Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-16 / 139. szám

% Nyári félben a Balatonon Várják a jó időt és a vendégeket Napok óta tart a viharjct- | si az ajándékboltokat. A kiű­zés. I csönzők tájékára se mennek. Süvöltő, hideg szél. meg- ^ part közelében levő élel- megujulo zivatar, néptelcn i Balalon-part. Vigasztalan lát­vány. Elhagyatottak a stran­dok, s a part közelébe me­miszer idényboltoknál alig | van vásárló. Pedig í | ielvágottat, kenyeret, tejet, péksü­7 részkedők, melegítőbe, kabát­ba öltözött emberek is riad­tan távolodnak a magasra csapó, gátat ostromló hullá­moktól. Hiányoznak a vízről a csó­nakok, a vitorlások, csak a menetrendszerű hajók közle­kednek, azok is feltűnően ke­vés utassal. Alig vállalkoznak ilyenkor kirándulásra. Utasokkal zsúfolt, csehszlo­vák rendszámé autóbusz fut be a balatonboglári kikötőbe. Pozsonyiak. Többségük visz- szariad a mostoha időtől, s inkább- a kocsi melegében szunyókálva tölti az időt. Néhány társuk vállalkozik csak a révfülöpi hajóútra. Sátortábor Balatonboglár és Fonyód között. A máskor oly kedves, árnyat adó fenyves hajladozó fái nem vonzzák a pihenni vágyókat. S ezt lát­ni mindenütt: Fonyódligeten, Fonyódon, Balatonfenyvesen, BalatonmáriaTürdőn és a déli part utolsó üdülőhelyén, Ba- latonbfVéhyberr: Déli tizenkét óra. Máskor már hosszú sorban álltak az ebédelni akarók a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat fonyódi Kis Pipa önkiszolgáló éttermében. Most két-három asztalnál látni étkező embe­reket. Ők és a személyzet is kabátba, pulóverekbe, kardi­gánokba öltözve. A vezető panaszkodik: — A hideg elűz mindenkit. Pedig főzni azért kell, a vá­lasztékos étlap nem marad­hat el. De mit csináljunk a gombás, tejfölös ételekkel, ezeket másnapra nem tehetjük el, mint a rántani vagy sütni való húst. A vállalat fonyódi Lidó ét­termében takarítanak. Ké­szülnek a vasárnapi nyitás­ra. Itt sem túl nagy bizako­dással szemléli a vezető az üres partot. — Nekünk eddig szeren­csénk volt, mert nem kellett főznünk, várni a vendégeket. A takarítással jól állunk, pontosan tudunk nyitni. Va­jon lesz-,® kinek? teményt mindennap át keil venni. Leltároznak a megyei élel- m'iszer-kiskereskedelmi vál­lalat 545-ös gombájában, a fonyódi hajóállomásnál. A ve­zetőtől hallottam az első de­rűs, bizakodó véleményt: — Június első tíz napjában — a rossz idő ellenére — for­galmunk elérte a 150 000 fo­rintot, ez húszezerrel maga­sabb a múlt évinél. Az ellá­tás kielégítő, remélem, hama­rosan ezt mondhatom az idő­járásra is. Egy felirat hívta fel a fi­gyelmet a 7-es út mentén, Fo- nyódligetnél, a rriegnyitásra váró új étterem homlokzatán: »Várjuk Önt télen is!« Ismerősöm, aki szabadsága utolsó napjait tölti e környé­ken, s talán csak egyszer für- dött, így fakadt ki: — Rám ne számítsanak, ne­kem ne főzzenek,... Elég volt a júniusi tél is!... Sz. L. Korszerű tárolás, 1800 vagonos értékesítés A barcsi burgonyatermesztési rendszer A fejlett eljárások nemcsak a termesztésben játszanak fontos szerepet, hanem a meg­előző és a későbbi munkák­ban is. A barcsi burgonyater­mesztési rendszerben a burgo- nyahajtatás már speciális haj­tatóházakban és ládákban tör­ténik, s ezt kívánják elérni a részvevő gazdaságok minde­gyikében. Mint arról Losoncai Mihály.. a barcsi Vörös Csillag' Tsz el­nöke tájékoztatott, az együtt­működés tagszovetkezetei kö­zül jó néhányban van gépesí­tett burgonyatároló. Rinyaúj- lakon és Somogyudvarhelyen száz, illetőleg kétszáz vago­nos tároló van, Barcson négy­száz vagonos épül, s lesz má­sutt is (a homokszentgyörgyi körzetben például a MÉK-kel való együttműködésben). A tárházak némelyikében cso­magolóberendezések is van­nak. s természetesen a fölsze Gép fordítja ki a földből az előhajtatott burgonya gumóit. / hivatásos rendőrnek Pályázatot hirdetett a Budapesti Rendör-főkapitánysÓ£ a Forradalmi Készenléti Rendőri Ezred es A Belügyminisztérium Bu­dapesti Rendőr-főkapitány­sága és a Forradalmi Ké­szenléti Rendőri Ezred a dol­gozó fiataloknak; harmincöt éven aluli munkásoknak, ter­melőszövetkezeti dolgozók­nak pályázatot hirdet őr, jár­őr és gépkocsivezetői beosz­tásba, a közrendvédelmi és a közlekedésrendészeti állo­mányba. Kizárólag azoknak a fiataloknak a jelentkezését várják, akik a rendőri hiva­tást, a közrend és a közbiz­tonság védelmét, népünk szol­gálatát életcélnak tekintik. A rendőrség állományába az a politikailag, erkölcsileg megbízható magyar állampol­gár kérheti a fölvételét, aki eddig feddhetetlen életet élt, s természetesen büntetlen, tényleges katonai szolgálatot teljesített (vagy mentesítették alóla), illetve a sorkatonai szolgálatra előírt huszanhar- madik életévét már betöltöt­te, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezik, s egészségileg is alkalmas. A kinevezettek megkapják a tényleges katonai szolgálat idején elért tisztesi vagy tiszt- helyettesi rendfokozatot, s az érettségizettek kezdetként megkaphatják az őrmesteri rendfokozatot. A fiatalok a kinevezéskor teljes ruházati alapfölszerelést, évsnként ru­hautánpótlási ellátmányt, s 2300—2600 forintos kezdő il­letményt kapnak. Az utóbbi összeg az előléptetéstől, a szol­gálati időtől és a szolgálat^ példamutató teljesítésétől füg-^ gően emelkedik. Budapesten^ kétszáz forintos pótlékot is? kapnak a járőrszolgálatosok. J A kinevezetteknek a mun­Üresek a part közelében le- | ^viszonytól és a beosztástól<j függően évenként huszonöt-? badság jár, s számukra beteg­ség, egészségügyi szabadság idején is teljes illetményt fo­lyósítanak. Az állomány tag­jai ingyenes orvosi ellátást, családtagjaikkal együtt ötven­százalékos vasúti utazási ked­vezményt, a közétkeztetésben részt vevők étkezési hozzájá­rulást, térítésmentes villamos­bérletet, számos üdülési lehe­tőséget kapnak. Akik a szol­gálatban és az önképzésben kitűnnek, magasabb beosztá­sért és rendfokozatért tovább tanulhatnak. Akiknek nincs önálló lakásuk, albérleti hoz­zájárulást kapnak, s a nőt­lenek kulturált legényszállá­son lakhatnak, ötéves szolgá­lat után arra is lehetőség van, hogy szolgálati lakáshoz jussanak. Naponta általában nyolc órát kell dolgozni, de a kö­vetelményeknek megfelelően váltakozóin éjjel és nappal is beoszthatják szolgálatra £tz állomány tagjait. Kétheten­ként három szabadnap, illetve pihenőnap jár, a Forradalmi Készenléti Rendőri Ezrednél pedig huszonnégy órai szol­gálat után. negyvennyolc óra szabad idő következik — fo­lyamatos váltással A kinevezés próbaidőre vagy véglegesen szól. A pró­baidő a tiszteseknél hat hó­nap, a tiszthelyetteseknél egy év, s a próbaidő után alkal­massági vizsgát kell tenni. A próbaidő alatt a szolgálati vi­szunyt a próbaidős és az il­letékes rendőrségi vezető is indoklás nélkül niegszüntet- heti. A hivatásos állomány tagját a szolgálat érdekében bárme­lyik helységben és felkészült­ségének megfelelően bármi­lyen beosztásba áthelyezhetik, illetve meghatározott feladat ellátására vezényelhetik. A kinevezetteknek a beosztá­sukhoz szükséges szakmai ké­pesítésért egyéves alapfokú vagy tiszthelyettesképző isko­lát kell végezni. A gépjármű- vezetőket pótlók illeti meg, az összeget a jármű típusától és a gépjárművezető minősítésé­től függően állapítják meg. A hivatásos állomány tagja tel­jes szolgálati nyugdíjra öt­venötödik életévének betölté­sével jogosult. Életkorától függetlenül szolgálati nyugdí­jat kap a hivatásos állomány­nak az- a tagja is, akinek a szolgálati viszony megszűnte­kor a nyugdíjhoz beszámítha­tó húsz év szolgálati ideje van. Hivatásos rendőrnek a So­mogy megyei Rendőr-főkapi- tánvság személyzeti osztályán (Kaposvár, Lenin u. 12.) és reltségtől függően alakul egy- egy ilyen beruházás értéke. A rinyaújlakiaké például vagon­férőhelyenként 12 ezer forint­ba került, a barcsiaké viszont 68 ezer forint lesz. A létesít­ményeket vasúti és közúti csatlakozással kötik össze, így hazai ellátásra és exportra té­len is könnyűszerrel el lehet szállítani a burgonyát a tár­házakból. Ebben az évben a barcsi burgonyatermesztési rend­szerben levő termelőszövetke­zetek együttvéve 1800 vagon burgonya értékesítésével szá­molnak — az ipari burgonya nélkül. A Somogy megyei MÉK-nek 412, a Baranya me­gyei MÉK-nek 40, a budapes­ti TÁSZI-n keresztül 400, az óbudai KÖZÉRT-nek (a II., a III. és a XII. kerület lakóinak ellátására) 120, a kelenföldi KÖZÉR T-nek 50, a Tatabá­nyai Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalatnak 30, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnak 80, a dunavecsei MÉK-nek 50 vagon burgo­nyát szállítanak az idei ter­mésből, és sokat visznek a sa­ját elárusítóhelyekre is. Jelen­tős menyiséget — 617 vagon­nal — vetőgumóként adnak el a Vet óm as termel tető és El­látó Vállalatnak. Mindezt öt évre kötött szerződések kere­tében termelik, illetőleg érté­kesítik a szövetkezetek. Az ipari burgonya eladásáról a tagszövetkezetek döntenek, a többinél a rendszergazda köz­vetít a termeltető és a ter­melő közötti szex'ződéskötés- ben. Érdekes dolgot mondott el a szövetkezet elnöke arról, milyen előnyökkel, illetőleg a járási kapitányságokon le- | terhekkel járnak az egyes el­adási modok. Az őszi szedesu hét jelentkezni. A pályázati kérelmet a részletes önélet­rajzzal együtt levélben vagy személyesen kell benyújtani. Előzetes felvilágosítást is a személyzeti, osztály és a já­rási kapitányságok adnak. burgonyánál például jól jár a termelő akkor, ha közvetlenül az értékesítési helyre szállít­ja áruját, s tárolási díjban is részesül. Annak a termelőnek, aki a termést szedéskor akar­ja értékesíteni, számolnia kell az ezzel járó terhekkel, ugya­nis ilyenkor a további koc­kázatot a termeltető vállal­ja magára. A gazdaságok ma­guk választhatnak az érté­kesítési módok közül, azon­ban olyan esetben, amikor például közvetlenül önkiszol­gáló boltba kívánják szállí­tani a burgonyájukat, ren­delkezniük kell csomagoló- val. Ennek a beruházásnál? az ára megtérül, hiszen az ilyen eladásból többletbevételhez jut a szövetkezet. Ami a zárt rendszeren be­lüli burgonyatermesztés egyik nagy előnye: niiics bizonyta­lansági tényező az étkezési burgonyát illetően, ugyanis ■ilyen keretben az árut min­denkor el lehet helyezni. Többletermés esetén a rend­szergazda gondoskodik az ér­tékesítésről, tehát ez a gond sem szakad a termelőszövet­kezet nyakába. Hogy a terme­lés, értékesítés lehetőleg mi­nél kevesebb zökkenővel — és a lehető legnagyobb szaksze­rűséggel .— menjen, a barcsi Vörös Csillag Tsz szakem­bert állított be erre a mun­kára: az idén március 15-től ő ad szaktanácsokat a társ- gazdaságoknak; jelzi, ha a munkák során valahol gond adódik, zavar mutatkozik a műtrágyázásban, szakszerűt­lenül végezték a kiültetést, vagy alkalmatlan területet választottak a burgonya alá. Így kezdődött az első év a zárt rendszerű termesztésben a megyének ezen a részén. A barcsi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetben láttuk: szed­ték a rendszer keretében ter­mesztett Astilla — NDK-ból származó burgonyafajta — gumóit. A termést a Somogy és a Baranya megyei MÉK- nek, három budapesti KÖ­ZÉRT-nek és a szövetkezet saját elárusítóhelyeire szál­lítják. Az előhajtott burgonya terméseredményeivel elége­dettek: eddig 110 mázsával fizetett hektáronként az As- tilla. Hernesz Ferenc vő borkóstolók, pecsenye- és 11 IRÍMÍNY ászt !K ii Értesítjük a lakosságot, hogy szennyvízcsatorna-építési munkák miatt Kaposváron az Iszák utca Két utcai és Bartók B. utcai szakasza lezárásra kerül 1974. június 17-től augusztus 30-ig. DÉLVIÉP, Kaposvár. mm’n — Ez a bányász, aki tudta, hogy miért járok a vállalat- . nál, azt kiabálta: »Maga so- \ kát megtud, de az igazat so- \ se ...«' i — Erre sem tudok mást i mondani, mint az előbb, i Egyébként ez csak az egyik > úgynevezett »kényes« téma. I Van még néhány. Az egész­lálni, és ezért most udvariat­lan leszek: fenntartom még néhány szóra. . — Visszatérek 1 arra, amit előbb mondott. Drágán bá­nyásznak, tehát nem valami dús uránmezőket találtak . .. És mégis bányásznak. Ezt nem értem, hiszen nemcsak a kapitalista világban, hanem a ségi ártalom a másik, talán népi .demokratikus országok- az előbbinél is túlhajtottabb. ban is vannak — és ez köz- i Nem akarom ismételni, amit tudomásé — gazdag lelőhe­. v:.,4------ í------ ]yek Csehszlovákiában, a S zovjetunióban. Akik ott jár­tak, állítják, hogy dúsabb, gazdagabb mezők a mieink­nél. Miért hát? URÄNVÄROSI ANZIKSZ Nem tudnám megmondani, mennyien élnek Magyarorszá­gon, a világon az uránérc bá­nyászatából és feldoigozá- sábóL Sokan. A me­cseki érc vonzása sok embert érint, elsősorban Pécsen, mely egyébként is kinőtte hajdani békés, idillikus, polgári kor­látáit. Már a negyvenes évek végén — a modem szénbá­nyászat kezdetén — megvál­tozott a város képe. Hatalmas házak épültek a keleti negyed peremén. A régi kis bányász- kolóniák szinte szégyenkeznek a palotái? tövében. A délnyugatról érkező pe­dig a még korszerűbb Urán­várost pillanthatja meg, amely talán szimbóluma is a két bá- s egyáltalán az energiafo- nyászati ágazat különbségé­ditechrtikában, a békés fel- használásban is egyre érde­keltebbek vagyunk. Atom­reaktoraink vannak. Az atom­erőmű, amelyet Paksnál ter­veznek, ugyan még nem épült föl, de biztosan meglesz. Hogy a gyógyászatban mi a szerepe a radioaktív anyagok­nak, azt hiszem, nem kell magyaráznom: az izotópok csodát művelnek. A radioak­tív jód például a pajzsmirigy működéséről vagy annak rendellenességeiről tájékoz­tat, a radioaktív foszfor az agydaganatok továbbterjedé­sét akadályozza meg, a kobalt­tal, céziummal keltett sugár- özönnel belső daganatokat le­het szétroncsolni. — Beszél­hetnénk még arról is, hogy a közlekedésben, a hajózásban, > biztosan hallott, hogy nálunk * mindenki tönkremegy, s csak az elkeseredett emberek jön­nek hozzánk. Inkább azt ajánlom, hogy személyesen győződjék meg az igazságról. Segítem ebben. És még vala­mit. Nézzen körül az Urán­városban! A bánya adta Pécsnek. Az igazgató fáradt és el­i foglalt. Várakoznak az elő­szobájában. De nehéz megla­— Drágán bányászunk, de ez nekünk megéri. Ha pedig így van, akkor nem ok nélkül van így. Az urán többféle, a részletek a szakembereket ér­dekelhetik, a laikusoknak hiá­ba magyaráznám. Talán még annyit, hogy nemcsak a ha­gyasztásban mit jelent a ha­sadó anyag. A jövőt. — Az Uránváros Pécs mo­dern negyede. A vállalatnak alapvető érdeme van abban, hogy, fölépült. De úgy tudom, mást is kapott az ércbánya révén Pécs. — Soroljam? Duna-vizet, új klinikát, talán az ország leg­modernebb rendelőintézetét, új áruházakat, éttermeket, bölcsődéket, óvodákat. nek. Az uránbányászat kény­telen a technika legújabb esz­közeit felhasználni ahhoz, hogy gazdaságos, versenyt ál­ló legyen a termelése. Az ember, aki ezt véghezviszi, maga is alakul. Szokásaiban, igényeiben. És ezt az igényt kielégíti az otthon. Olyan vá­rost kapott az uránbányász, hogy érezze, mennyire fonto« személy ő, mennyire megbe­csülik, értékelik. (Folytatjuk#

Next

/
Oldalképek
Tartalom