Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-04 / 154. szám
EGY MŰFAJ FELELŐSSÉGE ' Vendégkiállítás a Somogyi Képtárban a lengyel Olsztynból Emberek, humaiioidok, robotok' Csiga és az örökkévalóság M ilyen lesz a világ akkor, amikor már nem élünk? Mindig is izgatta a/, embert, mióta embereié eszmeit. Hogyan élnek majd utódaink? Mit hoz a technika? Milyen régi nyersanyagok válnak minőségileg mássá a tudomány eredményeiként? Ezek a kérdések bennünket is izgatnak. A megismerni vágyás vitte előre mindig az emberiséget. Alaptulajdonságunk ez. Szellemi hajtóerő, energia. A képzőiét begyújtott motorjai akkor is működnek, amikor a korabeli viszonyok — a társadalmiak és a technikaiak — még a tettnek gátat emeltek. Gondoljunk csak Leonardo da Vincire és a többi jeles férfiúra. E hajtóerő Vi.él kül még tengerek elválasztó! míg más regényalakjai — magányos zsenik — őshelikoptereken, tengeralattjárókon, s egyéb, a valóságban akkor még korántsem tökéletes masinán közlekedtek. Idővel realitássá lettek az álmok, ha nem is a Verne-féle "tervek« alapján. Hozzá kell tennünk: a jövőről íré mindig is a tudomány sodrában élt, annak állásából következtetett a folytatásra. Igazi népszerűségét a műfaj — azaz a jövőt ábrázoló írók művei — napjainkban érte meg. Nem reneszánszát, tulajdonképpen igazi kezdetét jelenti ez. Hiszen Jókai, Verne csak előfutárok voltak. A science . fiction, vagyis a tudományos fantasztikus írás művelőinek most kell a rangot kiharcolniuk. Az írói tek felé? Hogy rákényszerítse az, idegen világra saját szokásait, morálját, társadalmi formáját? Vagy pusztán a kapcsolatfelvétel a célja, az »eszmecsere«? Fontos kérdések ezek. Egy humanista gondolkodó vár választ, hívja fel a figyelmet alapvetően fontos és eldöntendő dolgokra. Vagy Bradbury, a másik »filozofikus alkatú« író. Az elgépjesedés veszélyeire figyelmeztet szinte minden művében. A fásultság, a közöny — vagyis napjaink veszélyforrása is — a témája. A jövőről beszél. miközben üzenetét ide, korának címezi. Aki komolyan veszi ;ezt a műfajt, az politizál. Miként Ray Bradbury is. aki például a Marsbéli krónikák című zérének egyik gyöngyszemében a fehér—néger viszonyt, az utóbbiak menekülését, exodusát ábrázolja, s fölteszi a kérdést: mire menne Amerika nélkülük? 1a szárazföldeket sem ismert j rangot. S ez nem könnyű. | regénnyé összeállt' novellafű- volna meg az ember. Nem ismernénk egymást. Nem nyújthatna kezet Európa Afrikának. Amerika Európának. Voltak, akik előre megrajzolták a jövőt, vagy legalábbis másfajta világot teremtettek írásaikban, mint amilyet maguk körül láttáit. Jonathan Swift, Jules Verne, H. G. Wells — és folytathatnánk a sort, melyből a mi Jókai Mó~ rank sem maradhatna ki, aki a jövő századba tekintett. Szó sincs róla, hogy látnoki erővel rendelkeztek, s hajszálpontosan «határozták meg« a jövőt. A valóság olvMert a sci-fi »köpenyébe- jelenleg még so-k más. irodalomból kiszorult műfaj is bújik. Mint a ponyva, vagy a szerelmet hivalkodó rózsaszínnel festő giccs stb. P edig sokra hivatott műfaj ez. Legjobb művelői már bizonyították. Isaac Asimov, Ray Bradbury, D , e ide sorolhatjuk Robert Merle-t is. Minden igazságtalan háború ellen íródott a könyvé, Stanislaw Lem, Pierre Boulle, I az Állati emlék, melyben a vagy a magyar Zsoldos Péter j tudósok felelősségét helyezi nemcsak a természettudo- j előtérbe. De hadd emeljünk mánynak jeles ismerője, ha- I ki egy, nemzetközi díjjal is elismert magyar írót, s müvet, Zsoldos Péter regényét, nem a társadalomtudományoké is. Gondolkodók. S mint .............................^ __ ilyenek, nagyon lényeges: A feladatott A k or" még az ő képzeletüket is kérdéseket állítanak reflek- i emberi akaratnak állít emlék- telülmúlta. Mint ahogy felül- j torfény-be. Mert a jövő nem- - művet. Mintha. Hemingway múlja majd minden valószí- | csak -technikai haladást, új ; öreg halászát hallanánk . .. nüség szerint azokét is, akik gépeket, autómat:kákát, ro- | Néhány példát ragadtunk ma a jövőről írnak. De az is - botokat, humanoidokat je- , csak ki, hogy a műfaj sokbizonyos, hogy »tippeket« j iont. Sok konfliktust, prohlé- színűségét érzékeltessük, s bi- ad-nak a jövőt valósító tudó- mát, megOidásra váró gondot zonyítsuk: a jövőről szólni many számra. Emlékezzünk 's az ember számára. itt elismerően a már emlí- | Lem. a lengyel ■ író legjobb I Olyan segítő tett francia íróra, Vemére, j művében, a Solarisban azt j melynek majd aki maga megálmodta űrha-I feszegeti: szándékkal közele-; hetik hasznát, jön küldte hőseit, a Holdra. I dlk az ember idegen égites- ‘ csak felelősséggel szabad. A kiállítás egy részlete. ‘ i Volt. aki hallva, hogy ölsz-1 A mai festészeti törekvések tvni festészeti kiállítás lesz | hatják át működésüket, Kaposváron, a lengyel térképet kezdte faggatni, hol van I Sokféle áramlat van egyide- az a város, ahonnan vendé- \ jüleg jelen a mai olsztyni fesa rokonszenves vo- j násuk az alkotóknak, hogy j egyikük sem akar kizárólagos érvénnyel szólni a nézőhöz, j Wieslawa Pasik ritmusos képe halhatatlan | Seink érkeznek. Bár magam is j tészetben többször leírtam a. város nevét. közelinek csak most érzem : »Hogyha sárga már a káka s makkot hizlal tölgyek ága, lám, a nyárnak arany lába készen már az indulásra ...« — írja a költő. Kbnstanty Ildefons Galcynski az Olsztyni krónika című több tételes köl- ! elsősorban, j teményében. Ö mutatta be ne- j kém a tájat, melyet szinte Ta- j tomásos' I kats Gyula-i lírával varázsol i szándékkal, utódaink veLeskó László dekoratív, inmértéktartóan kább játékos. Az olsztyni festészet humanista vonásait emelhetjük ki Aleksander Kazmierczak lá- festészete az emberi szik Anna Korybut-Dnszkie- wicz. egy több képből álló sorozatának három darabját állította ki Kaposváron. Anatómiai formák szürrealista ábrázolásával a brutalitás fölött mond ítéletet. Tv-j©gyzet írott ma Könnyű lenne idézni a szereplők egy-egy mondatát, elemezni a szavakba sűrített maKét típus — két életfelfo- felállított képlet ugyanis — gás áll szemben egymással a éppen a figurák egysíkú, túl- szóciális otthon vezetőjének, zottan leegyszerűsített megíorgatartásíörmákat. Jó néhány Fodornénak, és felettesének, múlásából következően — Csát doktornak a személyé- azonnali megfejtést kínált, született már belőlük. Hiszen ben. Határozott, céltudatos, Mégis fogva tartott bennünket minden nézőnek bőségesen van mozdítaniakaró az egyik — az igazságért i folytatott harc, életéből felgyülemlett a törvényesség álcájába bújva, együtt izgultunk az emberi szerzett paragrafusokkal körülbás- gonoszság bukásáért, az ésszerűség, a nemes törekvés: a természetes élet győzelméért. És ezt elsősorban a jelen valólerjedetmes publicisztikai írás saját vagy környezetéből tapasztalata ahhoz, hogy az tvázva hivatalt tölt be a má- ilyesfajta mondatok: »Virtuóz sik. És köztük számos figura. módra kezeli paragrafuso- Szánalmasak vagy gyűlöletekat, »A bűnösség bizqnvítha- sek. kicsinyesek vagy hataltő. de az ártatlanság?.. maskodók, bátorításra szoru-Okos kompromisszumot kell lók és tiszta emberek. Sajnos, kötni!« »Kollektív bölcsesség? szám szerint ,az előbbiek vanKollektív vakság!« »A tehetetlenség az ostobaságnál és a rosszindulatnál is veszélyenak többen. Hiszen azokat ide kell számítanunk, akik papírhalmazok mögött soha sebb« több irányú gondb- nem keresték az embert, holatsorokat indítsanak el ben- lőtt beosztásuknál lógva éppen nük. Hiszen nem kitalált, mes- az lett volna á kötelességük, terkélt kifejezések ezek — saj- És természetesen azokat is, nos, a mindennapok gvakorla- akik azt vallják, hogy az ösz- ta termelte ki e mondatokat: szefonódás ellen csak »protek ságát közvetlenül és alaposan ismerő Urbán Ernőnek — akinek azonos című kisregényéből készült a dokumentumjá- is ték a sikeres, új arcokat a felvillantó szereposztásnak és a kitűnő színészvezetésnek együttesen köszönhetjük. Továbbgondolkodásra késztető alkotást láttunk kedden este. P. L. ,. , , . I értékek élénk, s a bevezető képsor ' me7(et talán még somogyi hangulato- , tárgyiasul"‘ ellen szól Bozena Többféle stílusjegy található Janusz Wierzynski két . nagyméretű vásznán ..em véletlen, hogy az egyiken arcképszerű- en megjelenik Salvador Dali is, a szürrealizmus legjelentö^ sebb élő képviselője, akitől sokat merített Wierzynski. De nem ö az egyedüli mestere: a legdivatosabb szupernaturalisták ecsetvonásai is arra megőrzésére figyel— | hispiialják a legfiatalabb nem* ii II i i i ’ 7 Pn P .»T f Pcí n lof In a n'ir f r\ 11 o -/ n /-I Az elhatalmasodott kát is idéz . A negyedik tétel azonban élesen elkülöníti Olsztyn természeti szépségét a mi vidékünkétől: »Olsztyn erdői mélyén jó a kutyákkal járni. Olsztyn völgyei mélyén fenyvest és tölgyest találnia Az elvarázsolt fiakker (1970. Helikon Kiadó) költője — noha több mint húsz éve halott — ma is elevenen jelen van a lengyel lírában, s ahogy Kovács Endre írja: — A barokk költő, a rímek, poének mestere azon az úton van, hogy hazája határain túl is elismerést és olvasókat szerezzen magának. A Somogyi Képtárban megnyílt olsztyni festészeti kiállításon három generáció mutatkozik be, közülük az idősebbek, mint például Julian Dad- lez, Galcynskihez hasonló lírai ttájábrázolással lépnek közönség elé. Ebből van a kevesebb. a fiatalabbak új hangon jelentkeznek. J JankowSka mértani formákat rendbe foglaló alkotása, s ezen a képen tűnik föl az olsztyni festészeti kiállítás plakátjáról ismerős csiga is, mely ebben j a bábeli zűrzavarban a nyugalmat. se* folyamatosságot, az örökkévalóságot idézi.. Hitvallás ez a művészet folyamatos- ; ságáról, az élet örökkévalósá-] A művész feladata, hogy a igáról. A tárgyak látszólagos I rendre is ügyeljen. Ezzel a zedék festőjét, hogy föílázad- jon az elszemélytelenedés éllen. Csak a képi egység tartja egybe a fölhalmozott formákat, a nézőben újra széthullik minden darabokra; autóra, rádióra, hajócsavarra, írógépre, szifonra, bábura és szoborra, taxira és időmérőre. nemes indulatok és csalódások, ciós alapon« lehet védekezni. nekirugaszkodások és kudarRégóta vart. jó film volt. cok. makacs újrakezdések és annak ellenére, hogy az első megfásult életek feszülnek kockák után tudtuk: a szociá- mögöttük. A képernyőn lel- lis otthon vezetője ártatlan, és erősödtek, megl'oghatóvá váltak. művészi megjelenítésükkel felkavarták, magukkal ragadták a nézőt. a maga erejéből vagy a mások segítségével kiverekszi igazát, amely nemcsak az övé. hanem a mienk is, a társadalomé. A Rádió-televízió mozaik Hazánkban egy nagyobb1 emberi Kapcsolatba került városra való fehér köpenyes! annak idején az öt felkereső 1 hadsereg dolgozik egészség- ; televíziós újságíróval. . Most ügyi munkakörben. 220 ezer I újabb találkozót kór ^ käme- , ember gyógyít ■ vagy segíti ra: Balogh Maria arról kér- ! dezi Az ember tragédiája franciául A fővárosban nemrégiben megtartott nemzetközi műfordítói konferencia egyik illusztris részvevője volt a francia Roger Richard. A jeles műfordító értékes munkával ajándékozott meg bennünket. Elhozta számunkra az évek gondos munkájával franciára fordított Madách-művet, Az ember tragédiáját. Roger Richard a párizsi keleti nyelvek főiskoláján Chauvageot professzortól tanult magyarul, és diplomát is ebből szerzett. Chauvageot professzor egyébként a budapesti egyetemen is tanított, és magyarországi tartózkodásá- • nak egyik maradandó emléke- a nagy Chauvageot-szó- tár. A Tragédiát Richard túlnyomóan prózában fordította. Madách műve filozófiai, gondolati, dialektikus mű, és nem lírai alkotás. Egyébként is a verses forma francia színközvetve a betegek gyógyu lását. E hatalmas szervezet i Központi főszereplője az orvos. aki nem csupán gyógyító doktor, hanem társadalmi ember is. Az Emberek fehérben című, rövidesen "forgatásra kerülő régi ismeröseinket- Bizottságnak Wierzynski alkotása. pádon kihalóban van, és mint j dokumentumfilm-sorozat az j egyes niunkahelyeken ? A ri- szetből vett, jellé formált ilyennek nem is lenne sikere mondta. orvostársadalomról szól, álta- j portfilm lános gondokról. sikerekről S Ferenc. A francia olvasók körében , tudósítva, s egyéni portrékat ! munkásosztállyal kapcsola- i tos határozata kinek mit ho- i zott? Milyen- változásokat, eredményezett az országos | önálló életével szemben való-j nemes .hitvallással mutat kozdi életet szimbolizál a terme- j tak be Kaposváron, a Somogyi esi-j Képtárban az olsztyni festőművészek. Herényi' Barna határozat a családokban, az I rendezője Téglásy ! ga Erőteljes egyéniségnek lát nagyon kedvező volt a mű fogadtatása, és a kritika is igen elismerően nyilatkozott róla. Meg kell említenünk, hogy az irodalmi körökben kitűnő is fölrajzolva. A szerkesztő- rendező Kardos István (aki : Felszabadult művészet — többek között az emlékezetes ez a címe D. Fehér Zsuzsa ' Szent-Györgyi Albert filmet I rövidesen forgatásra kerülő ! készítette) talán legfontosabb I film jenek, amely szocialista j szándéka, hogy az orvosokkal nek ismert Roger Richard Az I szó*va az orvosokról egyben a közvelemenv kérdésé:ember tragédiájából adaptációt is irt, melyet' a francia és a svájci rádió sugárzott. Egészen természetes, hogy a drámai költeményt szeretné a francia színpadokon is játszatni, de nyilatkozata szerint nagyon sok szereplő, sok jelmez és díszlet kell hozzá. Ez nagyon költségessé tenné a darab szinrevitelét, s a rendezőket tartózkodóvá teszi. Gy. Z. re is válaszolni próbáljon. Ismerősök, új kameraállásban — talán így summázhatnánk Balogh Mária riporter j szét, az iparművészet nagy művészetünk 30 esztendejéről szólva a monumentális, közösségi művekre hívja fel i majd a figyelmet. A háromrészesre tervezett alkotás egyes témái: a köztéri szobrászat, a monumentális íesté- : Tervek — könnyűszerkezetes tornatermekre készülő új munkájának témáját, A Hogyan élnek régi partnereink? című, júliusban forgatásra kerülő film ugyanis a riporter korábbi műsoraiból idéz néhány olyan munkásom bért. aki lényeges dolgokról szólt, vagy aki jó méretű alkotásai. A képző- művészeti film stábja az ország különböző pontjain keresi föl majd a témában, renAz általános és középiskolákban régóta vajúdó gond s tornateremhiány. Ezért a Művelődésügyi Minisztérium felkérte a Testnevelési Főiskolát, hogy dolgozzanak ki tervezeteket a könnyűszerkezetből gyorsan megépíthető deltetésben. stílusban szintén iskolai tónnatermekre. igencsak különböző müveket, Július közepén kezdik n fel- I könnyűszerkezet, vételeket. fii, T. | nak egyik hazai hasznos kezdeményezéshez a gyártású- bázisa, a Szolnoki Mezőgép Vállalat is csatlakozol!. Három tornaterem típusra küldött javaslatot a Testnevelési Főiskolának. Az ötödik ötéves tervben pedig mintegy 45—50 tanintézetet látnak el ilyen tornatermekkel.
