Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-07 / 157. szám

O POLITIKA! OKTATÁSRÓL a politikai oktatás tár­sadalmi szükségszerű­ség, die egyéni érdek is. A szocialista tudat, a szo­cialista közgondolkodás ki­alakításéiban és erősítésében meghatározó szerepe van. Ál­talános előrehaladásunkkal összhangban Somogybán is tömegigénnyé vált. A megyei párt-vb ez év május 15-d ülésén megálla­pította, hogy az 1973—74. évi pálinkái oktatás hatékonyan segítttbe a szocializmus épí­tésében előttünk álló felada­tok végrehajtását. A káder- képzés (az esti egyetem ál­talános és szakosító tagoza­ta, a marxista középfokú is­kola és a különböző speciál­kollégiumok) kiterjedt háló­zata jelentősen hozzájárult a marxizmus—leninizmus egy­re gazdagodó elméletének magas szintű elsajátításához. Tovább szilárdult a tömeg­politikai oktatás és a tömeg- szervezetek által szervezett politikai oktatás rendszere, hatékonysága is. A propa­gandistáinknak ezúton is kö­szönetét mondunk áldozatos munkájukért. A nagyobb hatékonyságot néhány negatív tényező hát­ráltatja. Ezek közül első he­lyen, kell említeni az elmé­leti felkészültség hiányossá­gait,, mindenekelőtt a tömeg- politikai oktatásban. A tan­anyag elméleti mélységű el­sajátítása a hallgatók egy részéinél még nem kielégítő, ítéleteik emiatt időnként fel­színesek, s a tömegpolitikai oktatásban többnyire csak a gyakorlatból ismert dolgok­hoz szólnak hozzá. A téves nézetek jelentős része ebből származik, az adott témából kevésbé fel­készült hallgatók ugyanis nem látják az összefüggések széles skáláját, amelynek is­merete pedig nélkülözhetet­len a helyes vélemény kiala­kulásához. Mind a káderképzésben, mind a tömegpoldtákai okta­tásban többen hangsúlyoz­ták: a chilei katasztrófa azt bizonyítja, hogy a szocialista hatalom békés úton történő kivívása lehetetlen. Pedig a történelem több példával ta­núsítja ennek ellenkezőjét. A többség pozitívan értel­mezi, értékeli a békés egy­más mellett élés gyakorlattá válását. A tömegpolitikai ok­tatásban többen nem értik eléggé, hogyan egyeztethető össze az enyhülés és az osz­tályharc. Az enyhülést ré- hányan nem a szocialista vi­lágrendszer erejének, béke­poh tálkájának tulajdonítják, hanem a nyugati világ »bé- külékenysé gémek«. Az érdekviszonyok körüli vitában többen, azt állítot­ták, hogy az előtérbe került egyéni érdek nem iktatható ki, mert a jelenlegi közgaz­dasági szabályozóik ezt segí­tik elő. Néhányan minden­féle egyéni érdeket elutasíta­nak, s az egyenlősdi hívei. A hallgatók j többsége el­ítéli a kispolgariságot, de le­egyszerűsíti a túlzott anya­giasságra. A politikai és az ideológiai szférában megnyil­vánuló kispolgáriságot — mint a közéleti közömbösség', az álradikalizmus, a libera­lizmus stb. — már kevésbé érzékelik. A folyamatosság és az egymásra épültség el­vét nem mindenütt sikerült megvalósítani. Egyes •hallgatók több éven át azo­nos oktatási formán tanul­nak, nem lépnelc magasabb fokúba. A káderképzésben 'kevés a fizikai dolgozó, kü­lönösen. a kereskedelem és a. közlekedés területéről. Bizo­nyos rétegek (pl. bejáró munkások és értelmiségiek stb.) szervezési hiba mi^tt kimaradnak a politikai okta­tásból. Nem mindenütt kielé­gítő a nők részvételi aránva. Ennek ellenére nincs szük­ség a hallgatók létszámának tömeges növelésére (hisz 57 ezren vesznek részt rendsze­resen szervezett politikai képzésben), de az arányok javításérrr, egyes rétegek be­vonására nagyobb gondot kell fordítani. A vb az 1974—75. évi párt- és tömegszervezeti politikai oktatás legfőbb feladatát a X. kongresszus határozatai végrehajtásának és a XI. kongresszus előkészítésének hatékony segítésében jelölte meg. A politikai propaganda mindenekelőtt arra irányul­jon, hogy a hallgatók helye­sen értelmezzék, állásfogla­lásaikkal és cselekedeteikkel erősítsék a munkásosztály, a párt vezető szerepét. • A politikai oktatás haté­konyabban segítse a mun­kásosztály, a párt szövetségi politikájának megértetését, e politika teljesebb megvaló­sulását. Minden szinten kap­jon nagyobb hangsúlyt az ideológia helyének, szerepé­nek tisztázása. A békés egymás mellett élés helyes értelmezése meg­követeli az osztályharc he­lyének, szerepének további magyarázását, megértetését. A nemzetközi kérdések elem­zése kapcsán sokoldalúbban bizonyítsuk a Szovjetunió, a szocialista világrendszer ki­emelkedő, meghatározó szere­pét a tartós béke biztosítá­sában, a világ haladó erői harcának támogatásában. A kispolgári ság káros meg­nyilvánulásait konkrét pél­dák bemutatásával elemez­zük. De ezzel együtt mutas­sunk rá, hogy a szocialista építés eredményeiből fakadó, szocialista céljainkkal össz­hangban álló, a közösség ja­vára történő jóllétnövekedés a szocializmus alapelve. A hallgatók környezetében tapasztalt példák bemutatá­sával igyekezzünk a naciona­lizmus, a kozmopoiitizmus, a nemzeti nihilizmus leleplezé­sére. De ez is arra irányul­jon, hogy erősítse a szocia­lista hazafiságot és a prole­tár internacionalizmus. A gazdaságpolitikai kérdé­sek tisztázása pan a propa­gandamunka segítse jobban az érdekviszonyok, az anya­gi-erkölcsi ösztönzés helyes értelmezésének kialakulását. Az ellentmondások bátor fel­tárásával együtt kifejezőbben mutassa mag gazdasági fej­lődésünk pozitív tendenciáit. Segitse megértetni, elfogad­tatni azt, hogy az emberek éietszínvonallukat, életszín­vonal-politikánkat ne csak az árak mozgásának tükré­ben vizsgálják, hanem nép­gazdaságunk fejlődésével, le­hetőségeinkkel. gazdasági, bér- és szociális intézkedé­seinkkel együtt. T ovábbra is fontos és állandó feladat a szo­cialista demokratiz­mus fejlődésének segítése. A termelésben, a közéletben és a társadalmi gyakorlatban meglevő tények, adatok, be­mutatásával bizonyítsuk, hogy a szocialista demokrá­cia a legmagasabb rendű de­mokrácia. A politikai oktatás minden szintjén él kell érni, hogy a tananyaggal és a menet köz,“ ben feldolgozásra kijelölt ha­tározatokkal, állásfoglalá­sokkal összefüggésben min­dig érdemben essék szó azok­ról a dolgokról, amelyek az embereket leginkább foglal­koztatják. Honfi István, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője Több családilidzférv Sokszínűséget a sablonok helyett! A LAKÁSÉPÍTÉSI program teljesítése szempontjából fon­tos a családiház-építés. Me­gyénk IV. ötéves terve sze­rint 14 400 lakást kell építeni, s ebből — az elképzelések sze­rint — 7400 családi lakóház lesz. Ének érdekében több és változatosabb tervet kell az építkezők asztalára tenni. — Erről beszélgettünk megyénk főépítészével, Furulyás István­nal, aki elmondta: többet keli foglalkozni az építtetők ízlésé­nek csiszolásával, de a ma­gántervezők módszerein is vál­toztatni kell. Rossz gyakorlat, ugyanis, hogy a tájékozatlan megrendelőre »ráhagyják« el­képzelését. Több időt s ener­giát kívánna, hogy rávezessék a számára is hasznosabb ház­építési -tér elfogadására. A főépítész azt is elmondta, hogy évek óta forgalomban van Bács-Kiskun megye csa- ládiház-tervfüzete és Pest me­gyéé is. Mivel azonban kevés az országos típuskatalógus, és nekünk elsősorban a somogyi élet jellegzetességeit kell figye­lembe vermünk, pályázatot írt ki az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium. (Ez a kiírás augusztus 20-tól vehető át az ÉVM-nél.) I A Somogy megyei Tanácsi I Tervező Vállalat harminc ter­ve már rendelkezésre áll. Az ajánlott és típustervek az Épí­tésügyi Tájékoztatási Központ­ban és vidéki információs iro­dáiban beszerezhetők. A típus­tervek kellő példányszámban 100 forintért, az ajánlott ter­vek pedig 250 forintért kap­hatók. Könnyíti az építtetők helyzetét, hogy ez esetben az engedélyhez csak helyszinraj- zot kell készíttetniük, s' így sok tervezési költséget, időt taka­ríthatnak még. Az engedélye­zési eljárás is egyszerűsödik, mivel magát a tervet, a ható­ságnak már nem kell elbírál­nia, csupán az épület elhelye­zését és az építési jogosultsá­got. Hasznos volna az is, ha ván­dorkiállítás formájában a leg­jobb terveket közszemlére bo­csátanak, esetleg olyan helye­ken, ahol építési hatóság mű­ködik. A. tervpályázati kiírás somo­gyi kikötéseiről megtudtuk: sok mindent meghatároz, hogy a családi, házak zöme a váro­sias településeken és a távlat­ban is fejleszthető községek­ben épül. S azonkívül, hogy a ház a bentlakók életét jól szol­Bronzkoszorús brigád exportterméke A Darány—esokonyavisonlai Mezőgazdasági Szövetkezetek Gépjavító Társulásának bronzkoszorús szocialista brigádja exportra gyártja a hagymabetakarító gépeket. A brigád részt vesz az MSZMP XI. kongresszusa, valamint hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére indított mun- versenyben is. Képünkön: A gépek szállítás előtt. (MTI-fotó — Bajkor József felvétele — KS) gálja. az sem közömbös, vá­rosképi, faluképi szempontból mennyire felel meg az építé­szeti és esztétikai követelmé­nyeknek. Tehát korszerű csa- ládiháztervek kellenek, bősé­ges választékban. A Somogy megyei családi- ház-tervpályázat kiírásakor négy kategóriát állapítottak meg. E kategóriákon belül a pályázóknak két tervet kell szolgáltatniuk, megfelelő vál­tozatokban. (A továbbiakban ezeket ismertette Furuiyás István.) Megyénk községeinek ugyanis egyik sajátossága, hogy a régi családi házas te­rületeken a telkek 10—12 mé­ter szélesek. Ezeknek mostani beépítésekor vagy átépítés al­kalmával a magántervezők joggal kifogásolható terveket készítenek. Az ilyen telkek új osztása, összevonása pedig megoldhatatlan, ezért beépíté­sükkel a jövőben is számol­nunk kell. Ilyen esetekben kel­lenének jó megoldások és öt­letek. Szükség van sík terepen lévő féloldalas beépítésű tel­keken használható tervekre, északi—déli tájolású változa­tokkal. Továbbá megyénk dimbes-dombosságával is szá­molva: lejtős telkekre is kell lakóépületet tervezni. A ki­írásban közölték is, hogy eb­ben az esetben a be­építési mód lehet sza- badonálló és féloldalas. Itt olyan tervet kell szolgáltatni, amelynél egyik esetben a te­lek az utca felé — tehát kife­lé —, a másik esetben pedig befelé lejt. Ebben az esetben lényeges szempont, hogy a ga­rázs, barkácsműhely, kazán­ház, faház stb. a terepadottsá- gok figyelembe vételével az épület alatt legyen elhelyezhe­tő. A főépítész még elmondta, hogy általános tervezési szem­pont a bővíthetőség, egyes tí­pusoknál a padlástér beépít­hetősége stb. Nagyon, fontos lesz, hogy körülbelül 12—20 négyzetméter nagyságú előte­ret is kell tervezni, amely nemcsak folyosóként használ­ható. hanem — bútorozottan — nappal a csalód tartózko­dási helyéül szolgál­REMÉLJÜK, a tervpályázat sikeréhéz hozzájárulnak azok a somogyi építészek is, akik alaposan ismerik megyénket s tisztában vannak a sajátos helyzetével, lakosságának igé­nyeivel. A 'családiház-építés- hez fontos társadalmi és nép- gazdasági érdek fűződik. Tehát jó, világos, hozzáférhető ter­vekkel is növelnünk kell az építési kedvet. Gombos Jolán Kaposváron tanácskozott