Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-02 / 152. szám
Elpusztult középkori községok Kadarkút környékén Szentkirály Kadarkúttól keletre, kb. 4 km-re van az erdős, dombos, gyönyörű panorámát nyújtó szentkirályi dűlő, ezen a helyen a középkorban Szentki- j oklevélben, mely bizonyítja, hogy az időben Eliwelghy Ányos Zemtemrech (Szentim- re) a birtokosa. 1553-ban Bathiányi Benerély község állt. Első említése már az 1353. október 13-án kelt okmányból ismeretes, mely szerint Tamás orszábíró Szentkirályi Jakab és fia János, valamint István fia Miklós között Szentkirály és Kadarkút nevű birtokok iránt folytatott perben halasztást ad. Zsigmond király a csehországi husziták elleni háborúban vitézségével kitűnt Ta- mássv Lászlónak és testvérének, Henriknek 1421-ben Ká- - polnásvisnvét és az akkor e°v í,la,laras, hozzá tartozó Szentkirályt adományozta. Az 1542-ben kivetett rendkívüli hadiadóban Szentkirály Nicolaus (Miklós) nevű plébánosa 50 dénárt fizetett. A török adólajstrom szerint a község neve Pusztaszentki- ráljr, melyet Ali ispálya nevű török földesúr birtokolt. Kere-puszta. A középkorban ön- | november 26-i püspöki beik- álló község volt, temploma a j tatási jegyzőkönyvben fordul kelta földvártól keletre, az ! elő, ahol az összegyűlt kanonokok között jelen van Körmend és Kopasz (Kopaszhegy) kanonoka is. »... Paulus de Kermend canonicus. .. Mauritius de Kopasz canonicus.« Erdővágás nevű dűlőben állt. Első említése .1397-ből származik a fehérvári káptalani Körmendnek Szent Lászlóról elnevezett ferences rendi deknek és Balogh Györgynek j provinciális kolostora is volt. még 1—1 portája áll a köz- ; melyet később az ágostonrenségben. Az 1563-as török adólajstrom szerint török földesura Recsep ispálya, diek vették át. 1557-ben Körmend birtokosa, Magyar Bálint 6 Ft-ot fi- kei észténly teteti a Szigetvár megerósitébirtokosai: Lengyel János es sare kivetett rendkívüli hadi- Komáromy Mihály, ez utóbbi acioba. neki még 1564.ben Szentimre egyharmadát bírta. Területe széltében, hosszában Volt egy malma is. Már 106 éve lakatlan pusztaság. Szentimre temploma miig 1758-ban is olyan jó állapotban volt, hogy renoválására az uraság téglákat szállíttatott. 1886-ban a minisztérium Márffv Emiltől, az akkori tulajdonostól 20 évnyolc portája volt. Az 1571-és török adólajstrom szerint öt portája volt Körmendnek. 1726 es 1773 között a Lengyel és a Méray családoké, de már pusztának van felvéVe. Az 1897. évi községi levéltári adat szerint 34 családfő 25 családtaggal lakta földművelési | Martun k6rmen<l1 pusztáját. resztény földesura Lengyel re bérbe vette a birtokot, és János volt. A birtok hosszá- ban-széltében fél órai járás területű volt. Negyven hold a használható szántóföldje és rajta a földműves gazdatisztképző iskolát nyitott. Területe akkor 572 kát. hold volt. Szentimre-puszta jelenleg három kaszaalja a rétje, de Kadarkut községhez tartozik, inár ekkor 106 éve elhagyatott pusztaság. Jelenleg Kadarkút határában csak a neve, temetőjének nyomai és egy-egy tégladarab őrzi a község emlékét. Szentimre Kadarkúttól északkeletre, kb. 3 km-re fekszik SzentimKörmend Kadarkút, község belterületének keleti részén a középkorban önálló, Körmendnek j na^- Kálmánnak, Jánosnak és Inakod A KadarkuttaJ határos Ina- J kod község Mikétől delkelet- ! re, közel a főútvonalhoz fe- ! kúdt. Az első ismert adat Zsig- | mond királynak az 1398, If. J 2-án kelt jogadományozási j okleveléből ismeretes, mely ! szerint inakodi Miklós l'iainevezett község feküdt 1500 kát. hold határával. Első oklevélben említése a veszprémi püspöki szék 16 évi szünetelése után az 1417. íz iskola falain túl f Lászlónak birtokain pallosjo- got adományozott, és engedélyt az Inakod birtokon egy »castellum, seu fortalicium ligneum- (fakastély erősség) fölépítésére. 1400. december 18-án IX. Bonifác pápa az inakodi pléA Sárközben született, Kaposváron él Beszélgetés Verseghy f erein: né/ti i pur mii vésszel Itt van a műhelye a szer- .esztőség mellett. Szomszédolásunk gyakori, zsűri után szító és pártoló vasárnaponként együtt zolgattak. fogorvos, ' a tiszta forrást. Egv ősi fazeraj- I kasdinasztia recepl könyve S a közeli alapján készítettem el a barforog ebben az na engobe agyagfestéket. <So- új termékeit. Híradásunkban ! időben Tfunas László korong- j mogyban fekete ongobe-ot vesen és örömmel mutatja be | Bátaszeken gyakran szerepelt, riportban még nem. Tisztázzuk, mi történt eddig? 1971. Eredményes szakmunkásvizsgát tett. 1973. A népművészét mestere elismerést kapja. Aczél György dísztávirata az elismerő címja. A -népi fazekassággal itt | használnak.) ismerkedett meg Verseghy Fe- i véne, — Hogyan került Kaposvár- ! ra? — I960 szeptembereben tanulni jöttem a városba. Itt; ért, éppúgy őrzött emléke, i dolgozott már Tamás László, mint a saját munkájával kap- — A népművészetéről híres csolatos írások. fényképek. Sárközben nem voit kitol ta- 1974. Népi iparművész. Ebből nulni? az alkaiomból beszélgettünk Nincs olyan élénk fazeVersegliy Ferenccel. A műhely i kaskultúra a hagyományaiban korántsem alkalmas hely erre. s elsősorban égetukemencéböl A Sárközben születelt népi fazekasság elevenen él Kaposváron, Verseghy Ferenc műhelyében. — Hányfélét készít? — A sárközin kívül ha bánnal foglalkozom. A sárközi la- zekaskultúrán belül is megkülönböztetünk mórágy! kultúrát és ettől különbözik a szekszárdi, bátaszéki és a baI jelentősebb Sárközben, mint a I íai- A sárközi fazekasmúlt jelnem is az j somogyi székhelyen. | legzetessége. hogy elsősorban cgá./.ó hó-- A tanulóévek után sémi haszná a ti ede-iveket készítet- ség miatt, hanem leülni sincs i szűnt meg kapcsolata a Sár- tek. hely. A Kapos étteremben be- közzel, manapsag is gyakori | A műhelyben szélgettünk. Verseghy Ferenc a I ezekből is vendé Sárköz | ban. a s/-ekszardi rnúzeomEgyre sűrűbben találkozha-1 művészetekkel, amelyek feléb- tunk olyan tanulmányokkal, I reszthetik az újabb és újabb amelyek szenvedélyesen es őszintén tagialják a tanulók, az emberi magatartás — ízlés, kulturális színvonal és szellemi igény — együttes tüneteit, jellemző megnyilvánulásait. A pedagógusok közismerten résztvettek részére búcsút engedélyezett. Az 1542-ben fölvett jegyigényeket. de kellő rendszere- zék szerint Inakod Ferenc nebániás templom javításánál közepén, Alsónyékén született. Apja- A sárközi fazekasság ere- müvészetet szere- | deti termékei jelentik neben. zés és tudatos irányítás hiá- j vű plébánosa egv Ft-ot fize- nyában végtelen káoszt is tud- : tett rendkívüli hadiadó címén. 1 1549-ben a törökök már elfoglalták Inakodot, ekkori nak okozni. A mérce magas! Az új er kölcsi normák most formálódnak, most alakulnak, nekünk birtokosának: Várday Zsigazok köze tartoznak, akik az j formálóinak és alakítóinak hat. portaK ót szélső sorban tevékenykednek e ; kell lennünk, magunkban kell genyportaja es nyolc elhahordanunk és magunkban kell o.v°lt portája volt. alakítanunk az új szocialista j [ ember jegyeit. Együttesen és ! tekintetben. Éppen ezért me döbbentő, hogy vannak olya- j £ nők is, «kik « kulturális men- í e 1850-ben, birtoknak a már Somssich- fölvett inakodi mozdulásokat teljesen fölösle- külön, külön is! A pedagógus- , pusztan három házszám szeregesnek tartják, és igényük nem nak túl kell látnia az iskola megy túl egy futballmeccsen j falain, észre kell vennie a tár- vag.v egy krimin. Saját széllé pelt a községi kimutatás szerint. mi igénytelenségük miatt nem veszik észre a tanulók műveltségi szintjével kapcsolatos súlyos hiányosságokat. Szinte tüntetőén nem veszik kezükbe irodalmi folyóiratainkat mondván, hogy a mai ember számára ez teljesen fölösleges. Az ilyen pedagógusok nem veszik észre azt a szakadékot, mely az emberek anyagi jóléte, a szocialista munkaviszonyok, a szocializmus eszményei és az átlagműveltség, a j szellemi tájékozottság között , van. Pedig egy pedagógusnak j észre kellene vennie a kis igényű individualizmus és a j vele járó kispolgári kultúra j riasztó tényeit is. Nyilvánvaló tehát, hogy a kulturális hiányok felszámolására való törekvést nem lehet kézlegyintéssel elintézni, sőt — keresni kell azokat a módszereket az oktató-nevelő munkában, amelyek segítenek a kétségkívül meglevő különbségek megszüntetésében. Mert, hogy különbségek vannak — a kiegyenlítődést segítő eredményes általános iskolai munka ellenére is —, az nyilvánvaló. A környezet hatása rendkívül erős, szinte meghatározó, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen érdeklődési körű szülök között nőtt fel a középiskoláig a fiatal. Sok minden váratlanul és hirtelen szakad a középiskolában az új tanulókra. Szélesebb. tágabb távlatok, új ismeretek, a gohdolkodásmód számtalan változata — csak győzzön eligazodni bennük az uj elsős, de még a felsős is. Ha azt mondanám, hogy a város, az új iskola részéről kifejezetten jó hatások érik ezeket a tanulókat, túlságosan leegyszerűsíteném a problémát. Igen, nem egy közülük itt szereti meg a színházat, az olvasási, itt ismerkedik meg a sadalom kulturális, etikai I problémáit is, és megoldásuk- i A mikei erdőszélen még ma ban közre kell működnie, mert , is látszanak az árkokkal pedagógusnak lenni _ nemcsak rPlvett, téglalap alakú rangot, hanem felelősseget is jelent. Horváth József kollégiumi nevelő nyomai, hatalmas tölgyfákkal benőve. Repay Lajos A csodapecás önmagam csak egyszer horgásztam, gyermekkoromban a Hódságon, a Dunában, a holt Duna-ágban, valamelyik tóban. Fogtam is valami halfélét, a büszkeség ma is dagaszt. Mindezt azért bocsátom előre, hogy az olvasó ne lepődjék meg, ha olyasmit olvas majd, hogy a ponty bekapta a horgonyt, aztán a yachtot maga után vontatva eltűnt az óceán hullámai között. Barátaim nagy része viszont szenvedelyes pecazó. A horgászok és a kocsisok — ez utóbbiakon az autó tulajdonosokat értem —- egy dologban erősen hasonlítanak egymáshoz: ha' egyszer belekezdtek, nem tudják abbahagyni, egyik történet a másikat követi. A jogsi ugrott, a karburátor igy. a kézifék amúgy ... és akkor az az állat hármasra kapcsolt! .... Vagy: — Ha hiszed, ha nem, a harcsa a szemembe röhögött! — Nekem mondod, engem egy csuka szembeköpött! így hallottam a belga horgászról is. Baratom, Kalántay János, a legszenvedélyesebb pecázó, beszélte, a következőket: ‘— ... Kérlek szépen, ha nem a tulajdon szememmel láttam volna, magam sem hinném. Szóval az a belga betáplálta a maga állását. Babbal dolgozott, száraz babbal, a babszemeket így meg így elhelyezte egy ilyen meg amolyan módon lyuggatott I mezen, mikor aztán elérkezett a fogas napja, akkor... Ennél a pontnál János széttárta a két karját, széles arcáról lavinaszerűen omlotl- ötnlött-zúdult alá az őszinte csodálat, ámulat, tisztelet. — Az a belga pecázó, kérlek, sorozatban rántotta ki a halakat a vízből, olyanformán. mint ahogy a parasztok felfűzik ősszel a piros paprikát, és kiakasztják a tornácra. Mi a szomszédos állásokból leesett állal meredtünk rá. Képzeld el a különbséget egy puska meg egy géppuska közölt. Nolrát ugyanaz a különbség volt az ö meg a mi fogásunk között. Egy óra alatt kétszer annyit gyömöszölt a szálcjába, mint a mi havi fogásunk. Ehhez fogható horgászt azóta sem láttam. S ami a legkülönösebb, vem titkolta a módszerét. Babbal szoktatta oda a halakat ... És itt az következett, amit nódjari a magam avatatlan mar elmondtam. — Kitűnő módszer lehet — vetettem oda szerényen, épp hogy valamivel én is részi vegyek a beszélgetésben. Azóta ezt a történetet a belga horgászról több ízben hallottam, . mindig mástól- inástól, mindig ugyanúgy. Ez amellett szólt, hogy nem kitalált história, hanem tény, amelyet számos tanú igazol. Valahányszor üres tarisznyával tértek meg pecázó barátaim, valaki mindig előrukkolt a belga horgász bibliai zsákmányával. János barátomat gyakran elkísértem horgászni. Beültünk a ladikba, kieveztünk az állásba, ö bedobta a horgot a csalival, ö várt a halra, én ráérősen nézelődtem a vízi birodalomban, szívtam a jó levegőt, pihe.ntem. Többnyire sovány zsákmánnyal tértünk haza. Egy alkalom ma! az istennek sem harapott a hal. Az úszó, dunántúliasan a. pöta. nem mozdult a viz felszínén, hacsak a szel nem. mozgatta. Beesteledett. szedelözknd- tünk, hogy hazamegyünk. — És ez volt az a hely — szólalt meg János barátom szép számmal látni. Tükörtojás sülő, lábos, kacsasütő, tesztaszüi'ö. kánál vall eleink ■ip'á’kozá sáról, kézzel készíteti edényeiről. — A habán kultúra erőssége a díszítőművészetében van — Patikaedényekkel is foglalkozik9 —> Jqvőre Kaposváron rendezik meg az el.sö gyógysze- részkongresszust, a patikaedé- nvek igy születtek meg. — Rekonstruál és újít? — Mind a kettők A hangsúly a továbbfejlesztésen van-f — A továbbfejlesztéshez kapcsolódik a kérdési elme letileg mi foglalkoztatja'1 — Az olasz hahán olasz fes tékekke! készült. A magyar habán színeit szeretném előállítani az eredetieknek meg: felelően. Ezzel kísérletezem, nem nélkülözve a kémiát. — Sokaknak még az a véleményük. hogy a népművészet. ezen bellii a fazekasság :s, nem fejlődhet tovább. Mi a véleménye? — A fejlődés útján van a fazekasság. A vég vészel. új eredményeinek a megismerése is hozzátartozik, hiszen ma már nem azokkal az anyagokkal dolgozunk, melyekkel elődeink. j — A népi fazekasság tér- | mékei használati tárgyak voltak. Ma a díszítő népművészet lerne, esetleg o maga, hus-ver\ reneszánszáról beszélhetünk tragikusan —, ez volt az a hely, ahol az a belga annyit fogott, hogy majd összeros- kadt a zsákmány súlya alatt. — Ez? — kérdeztem tágra- nyilt szemmel, és körülnéztem. hátha feltűnik a parton a sokat emlegetett belga szelvalóságban. Aztán — mint a dísztárgyak iránti horgászattól csillagászati tá- i megnövekedett érdeklődés hanoiban élőnek, eszembe ót- tására fejlődik a használati lőtt valami: eszközök készítése. Most már Mondd, Jancsikám, ha , erre is megvan az igénv. Kell olyan nagyon irigyled azt a a kereskedelemnek is. mert a belga pecást, miért nem kö- vásárlók kérik. A .tömegtermelés mellett egvro nagyobb munkák veted a módszerét. Hiszen tö viröl-hegyire ismertette, és a az igény az egyedi száraz bab sem olyan drága. János meghökkenten nézett rám. — Ez még sohasem jutott eszembe — mondta. — Soha. De majd megpróbálom. Tíz évre rá találkoztunk. János szinte repedezett jókedvében. — Milyen volt. a fogás? — tudakoltam. Tudtam, hogy iránt. I — A tanulóévek után kitől j kap legtöbb segítséget? — A feleségem értőn sar- ! kall, s ő a legfőbb kritiku- j som is. I — Mit jeleni a siker? - | — Kétszázhúsz zsűrizett munkám van . .. — Huszonnégy éves. ennek ellenére, megkérdem, van-e utánpótlás? — Szeretnék magam is fog- más nem deríthette jókedv- iaikozni egy tanulóval. Verseghy Ferenc alagsori mosóhelyiség műhelye ' szűk keretei biztosit az alkotókedvnek. A hét négyzetmétert, amely kezdetben elég volt. "kinőtte-. — Egyre szükebbnek érzem . Horányl Barn# re. i — Tűrhető. — A belga horgász módszerével? Megcsóválta a fejet, hogy \ nem, azt még nem próbálta. ki. Egyébként János újságíró. I és kötetnyi cikke jelent mer a tapasztalatcsere hasznáról i Kolozsvári Grandpierre Emi? i
