Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-07 / 131. szám
MEGJELEM i hÖM YilLThN Rivalda 72-73 Éwk Óta «Brerkönj*«. A könyvhétre megjelent Rivalda nyolc magyar színművet tartalmaz. Az 1972-es és 1973-as színházi évad bemutatóiból ad válogatást Kardos György szerkesztésében. Az idei kötetet »-nagy nevek« fémjelzik: Darvas József, Illyés Gyula, Németh László. Sokat ígér tehát, már »rápillantásra« is. A nyolc közül öt az immár történelemmé lett idők egy-egy alakjával, a történelmet alakító emberrel foglalkozik. Ez is jelzi: drámaíróink a lehetőséget »-nagy formátumú« hősök konfliktusaiban látják. Hiszen azok rendszerint szembekerülnek az őket körülvevő világgal, lévén haladóbb gondolkodásúak annál. Kezdjük hát a sort a közülünk — hétköznapi emberek közül — kinőtt hősökkel, a róluk szóló darabokkal. Kertész Ákos regénye, a Makra a fel- szabadulás utáni irodalmunk egyik legjelentősebb alkotása. Drámaként azonban »-nem élt meg«, mivel a színpadi játék szabályai mások, mint a regényé. Kertész Ákos azonban éppen a sikerületlen kísérlet tapasztalatait leszűrve tanult meg bánni a színpaddal, a dialógusokkal. Egy közepes novellájából remek színművet írt: a Névnapot, mely az antológiában is szerepel, mégpedig a legérettebb művek között. E cikk szerzője a József Attila Színház előadásában látta ezt a meglehetősen keserű komédiát. Köznapokba fulladt munkásembereket ábrázol az író, mintegy figyelmeztetve a veszélyre. Önmagunk vállalására ösztökél. Guszti nem vállalja igazi énjét a társai előtt, így borul fel családi élete is. Közhely-életet csak a kényelmesek élnek — int az író. Fekete Sándor Voltaire-t hívta segítségül, amikor az Akar-e ön író lenni? című játékát megírta. A Candide-ban * lelhetők fel ugyanis Pangl Osz- Í,C| kár, Kandi Dániel »szülőaty- jai«. Hogy milyen ez a mű? Nehéz erről írni. Kabarétréfák serege — melyek közül egyet hallhattunk önálló műsorszámként is —, intimpistásko- dás, benfenteskedés, csipkelődés, »leleplezés«. Aktuális mű, aggathatnánk táblácskát rá. Sajnos azonban holnap már nem lesz az, így nem veszít avval senki, ha nem ismeri meg. Kétségkívül van szatirikus éle, találata. Egészében azonban tulajdonképpen hosz- Szadalmas, mi több: unalmas, j Gyurkó László: A búsképű lovag Don Quijote de La I Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörüszép halála című művét a tavalyi színházi napok óta a kaposvári közönség is ismeri. Nem ér fel a Szerelmem, Elektrával. Nincs olyan súlyú gondolati töltése. A válogatásban azonban megállja a helyét egyenességével, nyelvi szépségével s tanításával: »Bizony, Sancho, úgy volna rendjénvaló, hogy a jó mindig győzedelmeskedjék a rossz fölött. De éppen mivel még sehol sem valósult meg az igazságosság ama áhított birodalma, melyet joggal neveznek földi paradicsomnak, minden becsületes és jóravaló ember szent kötelessége, hogy egész életében teljes erejével küzdjön ama gonosz erők ellen, kik ennek létrejöttét akadályozzák.A gyurkói mű tulajdonképpen átvezet bennünket azokhoz a drámákhoz, melyeknek hősei történelmi alakok. Darvas József Hunyadi című történelmi drámája nyitja a sort. A törökverö című regényét adaptálta színpadra az író. Tudunk róla egy Jelenkorbeli interjúból, hogy készült átdolgozni az adaptációt. Sajnos már nem tehette meg, a halál győzött rajta. Ebben a változatában a darab még nem több, mint a regény átültetése, színpadra állítása, szinte »egy ^az egy oen«. Túl sok alak nyü- ' zsög Hunyadi körül ahhoz, hogy őt a szerző több oldalról ábrázolhassa. A nagy kavar- j gásban csak egy-egy pillanatra | lép elénk emberi, s nem hősi , alakjában. A televízió hajdani adásában szerencsésen választották meg a részleteket, melyekben Vajda László, a Csiky Gergely Színház művésze alaOrszágos gyermekszínjátszó- konferencia Pécsen Gyermekszín j átszó-konferen- ciát rendeztek Pécsen, amelynek három napos eseménysorozata csütörtökön kezdődött a Doktor Sándor Művelődési [ Központban. A program során nyolc gyermekszínjátszó csoport lép fel, módszertani bemutatókra, szakmai előadásokra és viták- I ra kerül sor- A konferencia első.napján Debreceni Tibor, a Népművelési Intézet osztályvezetője elemezte a gyermek- színjátszás helyzetét, lehetőségeit, s egy-egy budapesti, hódmezővásárhelyi, pécsi és szé- ! kesfehérvári gyermekegyüttes I lépett színpadra. í kította Hunyadit. Egyre inkább rá kell döbbennünk: a kamara jellegű környezetben nő igazi főszereplővé a hős. Ügy, mint Illyés Testvérek-j ében a két Dózsa fivér. A forradalmár két típusát állítja elénk az író. Az entellektüelét és a népi forradalmárét. Az értelmiségit ezernyi megfontolás — s nem utolsósorban: a tisztábban látás — fogja vissza. A megaláztatást, a terheket jobban érző népi hős számára viszont nincs más út a cselekvésnél. Az ellentmondás a tragédia felé ragadja őket. Még nem dőlt el a vita, hogy az illyési mű könyvdráma marad-e, vagy hódít két színpadnál többet. Eddig ugyanis két színház mutatta be: a pécsi és a Nemzeti. Az előbbi nagy sikerrel, az utóbbi kudarccal. Eörsi István Széchenyi és az árnyak című munkája egy kicsit hideg, kiszámított alkotás. A világtól elvágott — korábban történelmet alakítani képes — ember lehetőségeit vizsgálja. Árcűány, csapdák, ezer veszély közepette. Árnyak kísértik, akárcsak Maróti Lajos Az utolsó utáni éjszaka című drámájának Giordano Brúnóját. A kötet egyik kiemelkedő alkotása ez a »-történelmietlen játék«. A csillagász eretneksége sokkal veszedelmesebb volt az egyházra nézve, mint akár a kálvini, akár a lutheri tanok. »Mert egyszerre kezdi ki a római és a lutheránus és a kálvinista hitet. És egyáltalán: az összes hitet.- Az ugyanis, hogy a világegyetem központja nem a föld, alapjaiban ráz meg minden vallást. Giordano Bruno vívódásait, elárultatá- sát rajzolja meg Maróti. S Kelemen pápa »-pálfordulásával« meg is indokolja a megégetés szükségszerűségét. Hogy esz- i mével hódítani tudjon, tanai- | val ismerkedjenek az emberek, meg kell halnia. A tiltott j gyümölcsöt — azaz a titokban ! terjesztett tanokat — ugyanis [ szívesebben fogyasztják a ta- nulnivágyók. G. B. Shaw Szent j Johannájából tanulhatott meg ! drámát írni Maróti. Jó mestert } választott. Az eredmény: egy - nagyszerű színpadi mű. Németh László a Gandhit \ 1962-ben írta. Tavaly mutatta i be a Thália Színház. Minthogy j 1962 óta folyóiratban, kötetben, ' életműsorozatban már közkinccsé lett, s számosán méltatták, most nem térünk ki rá. Az eddigiekből kiderült: a kötetben sok a »hagyományos« utat követő mű. Mintha a kísérletező kedv j megcsappant volna az utóbbi | évadokban. A könyvben közölt í drámák a »statikus« színház mellett bizonyítanak többségükben. Nem is lenne rossz j évad, ha egyszer egy társulat i egész évben ezeket játszaná Leskó László | Két gyermekrajz-kiálSííás Ilyenkor, tanév végén megszaporodnak az iskolai kiállítások. A héten két bemutatóra látogattunk el. A balatonszentgyörgyi gyermekek képzőművészeti szakkörében készült munkákat a Latinca Sándor Megyei Művelődési Központban állították ki. Ak- varelleket és vegyes technikával készített képeket láttunk itt, meggyőződve arról, hogy eredményes munka folyik a balatonszentgyörgyi műhelyben, ahol a gyermekek formába önthetik elképzeléseiket, élményeiket. Az önkifejezés csírái koznak meg a lapokon, s gondolom, az iskolának is köny- nyebb a dolga olyan tanulókkal, akik tehetségüket kamatoztatni tudják. A gyerekek szabadon valósíthatják meg papírra vetett álmaikat. Ennek a kötetlenebb tartalomnak az eredménye, hogy egy sor technikát megtanulnak, elsajátítanak. A többféle lehetőség közül választani tudó gyejmek később is élni kíván a választás lehetőségével. Nemcsak akvarellel, papírra vihető anyagokkal dolgoznak a balatonszentgyörgyi gyerekek, hanem megpróbálkoztak az agyaggal is. A plasztikában talán még korlátlanabbak a lehetőségek, körülményesebb viszont az anyag megmunkálása. Nincs okunk kételkedni abban, hogy a látott agyagmunkák gyermeki fantázia szülebeszélni a gyerekeket, legalábbis szükséges azt megmagyarázni,. hogy az ő élményeiket öntsék formába. Úgy érzem, a plasztikában még nem találták meg azt, amit már a 'rajzolásban, festésben tudnak. A szakkört Badicz Balázs vezeti. A másik kiállítást az ÉDOSZ Művelődési Otthonban láttuk, itt a Vörös Ikr’srreg úti Általános Iskola tanulói mutatkoznak be. Tanáruk So- mogyvári Józsefné. Gyufapálcika, színes fonal, filctoll, színes kréta, akvareli, pasztelltechnika váltogatja egymást. A tanterv meghatározott feladatokat ad. iá hogy mégsem ilyen »feladatlapokat« láthatunk az iskola kiállításán, az annak a kitartó rajztanári munkának az eredménye, mely a gyerekek érdeklődését a tananyagon túlra is elvezette. Így válhat valójában személyiségformálóvá többek között a rajztanítás is, mely szerencsésen megküldött a túlhaladott tradíciókkal. Az iskolai feladatul adott »fakanál és zöldborsós üveg« szemléleten túljutottak a rajzpedagógusok. Valóban a gyermeki világ kitárulkozását segítik, s ennél szebb tanulsággal nem is szolgálhatott volna a két kiállítás, ményei, néhány azonban csak | melyet a gyerekek és a fel- felnőttinspirációra sikerülhe- j nőttek figyelmébe ajánlani is tett ilyennek. Erről a világról öröm. egyelőre, azt hiszem, le kell 1 Horányi Barna Busófej. Starcsek Gyöngyi kaposvári krétarajza. mutattanuló Gulyás Géza balatonszentgyörgyi tanuló munkája. Rádió-telerísió masaik KAMERÁK ELŐTT »Straub F. Bruno akadémikus« — ez a címe a Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatójáról, a eambridge-i Nemzetközi Atomenergia Bizottság egyik kiválóságáról készülő tévéfilmnek. Kardos István szerkesztő-íendező segít megismerni a négy tudományos intézetből álló szegedi kutatóközpont munkáját; azokat a sajátos tudomány- szervezési, kutatásirányítási, tervezési munkákat, melyek ugyancsak a biokémikus pro1 fesszor feladatköréhez tartoznak. A készülő inter jji- portréfilm jelentőségét fokozza, hogy a Szegedi Biológiai Kutatóközpont tevékenysége szorosan összefügg a hazai növénytermesztés és állat- tenyésztés intenzív fejlődésével. KÉPERNYŐ ÉS KÖNYV A televízió olvasásra buzdító hatásáról már sokat hallottunk, rádióban, tévében. Álljon itt néhány 1973-as adat annak illusztrálására, hogy milyen példányszámokra bizi latja kiadóinkat egy-egy mű kepernyőváltozala. Homérosz Odüsszeiája 30 ezer példányban, Mikszáth Kálmán A fe- kete város című könyve (két kiadásban) 140 ezer példányban jelent meg. Jókai Mór És mégis mozog a földjéből kereken 100 ezer darab kelt el S egy rádiós példa: Rapcsányi László A Biblia világa című rádiósorozatának »könyvreprodukcióját« 50 ezren vásárolták meg 1973-ban. További adatokat közölhetnénk pcl- dáúl a Fejes Endre írásából készített »Cserepes Margit^ kelendőségéről. FEKETE KRÓNIKA | Á transzmisszió 1959. május 29-én Nagyp ál János 53 éves gépkezelő (Szabó Mária újdonsült férje) a téglagyárnál agyroncsolásos baleset következtében balt meg. Esik az eső. Minden csepp- je aranyat ér — ahogy a földművelők mondják —, de a téglagyárnál másképpen vélekednek. A gépkezelő, Nagypál János bosszúsan kémleli a beborult eget: — Esik ez a rohadt eső! Ügy neki terült, mintha egész nap meg se akarna állni. Fölmegyek az irodába. A fészerek alatt reggel óta gubbasztó munkások évődnek vele, most ráérnek. — Üj embernek nem lehet mérgelődni! A korai vendég hamar elmegy. Délre még kisüt a nap, majd\ meglátja. Az irodában a telepvezető, a határozott, emberségesen szigorú, mosolygó, mindenki Jani bácsija is az esőt lesi. Hűvösnek érzi az időt, s éppen a kabátját gombolja be, amikor megáll előtte a filigran, ügyes gépkezelője. — Ejnye, János, de pótin- cán vagy öltözve. Nem tépsz, hogy megfázol? Aztán majd ápolhat az új asszony. — Jani bátyám, csollánba nem üt a ménkű! — Nana, ebben a korban már vigyáznunk kell. Hány éves is vagy? — ötvenhárom. — Neked most. még az új asszony mellett kellene feküdnöd! Hallom, hogy már az este kigyüttél, nem is a menyecskénél aludtál. — Hát az őszinteséget megvallva, nem akartam az új házaséletet pénteken kezdeni. Ezen elnevetgélnek, viccelődnek egy darabig, aztán Jani bácsi komolyra fogja a szót: • — Hogyan volt a dolog, János? Meséld el, most ráérünk. — Meguntam a csavargó életet. Mielőtt idegyüttem vó- na, a Betonútépítő Vállalatnál voltam gépész. Tudja, mindig változott a munkahely. Ide mentünk, oda mentünk. Az asszony is lemaradt, elhagyott. Elhatároztam, hogy itt végképp letelepszem. Találtam egy nekem való özvegyasszonyt. Tegnap este megtartottuk az esküvőt. Szeretem a szakmámat, úgy érzem, értek is hozzá. Sehol nem volt rám panasz. Én nem félek a géptől! Szóval, tegnap este Mariskával szerény esküvői vacsorát tartottunk szűk körben. Ittunk egy kis konyakot egymás egészségére. Ettünk, aztán elbeszélgettünk. Volt egy kis bor is. Jól éreztük magunkat, de ittasságról azért szó sem lehetett! Mondtam, hogy nekem máma korán kell helytállnom, és tíz órakor kijöttem a legénylakásomra. Majd szombaton meg vasárnap pakolunk. Mariska biztosan jobb asszony lesz. Máma már ebédet is hoz. — Jól van, János. Gratulálok, és azt kívánom, éljetek boldogan! — Köszönöm, majd megpróbáljuk. — Hanem, te János, azok a védőrácsok a transzmissziónál fönn vannak már? — Jani bátyám, már tegnapelőtt óta. — Azért mondom, mert micsoda balesetvédelmi előadó vagy, ha vizet prédikálsz, és bort iszol! ■ — Engem nem kell félteni! Csak a birkákat meg a falusi libákat. — Hát a munkaruhát miért nem szereted ? — Mert az csak olyan, mint a majomnak a gatya! Nem érzem jól benne magamat. — Csak vigyázz, János, mert igen bátor vagy! Az eső már csak szemerkél. Nyugatról felszakadoztak a felhők, 'lökdöső szél rázo- gatj a friss lombokat. Nagypál János visszamegy a présházhoz. Elindítja a gépet, és av transzmisszió mozgásba hozza a téglagyári életet Eszébe jut valami. Fogja a nagy csavarhúzót, és kiáll az ajtóba. — Nem tudom, hány óra lehet. Jöhetne már Mariska az ebéddel! — János bácsi, nincsen még dél! Az új asszonyt várja jobban vagy az ebédet? Melyikre éhesebb? — csipkelődnek a préselők. Lemegy a transzmisszióhoz Nyolc szíjtárcsa csattogva veri a ritmust. Belép a védőrács mögé. Megnézi a csapágyakat. Huzat van. A szíjak forgó szelletébe a szél is belekon- tárkodik. 1 Nagy csattanás hallatszik. Leállítják a gépet. Futnak fel az irodába. — Jani bácsi, azonnal telefonáljon a mentőkért! Nagypál Jánost elkapta a transz- misszió! Újabb futár érkezik. — Nem kell már mentő, vége van. Izgatottan megy Jani bácsi a gépházba. Szörnyű látvány tárul elébe. Szétszórt ruhafoszlányok, vércseppek a falon, lent a padlón a teljesen lemeztelenített, nászágyba ké-1 szülő, horzsolásos, alig vérző, élettelen, vézna test. Nincs J színes más rajta, csak a bakancs, az? _. inggallér egy gombbal, és * Neves Riporter az egyik va- jobb kezén az ing gombos £ rosban találkozik a hasonma- kézelője. Markában a csavar-fsavai' Urafn. szólítja húzó f me§ a »masolat« —, en úgy hasonlítok önre, mint egyik — Mi történt? Talán fél- j) tojás a másikra. Nincs szük- órája beszéltem vele éppen a f sége valakire, aki a nehezebb balesetvédelemről... Takarjá-((helyzeteken átsegítené? Értek tok le! »SZEMLE Egyetlen héten több magyar vonatkozású eseményre is felhívja a figyelmet az NDK műsorújságja: Béres Ilona es Solti Bertalan képét közli abból az alkalomból, hogy a Szent János fejevétele c. filmet játssza a tévé; most fut a Rózsa Sándor-sorozat (Oszter Sándor és Muszte Anna képe is megjelent). a cselgáncshoz, vívok, lovagolok, minden tekintetben helyettesíthetem ... Neves Riporter válasza: — Kedves kolléga, roppant megtisztelő, hogy úgy véli, hason- flít rám, de én fordítva gon- fdolom mindezt: ón vagyok az fon hasonmása! Igaz, nem tu- „ , . . . fdok cselgáncsozni, vívni vagy — Nemcsak azért sajnálom, ^lovagolni, de hát egy tojásmert halálos baleset történt, f nak ugyebár mindehhez nem faj, hogy elvesztettünk egy^kell értenie. Segítőkésiségét — Elkapta a szíj a ruháját, beszorult a szíj tárcsa és a szíj közé. Feltekerte, előbb a falhoz verte, aztán föntről lecsapta. — Ki látta? Csend. barátot és egy ügyes, jó szakembert. Szabó Mariska, az ismételten özveggyé vált új asszony, döbbent keserűséggel viszi vissza az elkésett ebédet. (folytatjuk.) J Simon József persze nagyon szépen megköszönöm, és viszonzom is, — [szóljon, és kényes helyzetekben majd ön helyett beszélek! N. T. \ i
