Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-28 / 175. szám

rüL±jzh ff Szeirkeiztííifa],! Csizmadia Attila. Mesztegnyö. Hosszúvíz 3. szám alatti lakos április 25-i panaszával kapcsolatban az alábbiakat közlöm: A vállalati kollektív szerződés kimondja: csak azok a dolgozók jogosultak az év végi nyereségrészesedésre, akik a tárgy év június 1-ig a vállalathoz kerültek, és a tárgy évet követő március 1-ig munkaviszonyban állnak. Mi­vel a panaszos munkaviszonya 1974. január 31-én szűnt meg, ezért nem fizethettünk a részére nyereségrészese­dést. Az 1973. évi munkaverseny mozgalomban részvevők személyenkénti jutalmazásáról az építésvezetőségnél döntöttek. Erre vonatkozóan a munka-verseny szabályzat előírja, hogy a különféle elismerési és kitüntetési foko­zatokkal együttesen adományozott pénz és egyéb jutal­mak személyekre történő felosztásáról a brigádkolleklíva dönt. Ennek értelmében az ifjúsági brigádból ketten kap­ták a jutalmat, s köztük a panaszos nem szerepelt A Hegyalja utcai társasház villanyszerelési munkái­val kapcsolatban megállapítottuk, hogy ezt a munkát csak részben számolták el. Az épitésvezető ugyanis felülvizs­gálta az elszámolásra beadott felmérést, és megállapította, hogy abban nyolc szakmunkástanuló állal végzett szere­lési munka is szerepelt. így e tételek módosításával a ténylegesen elvégzett munka került elszámolásra. Csizmadia Attila egyébként saját megnyugtatása és panaszának időbeni tisztázása érdekében a Munkaügyi Döntőbizottsághoz is fordulhatott volna. Válaszunk késése miatt szíves elnézését kérjük. Tisztelettel: Sándoréi öf etette munkaügyi osztályvezető Tisztelt Szerkesztőség! A Kanizsai u. 42. sz. alatt lakó nyolc család nevében fordulunk önökhöz abban a reményben, hogy végre mi is vízhkz juthatunk. A házban lakók az udvari csapról hor­danák a vizet, ha a csap jó lenne. Panaszunkkal már többször felkerestük az Ingatlankezelő Vállalatot. Ekkor megjelenik két szerelő, s megállapítják, amit mi is tu­dunk, hogy a csap nem jó. Azzal vigasztalnak bennün­ket, hogy nemsokára n„ a kijönnek. Ez az állapot egyre tarthatatlanabb, mert öt kisgyermek van a házban, és a viz létfontosságú a számunkra. A legszükségesebb vízért 100 méterre kell mennünk. Gyors intézkedést várunk. Tisztelettel: OCaramottoliií Seoiisiiz és hat aláírás Kaposvár, Kanizsai u. 42. AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZ TAKIíA ' ' M i ---------1-----r~m_ ...........i. S OROK. XXX. évfolyam, 175. szám. Vasárnap, 1971. július 28. Csúcsforgalom Szegeden Üzenet Idegenforgalmi rekordot ti zott a múlt hét vége Szege­den: két nap alatt ötvenezei vendég lépte át a határt Rész­kénéi. Eseményekben is bő­velkedett a fesztivál. Megnyi­tották a XV. nyári tárlatot és átadták a díjait: Zombori László és Miháltz Pál festők­nek, Kajári Gyula és Tassy Béla grafikusoknak. Pató Ró­za és Hondromotidisz Rigasz szobrászoknak. Befejeződött a pedagógiai, megkezdődött a művelödéselméleti nyári egye­tem. ez utóbbi témája: Szo­cialista közösség. szocialista közművelődés. Körültekintő szervezés előzte meg a nyol­cadik szegedi ifjúsági napo­kat: július 26—29-e között az ország különböző vidékeiről tízezer fiatal-ranetevúzik a Ti- sza-parti városban. A fő prog­ram: ifjúsági karnevál 44 hu­moros, szatirikus. meseszerű produkcióval, ifjúsági nagy­gyűlés és utcabál a Széchenyi téren. A szabadtéri játékok máso­dik bemutatója felújítás ta­valyról, Kacsóh János vitéze, melyet az előjelekből ítélhe- tően nem lehet elégszer ját­szani a dómszíppadon. Négy előadására hónapokkal ezelőtt j elkeltek a jegyek. A szinlap is Jancsi és Juliska — Turpinszky Béla és Házy Erzsébet. azonos a tavalyival (Turpinsz­ky Béla, Házy Erzsébet, Gobbi Hilda és a szegedi színház művészei), a rendezés (Hor­váth Zoltán) és a díszletek (Sándor Lajos) csakúgy. A karmester, Szalatsy István, negyedszer dirigálja az 1959-es felújítás óta, s ha számba vesszük a 30-as évek két pre­mierjét, a daljáték az idén he­tedszer került színre, mind­annyiszor zsúfolt házak előtt. A Szegedi Szabadtéri, Játé­kokon augusztus 3—4-én A hattyúk tavát mutatják be a Len in-renddel kitüntetett be­lorusz Állami Akadémiai Nagyszínház balettművészei, akik ezt követően a Margit­szigeten lépnek közönség elé, etűdökkel. Ha írásszakértő lennék, jobb jellemzést adhatnék az írásá­ról. így csak ezt: idős asszony írhatta. De ez kiderül abból is, amit közölt a levélben. Egy küzdelmes élet minden­napjairól szólt ez a levél, a korán kezdődött gürcölésről, a kislánytejjel végzett nehéz munkáról, majd a további ro­botról. Nem simogatták, nem becézgették, mint gyermeket. Árvának lenni mindig, min­den korban bizonyos szegény­séget jelentett. S ezt nemcsak anyagi dolgokra értette a le­vélíró. A gondok között azon­ban lelkileg egészséges, ki­egyensúlyozott maradt, mert tudott örülni. Nemcsak a ma­ga sikerének, a másokénak is. S e£ a titok kulcsa. Gazdag­ság ez is. Ő, ahogy írta, dús­gazdagnak érzi magát. Férje van, akivel negyvennégy éve él együtt. »Most ő az én öreg gyerekem« — írta az isme­retlen néni. S még ezt: »Neu, voltam szép. Így meg sem csúnyultam.« Amivel csak azt akarta érzékeltetni: egy em­ber ő az embersokaságból, olyan, mint a többiek túlnyo­mó többségé. »Ugye nem mosolyog raj­tam? Háromszor átfogalmazva írtam e levelet.« Hógyén mo­solyognék? Tisztelet van ben­nem. S hogyne fogadnám meg tanácsát: »Az emberről ír­jon sokat. (De nehéz am em­bernek lenni!) És a türelem­ről. A szomszédok egymást becsüléséről. Hogy segítsük, ne bántsuk egymást! Az írás for­máló erő. Formálja az embert. Hogy egyre jobbak legyünk. Szeretni, becsülni egymást; ez az élet értelme.« Szép levél. Mi több: olyan levél, melynek mondanivalója van mindnyájunk számára. Üzenet az emberiségnek. Név­telenül, nem hivalkodva. L. L. Az ipar — számokban Hazánk iparanak ide1 első negyedévét dolgozza fel a Központi Statisztikai Hivatal most megjelent 322. kötete: mely a Statisztikai Időszaki közlemények sorozatban látott napvilágot. A kiadvány nem­csak számokat, táblázatokat, hanem grafikonokat is tartal­maz, ezzel segítve a könnyebb tájékozódást. Közli a termelés adatait, az értékelés alakulását, az árak változásait, a fontosabb ter­mékek mulatószámait, a ter­melékenység indexeit, a mun­kaügyi adatokat, a vállalati gazdálkodás főbb pénzügyi vonatkozásait, s végül a ma­gánkisipar eredményeit me­gyénként is részletezve. összehasonlításokra is mó­dot ad a Statisztikai időszaki közlemények 322. kötete, mert közli az elmúlt évek. sőt év­tized témába vágó számait. Ha az előző évi termelést száz százaléknak vesszük, akkor ez év első negyedében az állami ipar 6,7 százalékkal, a szövet­kezeti pedig 7.3-del haladta meg a tavalyi termelést. Biz­tató számok ezek. különös- kéoo. ha tudjuk, hogy 1973 első negvedéö^n az állami inar termelése 94.1 .százalék volt, a szövetkezetié 87.9. A bányászatban foglalkozta­tott munkások száma jelen­leg 103 139 fő. míg a kohászat­ban 78 424 ember dolgozik. A nehéziparban foglalkoztatot­tak az idei év első negyedében nem kevesebb, mint 712 074 ezer munkaórát teljesítettek. Imponáló számok, önmaguk­ban is sokat mondanak. 20 — 40 százalékos engedmény Holnaptól nyári szezonvégi ruhavásár A Belkereskedelmi Miniszté­rium ruházati főosztályához érkezett jelzések szerint hét­főtől két. hétig — illetve ezen belül, amíg a meghatározott árualap tart —. 20—40 százalé­kos árengedménnyel kínálnak pamut- és selyemszöveteket, bútorvédő anyagokat, női és lánykaruhákat, könnyű férfi- és fiú-öltönyöket, zakókat, pantallókat, rövidujjü ingeket és pulóvereket, nyári jellegű és víkend cipőket, szandálo­kat. Miután a kereskedelem a nyárra dinamikusan fejlődő forgalomra számított — s en­nek megfelelően gondoskodott bőséges árualapról — a ked­vezőtlen időjárás miatt azon­ban gyengébben sikerült az ér­tékesítés. ezért a vasáron gaz­dag a strandcikkek. főleg a fürdőruhák, az úszónadrágok, a napozok és játszók kínálata, választéka. Százezer forintos tápforgalom havonta (Tudósítónktól.) nél Horváth Gyula lelepveze­Személygépkocsi kanyarodik j ®s _f®le?ése dolgozik. Kiskorpádon a Gabonáiéivá- I Minden olyan takarmá- sárló és Feldolgozó Vállalatnak a vasútállomásnál levő raj­tára elé, s az emberek zsá­kokkal mennek be a raktár­ba. Azután kerékpáron jön egy asszony, majd lovas ko­csi áll, meg, _ hogy később egy teherkocsi váltsa fel. Itt árul­ják a takarmány tápot a kis­gazdaságok részére. A mérleg­IFJÚSÁGI FIÁZ ÉPÜL Ifjúsági ház épül Marcaliban, a Munkásmozgalmi Mú­zeum mellett. Itt kapnak majd helyet a múzeum új képtár­része, valamint. a különböző klubhelyiségek is. Az épitke- i zésben a marcali gimnazisták mellett a kőműves szakimul- I kastanulok is reszt vetlek. 1 Méhbáb A hortobágyi csárda kö­rül gépkocsik tömege. A parkolóban nincs hely. Ez azonban nem zavarja az ár­gus szemmel figyelő bácsit, hogy ne nyomja a kezembe a háromforintos parkolóje­gyet. Hiába, valamiből itt is élni kell. A csarda környéke egyéb­ként olyan, amilyennek el­képzeltem. A kilenclyukú hid is valóban ennyi bolto­zattal íveli át a Hortobágy patakot. Maga a »vendéglátó- egység« is igazi magyaros látványosság zöld zsalugáte- reivel, muskátlikkal, kukori­cacsövekkel. És a rengeteg vendéggel. Magyarokkal, külföldiekkel. Sokan jönnek, valami különlegeset szeret­nének itt látni. Legtöbben a délibábot. A mellettünk levő asztal­nál németül beszélnek, A társaság egyik hölgytagja — nyilván a vendéglátók‘ egyi­ke — magyarul szólítja a pincért: — Mondja, kérem, hol le­het a. környéken délibábot látni? A fiatalember sajnálkozva válaszol: — Három éve dolgozom itt. de mén vem volt sze­rencsém e látványhoz. Azt mondiák. rnnóta -nincs. Az érd nklődö fikn tud he- lemninorlvi a válaszba. Kel­letlenül és kicsit hitetlen- kedve fordítja a íelszolgáló szavait. külhoni vendé­vek, a délibáb helyett a ma- ayar valósággal Ismerkedni. P. L. nyozásra való táp megtalálha­tó raktárunkban, melyet szí­vesen etetnek a jószágtartó gazdák. Jelenleg is van ba­romfi índítótáp, tojatótáp. süldő I-es es II-es, hizosertés- tap, nyulaknak való granulált táp. Nagyon sokan igénylik Kiskorpádról, Somogy sárdrói, Csökölyből. s jönnek meg tá­volabbi községekből is. A forgalomról elmondják, hogy főleg tavasszal és ilyen­kor — amikor már fogytán van az otthon termett takar­mány — többen keresik a tá­pokat. Sokan vannak, akik mindig ezt használják, mert. az a tapasztalatuk, hogy ettől jobban fejlődnek az állatok. Havonta átlagosan 80—100 ezer forint értékű tápot ad­nak el. Közben zsákok kerülnek a mérlegre. Megnézi az eladó és a vevő is. gyors és pontos szá­molás. Már viszik is a jármű­re, hogy hazaszállítsák. Mai tv-ajániatunk: A préri Román—francia—angol já­tékfilm. A televízió dicsérete­sen igyekszik a legfiatalabb korosztály kedvébe járni, s időről időre a mozikban már néhány évvel ezelőtt bemuta­tott kalandfilmeket tűz műso­rára. A préri című filmet 1971 őszén mutatták be a mozik. A film Fenimore Cooper egyu- regénye nyomán készült, a for­gatókönyvet Pierre Gaspard- Huit és Walter Ulbrich készí­tették. A cselekmény persze elmondhatatlan, de megtalál hatunk a filmben mindént, am; a gyerekek szájíze szerint va ló: nagyszerű vadászt, csodá latos szemű és ügyességű in- diánokat, keletre vonuló tele peseket, kiásott csatabárdot erőszakos fehéreket és néhány bajkeverőt. A filmben vad hajszák, borzalmas tüzhalál, verekedés, kaland és szerelem váltakozik egymással. S per­sze a végén a rossz elnyeri méltó büntetését. A főszere­pekben Hellmut Langet és Pietro Massimit láthatjuk. (A film 8.31-kor kezdődik.) A béka haszna A középkorban a béká­kat nagy becsben tartot­ták : gyógyszereket és gyógy balzsamot készítet­tek belőlük, ezenkívül pe­dig úgy vélték, hogy hi­degrázás ellen legjobb a békával egy ágyban alud­ni. Napjainkban is sok hasznát lehet a békának venni: pusztítja a legye­ket, szúnyogokat, s mint köztudott, jó időjós is. Rendkívül érzékeny bőre van ugyanis, es mielőtt az idő szárazra fordulna, a befőttesüveg aljára mászik a létrán, hogy az üvegben levő víz érje testét. Ha meg eső van készülőben,' fölmászik a létra tetejére. Ausztráliában ezenkívül aszály idején a békában fölhalmozódott vizet isz- szák. az őslakók. Egy bé- kából anayi vizet tudnak kipréselni, amennyi egy teáscsésze megtöltéséhez elegendő. Mentség A lóversenytéren ráront egy férfira a felesége: — Te lehetetlen fráter! Hogy merted kihozni a gyereket a lóversenyre? — Meg akartam neki mutatni, hogy néz ki a ló. Biztos jel — Főorvos úr. a 15-ös beteg már teljesen magá­hoz tért — újságolja öröm­mel az ápolónő. — Miből gondolja, nő­vérke? — Reggel óta nem hív­ja 'a feleségét. Ajándék — Veronika azt mond­ta, hogy a bácsi kaja egy arany nyakláncot ajándé­kozott neki :. . — Ezt nem hiszem el! Vagy a bácsi nem igazi, vagy az arany hamis. Cinizmus Karl-Heinz Schnellin- ger emberemlékezet óta ragyogó teljesítményt nyújt a bal hátvéd poszt­ján. Nemrég egy olasz újságíró megkérdezte: — Nem lenne-e ideje a visszavonulásra gondolni? — Eszembe se jut — mondta a játékos. — A futball elvette életem húsz legjobb évét... Most kap­jon nehányat a rosszab- bakból is. Szervezés Egy kisfiú bekopogtat a szomszédba: — Édesanyám arra kéri a nénit, hogy adjon köl­csön néhány darab tojást, mert tyúkot akar ültetni. — Ha jól tudom, nektek nincs is tyúkotok! — Nemsokára az is lesz. az öcsémet már elküld­ték tyúkot kölcsönkérni,.. Sommi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja, főszerkesztő: I JÁVORI BÉLA. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megvei La*>kiartó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándof utca 2. Postacím: 740] Kaposvár, postafiók 31* Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítökncl. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat Kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinca Sándor u. 4. Felelős vezető: farkas Béla igazgató.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom