Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-15 / 138. szám

Olasz tartományi kormányküldöttség Kaposváron Vigye’.:.- ;?n hallgatják Horváth László igazgató tájékozta­Üiésezett a megyei képviselőcsoport Fejlesztésre vár a könnyűipar tóját. (Folytatás az 1. oldalról) a mezőgazdaságban dolgozók kereseti lehetőségéről. Nagyon sok kérdést tettek föl a vendé­gek, hiszen — mint elmondták — az olasz tartomány Somogy- hoz hasonló adottságokkal ren­delkezik, s ők a tapasztalato­kat szeretnék otthon hasznosí­tani. Tóth Károly elmondta azt is, hogy évente 30 ezer juhot és 10—10 ezer hízómar­hát exportálunk Somogybái Olaszországba. A tájékoztatás után az olasz küldöttség a Finommechanikai Vállalat Kaposvári Gyárába látogatott, ahol Horváth Lász­ló igazgató a megyei tanács-vb tagja és Rostás Károly, a vá­rosi tanács elnöke köszöntötte őket. Megtekintették a szere­lőcsarnokot, az ipari tanulók műhelyét, és elismeréssel szól­tak az üzemben látottakról, illetve arról, hogy itt a fiata­lok milyen felelősséggel vég­zik munkájukat. Itt is nagyon sok kérdés hangzott el; a szak­emberek, a technikusok, mér­nökök képzése, keresete érde­kelte őket, s kíváncsiak voltak arra is, hogy ki fedezi a fiata­lok tanítási költségen., Délután az olasz küldöttség első útja — a megyei és váro­si vezetők társaságában — a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskolára vezetett. Dr. Guba Sándor főigazgató, országgyű­lési képviselő, és a főiskola más vezetői fogadták a vendé­geket. Tájékoztatójában dr. Guba Sándor ismertette a fő­iskola és a mellette levő szak- középiskola oktató-nevelő­munkáját; beszélt tudományos kísérfeteikről, eredményeikről s arról, hogyan segítik a szak­emberek továbbképzését, ho­gyan látják el tanácsokkal a, termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat. Ismertette végül fejlesztéssel kapcsolatos ter­veiket is. A kérdések elsősorban az oktatással és a tudományos eredmények gyakorlati hasz­nosításával kapcsolatban hang­zottak el. Antonio Cornell! el­mondta, hogy tartományukban most szerveznek felső fokú mezőgazdasági intézetet, s ehhez gyűjtik a hasznosítható tapasztalatokat. Ezért örömmel fogadták a főiskola rendtartá­sát ismertető német és angol nyelvű füzetet. Megtekintették a tájékoztató után a főiskola baromfitelepét, s a lovardát, ahol a lovasiskola tanítványai bemutatót is tartottak. Innen a kaposszentjakabi várromokhoz látogattak, ahol dr. Bakay Kornél múzeum­igazgat:) köszöntötte őket és is­mertette a vendégekkel Ka­posvár történelmi múltját. Vá­rosnéző sétájuk során megte­kintette az olasz küldöttség a képtárat és a megyei könyvtá­rat is. Ma délelőtt Friuli-Venezia- Giulia tartomány küldöttsége fölkeresi a kéthelyi Aranyka­lász Termelőszövetkezetet, a Balatonboglári Állami Gazda­ságot és a lengyeltóti ifjúsági tábort, illetve Siófokot. Ez a harmadik találkozás je­lentősen hozzájárult, hogy a Friuli-Venezia-Giulia tarto­mány és Somogy vezetői még közelebb kerüljenek egymás­hoz, hiszen a baráti beszélge­tésen, a tájékoztatón a megyei tanács elnökén kívül részt vettek az elnökhelyettesek és az osztályok vezetői is. Megis­merhették eredményeinket, gondjainkat, törekvéseinket. Útjuk során meglátogatták fal- vainkat, megyénk mezőgazda­ságát, látták egyik korszerű ipari üzemünket, főiskolán­kat, ahol elismerő véleményt írtak a vendégkönyvbe. S ezzel a látogatással nemcsak a veze­tők, hanem a tartomány és a megye népe is közelebb került egymáshoz. Gyümölcsöző kapcsolatot, tartalmas együttműködést ki­alakítani — ez a kölcsönös cél. Ez derült ki a házigazdák és a vendégek szavaiból is. S ezért használják fel ezt a találkozót arra, hogy olyan együttműkö­dési megállapodást írjanak alá, amely tartalmazza majd a két népet egymáshoz még kö­zelebb hozó tennivalókat. Sz. L. Tegnap a Kaposvári Ruha­gyárban ülésezett a megyei képviselőcsoport. Napirenden az országgyűlés közelgő nyári ülésszakára való felkészülés szerepelt. Szokola Károlyné dr., a képviselőcsoport vezető-1 je két tájékoztatót tartott az ország tavalyi költségvetésé­nek végrehajtásáról és a köny- nyűipar gazdálkodásának hely­zetéről. Áz ülés megválasztá­sának: színhelye sem tekinthe­tő ilyenformán véletlennek; a tanácskozás központjában a könnyűipar, s ezen belül is a megye könnyűiparának hely­zete állt. Kelemen Ferenc, a megyei tanács ipari osztályának veze­tője részletes és alápos tájé­koztatót tartott erről a kérdés­ről. Elmondta, hogy a megye ipari fejlődése 1365-tÓl kezdve gyorsult fel. A nagyobb üte­mű fejlődésben azonban fo­kozatosan visszaszorult a könnyűipar aránya; az 1963-as 21 százalékról 1970-re 18, majd két év múlva 15,6 százalékra esett vissza. Rohamosan nőtt viszont a gépipar részaránya. Ezek a számok nem azt jelen­tik, hogy a somogyi vezetők nem látták szívesen a könnyű­ipart. A megye' korábban is jelentékeny összegeket fordí­tott a könnyűipar fejlesztésé­re, s fordít ma is: a Május 1. Ruhagyár 8 milliót kap mar­cali telepének további építésé­re, 6,5 milliót a Barcsra tele­pülő Fővárosi Kézműipari Vál­lalat, és 10 milliós támogatás­ban részesült a ruhagyár is. A könnyűipar négy szektorá­ból — állami, tanácsi, szövet­kezeti és magánkisipar — mindegyik képviselteti magát a megyében. A legnagyobb, az állami ipar helyzete teljesen sajátos, egyedül a- ruhagyár gazdálkodik önállóan. Az el­lenkező pólus a nagyatádi cér­nagyár, mely a Pamutfonó­ipari Vállalat Újpesti Cérna- gyárának helyi gyáregysége. Ez a helyzet sok egyéb szem­ponton kívül a további fejlesz­tésekben is érezteti hatását. Ügy is megfogalmazhatjuk, hogy a mostani tervidőszak­ban viszonylag kevesebb pénz jutott a textilipari rekonstruk­ció során a somogyi gyárak­nak. Így igen fontos, hogy a következő ötéves tervben a dinamikusabb fejlődéshez nél­külözhetetlen összegeket ezek a gyárak megkapják. A Pa- mutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyára is többet akar korszerű gépekre költeni 1980-ig a mostani 80—90 mil­liónál. Nagyatádon rosszabb a helyzet: ha a gyár 1980-ig megkapja a gépkorszerűsítés­hez szükséges mintegy 200— 250 millió forintot, ez az ösz- szeg szinte az utolsó órákban érkezik. A ruhagyár önerőből, s bizonyos tanácsi támogatás­sal mintegy 108 milliós áll -esz­köz-fejlesztést tervez, ehhez 96 milliós hitelkérelmet nyúj­tott be. Egészen más helyzetben, van a tanácsi és a szövetkezet: ipar. Ezek jobbára kisüzemi jellegű munkát végeznek, de néhány szövetkezet és tanácsi vállalat kivételével tevékeny­ségük túlnőtt a megyehatáro­kon. A Kefe- és Műanyagipari Vállalat például az ország minden szőrt és sertét felhasz­náló üzemének szállít alap­anyagot, és exporttevékenysé­get is végez. Különösen a ta­nácsi ipar egy jelentős része nőtte már ki a régi kereteket, de arra egyelőre nincs remény, hogy a minisztérium átvegye ezeket a vállalatokat. Pedig egy részűiénél még mindig nem sikerült megteremteni nemhogy a korszerű, de még az elfogadható termelési, mun­ka- és szociális körülménye­ket sem. A szövetkezeteknél sok helyütt a szűk termelési kapacitások gátolják a továb­bi gyarapodást. A kis- és a középüzemek fejlődése és jö­vője a megyében jelenleg igen fontos kérdés; központi anya­gi erők és kedvező hitelfelté­telek nélkül nem lehet komo­lyabb — ma már igen esedé- i kés — haladást1 elérni. A képviselők is azt vi­tatták meg, számolva azzal, hogy a könnyűipar fejlesztésé­nek lehetőségei, egyáltalán az iparfejlesztés dinamikája már nem olyan nagy, mint az el­múlt 5—8 évben volt. Koszto- lánczi Jdnosné arról szólt, hogy a ruhaiparban — a tavaly vég­rehajtott béremelések ellenére is — a többi munkahelyhez képest alacsonyak a jövedel­mek. Radnóti László a kisüzem életképességét, s fejlődésének szervezeti lehetőségeit elemez­te. Varga Károly arra figyel­meztetett: a rosszul végrehaj­tott szakosodás esetén köny- nyen előfordulhat, hogy a la­kosság számára igen fontos építő- és szolgáltató kapacitá­sok eltűnnek. A vita és a hoz­zászólások mindegvike a kis- és középüzemek gondjait érin­tette. Deák Ferenc, a Kapos­vári Városi Pártbizottság első titkára rámutatott arra, l\ogy a megyeszékhelyen működő néhány ipari szövetkezet to­vábbi fejlődése csak összevo­nással képzelhető el. Szigeti István is arról beszélt, hogy az elaprózott telephelyekkel rendelkező üzemeknél milyen nehéz a munkaszervezés, és mennyire megdrágítja a ter­mékeket a költséges szállítás. Szokola Károlyné dr. össze­foglalva az elhangzottakat, szintén hangsúlyozta, hogy a kisüzemek (szövetkezetek) esetleges összevonása, vagy a szakosítás során vegyék mesz- szemenően figyelembe a szö­vetkezetek sajátos tulajdonjo­gi viszonyait, és azt. hogy sem­miképpen se csökkenjen a szolgáltatások színvonala. A képviselők ezután gyárlá­togatáson vettek részt. Cs. T. A tájékoztatás szerepe az üzemi demokráciában létrejön, lehetséges a felkészü- i vitakörök, a szocialista brigá­' dók értekezletei megannyi szó­A napi munka kérdésévé vált az üzemi demokrá­cia fejlesztése, »nagyko- rásítása-. Foglalkozott vele a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának legutóbbi plénuma is. A cél; a dolgozók fokozott bevonása az üzemi kérdések eldöntésébe és a vállalati te­vékenység alapvető folyama­tainak társadalmi ellenőrzés alá helyezése. Más szóval ezt úgy is mondhatnánk: a dolgo­zók bevonása a döntési folya­matokba, de nem fakultatív módon, nem a vezetők tetszé­sére bízva, hanem az üzemi élet alapvető folyamatainak társadalmi ellenőrzésével. A feladat nagyságrendjéből kö­vetkezik á második teendő: ennek szervezeti keretet adni. Ma már közhely, hogy az emberek tekintélyes tömegei jobban tájékozottak az ország­világ dolgaiban, mint közvet­len környezetünk ügyeiben. A tájékozottság, az alapos, átfogó ismeret egyik légfontosabb feltétele az üzemi demokrácia »működésének-». Nem lehet az üzemi élet alapvető folyama­tait társadalmi ellenőrzés alá helyezni alapos és pontos tá­jékoztatás nélkül. Nem lehel valamely vezető jó szándékára, tehát szubjektív, véletlen té­nyezőre bízni, hogy kiket mi­kor és miről tájékoztatnak, és kinek mikor van ideje (eset­leg kedve) meghallgatni a dol­gozók véleményét. Hatéko­nyabbá kell tenni például az igazgatók (műszaki, gazdasági igazgatók) eszmecseréjét, ta­lálkozóját cl dolgozókkal; meg kell szüntetni a formalitást, a »végigsétálok az üzemen«, a »hozzám állandóan be lehet jutni« reklámfogásokat. A szakszervezeti keretek lé­nyegében adottak. A pártbi­zottságok, a pártszervezetek, a szakszervezeti bizottságok, a KLSZ-szervezetek és fórumaik képesek az üzemi demokráciá­val összefüggő feladatokat is betölteni. A pártellenőrzés jogköre és követelményei, a szakszervezet és a KISZ jelen­legi hatásköre már ma is sok lehetőséget adnak az üzemi de­mokrácia fejlesztésére. Az ed­digi tapasztalatok elemzése, a következtetések új elhatározá­sokat érlelnek. Amíg a döntés lés az új feladatok megoldásá­ra. Ezek közül az egyik leg­fontosabbnak éppen a helyi tá­jékoztatás, az információ tar­talmának meghatározását tar­tom. Ezt aszerint kell megha­tározni, hogy hol akarunk be­leszólási lehetőséget teremte­ni: a műhelyben, az üzemben vagy a több telephellyel ren­delkező vállalatnál. Az infor­mációnak ugyanis más tartal­mat kell kapnia aszerint, hogy üzemi vagy vállalati témakör­ben kívánunk lehetőséget te­remteni a beleszólásra. Az ér­dekeltek körén belül — akik jogosultak a tájékozottságra — a közéleti érdeklődést tanúsító emberek számára különösen rendszeres érdemi tájékozta­tást kell biztosítani. A helyi tájékoztatás eszkö­zei, formái sokfélék. A legha­tásosabb eszköz az üzemi lap, de a szóbeli formák szerepe is jelentős. A pártnapok, a ter­melési tanácskozások, az ifjú­sági parlamentek, a politikai beli fórum. A vállalat, az üzem kérdé­seiről, feladatairól, tennivalói­ról való tájékozottság egyéb­ként segíti a munka termelé­kenységének növelését, jobb közérzetet teremt a munkahe­lyen, az üzemben. A helyi tá­jékoztatás gazdagítása tehál gazdasági és politikai ered­ménnyel jár. Régóta vajúdó Vcérdés ez, keresni kell azonban a megol­dást. Mégpedig olyan megol­dást, amely láncreakciót vált­hat ki, és más területeken is kedvező folyamatokat indíthat meg. Az üzemi demokrácia, a helyi tájékoztatás fejlesztése hozzájárulhat a hatékonyabb, gazdaságosabb termeléshez, a jó minőségű termékek gyártá­sához, s kedvező irányban for­málhatja a termelési kedvet, a munkahelyi magatartást, a? általános politikai légkört. Dr. R. T. Képes számvetés A magyar mezőgazdaságban termesztett nagy hozamú bú­zafajták többségét a Szovjetunióban nemesitették ki. Ké­pünkön: P. P. Lukjanyenko akadémikus, szovjet búzane- mesitő, dr. Rajki Sándorné társaságában megtekinti a Mar- tonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézel egyik kísérleti par­\ Ganz Villamossági Művek termékei világszerte ismertek, keresettek. Képünkön: A KGST-országok részére is gyár­tott nagy teljesítményű villanymotort szerelnek a budapesti gyárban. A múlt évben már több mint 45 milliárd rubelt tett ki a KGST-országok egymás között lebonyolított árufor­galmának értéke. A magyar ipar és mezőgazdaság csak­nem minden ágazatában nyomon követhetjük a szocialista országok gazdasági együttműködésének eredményeit. Képes számvetésünk az idén 25 éves jubileumát ünneplő KGST és a magyar népgazdaság szerteágazó kapcsolatairól tanús- «■ A magyar textilipar rekonstrukciójának eredményeként je­lentősen növekszik e fontos iparág termelése. A képen látható cérnázógép az NDK iparának terméke, és a gyárt- mányszakositás eredménye,. A KGST-országok élelmiszeriparában és gyógyszergyárai­ban nélkülözhetetlen eszközök a Lamport Zománcipari Mü­vekben gyártott autoklávok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom