Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-02 / 127. szám

Hajnalban a he/ ycfc között. Kapos vár-V rsar *, 13 ora Nemzetközi járattal az Isztrián lat? Ki tudja, | mi az oka, de senki sem ál- [ mos., senki i sem tart az éj- j 6zakai utazás fáradalmaitól. Különben is I rövidek a ko- ! ra nyári éjsza- | kák. Bjelovár. | Zágráb még ! sötét, de három j óra tájban ! már látjuk a tájat, s Rijeka kikötője csodás j napfényben fürdik, amikor I a húszperces várakozás után j először találko­zunk a tengerrel szeljük át az Isztriát. Hegycsú­csokra épült, várszerű falvak tövén suhanunk el, mély kat­lanokba ereszkedünk, s a kocsi magabiztosan kapaszkodik föl a kopár emelkedőkre. Élmény az utazás. Porec, az Adria egyik gyöngyszeme, s a végál­lomás, Vrsar, a kék vizű öböl­re tekintő, dombra épült falu következik. Megérkeztünk. Senki sem nézi az órát, nem keres ágyat, fekhelyet. A szik­rázó napfényben a fölfedezés örömével ostromoljuk meg a tengerpart szépségeit. Itt már igazi nyár van. Hajók, csóna­kok. vitorlások forgolódnak az öbölben, s a fügefák tövében autók parkolnak, utasaik az óriás köveken ülve, feküdve fordítják arcukat nap felé. Az út leg­szebb szakasza következik, Opatija, s az­után beláfcha- tatlanul ka­nyargós úton A Volán Utazási Iroda ju­goszláviai partnere, Riviéra Vállalat vendégei vagyunk.-Ez a második legnagyobb hotel­turista vállalat az Adria prat- ján, s a Lim-fjordtól a Later­s hogy Vrsar iéleikszáma is megtízszereződik ilyenkor. Azt tartják: Casanova gyakran járt erre, s itt írta meg emlékirata­it. A környék férfijai — mi­helyt megkezdődik a főszezon — méltó utódainak tartják ma­gukat. Tavaly egyébként a tu­risták 1 237 000 vendégéjszakát töltöttek el a Riviéra minden kényelemmel fölszerelt szállás­helyein. Végigsétáljuk a parkokat, megnézzük a természetes, er­dei környezetbe épült szállodá­kat, a szórakozás, a sportolás legkülönbözőbb létesítményeit, s egyórás hajóút után »meghó­dítjuk« a Lim-fjordot is, ahol a Motel szakácsa a halkülönle­gességek specialistája- És — nem titkolom — kedvet ka­punk egy kis tengerparti pihe­nésre. Este nyolckor újra elindult 540 kilométeres útjára a nem­zetközi járat — hazafelé.' Szá­munkra csak bemutató átázás Ünnepélyes kürtszó, fények vülodznak a pályaudvaron. Az irányító állomás mikrofonjába -Abtkl kedves kedélyesen u9*-.«dia a szöveget: »Szeretet- üdvözöljük első utasainkat ; Volán nemzetközi járatán. K -ll*sn.es utazástí« A panorá­ma írja** kigördül a nemzetkö­zivé tótt kaposvári autóbusz- wúyaudvarrói ötszáznegyven silómé tér áll előtte, s csaknem f'zenhárom órás éjszakai uta­lás A kormánynál tapasztalt vezető. Bakonyi Dániel ül, mellette a mindössze huszon­négy éves, biztos kezű váltó- áKi xs László. Az Ikarus ö-Vös nyeli a kilométereket. Nun..« «ok utas, még válogat- •V >« lehet az ülőhelyekben. A •iá; gu'ai kitűnő. Tóth Dezső, ^ volán Utazási Iroda vezetője kényelemről, útbaigazításról, kedélyről js gondoskodik. A magyarországi megállóknál még nem várja senki a jára­tot, — új, ismeretlen, hiszen ez az első út az Adriához. A barcsi határátkelőhelyen azon­ban már számítanak ránk, s odaát, Jugoszláviában minden »utóbuszpályaudvaron fogad­jak, köszöntik az első utaso­kat. Az újszerűség varázsa? h kíváncsiság? A jó hangu­Vrsar * dombra épült falu. oa-félszigetig S5 kilométeres volt, az üdülők, pihenők szá­szakaszon fogadja a vendége­mára azonban kitűnő lehetőség A Hotel Rubin minden szobája a tengerre nő*. A Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vidéki munkahelyre fölvesz építőipari segédmunkásokat kubikosbrigádokat MINDEN HÉTEN SZABAD SZOMBAT! Bérezés: a kollektív szerződés szerint imfHimHHnnpiimimfiiniMRniHiRiffliiiHimnmimiüiimiifliiiimpiiKiiiiiHniinmHiiiHinn Jelentkezés: Kaposvár, Berzsenyi u. 18. «, alatt, az építésiem Övezeténél. (91462) két. Restovic Mate, a területi igazgató szíves szóval mutatja meg legszebb szállodáikat, üdülőhelyeiket, ahol a Volán vendégei is szállást, ellátást kaphatnak. Tizenkét modern szállodájukban 7200 vendéget tudnak fogadni egyszerre, 8800 kempinglakót, s magánházak­nál, a fizetővendég-szolgálat keretében 900 turistát. Jellem- ] ző, hogy Porec 5000 lakója a J nyári szezonban 50 000-re nő, I az Isztria »meghódítására-«. A Volán nemzetközi járata szep­tember 29-ig minden szomba­ton este elindul Kaposvárról, s menetrend szerint viszi a so­mogyi, a tolnai, a zalai, a ba­ranyai üdülőket a jugoszláv tengerpartra. Ahogy hallottam, rendkívül nagy az érdeklődés, s ahogy láttam: maradandó él­ményt ígér ez az utazás. J. B, FEKETE KRÓNIKA | \ Á „spanyol" 191*. szeptember í-tól december 12-ig aratott a »spanfoW halál. \ Bar-pusztái’ól elinduló spanyolnátha járvány 28 fiatal áldozatot szedett. 1918. szeptember elején elter­jedt a hír, hogy nemsokára vé­► ge lesz a háborúnak, jönnek ► haza a katonák. Bár még csak szökve, de ► csakugyan jött haza egy- íkettő. Örültek az itthoniak, ► hogy talán már nem lesz több ► halottjuk. Nem tudták még, phogy itthon is harcolni kell. t Olyan láthatatlan ellenséggel (álltak szemben, amelyik még (négy hónap alatt annyi áldoza­tot követelt, mint a világhábo- (rú négy év alatt. Csak a küz- (delem kint a lövészárkokban (folyt, itthon pedig az ágyak­éban. Az egész falut rémületben (tartó ellenség a spanyolnátha (volt. A halál aratása Bar-pusztán ► kezdődött. Szeptember 6-án Sifter János [48 éves pásztor búcsúzott el a J családjától örökre. Még el i«n ^temették, a siratókhoz másnap újabb jajveszékelök csatlakoz­tak. A hároméves Sáfár Jóska görcsökben fetrengve dermedt halálra. Két nap múlva a sírás már az eget ostromolta. A húszéves Csajbi Annus rimán- kodott vízért nagy, örök útra induló forróságában. El is ment hirtelen. Senki és semmi nem tudta visszatartani, még a szü­lői hangos fájdalom sem. Csimáék már a doktort hív­ták két lányukhoz. — Tüdőgyulladás — állapí­totta meg az orvos. Azán újabb két sírt ástak egyszerre a temetőben két szép hajadonnak: a tizenkilenc éves Csima Karolának és a huszon­egy éves Emmának. A bari major a vigasztalha­tatlan szomorúság és a fekete tükrök gyászos háza lett. A halál útja Battyánon át vezetett a falu felé. A tizen­négy éves Molnár Ferkó — mar dolgos cselédgyerek — j Válass cikkünkre I Jogosan járt el í a tsz-vezetőségr MÁJUS 19-ÉN jelent meg egy cikk a Somogyi Néplapban, Az indulat rossz tanácsadó címmel. Szükségesnek tartom közölni a véleményemet né­hány dologról. A kisgyaláni Egyesült Erő Termelőszövetkezet az illeté­kes felügyeleti hatóság által jóváhagyott, jelenleg is ér­vényben levő alapszabály sze­rint működik. A szövetkezet vezetősége az alapszabály szerint járt el Kelemen Géza tsz-tag ügyében is, azaz ő jo­gosult — fegyelmi eljárás so­rán — a tag kizárására. Vitat­ható azonban, hogy ez a bün­tetés arányban van-e az el­követett vétséggel. A cikkben ezt olvashattuk: »A vezetőség tekintélyét véd­ve sürgősen összeült és Kele­men Gézát kizárta a tsz-ből.« Igaz az a megállapítás, hogy a tsz vezetősége az üzemegy­ségvezető hatáskörébe utalva akarta lebonyolítani a fegyel­mi eljárást. Ebben azonban Kelemen Géza, vagy inkább édesapja magatartása akadá­lyozta meg őket. Ezután a ve­zetőség saját hatáskörében november 27-én hozta meg a i döntést. Tehát nem sürgősen, és nem tekintélyét védve. Az esemény november 7-én, a reggeli órákban történt, a ve­zetőségi ülés pedig november 27-én volt. tehát három hét múlva éppen ideje volt dönte­ni az ügyben. A tsz vezetősége májú? 27-én, más ügyben ösz- szehívott ülésén * ... a cikk nyomán — a járási hivatal el­nökhelyettesének jelenlété­ben — újból foglalkozott Ke­lemen Géza ügyével. A veze­tőség sértőnek tartja, t nem fogadja el a cikknek azt a megállapítását, mely szerint ... nem állt hivatása magas­latán, amikor elhamarkodot­tan, törvénysértően döntött az elnök személyes indítéktól is fűtött javaslatára.« Arra a kérdésre, hogy törvénysértő volt-e a határozat, a felügye­leti hatóság nemmel válaszolt. És nem volt elhamarkodott sem, hiszen 20 nap telt el a cselekménytől a vezetőségi ülésig. Indulatoktól fűtött el­sősorban Kelemen Pál volt akkor is, amikor fiát »haza­vitte«, meg most is, amikor gá­tolja a megegyezést, és irreá­lis követelésekkel lép fel. »Nem a tsz-től«, hanem mint azt a cikkíró is hangsúlyozza — a tsz elnökétől személyesen követel kártérítést. Mindezt annak ellenére, hogy fia újból a tsz-ben dolgozik, s hogy a tsz-vezetőség szerintem is re­ális — háromhavi átlagbérnek megfelelő — kártérítést aján­lott fel. A vezetőségi üléseken álta­lában az elnök javaslatára szoktak dönteni — kivétel, ha az ügy előadója egy másik tisztségviselő. Hozzáteszem, hogy a tsz vezetősége helye­sen járt el, amikor nem en­halálakor már mindenki tud­ta, hogy a »spanyol« van itt. Csak a doktor tartott ki — ki tudja miért? — végig a tüdő­gyulladásos halálok mellett. A seregélyek erősen dézs­málják a szőlőt, nincs őrző. Ki törődik most ezzel? A falusiak megdöbbentek. Imádkoztak, füstöltek, fok­hagymát ettek. Régi hagyo­mány ez. Az öreg Rozi néni szerint a fokhagyma azt mond­ta az embernek: »Ments meg engem sótú, paprikátú, én megmentelek hetfenhét-féle nyavalátú.« Csak akkor ijedtek meg iga­zán, amikor szeptember 21-én a 24 éves Darvas Mári, Bakos Feri felesége is meghalt. Nincs menekvés. Minden há­zon végigmegy a járvány. Ki tudja, kit hagy meg és kit visz el? Mindenki segít mindenki­nek, és mindenki fél mindenki­től. Se isten, se ember nem tud segíteni. Végszükségben még a gonoszhoz is esdekel néhány öregasszony. Válogatós a spanyol halál. Az öregek nem kellenek neki. A kisharang szép hangja szo­morúságot és fájdalmat szór a szívekre. A szentmihálylovának nincs nagy pihenése. A tislér csak keresztet meg koporsót csinál. gedte meg Kelemen Pálnak, hogy a fia helyett beleavatkoz­zon a tsz ügyeibe, hiszen Ke­lemen Pál sem munkaviszony­ban, sem tagsági viszonyban nincs a tsz-szel. Ha a fián sé­relem esett, megvan a törvé­nyes jogorvoslat lehetősége. Megjegyzem, hogy a tsz veze­tősége ennél az ügynél nehe­zebb helyzetben is a hivatása magaslatán állva döntött. Meg egy kérdésre szeretnék utalni, arra, hogy a »hajdani kenye­res pajtások«, a »hajdani tes­ti-lelki jóbarátok« hogyan ke­rültek szembe egymással. 1959 tavaszán Büssü köz­ségben is megalakult a terme­lőszövetkezet. Kelemen Pál aktív ellenzője volt a megala­kulásnak, ő maga be sem lé­pett, hanem édesapja, idős Kelemen Pál lett a tsz tagja Az első munkanapokban azon­ban ifj. Kelemen ment mun­kába, természetesen mindent kifogásolva Hamarosan meg­jöttek a bajok, amikor a be­vételi kötelezettség alá eső ál­latokat kellett beadni a közös­be. Ifj. Kelemen Pál gyorsan Várda községbe ment nővéré­hez, hogy »ezzel a vezetőség­gel nem lehet kijönni«, májé ott belép a tsz-be. Term-5» szetes, hogy az állatok egy ré­szét magával vitte, és nem ** ta be a közösbe. Az állatok«« az akkori tsz-elnök, idős .Ms tesz Pál rendőri segédlett!1 hozta vissza a szövetkezető* Nádorfalvi Nándor, a jcK*.- legi tsz-elnök ekkor még ét*- tési brigádvezetőként doki» zott a tsz-ben, és tagja vott * választott vezetőségnek. Kitt­iemen Pál haragja atmat- ered, hogy Nádorfalvi NarxSaa 1959 tavaszán nem volt Key- landó a tsz-vezetőséget és «_ tsz akkori elnökét rágalma^-’ ívet aláírni, és megmont&a erről a véleményét Kelemért Pálnak. Kelemen ment a au- ga útján, a tsz-tagok is tették a dolgukat, de egyre többen tették szóvá a 60-as évek kö­zepén Kelemen Pál törvényte­len földhasználatát. A TSZ-ELNÖK birtokhábo­rítás címén az első fokú ha­tósághoz fordult. A határozss- tot Kelemen Pál nem vdP hajlandó végrehajtani, így ke­rült az ügy a bírósághoz, mely Kelemen Pált 9600 forint kár» térítésre kötelezte. Ez az alap­ja a két ember ellenséggé vá­lásának. Hogy fiát mégis föl­vette a tsz-vezetőség, és pont az elnök javaslatóra, azt hi­szem világosan bizonyitja, hogy sem az elnök, sem a ve­zetőség nem tart haragot. Kelemen Gézát az újság­cikk megjelenése előtt visz- szavették a tsz-be dolgozni; azóta elégedettek a munkájá­val, hajlandók reális kártérí­tést fizetni. Megvallom, hogy az ügyben a kisgyaláni tsz- vezetőség oldalán állok. Dombóvári László, a Kaposvári Járási Pártbizottság első titkára Egyes családoknak többször is kijut a végzetből. Október elején Kattneréknál négynaponként búcsúztatnak egy-egy gyereket. A nyolcéves Ilonkát, a kilencéves Gizit és a hatéves Sanyikát. Október 14- én Simony Györgyöknél egy­szerre hunyja le örökre szemét a huszonhat éves Márta, meg a tizenkilenc éves Ilka. Egy hét múlva a Hurka ka­nász is egyszerre ásat sírt a ti­zenegy éves Karola és a tizen­nyolc éves Anna lányának. Közben jönnek haza a kato­nák, tetvesen, csöndesen, élni akarón. December elején Rigó PaJi­éknál kopogtat kétnaponként, háromszor a könyörtelen ka­szás. A tizennégy éves Pistát, a tizennyolc éves Linót és a nyolcéves Juliskát ragadta el lesújtott szüleitől. Pali bácsi eszelősen térdel a hideg amerikás kereszt alá, de nem tudja, hogy imádkózzon-e vagy káromkodjon. Osváth Kálmán falábbal bi­ceg feléje: — Pali bátyám, ezt a hábo­rút mi igen-igen elvesztettük! (Folytatjuk) Simon József I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom