Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-19 / 167. szám

HATÁROZAT A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A közönség megnyeréséért Tegnap arról tájékoztattuk olvasóinkat, hogy a megyei pártbizottság közművelődési határozata milyen követelmé­nyeket állít az ipari és a mezőgazdasági üzemek, a közokta­tási és a közművelődési intézmények vezetői elé a politikai, a szakmai és az általános műveltség további fokozása érde­kében. Ezúttal az ismeretterjesztésre és a művészeti élet gazdáinak feladataira irányítjuk a figyelmet. Érdemes meg­jegyezni, hogy a megyei pártbizottság feltáró elemzésében és nagy fontosságú határozatában a művelődési élet minden fontosabb területére kitért. fiz ismeretterjesztés közügy Megállapította a testület, hogy az utóbbi években nőtt az ismeretterjesztés szerepe; a természettudományos és a műszaki-technikai ismeretter­jesztés került az előtérbe. En­nek ellenére kevés a termé­szettudományos világkép ki­alakítását, fejlesztését segítő előadás, és a társadalomtudo­mányi előadások világnézeti hatása sem kielégítő. Kétség­telen, hogy az ismeretszerzés legfontosabb módja az olva­sás. Ez ügyben nincs okunk szégyenkezni, hiszen az olva­sók száma fokozatosan nő. 1973-ban a tanácsi és a szak- szervezeti könyvtárak már 92 601 olvasóval dicsekedhet­tek. Fokozódott az érdeklődés a politikai és az igényes szép- irodalmi művek iránt. A szó­beli ismeretterjesztést azon­ban az eddiginél általánosab­bá kell tenni. A határozat elő­írja: az üzemekben, a gazda­sági egységekben mérjék föl a dolgozók igényeit, kutassák érdeklődési körüket, és ennek alapján tervezzék meg az is­meretterjesztést úgy, hogy az minden rétegre és csoportra kiterjedjen. Kétségtelen, nö­velni kell az alapozó termé­szettudományos és technikai előadások számát, és el kell érni, hogv a társadalomtudo­mányi előadások világnézeti hatása növekedjék. A határozat szerint fontos követelmény, hogy az ismeret- terjesztés az eddiginél jobban kapcsolódjék a párt tömegpro- paganda-munkájához. Az elő­adásokat a tanácsoknak, a szakszervezeteknek, a tömeg­szervezeteknek, a kulturális intézményeknek és a gazda­sági egységeknek kell szer­vezniük. A TIT és az MTESZ pedig az eddiginél nagyobb számban kérje föl tagjait elő­adásokra, és biztosítsa a ren­dezvények színvonalát. A ha­gyományos ismeretterjesztés mellett nagyobb teret kell ad­ni a kiscsoportos és a komp­lex elöadásos formának. A megyei pártbizottság feladatul szabta a TIT ismeretterjesztő tevékenységének erősítését és hatékonyságának növelését. Ez megköveteli, hogy tovább ja­vítsák a társulat területi munkáját, és nagyobb erőfe­szítéseket tegyenek a falun élő értelmiség összefogására. fl művészetek és a tömegízlés A megyei pártbizottság nagy jelentőséget tulajdonít a mű­vészeti intézmények közműve­lődési tevékenységének. Meg­állapította többek között, hogy számottevő fejlődés tapasztal­ható a Csiky Gergely Színház munkájában, javult az előadá­sok színvonala. Színházunk országosan is — főleg szak­mai körökben — elismertté vált, közművelődési feladatát azonban még nem tölti be. Na­gyobb részt kell vállalniuk a Balaton-part nyári műsorellá­tásából. Színházunktól szocia­lista-reálista, a mának szóló alkotásokat vár a pártvezetés, és azt, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a munkások megnyeréséért, a közöns/| - szám növeléséért, a rendszeres stúdiószínpadi bemutatókért. Felavatták Gdansk űj kikötőjét Edward Gíerek, a LEMP KP első titkára és Piotr Jaro- szewicz miniszterelnök csütör­tökön felavatta Gdansk új ki­kötőjét, a népi Lengyelország eddigi legnagyobb tengergaz­dálkodási létesítményét. Az új kikötőben napi 50 ezer tonna szenet lehet behajózni és 100 tonna kőolajat kirakni. Az új kikötő méreteire jel­lemző, hogy mólója 2,5 kilomé­ter hosszú és mólóinál 100 ezer tonnás hajók is kirakodhatnak. Az intézmény vezetői gondos­kodjanak a színházi találko­zók fennmaradásáról. örvendetes, hogy az utóbbi években sok színvonalas mű­alkotást mutattak be Somogy­bán, s ez a képzőművészeti tö­megízlés fejlesztését szolgálta. Ezzel azonban nem nőtt ará­nyosan a látogatók száma. Új lehetőségeket teremtett és fej­lődést hozott a Somogyi Kép­tár, a Marcali Munkásmozgal­mi Múzeum, a nagyatádi ki- állítóterem megnyitása, s nőtt az üzemekben, az intézmé­nyekben, az iskolákban és a művelődési otthonokban ren­dezett kiállítások száma is. A lehetőségeket azonban nem mindenütt használják ki. Még nagy tömegekhez nem jut el a gazdag kiállítási anyag. Ezért a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának gondos­kodnia kell arról, hogy a so­mogyi képzőművészek egyéni és csoportos kamarakiállítá­sokkal Kaposváron kívül is bemutatkozhassanak a megye városaiban és más települé­sein. Ajánlásokat tesz a me­gyei pártbizottság arra is, hogy művészeink ismerkedje­nek meg jobban az ipari és a mezőgazdasági üzemekkel, a mai emberek törekvéseivel, gondolat- és érzésvilágával, hogy a mai valóságot meg­győzőbben tükrözhessék vissza műveikben. A határozat utal néhány időszerű feladatra is — többek között a Somogyi Képtár bővítésének szükséges­ségére. Kimondja: a Színház parkban szabadtéri szobor­múzeumot kell létrehozni, és minden településen törekedni kell köztéri szobrok felállítá­sára. Közelebb a befogadókhoz A határozat megállapítja, hogy Somogy filmszínházait évente több mint kétmillióan látogatják. A nézőszám csök­kenése ugyan megállt, a kö­zönségszám növelésére kínál­kozó lehetőségek azonban ma sincsenek kellően kihasználva. Sem a közművelődés, sem a közoktatás dolgozói nem for­dítanak kellő gondot a film­esztétikai nevelésre. Nem ki­elégítő a filmszínházak ruA- sorpolitikája sem. Igaz, hogy ezt nem Somogybán, hanem központilag alakítják ki, ép­pen ezért nagyobb önállóságot kellene biztosítani a megyék számára. A negatív tapaszta­latokkal szemben viszont biz­tató, hogy általában jól sike­rülnek a moziüzemi vállalat filmnézést követő vitái és te­matikus, illetve iskolai soro­zatai. A filmklubok száma egyenletesen nő Somogybán. A komoly zene iránti érdek­lődés — a koncertlátogatók számából ítélve — csak lassú fejlődést mutat. A tanulóifjú­ság számára szervezett filhar­móniai hangversenyek azon­ban látogatottak. Biztató kez­deményezésekről adott számot a jelentés Barcsot, Siófokot, Nagyatádot és Marcalit említ­ve, ahol megteremtették a ze­nei oktatás és nevelés feltéte­leit. A határozat kimondja: tovább kell szélesíteni az ön­álló zeneiskolák hálózatát. A zenei ismeretterjesztésből és ízlésnevelésből az eddiginél sokkal nagyobb szerepet kell vállalniuk a TIT-nek, a taní­tóképzőnek és a zeneiskolák­nak. A megye múzeumi ellátott­sága az országos átlagnál gyengébb, jóllehet a IV. öt­éves tervben nagyobb fejlesz­tés valósult meg, mint a meg­előző évtizedekben együttvé­ve. A múzeumi hálózat tevé­kenységével kapcsolatban elő­írja a határozat: tovább kell fokozni és fejleszteni a köz- művelődési propagandát. El kell érni, hogy a feltárt és fel­dolgozott történeti emlékeket, régészeti anyagokat, a tárgyi dokumentumokat és a művé­szeti alkotásokat minél több ember megismerhesse. Folytat­ni kell továbbá a munkásmoz­galmi hagyományok feltárá­sát. A levéltárnak és a TIT történelemtudományi szak­osztályának azt ajánlja a me­gyei pártbizottság, hogy to­vábbra is segítse a helytör­téneti kutatást. Fogják össze a megyében dolgozó külső erő­ket, és egyeztessék tevékeny­ségüket. A kutatóktól pedig azt kéri: a legújabb kori tör­téneti kutatásokra fordítsák a fő figyelmet. A művészeti élettel kapcso­latban az a megyei pártbizott­ság legfőbb törekvése — és erre buzdítja az illetékes szak­vezetőket és alkotókat is —, hogy a produktumok minden művészeti ágban közelebb ke­rüljenek a befogadókhoz. (Folytatjuk.) Nagyobb terület, több kiállító Ma nyitja meg kapuit a 28. | Részt vesz a vásáron a fo- szegedi ipari vásár. Minden ko- gyasztók tanácsa is és a válla­Mennyi sót tesznek bele? A. sörhöz jó víz kell rábhimál nagyobb területet, 18 000 négyzetmétert foglal el. A részvevő hazai és külföldi — jugoszláv és olasz — válla­latok száma is több az eddigi­nél: 265 cég mutatja be újdon­ságait. latok megrendelésére, megha­tározott termékekkel kapcso­latban közvélemény kutatást rendez. A 28. szegedi ipari vásárt a nagyközönség július 30-ig te­kintheti meg. A víz minősége a sör ízét jelentősen befolyásolja. A tettyei víz a pécsit, a kőbányai sziklából fakadó az ottanit, a Nagykanizsa környéki kutaké a város sörgyárának termé­keiét. — Ez a legjobb víz! — emeli fri mutatóújját Hollósi János, a Zala megyei gyár kaposvári kirendeltségének vezetője. Irodájának falát szinte el­borítják a Pepsi és a különbö­ző sörök reklámai, a munká­jukért kapott oklevelek. Az öt­venes évek divatja szerint raj­zolt, meztelen vállú hölgy ra­gyogó mosollyal ajánlja a Pil­sen Type márkát, s ebből már­is kitalálható, hogy miről van szó. (Még ha ritkán találko­zunk is vele!) Egyébként már az utca sarkától lehet érezni a sör szagát, stílszerű az utca neve is: Sörház. — Tessék — emeli fel a tele­fonkagylót Hollósi János. A vonal túlsó végén egy partner. Cola és sör az igénye, de nem akármilyen: a megren­delőnek nem kell az import- sör. A hangnem udvarias: ha nem, hát nem, van másik. Nemcsak az üzletfelekkel, az irodák falain belül is minden­ki közvetlen, a kirendeltség­vezető, a nehéz ládákat tolo­gató törzsgárdatag és az admi­nisztrátor. — A sör olyan, mint a hi­ganyszál. Ha meleg van, fel­szökik a fogyasztás, ha kedve­zőtlen az időjárás, akkor meg­dőlnek a számításaink. Azért nem kell félteni a sör­ipart: a múlt év első felében 39 ezer 500 hektoliter fogyott el a kaposvári kirendeltség terü­letén. Ez év első felében még több, az importtal együtt 8 millió 340 ezer palack fogyott el. Az előirányzott mennyiséget ez nem éri el, mert »kedvezőt­len volt gz időjárás, pedig ne­künk semmi közünk a Bala­tonhoz«. Somogybán három kiren­deltség dolgozik: a balatonbog- lári, a siófoki és a kaposvári. Az utóbbi a legrégebbi, egy­úttal a legjobb eredményeket éri.el. A nagykanizsai gyár után az ő teljesítménye a leg­nagyobb. Siófokon például egy olyan gép dolgozik, amelyik óránként háromezer üveget pa­lackoz. A kaposvári névlegesen csak kétezret, de a gép mellett Tillmann Ernöné áll. Keze szinte varázslatos gyorsasággal jár, s még arra is jut ideje, hogy belemosolyogjon a fény­képezőgép lencséjébe. Közben több palack is megtelik, keze alatt óránként két és fél ezer üveg. — És itt van a Pepsi Cola: egyre több fogy el, alig tud­juk kielégíteni az igényeket. Akik kocsival vannak — min­dig többen lesznek —, Pepsit isznak. A múlt év első felében 3 ezer hektoliterrel értékesítet­!M ásó cl percen kent 3—4 üveget tölt meg Tillmann Ernőné. Hollósi János számokkal bizo­nyítja, hogy a második félév az »erősebb« — vagy mele­gebb, mindenesetre ebben a hat hónapban fogy el több sör és cola. Az utánpótlás kamionokban érkezik a nagykanizsai sör­gyárból. Ha van hely a kapos­vári kirendeltség tárolóedé­nyeiben (összesen 240 hektoli­ter fér el), kezd kopogni a te­lexgép, s indulnak a 60—125 hektoliteres tankautók. — Csak Kaposváron min­dennap hét-nyolc gépkocsi hordja a sört. és a colát a fo­gyasztókhoz, összesen hét jár­művünk van, de ha szükséges, a Volán mindig kisegít ben­nünket. Sejtelmes és titkokat takaró mosollyal mondja el a kiren­deltség vezetője, hogyan lesz a szárított komlóból, az előké­szített léből sör. — Mint a levesbe: nem mindegy, hogy mennyi sót tesznek bele! A sörgyártásnál is vannak fűszerek, arányok, de ezek a »konyhatitkok« közé tartoznak. Főzés, hűtés, ászoko­lás, érlelés: ezek a fő állomá­sai a sörgyártásnak. Az utóbbi hetekig tart, ezt követi a szű­rés, azután a palackozás. A harmincas években a ka­posvári kirendeltség helyén még sörgyár volt. Lassan kinö­vik a területet, korszerűsíteni kellene, »ennek azonban csak a bővítéssel együtt lenne értel­me, erre pedig ezen a helyen már végképp nincsen lehető­ség«. Így a fejlődést — az emelkedő teljesítmények mel­lett — két mozzanatban ta­pasztaljuk: két hónappal ez­előtt még kézzel ragasztották a címkéket a palackokra, most már van egy kupakológépük, amelyik ezt is megcsinálja. A másik az euroüveg. A közön­séges söröspalacknak van ilyen jól hangzó neve, s emögött az egységesítés rejlik: a szocialis­ta országokban, de több nyu­gatiban is úgy készítik a sör­iparban használatos automata gépeket, hogy az általunk is is­mert formájú palackok alakját, méreteit veszik alapul. — Kettős terítés! — Ezt kis­sé neheztelő hangsúllyal em­líti többször is Hollósi János. Lényegében arról van szó, hogy »hova tegyem a söröm, ha valaki már vitt oda, és olyat, melyet a kereskedő nem szívesen vesz át? Én akkor már hiába kopogok, azt mond­ja. hogy van elég, vigyem más­hova. El is viszik, csak a szürke épületekben füstölög a »ket­tős terités átkairól« a kiren­deltségvezető. Megnyugtatásul lehajt egy pohár »tlkettes sört«. Az igazit, Mészáros Attila Reggeltől késő estig 600 vagon gabonát várnak (Tudósítónktól.) A Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat kiskorpádi té­tünk, most — az előirányzott 1 lepén jártunk a minap. Azt 3 ezer 400-zal szemben — csak­nem 4 ezer 100 hektoliter, azaz 1 millió 640 ezer palackkal fo­gyott el. Volt hát mivel oltanunk szomj unkát az év első felébén. néztük meg, hogyan várják az új termést, a kicsépelt gabonát ezen a telepen. Horváth Gyula telepvezetővel jártuk be a te­rületet, s az alábbiakat hallot­tuk, tapasztaltuk. Kedvezőbb lett Siófok zöldség- és gyümölcsellátása TERVSZERŰEN folytatja a gyümölcsből 6—700 vagonnal Siófoki Városi Tanács Végre- jut Siófoknak, illetve a siófo- hajtó Bizottsága azoknak a ki járásnak. megyei kereskedelmi, szolgál­tató vállalatoknak a beszá­moltatását, amelyeknek jelen­tős szerepük van a város la­kóinak ellátásában. A végrehajtó bizottság teg­napi ülésének napirendjén a Somogy megyei Mezőgazdasá­gi Termékértékesítő Szövetke­zeti Közös Vállalat — MÉK — Siófok ellátására végzett mun­kájáról szóló jelentés szere­pelt. A jelentés ismertette, hogy a 49 termelőszövetkezetet és 29 fogyasztási szövetkezetét összefogó közös vállalat min­denkor fontos feladatának tartotta, s a jövőben is annak tekinti Siófok lakóinak meg­felelő minőségű és elegendő mennyiségű zöldséggel, gyü­mölccsel való ellátását. Az ál­taluk évente felvásárolt, be­szerzett több mint 6000 vagon burgonyából, zöldségből és Korábban a vállalat siófoki kirendeltsége igen nehéz kö­rülmények között végezte munkáját. A felvásárolt, a te­lepre szállított termény egy része a rossz tárolási körül­mények miatt megromlott, tönkrement, s gyengébb mi­nőségű áru került az üzletek­be. Az idén, júniusban átadott 200 vagonos hűtőtárolóval rendelkező telepük viszont je­lentősen segíti, s egyúttal biz­tonságosabbá is teszi Siófok lakóinak ellátását. Ezen túl lehetőség nyílik arra is, hogy szabad hűtőkapacitásukat a város ellátásából részt vállaló kereskedelmi vállalatok ren­delkezésére bocsássák. A végrehajtó bizottság a je­lentésből megismerhette, hogy a MÉK miként törekszik a vá­ros környékén és a járásban levő termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal terme­lési szerződéseket kötni, s így biztosítani egész évben a vá­ros ellátását. Egy tsz-szel több éves szer­ződést kötöttek — még négy ilyen bázisszövetkezetet keres­nek —, ezenkívül együttmű­ködési megállapodást kötöttek hoznak forgalomba, s mind ezekkel újabb munkalehetősé­get teremtenek. Mint a jelentés is megálla­pította, elavult, korszerűtlen a vállalat üzlethálózata. Hu­szonkét évvel ezelőtt mind­össze egy boltjuk volt Siófo­kon, most csaknem húsz ál­a Siófoki Állami Gazdasággal landó és idényjellegű üzletük, is. A vállalat siófoki kiren­deltsége az idén 24 400 mázsa burgonyára, 46 000 mázsa zöldségre és 27 000 mázsa gyümölcsre kötött termelési szerződést. Ez összesen 13 000 mázsával több, mint a múlt esztendőben volt. Jelentős szerepet töltenek be az üdülők, az éttermek és az üzleték ellátásában, ezen­kívül a nők foglalkoztatási lehetőségeinek megteremté­sében. Ezt szolgálja, hogy bő­vítik félkész és előre csoma­golt áruik választékát: mo­sott, korai, nyári és óburgo­nyát, sárgarépát, gyökeret, uzsonnacsomagot, paprikát, paradicsomot, őszibarackot pavilonjuk van, többségük azonban nem megfelelő, mert néhánynak még raktára sincs. Korszerűsítésükhöz, illetve új üzletek létesítéséhez kért a vállalat segítséget a végre­hajtó bizottságtól. A VÉGREHAJTÓ BIZOTT­SÁG arról is meggyőződhe­tett, hogy a közös vállalat tervszerűen törekszik piaci árszabályozó szerepének be­töltésére is. Ezt a célt szol­gálja a létrehozott árbizott­ság, amely hetenként ülése­zik, s figyelemmel kíséri a felvásárlási és értékesítési árakat. A vb a jelentést elfogadta. Sz. L. — A meglevő »kalodákat« előkészítettük a gabona foga­dására. Az utolsó kalodát is fertőtlenítettük, melyben már 450 vagon gabonát lehet elhe­lyezni. De rövidesen készen lesz egy újabb, 1500 vagonos szükség tárol óhely, melyet úgy építenek meg, hogy géppel is be lehet járni, így könnyebb és gyorsabb lesz a rakodás, az áru kezelése és szállítása. Nem ponyvatetős szerkezeti megol­dással készül, hanem vasvázas tetőszerkezettel, hullámpalával fedve. A hullámpala nem ér­kezett meg, de mire a többi megtelik, ez is készen lesz a gabona fogadására és tárolásá­ra. — A több mint 600 vagon gabona nem kis mennyiség. Honnan szállítanak ide? •— Búzát a kaposföi, kiskor- p„Ji, kaposmárői, gigei, jákói, sárdi termelőszövetkezetekből várunk. A rozsot a nagybajomi és a kőkúti tsz szállítja. — Ennyi gabonának a gon­dos átvétele sok időbe kerül. Ezt hogyan oldják meg? — Reggel hét órától estig, egész nap szinte megállás nél­kül, míg csak látni lehet, át­vesszük a gabonát. Arra tö­rekszünk, hogy a szállítójármű­vek a legrövidebb ideig időzze­nek nálunk, mert a géppel és az idővel jól kell gazdálkodni. Erre tervet készítettünk, meg már kellő gyakorlat is van, hiszen évek óta végezzük ezt a munkát. K. J. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom