A be- ; utalt köteles a gyógykezelésnek magát alávetni, és a ré- ! szére meghatározott munkát elvégezni. A gyógykezelés tűrésére kényszeríthető is.

A törvényerejű rendelet I 1975. január 1-én lép hatály- | ba. Addig az intézetek létesítéséről és működési rendjük megalkotásáról kell gondoskodni. Társadalmilag viszont az lenne kívánatos, hogy az alkoholisták önként gyógykezeltessék magukat.

Dr. Mozsga.v Géza,

l a Kaposvári Járásbíróság elnöke

segédek, munkások, villamos- vezetők, mosóasszonyok stb. lakták. Olyanok, mint a Mama volt. Aki álmában hordott csak tiszta kötényt, és a postás olyankor köszönt neki.

A földszinten, egv ilyen tenyérnyi, szoba-konyhás lakásban lakott a .József család, amikor 1905. április 11-én Attila megszületett. (Véletlen, hogy Somogy megye testvérkerületében, a Ferencvárosban van a szülőhelye. És ahol a gyilkos vonatkerekek halálra gázolták, az már a testvérmegye, Balatonszárszó. Itt. a szülői házban, és ott, az utolsó napok pihenőhelyén a költő nagyon jól érezte magát. Itt. a Ferencvárosban annyira,

amennyire egy, a századforduló utáni nehéz években született proletárfiú érezhette: »Az utca és a föld fia vagyok« — vallotta büszkén.)

Jellegzetes fővárosi külső kerület volt a Ferencváros abban az időben. Korábban zöldség- termelők, virágárusok és fuvarosok városrésze. Zegzugos utcákkal, magas tűzfalakkal, alacsony és magas bérkaszárnyákkal, kocsmákkal. Hol egy malom volt, hol egy gyár, azután a vágóhíd, a kikötő, kis üzletek. szappaníőzdék. Éjjel a lakásokban ágyrajárók, nappal sóhajtozó, tébláboló munkanélküliek. És zöldszagú, nagy piacok. Nyomor, legyek, keserű- | ség. És ebben a kényszerű kor- j nyezetben — érlelődő, növekvő gyerekek. Akiknek az ingyen- I levesosztás már ünnep volt.

Ez volt az a környezet, ahol I az első életreszóló élményeket magába szívta. Ahol a proletársors költői elhivatottsága érte. Így vall erről:

»Úgy segítettem anyámnak, 1 ahogyan tudtam. Vizet árul- ! tam a Világ moziban. Fát és Szenet Tóptam a ferencvárosi ( pályaudvarról, hogy legyen j- fűtenivalórík. Színes papírfor- ; gókat csináltam és árusítottam jobb sorban élő gyerekeknek. Kosarat, csomagot hordtam a Vásárcsarnokban .. .«

József Attila szülőhelyét a testvérkerület tanácsa féltő gondcfal és szeretettel már , több mint egy évtizede gondoz- | za. A lakásban emlékmúzeum | van. Benne a hatvanas évek elején létesített emlékkiállítással, amely , ma már elavult, | sürgős felújításra szorul. És ; amelyet most méltó módon rendeznek be a Központi Múzeumi Igazgatóság és a Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével, j

Az emlékmúzeumot magáé- j nak érzi a kerület. A környék ^ lakói, iskolái, üzemei, szociális- |

somogyinak vallja magát ő is, hiszen a csokonyavisontai Xaritus János unokája. Vele, és a készülő kiállítás forgató- könyvírójával.. Sára Péterrel, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársával beszélgetünk az új kiállításról.

lámpafénnyel, egyszerű függönnyel, Kiállítjuk azokat az eredeti dokumentumokat,

amelyeket — sajnos, igen kevés van csak belőlük — a József családtól hagyatékként őrzünk — mondja a kiállítás rendezője.

— Olyan lesz a lakás festése is, mint volt akkoriban. Virágokkal az ablakban, falvédővel, mindennel. Sajnos, olyan család nem lakik itt, mely már abban az időben is itt lakott volna, amikor a József család — teszi hozzá Xantus Zoltán.

(Sára Péter készítette a szárszó' és a Petőfi Irodalmi Múzeum nagy József Attila-kiál- litását. A somogyiak jól ismerik munkásságát, hiszen első nagyobb munkája a niklai múzeum berendező munkálatai voltak.)

— Ennek a kiállításnak olyan hangulatot kell adnia majd, amelyik a nagyon fiatal költő lelkivilágát’ tükrözi. Olyannak kell lennie, hogy érezhessük belőle: ez a környezet adta az ihletet és a legmélyebb impulzusokat — mondja elgondolkozva Sára Péter.

— Nem adhatunk egy s?.oba- konyhás lakásban egész életművet — egészíti ki Xantus Zoltán.

Nem, nem is lehet. Az itteni emlékkiállításnak kapcsolódnia kell a szárszói és a nagy József Attila Emlékkiállításhoz — mintegy ki kell egészítenie. Olyan tárgyakkal, dokumentumokkal. amelyek máshova nem is illenek, amelyeket a hely varázsa is megkíván.

— És mégis modern kiállítás lesz! A közönség megszokta már a korszerű illusztrációkat — a fémdomborítást, az üvegkompozíciókat és a festményeket — Szárszón és a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Sikerük van az elhangzó József Attila- verseknek is. A berendezések hangulatához sok segítséget fog adni József Eta. Ahogyan a másik kettőnél — lelkesül Sára Péter.

— Csináljad ugyanolyan háromdimenziós irodalmi emlékkiállítássá, mint azt a bizonyos másik kettőt! Hogy ne csak

| térben és időben, hanem !é- I lekben is megismerjük ferene- j városi éveit! — lelkesíti Sára I Pétert Xantus Zoltán.

I — Természetesen! Egység lesz nemcsak gondolatban es ! stílusban, hanem lovábblépes- | b< i is a három kiállítás! — foglalja össze a tennivalókat a kiállítás »szellemi irányítója«Lelki szemeimmel már látom az új tablókat, a fel-fel - j villanó diasorozatot, hallom a

—orr

LÁSZLÓ LA/OS

:

.......A:..—.l*

URANBjNYI

ÍSZ0K

Az aknász hozzám lép. Megölel, és így szól: »Megfizetted a tanulópénzt!«

— Mikor fölmentünk, a brigádvezető int. »Gyere!« Egymás mellett fürödtünk, mint magával most. A gőzöm keresztül is láttam, hogy remeg a karja, rázkódik az ajka. »Csak nem sír?«, meditáltam magamban. De nem tudtam megállapítani. Felöltöztünk, s megyünk ebédelni. Mielőtt a kiadóhoz állok a tálcával, megfogja a karom: »Igyál!« És felém nyújt egy lapos üveget. Égette a torkom a pálinka, még akkor is, .mikor ebédeltünk. Aztán elhívott a családjához, bemutatta a feleségét, a gyerekeit. Beszélgettünk, de a bányamunkáról egy szót se. A kitolásról egy szót se. Azóta se. Attól kezdve mindent megmutatott. Nem olyan öreg betűje van ennek a munkának, inkább sok fortélya. De kitanultam. A második hónapban már ötezer forintot kerestem. Most több mint hatot. Brigadvezetö vagyok,

jönnek hozzám is új emberek De én nem tolok ki velük. Ha arra a három műszakra gondolok, még most is remeg a gyomrom. Most nem viccelek. Hiába néz rám hitetlenül. Kérdezze meg az aknászt, a volt brigádveze- tömet!

IZZADÓ ÖRDÖGÖK

— A verejték eltakarta a könnyem. Sírtam, engem még úgy nem toltak le.

— Szokás, hogy így bánnak a kezdőkkel ?

— Hát... mondhatnám. De én azután senkivel se csinál tám.

Az aknász fiatalabb, mint a brigádvezető. Alacsony, kövérkés, göndör hajú. Megkínál konyakkal, mielőtt le- szállnánk.

— A szabályok tiltják ...

— Tudom. Ma én kivételt teszek.. Névnapom van.

Végigfut az ujja a bánya térképéin. Mint egv város alaprajza. Född alatti váró».

— Sok kilométerre terjed

a vágataink hossza. Egy műszak alatt nem járhatjuk be. A tizennegyedik szintre megyünk.

Még egy konyakot belém diktál. A bódulat hamar kiszáll a fejemből; amikor a csöpögő kasból kiszállunk, olyan hideg' levegő lobogtatja a kabátomat, hogy megborzongok. Gyalogolunk. Nem jó a kifejezés. Futólépésben haladunk. Kanyargós folyosók kitérőkkel, föld alatti műhelyek, aztán egy hatalmas táró. Vágathajtó brigád Borsodból, ízes-zamatos beszédű, alacsony, szikár emberek.

— Mi, maradtunk. Sokan jöttünk, kevesen maradtunk. Akik elmentek, arra hivatkoztak, nem kaptak lakást. Nem merték, vagy nem akarták megmondani, hogy féltek. Nem voltak igazi bányászok.

— Keményen íiél.

— Hitlek a szóbeszédnek.

— Én úgy mondanám: nem volt elég kitartásuk.

— A bányász kitartó ember.

— Itt több a veszély.

— Rosszul mondja, uram: csak más.

— A szikla kiszedte az erejüket.

— Nem jobban, mint a miénket.

Lefut egy csille a vájvégre. Emelkedik a szkréper, dong, csattog a kő. Fölmorog a villa. Megindul a tele csille a sínpályára. A távolból berreg a szállitásvezelö csengője,

küldi az újabb üreset. Visz szacsengetnek: várjon néhány? t0*5- most ezek.

Érdeklődéssel figyelem a ter- vezgetést. Abban a szerencséi helyzetben vagyok, hogy ott lehettem a szárszói kiállítás ' bölcsőjénél, és végigkisérhet- f tem a nagy emlékkiállítás ké! születét is. Sorsdöntő pillana- !■

fogunk

gyei

percet. Keskeny arcú, feketej _ Egy 0]yan lakást bajuszú ember ül mellém a\ bemutatni itt, amilyen a szá- gerendára. x a zadfordulós évek proletárlaká— Zászlóaljparancsnok vol-i sah-a volt jellemző a Ferencvátam az egyik páncélosegység-\ losban. Csikótűzhellyel nél. Megszoktam a zajl, enj _

föl se veszem a fúró zakato-i lását. Nem akarom fölvenni./

De ide nézzen! ^

Beledugja a kezét a vízbe.J Bent tartja egy-két percig, le-/ törli az ujjait. Az ujjai, mint/

a halotté. Sárgák. a , - „„ . , . . ,

— A vibráció. J ‘Uetve a XX. szazad elejen haHozzám érinti. Jéghideg.

— Én meg úgy érzem a maga testét, mintha sütne.

Lóbálja, lengeti a kezét. Ujr jai kivörösödnek. /

— Ha előbb megszúrja egy/ szeggel, semmit se éreztem/

költő gondolatát:

»Dolgozni csak pontosan, szépen,

ahogyan a csillag megy az égen,

úgy érdemes.«

Minden remény megvan arra, hogy még ebben az évben szép, hangulatos, újszerű, jelentős kiállítással gyarapodik művelődésünk.

Dravcc/.ky Balázs

Obeliszk a középponton

Még a XIX. század

volna. Most már erezném.

Az aknász sóhajt: r tóiható.

— így van. Nagy a rezgés,J kemény a szikla. Mondják,f

tározták meg bolygónk két legfontosabb földrajzi pontját. Európa középpontját és Ázsia középpontját. Európa középpontja Kárpát-Ukrajnában, J Rahow város környékén. Ázsiáé pedig a Tuvai Autonóm Szocialista Szovjet Köztársavégén. i központja lyutnenyi területen, az Ob és a Jenyiszej folyó között, a Taz folyó l'elsö folyásár nak körzetében található. Ezá hely távol esik a lakott településektől, és aránylag nehezen megközelíthető.

sás fővárosában, Kazilben taNemrégiben meghatározták

hogy érszűkület, ízületi gyul-f a. Szovjetunió területének kö- ladás. Én nem vagyok orvos,f képpontját is. Egy tudományos de a jelenséget látom. Hogyan\ szakértőkből allo kollektíva védekezzünk? Az a svéd fúró-'ül-van matematikai módszert amit nem kell fogni. haf dolgozott ki, amellyel kisza

Az idén expedíciót indítanák erre a helyre. Ez viszi magával az emlékművet, egy eredet formájú obeliszket, amely 5.5 méter magas és titánból készült. A felirata: »A Szovjet unió területének központja. A Szovjetunió népei barátságának szentelt emlékmű.«

gGP, ciiiüL nem Acu lugm, Jicti “ , ' - , . , i ----— •

a

z beválik, talán sok mindent\ m'thato, hol Jan a Szovjetunió tották, megold. Kísérlet. Egyelőre ne-f földrajzi modelljének »suly- hézkes vele a munka, sokáig' pontja«. A szovjet Földrajzi tart a beállítása, keveset ter-i Éársasag szerint^ a melnek vele. Ezek meg itt haj-J módszer lehetőre teszi hogy tós gyerekek. Keresni akar-ie'0» naST pontossággá] megnak. meg hát- népgazdasági/határozzák a Szovjetunió kö- érdek ... / zéppontjának területi koordi— Az ember érdeke erő-/natáit. A végső választ sebb, mint a népgazdaságé. /

Miután az obeliszket felállí- az expedíció folytatja, útját északnak. Az obeliszk javasolt I azonban nem sokáig lesz magányos. Itt találkoznak majd a Szovjetunió különböző nemzetiségeinek turistái.

(Folytatjuk)

*

végső

elektronikus számítógép

egy

adta I

4 meg. A szovjetország földrajzi j

Somogyi Néplapí 5