Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-05 / 103. szám
fíél-Dunántúl tervezési-gazdasási körzet Négy megye közös Pártnap a fiatalokról Dél-Dunántúl négy megyéje — Baranya, Somogy, Tolna és Zala — gazdasága, kulturális és egészségügyi intézményei révén mind szorosabban kapcsolódik egymáshoz. E térség természeti kincseinek egy részét csak közösen lehet jól felhasználni. Az új beruházásoknál éppen ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni a szomszéd megye adottságait. Az üzemek munkásainak egy része is a megyék határain kívülről érkezik, vagy reggelente oda indul: a különböző települések vonzáskörzete nem ér véget a megyehatárnál. E négy megye együtt alkotja a dél-dunántúli tervezésigazdasági körzetet. Éppen ezért indokolt, hogy rendszeresen egyeztessék a fejlesztéssel kapcsolatos programokat. Az e tevékenységet ösz- szehangoló szervezetet a közelmúltban alakították meg. A kaposvári tanácskozáson — amelyen a négy megye párt- bizottságának gazdaságpolitikával foglalkozó titkárai és tanácselnök-helyettesei vettek részt — a koordinációs bizottság működési rendjéről tanácskoztak. Az elkészült tervezetet egy hónap múlva fogadják el. A dél-dunántúli gazdasági-tervezési körzet koordinációs bizottsága fő feladatának azt tekinti, hogy e térség fejlesztését érintő kérdésekben egységes álláspontot képviseljenek. A közös vélemény alapján döntenek aztán a megyék vezető politikai testületéi. A végrehajtást pedig a körzet konzultációs bizottsága is segíti. A négy megye gazdaságfejlesztési elképzeléseinek összehangolása azzal az előnnyel jár, hogy a közös érdeket együttesen tudják képviselni az országos szerv előtt. Somogy ilyen fejlesztésnek tekinti például a Dráva adta lehetőségek jobb kihasználását, a folyó menti iparfejlesztést. Célszerűnek látszik — egyebek mellett — Dél-Du- nántúl idegenforgalmának egységes propagandája. Ennek révén a Balatonra érkező vendégek jobban megismerhetnék például a Mecseket, a Gemenci-erdőt, vagy Zala híres gyógyvizeit. Somogy és Baranya megye igazgatási területén fekvő gyönyörű táj a Zselíc: hasznosítása, vízrendezése akkor lehet igazán eredményes, ha a két megye együttesen törekszik megoldani a gondokat. A szakmunkás- képző intézetek területi elosztása nem megfelelő. Célszerűnek látszik a dél-dunántúli tervezéái-gazdasági körzeten belül egyes iskolákat megfelelő speciális képzésre kijelölni. A szolgáltatás fejlesztése is felvet olyan gondokat, amelyeket egy megye nem képes megoldani: a színes televíziók javítása, a számítás- technikai gépek karbantartása speciális felszerelést és szakembereket kíván. A Kaposvári Tejipari Vállalat fejlesztése hatással lesz a környező megyék ellátására is: érdemes lenne számbavenni, hogyan számolnak ezzel. Dél-Dunántúl fejlesztésében fontos szerep vár az építőiparra: a technológiai korszerűsítés, a növekvő igények kielégítése ismét napirendre tűzi a házgyár építését. Erre — egyedül — egyik megye sem vállalkozhat. Közösen azonban versenyképesebbek lennének egy ilyen célú beruházás megvalósításakor. A szakipari kapacitás hiánya valamennyi megyében gond. Egy szak- és szerelőipari vállalat közös létrehozása oldhatja meg ezt a legjobban. Barcson mészhomok-tégla\ érdekei gyár épül: termékeire nemcsak a somogyiak, hanem a környező megyék lakói is számíthatnak. Befejezéshez közeledik a Dráva partján a nagy kapacitású panel-parketta üzem építése: gyártmányait nemcsak a megye lakásaiban használják majd. A mezőgazdaságban is számos területen mutatkozik lehetőség- az . együttműködésre. A KAHYB-sertéstenyésztés- ber. például Somogy és Tolna érdekelt: e programhoz azonban a másik két megye is kapcsolódhat. A Balaton víztisztaságának megóvásáért Somogy és Zala tehet sokat. A zárt rendszerű növénytermesztés fejlesztése ugyancsak koordinációt kíván. Az energia-ellátás javításában szintén érdekelt mind a négy megye, s hatékonyan előbbre lépni könnyebb közösen. Sok szálon kapcsolódik a négy megye kereskedelme is. Az ellátás gondjainak megoldásában a különböző székhelyű nagykereskedelmi vállalatok tehetnek sokat. A tervezési-gazdasági körzeten belül sokirányú kulturális együttműködésre is lehetőség nyílik. Pécs egyetemein, főiskoláin pedig mind több dél-dunántúli fiatal tanul. Az előkészítő tanfolyamok szervezésével számukat növelni lehet. A sokrétű együttműködésre megvan a lehetőség. Kétes többoldalú tárgyalásokon dől majd el, hogy az elképzelésekből az érdekegység alapján milyen sorrendben és mi valósul meg. A munka azonban elkezdődött. Legutóbb már a megyei pártbizottságok gazdaságpolitikai osztályának vezetői és a megyei tanácsok tervosztály-vezetői tanácskoztak az együttműködésről. Nem először hívott meg a J nagyközségi pártbizottság olyan fórumra, amelyet egy- I egy párthatározat megértetésére, a megvalósulás mérleg" re tételére hívtak össze. Az alig másfél éves múltú nagybajomi pártbiiottság először a fiataloknak, aztán a nőknek tartott nagyon jól sikerült tanácskozást. A sikert ebben az esetben nem csupán az jelenti, hogy mindenki ott volt, akit meghívtak és nagyon sokan elmondták a véleményüket. Az igazi értéke a következő hetekben, hónapokban mutatkozott meg, amikor a fórumon elmondott javaslatokat a tanács, a tsz, a ktsz. az áfész sorban megvalósította. S ez meggyőzte a nagybajomiakat, aztán a jákóiakat is arról, hogy a pártbizottság kezdeményezései mind a két helység lakosságának életére kihatnak. Azt hiszem, hogy nem marad hatástalan a legutóbbi pártnap sem, amelyet azzal a céllal rendeztek meg, hogy az ifjúságpolitikai határozat; az ifjúsági törvény szellemében ösztönzést adjanak mindkét községben. mindkét tsz-ben, aztán a ktsz-ben, az áfész- ban, az erdészetben, az iskolában a fiatalok szocialista szellemű nevelésének. A pártnapra éppen ezért meghívták a két község tanácsi, gazdasági, politikai vezetőit, az iskolaigazgatót, s még a sportedzőket is. hiszen rájuk is nagy feladat vár a nevelésben, S ott voltak a fiatalok küldöttei, aztán a KISZ- titkár is. A szervezők még a rendezvény előtt is amiatt izgultak, vajon lesz-e vita, a legfontosabb témák kerülnek-e szóba. Hát volt vita, mégpedig olyannyira, hogy a bevezető előadást tartó dr. Glencsér Istvánnak, a BM Somogy megyei Rendőr-főkapitányság vezetöhelyette- sének bőven volt mire válaszolnia, mivel vitatkoznia. A föltett kérdések, aztán a hozzászólások is bizonyították, hogy elsősorban azok a gondolatok ragadták meg a részvevőket az előadásból, amelyek nemes feladatot rónak a párttagokra, a vezetőkre Nagybajomban és Jákóban is. Így például az, hogy a legkisebb közösségekben is hintsék el az ott ‘dolgozó fiatalok fejében a szocialista társadalom szeretetét, tiszteletét. S ami talán a legerősebb impulzust adta a beszélgetéshez: mi a forradalmiság ma. Az egyik fiatal, Kányási László ki is mondta min töprengenek a legtöbbet a helyi fiúk és lányok. Szerintük nagyon nehéz bevinni a hétköznapi szürkeségbe a forradal- miságot. Éppen ezért elsősorban a hogyanra szeretnének választ kapni. Egy kicsit ludasnak tartják a KISZ- szervezetet is, mert nem tud olyan feladatokat megjelölni, amelyek tűzbe hoznák a fiatalokat, éreznék, hogy szükség van rájuk, a tettük révén szellemi és testi erőben is gyarapodnak és magasabbra emelkednek. Sok pé!da elhangzott a vi- táoan, amelyek azt bizonyították, hogy a két község fiataljaiban megvan a lelkesedés, az újért való rajongás, a kiállás is, szenvedélyesen politizálnak. amikor erre módjuk és lehetőségük van, csak az itt-ott meglévő gátakat kell eltávolítani, aztán olyan célokat tűzni — s minél többször — eléjük, ami tettekre serkenti őket. Nem mentek el üres kézzel erről a pártnapról a fiatalok képviselői, hiszen a község szépítését és gyarapítását szolgáló feladatokat javasoltak nekik. Bállá Lőrinc iskolaigazgató a sportot szerető fiatalokhoz — meg természetesen a helyi szervekhez — fordult azzal: segítsék az iskola bitumenes pályájának a megépítésében őket. hiszen ez nemcsak a tanulóké lesz, hanem az összes mozgásra vágyó emberé. Most épül az áruház Bajomban, s a földet a strandon, a jövendő úszómedence helyéről terme- | lile ki. Nagyon szép felaján- I lás lehetne, ha a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére megépítenék társadalmi munkában a medencét. A KISZ akár védnökséget is vállalhatna e fölött. Acs György művelődési otthonigazgató azzal toldta meg mindezt, hogy milyen szép lenne folytatni az ifjúsági park kiépítését. Ha a két község fiataljai valóban megmozdulnak e célok elérésére, nemcsak maguknak, hanem a jövendő fiataloknak is adhatnak. S ez forradalmi tett, hiszen önzetlenül, meggyőződésből vállalják! Feladat pedig ezen kívül is bőven akad. olyan is, amit s.enki sem oldhat meg helyettük, legföljebb segíthet benne. S ez a KlSZ-szerve- zet munkájának a föllendítése. Büki Imre KISZ-titkár arról panaszkodott, hogy »»elöregedett a KISZ-tagság«, elvétve akad 14—18 év közötti fiú és lány a most hatvantagú alapszervezetben. Három hónap alatt hússzal gyarapodott a tagság száma, de még nincs minden rendjén a szervezethez való tartozásban: akinek van tagkönyve, nincs bélyege és fordítva, s ez nyilván a feladatok vállalásában is tükröződik. Az erjedés azonban megkezdődött, egymás után alakulnak a KISZ-cso- portok: a ktsz-ben, aztán a tsz-ben, s ahogy létszámban megerősödnek, önálló KISZ- szervezetek lesznek majd. A fiatalok kommunista szellemben való nevelésében nagy feladat vár rájuk. Ezért hívta fel arra a pártszervezetek figyelmét Bakó László, a nagyközségi pártbizottság titkára, hogy fordítsanak nagy gondot a KISZ-szervezetek módszerbeli segítésére, ezt ugyanis eddig nem kapták meg. A községi fiatalok hamarosan szép otthonhoz jutnak, pinceklubot alakítanak ki nekik. Jó küzdemányezás volt ez a pártnap. éppen ezért a meghívott fiatalok közül többen élhettek volna a hozzászólás lehetőségével. Lajos Géza Kercza Imre Negyedszázadosak a somogyi állami gazdaságok Jubileum a fejlődés jegyében Kiváló szövetkezetek Az elmúlt napokban a Ba- latonboglári Állami Gazdaság kitüntetése alkalmából rendezett ünnepséget használta föl Szabados Dezső, az Állami Gazdaságok Országos Központja Somogy megyei főosztályának vezetője arra, hogy a meghívott somogyi állami gazdasági vezetők jelenlétében megemlékezzen megyénk állami gazdaságainak negyedszázados múltjáról. Ezek a mezőgazdasági nagyüzemek ugyanis az idén ünnepük fennállásuk 25. évfordulóját. A megyei főosztály vezető- 1 jének összegezéséből, értékelő visszapillantásából kitűnik, milyen nagy — és országos méretekben jelentős — utat tettek meg állami gazdaságaink a mostani, jubileumot jelző mérföldkőig. Példát mutattak a szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodásban. Tenyészállatokkal, vetőmagvakkal látták el az egyéb gazdaságokat — később az alakuló termelőszövetkezeteket —, emellett mezőgazdasági terményekkel, termékekkel elégítették ki a népgazdaság hazai és export igényeit. Akkor végezték ezt a munkát, amikor még akadozott az élelmiszer-ellátás, s ezekre az üzemekre bizton lehetett támaszkodni. Az állami gazdaságok a mai formájukban persze eltérnek elődeiktől: a fejlődés jegyei fölismerhetők a termelési módszerekben, eredményekben, munkakörülményekben, technikai ellátottságban. Csupán az utóbbi tizenöt esztendő is rendkívül nagyléptékű előrehaladást hozott. Korszerűsödtek a termelő eszközök, szélesedett a termékek skálája, dinamikusan nőtt a termelés. Az utóbbi másfél évtizedben a búza, a kukorica és a burgonya termésátlaga több mint kétszeresére, a cukorrépáé 2,6, az almáé 1,2, a szőlőé csaknem háromszorosára növekedett. Emelkedett az áru- értékesítés is; így például a kenyérgabonáé és az almáé négyszeresére, a tejé 2,6-szo- rosára, a hízottsertésé nyolcszorosára, a tojásé pedig huszonkétszeresére!!) nőtt. S mindezt úgy érték el megyénk állami gazdaságai, hogy közben együtt fejlődtek Somogy mezőgazdaságával: a legutóbbi években szakosították termelésüket, koncentrálták területüket, iparszerű termelési rendszereket valósítanak meg a növénytermesztésben. A kialakított technológiák hatékonv érvényesítése nagyobb területet igényel, s ennek az volt a következménye, hogy amíg tizenöt évvel ezelőtt még több mint háromszáz állami gazdaság volt az országban, számuk ma már alig haladja meg a másfélszázat. Ez az üzemnagyság már módot adott az állattenyésztés szakosodására és koncentrálására is mind a baromfitenyésztésben, mind a sertés- és szarvasmarha-tenyésztésben. Az ország állami gazdaságai a múlt ■ évet 2 milliárdos nyereséggel zárták, a somogyiak ebből csaknem száz milliót értek el. Jóllehet a megye mezőgazdasági művelésű területének csak 13 százalékán gazdálkodnak, mező- gazdasági áruértékesítésük azonban a megyei összesen- ből több mint 24 százalékkal részesedik. Fontos szerepet játszik ebben mind a növény- termesztés mind az állattenyésztés korszerűsítése. Az új géprendszerek, a szakosított sertés és szarvasmarha telepek, a takarmányszárítók és keverők. a tárolók, a borkombinát, az utóbbi öt évben megvalósított mintegy egy milliárd forint értékű beruházás megyénk állami gazdaságaiban nemcsak a ' jelen, hanem a jövő termelési céljait is szolgálják és jó alapot adnak az előrelépéshez. 1949—1974. Történelmi időszak ez a negyedszázad. Miközben nőttek a termelési eredmények, csökkent az állami gazdasági dolgozók száma. A munka termelékenységének növekedése együtt járt az emberek élet- és munka- körülményeinek javulásával Üzemi konyhák, öltözők, fürdők épültek. A régi cseléd- hózak’at lebontották vagy átalakították. A kislakásépítési akció keretében a megye állami gazdasági dolgozói részére 467 lakás épült. Az utóbbi két évben a napi munkaidő 8 óra, s éves viszonylatban nem haladhatja meg a 2500 órát. A jubileum — a megyei főosztály vezetőjének ünnepi beszédére emlékeztetve — akkor méltó igazán a megtett úthoz, ha egy újabb, eredményekben ugyancsak gazdag 25 év kezdetét jelzi. Ehhez rakták, illetőleg rakják le az alapokat a somogyi állami gazdaságok. H. F. Ünnepség Nagyatádon és Somogysxobon (Tudósítónktól.) Pénteken délután ünnepséget tartottak Nagyatádon, a Komfort Ipari Szövetkezetben abból az alkalomból, hogy elnyerték a Kiváló ipari szövetkezet címet. Jámbor László párttitkár köszöntötte a szövetkezet dolgozóit és az ünÁratásra elkészül .4 Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat balatonboglári malma mellett az elmúlt év novemberében kezdte építeni a 480 vagonos gabonatároló fémsilót a bátaszéki ktsz. A tizenegy millió forintos költséggel készülő tároló, az aratásra, illetve az új gabona átvételének idejére elkészül. A vállalatnak ezzel 10 560 vagonra emelkedik a megyében levő tárolótere. népségén megjelent vendégeket, köztük Gémesi Sándort, a városi pártbizottság első titkárát. Azután Nagy Ferenc elnök mondott beszédet, amelyben ismertette a szövetkezet több mint két évtizedes fejlődését. Az eltelt időszak alatt ötször érdemelték ki a megtisztelő kiváló címet. Az 1973. évi gazdasági eredményekről szólva elmondta, hogy 20 százalékkal növelték a termelést és jelentősen fejlődött szolgáltató tevékenységük. A dolgozók átlagkeresete öt százalékkal nőtt a múlt évben. Az eredmények a tagok szorgos munkája és a szocialista brigádok példamu- ! tató tevékenysége alapján születtek. Szólt a szövetkezet fejlesztési terveiről is: 1973— 74-ben mintegy 18 millió forint értékű beruházásra került, illetve kerül sor. Az elnöki tájékoztató után Biczó Péter, a KISZÖV elnöke adta át a Kiváló ipari szövetkezet kitüntetést és a pénzjutalmat. Az ünnepség végén hárman kapták meg a Kiváló kisipari dolgozó jelvényt és 153-an részesültek pénzjutalomban. Végezetül Jámbor József, a szocialista festőbrigád vezetője versenyfelhívást intézett a szövetkezet dolgozóihoz a XI. pártkongresszus és hazánk fel- szabadulása 30. évfordulójának tiszteletére. A szövetkezet dolgozói vállalták, hogy öt százalékkal túlteljesítik tervüket és két százalékos anyagmegtakarítást érnek el. A somogyszobi áfész tavaly országosan is kiemelkedő eredményekkel végezte gazdasági és politikai munkáját, összforgalmuk 45 millió forint volt, 8,9 százalékkal több az előző évinél. Az eredmények elismeréseképpen a Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma és a KPVDSZ Országos Elnöksége a Kiváló szövetkezet címmel tüntette ki a somogyszobi áfészt. A segesdi művelődési házban pénteken megtartott ünnepségen a dolgozókon, a községi, járási pórt- és tanácsi szervek képviselőin, a vendégeken kívül megjelent dr. Kiss József, a MÉSZÖV elnöke és Tóth János, a KPVDSZ szervező titkára is. Ángyán Imre, az áfész elnöke elmondta, hogy most kapták meg harmadszor a Kiváló szövetkezet címet, egyszer részesültek országos dicséretben és többször kaptak megyei elismerést. 1968 óta párosversenyben vannak a kutas! áfész-szel, tőlük most visszahódították a vándorzászlót. A somogyszobiak sikerében nagy része van annak, hogy a dolgozók többsége törzsgár- datag, gondot fordítanak a szakmai és politikai képzésükre, élvezik a nagykereskedelmi vállalatok segítségét. Jelentősek a lakosság érdekében végzett szolgáltatásaik, termeltetési eredményeik. Dr. Kiss József adta át a Kiváló szövetkezetről szóló oklevelet, majd az egyéni munka elismeréseként a Kiváló szövetkezeti munkáért OFT-kitüntetést Ángyán Imrének. Szép Lajosné a gyermek- gondozási szabadságon levő asszonyok nevében köszönte meg, hogy a szövetkezet kollektív szerződését megváltoztatva 50 százalékos nyereség- részesedést juttattak a gyer- I mekgondozósi segélyen levő anyáknak. A szövetkezet elnöke tíz dolgozónak kiválódolgozó-jelvényt, 9 alkalmazottnak kiválódolgozó-oklevelet adott át a vele járó pénzjutalommal. Somogyi Néplap| 3
