Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-25 / 146. szám

Megvásárolták ez elvet Visszhangja van a hangtompítónak osztotta kincsét Egy emléklap rajta a felírás: a Somogy megyei Fi­nommechanikai és Gépgyártó Vállalatnak az 1974. május 18 -26-ig megtartott tavaszi bu­dapesti nemzetközi vásáron való sikeres részvételéért. — Ez volt beszélgetésünk kiindu­lópontja. A vállalat termékei közül az egyik az utóbbi idő­ben mind nagyobb hírnevet szerez. Az eredmény: 1975-re már most annyi megrendelé­sük van, SILKA hangtompí­tóra, mint amennyit a múlt évben gyártottak. Mindez per­sze hosszabb folyamat követ­kezménye, s csak kis mérték­ben játszik benne szerepet az, amit a főmérnök. Nagy Imre j csak mellékesen jegyzett meg: | — Természetesen fokoztuk a | propagandát is. A propaganda ezután szóba sem került, inkább a termék­korszerűsítés; ahogy a főmér­nök fogalmazott: a gyártás- é- gyártmánykorszerűsítés. Végül egy gyárban minden arra irá­nyul, hogy terméküket mind nagyobb piacon tudják elhe­lyezni. Ennek feltétele a kor­szerűség és gazdaságosság, s ezért legalább három területen kell dqlgozni. Először: meg kell szüntetni a gazdaságtalan I termékek gyártását; másod- J szór: gazdaságosakat kell ter­melni vagy — harmadszor — meglevő gyártmányaikat kell korszerűsíteni, s így tenni gaz­daságossá a termelést. Ezek tehát a hatékonyság javításá­nak útjai. Természetesen min- j denki — mint a szóban forgó j vállalat is — a két utolsót vá- I lasztja, kizárva ezzel azt a j merésznek látszó kijelentést, ' hogy akkor eddig gazdaságta- j lanul dolgoztak. A Somogy megyei Finom- mechanikai és Gépgyártó Vál­lalat — amikor szükségét érez­te a termékkorszerűsítésnek — szabadalmazott elvet vásárolt, a hangtompító berendezések gyártásának jogát. Korábban nagyrészt bérmunkát végzett. A gazdaságosság a velük együttműködő partner munká­jától is függött: a megoldási az önálló termék előállításá­ban keresték. Magyarországon még egy cég gyárt hangtompí­tókat, Kaposváron azonban — ez is a termékkorszerűsítéshez tartozik — bevezették a tipi­zálást. A következő számsor bizonyítéka annak, hogyan le­het ugyanazt gazdaságosabban csinálni: Többféle típusú és méretű hangtompítót készít a vállalat Az E és EK fajtából 176 mé­retűt. Az egyiknek a szélessé­ge, a másiknak a magassága nagyobb, illetve a hossza elté­rő. Ezek gyártásához — meri egyhez tizenhét kell — össze­sen 2992 féle alkatrészre voll szükség. A múlt idő lényeges: a tipizálás bevezetése óta már : csak 196 féle kell. Azt is meg­tudtam — s magamban csodál- j kozom is: minden milyen egy­szerű és magától értetődő —. hogy egy-egy alkatrészt most I már többféle mérethez föl le- | hét használni, így tervezték még ugyanis a készülékeket. Ezt követően jobbára a tö­megtermelésről esik szó. Az el- j múlt hónapokban azt is meg [ Jó termést ígér a szőlő Kötésén (Tudósítónktól.) A napokban a kötcsei ter­melőszövetkezetnél' Schmidt Gyula elnökhelyettessel és Károlyi János főkönyvelővel a szőlőtermésről beszélget- t urak. A szövetkezet 42 hektáron termel főleg olaszrizlinget rizlingszilvánit, hárslevelűi egyelőre még hagyományos módszerekkel. A szőlőterme­lés önálló ágazat, ide tarto­zik még a szőlőoitványok elő­állítása és a szőlőfeldolgozás. A szövetkezet 50—60 tagja céíl^i ezt a munkát. Fokoza­tosan térnek át a nagyobb arányú gépesítésre. Terveik szerint' az ősz folyamán 20 hektáron rekonstrukciót haj­tanak végre. Ezt a- területet úgy alakítják át. hogy alkal­mas legyen nagyüzemi mód­szerekkel való művelésre. A kötcsei hegyeikben a szóló jó közepes termést ígér. Újdonság, hogy a hatékony növényvédelemre a növény­védő állomás helikoptereit ve­szik igénybe. Évente három­szor a helikopterről egy óra tíz perc alatt végzik el a 43 hektár permetezését. Az ed­digi tapasztalatok szerint ezt egyéb gépi permetezéssel ki kell egészíteni. A tervek szerint egy hek­tárról 70 mázsa szőlőt szeret­nének szüretelni. Az előjelek kedvezlek, azt várják a szö­vetkezet tagjai és vezetői, hogy a hozam több lesz. Na­gyon szépek a szőlők, most indult a virágzás. A termést saját üzemükben, korszerű gépekkel dolgozzák fel. Jelentős mennyiségű olt­ványt állítanak elő Kötésén. Az egymillió darab beoltott I vesszőből várhatóan hároan- száz-háromszázötven ezer olt­ványt értékesíthetnek évente, Az igényeket azonban nem tudják teljesen kielégíteni. tudták csinálni, hogy a kézi munka mellett most már a gé­peké a döntő tevékenység. Vagyis több hangtompító ké­szüléket tudnak gyártani. Kicsit furcsa most ez a szó: környezetvédelem. A beszélge­tésünk ideje alatt azonban a főmérnök többször használta. A zajcsökkentés is ide tarto­zik, hamarosan a decibeleknél, frekvenciáknál tartunk. — Az emberi fülre — hallom — a 3—5 ezer frekvencia közötti hang a legártalmasabb. A fáj­dalomküszöb 134 decibelnél van. Az érdeklődők körében nagy visszhangot kiváltó hang­tompítók közül példáula SIL- KA—E jelű, egy méter hosszú készülék 1000 frekvenciánál 33 decibellel csökkenti a zajt. S hogy ez nem kevés, arra egy példa: a Szovjet Kultúra Háza Bajkál nevű éttermében a lá­togató érzi. hogy mozog' a le­vegő. Hiába keresi azonban a ventillátort, nem találja — Tökéletes csend van — mondja Nagy Imre. Ök csi­nálták ugyanis a hangtompí­tókat. Persze a termékkorszerűsítés nemcsak a tipizálást jelentet­te, hanem a munka- és üzem- szervezés javításával is együtt járt. Hogy mi ennek a tartal­ma? A kérdésre hosszú válaszl kapok: hogyan álljon a gép a bejárathoz viszonyítva, milyen magas széken üljön mellette a munkás; milyen arányban van egymással a szerszámmozgatás és a termelés mennyisége; ho­gyan illesztik egybe a külön­böző lemezeket, milyen mér­tékű a gyártás »szerszámozott­sága«, így a gépi-kézi műve­letek aránya. Mindenesetre máris sikerként könyvelik el a munka- és üzemszervezés kor­szerűsítésében, hogy a tömeg- termelés múlt évi megvalósí­tásával párhuzamosan szalag­szerűvé vált a hangtompítók g'-ártása, az, emberek, begya- korlottabbarí dolgoznak, már csak azért is, mert részműve­leteket végeznek. Már csak adalék mind­ehhez: hangtompító ott kell. ahol nagy a zaj, ezt pedig mű­szerrel lehet megmérni. A kö­zelmúltban érkezett meg a vál­lalathoz egy dán gyártmányú készülék, s most már a válla­lat szakemberei pontos mérés után tudnak javaslatot tenni partnerüknek: milyen módon lehet a zajszintet csökkenteni. A dán műszer majdnem 180 ezer forintba került. A SILKA- nak így is egyre nagyobb a kereslete. Sőt, mint megtu­dom, még több piacra számí­tanak, így aztán már tényleg jókor jött a zajszintmérő ké­szülék. Mészáros Attila . Nem ezen a tájon született. J Az égszelő hegyekkel szeget! I Erdély küldte őt, hogy a sze­líd somogyi dombok közt vé­gezze az embert formáló-ala­kító nevelői-tanítói munkát. — Megfényesült a múlt... mint a film, pereg életem, az itt töltött 24 év ... — hallják a mosdósiak Margit tanító né­nijének a megszokottnál fá­tyolosabb hangját a búcsúzás­ra eljött tanítványok, vol* diákjai. És peregnek a sima vagy' gyűrt lapok, a fényes vagy fa­kult képek sora: a télben di­dergő asszony gyermekével, akinek odaadta takaróját, majd máskor másiknak a kabátját. Csupasz palatáblát csikorgató mezítlábasok, a háború rom- bolta-rabolta iskola, a nagy ka­masz ipari tanulók. Igazgatója annyira féltette a törékeny al­katú nőt, hogy végül ők váltak védelmezőivé. Könyvtári órák, meghitt be- I szélgetések. Családlátogatások ! borús és napos percei. MA- j DISZ, DISZ, KISZ, a nőtanács, I a, szülői munkaközösség, öre­gek napközijének az avatása, az első névadó ünnepség és a többi. Adott! Mindig adott a ki­fogyhatatlan teli tarisznya tar­talmából, sosem gondolva arra, mit kap majd cserébe. Nem nézve kort. ruhát, sötétebb Víztávvezeték a sivatagban Az Egyesült Nemzetek | is termékennyé tehetők (pél- Szervezete segélyakciókkal j da erre a Szovjet-Közép­támogatja az. aszály sújtotta ! Ázsiában és Kazahsztánban afrikai államokat. Ez azon­ban csak időleges megoldás Mauritánia, Szenegál, Mali, Felső-Volta, Nigéria, Csád. Etiópia és a többi ország szá­mára. Nyilvánvaló, hogy jö­vőjük biztosítása végett az aszály következményeit meg kell előzniük. Ezt úgy érhe­tik el, hogy víznyerőhelyek j folytatott sikeres dító hadjárat«). »területhó­A képen látható víztávve­zeték az afrikai Szenegálban J épül, ENSZ-támogatással. A j Guiers-tó vizét szállítja majd I a fővárosig, Dakarig, mikÓZ- ! ben sok leágazással a földek i számára is felfrissülést, ter­mőerőt nyújt. bőrszínt, napszakot, ünnepet Jó szó, simogatás — »majd én beszélek vele« —, és eltűnt a redő, mosolyra nyílt az ajak. Adott bátorítást a kilátástalan- ságban, biztatást a homályban, erőt a lankadásban, hitet a hi­tetlenségben; bőven osztogatta kincsét, a tudást. Öröme telí­tődött, amikor látta, hogy az ákom-bákom firkáláshoz szo­kott kicsi kéz engedelmesen íveli az első igazi, valódi be­tűt. számot és a gyerek sze­mében felcsillan az alkotás boldog, örömének fénye. — Szigorú volt, de az kel­lett. Sose sajnált siránkozva senkit, inkább gyorsan ható tettel segített. Egy gyerekére se mondta, hogy rossz, csak hát eleven; mindenre szakított időt, mindenkihez volt egy-egy kedves szava. Sose jött panasz- szal. Azt mondta el, mit te­gyünk; a fájdalmát nem vitte ki; a gyengébbeket mindig kézbe fogta; helyt álló embe­rek sora került ki keze alól: tanár, főagronómus, főkönyve­lő, ágazatvezető. Boldog az az ember, aki olyan önzetlenül tud örülni más örömének, mint' a tanító néni — mondják, me­sélik, sorolják volt tanítvá­nyai és azok szülei. — Megmelegedett bennem minden s ez elkísér az uta­mon. Szülőt, embert, hazát, munkát szerető ember formá­lása . .. A szemüvegre pára rakódik; a kezek nem takarják, törlik a csak-csak kibukó könnyeket. Fájdalom nélkül nincs em­ber, sírás nélkül nem múlnak el évek, évtizedek, fény szüli az árnyat, éjszakát a nappal. Öt is gyötörte sok nehéz nap, de bú-baj-betegségében aprók, nagyobbak aggódtak és tettek érte. A tél hidegében meleg volt a szobája, az otthona. Hí­vás nélkül ment hozzá az or­vos, kérés nélkül kopogtak aj­taján, és amit kaptak valaha, abból visszaadtak egy kevés­két: gyógyító szót, meleg sze- retetet, őszinte ragaszkodást. Tömve a terem, s tele tarka virággal a zongora teteje. Illa­ta betölti a teret. Mélyről fakadó, búcsúzó sza­vak, s indul a nyugodtabb na­pok felé dr. Eőri Szabó V{(- mosné, a mindenki tanító né­nije. Góczán Gyula vei öntözhetővé teszik a föl­deket. Különös ellentmondás ugyanis, hogy amíg nagy te­rületek az aszálytól szenved­nek, a föld mélyebb rétegei­ben — még a sivatagok alatt is —, valamint a magasabb fekvő területeken, tóvidéke­ken bőven van víz. Az emberi vér titkai AZ ORVOSOK már koráb­ban megállapították, hogy } I egyes betegségeknél nem Az aszály elhatalmasodása ; szükséges, sőt teljesen fölös- azzal a veszéllyel jár, hogy a j leges az összes alkotóelemét sivatagi területek egyre na- tartalmazó vért átömleszteni, Egyes esetekben sokkal hatá­J gyobbodnak. Pedig az öntö- I zéssel még a homoksivatagok IMaiIlYISZII — Ne tartson engem min­denáron ellenzékinek! Vagy tartson, aminek akar, akkor is kimondom: nincs élet a mi fiataljainkban. Vagy annyira intellektuálisak, hogy profesz- szórnak mehetnének, mármint az elméletieskedésük miatt vagy csak a szórakozás ér­dekli őket, az ital meg a nők, de a nemesebb időtöltés nem. Végletesek. Vagy olyannyira csak a realitás felé fordulnak, hogy semmi romantikát nem látnak az életben, vagy any- riyira elrugaszkodnak a va­lóságtól, hogy csak az ábrán­dokat kergetik. — Nem gorfdo’ja, hogy a fiatal mindig ilyen volt? — Én azt nem tudom. Csak azt látom, hogy a mozgalom­. nak kellene jobban, okosab­ban, értelmesebben megra­gadni őket. Az uránvárosiak egynegyede érettségizett. A fiatalabb korosztályoknál még magasabb ez az arány. De van egy réteg, még általános iskolai végzettségük sincs. És nemcsak az idősek között vannak ilyenek. A fiatalab­bak is gyötrődtek emiatt. Mert állítom, aki ma nem rendelkezik alapműveltség­gel, kínlódik, útvesztőbe ke­rül. 1 — Azok segíthetnének, akik ezt látják, és elég tanultak a tanításhoz.-— Most tapintott az eleve­nére. Sajnos, mi nem sokat teszünk ezért. Pedig mellet­tünk élnek, dolgoznak, kal­lódnak el azok, akik a része­ges, a kártyás vájárok, se­gédvájárok, csillések és a ri- bancok kezében vergődnek. — Mikor erre gondolok, semminek érzem magam. És szeretnék valamit tenni, hogy ne így legyen. De ez nehéz. HÁROM MOSZKVICS \ Az Uránváros nem a négy-, a hét-, a tízemeletes házakig terjed. A környező kertes vil­lákban is élnek uránbányá­szok. Mikor leszállnak az au­tóbuszokról, álvedlenek ker­tésszé, szőlősgazdává, nyúl-, farmtulajdonosokká, barká­csoló, autó alatt hasaló pol­gárokká. És aki végleg le­teszi a csákányt, az teljesen elvágja a bányához kötő szá­lat. — Azt hittem, a bánya az én otthonom. Apám fél évszá­zadot húzott ki a föld alatt, én »csak« harminc évet. Öt­venkét százalékos szilikózis­sal, egy szemmel mentem nyugdíjba. Negyvenöt éves koromban. Tölt a talpas pohárba a sárgászöld rizlingből. Jó bo­ra van. — Deindolban termett. Minden évben ott lakom már­cius közepétől a szüret vé­géig. Két lányom van az első házasságomból, kettő a má­sodikból. A nagyobbak férj­nél vannak, a kisebbek ve­lem élnek. A feleségem nem dolgozik, anyámmal a ház­tartást viszi, meg a szőlőket gondozzuk. Tizenkét-tizen- négy hektó borom is terem. Szamócát ültettem, sárga hú­sú barackot telepítettem. Olyan vörös borom van, hogy a villányiak sem hitték, hogy a pécsi hegyekben is verse­nyezhetnek az ő kékfranko­sukkal,' a medoc noirral. A legutóbbi megyei borverse­nyen elhalásztam előlük két aranyérmet. Ez a ház há- ramszobás, de a szőlőhegyi, az más. Azt én építettem. Megkeresem a fényképét. Alacsony, göndör hajú. markáns arcú férfi. Kemény beszédű. Forgatja az albumot. sosabb bizonyos komponen­sek — a vörös vértestek vagy fehér vérsejtek — átvitele. Ezért készülnek az utóbbi ,T . .... , . . _ # időben vörös- és fehérvértest­Nem tala ja a képét. Merges., A koncentrá­Ratenverel a zongorára. Koz-,t , ben benyit egy idős asszony, ,tumban egy:k vagy másik \ százszor több, mint a terme- a gyerek meg-5szetes vérben. A fehér vér­sejtek számának vészes csök- De a bányász nem vála-i kenése esetében jó szolgála- szol. Pergeti" a ’ lapokat, szít-, tat tesz a -fehér vérsejtes kozódik, kiabál. Az asszony, koncentrátum. még egyszer szél. Még hau-, ismeretes, hogy súlyos égé­# si sérüléseknél véralvadás # lép föl, mert a vér vörösvér­test-, fehérvérsejt- és vérle- meztartalma túllépi a normá­lisát. Természetes, hogy ilyen­kor a vérátömlesztés tilos. Viszont a sérültek sok fehér­jét vesztenek. Miként lehet — Ne törődjön vele! MárJ a szükséges mennyiségű te­áiig hall valamit... , hprjét a szervezetbe juttatni? És már megy is. Kint gye-, Itt a vérplazma segít, rekhang kezdi recitálni: , Ez utóbbi alkalmazása ese­— Negyedik Béla. amikor# tében nehézségeket okozott, visszatért az országba, min-# h°gy csak néhány napig állt denütt romot és pusztulási#'el, nem lehetett tartósítani, látott... # Legújabban azonban létrehoz­A bányász elém teszi a ké-?tak CRy különleges berende­# zést, amelyben mélyhűtés és — Frici. tanulta a leckét. gosabban. — Akkor hát mi legyen?! J — Mi legyen? Kérdezze, ki... , Az idős asszony hozzám# sündörög, s míg a fia hátat# fordít, a fülembe súgja: pet: __ Ez az \ vákuum alkalmazásával ki­_ , , ".....................# szárítják a plazmát. A por E meletes villa, redőnyös ab-# alakü plazmát hütőgép nél_ v r-l Ü al SZŐ1Mkül, -^áraz és hűvös helyen virágok, rózsafák. # akár. öt évig is tárolhatják. — A tulajdon kezemmel# építettem. Kőműves is vol-f Jelentős mértékben alkat­tana. A burkolatot az urán-i mázzák a plazma frakcioná- városi építkezések hulládé-# lását. Ez azt jelenti, hogy kaiból válogattam. Négyszo-#egyes alkotóelemeit vonják bás, nem adnám félmillióért!# ki. A fibrinogén rendkívül ér- Semmiért! A nyugalmam azjtékes készítménynek bizo- a birtok. \ . , . , . . é nyúlt. Néhány grammja — el­— Vaiaha nyugtalan emberi , voll- fallitva a súlyos vérzést — — Az újságok szerint. Sze-5 megmenti az ember életét, rétnek színezni az újságírók., Korábban szin(c semmitéle (Folytatjuk.) ' lehetőségiem volt, hogy az eritremiában — a vörös ver­testek hirtelen elszaporodá­sában — szenvedő betegeket megmentsék. A békés atom fordulatot hozott ebben a kérdésben, a radioaktív Fosz­for—32 megfelelő gyógyesz- köznek bizonyult. Még a közelmúltban is csak maximum 30—40 napig tud­ták a vért tárolni. A kutatók arra törekedtek, hogy leg­alább fél, de ha lehet, több évig felhasználható legyen a vér. A kívánt eredményt el­érték, —196° C hőmérsékle­ten az életmentő vér nagyon sokáig tárolható. A vérsejteket — különleges ultraalacsony hőmérségleten üzemelő — berendezésben tárolják. Ezzel megoldották, hogy több mint egy év után is felhasználhassák a vérsej­teket. Hasonló eljárást dol­goztak már ki a csontvelő megőrzésére is. A csontvelő igen fontos szerepet játszik a vérképzésben, de sajnos, miként más szervünk, ez is megbetegedhet. Az átültetésé­vel kapcsolatos kérdéseknek nagy figyelmet szentelnek vi­lágszerte. A vészes vérsze­génységben szenvedőkön rendszerint segít a csontvelő­átültetés, A SZÜKSÉGES csontvelőt az önkéntes donorok adják. Néhány grammot egyenként. A donorok egészségi állapo­tát éveken keresztül ellenőr­zik, ez a biztosítéka az eset­leges komplikációk elkerülé­sének, ugyanis ez a mennyi-', sói még nem károsítja szer­vezetünket. Ennek a nagyon értékes preparátumnak a hosszas tá­rolása igen fontos kérdés. Előfordult már, hogy a saját csontvelő visszaül tetése hoz­ta meg a gyógyulást. Az emberi vérnek még sok, felderítetlen titka van.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom