Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-14 / 137. szám

Kik a csángók? TV-JEGYZbl ftfcépaoneí életünk é gaz- rigigöcÉsá* figyelhetjük meg, az.. uföbbí időben. Csángói nepdaífak, 'baHadálc egyre ßvakistbban * hangzanak el a rádióban, televízióban, nép­dal versenyeken. Ügy látszik, Bartók és Kodály vetése kezd l>eésa»_., .> , í De r kör-ÍK a . csángók, akik ezefesty^- » i gyönyörű dalokat meg&3zbék.i számunkra? Miért mutat - a kunok nyelve is, ezért vannak nyelvészek, akik;kun hatást vélnek felté­telezni ebben. Kétségtelen, hogy Romániának azon a ré­szén, melyet a Prut folyó és a Kelet-Kárpátok fognak» köz­re, délen pedig a Milkov fo­A kunok Magyarországra való áttelepülésével (1236) és a tatárjárás következtében meggyérült moldvai területen a román nép tett szert ve­zetői szerepre, és így a ma­gyarságot nemsokára számban is meghaladta. Az első mold­Shaw: Szent Jonanna (lyócska határol, a csángók j vai vajdák udvarában a tiszt­mai lakóterületén, . Kunországv ségviselők mégis magyarok (Kománia); foglalt helyet Nagy ! maradtak sokáig. A földmű­Lajos király koráig. Itt Ma­gyarország segítségével térí­énézzük airnyina,»sajátunknak?*' tette keresztény hitre Róma a Miéfetíjlatoadi szemünk könny­be eébaliadak- hallatán? So­kan - megkíséreltek feleletet actajt|j?a .‘(kérdésre. Begtöbbjük ivimantikxis-.szemlélette]. Talán egyetlen, közösig nevéhez sem (.tapad a «magyar nyelv- területen ■ annyi romantika, min: éppen a csángóhoz. A »köztnda t szerint a Buko­vinátoan, Moldvában és né­hány erdélyi, községben élő magyarok „összefoglaló elne­vezése. Egyik-másik tudós gúnyos hangot ;vél = kihallani a csángó szóból, talán nem is alaptalanul. Orbán Balázs sze­rint a csángó olyat jelent, aki valamilyen okból «elcsatan- | goi«, »elcsángál« a törzstől. Olyanokat, akik valamilyen esemény vagy történelmi mozgás, csapás hatására a székely közösségen kívülre kerültek. Ez az elnevezés ar­ra is mutathat, hogy a csán­gók félig nomád életmódot folytattak abban az időben, amikor a magyarság nagy ré­sze már letelepedve élt. Üjab- ban azt tartják valószínűnek — nevezetesen László Gyula professzor is —, hogy Mold­vában a csángók, legalábbis részben ősfoglalök, és a hon­foglaló magyarság Etelközben visszamaradt töredékei. Nyelvjárásuk jellemző sajá­tossága, hogy az s-t sz-nek a cs-t c-nek ejtik, pl.- »Iedesz cókot szem adhatok szerelem nélkil« — mondja a csángó népdal. Hasonló sajátosságot kun népet, és vele együtt va­lószínűleg^ a csángókat. A do­minikánus:, szerzetesek olyan eredményeseníműködtek, hogy' a kunok r, negyedik legfőbb embere, Borz Membrok népé­vel együtt fölvette a keresz­ténységet. A magyar prímás 1227- ben szentelte Milkov vá­rosában Todorjkot a kunok püspökévé. Ez alkalommal Béla herceg is jelen volt a magyar csapat élén, és fogad­ta a kun nép meghódolását. A román történészek Ró­bert esztergomi érseknek egy pásztorleveléről tudnak, mely 1228- ból származik, és mely­ben az érsek csitítja a meg­tért kunokkal egy egyházban megférni nem akaró széke­lyeket (!), akik azért lázong­tak, hogy a miklósi püspöksé­gük nevét »kumániaira« vál­toztatta, s idegen püspököt nevezett ki: »Mi kifogásotok van a szokatlan név miatt, mi­kor ugyanazon jólélekkel van a nemzetségetek iránt a püs­pökség? Nemde természetes, hogy Krisztus egyházában együtt legyen fa'rkas és bá­rány? Miért ne lehetne együtt a székely a kunnal és az oláhval?« stb. Ebből a ma­gyar eredetű forrásanyagból kitűnik, hogy a moldvai csángók székelyek voltak ere­detileg is. Ösfoglalóként meg­telepedve nevezték el a táj helyeit, vizeit, és alkották a moldvai csángó magyarság magvát. Csónakázótó az aggteleki cseppkőbarlangban Az aggteleki cseppkőbarlang új érdekességgél fogadja lá­togatóit, ugyanis a barlangban csónakázótavat létesítettek. A vendégek elektromos meghajtású csónakokból nézhetik meg a híres cseppkőbarlang egy részét. (MTI fotó) vélést í is magyarok űzték a milkovi püspökség irányítása alatt. Az ősi réteg idők folyamán többször kapott Magyarország felöl utánpótlást, Zsigmond király idejében a Szerémség- ből kiküldött husziták mene­kültek Moldvába. A huszita biblia egyik másolata, az ún. müncheni kódex már a mold­vai Tatroson készült 1466-ban. Üjabb, ezúttal már székely kivándorlócsoportok vonultak Moldvába II. Ulászló idejé- | ben. Báthori István vajda erőszakossága elöl. Mária Te­rézia alatt, a mádéfalvi vesze­delem után, a moldvai ma­gyarság számát is szaporít­ják menekülő székelyek, de a határőrszolgálat kényszere elöl bujdosók legnagyobb ré­sze Bukovinába vándorolt ki, és itt hét magyar községet alapított. Dimitrie Cantemir 1771-ben a Descriptio Moldáviáé című munkájában minden moldvai magyart csángónak nevezett 1904-ben a moldvai haladó magyar lakosság száma mint­egy 50—60 ezer. A Szeret fo­lyó mindkét partján, Paskán- Pioszkucén hosszában, a Besz­terce és Moldva folyók völ­gyeiben helyezkedtek el. A Román megyeieket északi, a Bakó megyeieket déli csán­góknak hívják. A Szeret-völ- gyi csángó magyar központo­kon kívül több falutelepülés van Putna, Tekucs, Vasuli, Falcs és Jasi megyében. Bir­tokirataikból kiderül, hogy azok a - községek, ahol ma csángó magyarok élnek, ős­idők óta (románul din veci) megvannak. A Tatros folyó és mellékvizei mellett élő ma­gyar lakosság inkább székely­nek nevezi magát. A 30-as években végzett számbavétel szerint a moldvai magyarok száma 120 ezer. kö­rül lehetett. Azóta mintegy 15 ezren Magyarországra települ­tek át, zömmel a Dunántúlra. Szabó T. Attila, a kolozsvári egyetem magyar professzora, több nyelvjárásgyűjtő utat tett társaival Moldvában. 85 olyan településen végeztek gyűjtőmunkát, ahol a csángó- ság még ma is kizárólag ma­gyarul beszél. Ezeknek a csán­gó magyaroknak ajkáról szed­tek gyönyörű dallamokat a 30-as években Domokos Pál Péter, Veress Sándor, Bállá Péter, Lükö Gábor. Majd a negyvenes évek végén, az öt­venes évek elején Jagamat j János és Faragó József adott ki moldvai csángó népdalo­kat és balladákat Bukarest­ben. A közelmúltban Kallós Zoltán által gyűjtött Balladák könyvének 250 balladája kö­zül 150 Moldvából való. Ezek mind azt bizonyítják, hogy még mindig él a moldvai csángó székelyekben a magyar népi eredettudat. Jeanne d’Arc alakja, meg­égettetése olyan írókat ösz­tönzött alkotásra, mint G. B. j re« — sem mentheti meg. sen befogad a szívébe, és ott | Iváv.yi Jó: két érseke élek majd tovább mindörök- • Olykor-olyül.- baj volt .az o.r­Shá-iy, Anouilh, A. France Mark Twain stb. És nem hat túl merésznek a jóslat: még ! rik Johannát. A »magasabb- replésből és a tévébeli Csere Shaw egy gépezet részeit mutatja be, amelyek összetö­tikulációval, is. És Csomós Mari Johanná­ja? A kaposvári ver.üégsZe­sok írót fog megihletni ez- | politikának évszázadok mC Tnrgit —alakításból tud­ütán is. Egyedi, jószerével sincs szüksége az élő szentek- juk: képes mindent, eijátsna- megmagyarázhatatlan alakja j re. Végképp elárulva és el- j ni, amit rábíznak. Valószínű, jvolt a történelemnek. S mert [ árvulva kiált Johanna: »Iste- | hogy Johanna sem azért.ilyen italányos, rejtélyes alak, szin­te majdnem minden író más­nak írta meg. G. B. Shaw így látta: »Bát­ran úgy tekinthetjük Johan­nát, mint egy csodálatra mél­tó, józan, egészséges, éles nem, Istenem, aki a minden- séget megteremtett i-1: ez a te egysíkú — folyton lelkes — mert ő »vette ilyenre a figu­szép földi világod mikor io- j rät«. Rendezői megfontolás gad.ia már be a te szentiéi- lehetett. Ez a Johanna nem det? Mikor? sokára?« A szolnokia! Karinth y eszű, rendkívüli lelkierővel és ; Márton rendezésében mutat testi szívóssággal megáldott j ták be a darabot. Nem tud V szolnoki i ták azt a többletet adni hoz falusi lányt.« i Szigligeti Színház az ő Johan­náját vitte színpadra. Ezt az ! nészi tehetség hozzáadhat egy előadást láthattuk szerdán ! amúgy is jó műhöz. Afféle I Halványabb este a televízió második csa- i iskolarendezésnek hatott az I lyiég a híres tornáján. Shaw művében a I előadás. Sokára, Uram, J tud sírni, nem tud nevelni. Nagy elődök se.ilenek fel: RuP'.vj Éva, Buli- SE;: a, Ol- savszky Éva, • a Pacsirta-beii (Jean Anouilh drámája) Ba­logh Emese. Jean Seberg fil­men; Csomós Mari hozzájuk viszonyítva nőm adott újat. volt azoknál, monológ sem zá, amit a rendező és a szí­Peczkay Endre [ okozott most. gyönyörűséget: 1 Belénessy Alajos Szűz ellenfeleinek nagy része j Baudricourt, Polgár Géza \ »Azt gondoljátok, az élet csak nem buta, korlátolt egyházi J John káplán szerepében múl- annyiból áll, hogy nem fek­szünk mozdulatlanul a föld alatt? ...« Hogy mégis élmény volt ez az este, azt nem az előadá­sok, hanem a megcsonkított, de örökérvényű műnek kö­szönhetjük. L. L. méltóság és államférfiú. Ra- í ta alul színészi önmagát, vasz, számító, hideg elmék. | Hogy ennél jóval többre ké- Ettől válik súlyossá a dráma, j pesek, azt láthattuk a szol- Ettől lesz Johanna olyan naív j noki színház tavalyi kaposvá- kislápy a körükben, ettől lesz 1 rí vendégszereplésekor, Mo- áldozati bárány. Erős hite — I liére-t játszva. S így a töb- »de ha máglyára kell men- j biek sem jeleskedtek. Kivétel nem, a tűzből a nép egyene- ' talán Bángyörgyi Károly és Hagy gond, nagy öröm az iskolai kirándulás Az országutakon, hazánk szép tájain; Sopron, Éger, Pécs, Mátra, Bakony, Bükk parkolóhelyein gyakran látni »Különjárat« feliratú autóbu­szokat. Azt hiszem, kevés olyan múzeum, vár, nevezetes történelmi emlék van az or­szágban, ahol ilyenkor ne ta­lálkoznánk zsivajgó, érdeklő­dő, kíváncsi gyermekcsopor­tokkal. S ilyenkor mi, tanárok nemegyszer hallunk kívülálló felnőttektől ilyen megjegyzést: jó a pedagógusoknak! Egy. ki­csit irigykedő szemmel néznek ránk: de jó nekik, utazgatnak! Valóban jó! De mennyire más okból érezzük, mi az is­kolái kirándulást jónak, mint a kívülről szemlélődő. Mire egy ilyen útra elindulhatunk, három-négy hónappal előbb kezdődik a szervezés nem kis átgondolást, figyelmet igénylő munkája. Hol és mennyiért kapunk szállást, hol és ho-» gyan lesz reggeli, ebéd, vacso­ra; kapunk-e autóbuszt a kért időre; kedves, megértő lesz-e a j csőit. Nem kellett rászólnom gépkocsivezető a gyermekek ! senkire, amikor a lépcsők al A sok emlék közül csak két apró esemény vázolásával sze­retnék erre válaszolni. Az idén osztályommal, 23 gyerekkel, Nyugat-Magyaror- szágon jártunk. Eljutottunk többek között Abdára is, a Radnóti-emlékműhöz. Osztá­lyom tanulói még csak hetedi­kesek, nem tanultak Radnóti­ról. De hallották már néhány versét, hiszen az idei úttörő- expedíció egyik szép jelmon­data is az ő egyik verssorát sugalmazta: »Nem térkép e táj.« Ütközően odafelé az autóbuszban figyelmesen, hall­gatták, amit én elmondtam a tragikus sorsú költőről. Alig fejeztem be szavaimat, meg­álltunk a Duna-töltésnél, s gyalogosan indultunk az em­lékműhöz. Megkapott, hogy a gyerekek milyen csendben be­szélgetve teszik meg az utat az ártérben sűrűn nőtt fűzfaóriá­sok között. A táj különleges hangulata is csendet párán hangulatával szemben (leg­többször szerencsére az). S aztán útközben! Nem lesz-e valaki rosszul, mert kevéssé bírja a szerpentin kanyargós útjait; nem marad-e el valaki tőlünk valahol; az éjszakát be­csületesen átalusszák-e a nagyvárosok szokatlan forga­tagában? Ezer és ezer apró gond, figyelem, aggodalom,1 amelyet mi ilyenkor sokszoro- j1 san érzünk a vállainkra nehe­zedni, s magunk között úgy fogalmazzuk meg: nagyon nagy felelősség ez. Akkor mégis miért csinál­juk, miért jó? ján, az emlékmű előtt az egyik elszavalta Radnóti: Nem tud- ! hatom című versét. Ez a vers i volt a kegyeletadás a nagy költő emlékének. A gyerekek arcán meghatódoltság tükröző­dött, s akkor éreztem, hogy jövőre, nyolcadikos korukban nem lesz gondom a Radnóti- vers tanításával. Azután eljutottunk Kőszeg­re is. Idegenvezetőnkkel a hangu­latos Hétforrás után a város történelmi emlékéi között tet­tünk sétát. 'Ismerve tanítvá­nyaim szeretetét a magyar történelem iránt, nem is lepett meg, amikor két fiú engedélyt kért, hogy egy virágüzletben három szál szegfőt vehessenek. A Jakab-templomba érve fi­gyelmesen hallgatták Jurisics haláláról az elbeszélést, utána elhelyezték a virágot a volt várkapitány sírján. Megható volt a csend. Büszke voltam a fiaimra, hogy fagylalt és cu­korka helyett ilyesmire költik — önként — zsebpénzüket. Jólestek az idegenvezető — egy idősebb kartárs — meg­hatódott szavai: »Gyerekek, aki igy szereti hazáját, cs így tiszteli történelmi emlékein­ket, abból biztosan nagyon be­csületes polgára lesz hazunk­nak.« Én is így érzem. S ezek az emlékek, hangulatok, érzések azok, amelyeket csak iskolai kiránduláson, közösségben le­het átélni, és soha el nem fe­lejteni. Ezért, és ezekért vállaljuk mi is a kiránulással járó nagy felelősséget. Ezért jó az isko­lai kirándulás. Bodolay Gyulanc Art Buchwald RA B LA S URÁNBÁNYÁSZOK nd, a vízöblítéses rendszer legnagyobb gond ez, hogy1 először elvitt ezer-ezerötszáz mindig legyen üres csille, forintot is a havi bérből. Nem — Jól együtt dolgoztunk s sokáig. Megtanulták a kezeié- szovjet szakértőkkel, ^aki-k bi­Ha most nem áll ki a szak- szervezet a General Motors munkásainak bérkövetelése mellett, az annyit jelent, mint­ha minden munkás zsebéből a tőkés kivenne havonta 25 dol­lárt. — tgy gondolkodott Egon Jefferson munkakerülő, ami­két dollar — Valamit javult a helyze­tünk, amikor az egyik pécsi laktanyában néhány száz sze­mély részére szállást kap­tunk. Ez volt a »központi« pedíció Bauxitbánya Vállalat néven működjék tovább. Ki­alakítottuk a vállalati for­mákat, ahogy a kutatás és a termelés növekedett, üzemel? jegyek és végül a hatvan cent. — Essen beléd a nyavalya! — recsegte fülébe a rabló, az­zal szitkozódva eloldalgolt. Természetesen magával vitte a két dollár hatvan centnyi »va­gyont:« is. Egon Jefferson csa­vargó szeme fölcsillant, amint hallotta a távolodó rabló szil- kozódását: — Nekem mindig latú emberek félremagyaráz- }küszködve letért egy sötét mel- llyen csóró pasast kell kifog­ták a közös törekvéseket. Em- f lékutcába. A gyér; világítás és nom­Elégedetten nézett a támadó után. Amikor az végleg eltűnt zony meglepődtek, sőt meg­döbbentek az 1956-os esemé- 1/cor a 76. utcában fölemelt a szetes. Bár nem azt mondom, nyékén. Azon, hogy akkor a ijárdáról egy kopott újságlapot, hogy mindenütt tökéletes a dolgokat nem ismerő, vagy Js ezen olvasta a sztrájkra szó vizes művelés, mert restellik talán ismerő, de rosszindu- ^lító felhívást. .. Gondokkal a követ öntözni, pedig elő­írás. De vízöblítés nélkül ná- lékszem, szégyelltük magunkat ia csönd szebbnél szebb gondo­lunk már nem fúrnak. Na- a túlkapások miatt, de nem Álatokat ébresztett benne. Hir- ____ _____ g yón fontos ez, hiszen a por tudtunk mit tenni. És azért J télén villanyfény vakította el a sarki háztömbnél, átment a szilikózist okozhat a bányász különösen restellkedtünk. szemét, s egy mély, dörgő - i—í szállónk. Ilyen körülmények születtek. Űj technológiákat között tartottuk meg az urán eiső » bányásznapját 1954. szeptember 4-én a pécsi Dok­tor Sándor Művelődési Ház­ban. Több bányászunk kapott korma n yk i tüntetést és sokan részesültek pénzjutalomban. Most kezdtük érezni, hogy az expedíció kinőtte ruháit, va­lami szervezettebb, összetar- tóbb formát kell találni a to­vábbi munkánkhoz. —- Ez 1965-ben következeit tie, amikor a Minisztertanács arról határozott, hogy az ex­vezettünk be, főleg a mun­kások egészségének védelmé­re. Ilyen volt a vízöblítéses fúrás. Nem mondom, hogy könnyen ment. Egyrészt, mert nehéz volt beszerezni az ilyen gépeket, de ennél is keserve­sebb volt elfogadtatni az em­berekkel. Miért? Több munka van a beállításával, s így szervezetében. Ez így igaz! De azt ne felejtse el: embere vá­logatja. Én még ma is figye­lem a bányászokat. Van kö­zöttük olyan, nem is egy, aki tizenöt-tizenhat éve itt dolgo­zik, és semmi baja sincs. Ezek túlnyomó része jól táplált hogy a vállalat munkásainak fhang csapott a fülébe: egy része, sőt néhány veze- > __ pénzt eletet­te je is, reszt vett az ellen for- j) radalmi cselekményekben. ' A pisztolycső hideg vasát Végül a szovjet szakemberek bérezve a homlokán, engedel- hazautaztak \mesen fölemelte mindkét ké­szét. Es ezzel befejeződött az J _ Két dollár hatvan cent az túlsó oldalra, a villanyégő alá, és az eddig markában szoron­gatott papírpénzeket kezdte gusztálni. Aztán akár a rabló, a csavargó Jefferson is kifa­kadt . — Essen beléd a nyavalya! Csóró egy rabló! A nyomorull­egészséges idegrendszerű em­ber. — Másik újításunk volt a gépi szállítás bevezetése. Nem csökken a teljesítmény. Ez vi- tusakodnak ellene, nyilvánva- szont alapvetően a keresetet lóan megkönnyítette a mun- hatörozza meg. Ebben az idő- kát. De kev-és volt a csille, a ben öt-hat ezer forintot nem vitl-a. Bosszankodtak emiatt «óit nehéz nálunk megkeres- eleget, talán még ma is egyik ’ uránbánya első, mondhatnám, fösszes vagyonom, drága uram nak csak húsz dollár volt hősi korszaka. Ami ezután következett, az már nagyüze­mi termelés volt. Hamar rendbejöttek a dol­gok, bár tízmillió forint kárt okoztak az ellenforradalom viharai. (é'olyiatjttkd — dadogta. zsebében... Még annyi sem, — Kuss! Maradj veszteg! mint amennyit a gyáros kivesz Megmotozlak... havonta egy munkás zsebéből. Amint támadója kezét a zse­bében érezte, félelmében an- Fordította: Denes Géza nak kabátjába kapaszkodott. Egy csomag olcsó cigaretta, gyufa, kistükör került elő a '* zsebéből, meg gombok, busz­Somogyi Néplap El

Next

/
Oldalképek
Tartalom