az országos össz-szövetkezeti nőkonferencia (Folytatás *az 1. oldalról.) bérezése, javult arányuk _ a vezetésben; szociális intézke­dések megvalósításával köny- nyítettek munkájukon, a szolgáltatás fejlesztésével pe­dig az otthoni, a »második műszak« elvégzésén. Fölhívta a figyelmet arra, hogy a nők bevonását a ve­zetésbe szinte mindhárom szövetkezeti ágazatban to­vább kell folytatni. Ugyan­csak nagy gondot kell fordí­tani a szolgáltatás fejleszté­sére, mert a fővárosi és a vi­déki szolgálftatás színvonala között még igen nagy a kü­lönbség. Beszélt arról is, hogy jelentős eredményeket ér­tünk el az elmúlt esztendők­ben a nők tanulás és szak­mai képzés iránti igényének fölkeltésében; a magasabb szakmai képzettségre törekvő nők száma ugy anis emelke­dik. Ám ezzel sem elégedhe­tünk meg, ezt- a munkát is folytatni kell — mondotta. Végül Lón ti Györgyné ar­ról szólt, hogy mindhárom sizövetkezeti ágazatban a párt-, a gazdasági és a tár­sadalmi szervezetek vezetői is nagyon sokat tettek a nő­politikád határozatok végre­hajtásáért. Erre az összefo­gásra, a közös munkára a jövőben is nagy szükség lesz, mert ez az alapja a további eredményeknek — hangsú­lyozta. Elismeréssel beszélt arról is, hogy az össiz-szö- vetkezeti mozgalom minde­nütt nagy segítséget kapott a pártszervezetektől, a Haza­fias Népfront bizottságaitól, a szakszervezetiektől, a KISZ- 'től és a Vöröskereszt-szerve­zetektől is. Az első össiz-szövetkezeti nőkonferencián részt vevők­nek ezután dr. Csizmadia Ernőné, a közgazdaságtudo­mányok kandidátusa tartott előadást a nők szerepéről a szövetkezetek önkormány­zati testületéiben, majd Fe­hér Lajosné, az OSZT elnöke beszélt a magyar szövetke­zeteknek a nemzetközi szö­vetkezeti mozgalomban a nők érdekében végzett tevékeny­ségéről. Az előadások után köszön­tötte az első országos össz- szövetkezeti konferencia részvevőit Olga Horsia, Czerván Mártonná dir., Nagy ’Józsefné, dr. Kovács Imre és 'Alexandra Krislkova. 1 Délután a termelő-, az ipa­ri és a fogyasztási szövetke­zetek! küldöttei — a nőhizott- ságok elnökeinek irányításá­val — szekcióüléseken vitat­ták meg a tapasztalatokat, illetve tárná csíkoztak a továb- 151 feladatokról. Sz. L. Én és a kis mozdony Amerre a mozdony füs­töl — így mondták —, ott ta­lálom meg. Túl az állomás- épületen, az apró műhelyeken, a vágányok között vagonokat szerelő embereken. Arra már csak korom van, füst és fe­kete szénhegyek. Ilyen a fű­tőház közvetlen környéke, ahol minden mozdonyvezető megtalálható, minden indulás előtt és után, a gépe körül szorgoskodva. Gondoskodni a vízről, a szénről, olajozni az alkatrészeket: ezt naponta meg kell csinálnia. A menetrend a vasúton nemcsak állomástól állomásig tart. Tizenegy óra húsz perc­kor keresem a fűtőházban Surugli Józsefet, de már ki­állt a kis »kávédaráló«, a majdnem negyvenéves 275- ös. A mozdonyvezető őszes haján még nincsen korom­szem, a keze azonban már olajtól fényes. — Uram — mondja —, most még elmegyek egy csil­le szénért, huszonkét perc múlva a harmadikra állok, a szerelvény elé. Ott találko­zunk, akkor lesz időnk be­szélgetni, egészen 12 óra 20 percig. Messziről látom, hogy föl­le tornászik kék trikójában a mozdony oldalán, aztán pon­tosan a mondott időben koc­cannak az ütközők. Tizenkilenc éve kezdett el dolgozni a kaposvári fűtőház­ban, 1955. május 25-én. Most negyvenkilenc éves. Több munkahelyen megfordult már, volt többek között kőfaragó 1 is. Tizennyolc évesen úgy döntött, hogy a vasút szol­gálatába lép. 1948-ban fűtő- vizsgát tett, 1952-ben moz­donyvezetői, 1962-ben motor­vezetői bizonyítványt szerzett. Mégis mindig a gőzösökön dolgozott, öt éve már egy 053-ason. — Ez is egy kávédaráló — mondja a gépére, de mindjárt hozzáteszi: hetven kilométe­res sebességet tud kihozni be­lőle, s négy-öt személykocsi elé ezek a legjobbak. A kis gőzmozdony nyelte a kilométereket. Nagyokat füttyentett a sorompó nélküli átjárók előtt, egyszer meg is lökött egy lefulladt motorú traktort, de nagyobb esemé­nyek, recsegést-ropogást sej­tető vasúti karambolok nem tarkították az éveket. Csak egyszer, de az sem karambol volt, hanem életmentés. — Takács Jani volt a legé­nyem. Esett az eső, akkor még kavicságyás volt a sínek alatt. Minden szürke volt a két fé­nyes csík mellett. A kisgyer­meknek csak a svájcisapkáját vettem észre a sínek között: valami sötét, imbolygó folt­nak tűnt. A legényem akkor már a mozdony mellett fu­tott, én meg ellengőzt adtam. Éppen sikerült a kisfiút a vo­nat elöl elrántani. Most ipari tanuló itt, Kaposváron, leg­alábbis ezt hallottam róla. A legényem kormánykitüntetést kapott, én meg a kiváló vas­utas jelvényt. Mindenki legény, aki vala­mikor is kazánfűtő volt Surugli József mellett. — A legényem megcsinálta már a fékpróbát, nyugodtan beszélgethetünk. — Ma merre megy? — Most megyek Dombóvár­ra 4035-ösként, este 4044-es- ként vissza. Ezután elmegyek Somogyszobra, onnan Görge­tegre. Akkor a vonatom szá­ma 5936 lesz, és este kilenc óra húszkor érkezem vissza 4041-esként Kaposvárra. Az érkezés ideje nem azo­nos a pihenés kezdetével. Az öreg mozdony megköveteli a jó bánásmódot. Pótolni kell a vizet, a szenet; »adminisztrál­ni a megtett utat«. Ez is a vezető munkája. A lakására csak tizenegy, fél tizenkettő között érkezik. Nem szeretne »átlovagolni« motorvonatra, bár azt mond­ja: ezeket is nagyon szereti, de ő a gőzösnek szerelmese. Az olajnak, a füstölgő-kor- mozó kis »kávédarálónak«, a munkával járó verejtéknek. Egyszer hosszú hónapokig táppénzen volt. Karádon do­hogott át a vonat, amikor ki­lyukadt a gyomra. Tovább­ment még egy darabig, aztán egyenesen a műtőbe került. . — Mint betegség is hosszú, de különösen így éreztem amiatt, hogy nem tudtam dol­gozni. Hiányzott a rázkódás. Ha egy idősebb mozdonyveze­tő elmegy nyugdíjba, nem tud meglenni a zakatolás nél­kül. Időnként fel-fel kell száll­nia a vonatra, hogy érezze ... A szolgálat tizenhat órás. — Megfordultunk már az ország összes állomásán. Én i és a kismozduny — igy mondja. Egy-egy »forda« — az oda és visszamenet — menetrend szerint meghatározott, percnyi pontosságot követel. Egy mozdonyvezető mindenkinél gyakrabban néz az órájára. S ez belerögződik. — Még sohasem késtem el egy Rákóczi-meccsről sem, ha időm éppen engedte ezt a va­sárnap délutáni szórakozást. Mi, vasutasok, az időt csak vastörvényként említjük. A legnehezebb a nyár. A kazán irdatlan meleget lövell, s kint is harminc fok körül mozog a hőmérő higanyszála. A verejték patakokban folyik a homlokunkról, hátunkról. Ezért is látni gyakran: a moz­donyvezető az egyik, a legé­nye a másik oldalon hajol ki az apró, üveg nélküli abla­kon, hogy hűtsék magukat az elmaradó szélben. Útközben vigyázni kell a jelzőkre, a fi­gyelmetlenül sínekre hajtókra és a vízre. A vízre, ami a négy és fél köbméteres tartályban lötyög, mert ha elfogy, ka­zánpörkölés a vége. A »for­dák« mindkét végállomásán pótolják a hiányzó mennyisé­get, mert a kazánban keletke­zett kár a mozdonyvezetőt terheli. Még hat éve van a nyugdíjig, de nem gondolko­dik azon, hogyan telnek majd akkor napjai. Csak egy vala­miben biztos: — Gyakran fel kell majd ülnöm egy-egy vonatra, hogy érezzem a zakatolást. Mészáros Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom