Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-19 / 167. szám
HÁROM ÉVTIZEDE SZABAD LENGYELORSZÁG n munkások helyzete Nemrégiben egy nszkbeli filmescsoport dokumentumfilmet készített egy-egy olasz, nyugatnémet és lengyel munkáscsalád életéről. Nos, az olasz és a nyugat-német munkáscsaládok életszínvonala, a filmből úgy tűnt, magasabb, mint az ursusi családé — színes tv-készülékek, autók; a fogyasztói társadalom minden kelléke szerepelt a filmben. S mégis: a szerzők a filmből nyilvánvalóan kitűnő következtetést szavakban is megfogalmazták. A lengyel család élete a leggazdagabb. Richard Bryk, a LEMP Varsó megyei Bizottságának gazdaságpolitikai titkára azt mondja, hogy a pórt tézisei szerint a munkahelynek egészen különleges szerepet kell betöltenie a lengyel munkás életében. — A gyár nemcsak munkahely, ahol termékeket állítanak elő. A társadalmi problémák legalább olyan fontosak, mint az áru. A gyár vezetőinek műszaki, gazdasági munkája a feladatoknak csak felét teszi ki. Törődniük kell azzal is, hogyan élnek, pihennek és szórakoznak a munkások. Most márciusban a LEMP KB Varsó megyében fölmérést végzett. A kérdések: javulnak-e a munkások életkörülményei, biztosítottak-e a demokrácia fórumai? A vizsgálat eredménye alapján intézkedtünk azokban a kérdésekben, ahol gyors orvoslást vártak. Most három hónap elteltével ismét felkerestük azt a 2500 munkást, akinél a tavasszal jártunk. Tudja, hogy milyen politikai, erkölcsi hatása van ennek? A munkásoklehet érteni, figyelünk a sza- l lesznek — azaz 37 százalékkal vukra, s panaszaikra orvoslást keresünk. Katowicében a bányászok, Szczecinben kikötői munkások, Bialskó Bialában autógyári munkások között egyformán azt hangoztatták leggyakrabban: fontos a fizetés, az autó, a lókás, a biztonságos öregkor, de ugyanilyen fontos, hogy figyeljenek a szavunkra, hogy beleszólhassunk a dolgainkba. Az utóbbi években egyre jobban megvalósul ez. Úgy látszik, a lengyelek érdemesnek találják, hogy többet adjanak önmagukból: 1971 és 1973 között az ipari termelés a tervezett 26 százauuu cici az. uv w no lék helyett 36-tal emelkedett, , általános iskola befejezé- a munkatermelékenység pe- i se ulán a fiatal0k 95 százaidig a várt 15 helyett 22 száza- | középiskolában folytatja a tanulmányait, a felsőfokú tanintézetekben pedig mintegy növekszenek Az idei évtől Lengyelországban mind a fizikai, mind a szellemi munkások betegségük első napjától 100 százalékos táppénzjuttatásban részesülnek. 1970 és 1973 között fölemelték az alacsony nyugdíjakat — 1975-től fokozatosan ismét emelik a nyugdíj és az öregségi járulék összegét, 1980-ra a nyugdíjak átlagos összege a teljes fizetés 70 százalékát teszik majd ki a jelenlegi 55 százalékkal szemben. Ma minden tízezer lakosra 55 kórházi ágy és 17 orvos jut. Hetvenezer gyermek veszi igénybe a bölcsődéket — 600 ezer az óvodások száma. ]Leonyid Brezsnyev könyve: Hz SZKP és a szovjet állam külpolitikája apjaink hazai szellemi I egyik alapgondolata, hogy nap- j — noha a személyes adottságo- ölnipnoL' aűviif fiöva. i ííiinW dinifimspifli eseményei- és clz egyéni meggyőződést nem lehet lebecsülni —, hanem pl életének egyik íigye- jaink diplomáciai lemre méltó vonása a lékkai volt magasabb. Az építőiparban ennél is gyorsabb ütemben: a tervezett 17 helyett 29 százalékkal nőtt. Hogy miért tartják érdemesnek? Bányászok és autógyári munkások, a kikötőkben és a hajógyárban egyaránt nagyon elégedetten beszélnek az utóbbi esztendőkben végrehajtott béremelésekről. A jelenlegi ötéves terv első három esztendejében 6,4 millió dolgozó — a munkaviszonyban levők kétharmada — kapott béremelést. 1974 elején, a LEMP KB 13. plénumán elfogadott elveknek megfelelően elhatározták, hogy 1976 végéig újabb 4.9 millió munkás kap béremelést. Ez annyit jelent, hogy öt esztendő alatt valamennyi lengyel munkás bérét emelik. Az idén ebből 4.2 millió dolgozó fizetése növekszik. 1974-ben az átlagos havi keresetek az 1970. évi 2232 ban megerősödött, hogy szót i zlotyval szemben 3053 zloty 370 ezer diák tanul. Lengyel- országban az oktatás valamennyi szinten teljesen ingyenes. A lengyel dolgozók életszínvonalának illusztrálására még följegyeztem néhány statisztikai adatot: ezer háztartásra 600 rádió és 590 televízió jut. Tavaly 3,2 millióan vettek részt a munkásüdültetésben. Nos, a dokumentumfilmben a számok az olasz és a nyugatnémet munkás jobb élet- körülményeit kellett volna igazolják. A film mégis mást sugallt, illetve mondott ki: a lengyel munkás minőségi társadalmi—kulturális előmenetele a lengyel társadalom legdinamikusabb tendenciája. L. J. (Következik: A négy kerék álma) külpolitika, a diplomáéi iránti érdeklődés fokozódása. Elválaszthatatlan ez népünk táguló j látókörétől, mélyülő internacionalizmusától, a hazai és a nemzetközi események kölcsönhatásainak mélyebb felismerésétől. Ez az egyik oka annak a nagy érdeklődésnek, amely Leonyid Brezsnyev új könyvét fogadta. Ez a könyv gyűjteményes kötet, mely az SZKP KB főtitkárának 1964— 1973 közötti időszakban külpolitikai kérdésekről írt cikkeit, s az ebben a periódusban e témáról elhangzott beszédeit tartalmazza. Kivételesen fontos időszak ez, hisz.en ekkor ment végbe a történelmi jelentőségű fordulat a hidegháborútól, s a különösen kiélezett politikai feszültségtől a békés egymás mellett élés felé. A kötet szerzőjének nevét és tevékenységét jól ismeri minden politika iránt érdeklődő ember. Közismert az a sokoldalú és céltudatos külpolitikai tevékenység, melyet az SZKP Központi Bizottsága megbízásából folytat. A sajtó és a rádió napi híradásai azonban szükségképpen csak részben tudják érzékeltetni azt a feszített diplomáciai aktivitást, a- elynek csupán egy részét I jelentik a csúcstalálkozó a tőkés világ vezető államférfiai- I val. A kötet érdeme, hogy folyamatában mutatja meg, amit részleteiben ismertünk, és sommázva tárja elénk azt a roppant lényeges és hallatlanul felelősségteljes feladatot, melyet a külpolitika formálása és képviselete jelent. A beszédeket és cikkeket tartalmazó gyűjteményes kötet ben növekvő, mindinkább meghatározó szerepet töltenek be a szocialista közösség or- azért, mert a történelem valós Mozgás — álló alakban Vilt Tibor szobrászművész kiállítása Tihanyban Merengő Egy évben született József Attilával. 1927- től kiállító művész. »...az európai avant- garde irányok legrangosabb magyar szobrász képviselője. Két világháborút és a fásizmus éveit átélt nemzedék tagja. Ember- és világlátása tragikus* — írja róla Németh Lajos (1927). Egy régi művészeti könyv szerzője így jellemezte: — »Az elmélet kedvéért száműzi a külső szépet, az embernek jóformán csak szobrászt csontvázát adja. A tiszta szobrászt forma híve, a művészetéből hiányzik az a felemelő ember- eszmény, amely kortársait elsősorban jellemzi.« (1941) Vilt ekkor már kialakította elveit, teoretikusan is. Tanulmányozta a régi korok plasztikáját. Kialakult elveit így foglalja össze: »mindennek az alapja a mozgás. Nem az alak egyszerű értelemben vett mozgására gondolok... Álló figurában is lehetséges a már múló és eljövendő lelki s fizikai mozgásnak egymásba türem- léseit ábrázolni.« (1936) Az izmusok modern törekvése és a magyar művészet között az »európai iskola« néven tömörülő művészek akartak hidat verni. Közéjük tartozott Vilt Tibor is. Ez az »iskola« a felszabadulás után is egyik markáns csoportja volt művészeti életünknek. 1949- ben szüntette be működését. Vilt rendíthetetlenül járta saját útját. Ebben az időben született művei közül megemlítjük a Magány és a Búcsú különös nyújtott alakjait. Ezek a művek az ember »trarevettem munkáimon egy határozott lírai gesztust, amelyre a továbbiakban, úgy érzem, nincs már szükségem« — mondotta egy akkori nyilatkozatában. Az utat önmagának a még további egyszerűsítésben, a még tisztább, keményebb plasztikai nyelv kimunkálásában jelölte meg: »Ma minden művészeti ág művelői érzik már, hogy a kevesebb több, és sűrítve drámaibb a kifejezés.« A művész szerint a* formanyelvi váltást »indokoljaJ ... az organizálás és c techni-1 ka rendkívüli bonyolultsága, f Erre a művész a maga vízió ' jával felel.* A hatvanas évek elején Vilt, behatóan foglalkozik az egyre nagyobb méreteket öltő tár- gyiasulási folyamattal. (»Nem hiszek a külső és a belső dualizmusában. Nem hiszek abban, hogy a gondolat, a szel-, | lem elválasztható az anyag-} tói« — mondja.) szagai, kétféle értelemben is: egyrészt összehangolt diplomáciai tevékenységükkel, másrészt pedig a szocialista építés sikereivel, eredményeikkel. Éppen ezért az SZKP a testvérországokkal való barátság és együttműködés fejlesztését a párt egész tevékenysége szerves részének tekinti. Ehhez tartozik az a gondolat is, hogy — mint ezt 1973 novemberében hangsúlyozta — még igen komoly tartalékai vannak a szocialista országok közötti együttműködés fejlesztésének, politikailag, gazdasági és ideológiai téren is. A z egyes szocialista országok védelmének érdekei, gazdaságuk, tudományuk és kultúrájuk fejlesztésének érdekei megkövetelik a legszélesebb körű együttműködést a testvérországok között. sokrétű kapcsolataik fejlesztését, az igazi internacionalizmust — hangsúlyozza Brezsnyev. Az SZKP KB főtitkára elsősorban a Szovjetunió, a szocialista testvérországok közös fellépése eredményének tartja azt, hogy a béke esélyei napjainkban jobbak, mint korábban bármikor. Azok a változások, amelyek egyrészről a Szovjetunió. másrészről az Egyesült Államok, az NSZK, Franciaország viszonyában végbementek, igen nagy mértékben erősítették a békés egymás mellett élés pozícióit, elszigetelték a hidegháború szélsőséges híveit. Ezek a pozitív változások olyan céltudatos szocialista diplomácia eredményeként jelennek meg a kötet lapjain, amely tudományos alapokon nyugszik, a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi a nemzetközi helyzet bonyolultságát, és számol az objektív folyamatokkal. Többször is van az öttételes, Változatok | hangoztatja: valóban olyan főcímet viselő, szinte »kultikus | íyamatolcról van szó, amelyek- sorozat is — forgatható szobor s itt tárgyakat idéző- Anyagok, szerkezeti kapcsolatok, emberábrázolási elvek (folyamatok), s alkotások együttesével valló, tömör, koncentrált felmutatása Vilt Tibor alkotói törekvéseinek; az eddigiek összefoglalása. Terényi Zoltán ne., alapjául a társadalmi fejlődés egész menete szolgál. A burzsoá államférfiak tehát nem csupán személyes adottságaiknál fogva válnak partnerekké az enyhülés és a békés egymás mellett élés előmozdításában törvényszerűségei mintegy megszabják pályájukat, behatárolják lehetőségeiket. Amiből természetesen következik, hogy a személyi változások a vezető tőkés országokban nem járnak szükségszerűen a politikai vonal »váltásával« is. Leonyid Brezsnyev hangoztatja, hogy a közös fellépés egy másik nagy eredménye: meggyorsul az imperializmus gyarmati rendszerének felbomlása, s a felszabaduló népek, a »harmadik világ« országai segítő kézre találnak. Meggyőző erővel bizonyítja, hogy azoknak a népeknek vannak különösen kedvező esélyeik a szabadságharc sikerére, a politikai, gazdasági függetlenség elérésére, melyek a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival együtt haladnak. Olyan alapigazság ez, amely minden földrajzi térségre érvényes. és újra beigazolódott már a legutóbbi, a kötet lezárása utáni időszakban is. Jóleső érzéssel olvashatjuk e könyvben az SZKP KB főtitkárának magyar földön elhangzott meleg szavait a két nép barátságának történelmi gyökereiről s mai ereiéről. Valóban a barát .a másik népet értő internacionalista politikus szavai ezek. E s mélységesen igazak maradnak azok a mondatok, melyeket a csepeli munkások előtt mondott: »Ha összehasonlítjuk a tegnapot a mával, jobban fel tudjuk mérni, milyen nagy történelmi u* ,t tett meg az önök országa, hogyan mélyült a szovjet—magyar barátság. Mind szorosabbá válik a szocialista országok politikai együttműködése. Min- d i fenntartás nélkül állíthatjuk. hogy a nemzetközi küzdőtéren gyakorlatilag nincs egyetlen olyan nagyobb horderejű esemény sem. amellyel kapcsolatban nem volna egységes a fellépésünk.« Az SZKP KB főtitkárának könyve gondolatokban gazdag, gondolatokat és reflexiókat ébresztő. előremutató, s épp ezért optimista olvasmány korunk fordulatairól és sorskérdéseiről. V. P. = LÁSZLÓ LAJOS ’ miP»™« == BRfiNBÁNY ÁSZOK 1,1 ■ ■■ : kedvező eredményt produkálni... hátam mögött ülőnek jó a füle. Túlkiabálja a csörömpölést. — Beszélj csak! A körlet úgy osztja a pénzt, ahogy akarja. Te is azok közé tartozol, akik jól kapnak. Azért dumálsz A vita itt megszakad. Megérkezünk az aknához. A kas vetettségét« sugallják. A Ketrec az emberi kiszolgáltatottság megdöbbentő erejű megfogalmazása. A szobrok mögötti élmények a háború, az emberi megpróbáltatások világát idézik, s a kifejezett életérzés szellemi rokonságot tart az egzisztencializmus tragikus emberképével is. Az önarcképek »nyúzottsága« is hasonló fájdalmat üzenet az emberről (Ecsettel mintázott fej stb.). Ezek a monumentális hatású, méretre kicsiny bronzok a művészi sűrítő munka remekei. Fájdalmas emberi szorongásokról vallanak az ötvenes évek kislapsztikái is. Az általános jelképi erejű témák feldolgozása (Krucifix, Bohóc, Közöny, A kentaur halála) tükrözi ezt. Az elidegenedés, a szorongások egzakt megfogalmazását kapjuk az Anatómiában. Ez a »portré« a látvány mögé hatoló, szürreális plasztika sok asszociációt mozdító példája. »A hatvanas éltek közepétől művészete szintetizálóbb* — állapítja meg Németh Lajos. A művész maga is az 1965-ös székesfehérvári kiállítását jeŰjabb mozgolódás, néhány heccelni, csak azt mondom, csörömpölve ereszkedik értünk. Az állvány, satu és szobor^ üreá kocsit rákapcsolnak még hogy itt is pofára megy a do- De utána a vita még folytatói r» m c* i~\ 1 nkó KAI 1-, • 1 Km Xn —ki ■, rt 1- A , 1 r\ r-c A K: 4 A K r% — m — f Z? __»1_C1_ A , 1 - Te — —... —___1 _ _ u .t —___' 1. -----a szerelvényre. Ügy látszik, indulunk. kapcsolatából különös műveki születnek. A munka eszköze, tárgya és eredménye (a mű)^ közötti határvonalak feloldódnak. Az »objektiv« pop-arthoz# 1-nak a cigaretták. A Kossuth vezető tendenciák jelenlétéről* nstje marja a s2ememet. zais vallanak ezek a szobrok Jelzik ezek a művek az ember különböző szintű alkotásai is. gikus egyedüllétét«, »világba- I löli meg fordulatként. — »Eszértelemben, hogy a »az emberi lényegi erők nyitott könyve«. (Marx.) Dorottya (1968) alakjának mintázása alkalmat ad a fém játékos felületi alakítására: a teljesen sima és érdesen-rán- cosan munkált felületek ütköztetésére. Kategóriák (19701 című nagy térplasztikája egyszerre idéz mítoszt és technikát. Anyagalakítása a zsaluzott betonelemek építészeti világára utal, a hármas tagolás és az egyes eavséeek »alakja« viszont a Bárkákat is asszociálja. Sok művében jut fokozott szerephez a ritmikus (legtisztábban a Reliefben). A kocsiban megint fölparázslog. Aki jóban van a főnökökkel, az fut. Az kap jó munkahelyet, ahol fütyülve megkeresi a napi kétszázötvenet, háromszázat ... dik. És nemcsak a bányában. Az egész országban. AZ AKNÁSZ FÜLKÉJÉBEN — Hamar átejtik a járatlan embert. Sok fortélya van a bányamunkának és a teljesítmény értékelésének. Természetesen mindenki arra törek— Még többet is — reccsen katolnak a népesnek nevezett valaki a kocsi végéből, bá 'ogkisznik, a váltókon na- — No, én nem szeretem közötti összhangot is, jelenl'gyot zökkennek. A vasúti uta- túlzásokat, azért mondtam csak szik, hogy minél jobb eredmé- esetben a technika és szobor^ »egynyelvűségét«, de nem fe nyegetően, inkább abban az cialista brigádok. Ezek már éppen szorgalmas. Megcsinálta zás illuzója tehát megvan. A ~ folytatja a hátam nyékét számolhasson el. Ez a melletem ülő bányász rágcsál rnoRott ulo. — Vannak ezek a jo svadaju vájár, aki szidta a nem tudom hányszoros szó- szocialista brigádokat, nem man azr vaiarnjt a szemben ülő technika* löki a karjával. Te jenki. . .! például azt, hogy a meddővel telt csillékre egy-egy ércrögöt Nem szé- hivatalból megkapják a keregyOled, mint a taknyos kama- setet. Ha maga tanult marxiz- helyezett. Mikor* a bányamérő szó ■, csámcsogsz azza a gu muci +,,aio mi.si ----- a műszerrel közelített, persze h ogy kilengett a mutató, és mival, mint a hízó ... De a másik nem zavartatja magát. Csámcsog és nevet. Élvezi a szemben ülő bosszan- kodását. A hátam mögött valaki csizmájával rugdossa a sarkam. Mit akarhat? Már mondja is: | — És hát maga elhitte a meséket? — Milyen meséket? — Hogy mi ilyen jól keresünk .. . Biztosan ez.t mondták a főnökök. Szeretnek dicsekedni ... Szólnunk kell még az utol- só teremben rejtőző érdekes* »kamarakiállításról«. Itt lát-* ~ Kotózkodni akar? ható egyik új műve, a »DNS* * — Nem akarom én magát must, akkor tudja, miről van szó ... Munkásarisztokrácia ... Mi meg néha olyan telepet kapunk, hogy a belünk is ugrál már az erőlködéstől, aztán mégse keresünk többet százötvennél ... — Nem egészen így van — dörmögi a fülembe a rágógumival csámcsogó bányász. — Most már nem. Mióta az új mechanizmus van ... Ez a vállalat is a gazdaságosságra törekszik. Kirakatpolitikából. Futtatott sztárokból pedig nem lehet jó, az egész vállalatra mindenki csodálkozott, hogy milyen nagyszerű telepre bukkant az illető . .. Két hét után jöttünk rá a turpisságra. Vissza kellett számolni a csilléket, a brigád teljesítményéből levonták a meddővel telt csilléket. Mert a meddőért is fizetünk, csak kevesebbet. Ezért zabos, ha a fizetésről van szó. (Folytatjuk.) BaBHKgng^i w*gg rnSSSSüMéhM
