Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-11 / 160. szám
Ö N MAR CAN G 0 LÓ K A mongol nép ünnepe C ikket írtam egyszer a hivatkozókról, s közös jellemzőjükként azt emlegettem, hogy nem vállalják önmagukat. Hogy kezükkel mindig kifelé mutogatnak: előre, hátra vagy fölfelé, sohasem befelé, annak a körnek a közepébe, amely személyiségüket határolja. Bezzek az önmarcangolók, akikről most beszélek! ök aztán mindig befelé mutogatnak, önmagukra hivatkoznak, saját ruhájukat tépik; soha, egyetlen mozdulatuk túl nem lendül a körön, amely személyiségüket határolja! Ezek után meglepően hangzik, ha közös jellemzőként róluk is azt állítom: nem vállalják önmagukat. Hogy mit vállalnak szerintem? Szerepet vállalnak. Sajátos szerep ez: az éntudat zavaraiból, túldagasztott hivatás-, sőt küldetésérzetből, önkínzó hajlandóságból és rossz lelkiismeretből áll ösz- sze. Természetesen: ahány önmarcangoló, annyi egyedi változat. Hogy világossá tegyem, kikre gondolok, két típusra egyszerűsítem a milliónyi változatot, s eszerint rajzolok vázlatos képet róluk. A magánéleti önmarcangoló az egyik, a közéleti önmarcangoló a másik. Milyen a magánéleti önmarcangoló? Segítség a háztájinak Olyan, hogy meg kell bo-[ minden lehetséges vádra! Igen, büntu- j miattam nem csinált karriert a gyerekem, lyukadt ki az élettársam gyomra, ázott bőrig a barátom, pedig csak. arról van szó, hogy egyszerűen alkalmatlan szülő, élettárs, barát, kolléga, főnök vagy beosztott vagyok. És milyen a közéleti önmarcangoló? Ugyanilyen, de mindezt nagyban csinálja. Gyerek, élettárs,' kolléga? Nála ezt'a szerepet emberiség, de legalábbis nemzet, nép, felekezet játssza. 0 viszont úgyanazt a szerepet játssza a történelemben, mindvégig. Az ókori világban ő a vezeklő próféta. Az újkorban ő a népmegváltó! aki fekete kenyeret eszik, így vállalva magáiba az istenadta nép szenvedéseit. Legújabb kominkban pedig ő a narodnyik, aki csizmát húz, bajuszt növeszt és tájszólással I leplezi, hogy akár franciául is megszólalhatna, hiszen I gyermekkorában nevelőnőt j fogadtak mellé a szülei. De ő | a hippirongyokba öltözött polgárgyerek is, aki úgy veszi ! magára az apák társadalmának bűneit, hogy kilép a társadalomból az álszegénység — de valódi mosdatlanság — álközösségébe. A közéleti önmarcangoló álszerepben vezekel ahelyett, hogy cselekedne. Kivonul a társadalomból, az osztályából egy álszerepbe ahelyett, hogy saját dolgát vállalná. londulni tőle. Csupa dat, bocsánatkérés, önvád. •Mindenről ő tehet. Ha a szülőm, arról, hogy leestem a szilvafáról, rosszul választottam feleséget, nem csináltam karriert: »Hiúba, gyerekem, nem tudtam ott lenni minden lépésednél.« Ha élettársam, arról, hogy ötről a hatra nem haladok, hogy kilyukadt a gyomrom, hogy másba szerettem bele: »Hiába, fiam, tudom ón, hogy teher vagyok a nyakadon.« Ha barátról, arról, hogy részegen megyek haza reggel, hogy a közös kiránduláson bőrig ázunk: »Hiába, pajtikám, köpi szemen, de én mindig csak bajt hozok rád.« És minden bűntudat, bocsánatkérés, önvád mögött a felmentés reménye bujkál. B ármilyen ellentmondásnak látszik: az ön- marcangolás tulajdonképpen az önigazolás egy formája. Eleve nem teszek meg valamit, s már föloldozást is nyertem, hiszen miatta én haragszom magamra legjobban. Rosszul élek, ostobán cselekszem, gyámoltalanul kapkodok: ki vádolhatna érte igazán, ha nem egyedül én? Hiszen én még rá is licitálok A háztáji gazdaság ma már elválaszthatatlan a mezőgazdasági nagyüzemtől. A termelőszövetkezeteket támogatják, segítik a gazdák munkáját, hiszen a jó kapcsolat mindkét fél számára fontos. Külön bizottság foglalkozik minden tsz-ben ezeknek a kisüzemeknek a munkájával, védi érdeküket, intézi ügyes-bajos dolgaikat Egy ilyen bizottság elnökét kerestük fel a szőlős- györöki Béke Termelőszövetkezetben. Túli József Géza egyébként a szövetkezet pénztárosa, ezt a tisztséget csupán fél éve tölti be. — A három községben, melynek lakói a Béke Tsz tagjai — kezdi a beszélgetést —, elsősorban az állattenyésztést kedvelik. Különösen a sertés- tenyésztés jelentős. Évente ' körülbelül két és fél ezer hízót értékesítenek a gazdák. A marhahizlalás nem számottevő. A régi tsz-tagok megöregszenek, a fiatalok pedig nem szívesen foglalkoznak vele. Az állatokat mindenki a gazdaság segítségével értékesíti, így többet kapnak érte, hiszen a nagyüzemi felárat megfelezi a tsz. A tagok állatainak legeltetéséről is gondoskodni kell. A »pásztorkérdés« faluhelyen sokszor szóba kerül. Erre Sző- lősgyörökön gyorsan találtak megoldást. A pásztor bérét a tagok fizetik, lakásról, tüzelőről pedig a tsz gondoskodik. A háztáji földek kimérésével ugyancsak sok munkája van a bizottságnak. — Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, ki igényel földet. Aki ugyanis nem akar vagy i nem tud vele bajlódni, az egy hold kukorica föld átlagtermését kapja, az idén például 15 mázsa májusi morzsolta! A tsz a földet felszántja, beveti. Amikor a kukorica kikelt, csak akkor mérik ki. A vetőmag árát természetesen a tagok kifizetik. — Mindenkinek nem juthat ugyanolyan minőségű föld. Akik gyengébb területet kapnak, azokat hogyan kárpótolják? — Ilyenkor általában valamivel többet mérünk ki az illetőnek, vagy íerménykiegé- szítést kap. Ez mindig a körülményektől függ.1 ősszel pedig, mikor a kukoricatörésnek vége, a terményt a tsz mindenkinek hazaszállítja. — A sertéstenyésztés abrakigényes ágazat... — A szükséges abrak nagy részét a tsz biztosítja. Takarmánybúzát tagjaink — a ledolgozott munkanapok arányában — kedvezményes áron kapnak. Ezenfelül — a hivatalosan megállapított áron — bármilyen mennyiséget vásárolhatnak, Zöld takarmánnyal is ellátjuk tagjainkat. Mindenkinek hatvan négyszögöl lucernaföldet mérünk ki. — A múlt félévben mi volt a háztáji bizottság legfontosabb feladata? — A kukoricaföldek kimérése, melyet a mezei gazdák bevonásával végeztünk. Ezt a lehető leggyorsabban kell végrehajtani, mert az emberek nyugtalanok, míg nem tudják, hol lesz a földjük. — A pénztárosnak napközben rengeteg a feladata. A háztáji ügyek intézésére mikor jut idő? — A pénztári órák általában délelőtt vannak. Aki ilyenkor keres háztáji ügyben, megtalál. A délutánt pedig már teljes egészében ennek a feladatomnak szentelem. D. T. A közéleti önmarcangoló nem változtatni akar, hanem szerepelni és szenvedni. Inkább magára vállalja a legnagyobb — kitalált *- felelősséget is, csakhogy ne kelljen szembenéznie saját legkisebb — de létező és józan cselekvést kívánó — felelősségével. Aki befelé mutogatva önmaecangol — bármely típusba tartozik is —, éppúgy nem vállalja önmagát, mint az, aki kifelé mutogatva folyton másra hivatkozik. Ugyanannak az éremnek a két oldaláról van tehát szó. Ezért mondom, hogy a közéleti önmarcangoló ugyanolyan, mint a magánéleti önmarcangoló. Az egyikre éppúgy haragudjunk, ha fölfedeztük magunkban, mint a másikra. r. v. Szovjet szakemberek által épített lakótelep Mongóliában. A Mönh Hajrhan hegység sok ezer méteres, sziklás bércei között, majd Urgában — a mai Ulánbátorban — a jurták népének tanult fiai titkos forradalmi körökben találkoztak egymással. Szuhe Bator és Csolbajszan harcos társait megérintette a nagy északi szomszédnál győztes forradalmi vihar szele. Űj világról álmodtak ők is ott, ahol a sivatag kövei, a vánszorgó tevék, s áz élőkön és holtakon uralkodó lámák évezredes mocca- natlanságot őriztek. 1921-et írtak akkor. Abban az évben, a tavasz érkeztével a titkos körök tagjai előléptek illegalitásukból. Megalakult a Forradalmi Mongol Néppárt, majd a népi kormány. A forradalom zászlaja alá screglett mongol harcosok még abban az évben kiverték országukból a hódító kínaiakat, s az orosz ellenforradalmi bandákat, majd — most 53 éve — kikiáltották a forradalmi nép államát. A népi kormány eltörölte a jobbágyságot, az egyházi és a világi hűbérurak gazdasági és jogi kiváltságait, a nép tulajdonába adta a földet, államosította az ipart és a bányákat. Valószínűleg nincs ország a földön, amely annyit fejlődött j volna századunkban, mint Mongólia az utolsó ötven évben. Mi sem jellemzőbb erre, mint hogy a jurták egykori országában a mongol népi forradalmi párt vezetésével immár az ötödik ötéves tervet hajtják végre, s a feudalizmusból egyenesen a szocialista építés korszakába léptek. Mérhető egységben mekkora ez a fejlődés? Csupán egyetlen adat: 1970-ben mongólia üzemei 11 perc alatt annyi árut termeltek, amennyit 1922-ben a szegényes mongol ipar összesen. Ma a gyárak száma már százon felül van. s a földrajzkönyvek Mongólia ipari övezeteiről beszélnek. A jelen ötéves tervben az ipari termelés ismét 53—56 százalékkal emelkedik. Fél évszázad alatt az állatállomány kétszeresére nőtt, s ma egy emberre átlag húsz állat jut. Számunkra külön öröm, hogy részt vehetünk mongol testvéreink országának felvirágoztatásában. Éppen ezen a héten avatták fel a, magyar mérnökök és munkások részvételével épült darhani húskombinátot, és már működik, évek óta termel a szintén magyar közreműködéssel emelt ulánbátori ruhagyár' és szonginói biokombinál. A Mongol Népköztársaság a szocialista közösség erős láncszeme, amely mindenkor bizton számíthat a testvéri népek segítő kezére, s amelyre — tudjuk — mi is minden helyzetben számíthatunk. A barátság szálai az elmúlt hetekben még erősebbre szövődtek, amikor itt járt a Jumzsagijn Ce- denbal vezette párt- és kormányküldöttség. A testvéri mongol népnek forradalmi ünnepe alkalmából további sikereket kívánunk hazája felvirágoztatásához. Á stabilizáció éve Egymillió a por alatt KISZ-szervezetek a munkásfiatalok művelődéséért Az MSZMP Központi Bizottságának közművelődési határozata többek között megállapította: »A szocialista társadalom erdőke és perspektívája azt kívánja, hogy még nagyobb gondot fordítsunk az ifjúság szervezett bevonására a közművelődésbe.« Az MSZMP Nagyatád városi végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a városi KISZ-szervek és -szerveitek, munkásfiatalok közművelődését segítő munkájáról tárgyait. * A jelentést a város öt legnagyobb üzemében végzett fölmérés alapján állították össze. Ezeken a munkahelyeken a 30 év alatti fiatalok száma meghaladja az 1600-atv Közülük mintegy 80-an érettségizett szakmunkásként, 460-an szakmunkásként, 700-an pedig betanított munkásként dolgoznak. A KISZ-alapszerveaeteik | fontos feladatuknak tartották, hogy azokat, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát, meggyőzzék a tanulás szükségességéről. Munkájuk eredményeként az elmúlt két évben a KISZ-korúak közül negyvenen tanultak a dolgozók általános iskolájában, 141-en szakmunkásvizsgát lettek, hetvenen pedig középfokú iskolákban tanultak. Bar jelentősen nőtt a tanulási kedv, mégis mintegy százhúszra tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik még nem rendelkeznek a nyolc általánossal., A városi KISZ-bizottság és az alapszervezetek munkája nyomán eredményes volt az Olvasó ifjúságért mozgalom. A város tanácsi könyvtáraiban 1044 a KISZ- korosztályú beiratkozott olvasó. Az üzemek könyvtárait — elsősorban a konzervgyárét és a cémagyárét — évente mintegy hatszáz 30 éven aluli látogatja. Közülük 250 a szakmunkástanuló és 200 körül van a középiskolások száma. A szakmunkások elsősorban a szakirodalmat keresik, de sokan olvassák a szépirodalmat is. A fiataloknak egy kisebb rétege azonban a krimit és a fantasztikus könyveket keresi. A KlSZ-alapszervezeteknek fontos feladatuk, hogy a színvonalas irodalom olvasására neveljék ezeket a fiatalokat is. Ezért több író- olvasó találkozót, könyvismertetőt és könyvtárlátoga- tást kell szervezni. Elenyésző volt a munkásfiataloknak szervezett ismeCsak fehérneműt varrtak, l amikor egyesítették a szabók és a fehérneműkészítők szövetkezetét. Ez 1962-ben történt. Az új elnevezés: textilruházati ktsz, fő termékük pedig a férfiing volt. Alckor még a nagy gyárakban nem voltak meg azok a technológiai feltételek, amelyek segítségével ma már szinte másodpercenként készülnek a divatos fazonú ruhák. A szövetkezetekben, így a kaposvári textilruházatiban is kézzel varrták a mandzsettákat, gallérokat, s nem is keveset. Még a közelmúltban is garmadával A fiatalok művesei ízlésé- i álltak a két raktárban ... fiek fejlesztését szolgálták a közös színház- és mozilatogatások, illetve az ezeket követő beszélgetések. Ezután is feladat felébreszteni, a helyes, az igényességet tükröző érdeklődést munkásfiataljainkban. Jó volna, ha az ifjúsági hangversenysorozat előadásait a középiskolás tanulók mellett a szakmunkástanulók, az üzemi munkásfiatalok is látogatnák. Segítené ezt, ha szakember irányításával ismeretterjesztő beszélgetésekre, hanglameztbemutatókra és zenei ismeretterjesztő előadásokra kerülne sor. Megállapították, hogy az amatőr művészeti mozgalom még mindig nem terjed ki kellőképpen az üzemi fiatalokra. Csupán egy üzemi irodalmi színpad működik, és a művelődési központban is kevés a tevékenykedő munkás- fiatalok száma. Az üzemi K ISZ-al apszervezeteknek célszerű lenne közös művészeti csoportokat létrehozniuk. Ehhez több segítséget Négy évvel ezelőtt kezdtek női felsőruhákkal foglalkozni, A szövetkezet 340-es létszáma ténylegesen harminc-negyvennel mindig kevesebb: a dolgozók döntő többsége ugyanis nő, és sokan vannak szülési szabadságon, gyermek- gondozási segélyen.Van még Kaposváron egy műhímző- és egy esernyöjaví- tó-részleg is, de ezekről nem sok szó esik. A tervezett bővítésekre ugyanis elsősorban a méteres részlegekben kerül sor. mindenekelőtt a nőiben. Dolgozik két konfekcióüzem Marcaliban is, Nagyatádon pedig egy-egy férfi, illetve női méretes szalon. A szövetkezet dolgozói ebben az évben a bérmunkák, a méretes szabászat, a konfekreit terjesztő előadások száma, j ^ell kapniuk az üzemi szak Ugyanakkor szaporodtak a különböző vetélkedők, Ki mit- tud?-ok, s az \ ezeken részt vevők száma is nőtt. Ezek hasmos, jó művelődési formáknak bizonyultak, hozzájárultak a tanulás, a művelődés iránti érdeklődés föl- keltésiéhez. Az ismeretek szerzését segítették azok a kiállítások is, melyeket a művelődési központban és a nagyobb üzemekben rendeztek. Hasznos lenne megszervezni ezek csoportos látogatását. szervezeti bizottságoktól és azok kultúrfelelöseitől. Még tartalmasabbá kell tenni a klubok programját, s a konzervgyárban, valamint a Da- nimában is megteremteni a klubélet íeltetelesi. A városi párt-vb javasolta, hogy a KISZ városi bizottsága készítsen részletes intézkedési tarvet a* Ifjúmunkások körében végzendő I közművelődési munkára. miután az ingek elvesztették | c,° mellett 135 ezer szoknyát versenyképességüket. Szép és i készítenek szovjet partnerük, a Raznoexport megrendelésére Ebből eddig 43 ezret szállítottak el Marcaliból. — A szövetkezet nincsen teljesen magára utalva —mondja az elnök. Legtöbben a különböző divatbemutatókon szerepeltetett modellek alapján ismerik őket, azt azonban már kevesebbén tudják, hogy ezeket az OKISZ Laborban tervezik. Ez utóbbi nemcsak ebben ad segítséget, hanem például égy-egy darab gyártásának technológiai láncát is megtervezik, beállítják. A divatbemutatók által biztosított propaganda, az együttműködés úgy fogalmazódik meg beszélgetésünk idején, mint »az új alapok megteremtésének nagyon is fontos eszköze«. — Minden körülmények között szükségünk van egy boltra! — mondja Nagy Tibor, mikor az épülő szolgáltatóház kerül szóba. Itt egy mintaboltot terveznek, közösen a Deltával, a csurgói Napsugárral, az OKISZ-szal. — A közgyűlésen mondtuk: ez az év a tálpraállítás ideje, a tagok számoljanak ezzel, ha a nyereséget említik. Megértésre találtunk, ez önbizalmat ad. 2.6 millió forintos bruttó nyereséget terveztünk, jövőre több lesz. M. A. csinos modellek készítésére törekedtek, s »csinosították- a nevüket is: Lady Ruházati Szövetkezet lett. A hölgyekre utaló megjelölés azonban nem fedi a teljes valóságot: van férfiszalonjuk is. Nagy Tibor, a szövetkezet elnöke elmondja, hogy a korábbi évek lemaradásainak következményeként most a stabilizáció a legfontosabb feladatuk. Ez nem könnyű munka, legalább ez az év rámegy. Mindenekelőtt olyan termékeket kell csinálnunk, amelyek gyorsan elkészíthetők és keresettek. A kaposvári üzemben két műszakban — ha minden helyet kihasználnának — nyolcvan varrónő dolgozhatna. Csakhogy a hellyel némi baj van, nyugodtan úgy is mondhatjuk — így mondta az elnök is —, hogy nagy a zsúfoltság. Ez elsősorban az adminisztratív dolgozókat érinti: »ha az egyik földszinti irodába bemegy egy vendég, két kolléganőnek ki kell jönnie!«. Az új alapok megteremtése érdekében márciusban állami leltározást kértek. Maguk a szövetkezet vezetői is meglepődtek a raktárak vizsgálatának befejezése után: egymillió forint értékű áru került ki a porlepel alól. Ennek hasznosítását — úgy látszik — sikerült megoldani. Létrehoztak egy ötfős részleget, s bébiruhák, tunikák, női és férfinadrágok készülnek az anyagokból. l Somogyi Néplap B
