Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-08 / 132. szám

A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése Sok az íróasztal (Folytatás az 1. oldalról.) kezdeményezéseibe, köztük a béke- es szolidaritási megmoz­dulásokba, a város- és köz­ségfejlesztési tervek vitájába, a társadalmi munkába. A Ha­zafias Népfront országos el­nöksége — a SZOT elnöksé­gével kötött együttműködési megállapodás keretében — si­kerrel munkálkodik a mun­kás—paraszt szövetség erősí­tésén. Felvilágosító munkával és közös politikai tömegak­ciók szervezésével szolgálja a szocialista hazafiság, a mun­kás nemzetköziség, a Szov­jetunióhoz fűződő testvéri ba­rátság érzésének elmélyítését. A népfront feladataiból, s jel­legéből fakad, hogy a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­val és a KISZ központi bi­zottságával közösen hívták föl népünket a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny­ben vaió általános részvétel­re. Ebben a jövő év végéig tartó nagy vállalkozásban is egybehangolt a cselekvés. A jelentés kitér arra, hogy a népírontmozgalom az ed­digieknél is eredményesebben kívánja támogatni a szövet­kezetek ügyét. Szorgalmazza a szövetkezeti vezetők és tagok tevékenyebb részvételét a közéletben. Feladatának te- j kinti a szövetkezetpolitikai el- ) vek széles körű megértetését, és érvényesülését. j Az V. kongresszus óta to- I vább növekedett az értelmi­ség aktivitása a mozgalomban. Üj lendületet adott, hogy j szerte az országban mega’.a- \ kultak a művelődési munka- közösségek, s bekapcsolódtak 1 rí művelődéspolitikai felada­tok megoldásába. Újabban például társadalmunk állam- I polgári ismereteinek helyzetét | méri föl egy jogászcsoport. A j műszaki értelmiségiek — föl­figyelve az olvasó népért j mozgalom, céljaira — falusi iskolai könyvtár tervdoku- [ mentációjának elkészítésével támogatják céljaink megvaló­sítását. Az ifjúságpolitikai határozat megvalósításának támogatá­sában — bár sok szép ered­ménye született — még csak a kezdeti lépéseknél tart a a népfront. Legtöbbet a gyer­mekintézmények : az óvodák, az iskolák építésének társa­dalmi támogatásával tett a mozgalom. Hozzájárult az if­júság nevelése feltételeinek javulásához, de az ifjúsági klubok, sportpályák létesíté­sének szorgalmazása még csak a kezdeti eredménye­ket hozta meg. Szorosan együttműködnek a Kommu­nista Ifjúsági Szövetséggel: az idén például nemzeti ünne­peink politikai előkészítésé­ben, a rendezvények lebonyo­lításában. felszabadulásunk 30. évfordulójának előkészületei­ben is. Örvendetes, hogy folyama­tosan növekszik a mozgalom­ban részt vevő lányok, asz- szonyok aránya, A több mint 1800 nőbizottság sokat tesz a szocialista tudat fejlesztéséért, a nők társadalmi, közéleti megbecsülésének és tevékeny­ségének erősítéséért. Lénye­ges feladat, hogy tovább ja­vuljon. a népfronttestületek nőbizottságainak irányító munkája. A népfrontmozgalom gaz­daságpolitikai tevékenységé­nek legkiemelkedőbb feladata a részvétel a IV. ötéves terv sikeres befejezésében és az V. ötéves terv előkészítésében. A kellő tájékozottság, a tár­sadalmi igények jobb fölmé­rése érdekében a gazdaságpo­litikai munkaközösség össze­állította azokat az általánosít­ható véleményeket, javaslato­kat, amelyek az ötéves terv kidolgozásánál hasznosak le­hetnek'. E munkához elsődle­gesen a jelölő gyűléseken el­hangzott véleményeket és a megyékben szervezett gazda­ságpolitikai fórumok anyagát használták föl. A következő tervidőszak előkészítésével kapcsolatos társadalmi vitákat, összejöve­teleket arra kívánják felhasz­nálni, hogy erősödjön az al­kotó, a szorgalmasan dolgozó, a becsülettel helytálló ember tisztelete, a jól végzett mun­ka becsülete. Olyan közhan­gulatot kell teremteni, amely elítéli az ügyeskedést, a pro- tekciózast, a felelőtlenséget, a közvagyon herdálását, a ha­rácsolást. A termelés szerkezetével együtt járó változások közül a helyi ipartelepítés számos olyan társadalmi és politikai kérdést vet föl, amellyel kapcsolatban a népfrontmoz­galomnak is megvannak a sajátos teendői. A termelőszövetkezetek fej­lődésének korábbi időszaká­ban a népírontmozgalom eredményesen segítette a szakember-utánpótlás és -to­vábbképzés feladatait. A tár­sadalmi támogatásnak azon­ban továbbra is megvan az időszerűsége, helyet is kap a népfrontbizottságok munká­jában. Számos helyen léptek föl kezdeményezőként a nép­frontbizottságok a tagság évi foglalkoztatásának érde­kében Is. A népfronttevékenység szer­ves részévé vált a környezet­védelem. A népfront szorgal­mazza a környezetvédelem ál­lami kerettörvény mielőbbi megalkotását, a környezetvé­delem állami irányításának a jelenleginél egységesebb szer­vezeti kialakítását. A népesedéspolitikai fel­adatokat illetően a társadal­mi közreműködés elsősorban a tudat, a szemléletek formá­lására, a gyermeknevelés fel­tételeinek — óvoda, bölcsőde, játszótérépítés stb. — bizto­sítására és a nagy családok támogatására terjed ki. A születések számának növeke­dése további állami intézke­déseket igényel, amelyeket a népfrontmozgalom is támogat. A mozgalom tevékenységé­ben lényeges teret foglal el a közjogi tevékenység az állam­élet és a szocialista demokrá­cia továbbfejlesztéséért vég­zett munka segítése. Az Országos • Béketanáccsal és a Magyar Szolidaritási Bi­zottsággal együttműködve a mozgalom jól szolgálta a né­pek barátsága és a béke ügyét. A Szovjet Tudomány és Kul­túra Házával hatékony együtt­működés alakult ki: ebben az esztendőben 70 közös rendez­vényt bonyolítanak le. A VIII. magyar békekongresszusra, majd a békeszerető erők moszkvai világtalálkozójára készülve, később pedig a ta­nácskozáson elfogadott állás­foglalásokat ismertetve or­szágszerte valamennyi társa­dalmi réteg számára találko­zókat, vitaesteket rendeztek a né p Iron t b izot tságok. Tovább fejlődött a honisme­reti mozgalom: ma már mint­egy 2000 honismereti szakkör segíti a természettudományi és technikatörténeti tevé­kenységet, az üzemtörténet­írást és a honismereti ország­járást is. A népfront vállalta az ol­vasó népért mozgalom továb­bi szervezését, kibontakozta­tását, amihez a megyei és városi művelődési munkakö­zösségek megerősítésével, könyvbarát bizottságok alakí­tásával, további társadalmi munkások megnyerésével si­került jó feltételeket biztosí­tani. Hozzájárultak ahhoz, hogy nagyobb figyelmet kap­jon az iskolai könyvtárak fej­lesztése. Ennek eredménye­ként tavaly csaknem 60 új és több mint 100 felújított, kor-; szerűsített könyvtárral gyara­podtak az iskolák. A népírontmozgalom külön­böző szintű testületéi megvizs­gálták a társadalmi munka lehetőségeit. Amíg korábban főleg az utak, járdák, csa­tornák építésére fogott össze a lakosság, most egyre inkább napirendre kerül az óvodák építésének, az iskolák bővíté­sének, gyermekjátszóterek, sportpályák, pihenőparkok lé­tesítésének társadalmi segí­tése. A társadalmi munkának minden bizonnyal további lendületet ad a minisztertaná­csi határozat, amely a telepü­lésfejlesztési társadalmi mun­ka összes főbb kérdéseit ren­dezi. A jelente» végül elemzi a Hazafias Népfront nemzetközi tevékenységét. A mozgalom­nak jelenleg 49 ország 57 szervezetével vannak közvet­len kapcsolatai. Ezenkívül a Magyar Szolidaritási Bizottság tevékenysége révén 45 ország 60 szervezetével, illetve 7 nemzetközi szervezettel, az európai biztonságot támogató társadalmi mozgalmakban pe­dig 34 ország negyven szer­vezetével alakult ki állandó együttműködés. A múlt év decemberében alakult meg a Magyar Szolidaritási Bizott­ság chilei akcióbizottsága, amely az utóbbi öt hónapban sok jelentős, országos ese­ményt szervezett A népírontmozgalom a to­vábbiakban az eddiginél is jobban előtérbe helyezi a szo­cialista közerkölcs erősítésé­nek, kibontakoztatásának elő­mozdítását A nemzeti egység erősítése azt követeli, hogy tegyék vonzóvá mind több idős és fiatal ember, külön­böző világnézetű magyar ál­lampolgár számára a mozga­lomban való aktív közremű­ködést. Lelkesítőén szép al­kalmat szolgáltat erre az or­szág minden lakosát érintő közös akció: felszabadulásunk 30. évfordulójának megünnep­lése. Az írásos jelentés és a szó­beli tájékoztató feletti vitá­ban elhangzottakra Sarlós István válaszolt, majd a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának ülése Kállai Gyula zárszavával ért véget. A klasszikus értelemben vett munkanélküliség nálunk sajátosan átfo­galmazódott, mert számunkra a »kapun belül« a »munka­könyves munkanélküliek« je­lentenek egyre súlyosabb tár­sadalmi és gazdasági gondot. A látszatállások, az alibi stá­tusok esetében viszonylag könnyűszerrel megoldható problémával állunk szemben. Az igazi gond másutt van. ugyanis a adminisztratív lét­szám növelése — vagy csök­kentése — nem csupán elha­tározás, vagy józan gondolko­dás kérdése. A vállalatok mai tenniva­lóit nem lehet összehasonlíta­ni a 15—20 évvel ezelőtti kö­vetelményekkel. Az iparválla­latok átvettek, illetve tovább­fejlesztettek olyan funkció­kat, amelyeket azelőtt, például csak a kereskedelem látott el. Az iparvállalatok jelentős ré­sze évek óta nemcsak terme­léssel, hanem piackutatással, önálló export-import tevé­kenységgel is foglalkozik, A vállalatok nagyobb önállósága és felelőssége megköveteli a körültekintőbb döntéseket, ezekhez viszont rengeteg in­formáció kell, mégpedig fel­dolgozott, értékelt, a gazdasá­gi döntések előkészítésére al­kalmas formában. Megannyi érv az adminiszt­ráció bővítése, az. íróasztalok szaporítása mellett. Csakhogy: amíg bizonyos adminisztratív tennivalók valóban megszapo­rodtak, addig más, a terv­utasításos időszakban kiala­kult feladatok ellátására már nem lenne szükség. Sok vál­lalatunknál. intézményünknél munka egyszerűsítéséről, ra­cionalizálásáról. És megfeled­keztek az adminisztratív mun­kaerőnek — a megváltozott feladatokhoz igazodó — át­képzéséről. A munka válto­zott, a módszer a régi. Az ügyvitel világszerte terjedő ésszerűsítését és ennek nélkü­lözhetetlen technikai eszkö­zeit, módszereit jobbára csak hírből ismerjük, mert —» akár­csak a termelő műhelyekben — az ügyvitelnél is az a hely­zet, hogy egyszerűbb, kényel­mesebb újabb és újabb embe­reket alkalmazni — különö­sen az irodák világában —, mint a munka ésszerűsítésén gondolkodni, a legkézenfek­vőbb szervezési megoldásokat alkalmazni. M indez többnyire a vál­lalatoknak, intézmé­nyeknek címzett meg­jegyzés. Ám a gazdálkodó egységeidnél is okkai kérdez­hetik: mit tegyenek, ha az egyre szaporodó rendelkezé­sek, utasítások egyes részte­rületeken (például a bérsza­bályozás, a nyereségadózás, a vállalati érdekeltségi alapok képzése és felhasználása stb.) olyan pontosságra és részle­tességre kényszerítenek. hogV szinte már nagyobb erőt kí­ván a gazdasági tevékenység adminisztrálása, mint a válla­lati produktum közvetlen lét­rehozása? Az ilyesfajta kérdésekre is kész a rendszerint minden vi­tát lezáró válasz: a precíz ügyvitel, s az ezzel járó ad­minisztratív létszám emelke­dése — világjelenség. Igen ám. de nagyon nem mind­egy, hogy egy munkahelyen viszont úgy bővítettek, hogy mondjuk tízről húszra, vagy közben megfeledkeztek a j ötvenről hatvanra emelkedik az íróasztalok mellett ülők száma. A munkaerő-gazdálkodás­ban levő tartalék kiaknázása hosszú idő óta foglalkoztatja a szakembereket. De az ezzel kapcsolatos vizsgálódások, számítgatások inkább csak a termelő műhelyekre, a pro­duktív munkát végzők körére koncentrálnak, és jóval ke­vesebb szó esik arról, hogy milyen tartalékok találhatok az irodákban? Egyes — óva­tos — becslések szerint csak az állami iparvállalatoknál az adminisztratív létszám mozgó­sítható tartaléka eléri a 25— 30 ezer főt. A jelenleginél lé­nyegesen szervezettebb és kor­szerűbb eszközökkel dolgozó ügyvitel esetén jelentős ré­szük nélkülözhető lenne, mert többségük ma olyan munkát végez, ami fölösleges. Ugyan­akkor mások a valóban fon­tos és szükséges tennivalók tömegével birkóznak, megfe­lelő számú és képzettségű munkatársak híján egyre re­mény teienebbül. A képlet ugyanaz, mint a termelő műhelyek­ben: egyik oldalon a létszámfölösleg, illetve az ér­telmetlen aktagyártással fog­lalkozók tízezrei, a másikon a létszámhiány. Pedig az iro­dák világára is érvényes a sokat hangoztatott tétel: az eddiginél lényegesen kevesebb energiát kell fordítani a munkaerő toborzására, a lét­szám gyarapítására, és sok­kal nagyobb figyelmet kell szentelni a meglevő alkalma­zottak okos, célszerű foglal­koztatására, szakképzettségük »karbantartására«, munkájuk ésszerűsítésére. V. Cs. Kongresszus/ felajánlás Soron kívül feldolgozzák a somogyi közvélemény-kutatás adatait Széles körű közvélemény­kutatást kezdett el a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya az üzemi demokrácia érvényesítése So­mogy megyében témakörben. Ezer kérdőívet küldenek szét üzemekbe, termelőszövetkeze­tekbe, egy részük már ott is van a helyszínen. A balaton- szabadi, a kéthelyi, a szőlős- györöki, a nagybajomi, a mer- nyei, a simonfai, a kötcsei, a lábodi, az iharosberényi, a csokonyavisontai, a tótújfalui tsz tagjai a szövetkezeti de­mokrácia helyzetéről mondják el a véleményüket írásban. A gyárak és üzemek közül a vil­lamossági gyárat, az elektron­csőgyárat, a ruhagyárat, a ke­feüzemet, a Mechanikai Mű­vek marcali gyáregységét, a nagyatádi cérnagyárat, a Videoton tabi számítástechni­kai gyárát, a barcsi nagybe­rendezések gyárát, a Mezőgép Vállalat, a Sütőipari Vállalat néhány üzemét, a textilműve- ket. a MAHART siófoki üzem- igazgatóságát emelnénk ki. Az ottani munkások az üzemi de kongresszusának, hazánk fel­szabadulása 30. évfordulójának tiszteletére széles körű mun- kaverseny bontakozik ki intú­mokráciával kapcsolatos kér- ■ zetükben, s ebből a közép-du- désekre válaszolnak. nántúii részleg is kiveszi a ré­szét. A i somogyiaktól kapott feladat politikai jelentőségét felismerve, a megoldással meg­bízott kaposvári brigád úgy határozott, hogy a megbízás­nak soron kívül, térítés nélkül, társadalmi munkában tesz ele­get a pártkongresszus tisztele­tére. A feladat megoldásához szükséges gépi kapacitásról a budapesti központ dolgozói gondoskodnak. A megyei pártbizottság örömmel fogadta az intézet kongresszusi felajánlását, s levélben köszönte meg a ne­mes elhatározást. Az első ilyen reprezentatív fölmérés gépi adatfeldolgozá­sát a Szervezési és Ügyvitel- gépesítési Intézet vállalta. A tervek szerint a feldolgozás, valamint a szöveges elemzés is kész lesz szeptemberben, s a megyei küldöttértekezlet anya­gában is felhasználhatja a pártbizottság. Radnai József, a Szervezési és Ügyvitelgépesítési Intézet igazgatója a közelmúltban le­vélben értesítette a megyei pártbizottságot arról, hogy a párt márciusban összeülő XI. Közúti felüljáró épül Pécsen Kitüntetések, jutalmak az építők napján Még az idén átadják rendeltetésének Pécs etsd fel81 Járóját, mely a Pécs—Harkány kö­zötti nagy forgalmú út cs vasútvonal szintbeli kereszteződését szünteti meg. Tegnap és ma ren dezik meg megyeszerte az építők napi ünnepségeket. Általában az egyes építésvezetőségeken és fő-építésvezetőségeken tartot­ták meg az ünnepségeket, s adták át a jutalmakat, kitün­tetéseket, okleveleket. Az idei építők napja egybe­esik az államosított építőipar negyedszázados jubileumával. Ezt az évfordulót különös gonddal készítették elő a So­mogy megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál. Az új telep­helyen ma kerül sor a köz­ponti ünnepségre, de holnap (vasárnap) ismét megtelnek az üzemcsarnokok: a gyerekek veszik birtokukba erre a dél­utánra a műhelyeket. A vál­lalat dolgozóinak gyermekei, illetve más érdeklődő iskolás korúak ismerkednek meg az építkezéseken használt nagy gépek működésével, a panel előre gyártás folyamatával. A bemutatók után bábművé­szek előadásában gyönyör­ködhetnek a gyerekek. A vál­lalat azt szeretné, ha minél több fiatal jönne el, s közü­lük sokban ébredne érdeklő dés a látottak nyomán az épí­tőipari munka iránt. A tegnapi ünnepségek során Barcson, az Építőgépgyártó Vállalat Gyárában összesen negyvennyolcán kaptak 500— 1500 forintos pénzjutalmat és kitüntetést. A gyárban csak­nem 30 ezer forintot osztot­tak ki a dolgozók között. A Somogy:—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál 94-en lettek kiváló dolgozók, né­gyen kaptak miniszteri kitün­tetést és öszesen 640 ezer fo­rintot osztottak szét a tégla­gyárak munkásai és adminiszt­ratív vagy műszaki állomá­nyú dolgozói között. A Ta­nácsi Magas és Mélyépítő Vál­lalatnál mintegy 100 ezer fo­rint jutalmat kaptak a dolgo­zók, Korompay Viktor a vál­lalat mélyépítési részlegének fő-építésvezetője pedig mi­niszteri kitüntetést. A Köz­úti Építő Vállalat ünnepsé­gein 25-en lettek kiváló dol­gozók, és összesen 210 ezer forintot osztottak ki. : Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom