Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-07 / 157. szám

4f V Üf VILÁG PROLETÁRT ÜLJETEK! Ara; I forint •>, •; ’ *->"í.ijvioA?' yi, <*& < v,. ,\ • ”* .'r>V •. '.*> fJi *> *>á;. V?T,> *. >f. .• *;. S?**!,­AZ MS Z M P SO M O GY M E GYE I ,B I Z OT.TSAG AN AK LAPJA XXX. évfolyam IS7. szám 1974. július 7., vasárnap Százton n ás úszód a ni Brazí/ia lőszere Valóra vált eszmék Szerié a földön löbb. mint negyed milliárd ember kö­zös ünnepe a mai nap. Öt vi­lágrész hatvanhárom orszá­gában ma ötvcnketledik al­kalommal emlékeznek meg a Nemzetközi Szövetkezeti Nap­ról. Szövetkezés, szövetség. Egyike a legszebb fogalmak­nak. Benne van a legőszin­tébb együttműködés akarata, a legteljesebb kölesönös erő­feszítés, a segítségnyújtás, a közös gond és a sikerek sze­rezte közös öröm. A szövetkezés egyedülálló, mással nem pótolható erő. Ez a gondolat vezérelte a legelső szövetkezőket több mint egy évszázaddal ez­előtt, s bár azóta a szövetke­zés rendszerében szerte a vi­lágon számtalan változás tör­tént — az alapelv változat­lanul tovább élt. és egyre gazdagabb tartalommal él ma is. Harminchat évvel ez­előtt a Szövetkezetek Nem­zetközi Szövetsége négy fő célt határozott meg: segíteni a Föld valamennyi országá­ban a szövetkezeti mozgalom fejlesztését; az egész világon elterjeszteni a szövetkezeti elveket és módszereket; szé­lesíteni a szövetkezeti moz­galmak között a baráti és a gazdasági kapcsolatokat; hoz­zájárulni a tartós béke és a biztonság megteremtéséhez. A szövetkezés eszméje így váll azonossá az alkotó mun­ka lehetőségeit, a békét kí­vánó emberek érdekével. Ezért terjedt el gyorsan az egész világon, tekintet nél­kül a társadalmi formákra. Ma több mint negyed mil­liárd szövetkező ünnepel. Ahogy az eszme, rendezvé­nyeik célja is közös: újólag ráirányítani a figyelmet a szövetkezés jelentőségére, bemutatni az eredményeket, emlékeztetni arra, hogy a vi­lág haladó mozgalmaiban a szövetkezeteknek milyen fon­tos szerepük volt és van ma is. A szövetkezés gondolata, célja, és gyakorlata nálunk, a szocializmusban, a marxi— lenini tanításoknak megfele­lően terebélyesedett ki. gaz­dag tartalommal telítődött és egyre nagyobb sikereket ért cl. Hazánkban a szövetkezeti mozgalom kiemelkedő szere­pet tölt be, nagyszerű ered­ményekkel szolgálja egész társadalmunk fejlődését. Ele­gendő megemlíteni, hogy Ma­gyarországon minden negye­dik ember valamilyen szö­vetkezeti ágazatban keresi a kenyerét; ötézerötszáz mező- gazdasági, ipari és fogyasz­tási szövetkezet tevékenyke­dik hazánkban: mintegy há­rom millió kileneszázezer taggal. A szövetkezés át meg átszövi életünknek szinte minden területét, közvetve, vagy közvetlenül mindany- nyian részesei vagyunk a szövetkezeti munka eredmé­nyeinek. A szövetkezetek ál­lítják elő hazánkban a nem­zeti jövedelem egynegyedét, milliók veszik igénybe szol­gáltatásaikat, vásárolják ter­mékeiket. Az ötvenkettedik nemzet­közi szövetkezeti nap orszá­gos ünnepségét ma Somogy­bán, Siófokon tartják. Az év­forduló, az ünnep szövetke­zeti mozgalmunk történeté­ben fontos esemény — és ahogy szerte a világon meg­emlékeznek az úttörőkről, az első szövetkezőkről — ne­mes, szép kötelességünk, hogy tisztelettel adózzunk az első magyar szövetkezőknek: meg­emlékezzünk a Tanácsköztár­saság idején alakult somogyi szövetkezetekről. Igen, a mi megyénkben haladó hagyo­mányai vannak a szövetke­zés eszméjének — és talán egy kicsit jelkép is az, hogy a nemzetközi ünnep orszá­gos rendezvényének éppen Somogy ad otthont. Az a me­gye, ahol nagy múlttal, vi­rágzó jelennel tevékenyked­nek a szövetkezetek. Somogy egész társadalmi, gazdasági életeben megkü­lönböztetett jelentősége van a termelési és a fogyasztási típusú szövetkezeteknek. A mezőgazdasági, az ipari, a fogyasztási, a takarék- és a lakásszövetkezeteknek mint­egy kétszázezer tagja van, így Somogybán a lakosság több mint fele tagja valame­lyik szövetkezeti típusnak. A hagyományok, az adottságok miatt megyénkben a legje­lentősebbek a mezőgazdasági termeíőszövetkezetek. Ez a szövetkezeti ágazat az utób­bi időben olyan termelési si­kereket ért el, mely minden korábbi rekordot túlszár­nyalt: soha nem tapasztalt fejlődésnek, forradalmi vál­tozásnak vagyunk tanúi nap­jainkban. A szövetkezés ere­jéről, nagyszerűségéről sza­vak nélkül beszél az évente megtermelt mintegy ötmil- liárd forintos érték, a szö­vetkezetek több mint három és fél milliárd forintos va­gyona. a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben dol­gozók, a falun élők szünte­lenül javuló, szépülő élete. Ennek a célnak az érdeké­ben dolgozik a megye má­sik — száinszerüségében a legnagyobb — szövetkezeti agazata: a fogyasztási szö­vetkezetek. Mintegy három- százezer ember ellátásáról gondoskodnak, ipari és szol­gáltató tevékenységük meg­haladja az évi 12U millió fo­rintot. Dicséretre és elisme­résre méltó az a törekvés, ahogy falun és városon igye­keznek mind teljesebben ki­elégíteni a fogyasztók igé­nyeit. Felvásárlási tevékeny­ségükkel nemcsak a belső piac ellátását tekintik fel­adatnak, hanem egyre bővül, fejlődik a nemzetközi áru­csere-forgalmuk is. A hu­szonöt ipart szövetkezet csaknem hat és fél ezer dol­gozója az egész megyére ki­terjedően végzi sokrétű, ösz- szetclt munkáját, nagy mér­tékben elősegítve a fogyasz­tási javak kedvező alakulá­sát. Egyre nő a takarékszö­vetkezetek szerepe, melyek ma már négyszáz millió fo­rintos betéttel rendelkeznek, kölcsönökkel, különböző szol­gáltatásokkal állnak a lakos­ság rendelkezésére. S az ün­nep alkalmából meg keli em­lékezni arról is, hogy a szö­vetkezeti eszme nem ismer határokat, szüntelenül terjed, lij meg új formában jelent­kezik: Somogy bői indult el hazánkban az üdülőszövetke­zeti mozgalom, három kert­barát szövetkezet tevékeny­kedik már, és mindinkább terjed az iskolai szövetke­zés gondolata. Szövetkezeti mozgalmunk hatalmas utat tett meg. Di­namikus fejlődéséhez, a moz­galom kiteljesedéséhez jő alapot biztosit a párt egysé­ges szövctkczctpolitikája. A szövetkezők nagy nem­zetközi ünnepén joggal álla­píthatjuk meg, hogy a moz­galom a szocialista gazda­ságban bcleljcsilője mindan­nak, amit a szövetkezeti esz­me. megteremtői valaha Is terveztek és megvalósítói több évtizedes munkásságuk- , kai megalapoztak, A magyar pártkiildöttség tárgyalásai Bagdadban PuIUlí Árpádnak, az MSZMP KB titkáráriak veze­tésevei pénteken megérkezett Bagdadba az MSZMP Köz­ponti Bizottságának a kül­döttsége, amely az Araib Új­jászületés Szocialista Pártja nemzeti vezetőségének meg­hívására látogatást tesz az Iraki Köztársaságban. Az MSZMP KB küldöttsé­gét a repülőtéren Ah Gha- nem, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja nemzeti | vezetőségének tagja, az iraki ! tárgyaló delegáció vezetője fogadta. Jelen volt az Arab i Újjászületés Szocialista Párt- I ja nemzeti és regionális ve­zetőcégének több képviselője. Megjelent Ferró József, a Magyar Népköztársaság bag­dadi nagykövete. Tegnap megkezdődtek a ! tárgyalások a két párt kül- j dőttségei kozott az AUSZP j székházában. A Magvar Hajó- és Darugyár angyalföldi gváregységében elkészült az első — Brazília részére gy 1 t — s. i/tonnás úszódaru. Ebből a típusból még hármat készítenek a távo­li megrendelők részére. Képünkön: Akrobata ügyességet kíván a daruszerelők munkája. ' (MTI-fotó Bara István felvétele KS) „ V nőpolitikái határozatok végrehajtása a mindennapi munka részévé vált” Kaposváron tanácskozott az országos vssz-szövetkezeti Az 32. nemzetközi szövet­kezeti nap aikarmaool tnoszor rendezte meg hazánkban or­szágos össz-szövetkezeti nó- koiuvrenciajaL az Országos Szövetkezeti Takács Nooi- zoLUtaga, E jelen los tanácsko­zás részvevői tegnap Kapos­váron, a megyei tanács dísz­termében találkoztak, ahol Fehér Lajosné, az Országos Szövetkezeti Tanács No bi­zottságának elnöke köszön­tötte őket, s az elnökségben helyet foglaló vendégekét: Szabó István, a TOT elnö­két és Rév Lajost, az OKISZ elnökét, az MijZMP KB tag- jatt, Bogó Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát, Kocsis Lászlót, a megyei tanács el­nökhelyettesek Baranyai Ti­bort. az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettesét, dr. Kovács Imrét, az MSZMP KB alosztályvezetőjét, Pa- tay Jánost, a SZÖVOSZ el­nökhelyettesét, Nagy József­nőkonferencia \ nét, a Hazafias Népfront nő- ! bizottságának ' elnöaét, Czer- 1 van Mártonná dr.-t, a SZOT 1 nóbizottságanak elnökét, Sze- methy Lászlonét, a KISZ kb munkatársát, Olga Hor- siát, a Nemzetközi Szövetke­zetek Szövetsége tagját, a román kisipari szövetkezetek országos központjának el­nökhelyettesét, Alexandra l Kriskovát, a csehszlovák sző- 1 vetkezeti főtanács tagját, a ! főtanács nőbizottságának el- [ nőkét. Bogó László, a megyei pártbizottság titkára a párt- bizottság, a megyei tanács, valamint a társadalmi és tö­megszervezetek nevében üd­vözölte a konferencián meg­jelenteket. Elmondta, milyen nagy örömmel fogattták. hogy az első össz-szövetkezeti országos nőkonferenciát So­mogybán rendezik meg. Ami­kor sok sikert kívánt a rósz- i vevőknek, elmondta azt is. i Építőipari szakmunkásokat avattak Virággal díszített, terített, asztaIok várta.K ' szombaton száztíz fiút az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Va.ua.iat új teiepének ebédlő­jében. Szakmunkás avató ün­nepség voit. A vállalat szak­szervezeti és KISZ-bizottsága nagy szeretettel készítette elő ezt a napot, leendő szak­munkásai örömére. Sztankó József igazgatóhe­lyettes utalt arra, hogy ezek­nek a fiataloknak — szem­ben egyéb középiskolák tá­rnáiéival — nem lehet azt •mondani, hogy most lépnek ki az életbe, hiszen a tanuló idejük alatt mar a munkába Ss belekóstoltak. Nem volt ’könnyű számukra az eltelt három év, hiszen míg a fel­nőttek zöme már csak heti '44 órát dolgozik, addig az ipari tanulók heti munka­ideje általában 52 óra. Az egyre fokozódó tanulmányi követelményekről szólva hangsúlyozta: nem lehet kö­zömbös, hogy egy szakmun­kás milyen értelmi képesség­gel, készséggel rendelkezik. Ha arra gondolunk — mond­ta —, hogy ennek a társa­dalomnak az alapvető, leg­fontosabb osztálya a mun­kásosztály. amely meghatá­rozza és döntően befolyásol- j íja a szocialista társadalom j letét, nem mindég)’, hogy j milyen műveltségi szinten | álú A két kaposvári szakmun- i kásképzö intézet igazgató: jó­kívánságaik után átadtak a sza kmun kas-bizonyib'ányo- j kát I Kedves mozzanat követke­zett ezután: a huszonöt éve itt dolgozó Csurai István bá­csi a nyugdíjasok nevében — képletesen — átadta he­lyét az új szakmunkásoknak, A vállalat vezetősége ne­vében Szűcs Miklós, gazda­sági igazgatóhelyettes ünne­pélyesen a vállalat dolgozói­vá fogadta az újdonsült szak­munkásokat. hogy a megyei párt- és ta- nácsvezetók nagyon sokai varnak ettől a tanácskozás­tól. Erről szólt Szabó István, a TUT elnoKe is üdvoziu sza­vaiban, hangsúlyozva, hegy milyen óriási , erőt tömörít a ti3 ország több mint 3UU millió tágját magába foglaló szövetkezeti mozgalom. Ez­után Lonti Györgyné, a SZÖ­VOSZ nöbizottsaganak elnö­ke tartott előadást. Ismertet­te az MSZMP - KB nőpoliti­kái határozata végrehajtásá­nak tapasztalatait, s az össz- szövetkezeti nömozgaiomban a határozat megjelenese óta elért eredményeket. — Sikerült elérni, hogy szövetkezeteinkben a nőpoli­tikái határozatok végrehajtá­sa a mindennapi munka ré­szévé vált. Az eredmények s a nagyon sok, hasznos kez­deményezés azt bizonyítja: a nők helyzetén való javítás egész társadalmunk feladatá­vá, közüggyé vált — mondta többek között. Ezután adatokat, tényeket fölsorakoztatva arról szólt, hogy termelő-, ipari és fo­gyasztási szövetkezeteinkben • — ahol a tagok negyven szá- [ zaléka nő — mit tettek és mit kell még tenni a dolgo­zó nők helyzetének javítá­sáért. Mindenütt elkészültek a szükséges intézkedési tér- | vek,. létrejöttek a nőbizottsá­gok: az elmúlt évek alatt J jelentősen változott a nők 1 (Folytatás a 3. oldalon.) I Magyar-román gazdasági megbeszélések 1974. július 4—6. között Lázár György, a Miniszter­tanács elnöKneiyettese, az Országos Tervhivatal emöke. és Emil Oragamescu, a. Ro­mán Szocialista Köztársság minisztere.nók-helyettese, az 1 Állami Tervbizottsag emöke, Budapesten tárgyalásokat I folytattak. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken a kétoldalú gazdasági együttműködés idő­szerű kérdéseiről folytattak véleménycserét, összegezték a tervegyeztetés eddigi ered­ményeit és meghatározták az 1976—1980-;;s időszakra szó­ló tervkoordináció további feladatai t. Em.il Draganescu és kísei e- te magyarországi tartózko­dása alatt meglátogatta a székesfehérvári Videoton- gvárat. Tegnap Emil Dragonescu es kísérete elutazott Budapest­ről. Hazaérkezeit a budapesti pártmiiflkáskiiidsttség A Katona Imrének, az MBZJV1P KB. tagjának, a Bu­dapesti Pártbizottság első titkárának vezetésevei Moszkvában járt budapesti partmunkasküidöttség szom­baton hazaérkezett. A repü­lőtéren fogadósukra megje­lent Nagy Richard, a buda­pesti pártbizottság titkára', Szépvölgyi Zoltán, a fővá­rosi tanács elnöke. Vita a környezetvédelmi törvénytervezetről Az emberi környezet vé­delméről szóló törvényterve­zet vár hatóan ez év őszén kerül az országgyűlés síé. A törvény széles körű érdek­lődést vált ki minden bi­zonnyal. E téma a társada­lom minden tagját, az ipari, mezőgazdasági üzemek s a különböző intézmények ve­zetőit is érdekli. Éppen ezért a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa az Építésügyi és Városfejlesztési, valamint az Igazságügyi Minisztérium­mal egyetértésben társadalmi vit.árt bocsátja a törvényter­vezetet. Az ország hét ipari centrumában (Budapest.. Mis­kolc, Győr, Tatabánya. Du­naújváros, Szeged, Kazinc­barcika) és két mezőgazda­sági megyében — Békésben és Somogybán — vitatják meg. Az országos programhoz kapcsolódva júliusban me­gyénkben hat rendezvényen — különböző foglalkozású emberekkel, illetve szakmai réteggel — beszélik meg a törvény tervezetet. Július 9-én az építés-ter­vezési, beruházási es szak- igazgatási területen dolgozók bevonásával lesz vitafórum, melynek vita vezetője Erdős Zoltán, a Somogy megyei Tanács V. B. ÉKV-osztáiyve- zetője. Fonyódon 11-én a nők részvéteiével rendeznek ta­nácskozást. A vitát Szokola Károlyné dr., a Fonyódi Já­rási Pártbizottság első titka ra'. országgyűlési képviselő vezeti. Két rendezvényt 12-én tartanak. Az együk íaz ipari üzemek és a na­gyobb intézmények vezetői­nek részvételével, a MTESZ- szel közös rendezésben (vi­tavezető: Szakonyi Gyula, a DÉDÁSZ Somoev megyei igazgatója, az MTESZ titká­ra), a másak a Hazafias Nép­front Somogy megyei Bizott­sága mellett működő Városi . es Község politikai Muwka bi­zottság, valamint a kaposvári urbanisztikai . munkabizott­ság együttes ülése, napi­rendjén a törvénytervezettel. (Vitavezető: dr. Guba Sándor, a Kaposvári Mezőgazdáság) Főiskola főigazgatója, or­szággyűlési képviselő.) A jo­gászok résiére — dr. Kiss Józsefnek, a MÉSZÖV elnö­kének vitavezetésével — 17-én, az agrárszakemberek­nek. pedig 23-án a Balaton- boglári Állami Gazdaság sző- löskislaki kastélyában rende­zik a vitát, Lakatos András főkertész, országgyűlési kép­viselő vezetésével. A meghívottaknak a nép­front rendelkezésre bocsátja a törvénytervezet anyagát. Ilyen törvény Magyaror­szágon eddig nem volt Nap­jainkban az élet arra kény­szerít bennünket, hogy gon­dosabban foglalkozzunk * föld. a vizek, a levegő, as élővilág védelmével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom