Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-01 / 126. szám
t»r Az betűsökért Egy vizsgálat tapasztalatai A Fizikai dolgozók gyermekeinek neve mellett az iskolai nyilvántartásban »F« betű áll. S ennek nem megbélyegzést, de figyelmeztetést kell jelentenie. Figyelmeztetést, hogy a pedagógus fokozottan törődjön velük: képességeiket hathatós eszközökkel fejlessze. Az oktatáspolitikai határozat ugyanis kimondja: ■>A képességfejlesztés, a tehetséggondozás, pályairányítás nevelői tevékenység-rendszerében különös gondot kell fordítani a fizikai dolgozók gyermekeire.« Fontos, közérdekű és eredményében is jelentős munkát végeztek a közelmúltban az MSZMP Kaposvári Városi Bizottságának munkatársai, az iskolák pártalapszervezetei- nek titkárai és több pedagógus, amikor a megyeszékhely tíz általános iskolájában vizsgálatot tartottak. Azt mérték töl: milyen hatékonyságú a fizikai dolgozók gyermekeiért vállalt pedagógusmunka, hogyan segítették őket a pálya- választási gondok megoldásában, mennyit korrepetálták, a szakköri tevékenységbe hogyan vonták be őket. Széles körű vizsgálódás szálai futottak össze tehát Szabó Gézának, a városi pártbizottság politikai munkatársának kezében, aki szóbeli jelentés formájában számolt be a fölmérés tapasztalatairól a párt- vb ülésén. A hozzászólók nagy száma is bizonyította: alapvető, fontos témát tűztek napirendre. Az már első olvasásra is kitűnik a vizsgálati anyagból, hogy szemléleti fejlődés tapasztalható Kaposvár általános iskolai tantestületeinél e kérdésben is. A fizikai dolÖrvendetes azonban, hogy a j kétkeziek fiai, lányai, évről | évre nagyobb arányban je- j lentkeznek továbbtanulásra. 1 Míg az 1969—70-es tanévben | 84 százalékuk, az 1973—74-es- ! ben már 96 százalékuk. ] Az idén a nyolcadik osztályt befejezők közül 29-en nem tanulnak tovább. Mindannyian fizikai dolgozók gyermekei. Főként a kisegítő, a toponári városrész, illetve a Rákóczi iskolából. Tennivaló ! — s erre mutatott rá Szabó ! Géza jelentése is — akad még bőven. Az új tanterv az osztály- j főnöki családlátogatást csak az első és az ötödik osztály- j ban teszi kötelezővé. A többi osztályban a nevelőre bízza a : döntést. Sok hozzászóló — és j jómagunk is — azt látnánk célravezetőnek, ha a nyolcadik osztályban, a pályaválasztás évében is ellátogatna a családokhoz az osztályfőnök. Hiszen — s ezt a felmérések is bizonyították — nem kicsi azoknak az eseteknek a száma a városban, amikor a szülők egy-egy divatos í szakmába akarják kényszer!- j teni gyermeküket. Holott i azoknak sokszor sem kedvük, I sem tehetségük nincs hozzá A SZÜlŐk és a pedagógu-j sok közötti véleménycsere j hiányának máris vannak elgondolkodtató tapasztalatai. í Volt úgy, hogy a gyerekeket í mindkét megjelölt továbbta- ! nulási helyről elutasították, j esetenként még felvételire sem hívták ... gozók gyermekeinek tudatos pályairányításán túl, a nevelőközösségek rendszeresen foglalkoznak a felkészítésükkel. Mégis — azt hiszem — elgondolkoztató ez a tény: a fizikai dolgozók gyermekeiket elsősorban szakmunkás-tanulónak küldik a megyeszékhelyen. Kevés a gimnáziumba jelentkező munkás származású fiatal. Az 1976—74-es tanévben gimnáziumba mindössze 12 százalékuk jelentkezett (a nem fizikai dolgozók gyermekeinek viszont 48 százaléka). Kiemeljük és példaként tekinthetjük a Gárdonyi Géza Általános Iskolát, ahol a párt- alapszervezet célul tűzte ki: évente minden tanuló családját felkeresik. A gyerekek kilencvenhat százalékban kétkezi dolgozók fiai. lányai. Jó példát mutatott a Krénusz is- J kola pártalapszervezete is. Itt j középiskolai előkészítőt szer- j veztek matematikából, orosz- j ból és magyarból. A pedagógusok többsége dicséretesen foglalkozik a fizikai dolgozók gyermekeivel a , tanórákon és szakköri foglalkozásokon. A gyengébbekkel I korrepetálásokon. Akadtak azonban olyanok is, akik arra hivatkoztak, hogy a gyerekek nem maradnak ott a tanórán kívüli segitségadó foglalkozásokon. Ez természetesen a kényelmesek szemlélete. Több általános iskolában a kommunista nevelők az óradíjas korrepetáláson túl, társadalmi munkában foglalkoznak az elmaradókkal. És a foglalkozások mérhetően gyümölcsöznek a tanórákon. Néhány általános iskolában már az oktató-nevelő munka szerves részeként tervezik meg a pályapedagógiai tevékenységet. Ezt elsősorban a pályaválasztásért felelős nevelő végzi. (Berzsenyi. Há- mán Kató, Zrínyi Ilona, Bartók iskola.) Igazán eredményessé a munka akkor válik, ha az osztályfőnök és a pályaválasztási felelős nevelő között összhang jön létre! A gyerekeket felelősséggel irányítják a képességeiknek leginkább megfelelő iskolatípus felé. Ebben jó segítséget nyújtanak azok a kiadványok, amelyekben az egyes szakmák rövid leírása is megtalálható. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják: a tanulócsoportok szívesen látott vendégek a cukorgyárban, a húskombinátban és más üzemeknél. Az ismerkedés haszonnal járhat a pályaválasztásnál. És segítség az olyan, munkákkal megismertető kiállítás is, amelyet az ÉDOSZ Művelődési Otthonban rendeztek. Nagy a felelősségük a szakkört vezető nevelőknek. Hiszen a képességek kibontakoztatására itt órási lehetőség van. Általános iskoláinkban, valamint az Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban 124 szakkör működik. Emeljük ki dicséretes példaként a Tóth Lajos Általános Iskolát, ahol a szakköri tagok hetven százaléka fizikai dolgozó gyermeke. A középiskolai tanulmányok végzésének könnyítésére előkészítő tanfolyamokat szerveztek. A pénzt ezekhez jórészt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa biztosítja. Száz- kilenevenegy gyerek tanul 22 j tanfolyamon. A nagy jelentőségű fölmérés j tapasztalatait minden isko- i Iának kamatoztatnia kell. Leskó László i a zselic »erdőország« Ismerjük raes városunk környékét! egyik szép vidékén vezet ke- J I Négyszáz kotta közül válást to ttok Aranydiuloma a folklőrfcszíi»ólról »Hallgass figyelemmel minden népdalt, ez a legszebb dal- i lamok kincsesbányája ...« — J írta könyvében Schuman. E j kincsesbánya ékköveit próbál- I ja csiszolgatni Fedor Vilmos és I Szabó Antal, a mezőgazdasági | főiskola két elsőéves hallgató- I ja. Tavaly októberben mutat- j koztak be népdalfeldolgozá- Lsaikkal és saját szerzemé- ! nyeikkel a Kilián György If- I júsági és Úttörő Művelődési j Központban. — Milyen hangszeren játszanak? — Én gitározok, hegedülök, szájharmonikázok — válaszolja Fedor Vilmos. — Az én hangszerem pedig a gitár és kiegészítésképpen a furulya — mondja Szabó Antal. — Mikor kezdtek zenélni? — Tizenkét éves korom óta gitározok — világosít föl Szabó Antal. — Énekeltem énekkarban, állandó szereplője voltam az iskolai rendezvényeknek. Egyik barátommal Fonyódon már felléptünk, a mostanihoz hasonló műsorral. — És Fedor Vilmos? — öt éve hegedülök, a gitárt hét éve pengetem. Ötéves beat-zenekarl tagság után az ország építőtáborait jártam, s ott politikai dalokat, népdalokat énekeltem. Később megtanultam szájharmonikázni. Vilmos egyébként a Somogy Együttesben is hegedül. Fedor és Szabó előadásai iránt nagy az érdeklődés, min dig »telt ház« előtt jáU ának. s nem egyszer velük énekel a közönség is. Sikerük bizton jele. hogy egyre több helyre hívják meg őket. Például a Táncsics Gimnáziumba. az Építőkhöz, a MEZÖGÉP-hez. a Che Guevara Klubba, az ifjúsági ház főiskolás klubjába. Vilmos miskolci. Antal Fonyódról jött hozzánk tanulni. Megkérdeztem tőlük, ha a tanév végén hazautaznak és nem lesz alkalmuk a közös próbára, hogyan tartják a kapcsolatot. — Természetesen a kényszerpihenő alatt sem fogunk tétlenkedni, kottákat küldünk- egymásnak, bővítjük, frissítjük repertoárunkat. — Részt vettek az országos egyetemi és főiskolai folklór- fesztiválon. Milyen helyezést értek el? — A zsűri aranydiplomával jutalmazta műsorunkat és mi kaptuk a MEDOSZ külön dfját | is. — Hogyan sikerült ilyen rangos helyezési elérni a szoros I me .önybe i? j Zavartan néznek egymásra, I ezen még nem gondolkodtak. [A felkészülés időszakában I több mint négyszáz kotta kö- j zül választották ki azt a néhányat, ami végül is s,::;.z,i- [ eset hozott nekik. J — Nagyon izgultak’ — Igen. Főleg, amikor «>!- I vesztettük a fűm,y -! Az j utolsó pillanatban azonban si- I került szereznünk egyet — Melyikül: íri o a d.iilanm- I kát? — Antal írja — mondja Fa- I dór —. én a népdalokkal fng- I lakkozom. A dalokat külön- | külön tanuljuk meg, és a kö- - z.ös próbákon dolgozzuk ki őket. Nevüket kezdik megy-mern:, közvetlenségükkel átnidalják az előadó és hallgató közli *•!- volságot. Szabó tenorja, Fedor baritonja összhangot alkot. Persze, jól tudják, hogy mind énekes, mind hangszeres technikájukon van még javítanivaló. G. I. Barátzsilip a Gyertyános-völgyben Kisded -szertartás« tanúja voltam — egy -szürke« hétköznap-' i. Túl a városon, a Zselic lankái között. Abban a megbúvó völgyben, ahová kíváncsi tekintet már a Kapós- hegy kertjeiből sem jut el. Alig egy tucatnyi férfi ült a durván ácsolt asztaloknál: idősebbek — ifjabbak. Hat intézmény, szerv, illetve gazdaság képviselői. A gyertyánosi völgyzáró gát és zsilip átadásáról szóló okmányokat írták alá. Vermes Zoltán, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Somogy megyei Kirendeltségének vezetője, az új létesítmény tervezője — aki előzőleg az Erdőgazdaság, az egyesült Zselicvölgye Tsz. a megyei tanács, a Kapos Turista Sportegyesület és a megyei természetbarát-szövetség küldöttei| vei még egyszer bejárta a munkálatok színhelyét — egy- ; szerű, keresetlen szavakkal vá- I zolta az építmény jelentősé- I gét. Lényege: a völgyzáró gát és a barátzsilip — árapasztó rendszerével — valósággá teszi a tízezer köbméternyi vi- j zet befogadó tó létrehozását. | Ezzel új szakasz kezdődik a | város és az országos természetbarát-szövetség centenáriumi ■ ünnepségein avatott turista- ! emlékhely történetében. A 73 méter hosszú. négy méter magas töltés az állandó j táborhely, a turistaközpont építésének egyik legfontosabb | lépése. Most kezdődik az egy j hektáros tó medrének kiala- I kítása. És bár mindez még ke- Lmény munkát igényel, az erők [ öszefogásával néhány hónap I alatt már elérhető. Sümegh | Nándor mérnök (a Vízügytől) i a további tervek kidolgozásához ígért segítséget, több üzem "j szocialista brigádja a munkák i végzéséhez.— Erről Lévai Jó- | zsef, a természetbarát-szövetség megyei titkára beszélt. A tervekről, az eddigi munkáról pedig az a néhány -veterán«, immár nyugdíjas korú turista — Bernáth Gyula, illetve Szakállas .János és Horváth Lajos —, aki velünk volt a kétkezi muntkát végző mintegy 80 aktivista közül. Mert az MTS, illetve a tanács és a természetbarát-szövetség anyagi támogatásán kívül számottevő társadalmi munkára is szükség volt. És ezt a vízügyi dolgozók meg a turisták végezték. A múlt év októberétől több száz köbméter földet mozgattak meg. 88ezev forintnyi volt a mérhető társadalmi munka értéke. A környezet- rendezés és a csüggedhetetle- nül végzett egyéb tevékenység pénzben ki nem fejezhető. Ez az építő tenniakarás és a május végi verőfény tette ünepivé a napot. Meg a néhány dokumentum aláírása. És az egyszerű, keresetlen, csöndes szavak, amelyeknek i súlyát a végzett munka ad.ia. resztül a bőszénfai vasútállomástól kiinduló kék turista- jelzésű útvonal. Ez a kis faiu- si állomás kellemes meglepetéssel szolgál mindig tiszta, ápolt környékével, bőven tér- [ mő, roskadozó meggyfáival, a j pályatest mellé telepített sok kaptáras méhészetével és fő- j leg azzal a szép látvánnyal, mely az állomásépülettől dél- ; re kapja meg tekintetünket, j •Szépen ívelő völgy tűnik j szembe. A völgy aljáig leeres::- i kedő erdő szélén, a reggeli j párában úszó völgyben mintha bujkáló vadakat látnánk. Sok szép helyét ismerem a Zseiic- nek. de a bőszénfai állomás előtti völgy képe mindig felötlik emlékezetemben, na a reggeli erdei órákra gondolok. Az állomástól nyíl mutatja a kék út kezdetét. Elhagyva a pályatestet az első erdei tan fedezzük föl a kék csíkot. Az erdőt járó kirándulóknak a turistajelzés adja a biztos tájékozódást. Ha valamelyik fán a vándor már messziről fölfedezi a fehér alapú jelzést, akkor nyugodtan haladhat tovább, tudja, hogy célhoz ér. Bőszénfától — kék jelzésen Sok erdei ösvényt bejártunk ezelőtt tizenhét évvel, sokat böngésztük a térképek úthálózatát, míg kiválasztottuk ezt az útvonalat. Számtalan kilométeren vittük az útjelzés egyszerű eszközeit: a kis baltát, a vonyókést, a drótkefét, az alapozó és sávhúzó ecsetet, a fe hér és színes festékdobozt, a kéztörlő rongyot, a festerüiigi- tót és még néhány apró eszközt, amelynek mindegyike súlyos tárgyként húzta karunkat 15—16 kilométer után. Ezek a gondolatok foglalnak el, amikor a Farkaslaki-hegy egyre meredekebb erdei útját járom. Nyolc-tíz éve már, hogy utoljára róttam ezt az utat. Hogy megváltozott minden I Azt a szép, tiszta domboldalt, amely akkor tonzurás fejként hatott a magas fák között, ma már fiatal, gyorsan növő erdő fedi. Az a hatalmas törzsű erdőrész, amely széles pászták- ban eresztette be a reszeli fényt, mostanra eltűnt; helyen újra sarjad az erdő és az erdei virágok sokszínű szőnyege tarkáink. Közben feljutottunk a Far- kaslaki-hegy tetejére. Jólesik a pihenő. Előttem — nyugatra — széles fényes csikként magas jegenyefák között vezet a Kaposvárt Szigetvárral összekötő országút. A völgyben állami gazdasági üzemegység, a távolban a Ropoli-erdő, mezőkkel szabdalva. Micsoda körkép ez! Milyen szívvidító mennyire bensőnket bizsergetö érzés a Zselic látványa! Telnek a reggeli órák, elkelt a jó ízű reggeli: továbbmegyünk. Alig haladunk fél kilométert, amikor hatalmas, körbe fogott, nagy útjelző kőnek vélt létesítményt látunk. A megyehatárt jelöli. Innen már valóban csak egy lépésre van Baranya. Mi mégis itt maradunk Somogybán. Mintegy 400—500 métert megyünk egy szépen épített erdei feltáróúton, majd újra erdőbe visz kék űtjelünk. Nem szaporázzuk lépteinket: érezzük, figyeljük a csendet, az erdő életét. Jobbról erősebb a fény, főiünk néhány száz méterre erdei tisztás van. Ismerjük az erdei törvényt: csendet csenddel fizess, meglesheted a vadak életét! Halk surranó léptekkel osonunk a tisztás szélére, és mivel a széljárás is kedvez, sok őzet látunk. Nagy nyugalommal legelnek; bohókás fejük néha felvillan a fű közül, j Semmi neszt nem okozunk, j Nézzük a tisztáson a vadakat, j nyugodt, magabiztos járású- j kát. A TECHNIKA véget vet a j látványnak, mert egy hangosabb fényképezőgép-kattanás zajára nekiiramodnak a játékos, kedves őzek. Megmarad a fénykép, de elmúlt a látvány. (Folytatjuk.) Benczc József ; Olajfogót épít a vasút Tisztább lesz a A város levegőjének .tisztaságát szervezetten védi a tanács. Az építési, közlekedési és vízügyi osztály ennek érdekében megvizsgálta, hogy a már- megépült gázvezetékhálózat mentén levő közületek, üzletek, üzemek közül melyik nem tért át még a gázfűtésre. A tanács tizenkilenc közéletnek javasolta, hogy vezettesse be a gázt. Szinte állandó panasz volt az utóbbi években a Malomárok. Az építési, közlekedési és vízügyi osztály most felkutatta az engedély . nélküli szennyvízbekötéseket. Az árok rendezésének első ütemét a DÉLVIÉP befejezte a Kapos folyó és a Gilice utcai vasúti átvezetés közötti szakaszon. Most már a második ütem munkálatai folynak. A költség- vetési üzem jelenleg a vasút alatti átvezetés tisztításán dőlMalom-árok vize í gozik. Sajnos, ezt, a munkát | csak a pénzügyi fedezet hatá- j ráig folytathatják. Nincs meg 1 a fedezet például a Berzsenyi j utca alatti szakasz tisztítására, ■; így e részen nem is tárhatják j föl az illegális szennyvízbekö- téseket, pedig ezek úgy el- j iszaposodtak,, hogy az árok : már nem vezeti el a vizet. J A víz tisztaságát javítja, hogy a vasút most készítteti az | úgynevezett kiváltó szennyvíz- csatorna kiviteli terveit, egy j olajfogó előtisztitóval együtt. j-A vasút alatti szakaszon az év végére már nem kerül szennyvíz a Malom-árokba. A Zalka Máté utcai tejüzem szennyvize is az árokba folyik, ezt azonban hamarosan megszüntetik. Amint elkészülnek az úgynevezett 3—0 —0, 3—1—0 jelű csatornák, e szennyvizeket a Zalka Máté utcai csatornába vezethetik.
