Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-14 / 110. szám
A jogáss32>öve($éi! orvra gn* tu un harrfohrzlrfr Siófokon ' Több törődést, figyelmet érdemelnek Nem mentség a „jó szándék1’ ! Szakosított ÉHattenyéSZtO tClSPCk Dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter előadása Vasárnap délelőtt két és fél ezer jogász jelenlétében a siófoki Motel étteremben megkezdődött a 25 <>ves Magyar Jogász Szövetség nyolcadik országos munkaértekezlete. Dr. Anialffy György egyetemi tanár, a Magyar Jogász Szövetség elnöke köszöntötte az elnökség tagjait, köztük dr. Korom Mihály igazságügyi minisztert, dr. Szakács Ödönt, a Legfelső Bíróság elnökét, Varga Pétert, az MSZMP Központi Bizottsága közigazgatási és adminisztratív osztályának helyettes vezetőjét, Böhm Józsefet, a megyei tanács elnökét, a jogi éiet számos közismert kiválóságát. A vendéglátók nevében dr. Gáti István, a Siófoki Városi Tanacs elnöke szólt, majd dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára megtartotta előadását a jogászság társadalmi helyzetéről. Ezután dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter' emelkedett szóiasra. hogy jogi életünk időszerű kérdéseiről beszeljen. — Pártunk X. kongresszusa a szocializmus építésének magasabb szinten való folytatását tűzte célul népünk elé. A szocialista társadalom teljes felépítésének meggyorsítása érdekében a termelőerők, a népgazdaság fejlesztése mellett fontos feladatként jelölte meg, hogy fejlesszük államéletünket, jogrendszerünket, erősítsük a szocialista demokratizmust. Államunk és jogrendszerünk szolgálja még hatékonyabban a nép hatalmát, a szocializmus teljes felépítését, tegyük eredményesebbé, szakszerűbbé az állami szervek munkáját, vigyük közelebb az állampolgárokhoz az ügyek intézését. A központi állami irányítás erősítésével egy időben szélesedjék a szocialista demokratizmus, erősödjék az állampolgári fegyelem, növekedjék a közösség iránt érzett felelősség, és magasabb szintre fejlődjék a szocialista közgondolkodás. A miniszter sorra vette a jogalkotás elmúlt időszakának i fontosabb állomásait, a jelentősebb új törvényeket. Elmondotta, hogy szükség van a külkereskedelmi, a vállalati és a környezetvédelmi törvények megalkotására. Leszögezte, hogy a büntető törvénykönyv alapvetően jól szolgálja a társadalom védelmét. Az új büntetőjogi rendszer korszerűsítéséhez azonban új kódex alkotására van szükség. Az előkészületek megkezdődtek, az új törvény tervezetét körülbelül két év múlva bocsátják vitára. A módszerrel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a jogszabályok előkészítésének eddigi demokratizmusa — széles körű és tartalmas vitája — igazolta, a társadalmi vita ma már nélkülözhetetlen eleme a törvén yelökészitésnek. A miniszter kiemelte, a fő figyelmet most már a megalkotott jogszabályok végrehajtására fordíthatjuk. Különösen 'nagy figyelem kísérte dr. Korom Mihály szavait, amikor a törvényesség két oldaláról szólt. — Amilyen fontos, hogy senkit ne érhessen bántódás, ha a törvényeket megtartja, hogy hatóságaink szigorúan törvényes alapon, gyorsan és igazságosan _ járjanak el, ugyanilyen jelentős annak a biztosítása is, hogy büntetlenül senki se sérthesse meg a népköztársaság törvényes rendelkezéseit. Tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy a felelősség alól nem mentesítenek sem a »jó szándékok«, sem a közösség egyoldalú érdekei, de a gazdasági eredmények sem. A köz rovására senki nem szerezhet előnyöket magának vagy egyes kollektíváknak. A miniszter Utalt arra: a demokratizmus fejlesztése megköveteli, hogy törvényes rendünk mindinkább az állampolgárok tudatc» tevékenységén, aktivitásán, fejlődő jogtudatán, önkéntes jogkövetésén nyugodjék. Ezért a jogi ismeretek, a jogi nevelés érdekében az eddiginél hatékonyabb munkát kell végezni. — A jogpropaganda nem- • csak a hatóságok, az intézmények és a sajtó feladata, hanem elsőrendű kötelessége minden jogalkalmazónak, jogásznak is. Jogász dolgozóink szívesen foglalkoznak a jog- propagandával. A jó szándék azonban nem elegendő. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy csak a világos, közérthető. népszerű magyarázatok érik el a kívánt hatást. A száraz, bürokratikus magyarázatok inkább ártanak, mint használnak. Az állampolgárok gyakran szóvá teszik, hogy a bírósági tárgyalóteremben vagy egv-egv előadáson úgy beszélnek a jogászok, hogy nem érteni meg őket. Emlegetik: jogi nyelvezet, s ezt nem dicsérőleg mondják. Nemcsak határozathirdetéseink. előadásaink. hanem határozatszerkesztésünk. hivatalos írásaink. jogszabályaink is gyakran ilyen »jogi nyelven« kívánnak az állampolgárokhoz szólni. Meggyőződésem, hogy nincs külön magyar nyelv és külön jogi nyelv; egy nyelven való beszéd van, még akkor is, ha erre nem mindenki képes. A délelőtti konferencia után a Lidó szálló halijában dr. Szotáczky Mihály, a pécsi jogi egyetem dékánja megnyitotta a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó könyvkiállítását. Dr. Antalffy György, a jogászszövetség elnöke így foglalta össze a munkaértekezlet célját: — Utoljára 19fi9 májusában rendeztünk országos munkaértekezletet, így bőven akad mondanivalónk a jogászok számára. A három nap alatt csak a legizgalmasabb kérdések megvitatására lesz időnk. Közülük is főleg a jog, a közélet és a jogpolitika kapcsolata foglalkoztatja majd a részvevőket. Akkora az érdeklődés, hogy mindenképpen termékeny vitára számíthatunk. A jogászok nyolcadik országos munkaértekezlete vasárnap délután óta szekciókban folytatja munkáját. A konferencia ma délután ér véget. Pintér Dezső A z elmúlt hónapokban a mezőgazdasági szakemberek érdeklődésének. középpontjába a szakosított állattenyésztő telepek komplettirozására . megjelent rendelkezések kerültek. A megyei párt-vb is megtárgyalta a szakosított telepek üzemelésének helyzetét, és intézkedési tervet fogadott el a rekonstrukciós és komplettí- rozási munkair végrehajtására. Az érdekelt szakemberek több fórumon tárgyaltak a szakosított állattenyésztő telepek problémáiról. Ezeken az értekezleteken én is részt vettem és úgy érzem, hogy ismét szólni kell erről a témáról.: mert több üzem vezetője nem érzi át a szaktelepek építésével vállalt felelősségét, nem tett megfeleld intézkedéseket a telepek belső építési és üzemelési technológiájának tökéletesít ésére. Ilyen szemlélet mellett hatékonyságról, esz- közmegtérülesröl nem beszélhetünk. A szakosított állattenyésztő telepek megváltoztatták 1 megyénkben a nagyüzemi állat- tenyésztést. A korábbi, széttagolt állatelhelyezés a* szaktelepek termelésbe való belépésével megváltozott (1968- ban 526 majorban folytattak állattenyésztést nagyüzemeink). A jelenlegi nagyüzemek állatállományának jelentős része szaktelepeken van. így Somogy megye állattenyésztési színvonalát döntően a szakosított telepek határozzák meg. A telepek üzemelési eredményei nagyon változóak. A szarvasmarhatelepeken az egy tehénre jutó tejtermelés 1400 és 3000 liter között ingadozik. Borjúelhullás a szakosított telepeken 1973-ban átlagosan 14.05 százalék volt, ez rosz- szabb a megyei átlagnál (11,6 százalék)- A megépült 5848 férőhelyen csak 4827 szarvas- marha állt ez év elején, ami 83 százalékos férőhely-kihasz.- nálást jelent. A sertéstelepek eredményei szintén . eltérő képet mutatnak. A malacelhullás 6,2—27,3 százalék között alakult a múlt évben a szakosított sertéstelepeken. A megépült kocaférőhelyeken (5838) 3459 koca található, ami szintén kihasználatlanságról tanúskodik. En- • nek okai: a kialakulatlan 4 készáru zömét exportálják A marcali erdészet fűrészüzemében technológia, a telepek zártságának elhanyagolása, a rossz kivitelezés, a szakmai felkészületlenség, és nagyon sok esetben a más területek fejlesztésére fortított anyagi lehetőség. Szakosított telepeink üzemenként 20—40 millió forintba kerültek. Jelenleg nem üzemelnek teljes kapacitással. A betelepítés és a rendszer- gazdák bevonásával megvalósítható beruházások révén (évente 1—2 millió forint) a jelenleg 50—70 százalékos termékkibocsátású telepek — a komplettírozás után — a tervezett kapacitásuknak megíe- ’.?!üzemelhetnének, ß szakosított telepek megyénkben területileg szétszórt termelö- ■ ny ségek. A meghatározott termelési cél érdekében szükséges rendszerbe foglalni termelésüket. Ilyen, termelést integráló szervek a rendszer- gazdák. A rendszergazdák által adott tárgyi és szellemi feltételek optimálisan felhasználhatok az ágazat jövedelmezősége érdekében- Ezért a szakosított telepek komp- lettirozását és rekonstrukcióját egységesen és gazdaságosan elsősorban a rendszergazdák irányításával lehet elvégezni. A gazdaságos üzemelés érdekében á szaktelepek problémáinak megöl dúsára az elmúlt időszakban több szakmai és pénzügyi rendelkezés született. Ilyen a hitelnyújtás (a beruházási többletköltségek rendezésére, a forgóeszközök feltöltésére, valamint a hitel- prolongáció) az MNB részéről. Több termelőszövetkezetnél a megyei tanács — lehetőségein belül — támogatja a komplettírozási munkákat. Ilyen támogatással valósul meg a nagybajomi, a lengyeltóti, a segesdi, a háromfai. a mernyei, a csurgói szakosított állattartó telep komplettírozá- sa. A szakosított állattenyésztő telepek üzemelési problémáinak felmérésére bizottságok alakultak. A megyei bizottság az üzemek bevonásával a múlt év őszén javaslatot dolgozott ki az üzemelési és pénzügyi problémák rendezésére. A fölmérések összegezése azt mutatja, hogy a telepek komplettírozási igénye 12S millió forint. A múlt év szeptemberében történt fölmérés azonban felülvizsgálatra szorul. Azóta tisztázódott, hogy melyek a komplettírozás körébe bevonható létesítmények és technológiai berendezések. Az üzemeknek most már sürgősen el kell dönteniük, hogy a gazdaságos üzemelés érdekében mit vaiósit- hatnak meg a szaktelepen azok kompletté tetele és a maximális termékkibocsátás érdekében. Az üzemeknek ezt a munkát a jelenlegi rendelkezése értelmében még ebben az évben el kell kezdeniük, és 1975. december 31-ig be kell fejezniük. A telepek megépítése az alsó lépés volt zz állattenyésztés szakosodásában. A megépült telepek csak a komplettírozás után üzemelhetnek kapacitásuknak megfelelően. Ennek érdekében konkrét üzemi programot kell készíteni. E programok készítésénél az üzemek igényeljék a rendszergazdák közreműködését. kérjék az illetékes intézmények és a termelőszövetkezeti szövetségek segítségét. A programban fogalmazzák meg a szakmai tevékenység javításával kapcsolatos feladatokat, az előirt technológia alkalmazási módját, a szükséges technológiai cserét, valamint a betelepítés ütemét, az állategészségügyi helyzet rendezését, a szakmai irányítás megoldását, a fajta és hasznosítási irány megválasztását, a rendszergazda meghatározását, a telep helyét a gazdaság üzemi munkaszervezetében. A cél mindenkor a gazdaságos üzemelés legyen. Meggyőződésem szerint a szaktelepi problémákat csak a komplettírozás, a rekonstrukció gyors befejezése oldja meg. Ez a feladat felelősséget ró az üzem vezetőire, szakembereire és dolgozóira. Közös erővel kell megtalálni a leggazdaságosabb megoldásokat, hogy szakosított telepek kihasználtsága maximális legyen. E munkák elmulasztása továbbra is feszültséget okoz az üzemen belül, a szakosított telep veszteségforrás lesz az üzemhen. és ezt nem lehet majd megmagyarázni. Ezt a veszteséget, ha az üzemek vezetői nem szüntetik meg a forrását, jogosan kifogásolhatja a tagság. Az üzemek vezetői használják ki a biztosított pénzügyi lehetőségeket, ehhez igényeljék a megyei szervek segítségét, hogy o szakosított telepekre fordított pénz mielőbb megtérüljön üzemi és népgazdasági szinten egyaránt. Szendrci András, a megyei tanács mezőgazdaság] és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője 23—25 vagonra van kilátás Gazdag szamócatermésre számítana« (Tudósítónktól.) A mezőcsokonyai áfész körzetében 430 kisgazdaság foglalkozik szamócatermeléssel. A legtöbben somogysárdiak, de egyre nő a számuk Mezőcso- konyán, Üjvárfalván és Bodrogon is. Többségük 300—350 négyszögölön termel szamócát, hozzávetőlegesen 40—45 holdról szedhetik az idén a termést. A kilátásokról beszélgettünk Vancsura Jánossal, az áfész elnökhelyettesével. Megtudtuk, hogy tavaly 19 vagon szamócát vásároltak fel, s ennek több mint felét exportra szállították. Az idén már megkezdődött a szedés. Somogysárdon három, Mezőcsokonyán két, Új vári alván egy termelő — kísérletképpen — második éve fóliasátrat húz a szamócabokrok fölé. Ezzel elérték, hogy a szántóföldi érésnél három héttel előbb szedhették, szállíthatták a gyümölcsöt. Elmondták. hogy lassan kialakítják a fóliák alatti termelés technológiáját, és jövőre várhatóan még többen próbálkoznak majd ezzel. A szántóföldi területekre telepített szamóca érését május 20-a körül várják, természetesen az időjárástól függően. A mezőcsokonyai áfész a termés többségét a Somogy megyei MÉK-el kötötte le. A közös vállalat Somogysárd környékéről május 25-e körül már exportra is szállíthat. A szükséges göngyölegekkel ellátták a körzet áfész-felvásárlóit. A szamócaültetvények szépen fejlődtek, gazdagon virágoztak, és Csak 2—3 százalékos fagykár ért egy kisebb területet. Növény betegséget nem észleltek Mezőcsokonya körzetében. A szövetkezet vezetői arra számítanak, hogy az idén — ha az időjárás kedvező lesz — 23—25 vagon árut is megvehetnek. Az árak változatlanul jók. Az idei termésből több lesz az exportminőségű. Érdekes kísérlet kezdődött 1973-ban a mezőcsokonyai körzetben. 2000 darab olyan palántát telepítettek júniusban, melyet az előző év őszén szedtek le, és hűtőházban tároltak megfelelő hőmérsékleten. Több termelő kapott ebből a hűtőházi palántából, mely most fordult termőre, és az eredmények kedvezőnek ígérkeznek. Az idén már 28 000 ilyen, hűtőházban tárolt Go- rella-fajta palántát kaptak a MÉK-től a szövetkezet, a szakcsoport termelői. Ezeknek a hűtőházi palántáknak a virágait az idén le kell szedni, mert akkor hoz csak megfelelő mennyiségű és minőségű termést a jövő esztendőben. A négy szakcsoportba tömörült szamócatermelők Tészére az áfész elnökhelyettese a múlt évben több szakelőadást is tartott. Ismertette a termelés legújabb módszereit, és a bevált fajtákat. Érkeznek a szállítmányok az erdőkből. Az imént kanyarodott be a telepre egy daruval fölszerelt ZIL, fenyőrönköket hozott. Gyűlik a fa a marcali erdészet fűrészüzemében, és közben szaporán dolgozik a fűrész. Sásdi Ottó műszaki vezetőtől kaptuk a tájékoztatást arról, hogy évente tíz-tizenegy ezer köbméter gömbfát dolgoznak föl. A feldolgozott gömbfának több mint a fele készáruként kerül ki innen, és ennek zömét — palettákat, élfákat stb. — exportálják. Hazai felhasználásra különféle fűrészárukat és frízeket szállítanak az üzemből. A fát többnyire a helyi, illetve a nagybajomi meg a tapsonyi erdészet erdeiből hozzák. A marcali erdészetnél kitermelt gömbfát mind itt dolgozzák föl. A fűrészüzem idei tervében 9723 köbméter gömbfa feldolgozása szerepel. Ebből április végéig 3302 köbmétert teljesítettek. A ' készárutermelés éves terve 4824 köbméter, most 1561 köbméternél tartanak. Eddig főként a több munkát igénylő, exportra szánt áruból állítottak elő sokat. Ami biztató az éves teljesítést illetően, jóllehet az első félév végéig is még jócskán van hátra idő: a termelési érték, illetve az árbevétel időarányos tervteljesítését tekintve máris mintegy egymillió forintos túlteljesítésről számolhatnak be. Nukleáris vasipar Az utóbbi két évtizedben az atomenergia jelentős helyet vívott ki magának az emberiség energia-ellátásának a területén. A nukleáris vasipart, vaskohászatot ma még hajlamosak vagyunk az utópiák körébe sorolni, pedig az Egyesült Államokban, Japánban, az NSZK-ban elkezdték a kutatásokat e téren. A nagy hőmérsékletű atomreaktorok teszik a jövőben lehetővé a nukleáris kohászat beindítását. A hagyományos koksz a kohászatban kettős feladatot tölt be. Elsősorban az olvasztáshoz szükséges hőt szolgáltatja, szükség esetén 1000 C foknál is magasabb hőt, másrészt lehetővé teszi a vasoxid redukciós folyamatát, amely a kohászat nélkülözhetetlen feltétele. Az atom ezt a két szerepet természetesen nem tudja betölteni. A nagy hőmérsékletű reaktorok talán kisebb kaput nyitnak a nukleáris vasipar irányában. Az ilyen típusú reaktoroknál a hélium a közvetítő közeg. Amikor kilép a reaktor »szívéből«, a hélium hőmérséklete eléri a 800 C fokot. Ez a hőmérséklet jelentős a nagy hőmérsékletű reaktoroknál, de a nukleáris vaskohászat számára még mindig kevés. A szakértők remélik azonban, hogy sikerül még ebben az évtizedben eléri a nagy hőmérsékletű reaktoroknál a 950—1000 C fok hőmérsékletet. Ez már elegendő lenne az olvasztáshoz. Ezután még nyitva marad a vasérc redukciójának a kérdése. Az atomkohászatban egy új vasoxid redukáló anyagot keresnek. A hidrogén látszik e célra alkalmasnak A hidrogént a következő elv szerint nyernék ki. A körfolyamatba metánt iktatnának. A közvetítő közeg, a forró héliumgáz, a metánt felbontja, így keletkezne a hidrogéngáz, amelynek hőmérséklete több ezer fokot is elérhet. A gyakorlatban az atomkohászat során a vasércet megőrölik, majd a redukciós kamrába kerül az őrölt érc. A kamrába nyílásokon keresztül fuvatják be a magas hőmérsékletű hidrogént. A magas hőmérsékletű hidrogén az őrölt vasrészecskéket egymással ütközésre készteti. Ez az ütközés plusz hőmennyiséget produkál. Ezzel lényegében a redukció kémiai folyamatához minden feltétel adva lesz. A jelek szerint Japán, az örök energiagondokkal küszködő ipari nagyhatalom lesz az első ország, ahol ezt a módszert bevezetik. Japán széntartalékai kimerülőben vannak. A tervek szerint 1979-ben kezdi meg működését az első japán atomkohó, amelyet nyilván más országokban is követnek majd a többiek. Somogyi Néplap! 3