Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-21 / 169. szám
HATÁROZAT A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL 300 mássás átlagot ígér a Carina és as Astilla 0 sokoldalúan képzett emberekért Tegnap az olvasómozgalomról, a műkedvelő művészeti mozgalom feladatairól, a közművelődési intézményhálózatról és az anyagi lehetőségek jobb kihasználásáról olvashattak a megyei pártbizottság határozata nyomán. Sorozatunk be- . fejező részében most a közművelődés irányításának néhány problémájára hívjuk föl a figyelmet; szólunk a káderhelyzetről és a pártszervezetek feladatairól. Szétaprózott irányítás A megyei pártbizottság igen nagy gondot fordított az irányítás gondjainak elemzésére, hiszen a vezetés színvonaja a közművelődés továbbfejlesztése szempontjából meghatározó jelentőségű. A testület megállapította: a tanácsok mellett a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a KISZ mb, a vállalati szervek és szövetkezetek képviselői a megyei népművelési tanács keretében részt vesznek ugyan az irányításban, a koordináció hiánya miatt azonban sem az anyagi, sem a szellemi erőket nem tudták kellően hasznosítani. Nem határolták el kellően a részvevők jogait és kötelességeit. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az utóbbi időben egyre nagyobb gondot fordít a közművelődésre, rendszeresen tárgyalja e témát, a határozatok megvalósítása azonban gyakran elmarad. Ezt elsősorban a szakigazgatási szervekben dolgozók gyerjge munkája, a téma fontosságának meg nem értése, lebecsülése idézi elő. Az SZMT elnökségének Közmű velőd ést irányító tevékenysége áttételesen, bonyolultan érvényesül. A kulturális bizottság javaslatait nem valósítják meg következetesen, a szakmai megyei bizottságok pedig kevés gondot fordítanak a folyamatos közművelődésre. A KISZ irányításban való képviselete sokszor csak formális volt. A megyei pártbizottság mindezek figyelembevételével kimondta: Minden szinten meg kell követelni a közművelődési szemlélet kialakítását, és politikailag is felelőssé tenni a vezetőket a határozat végrehajtásáért. Ezután nagyon sokoldalúan és konkrétan szabja meg a megyei pártbizottság az előbb már felsorolt szervek feladatait. Mindenekelőtt erősíteni kell a közművelődés társadalmi jellegét, mégpedig úgy, hogy ezzel együtt hatékonyabbá váljék a tanácsi irányítás. Meg kell szervezni a megyei közművelődési bizottságot, amely a megyei párt- és tanácsi határozatok pontos végrehajtását és a közművelődési élet koordinálását hivatott biztosítani. A szakszervezetek — mint a határozat kimondja — javítsák a tervezést és a végrehajtást; elsősorban a munkások művelődésével törődjenek, azzal, hogy a szocialista brigádok mindenütt a művelődés bázisává váljanak. A KISZ az egész ifjúság művelődését tegye feladatává, és politikai, világnézeti nevelő munkájában jobban építsen a fiatalok igényeire. A Hazafias Népfront megyei bizottságának az a feladata, hogy művelődési munkaközösséget hozzon létre, növelje az ismeretterjesztést, járuljon hozzá az Olvasó népért- és a honismereti mozgalom sikeréhez. S talán a legfontosabb követelmény: biztosítani kell, hogy a gazdasági vezetők politikai elkötelezettséget és felelősséget érezzenek üzemük, gyáruk művelődési tevékenysége, dolgozóik képzése és önképzése iránt. E politikai felelősségnek a rendszeres beszámoltatással, s ha szükséges, szigorú felelősségre vonással is érvényt kell szerezni. Haqv a fluktuáció A közművelődés káderhelyzete, személyi ellátottsága az erőfeszítések ellenére sem fejlődik — állapította meg a megyei pártbizottság. A népművelők többsége tiszteletdíjas. Kevés végzett szakember kerül a megyébe, s azok továbbképzését sem oldották meg. A legnagyobb gondot a népművelői szakma megítélése, a nem kielégítő erkölcsi, anyagi megbecsülés okozza. De igaz az is, hogy sokuknak nincs meg a szakmai képesítése, és nem kielégítő a politikai felkészültségük sem. Pedig a népművelés fontos politikai tevékenység. A vezető testület kimondta: a közművelődésben az eddiginél következetesebben kell alkalmazni a párt káderpolitikai irányelveit. A népművelők anyagi, erkölcsi megbecsülése, a kiválasztás, a képzés és továbbképzés tökéletesítése útján is mérsékelni kell a fluktuációt. Arra ösztönöz a testület, hogy az egyetemek és főiskolák somogyi klubjainak közreműködésével, a tanítóképző ajánlásai alapján sürgősen föl kell kutatni azokat a somogyi fiatalokat, akik kedvet és hajlamot éreznek a népművelői munka iránt. Gondoskodni kell továbbá arról, hogy a szakszervezetek, az ipari és mezőgazdasági üzemek az eddiginél szélesebb körben alkalmazzák az ösztöndíjrendszert a népművelők képzésére is. Nem halogathatják tovább a pénzügyi alapok képzését árra, hogy főhivatású népművelőket, saját munkás- gárdájuk legjobbjaiból pedig tiszteletdíjas népművelőket állíthassanak be az üzemi köz- művelődés szervezésére és irányítására. PártszervezeleV és a közmű vetődés A megyei pártbizottság megállapította: pártszerveink és -szervezeteink az utóbbi időben lényegesen többet foglalkoztak a közművelődés kérdéseivel. A megyei pártértekezlet határozatai, a IV. ötéves terv közművelődési irányelvei a fő kérdésekben időarányosan teljesülnek. Néhány feladatot azonban nem sikerült megvalósítani. Ebben a szemléletbeli fogyatékosságok és a beruházási nehézségek is közrejátszottak. A párt művelődéspolitikájának megértését segítette elő, hogy a tömegoktatásban, a párttitkári és a propagandista tpvábbképzéseken rendszeresen foglalkoztak a közművelődéssel. Alapszervezeteink munkájában a közművelődés mégsem került a fontosságának megfelelő helyre. Párt- szervezeteink inkább az operatív feladatokra fordítottak gondot, s az elvi irányítás háttérbe szorult. Ebben része van annak is, hogy a közművelődés pártirányításának megyei mechanizmusát sem szabályozták kellően. Az irányító testület elhatározta: a megyei vb és az agi- tációs és propaganda munka- bizottság rendszeresen visszatér a közművelődési feladatterv végrehajtására, s ezt a módszert kell követniük a pártszerveknek és -szervezeteknek is. Tovább kell fejleszteni az alsóbb pártszervek és alapszervezetek művelődéspolitikai szemléletét. Ezután nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a közművelődés ideológiai összetevőire, s arra kell törekedniük, hogy erősödjék a helyi művelődési szolgáltatás szocialista eszmeisége. És nem lebecsülendő feladat: pártszervezeteink törődjenek többet saját tagjaik művelődésével. Végül utalt arra is a testület határozata, hogy pártszervezeteink rendszeresen ellenőrizzék a közművelődési tervek végrehajtását, adjanak kulturális jellegű pártmegbízatást ; észrevételeiket, tapasztalataikat pedig rendszeresen közöljék a művelődési szervekkel és a közbeeső pártszervekkel. Számottevő eredmények A dokumentum összegezésében ezt olvashatjuk: Somogybán az elmúlt három évtized alatt számottevő eredményeket értünk el a szocialista kulturális forradalom feladatainak megvalósításában. A rendszeres művelődés az életmód nélkülözhetetlen részévé válik, a lakosság egyre szélesebb körben részesül a kultúra áldásaiból. A műveltségi szint ennek ellenére elmarad a fejlődés követelményeitől és a lehetőségektől. Nagy munka áll még előttünk. A fejlett szocialista társadalom építése ugyanis általánosan művelt, szakmailag és politikailag képzett, a munkájukat tudatosan végző, a termelési kultúrát jól ismerő, művelt, közösségi gondolkodású dolgozókat követel — fejeződik be a megyei pártbizottság határozata. Biztató szemleeredmények Somogybán évről évre számottevő területen termesztenek vetőmagvakat a termelő- szövetkezetek és az állami gazdaságok. Nagy és felelősségteljes munka ez, hiszen a vetőmag, illetőleg a vetőgumó minősége meghatározhatja a következő évi termés mennyiségét és minőségét. Váradi Gyulától, az Országos Vetőmagfelügyelőség Somogy megyei felügyelőségének vezetőjétől kértünk tegnap tájékoztatást arról, mekkora területen és milyen eredménnyel termesztettek az idén vetőmagvakat a somogyi mező- gazdasági üzemek; mit mutatnak a szemlék tapasztalatai? mók aránya. Ez a tény és általában a vetőburgonyának szánt területek ígéretes terméskilátása arra .csábítja egynémely gazdaságunkat, hogy ne lombtalanítson, s ezzel megnövelje az össztermésen belül az étkezési burgonya arányát a vetőburgonya rovására. Pedig a vetőgumó árában megtérül a többletmunka, és nagy lesz rá a kereslet is, hiszen a szokványterületeken helyenként 60—70 százalékos vírusos leromlás tapasztalható, s ezekről a táblákról vétek vetőgumót visszahagyni. A szemlék során egyébként a lábodi és a Siófoki Állami Gazdaságban, valamint a barhektár —, továbbá a Libellula, és erre a sorsra jutott sajnos három új fajta is. A kizárás oka a fajtakeveredés, amely a rossz szaporító anyagból adódik. A felügyelőség vezetőjének tájékoztatása szerint az alkalmasnak minősült területek terméséből mintegy ezer vagonnyi vetőmagot lehetne fémzárolni, a Vetőmagtermeltető Vállalattal azonban csak 400 vagonra van a gazdaságoknak értékesítési szerződésük. Márpedig a jó minőségű vetőbúza túl drága ahhoz, hogy elvetés helyett megőröljék. A szemléken a lábodi és a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban, továbbá a barcsi, a somogyszili és a so- mogysárdi tsz-ben láthatták a legszebb eredményeket. Váradi Gyula elmondta, hogy általában jó tapasztalatokat szereztek, és jó minőségű vetőmag termett az idén. Fontosak a magminták A felügyelőség — a szemlék tanulságaiból kiindulva — azt tanácsolja, hogy az idei jó vetőmagból ajánlatos fémzárolt tételeket igényelni az árugabonának szánt területek őszi elvetéséhez. Nem érdemes kivárni a vetőmagcserével a három évet — sokhelyütt nem is teszik már —, mert korábban is cserélhető a mag, s a fémzárolt mennyiség szükségtelenné teszi a saját termésből való visszatartást, tisztítást, tárolást. Így elkerülhető az a látvány, melyben ma még részünk lehet: a búzának vetett táblában a búzán kívül jócskán megtalálható a rozs és az árpa is. Mint minden évben, így az idén is várja a felügyelőség a gazdaságokból érkező, vizsgá- .atra szánt vetőmagmintákat. \ módszer azonos a korábbival: a járási hivataloknál kint vannak a mintazacskók, Jgyanitt összegyűjtik a téte- eket, s a felügyelőség onnan «állítja azokat Kaposvárra. ÍA vizsgálat továbbra is térítésmentes.) A gazdaságok ügyeljenek arra, hogy legföljebb 300 mázsát képviseljen egy-egy fél kilós minta, s ne olyan magot küldjenek, amit i garmada tetejéről vettek és megtisztítottak, mert ez nem tükrözi a gabona igazi összetételét, és az üzemek csak önmagukat vezetik félre az ilyen tételekkel. A takarmány- gabonák mintáit augusztus 5- íg, a kenyérgabonáét augusztus 20-ig várja a felügyelőség, hogy az őszi vetések idejére a maggal kapcsolatos tudnivalók a termelők rendelkezésére álljanak. H. F. Szerkesztik a várostörténetet 120 hektár kiesett A vetőburgonyát termelő gazdaságokban befejeződtek a második, sőt néhány kisebb területen a harmadik szántóföldi szemlék is. Eredetileg 1518 hektárnyi szaporító, terület volt a megyében, ebből a két szemle során 120 hektár kiesett. Az alkalmasnak bizonyult terület egészséges, a várható termés biztató. Harmadik szemlére két holland burgonyafajtánál és két. gazdaságban került sor július közepén, s mindkét helyen a szártalanítást is elvégezték. A Carina 14 hektáron terem a Lábodi Állami Gazdaság so- mogytarnócai kerületében, az Astilla pedig 5 hektáron a ri- nyaújlaki tsz-ben. Mindkét fajtánál július közepén 300 mázsa volt a hektáronkénti becsült termésátlag! A Cari- nánál már ebben az időpontban megközelítette a 20 százalékot az étkezési méretű gucsi és a kálmáncsai tsz-ben látottakkal voltak leginkább megelégedve a felügyelőség munkatársai. Azt javasolják: a gazdaságok igyekezzenek megelőzni a burgonyavészt, ahol pedig már »dolgozik« a fitoftora és pusztít. a táblákban, ott mielőtt végezzék el a szártalanítást. 15 gabonafajta „vizsgázott“ összesen 3881 hektár őszi kalászos szemléjét végezték el az idén a felügyelőség munkatársai. Ez a terület kisebb a tavalyinál, sőt annál is kevesebb, mint amennyit a múlt év őszén szemlére bejelentettek. Ebből 3669 hektár az étkezési és takarmánybúza (az utóbbi mindössze 571 hektár, Libellula fajta). A tavalyi 8 fajtával szemben ezúttal 15 fajtát jeleztek szemlére. Mindössze 164 hektár kapott alkalmatlan minősítést: legtöbb ebből a Bezosztája — 94 Új lakások a barcsiaknak Harminchét tanácsi értékesítésű lakást épít mintegy 12 millió forintért a barcsi TÖVÄL. Az épület alsó részén egy Patyolat-üzletet is létesítenek. A lakók ez év költözködhetnek be új otthonaikba. októberében Űttörővezetők tanfolyama Sok a de... Az úttörőmozgalom piros nyakkendösei egyre több önállóságot kapnak. A gyerekek igénylik az önkormányzatot, s ezzel sokszor nagyobb eredményt érnek el velük, mintha parancsolnának nekik. Bódy Lajosné, a fenyvesi úttöröaltábor vezetője az önkormányzat híve. A megye minden részéből összegyűlt pajtásokkal, az úttörőtanácsok titkáraival — ahogy mondta — csodát is tudna művelni. Csak hagyni kell őket kibontakozni, persze megfelelő irányítással. — Hallom, tegnap egy kicsit elhúzódott a fürdés, nem jöttek ki időben a vízből. Most mi történt? — kérdeztem a ma pontosan érkező gyerekektől. — Semmi különös. Választottunk néhány fiút és lányt magunk közül, ők az időfele- '.ősök. Jelezték, hogy vége a pancsolásnak. Nem hallottam a fenyegetést: »Ha nem jössz ki pontosan, holnap nem fűződhetsz.'« Bódy Lajosné büszkén jegyezte meg: — Látja, nem parancs fceil ide. A táborvezető az éneklés végén csak annyit kérdezett: hogyan tartjátok be az időt? Néhány perces vita után a pajtások maguk találtak megoldást. Mikor a gyerekekkel beszélgettem a demokráciáról, egyikük így fogalmazott: — Nagyon haragszunk, ha a tanár bácsi parancsolgat, meg kiabál. Ez nem jelenti azt, hogy nem szeretjük a tanárokat. Tudjuk, hogy kicsik vagyunk és irányítani kell minket, de a szép szót jobban megfogadjuk. Először csodálkoztam, aztán emlékeim ’ "rött kutatva rájöttem, mi 'enek voltunk. A gyérét. nnal megérzi, hogyan foglalkoznak vele, és ha valaki tekintélyféltésből nem engedi önállóan cselekedni, már csak dacból is ellenáll. Azt tudakoltam; hogyan és mennyire élnek az önkormányzattal? — Sok társadalmi munkát vállaltunk. — Segítettük a gyengébb tanulókat. — Fát ültettünk — özönlöttek a válaszok. Közben még statisztikát is mondtak arra, hogy ki milyen jól dolgozott. És a szórakozás? — Osztálykiránduláson voltunk. — Kirándulást szerveztünk, de... — Űttörőklubot akartunk, de... Túlsúlyban voltak a »de»-k. Az egyik — hatodik osztályt most végzett — CSUT-titkár mondta: — Ez a »der nálunk anynyit jelent: látszólag mindig megengedik, hogy csináljunk valamit. A megvalósítás azonban »objektiv» okokból elmarad. Sem volt időm gondolkodni azon, hogy honnan vette ezt a különös hangsúlyú »ob- jektívet« tizenkét éves fejjel, mert újra egymás szavába vágva sorolták, hogy mi maradt el. De arra rögtön következtetni lehetett, hogy vannak iskolák, ahol a kecske és káposzta szemléletet követik. önkormányzat? Am legyen. Lehet tervezni, gyűlé- sezni, azután úgyis van mindig valami akadály, amely közrejátszik, s akkor megmarad a »tekintély«. Jó példa? Szerencsére van. Mindegyik inebuló tudott mondani iskolájából nem is egy olyan tanárt, aki szárnyai alá veszi mozgalmukat. Azt is mondták, egyre többen lesznek. A tábor azért jött létre, hogy a kis vezetőket még jobban megtanítsák az önkormányzatra. El is éri ezt a célt. Ok mondták: — Megtesszük azt, ami a kötelességünk. De tudjuk azt is, hogy mit szabad csinálnunk. — Már javasoltunk valamit az étkezéssel kapcsolatban. — Mit gondolsz, sikerül? — Ú, mást is javasoltunk ám! Üjságh Tibor táborvezetőt ezekről a javaslatokról kérdeztem: — Bátran tervezgetnek a gyerekek, ha kell bírálnak is. Pattogós ébresztő zenét, estére altatót, lassú dalokat kértek. Megállapították, hogy kevés a pad. Többen jelentkeztek, hogy a büfés becsapta őket. Nem félnek attól, hogy ezentúl nem kapnak valamit. A nagy meleg miatt sokszor szomjasak, kérték, hogy legyen több tea. Látszólag apró javaslatok. De mindenképpen a bátor kezdeményezőkészség bizonyítókat A fontosabb dolgokról majd otthon lesz szó, hiszen az úttörőtanácsk részt vesznek az iskola munkájának az értékelésében. Jó rendelkezés ez. A piros nyak- kendősök azonnal jelzik a legkisebb hibát, és — nagyon fontos -— a jót is. Lnthár Péter Több kiadvány vár megjelenésre a megyei levéltár szerkesztésében és kiadásában. Szeptemberben lát napvilágot a Levéltári Évkönyv ötödik száma. Ebből az alkalomból történésztanócskozást rendeznek Kaposváron, melyen megvitatják a Lelvéltári Évkönyvek eddigi tapasztalatait. Bizonyára sok néprajzkutató fogadja érdeklődéssel Erdélyi Zsuzsa: Hegyet hágék, lőtöt lépék című könyvét, mely úgynevezett szakrális népi szövegeket közöl az állam- alapítás koráig visszamenően. Az anyaggyűjtés egyik legfőbb színhelye Somogy. A felszabadulás harmincadik évfordulójára jelentős kötet vár kiadásra: Kaposvár város története. A kiadványt Kanyar József, a megyei levéltár igazgatója szerkeszti. Mint megtudtuk, két tanulmányt kivéve már együtt van a teljes anyag. E kötet kiadója a Kaposvári Városi Tanács lesz. Somogyi Nép/api 3 A
