Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-13 / 136. szám

Fol jegy zések a fekete mappában Egy este a képviselővel 11 Számítógéphez nyomtatott áramkörök készülnek Tabon A képviselő egész nap ügyeket intézett odahaza, a nagybajomi Lenin Tsz-ben. Délután kocsiba ült, mert várták a választópolgárok So­mogy jádon. Űtjára elkísérte Langó József, a Hazafias Népfront járási bizottságának munkatársa, meg az újságíró is. Amíg utaztunk, mindenki azt latolgatta, hányán jön­nek el a fogadóórájára, mi­lyen ügyekkel keresik fel, s vajon hogyan sikerül a terve­zett beszélgetés a község ve­zetőivel a közügyekről. A képviselő fogadóóráját nemcsak a somogyjádiakkaL hanem az eddeiekkel, vár- daiakkal is közölték. így az­tán nem csoda, hogy éppen Eddáról érkezett az első pa­naszos. A tanács és a nép­front helyi vezetői jól meg­szerveztek mindent, volt he­lyiség a panaszosoknak, ahol kényelmesen várakozhattak. Horváth László országgyűlési képviselő nagy türelemmel hallgatta meg a fiatalabb és az idősebb választópolgáro­kat, több oldal betelt a fekete műbőr borítású mappájában. Amikor az utolsó panaszos is elment, összehívta a községi vezetőket, s megegyezett ve­lük: mit lehet elintézni hely­ben, s mi az, amit esetleg a járásnál vagy a megyénél kell elintéznie. Kollégiumi elhe­lyezéstől állásügyig, állami gondozásba vételtől lakás­ügyig sok mindennel fordul­tak a képviselőhöz. Egy idős tsz-tag például azért beszélt vele, mert a tsz traktora két évvel ezelőtt öss?.etörte a hi­dat, s még a mai napig sem javították meg. Á helyi veze­tők egymásra néztek, s gyor­san megígérték, hogy elinté­zik Kaponya Pista bácsi ügyét. — Azért jön el az ember, hogy adjanak neki munkát — tréfálkozott a képviselő. A fogadóóra után a so- mogyjádi vezetőkkel beszélge­tett a képviselő. Az összetolt asztalokat a tanács, a tsz, a párt-, a KISZ-szervezet, a nőbizottság vezetői ülték kö­rül. A közügyekről folyó kö­tetlen beszélgetés elején Fü- löp József tanácselnök adott áttekintést a fejlesztésekről, a tervekről. A két társközség­ben — Eddén és Várdán — kielégítették a kommunális igényeket, s az ottani lakos­ság is megérti, hogy most a I A képviselő segítségét kérte, központi község, Somogyiad hogy minél előbb könnyebb fejlesztése all az előtérben. A község fejlődését hosszú tá­von megalapozza az elfoga­dott rendezési terv. A csúcs­vezetőség ösztönzésére a ta­nács megalakította a törpevíz- mű-társulatot. A tsz felaján­lotta a porgátai kastélyt le­bontásra. Anyagából jut a ter­vezett művelődési központhoz — ebben könyvtár, KISZ- klub, párthelyiség, kultúrte­rem, mozihelyiség lesz — meg az óvodához is. A Hazafias Népfront kezdeményezésére megépítették a községben az első játszóteret, s most újabb­nak látnak neki, sőt a társ­községekben is kialakítanak ilyeneket. A képviselő nagy figye­lemmel hallgatta a tájékozta­tást, adatokat jegyzett föl. S mindjárt hozzáfűzte az észre­vételeit. Nem ismeretlen előt­te a község helyzete, a társ­községeké sem. Eddén meg Várdán már tartott fogadó­órát, azután személyesen is fölkeresik a választópolgárok. — A képviselő feladatai két részre oszthatók: az egyik a törvényalkotásban való rész­vétel, a másik pedig a vá­lasztókerületbeli tevékenység. Az én kerületemben har­minchat község van, ezeket tizenöt tanács irányítja. Meg­választásom óta igyekeztem mindegyiket fölkeresni, mind­össze egy-két hely van, ahol még nem jártam. E találkozá­sok megszervezésében nagy segítséget ad a Hazafias Nép­front járási bizottsága. Elő­ször a kisebb, majd a na­gyobb községeket kerestem föl. Így megismerhettem a vá­lasztópolgárok ügyeit, gond­jait, a községek helyzetét is — mondta Horváth László. A beszélgetés további ré­szében egyre jobban felforró­sodott a levegő, hiszen mind több szó esett a gondokról. Olyanokról, hogy lesz-e erő megépíteni a tervezett áruhá­zát, mikorra adhatjuk át a tervezett művelődési közpon­tot, s kiváltképp az óvodát. Stamler Imréné, a községi nö- bizottság elnöke az óvodai helyek hiányával támasztotta alá, milyen sürgősen szükség volna' a tervezett hetvenöt személyes óvodára. Most is negyven gyerek közül kell ki­választani azt a nyolcat, akii fölvehetnek az üres helyekre. legyen a családok helyzete, hiszen vannak lelkes emberek Somogyjádon, akik társadalmi munkával is szivesen hozzá­járulnának, éppen ezért meg­érdemli az ügy a támogatást. A tanácselnök elmondta hogy már megvan az óvoda helye, azután nyolcvanezer tégia a bontásból, a víz, a villany ott megy el a telek mellett. A községből több mint ötszázan járnak KaDos- várra dolgozni, három olyan gyár van, amelyben száznál- száznál több idevalósi mun­kás van. Elsősorban a bejáró dolgozók nagy gondja, hogy nem tudják a gyermeküket elhelyezni az óvodában. A képviselő arra bátorította a helyi vezetőket, hogy kérje­nek segítséget e gyáraktól, biztosan nem tagadják meg. Az. asztal körül ülők már so­rolták is: ha egy kis anyagot fuvarozásra gépkocsit, kőmű­veseket, szakembereket kap­nának, már az is előrelendíte­ne az óvodaépítést. A vezetőknél, a lakosságnál, s természetesen a sok bejáró dolgozónál is tapasztalható az egészséges türelmetlenség Tokaji Lajos párttitkár be­szélt erről nagyon szenvedé­lyesen, elsősorban azt sürget­ve, hogy sokkal kevesebb időt emésszen fel egy-egy beruhá­zás, kisajátítás előkészítése. A közvéleményt pedig jó elő­re vonják be a tervek, elkép­zelések kialakításába. Sok helyi példa szóba került, ezeket csak azért nem idézem, mert jobbára a So­mogy jád iák ismerik. A vita végére — a képviselő véle­ményének alapján is — ki­kristályosodott az a nézet, hogy jó hajtóerő az egészsé­ges türelmetlenség, azonban az anyagi lehetőségeket, a rendeletek előírásait is szám­ba kell venni. Erről azonban az egész lakosságot tájékoz­tatni kell, mert így ki lehet küszöbölni az alaptalan hí­reszteléseket. Az országgyűlési képvis.elö nagyon elégedetten búcsúzott el a somogyjádi vezetőktől. Jó közéleti vitában sok fontos dologról szó esett, amit kamar toztatni tud a jövőben. Az üzemben még dolgoznak a kőművesek, de munkába áll­tak már a nyomtatott áramkö­röket szerelő lányok, asszo­nyok. A Videoton Számítás- technikai Gyárának üzemében a napokban kezdődött meg a munka. A nagyközség szélén 22 millió forintos beruházás­sal készült el az új üzemépü­let, s a termeket a korszerű munkaszervezés követelmé­nyeinek megfelelően rendezik be. A műszerek nagy része még hiányzik, de a második eme­leten reggelenként hatvanan ülnek már a szerelőasztalok­hoz. Mohos József a gyáregység igazgatója mondja: — Az első munka, melyet a tabi üzem kapott, érdekes és fontos: az itteni munkások Székesfehérváron tanulták hogy miként kell a nyomta­tott áramköröket »ültetni". A néhány nap tapasztalata: jól megtanulták a szakmát. Sza­lagrendszerű gyártásról itt szó sem lehet, a szigorú mi­nőségi követelmények, a ter­mék bonyolultsága nem teszi ezt lehetővé. Az elkészüli »kártyákat* szigorúan ellen­őrizzük, s csak a kifogástala­nok mehetnek a csomagolóba Az egyes munkafolyamatok után is rendszeres az ellenőr­zés, s ez kizár minden hibát. A minőségellenőrzésre szel­lemes megoldást találtak az itteni üzem vezetői: azokat a képernyővel fölszerelt perifé­riákat használják, melyekkel a számítógéptől is »kérdezni* lehet. £ berendezések vala­mennyi alkatrésze kifogástala- [ tástech.nikai program azonban nul működik, de egyiket a frissen készült, nyomtatott áramköröket tartalmazó kár­tya helyettesíti. Ha az alfa numerikus display-nek neve­zett berendezés pontosan ugyanazt írja ki a képernyőre, melyet a minőségellenőr a bil­lentyűkön pötyögtet, jó az új alkatrész. A számítógépekhez körülbe­lül 300 féle áramkör készül az új üzemben — kapom a tájé­koztatást. — Van, amelyikből százat is készítünk, de akad olyan is, amelyikből csak öt vagy tíz darab kelL A Videoton televízióalkatré­szek gyártására létesített elő­ször üzemet Tabon. A számi­szükségessé tette, hogy megfe­lelő alkatrészbázist építsenek a nagyközségben. A televízió­nál jóval magasabb műszaki színvonalat képviselő számí­tástechnikai alkatrészgyártás most teszi az első lépéseket Ahogy az üzemben nő a lét­szám, úgy csökken azoknak a száma, akik a televízióhoz szükséges alkatrészeket készí­tik. Az első hatvan munkás Székesfehérváron tanulta a szakmát. Itt Tabon sokkal korszerűbb körülmények kö­zött dolgoznak, s tanítják azo­kat, akik a következő hetek­ben, hónapokban kezdik meg a termelést. K. L 7/4 kombájn áll munkába Lajos Géza Az ügyek nem mennek szabadságra A modern társadalomban rengeteg elintézésre váró ügy van. A szükséges, hasznos és jó ügyekből is. A nyilvántar­tás, a bizonylatok, az iratok és az ügykezelés — kifejezetten hasznos, ha nem önmagukért léteznek, hanem a rendet, fe­gyelmet, a tisztánlátást és a memóriát szolgálják. Az ilyen ügyekből rengeteg van a gaz­daságban, az állam és az ál­lampolgár életében egyaránt Az ügyeket pedig el kell in­tézni — nyáron is ... A nyári ügyintézést viszont nehezíti, hogy bár az ügyekből nincs, vagy alig van kevesebb, mint télen, az ügyintézők szá­ma megfogyatkozik. A bírósá­gok, közhivatalok, tanácsok ügykezelési kapacitása ilyen­kor alighanem 30—10 száza­lékkal csökken. Hasonlóan meggyengül a vállalatok, gyá­rak adminisztrációjának fel- dolgozási képessége is. És a nagyobb társadalmi, gazdasá­gi veszteség ebből származik. Könnyű belátni ennek az okát, hiszen — egyrészt — meg keli követelni a bizonylati rendet, ügykezelési fegyelmet, hogy a korszerű, nagy gyárakban, a kereskedelmi vállalatoknál az ügymenet — engedélyek, uta­sítások, megrendelések, igény­lések, diszpozíciók, oda- és visszaigazolások, kimutatások sora — ne fékezze, hanem se­gítse és kordában tartsa, át­tekinthetővé, ellenőrizhetővé tegye a gazdálkodással kap­csolatos szerteágazó munkát. Másrészt, ha ebben az ügyme­netben »rövidzárlatok" kelet­keznek, az azonnal kárt okoz­hat a munkában és a vállala­tok közti kapcsolatokban, és így tovább ... Mit tehetünk tehát, ha csak az ügyintézők mennek sza­badságra, de az ügyek marad­nak? Menjen valamennyi vál­lalat egyszerre pihenni? Hang­zott el már ilyen javaslat, in­doklásként említve, hogy ha szerény mértékben is, de ta­lálni erre példát a nagyvilág­ban ... Ad abszurdum: men­jen el egyszerre az egész or­szág ... Nálunk ennek nincs hagyo­mánya. Kár lenne erőltetni. Aztán kivihetetlen azért is, mert korcsoportonként és szakmánként is más és más a szabadság mértéke, és ez nem célszerűtlen. Legvégül pedig nyaralási szolgáltatásokkal sem bírnánk, ha egyszerre nyaralna mindenki. Se út, se strand, se üdülő, se étterem nem lenne ehhez. Maradjunk tehat a realitá­soknál. Nem mehetünk egy­szerre szabadságra sem a gé­pek, sem az íróasztalok mel­lől, sem az ügyeinkkel együtt. Helyettesítenünk kell egymást felváltva 2—3 hétig, hogy az ügyeket jól és pontosan elin­tézhessük nyáron is — erre kell hosszú távra berendez­kednünk. Ez pedig egyetlen módon változtatható könnyebb feladattá: ha az adminisztrá­ciót mindenütt magas fokon gépesítjük, és az eddiginél job­ban megszervezzük: vagyis a fölösleges ügyintézést — aktát, engedélyt, kimutatást, emlé­keztetőt — megszüntetjük­A közhivatalokban és a ta­nácsoknál sincs ennél jobb megoldás. Itt, a létszámhely­zetük miatt, talán jogosnak tűnik, ha türelmet kérnek az ügyféltől — egy időre. A köz­ügyekben és magánügyekben segítsük tehát az ügyintézést azzal, hogy a nyári hónapok­ban valamivel türelmesebb ügyfelek leszünk, mint egyéb­kor. Esetleg nem is halasztha­tatlan minden ügyünk, és ősz­szel sem késünk el vele. A tü­relemért cserébe pedig elvár­hatjuk, hogy az aktatologatás­nak, av fölösleges bürokráciá­nak még a gyanúját is igye­keznek mindenütt elkerülni. G. F. 81 560 hektár gabona vár aratásra A SOMOGYI termelőszö­vetkezetekben az idén 63 561 hektár kenyérgabona és 17 999 hektár takarmánygabona vár betakarításra, s ugyancsak szá­mottevő területen aratják majd a borsót és a repcét. Mindehhez 714 kombájn áll a közös gazdaságok rendelkezé­sére. Május végén tanácsko­zott a MÉM-ben az országos operatív bizottság az aratási felkészülésről, s egyebek kö­zött megállapította: nagyjából a tavalyihoz hasonló kombájn­parkra támaszkodhatunk eb­ben a munkában, s azzal szá­molhatunk, hogy megnő az igény az alkatrészek iránt. Dr. Kopácsi Ernő, az AGRO- TRÖSZT vezérigazgatója ugyancsak a múlt hónap vé­gén tartott kereskedelmi tá­jékoztatót, s ebben közölte, milyen gépekből mennyivel rendelkeznek a vállalatok, és milyen szállítmányok érkezé­sére van kilátás. A Somogy megyei Mező- gazdasági Ellátó Vállalat osz­tályvezetőjétől, Kutas Sándor­tól érdeklődtünk tegnap, s megtudtuk: — Szovjet gyártmányú kombájnokból 57 az áruala­punk, ebből 25 SZK 5-ös meg­jött, már kint van a gazdasá­gokban. További húsz kom­bájnra július közepére van ki­látás, s ez várhatóan elegendő i ban js lesz. Az NDK-gyártmányú kombájnokból eddig ötöt ad­tunk el, ezzel kielégítettük az igényeket. Öt Claas Dominá- tort várunk június 22-ig, eb­ből kettőre mar megvan az előzetes rendelés, a többire várjuk az igénylést. Román gyártmányú pótkocsiból — ezeket szivesen használják a gazdaságok — negyven érkezik a hónap végéig, a szükségle­teket kielégíthetjük aratásig. A többi pótkocsiból jelen f ős mennyiség van raktáron, és folyamatosan érkeznek újabb szállítmányok. Szalmabálázó­ból nem tudtuk kielégíteni a kéréseket: egyet-egyet adtunk el a gazdaságoknak, így kelt el a zsineggel működő fajtából tizenöt, s még ugyanennyit várunk. A dróttal működő bálázókból minden igényt azonnal kielégíthetünk. Itt említem meg: a somogyi gaz­daságok közül jó néhányban nincs megoldva a bálák fel­szedése és rakodása. Rendel­kezünk tíz, BMG-gyártmányú RBF rend- és bálafelszedővei, melyek erre a célra alkalma­sak. kielégítettük A BURJÁN-FÉLE szalma- lehúzóból június végére vár­ható az igényeknek megfelelő mennyiség. Kazalozóból és szállítószalagokból már koráb­110 millió forintos jégkár a mezőgazdaságban Az Állami Biztosítóhoz ér­kezett jelentések összesítésé­ből kitűnik, hogy — a múlt évi, viszonylag csendes idő­vel ellentétben — az idén már a tavaszi hónapokban is sok helyen pusztított a jégve­rés. Tavaly június 9-ig tíz, az idén pedig tizenöt jégveré- ses napot jegyeztek föl. Az idén eddig 37 ezer hek­táron körülbelül 110 millió forintos kárt okozott a jégve­rés. A legsúlyosabbakat a hagyományosan »legjege­sebb« Baranya megye szen­vedte — itt 52 millió forintra becsülték a jégverés pusztítá­sát —, de a Somogy megyei 20 millió és a Zala megyei 22 millió forintos jégkár is tete­mes. A három megye’ n fő­leg a szántóföldi növények forintos pusztulást állapítot- borsót, tak meg a szakértők. A szőlő- és gyümölcskár 16 millió fo­rint volt. Csongrád, Heves és Veszprém megyét sem kerülte el a jégeső, mely a, három megyében együttesen 16 mil­lió forint kárral járt. Az or­szág többi részéből Medárd napjáig nem jelentettek na­gyobb jégkárt a biztosítónak. Somogybán a jég Sávolytól végigsöpört a kaposvári és a marcali járáson, összesen 21 000 hektáron pusztított. A május 22-i és 23-i jégverés huszonnyolc termelőszövet­kezetet, továbbá három álla­mi gazdaságot sújtott. A csö- kölyi, a csokonyavisontai és a sávolyi termelőszövetkezet­nek egymillió forint fölött fi­a kalászosokat és a cukorrépát teljesen letarolta a jég. A legnagyobb a kár a ku- tasi és a bárdibükki állami gazdaság gyümölcsösében. Nemcsak a növények szen­vedtek az ítéletidőtől, hanem tizenhárom szövetkezetben és 223 gazdánál műszaki kár is volt. Kadarkúton összedőlt egy száz férőhelyes tehénis­a szu csehie­teket harminc, illetőleg ti­zenöt darabbal. Kombájnhoz való, szovjet gyártmányú ros­ta tizenöt jön, ez elegendőnek is látszik. Megérkeztek s magtisztítók; az NDK-gyárt­mányú rosták raktáron várják a gazdaságok anyagbeszerzőit Colman, Sirokkó és Bábolna típusú szárítóberendezésekből kielégítettük az igényeket, to­vábbi kéréseknek raktárról te­szünk eleget. Egy-egy dél-, közép- és észak-somogyi termelőszövet­kezetnél érdeklődtünk tegnap; hol tartanak az aratási előké­születekkel, milyen volt az al­katrészellátás a felkészülés során. Sárkány Pál, a barcsi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet főagronómusa elmondta, hogy kenyér- és takarmány- gabonából több mint 1400 hold vár aratásra a gazdaságban, ehhez öt NDK-gyártmányú kombájnnal rendelkeznek. A gépek fölkészítése zavarmen­tes volt, s bizonyos mennyi­ségű tartalékuk is van alkat­részekből, így zökkenő nélkü­li betakarítással számolnak. A nagybajomi Lenin Terme­lőszövetkezet főmérnöke, Papp László elmondta,: 1 — Több mint ezer hektár az aratniva- lónk. Tizenegy kombájn vesz részt a munkában. A javítást, fölkészítést ezeknél a gépek- •. nél januárban kezdtük, s a jú- I nlus 20-i szemlére valameny- ! nyi munkára kész lesz. Alkat- i részhiány nem hátráltatott j bennünket, s biztonsági kész­letről is gondoskodtunk. i HASONLÓ véleményt hal­lottunk Szobonya Andrástól, a balatonszabadi November 7. Termelőszövetkezet növény- termesztési üzemágvezetőjé- től: — Kombájnjainkat kija­vítottuk, különösebb gond nélkül végeztük ezt a mun­kát. Az alkatrészek pótlásáról gondoskodnunk kell, jóllehet nekünk is van némi tartalé­kunk arra az esetre, ha ara­táskor szükség lesz rá. Az aratási intézkedési tervünk­tálló. Ugyanebben a község- , . , ..... ben és Kisbajomban megsé- í Pálosán meghatároztuk rült a templomtorony is, szenvedtek a jégtől: 77 millió zet a biztosító. Sávolyban a mindkettőben körülbelül 100 ezer forintos kárt okozott a vihar. Sas Ede, az Állami Bizto­sító megyei igazgatóságának osztályvezetője elmondta, hogy az előszemlézések június 14-ig befejeződnek. A kárbecslések < véglegesítése után újabb ősz- szegeket fizetnek ki. hol és milyen eszközökkel kezdjük a gabona betakarítá­sát, és hol tároljuk a szemet. Hamarosan sor kerül a fel­készülés vizsgájára, hiszen maholnap itt az aratás, Keres­kedelem, mezőgazdasági nagy­üzem — gépek és emberek újabb próbatétele lesz az idei gabonabetakarítás. Herncsz Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom