Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-04 / 154. szám
t Felelősségteljes eszmecsere J Az Orenburg—Ungvár közötti földgázvezeték A családvédelemről Csaknem 600 kilométeres szakaszt magyarok építenek meg Szót kért, véleményt mondott az óvónő, a nőreferens, a népfront elnöke, aktsz- vezető, a könyvtáros, az orvos, a tsz-elnök. Volt véleményűk, volt mondanivalójuk a í:i«zaíi*s Népfront megyebi- «ottságában a legkülönfélébb tijssadisijni rétegeket képviselő 'naf-jknr.'fct Egyetlen témáról toíyt tegnap délelőtt az esz- '«Dicséré: azokról a feladatokból, melyek a népfrontmozgalomra várnak a népesedéspolitikai határozatok végrehajtásában. Megdöbbentő és elgondolkodtató tények forogtak szóban, aggodalomtól es tenni akarástól fűtött javaslatok hangzottak el. Dr. Balogh Ágnes, a népfront megyei alelnöke vitaindító előadásában tömören és rendkívül gondolatébresztőén összegezte azokat a tényeket, körülményeket, amelyek szükségessé tették a népesedéspolitikai határozatok megalkotását. Különös részleteséggel foglalkozott a megyénkben kialakult, az országos átlagnál is kedvezőtlenebb demográfiai helyzettel és az előttünk álló, a határozatokból adódó sokrétű feladattal. Ismert, hogy Somogy az ország legritkábban lakott megyéje, és a falvak elöregedésében egyedül Csongrád jár előttünk, összefügg ezzel a helyzettel az, hogy még ma is a falvakban a legalacsonyabb a gyerekszám: száz családra számítva a fizikai dolgozóknál 114, a szellemi dolgozóknál 104, a mezőgazdasági foglalkoztatottaknál mindössze 89 gyerek van. Az egész nemzet jövője szempontjából figyelmeztető adatok mellett elemezte az előadó azokat az anyagi, szociális, egészségügyi és tudati tényezőket, melyek hatottak és hatnak a népesedésre, s ezek alapján világított rá a legfőbb tennivalókra. Ahogy elmondta — és ez a gondola! a felszólalások során is kiegészült —, a határozatoknak, a megtett intézkedéseknek az első kedvező jelei már megmutatkoznak. Például ez év első öt hónapjában a megyében kilencmillió forinttal több anyasági és gyermekgondozási segélyt fizettek ki, mint a múlt év azonos időszakában; az első négy hónap alatt mintegy háromszázzal több gyermek született a megyében, mint 1973. áprilisáig. Örömteli tények ezek — de csak, igen kicsi, kezdeti eredménynek tekinthetők. 11 Ahogy az előadó, a vitában felszólalók is négy fő feladat köré csoportosították a tennivalókat Szinte mindenki az elsők között hangsúlyozta a tudati, az erkölcsi nevelés fontosságát. Ahogy hangoztatták: a család, a gyermek nem lehet csak és elsősorban — anyagi kérdés. Ugyanakkor ezzel csaknem egyenrangúan vetődött föl a lakáshelyzet — s a közelmúltban lezajlott ifjúsági parlamentek alapján ismét hangot kapott a falusi fiatalok lakásépítési gondja. Nem kisebb problémaként került szóba a bölcsődé, az óvodai, az általános iskolai Helyek számának növelése, valamint a gyermekneveléshez szükséges alapvető cikkek megfelelő mennyisége és választéka. Ahogy Kocsis László, a Hazafias Népfront megyei elnöke összefoglalójában összegezte az elmélyült felelősségteljes vita tanulságait, a népfrontmozgalom elsődleges feladata ezzel a fontos társadalompolitikai üggyel kapcsolatban, hogy minden lehető eszközzel, módszerrel segítse a szemléletformálást, másrészt pedig mozgósítson, társadalmi akciókat szervezzen a határozatokból adódó gazdasági feltételek megteremtésére. Végezetül a megyebizottság egyhangúlag jóváhagyta azt a munkaprogramot, mely a népesedéspolitika segítésének népfrontmozgalmi feladatait összegezi. V. M. Világviszonylatban is kiemelkedő műszaki színvonalú alkotás lesz Orenburg—Ungvár közötti 2750 kilométer hosszú földgázvezeték, amelyet — mint ismeretes — a KGST XXVIII. ülésszakának idején aláírt együttműködési szerződés szerint közösen építenek az érintett szocialista országok, s ezzel az ösz- szefogással jutnak ismét értékes szovjet földgázhoz, energiához. A baráti országok energia-ellátásában is mind jobban kibontakozó szocialista gazdasági integráció jelentős lépése volt azonban a Testvériség földgázvezeték, a Barátság kőolajvezeték és a Béke elektromos távvezeték megépítése. A KGST egyesített villamosenergiai rendszerének kialakítása, a 750 kilovoltos nagy feszültségű távvezeték közös megépítésére ugyancsak nemrégiben megkötött szerződés is jelentős, hiszen e lépések összegezéseként valósul meg a világ legnagyobb összefüggő energia- rendszere. Ebben a hatalmas energetikai hálózatban az Orenburg) vezeték lesz az európai szocialista országok gázellátásának fontos eszköze, amelynek közvetítésével 1980-ban 15,5 milliárd köbméter földgázt kapnak. Magyarország évi 2.8 milliárd köbméter gázhoz jut ezen a vezetéken. Ebben még nem szerepel az az egymil- liárd köbméter szovjet földgáz, amelyet hazánk már a jövő évben kap a baráti országok eddig megépített gázvezetékeinek összekötése révén. Jelenleg csak Romániától importálunk évente 200 mil- i lió köbméter gázt, ezzel egészítjük ki az 5,2 milliárd köbméteres hazai termelést. Az Orenburg—Ungvár közötti gázvezeték műszaki adatainak jellemzésére nem túlzás az a megállapítás, hogy i a méretek lenyűgözőek. A 16—18 milliméter vastag acéllemezből hajlított és összehe- gesztett cső belső átmérője 1420 milliméter. A Szovjetunión kívül nincs sehol a világon ilyen nagy átmérőjű gázcső, és hosszúsága is meghaladja majd az eddig ismert méreteket. Éppen a gázszállítás nagy távolsága miatt 75 atmoszféra nyomással továbbítják a csövön a fontos energiahordozókat. Ezért különösen nagy szakértelmet követel a legfontosabb művelet, a csövek összehegesztése. Az orenburgi gázmezők kiaknázására és a vezeték megépítésére hét szocialista ország — Bulgária. Csehszlovákia. Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió — írta alá az együttműködési egyezményt Magyarország 580—600 kilométer hosszú vezetékszakasz építését vállalta. Ezen a szakaszon a vezeték 35 kisebb folyót, csatornát, 25 műutat keresztez. A jövő évben jelölik ki e területeket, a 3500—4000 magyar munkás felvonulási bázisát, és várhatóan 1976 tavaszán kezdődika vezeték építése, amely a többi szocialista ország építőivel összhangban három évet vesz igénybe. Szovjet terveket és anyagokat használnak föl a vezeték építésében közreműködő 20 magyar vállalat dolgozói. E vállalatok munkáját a petrolkémiai beruházó vállalat szervezi és fogja össze, a munkák koordinálására pedig kormánybizottság alakult, amelynek elnöke dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter. A magyar vezetékszakasz építésében részt vevő vállalatok már megkezdték az előkészületeket. Tanfolyamokat szerveznek, amelyeken az építők elsajátíthatják e világviszonylatban is különleges, magas színvonalú munka elvég- i zéséhez szükséges ismereteket. CSURGÓN a Zrínyi TfermelÓKZöveöcezetben két évvel ezelőtt adták át a korszerű Aigrotoamplex rendszerű sertéstelepet A mostani »törzs- gárda-« ugyanazokból a dolgozókból áll,, akik két éve elkezdték a munkát. Csupán egyetlen, fiatal ember érkezett új dolgozóként egy évvel ezelőtt a telepre. A munkások számára azonban nem volt ismeretlen ifjabb Kovács Sándor. — Csurgón jártam iskolába, gimnáziumba, innen derültem Keszthelyre az egyetemre. A gyakorlati időmet is itt töltöttem nyaranként a termelőszövetkezetben — mondja. — Most járt le az egyéves szerződésem, éppen holnap szeretném megkötni az ötéves szerződést. Szeretem a falumat és a munkahelyemet. — Milyen feladatot tölt be itt a telepen? — Telepvgzető-helyettes vagyok és törzsállattenyésztő. Telepünk «eredetileg svéd és angol sertésekkel indult meg. A tenyésztés szakmai irányítása az én feladatom volt. Jelenleg állományváltás küszöbén állunk: a népszerű Ka-Hyb sertések kerülnek telepünkre. — Ügy tudom, a KlSZ-tit- kári teendőket is ön látja el. — Igen. És az az igazság, hogy ezzel sok munkám van. Telepünk dolgozóinak többsége fiatal... — Ezek szerint élénk KISZ-élet folyik itt. — A fiatalok összetartanak. Társadalmi munkában végeztük a telep füvesítését és virágosítását is. — Részt vészinek a KISZ által meghirdetett hősprogramban? —• A mennyiség—minőség versenyben vállaltunk részt. Szorosabb kapcsolatot igyekszünk kiépíteni a Kaposvári Húskombináttal. Itt nemcsak kulturális jellegű együttműködésre gondoltunk: az ünnepnapi szállításokat is igyekszünk segíteni. És csaknem négyezer sertés termelésbe állítását tűztük ki célt*. ipa és fia A telep körüli sétánkon egy fehér köpenyes, ősz hajú férfival találkoztunk. Ifjabb Kovács Sándor bemutat az idősebbnek: az édesapjának. Együtt dcűgoznak a telepen. — Milyen érzés apának és fiának egy helyen dolgozni? — kérdeztük az édesapáiéi — Amikor ráadásul a fiú főnök... — mosolyodik el az apa. — A termelés technológiájával nem lehet vitatkozni. Mi ketten egyébként valóban nagyon jól megvagyunk egymás mellett. — ön milyen beosztásban dolgozik ? — A mesterséges megtermékenyítést végzem, ezenkívül a brigádvezető is én vagyok. — Ügy hallottam, a brigád ‘már a telep üzembe állításakor megalakult, és azóta is jó munkát végez. Nem gondoltak még a szocialista cím megszerzésére ? — Vezetőségünk olyan termelési tervet állított össze, amit nem tudtunk teljesíteni, hiszen új telepről volt szó. Másrészt a terv is úgy volt elkészítve, hogy szerintünk azt ilyen körülmények között máshol sem tudták volna megvalósítani. Az idén vi- szonf már lehetőség nyílt rá hogy brigádunk, amely Tes- isedik Sámuel nevét viseli, elnyerje a szocialista címet. A. lehetőségek adottak, és mi is úgy érezzük, sikerülni fog. — Mi szerepel a brigád programjában? — Igyekeztünk úgy összeállítani, hogy minden tekintetben tükrözze ' céljainkat. Jártunk színházban, részt . vettünk a telep körüli mun- I kákban. Voltunk kirándulni 1 is. — Merre? — Egy hasonló jellegű telepét látogattunk meg Nagyberkiben, majd Igalba mentünk. Természetesen ezt az ■Utat a brigád pénztárából fedeztük. A munkaidőn tül vállalt munkáért ugyanis külön bért kapunk, s ez a brigád közös tulajdona. Ebből vásárolunk a brigád számára több apróságot, így vettük például a kávéfőzőnket is ... AZ APA ES FIA együtt egy helyen dolgozik. De nemcsak az ő munkájukról kell szólnunk: a két nemzedék, a I fiatalok és az idősebbek is összetartanak, megértik egymást itt a telepen. Nagy Jenő Miniszteri rendelet a háztáji zöldségtermelés támogatásáról A Magyar Közlöny 45. számában megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete a háztáji zöldségtermelés fokozását szolgáló egyes intézkedésekről. A rendelet a lakosság ellátása szempontjából igen fontos; növénytermesztési ágazatokban a hozamok növelését, a termelés korszerűsítését segíti és az eddiginél Hatékonyabb gazdasági ösztönzést tesz lehetővé. Csaknem 800 ezer háztáji gazdaságot tartanak számon az országban. A gazdálkodók nagy része zöldségtermeléssel is foglalkozik, mégpedig oly sikeresen, hogy az évi termés 20—25 százalékát állítja elő. A rendelet egyebek között’ arról intézkedik, hogy közös munkaszervezetben végzett tevékenységnek kell tekinteni a tsz és a mezőgazdasági szakszövetkezet tagjának azt a munkáját, amelyet a háztáji gazdaságban zöldségtermelésre fordít, ha a tag az általa előállított terméket a tsz útján értékesíti vagy a felvásárló vállalatnak adja el és erre a tsz-szel előzetesen megállapodást, illetőleg a felvásárló vállalattal mezőgazdasági termékértékesítési szerződést köt. (A rendelet mellékletében pontosan meghatározták, hogy egy-egy mázsa zöldség értékesítéséért hány munkanapot kell a tag javára írni.) A rendelet előírja, hogy a háztáji zöldségtermelés címén jóváírt munkanapokat figyelembe kell venni valamcny- nyi társadalombiztosítási szolgáltatás megállapításánál, továbbá a betegségi és szülési segélyre való jogosultság elbírálásánál. Kimondja a rendelet, hogy ha a tag a terméket a felvásárló vulialal részére értékesíti, akkor a vállalatnak az áru mennyiségét, faját és vételárát igazolnia kell, az igazoló iratok benyújtása alapján írják a munkanapokat a tagok javára. A jóváírt munkanapokra külön munkadíj (részesedés) nem jár. A rendelet külön intézkedik egyebek között arról, hogy mi a teendő akkor, ha a termelésben a családtagok is részt vesznek. A rendelet kihirdetése napján hatályba lépett. A munkanapokat — az értékesítés megfelelő igazolása esetén — 1974. január 1-től a rendelet hatályba lépéséig értékesített zöldség után is jóvá kell írni, ha a tag a rendelet megjelenésétől számított 30 napon belül munkamegállapodást, illetőleg termékértékesítési szerződést köt a háztáji zöldségtermés további értékesítésére. Lengyel vendégeink Barcson és Nagyatádon A Somogybán tartózkodó olsztyni párt- és tanácsi küldöttség tegnap Barcsra és Nagyatádra látogatott. Megismerkedtek az ipari és mezőgazdasági üzemekkel, a fejlődő nagyközség és város életével. A barcsi határátkelőhelyen. Losonczi Mihály tsz-elnök mutatta be a Yörös Csillag Termelőszövetkezet sertéskomhinátját. Érdeklődéssel tekintették meg a Nagyatádi Konzervgyárat és termékeit. Tapasztalatcsere a gyárban. (Fényképezte: Grábner Gyula)
