Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-14 / 137. szám
Kik a csángók? TV-JEGYZbl ftfcépaoneí életünk é gaz- rigigöcÉsá* figyelhetjük meg, az.. uföbbí időben. Csángói nepdaífak, 'baHadálc egyre ßvakistbban * hangzanak el a rádióban, televízióban, népdal versenyeken. Ügy látszik, Bartók és Kodály vetése kezd l>eésa»_., .> , í De r kör-ÍK a . csángók, akik ezefesty^- » i gyönyörű dalokat meg&3zbék.i számunkra? Miért mutat - a kunok nyelve is, ezért vannak nyelvészek, akik;kun hatást vélnek feltételezni ebben. Kétségtelen, hogy Romániának azon a részén, melyet a Prut folyó és a Kelet-Kárpátok fognak» közre, délen pedig a Milkov foA kunok Magyarországra való áttelepülésével (1236) és a tatárjárás következtében meggyérült moldvai területen a román nép tett szert vezetői szerepre, és így a magyarságot nemsokára számban is meghaladta. Az első moldShaw: Szent Jonanna (lyócska határol, a csángók j vai vajdák udvarában a tisztmai lakóterületén, . Kunországv ségviselők mégis magyarok (Kománia); foglalt helyet Nagy ! maradtak sokáig. A földműLajos király koráig. Itt Magyarország segítségével téríénézzük airnyina,»sajátunknak?*' tette keresztény hitre Róma a Miéfetíjlatoadi szemünk könnybe eébaliadak- hallatán? Sokan - megkíséreltek feleletet actajt|j?a .‘(kérdésre. Begtöbbjük ivimantikxis-.szemlélette]. Talán egyetlen, közösig nevéhez sem (.tapad a «magyar nyelv- területen ■ annyi romantika, min: éppen a csángóhoz. A »köztnda t szerint a Bukovinátoan, Moldvában és néhány erdélyi, községben élő magyarok „összefoglaló elnevezése. Egyik-másik tudós gúnyos hangot ;vél = kihallani a csángó szóból, talán nem is alaptalanul. Orbán Balázs szerint a csángó olyat jelent, aki valamilyen okból «elcsatan- | goi«, »elcsángál« a törzstől. Olyanokat, akik valamilyen esemény vagy történelmi mozgás, csapás hatására a székely közösségen kívülre kerültek. Ez az elnevezés arra is mutathat, hogy a csángók félig nomád életmódot folytattak abban az időben, amikor a magyarság nagy része már letelepedve élt. Üjab- ban azt tartják valószínűnek — nevezetesen László Gyula professzor is —, hogy Moldvában a csángók, legalábbis részben ősfoglalök, és a honfoglaló magyarság Etelközben visszamaradt töredékei. Nyelvjárásuk jellemző sajátossága, hogy az s-t sz-nek a cs-t c-nek ejtik, pl.- »Iedesz cókot szem adhatok szerelem nélkil« — mondja a csángó népdal. Hasonló sajátosságot kun népet, és vele együtt valószínűleg^ a csángókat. A dominikánus:, szerzetesek olyan eredményeseníműködtek, hogy' a kunok r, negyedik legfőbb embere, Borz Membrok népével együtt fölvette a kereszténységet. A magyar prímás 1227- ben szentelte Milkov városában Todorjkot a kunok püspökévé. Ez alkalommal Béla herceg is jelen volt a magyar csapat élén, és fogadta a kun nép meghódolását. A román történészek Róbert esztergomi érseknek egy pásztorleveléről tudnak, mely 1228- ból származik, és melyben az érsek csitítja a megtért kunokkal egy egyházban megférni nem akaró székelyeket (!), akik azért lázongtak, hogy a miklósi püspökségük nevét »kumániaira« változtatta, s idegen püspököt nevezett ki: »Mi kifogásotok van a szokatlan név miatt, mikor ugyanazon jólélekkel van a nemzetségetek iránt a püspökség? Nemde természetes, hogy Krisztus egyházában együtt legyen fa'rkas és bárány? Miért ne lehetne együtt a székely a kunnal és az oláhval?« stb. Ebből a magyar eredetű forrásanyagból kitűnik, hogy a moldvai csángók székelyek voltak eredetileg is. Ösfoglalóként megtelepedve nevezték el a táj helyeit, vizeit, és alkották a moldvai csángó magyarság magvát. Csónakázótó az aggteleki cseppkőbarlangban Az aggteleki cseppkőbarlang új érdekességgél fogadja látogatóit, ugyanis a barlangban csónakázótavat létesítettek. A vendégek elektromos meghajtású csónakokból nézhetik meg a híres cseppkőbarlang egy részét. (MTI fotó) vélést í is magyarok űzték a milkovi püspökség irányítása alatt. Az ősi réteg idők folyamán többször kapott Magyarország felöl utánpótlást, Zsigmond király idejében a Szerémség- ből kiküldött husziták menekültek Moldvába. A huszita biblia egyik másolata, az ún. müncheni kódex már a moldvai Tatroson készült 1466-ban. Üjabb, ezúttal már székely kivándorlócsoportok vonultak Moldvába II. Ulászló idejé- | ben. Báthori István vajda erőszakossága elöl. Mária Terézia alatt, a mádéfalvi veszedelem után, a moldvai magyarság számát is szaporítják menekülő székelyek, de a határőrszolgálat kényszere elöl bujdosók legnagyobb része Bukovinába vándorolt ki, és itt hét magyar községet alapított. Dimitrie Cantemir 1771-ben a Descriptio Moldáviáé című munkájában minden moldvai magyart csángónak nevezett 1904-ben a moldvai haladó magyar lakosság száma mintegy 50—60 ezer. A Szeret folyó mindkét partján, Paskán- Pioszkucén hosszában, a Beszterce és Moldva folyók völgyeiben helyezkedtek el. A Román megyeieket északi, a Bakó megyeieket déli csángóknak hívják. A Szeret-völ- gyi csángó magyar központokon kívül több falutelepülés van Putna, Tekucs, Vasuli, Falcs és Jasi megyében. Birtokirataikból kiderül, hogy azok a - községek, ahol ma csángó magyarok élnek, ősidők óta (románul din veci) megvannak. A Tatros folyó és mellékvizei mellett élő magyar lakosság inkább székelynek nevezi magát. A 30-as években végzett számbavétel szerint a moldvai magyarok száma 120 ezer. körül lehetett. Azóta mintegy 15 ezren Magyarországra települtek át, zömmel a Dunántúlra. Szabó T. Attila, a kolozsvári egyetem magyar professzora, több nyelvjárásgyűjtő utat tett társaival Moldvában. 85 olyan településen végeztek gyűjtőmunkát, ahol a csángó- ság még ma is kizárólag magyarul beszél. Ezeknek a csángó magyaroknak ajkáról szedtek gyönyörű dallamokat a 30-as években Domokos Pál Péter, Veress Sándor, Bállá Péter, Lükö Gábor. Majd a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején Jagamat j János és Faragó József adott ki moldvai csángó népdalokat és balladákat Bukarestben. A közelmúltban Kallós Zoltán által gyűjtött Balladák könyvének 250 balladája közül 150 Moldvából való. Ezek mind azt bizonyítják, hogy még mindig él a moldvai csángó székelyekben a magyar népi eredettudat. Jeanne d’Arc alakja, megégettetése olyan írókat ösztönzött alkotásra, mint G. B. j re« — sem mentheti meg. sen befogad a szívébe, és ott | Iváv.yi Jó: két érseke élek majd tovább mindörök- • Olykor-olyül.- baj volt .az o.rShá-iy, Anouilh, A. France Mark Twain stb. És nem hat túl merésznek a jóslat: még ! rik Johannát. A »magasabb- replésből és a tévébeli Csere Shaw egy gépezet részeit mutatja be, amelyek összetötikulációval, is. És Csomós Mari Johannája? A kaposvári ver.üégsZesok írót fog megihletni ez- | politikának évszázadok mC Tnrgit —alakításból tudütán is. Egyedi, jószerével sincs szüksége az élő szentek- juk: képes mindent, eijátsna- megmagyarázhatatlan alakja j re. Végképp elárulva és el- j ni, amit rábíznak. Valószínű, jvolt a történelemnek. S mert [ árvulva kiált Johanna: »Iste- | hogy Johanna sem azért.ilyen italányos, rejtélyes alak, szinte majdnem minden író másnak írta meg. G. B. Shaw így látta: »Bátran úgy tekinthetjük Johannát, mint egy csodálatra méltó, józan, egészséges, éles nem, Istenem, aki a minden- séget megteremtett i-1: ez a te egysíkú — folyton lelkes — mert ő »vette ilyenre a figuszép földi világod mikor io- j rät«. Rendezői megfontolás gad.ia már be a te szentiéi- lehetett. Ez a Johanna nem det? Mikor? sokára?« A szolnokia! Karinth y eszű, rendkívüli lelkierővel és ; Márton rendezésében mutat testi szívóssággal megáldott j ták be a darabot. Nem tud V szolnoki i ták azt a többletet adni hoz falusi lányt.« i Szigligeti Színház az ő Johannáját vitte színpadra. Ezt az ! nészi tehetség hozzáadhat egy előadást láthattuk szerdán ! amúgy is jó műhöz. Afféle I Halványabb este a televízió második csa- i iskolarendezésnek hatott az I lyiég a híres tornáján. Shaw művében a I előadás. Sokára, Uram, J tud sírni, nem tud nevelni. Nagy elődök se.ilenek fel: RuP'.vj Éva, Buli- SE;: a, Ol- savszky Éva, • a Pacsirta-beii (Jean Anouilh drámája) Balogh Emese. Jean Seberg filmen; Csomós Mari hozzájuk viszonyítva nőm adott újat. volt azoknál, monológ sem zá, amit a rendező és a szíPeczkay Endre [ okozott most. gyönyörűséget: 1 Belénessy Alajos Szűz ellenfeleinek nagy része j Baudricourt, Polgár Géza \ »Azt gondoljátok, az élet csak nem buta, korlátolt egyházi J John káplán szerepében múl- annyiból áll, hogy nem fekszünk mozdulatlanul a föld alatt? ...« Hogy mégis élmény volt ez az este, azt nem az előadások, hanem a megcsonkított, de örökérvényű műnek köszönhetjük. L. L. méltóság és államférfiú. Ra- í ta alul színészi önmagát, vasz, számító, hideg elmék. | Hogy ennél jóval többre ké- Ettől válik súlyossá a dráma, j pesek, azt láthattuk a szol- Ettől lesz Johanna olyan naív j noki színház tavalyi kaposvá- kislápy a körükben, ettől lesz 1 rí vendégszereplésekor, Mo- áldozati bárány. Erős hite — I liére-t játszva. S így a töb- »de ha máglyára kell men- j biek sem jeleskedtek. Kivétel nem, a tűzből a nép egyene- ' talán Bángyörgyi Károly és Hagy gond, nagy öröm az iskolai kirándulás Az országutakon, hazánk szép tájain; Sopron, Éger, Pécs, Mátra, Bakony, Bükk parkolóhelyein gyakran látni »Különjárat« feliratú autóbuszokat. Azt hiszem, kevés olyan múzeum, vár, nevezetes történelmi emlék van az országban, ahol ilyenkor ne találkoznánk zsivajgó, érdeklődő, kíváncsi gyermekcsoportokkal. S ilyenkor mi, tanárok nemegyszer hallunk kívülálló felnőttektől ilyen megjegyzést: jó a pedagógusoknak! Egy. kicsit irigykedő szemmel néznek ránk: de jó nekik, utazgatnak! Valóban jó! De mennyire más okból érezzük, mi az iskolái kirándulást jónak, mint a kívülről szemlélődő. Mire egy ilyen útra elindulhatunk, három-négy hónappal előbb kezdődik a szervezés nem kis átgondolást, figyelmet igénylő munkája. Hol és mennyiért kapunk szállást, hol és ho-» gyan lesz reggeli, ebéd, vacsora; kapunk-e autóbuszt a kért időre; kedves, megértő lesz-e a j csőit. Nem kellett rászólnom gépkocsivezető a gyermekek ! senkire, amikor a lépcsők al A sok emlék közül csak két apró esemény vázolásával szeretnék erre válaszolni. Az idén osztályommal, 23 gyerekkel, Nyugat-Magyaror- szágon jártunk. Eljutottunk többek között Abdára is, a Radnóti-emlékműhöz. Osztályom tanulói még csak hetedikesek, nem tanultak Radnótiról. De hallották már néhány versét, hiszen az idei úttörő- expedíció egyik szép jelmondata is az ő egyik verssorát sugalmazta: »Nem térkép e táj.« Ütközően odafelé az autóbuszban figyelmesen, hallgatták, amit én elmondtam a tragikus sorsú költőről. Alig fejeztem be szavaimat, megálltunk a Duna-töltésnél, s gyalogosan indultunk az emlékműhöz. Megkapott, hogy a gyerekek milyen csendben beszélgetve teszik meg az utat az ártérben sűrűn nőtt fűzfaóriások között. A táj különleges hangulata is csendet párán hangulatával szemben (legtöbbször szerencsére az). S aztán útközben! Nem lesz-e valaki rosszul, mert kevéssé bírja a szerpentin kanyargós útjait; nem marad-e el valaki tőlünk valahol; az éjszakát becsületesen átalusszák-e a nagyvárosok szokatlan forgatagában? Ezer és ezer apró gond, figyelem, aggodalom,1 amelyet mi ilyenkor sokszoro- j1 san érzünk a vállainkra nehezedni, s magunk között úgy fogalmazzuk meg: nagyon nagy felelősség ez. Akkor mégis miért csináljuk, miért jó? ján, az emlékmű előtt az egyik elszavalta Radnóti: Nem tud- ! hatom című versét. Ez a vers i volt a kegyeletadás a nagy költő emlékének. A gyerekek arcán meghatódoltság tükröződött, s akkor éreztem, hogy jövőre, nyolcadikos korukban nem lesz gondom a Radnóti- vers tanításával. Azután eljutottunk Kőszegre is. Idegenvezetőnkkel a hangulatos Hétforrás után a város történelmi emlékéi között tettünk sétát. 'Ismerve tanítványaim szeretetét a magyar történelem iránt, nem is lepett meg, amikor két fiú engedélyt kért, hogy egy virágüzletben három szál szegfőt vehessenek. A Jakab-templomba érve figyelmesen hallgatták Jurisics haláláról az elbeszélést, utána elhelyezték a virágot a volt várkapitány sírján. Megható volt a csend. Büszke voltam a fiaimra, hogy fagylalt és cukorka helyett ilyesmire költik — önként — zsebpénzüket. Jólestek az idegenvezető — egy idősebb kartárs — meghatódott szavai: »Gyerekek, aki igy szereti hazáját, cs így tiszteli történelmi emlékeinket, abból biztosan nagyon becsületes polgára lesz hazunknak.« Én is így érzem. S ezek az emlékek, hangulatok, érzések azok, amelyeket csak iskolai kiránduláson, közösségben lehet átélni, és soha el nem felejteni. Ezért, és ezekért vállaljuk mi is a kiránulással járó nagy felelősséget. Ezért jó az iskolai kirándulás. Bodolay Gyulanc Art Buchwald RA B LA S URÁNBÁNYÁSZOK nd, a vízöblítéses rendszer legnagyobb gond ez, hogy1 először elvitt ezer-ezerötszáz mindig legyen üres csille, forintot is a havi bérből. Nem — Jól együtt dolgoztunk s sokáig. Megtanulták a kezeié- szovjet szakértőkkel, ^aki-k biHa most nem áll ki a szak- szervezet a General Motors munkásainak bérkövetelése mellett, az annyit jelent, mintha minden munkás zsebéből a tőkés kivenne havonta 25 dollárt. — tgy gondolkodott Egon Jefferson munkakerülő, amikét dollar — Valamit javult a helyzetünk, amikor az egyik pécsi laktanyában néhány száz személy részére szállást kaptunk. Ez volt a »központi« pedíció Bauxitbánya Vállalat néven működjék tovább. Kialakítottuk a vállalati formákat, ahogy a kutatás és a termelés növekedett, üzemel? jegyek és végül a hatvan cent. — Essen beléd a nyavalya! — recsegte fülébe a rabló, azzal szitkozódva eloldalgolt. Természetesen magával vitte a két dollár hatvan centnyi »vagyont:« is. Egon Jefferson csavargó szeme fölcsillant, amint hallotta a távolodó rabló szil- kozódását: — Nekem mindig latú emberek félremagyaráz- }küszködve letért egy sötét mel- llyen csóró pasast kell kifogták a közös törekvéseket. Em- f lékutcába. A gyér; világítás és nomElégedetten nézett a támadó után. Amikor az végleg eltűnt zony meglepődtek, sőt megdöbbentek az 1956-os esemé- 1/cor a 76. utcában fölemelt a szetes. Bár nem azt mondom, nyékén. Azon, hogy akkor a ijárdáról egy kopott újságlapot, hogy mindenütt tökéletes a dolgokat nem ismerő, vagy Js ezen olvasta a sztrájkra szó vizes művelés, mert restellik talán ismerő, de rosszindu- ^lító felhívást. .. Gondokkal a követ öntözni, pedig előírás. De vízöblítés nélkül ná- lékszem, szégyelltük magunkat ia csönd szebbnél szebb gondolunk már nem fúrnak. Na- a túlkapások miatt, de nem Álatokat ébresztett benne. Hir- ____ _____ g yón fontos ez, hiszen a por tudtunk mit tenni. És azért J télén villanyfény vakította el a sarki háztömbnél, átment a szilikózist okozhat a bányász különösen restellkedtünk. szemét, s egy mély, dörgő - i—í szállónk. Ilyen körülmények születtek. Űj technológiákat között tartottuk meg az urán eiső » bányásznapját 1954. szeptember 4-én a pécsi Doktor Sándor Művelődési Házban. Több bányászunk kapott korma n yk i tüntetést és sokan részesültek pénzjutalomban. Most kezdtük érezni, hogy az expedíció kinőtte ruháit, valami szervezettebb, összetar- tóbb formát kell találni a további munkánkhoz. —- Ez 1965-ben következeit tie, amikor a Minisztertanács arról határozott, hogy az exvezettünk be, főleg a munkások egészségének védelmére. Ilyen volt a vízöblítéses fúrás. Nem mondom, hogy könnyen ment. Egyrészt, mert nehéz volt beszerezni az ilyen gépeket, de ennél is keservesebb volt elfogadtatni az emberekkel. Miért? Több munka van a beállításával, s így szervezetében. Ez így igaz! De azt ne felejtse el: embere válogatja. Én még ma is figyelem a bányászokat. Van közöttük olyan, nem is egy, aki tizenöt-tizenhat éve itt dolgozik, és semmi baja sincs. Ezek túlnyomó része jól táplált hogy a vállalat munkásainak fhang csapott a fülébe: egy része, sőt néhány veze- > __ pénzt eletette je is, reszt vett az ellen for- j) radalmi cselekményekben. ' A pisztolycső hideg vasát Végül a szovjet szakemberek bérezve a homlokán, engedel- hazautaztak \mesen fölemelte mindkét készét. Es ezzel befejeződött az J _ Két dollár hatvan cent az túlsó oldalra, a villanyégő alá, és az eddig markában szorongatott papírpénzeket kezdte gusztálni. Aztán akár a rabló, a csavargó Jefferson is kifakadt . — Essen beléd a nyavalya! Csóró egy rabló! A nyomorullegészséges idegrendszerű ember. — Másik újításunk volt a gépi szállítás bevezetése. Nem csökken a teljesítmény. Ez vi- tusakodnak ellene, nyilvánva- szont alapvetően a keresetet lóan megkönnyítette a mun- hatörozza meg. Ebben az idő- kát. De kev-és volt a csille, a ben öt-hat ezer forintot nem vitl-a. Bosszankodtak emiatt «óit nehéz nálunk megkeres- eleget, talán még ma is egyik ’ uránbánya első, mondhatnám, fösszes vagyonom, drága uram nak csak húsz dollár volt hősi korszaka. Ami ezután következett, az már nagyüzemi termelés volt. Hamar rendbejöttek a dolgok, bár tízmillió forint kárt okoztak az ellenforradalom viharai. (é'olyiatjttkd — dadogta. zsebében... Még annyi sem, — Kuss! Maradj veszteg! mint amennyit a gyáros kivesz Megmotozlak... havonta egy munkás zsebéből. Amint támadója kezét a zsebében érezte, félelmében an- Fordította: Denes Géza nak kabátjába kapaszkodott. Egy csomag olcsó cigaretta, gyufa, kistükör került elő a '* zsebéből, meg gombok, buszSomogyi Néplap El
