Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-18 / 166. szám

Növényvédelmi tájékoztató Fontos munka a tarlóégetés / A júniusi és július eleji csa­padékos időjárás kedvező volt a gabonafélék szártőbetegsé- geinek.i A növények fejlődése viszonylag lelassult, ugyanak­kor a kórokozók, főleg a mono­kultúrában termesztett gabo­nákban, gyorsan szaporodtak. A legutolsó vizsgálatok szerint összefüggő területeken súlyos kártétel mégsem tudott kiala­kulni, mivel a múlt évi gyen­ge fertőzésekből kevés fertőző­képlet telelt át. Jelenleg a szártőbetegségek közül főleg a torsgomba kárté­tele jelentkezik kisebb gócok­ban. A tarlómaradványokon tovább élő kórokozó különö­sen csapadékos idő esetén gyorsan tovább szaporodhat, és ez a jövő évi gabonatermesz­tést veszélyezteti. Ezért az ara­tás utáni tarlóégetésnek és az azt követő tarlóhántásnak a kórokozó elleni védelemben fo­kozott jelentősége van. A tarlóégetést lehetőleg mi­nél több táblán végezzük el. A munka megkezdését a területi­leg illetékes tüzrendészeti szervnek be kell jelenteni. A táblát körül kell szántani, és elengedhetetlen a konbájn- szalma tökéletes letakarítása. Az égetés ideje alatt a táblát felügyelet nélkül nem szabad hagyni. A cseresznye- és meggyfák szüret utáni védelme most el­sősorban a gombabetegségek miatt időszerű. A cilindospó- riumos levélfoltosság erős fer­tőzése alakult ki valamennyi1 tájegységben. Ha a kórokozó tovább terjed, korai lombhul­lás következik be, A cseresz­nye- és meggyfák levelein kár- minpiros foltok láthatók, me­lyek összesodródnak, és ké­sőbb lehullanak. Permetezés­hez használható: Orthocid, Merpan, Ortho-Phaltan, Ditha- ne M—45 0,2 százalékos oldata (100 liter vízhez 20 dkg.) Ha a levéltetvek is elszaporodtak, a permedéhez Imidan, Safidon 0,2, Bi—58 EC 0,1 százalékos oldatát keverjük. A szüreti munkák befejezé­se, az ágyások kitisztítása, ta­lajának fellazítása után tovább kell folytatni a szamóca nö­vényvédelmét is. A kártevők közül a sodrómolyok és a le­véldarazsak lárváinak kártéte­lét kell megakadályozni. Eze­ken kívül a különböző levél- foltosságok ellen is érdemes védekezni. Az együttes perme­tezésre gombaölő (Othocid, Ortho-Phaltan 0,2 százalék­ban) és rovarölő (Ditrifon 0,2, Lebaycid 0,15 százalékban) készítmények kombinációját használjuk. Augusztus 20-ra elkészül Darányban kétszintes, nyolctantermes általános iskola épül. Az új létesítményben községi könyvtár, napközi, konyha és étterem is lesz. A kivitelező a Barcsi TÖVÄL. A második ütemtervben tornaterem is épül. HÁROM ÉVTIZEDE SZABAD LENGYELORSZÁG Hogyan él a lengyel paraszt? A repülőgépről sokszí­nű parkettának tűnik a len­gyel föld: a mezőgazdaság 80 százaléka egyéni gazdaságok­ból áll, tíz- meg tízezer kes­keny parcella ma még az or­szág éléstára. A későbbiekben természetesen a nadrágszíjföl- dek gazdáinak életéről írok, hiszen ők vannak döntő több­ségben. A lengyel paraszt életkörülményeiről csak az ő életük bemutatásával lehet valóságos képet kapni. Kis kitérővel — térben is — még­is először a Szczecin melletti Kolbacz faluról szólok néhány szót, a 800 esztendős község­ben ugyanis az állami gazda­ságnak köszönhetően olyan életforma alalkult ki, amely semmiben sem különbözik a városi élettől. A faluban újonnan épült négyszintes házak bármely Mit és hogyan tanítson a jövő iskolája? Akadémikusok a közoktatás korszerűsítéséért A közoktatási párthatározat értelmében a 70-es évek vé­géig felül kell vizsgálná az is­kolai tanterveket, és elő kell készíteni azok megújítását, fo­kozatos korszerűsítését. E munkában kulcsszerepet vál­lalt a Magyar Tudományos Akadémia. Tudományos éle­tünk képviselői nem kevesebb­re vállalkoztak, mint annak koncepcionális összegezésére, hogy mit és hogyan tanítson a jövő iskolája. A témával kapcsolatban dr. Rét Rózsa, az Akadémia el­nöksége közoktatási bizottsá­gának titkára nyilatkozott az MTI munkatársának. Elmon­dotta, hogy korunkban, amikor a gyorsan fejlődő^ tudomány­ágak ismeretanyaga tízéven­ként megkétszereződik, első­sorban a tanulás, a gondolko­dás készségét és az önművelés igényét kell felébreszteni a ta­nulókban. A jövő nemzedékeit olyan tudással és képességek­kel kell fölvértezni, amelyek életük végéig alkalmassá teszik őkét az újabb ismeretek befo­gadására. A gondolkodást, a szellemi alkotókészséget azon­ban csak akkor lehet megfele­lően kifejleszteni, ha nem ter­heljük a gyermekeket fölösle­ges ismeretekkel, hanem első­sorban az alapelveket, alap­törvényeket tanulják meg. A sokrétű kutatómunkát igénylő feladat megoldásában az MTA irányításával — az Országos Pedagógiai Intézeten kívül — számos akadémiai ku­tatóintézet vesz részt. A kísér­letek egyik eredményeként a következő, az 1974—75-ös tan­évben vezetik be az általános iskolák egy részében — immár kötelező érvénnyel — az újsze­rű matematikaoktatást, amely elsősorban a logika eszközein alapszik, gondolkodtat, s amelyben a számtan a koráb­biaktól eltérően alárendelt szerepet tölt be. Jelentős eredményeket hoz­tak az idegen nyelvek újszerű oktatásának kísérletei is. Eb­ből a szempontból elsősorban a tanítás hatékonysága okozta a legtöbb gondot. A legújabb kísérlet keretében az Akadé­mia és az Országos Pedagógiai Intézet kutatói most azt kere­sik, hogyan lehetne megköny- nyíteni a gyermekeknek a leg­különbözőbb idegen nyelvek elsajátítását. Sikerült kiküszö­bölni az idegen nyelv oktatá­sának másik nagy problémáját, azt, hogy a tankönyvek köz­napi használatra alkalmatlan műnyelven készültek. Az új tankönyvekből már több mint 20 ezer gyermek tanul az or­szágban, sokkal eredményeseb­ben, mint eddig. A különböző kísérletek alapján kiderült az is, hogy a gyermekek az ide­gen nyelvek tanulására 9 éves korban a leg fogékonyabbak, és a harmadik osztályban beveze­tett első idegen nyelv után az ötödik osztályban a legideáli­sabb megkezdeni egy újabb második nyelv oktatását. Az anyanyelv oktatási rend­szerének korszerűsítési kísérle­tei során legutóbb a fiatal nyelvészek munkaközössége dolgozott ki egy igen figyelem­reméltó tanulmányt a gimná­ziumok számára. Jelenleg a fakultatív okta­tás kísérletei mondhatók a leg­sikeresebbeknek. A vitában részt vevő tudósok egyetérte­nek abban, hogy a szabadon választható tantárgyak kedve­zően befolyásolják a tanulók aktivitását, intenzitását, és előnyösen hatnak a többi tan­tárgyak tanításának hatékony­ságára is. A vita most akörül folyik, hogy melyek legyenek a kötelező, melyek a választ­ható tantárgyak, és hogyan ha­tározzák meg ezek helyes ará­nyait. Vitatott az is, hogy milyen rendszerben tanítson a jövő iskolája: a jelenlegi nyolcosz­tályos általános iskola helyett áttérjenek-e a 10 vagy 12 osz­tályos oktatásra. Az alapkérdés azonban az, hogy mi legyen az elengedhetetlen műveltségi alap. amit meg kell tanítani. A döntést ettől teszik majd füg­gővé. és ehhez igazítják a kö­vetkező évszázad iskolájának szerkezetét. városképbe beillenének. \ Is­kola, egészségház, filmszín­ház, klub, olvasóterem, óvoda kínálja szolgáltatásait a 18 ezer sertés egyidejű hizlalá­sára alkalmas kombinát dol­gozóinak. Az ilyen falu kiala­kítása tulajdonképpen az egyik elsődleges célja az új közigazgatási rendeletnek, amelyről előző írásomban szóltam. — ön szerint ki él jobban: az egyéni gazda, vagy a szö­vetkezetben, állami gazdaság­ban dolgozó paraszt? — kér­dezem A Zycie Gospodarcze, (Gaz­dasági Élet) című lap főszer­kesztője, Stanislaw ,Cheltowski válaszol: — Egyszerű a felelet: ame­lyiknek nyolcórás a munka­ideje. Nálunk még nagyon ke­vés a mezőgazdasági szövetke­zet, de ez a kevés különösen Poznan, Bydgoszcz megyékben nagyon jól működik, sok jöve­delmet biztosít, a községekben igyekszik a városi követelmé­nyeknek megfelelő életformát biztosítani. — A Lengyel Egyesült Mun­káspárt 30 éves évfordulójára kiadott tézisekben olvastam, hogy az egyéni gazdaságok kitünően kapcsolódnak a terv- gazdálkodás rendszerébe... — Igen. Három esztendeje megszüntettük a kötelező be­szolgáltatást, mely a • fejlődés gátja volt. Minden gazdaság­ban mindennel kellett foglal­kozni, hogy kötelezettségeinek a paraszt eleget tudjon tenni. Most a szerződéses felvásárlás az állam éléstárát biztosítja, a parasztoknak pedig hihetetlen mértékben megnőtt a terme­lési kedvük. Erre a tervidő­szakra 18—20 százalékos nö­vekedést szabtunk meg — már most több mint 30 szá­zalék ... Vagy mást ne mond­jak: 80 ezer gazda várja, hogy traktort kaphasson. A mezőgazdasági miniszté­riumban Musialik Stanislaw osztályvezető elmondja: az ár­rendszerrel képesek tökélete­sen szabályozni, hogy minden­ki azt termeljen, amire az ál­lamnak szüksége van. A lengyel paraszt igaz, hogy a saját földjét műveli, mégis ezer szállal kötődik társaihoz, az állami gazdaságokhoz, a szövetkezetekhez. A csaknem minden faluban működő gép­szövetkezetek kölcsönzik a traktorokat, kombájnokat. A műtrágyát legtöbbször a falu közösen veszi. Az állami gaz­daság borjút ad, a paraszt fel­hizlalja és visszaadja. Ezért fizetést kap, használhatja a gazdaság kultúrházát, étter­mét, üdülőjét... — A föld a tiéd, de a társa­dalomé is, ez a jelszavunk — mondja Musialik Stanislaw. A végső cél természetesen Lengyelországban is a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése. Az előbbi írásomban szól­tam az idős parasztoknak fi­zetett járadékról, ha a földjét az államnak adja. Kettős hasz­na is van ennek: a parasztok erejük fogytán nyugodt öreg­kor elé nézhetnek, az állam birtokába pedig egyre több föld kerül, ahol végül is majd kialakítja a nagyüzemeket. Hogyan él hát. a lengyel paraszt? Mi a jövője? Talán legjobb szó szerint idézni a LEMP megfogalmazását. A lengyel mezőgazdaságnak 20 év alatt meg kell dupláznia a termelését, hogy a századvégi 40 milliós Lengyelországot el lehessen látni. Ezt várják. Közben olyan falusi társadal­mat kívánnak ' létrehozni, amelynek tagjai a mezőgazda- sági termelés magas képzett­ségűi művelt, jómódú, a mo­dern civilizáció vívmányait felhasználó emberek. L. J. (Következik: A munkások helyzete.) Még mindig sok as ital as eladótérben \ szeszes itaI értékesítését szabályozó miniszteri rendelet végrehajtásának tapasztalatai URÁNBÁNYÁSZOK »Fock elvtárs, a bányászok- építőknél. Az egyik bánya fel­ről ne feledkezzenek meg!« Keményen a szemembe nézett: »Legyen nyugodt, a bányá­szokról én nem feledkezem meg!« — Ennyi volt az egész, az­tán bementünk az ülésterem­be. A gondjaink ezzel nem múltak el, de a biztatás erőt adott, és a bányászok megér­demlik a törődést. Tudom ma­gamról, nagyon hálásak va­gyunk annak, aki szeret ben­nünket. És mi az érzelmeken kívül adunk is annak, aki tö­rődik velünk. Jó munkát, eredményt. Az érzéseinket ugyan ritkán áruljuk el, de dolgozunk, és ez talán többet ér, mint a hízelgés ... Ilyen­nek ismerem magamat és tár­saimat, hiszen idestova más­fél évtizede vagyok bányász. — Az Alföldről származom. Kőműves az eredeti szakmám. Mikor leszereltem a katona­ságtól, üzent a bátyám, aki akkor már Pécsen lakott: — »Gyere, itt jobb a megélhetés, mint Hódmezővásárhelyen.« — Kőműveskedtem a 22-es Somogyi Néplap színi épületeit . falaztuk. De nem szerettem a munkatársai­mat. Sokat ittak, hanyagolták a munkát. A sors vagy a sze­rencsém, nem tudhatom, úgy hozta, hogy elmentünk az urán egyik aknájához dol­gozni. Műszak végén sündö­rögtem a bányászok körül. Kérdezgettem őket, beszélget­tem velük. Nemcsak jól keres­tek, de érdekesnek is talál­tam, amit a munkáról mond­tak. Pedig a mostani mélysé­gekhez képest akkor még csak a felszínt kapargatták. Szóval: jelentkeztem, néhány hetet, tak a felvételnél. Négy hét telt el, aztán leszállhattam. Mit mondhatok: én ezek kö­zött az emberek között jól éreztem magam. Es most is jól érzem. Miért? Nem aka­rom megbántani a szénbányá­szokat, de a mieink színesebb, tartalmasabb emberek. Lehet, attól van ez, hogy sok hely­ről jöttek; és mindjárt modern bányában kezdték. Az is lehet, hogy itt bonyolultabb a tech­nológia. Valószínűleg mind­egyik közrejátszik. Ha mostanában új embert vesznek föl » körzetemben, engem rendszerint megkér­deznek. Elég gyakran van ilyen, mert van. vándorlás. Es én azt az új embert éppen olyan nagy szeretettel karo­lom fel, mint annak idején engem azok, akik közül már többen nyugdíjasok. Tálán nem tart szószátyárnak, ha ki merem jelenteni, azért is dol­gozom, hogy könnyebb legyen az átmenet azoknak is, akik­nek már fogytán van az ere­jük, mett lehúztak itt tizen- négy-tizenöt évet. És ilyenkor már a bányász, ha akarja, ha nem, kénytelen könnyebb be­osztást kérni, ahol természe­tesen kevesebbet is keres. Er­re a sorsra én is eljutok. De nem mindegy, hogy milyen körülmények között. Mert az ember szereti, ha megbecsü­lik, és a fizetésen túl, olyan A belkereskedelmi minisz­ter két évvel ezelőtt rendelet­ben szabályozta a szeszes italok értékesítésének rendjét, egyes helyeken és időszakban korlá­tozta az árusítást, a kimérést, egységesítette a fiatalkorúak kiszolgálásával kapcsolatos korábbi jogsazbályokat. ~ f Az Országos Kereskedelmi , # Felügyelőség most öszesítette hatnék, de olyan sötét vanf felügyelőségeinek jelentését itt, hogy az ember még a tak-f arról az átfogó ellenőrzésről, nyat se talaija... 4 amelynek során Budapesten — Olvass a lámpádnál, tef és 9 megyében 77 állami vál- kelekótya. Ez se jut önállóan f lalat és 114 szövetkezet csak- az eszedbe? mordul fel egyf nem 1500 üzletében vizsgálták mély hang a kocsi belsejéből. J a miniszteri rendelet végre­Szűk a kocsi. Hideg is van.f hajtását. kiszállok. A táró fala melléd .................... h úzódunk. f Az ellenőrzések egyebek — Olvasnak újságot’ $ között megállapították: az — A... csak úgy mondtam* f3f.Vimalatok * 3 szöve1f- dörmög a mély hang kezetek az irányító szervek Á segitsegevel sokféle intézke­dést hoztak a rendelet vég­rehajtására, de az ezzel kap­csolatos irányító munkában is akadtak hiányosságok. Több helyen például a ren- 1 delet előírásainak érvényesí­Nemigen van kedve az em­bernek, ha egy alaposan vé­gigdolgozott műszak után in­nen kiszáll... — Hat óra negyven perc ... — Ahogy a nagykönyvben megírták! Csak számítsa. Nemi,. , , .. , . kell hozzá ceruza se. Ha dél-4 *ese helyett a boltok muködé- . . előttös vagyok, fölkelek ötisi engedélyét cserélték ki formában is elvárja az elis- órakor. Akkor már igyekez-i °^an típusúra, amely- tovább­merést, amit nem rintban kifejezni. — Nem az én tisztem, hogy szakvéleményt adjak a mi Várni kellett bányánk gazdaságosságáról, Jól meeforeat- de egyéni véleményem szerint mi nagyon drágán termelünk. Sok-sok követ megmozgatunk, rengeteget robbantunk, szállí­tunk, hogy az érchez jussunk. De termelünk, mert kell. Ha nem kellene, bezárnák a bá­nyát. ÚTKÖZBEN LENT ÉS FENT lehet fo- nem kell, hogy elérjem aj buszt, ami fél hatkor indulj Mire munkához látok, nyolc óra. Aztán hajrá, délután há­romnegyed háromig. Föl­érünk, megfürdünk, eszünk valamit, és beérek a városba négy órakor. — Most tehát számítsa ki! — harsog a másik oldalról egy rekedt hang. — Ez meny­nyi?! — Tizenegy óra .. í ra is lehetővé teszi a szeszes ital árusítását. engedték a szeszes ital hely­ben fogyasztását, vagy hozzá­járultak ahhoz, hogy a vevők az üzlet előtt ihassák meg a vásárolt italt. A tilalom elle­nére munkaidő alatt is árusí­tottak, mértek ki szeszes italt számos üzemi, hivata'i mun­kahelyi büfében, s pyakran szolgáltak ki fiatalkorúakat, ittas egyéneket a vendéglátó- helyeken. A felügyelőségek a minisz­teri rendelet megsértése miatt 56 dolgozót és több vállalatot vontak felelősségre, s az el­lenőrzések során tapaszta't egyéb szabálysértésekért — árdrágítás, hamis mérés stb. — 282 esetben szabtak ki ösz- szesen 175 000 forint pénzbír­ságot. Az ellenőrzéseken ta­pasztalt problémák elkerülé­sére irányelveket adtak ki a miniszteri rendelet egységes ér­telmezésére. A felügyelőségek jelzései alapján felhívták a vállalatok, szövetkezetek ve­zetőinek figyelmét a belső el­lenőrzés megszigorítására. Az OKF bejelentette, hogy fel­ügyelőségei a jövőben rend­szeresen vizsgálják a szeszes italok értékesítését szabályo­zó rendelet megtartását. Az ellenőrzött bolti kiske­reskedelmi és vendéglátóipari üzletek 74 százaléka tett ele­get a rendelet előírásainak. A többiben — például zöldség- és gyümölcsboltokban — a szabályozással ellentétben, engedély nélkül árusítottak palackozott termelői borokat, i édességboltokban kommersz i italokat, asztali és pecsenye- Na lássa! Nem én mond-J borokat, sőt találtak olyan f kenyérszaküzletet is, amely Dermesztőén hideg, huzatos az út vége. Futunk a népes felé. De csak «negyedóra múl­va indul. A bányászok morog­nak. — Ellopják az időnket.” — Legalább újságot Olvas­tam. Toporgunk mozgoioounK.i palackozott sört kínált. A*. cr­ídeg van. Az egyik bányász^ adótérben — különösen az ram teríti a kabatjat. , ABC-áruházakban, a nagyobb Nehogy hősi halott le- # üzletekben és az idegenfor- gyen! — és nevet. 4 galmi területeken — még — Es maga?! ^mindig sok a szeszes ital, he­— Megszoktam én ezt már'f lyenként az előírt 12 százalék Olyan a bőröm, mint a disz-* helyett 20—30 százalék, s volt nőé. Vastag és recés. é olyan élelmiszerbolt is, Növelik a kerékpárgyártást Ha a Csepelen évente gyár­tott 240 ezer kerékpárt mara­déktalanul a külkereskedelem­nek adnák át, akkor sem fe­dezné teljesen az export-igé­nyeket. A hazai igényeket sem tudják azonban teljesen kielé­gíteni, különösen kemping-ke­rékpárokból nem, pedig ebben az évben a gyár 18 ezret ké­szít belföldre, csaknem kétsze­resét a tavalyi mennyiségnek. Ezért az igények gyors növeke­dését követik a jövő év elején kezdődő nagyarányú rekonst­rukcióval. A rekonstrukció a jövő év elején kezdődik és 1977 végére megvalósul. Akkortól évente 500 ezer kerékpárt gyártanak ahol i majd Csepelen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom