Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-30 / 124. szám
Mérlegen a művészeti szemle Dalban, gólban nincs hiány Négyezer amatőr Somogybán | Táskái idézetek M egyénkiben hosszú évekre visszamenő hagyománya van a műkedvelő művészeti csoportok tavasza bemutatósorozatának, melye* az idén Somogyi Művészeti Szemle ’74 címmel hirdetlek meg a megyei rendező szervek. Valóban szemle volt ez — felmenő rendszerű körzeti, járási, megyei bemutatóból álló sorozat —, amely minden évben együtteseink, szólistáink munkáját teszi mérlegre. Az újonnan alakult csoportoknak bemutatkozási lehetőséget jelent, a szemlén évek óta szereplő együtteseknek számvetést, erőpróbát, összehasonlítási lehetőséget. Felmértük, hol áll megyénk műkedvelő művészeti mozgalma léptünk-e előre minőségben? Hosszú, nehéz felkészülési időszak előzte meg a bemutatkozást. Népművelők, pedagógusok százainak irányító, szervező munkája, négyezer szereplő aktív részvétele kellett ahhoz, hogy megyénk 35 településén rendezhettünk — többnyire telt ház előtt — bemutatót. A járási bemutatók színhelyén az előad óművészeti ágak szemléjéhez jói kapcsolódtak a képzőművészed, népi díszítőművészeti körök és fotószakkörök kiállításai, hozzájárulva ahhoz, hogy a közönség teljes képet kapjon egy-egy területről. Az idei bemutatósorozat tömegméreténél és összetettségénél fogva a művészeti neban tartotta beszámolóját. így I latonboglari Kertészeti Szak- azonos megyei zsűri bírálhat- { középiskola, Nagybajom, Sota el a produkciókat, egységes j mogygeszti, Siófoki Gimnászemlélet alapján választhatta ki a gálaest és az egyéb megyei rendezvények szereplőit. A művészeti szemle adatainak feldolgozása még tart, de az eddigi számok és a megyei zsűri véleményének ismeretében képet alkothatunk az egyes művészeti ágak színvonaláról. A kórusmozgalom fejlődött a legegyenletesebben. Somogybán a kiírás értelmében az országosan minősített kórusok csak bemutató jelleggel vehettek részt a szemlén, de rajtuk kívül is 20 több 6zóla- mú kórus és 26 népdaléneklő csoport indult. Siófok bemutatója bizonyította, hogy kóruskultúrája kiemelkedő a megyében. A több ' szólamú kórusok közül a kaposvári járási pedagógus férfikar, a babócsai vegyes kar, Büssü— Fonó—Kisgyalán egyesített férfikara és a berzencei KISZ Icamarakórus érett meg arra, hogy az idén országos minősítésre pályázhasson. A z induló népdaléneklő csoportok közül a göl- lei, a vízvári és a pa- tosfai kórus már többszóla- múságra is vállalkozott. Nagyon sok népdalóneklő csoport táncos elemek alkalmazásával keresi a továbblépés lehetőségét (Buzsák, Szőcsény- puszta, Holiád, Vörs). A bemutatósorozaton 13 civelés egyik leghatásosabb for- j terazenekar, sok citeraszóiista mája és eszköze volt. Statisztikai adatokkal is bizonyítható. hogy soha ennyi együttes é6 népi énekes indult. Klasszikus hangszeres és énekszólisták érthetően a zees szólista nem nevezett, mint j neiskolák körzeteiből jelentebben az évben! A körzeti be- \ keztek. de elgondolkoztató, mutatókon 1S5 együttes és 197 < hogy a kaposvári városi be- szólista szerepelt, a járási, vá- j mutatón 8 zeneiskolai tanulón rősi szemlékre 85 együttes és kívül ének-zene kategóriában 79 szólista jutott el, melyek közül 18 együttest és 7 szólistát hívott meg a zsűri a megyei gálaestre. Megyénk párt-, állami és társadalmi szervei a körzeti bemutatóktól kezdve figyelemmel kísérték, támogatták, segítették a szervezők és részvevők munkáját. Ennek köszönhető. hogy az idén sikerült először úgy összehangolni a járási, városi bemutatók időpontját, hogy alkalmazkodva egymáshoz, minden jácsak a Szabó—Fedor duó és zium). Azt hiszem, nem keli vészharangot kongatnunk megyénk színjátszó mozgalma fölött, mert a bemutatókon nyújtott teljesítmény alapján újra 10 együttes érte el a megyei minősítés szintjét. A csoportok nagy részének munkája, sajnos, nem állandó, csak a szemle időszakára korlátozódik. A sietség, a kampánymunka eredményezi a műsorválasztás hibáit, a színpadi megvalósítás fogyatékosságait. A csopórtok egy része a műsorválasztásban és ebből adódóan a színpadi megformálásban megrekedt a mozgalom kezdeti szakaszának szintjén. Több önálló szerkesztéssel, dramaüAlással is találkoztunk, de ezek rendezése még nagyon sokszor1 statikus színpadképet jelent. A legképzettebb rendezők jutottak el odáig, hogy önálló műsor- szerkesztést vagy kész műsort jelzéses színpadi játékként, vagy hatásos oratóriumként, élményszerűen állítsanak színpadra. A bemutatósorozaton tl7 versmondó lépett fel. közülük 65 jutott el a járási, városi bemutatókra. 24 kapott meghívást a »Himnusz a békéről-“ megyei versenyre. Néptánckategóriában 36 együttes indult, köztük 6 nemzetiségi csoport. A járási bemutatókon szereplő 20 együttes közül a régiek mellett (Balaton, Dráva, délszláv, Marcali, Karúd) örvendetes volt a két-három éve alakult csoportok egyenletes teljesítménye (Nagybajom, Mernye, Ecseny, Szülök, Kadarkút, Balatonszentgyöngy). örültünk a buzsáki Zöld dombhátak között kanyarodik el az út Buzsákról Táska felé, átszeli a kisvasuta: is, úgy szalad be a falu közepébe, s ágazik tovább két széles poros-homokos földűtba. így érünk be a kisközségbe, s az útelágazásnál a gondjaiba is. Nem kell végigjárni a tanácstagokat, maris tudja az ember, hogy mi kellene: ut, vízvezeték is ... Sok a kocsi, jó pár házban fürdőszoba készült, a feltört meleg ior-ás tudatában az emberek strandra is várnak. Érthető igények.. Erre mondta Kisgyanó János tsz-tag, a pártvezetőség tagja- tanácstag és tűzoltóparancsnok — egyszóval a falu közéletének egyik elismert embere —: »Jó. jó, kellene, de hát türelem is kell, meri tudjuk mennyi van a buzsáki közös tanács buícszá- jában. Otl elkezdték az iskola és ott tiszteletdíjas népművelő, »Sokáig elzárt volt a település. S amikor lehetőség nyílt arra, hogy kulturálódjanak az emberek, a tévé nem tette otthon ülővé a falut. Az összetartás — azt hiszem önteltség nélkül állíthatom — igen nagy lelkesedéssel teljesedett ki sportban, kultúrában egyaránt. Ezért jó a futballcsapatunk, ezért indulnak atlétáink a járási spartakiadon, s ezért jutott el a férfikórus most már másodszor a megyei szemle gálaestjére■.« Ezért indultam magam is Táskára. A kultúra és a sport nemei ápolásában ölt testet az a lelkes összefogás, összetartás, Sokáig elzárt település volt mely annyira fémjelzi ezt a — mondja Vida István egy új népdaléneklő csoport tánccsoport újjáalakulasanak indult! 1SA színjátszó csoportok, irodalmi színpadok megyei szakági bemutatója a »Himnusz a békéről“ verseny. Ezért a megyei gálaestre csak a fonyó- di gimnázium irodalmi színpadát és két versmondót hívtak meg. A februárban megtartott első minősítésen már 12 csoport szerepelt, természetes, hogy a művészeti szemle bemutatóin is közülük rás, város, más-más időpont- kerültek ki a legjobbak (Ba A szemlerendszerre tehát szükség van. Valamennyiünknek — irányítóknak, vezetőknek — gondolkodnunk kell azon, hogyan tehetjük még hatékonyabbá a mozgalom fejlődését még jobban elösegítővé a bernuta- tosorozatot. Károlyné Szabó Mária » megyei művelődési központ előadója miatt- r— jegyeztem föl. A tsz, a nagybe- reki és a bogiári állami gazkisközséget. Nem akarnak hivalkodni eredményeikkel, nem is a versen gés vezeti őket... De erről beszéljenek maguk. Kisgyanó János a férfikar egyik alapító tagja: »Elhatároztuk, hogy mi is létrehozunk , egy pávakört, hiszen itt is daság bőséges szép dalok élnek. Vida tanító munkaalkal- úr vette magnóra őket, aztán mat biztosít. j összegyűltünk és hallgattuk »'sokáig el- j igazítottuk egymáshoz a dalo- zárt település kát, s kikerekedett az a húsz volt Csak öt- | nóta, amit éneklünk. Vagyts- tfen hétben ve- j hogy népdal. Kérdezte, hogy zették be a vil- j mennyire más ez, mint a ko- lanyt. S mikor ' rábbi alkalmankénti nótázás. a hatvanas j Más örömünk van benne. Ez években meg- \ m“T magasabb szintű — érez- j zük. Nem azért tanultuk mi. lendült a ma • hogy versenyen induljunk is tartó fejlő- j ezekkel, de fölfigyeltek ránk. dés, akkor tel- ' ,lát az jólesik, összetartó kéjeseden ki iga- ' e2' Volt vila ~ 7™ ™>*dom — azon, hogy akadt, akizan a táskaiak : nefo díjat akartak fizetni, csak összetartása. ; jöjjön... Ez tisztázódott, Ma- Erről beszélt | Búnknak, a magunk kedvéért énekelünk elsősorban.« Vida István a Buzsáki Alta- ! Századunk még vázlat csupán Anael Éva: A megrendült öntudat mítoszai című könyvéről-Századunk valósága súlyo- ! vitázva igyekszik szembeszáll- i forradalmároknak kell előre- és sokféleképpen próbára j ni a század valóságával. Keres- I vetíteniük mindennapi és törtess a gondolkodó, korával együttélő embert. Torlódnak körülöttünk a magyarázatot és cselekvést sürgető jelenségek- — írja a szerző a borítólap fülszövegében. Valóban, gyakran vagyunk tanul szűkebb környezetünkben is annak — de még inkább arról értesülünk a világ különböző tájairól —, hogyan torpan meg az egyén korunk sokasodó ellentmondásait látva, velük viaskodva. Amikor sz egészből és a folyamatából egy-egy részjelenséget kiragadva, nem képes választ adni a vele és társaival történtekre, illetve az erővonalakat megragadva helyesen következtetni a jövőre. Miért? Mert nem keresi a kétségkívül egyre bo- | nyolultabb összefüggéseket, az alakít ki. események, történések indíté- j a két pólus: a kétségbeesés kait, előzményeit, körűimé- j és a fanatikus remény közt nyert — helyette a legkülön- j hányódó öntudat útját kíséri bözőbb, szélsőséges formákban nyomon a szerző, szenvedélyévé a gyakorlati és szellemi ma- ténelmi tevékenységükben, gatartás tipikus változatait — i jellemvonásaikban, szenvedő- a kétségbeesés, a meghátrálás j lyeikben — életük komolysá- helyett a szembeszegülés lehe- : gában.“ (Kossuth, 1974.) tőségeit és módjait. Könyvének | P. L. középpontjában az emberi cse- ____________________ lekvés — mint állandóan jelenlevő valóság — áll, ameiy új csapásokat keres a járatlan terepen. Közben a »vázlat<* — ahogy századunkat, eredeti megfogalmazásban mint az emberi kibontakozás lehetőségét említi — mind közelebb jut a megvalósuláshoz. Persze nem simán, konfliktustól mentesen, megtorpanások, kitérők és kisebb-nagyobb módosulások nélkül. E sokszínűség és szélsőséges nézeteket termel, ritmusgyorsulás óhatatlanul eltévelyedő mozgásformákat Kisgyanó János, a férfikar alapító tagja. építését, egymilliót visz az el.» Kénytelen-kelletlen türelem. A buzsáki tanácselnöknek sem könnyű a dolga, hiszen fejlesztést követel mindkét község. Knézics István tanácselnök mondta el: »Táskán olyanok a tanácstagok, ha van valamilyen gond, azt nemcsak egy említi fel, hanem szép sorban mindannyi. Ezzel ts az egyetértésüket és az összetartást fejezik ki.« Ezt mondta Kisgyanó János felesége is: »Összetartó népek laknak Táskán, és nagyon dolgosak.« A falukép mindennél éke- j sebben szemlélteti azt, hogy nem afféle kihaló kisközségről. hanem önmagát újratermelő közösségről van szó — gyarapodó faluról. Táskáról az a fiatal megy el, aki tovább tanul. -Kiruccanni, munkába járni kocsival is lehet, legföljebb hazajönni nehéz — a sái A sportszertárban piros-fe.. , , , I hér-zöld fonálból szőtt kap"lauos Iskola | hálót öriznek. A taiusiak ms. tanára, aki ; guk készítették, s a futball is- Táskán lakik ták sok góllal hálálják meg a — felesége ott községbeliek szurkolását. Kis - U tanít -r- dörnyei Lajos kocsmáros, n Kisdörnyei Lajos méltán büszke a társadalmi munkában épült sportszertárra, 'öltözőre. megnyilvánuló illúziókba menekül, és óhatatlanul zsákutcákba jut. Igaz, a gondolkodásnak és a magatartásnak ez a megrendülése elsősorban a polgári társadalomban vezeti vakvágányra az egyént. De nemcsak itt, sen vitázva, kitűnően érvelve, miközben egyre közelebb férkőzik korunk ellentmondásainak gyökereihez. Izgalmasan, érdekesen, a művészeti éiet jól megválasztott példáit híva segítségül kíséri végig az emberi önmegvalósulás lehetőségeit. és ezért érdemes beszélni e té- I fedi fel gátjait, és végül jut el máról a szocialista társadalom építésének mostani szakaszában is. Itt is vannak az ellentmondások láttán pesszimizmusra hajlók, külön utakat keresők, a valóságtól való elszakadásra hajlamosak, akik a nehézségek, nem várt fo-d lilátok, kitérésre késztető akadályok láttán könnyen megfogalmazzák: az emberiség romlásába rohan, és ezen nem *s lehet segíteni. A szerző velük a »-jelenvaló jövő“ modeiljéig: a »nyitott személyiségig«. mely a kapcsolatban gazdag közöségekben találja meg és a maga teljességében termeli újjá magát. Ez az az embertípus, mely a belső gazdagságát kibontakoztatva legyőzd az elidegenedés veszélyét. Nem misztikus lényről van itt szó, hanem nagyon is valós, az állandóan közeledő jövő ernbere'sportkör egyik vezetője: »Har- | minchat éves vagyok, de ma- | gam is focizok még. A területi bajnokságban a harmadik helyen állunk, s ez szép eredmény. A lényeg a csapa tszellem, a fegyelem. Ha meccs van, akkor nincs más program. Azt hiszem, nem véletlen, hogy olyan focistákat neveltünk. A megyei ifjúsági parla-"\ határozatok végrehajtására is. j dáui a lakberendezési kölcsön mar kaposvári csapatMegyei ifjúsági parlament a kórházban mentek sora tegnap folytató- j — A megye egészségügyi el- | igénylése. Sokan foglalkoz- dott. A megyei kórházban j látásának javítására új ren-. <ak a2 egészségügyi dolgozók nyolcvanöt fiatal egészségügyi delők, kórházak épültek, s j munka_ és életkörülményei- dolgozó részvételével több épülnek, de nem feledkezhe- j ^ elsósorban a iakásgon- mint ötórás párbeszéd folyt] tünk meg arról sem. hogy az időszerű, közösségeket érintő j egészségügyi dolgozók helyze- ] ° J,68* _ *r . ' . témákról. Az egészségügyi te is fokozatosan javuljon — j "yei Sorház műszaki gardaja dolgozók megyei parlamentjének munkájában részt vett dr. Vas Ádám, az Egészség mondta beszámolójában dr. ! nemcsak a továbbképzés *út- Csáki László. | vésztőit“ mondta el, hanem A beszámoló nem hallgatta i fölvetette a velük való, erőügyi Minisztérium osztályve- I el a hiányosságokat, a gon- | •sel1 kifogásolható bánásmódot zetője és Kercsztury Istvánná, az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének ifjúsági vezetője is. A megyei egészségügyi osztály vezetőjének, dr, dókat- sem. Az ifjúsági parlament részvevői közül negyvenen szóA témák nagy része olyan ' ban, sőt a Pécsi MSC-ben is rúgják a bőrt. Ha vasárnap van és idegenben játszunk, a focistáknak fogadott teherautón többnyire a szurkolók ülnek, mi meg személykocsin megyünk... Hiába, a drukkereket nem lehet itthon hagyná A fontos, hogy szurkolók legyenek, akkor van lelkessdts, megy a játék. Semmi sem bizonyítja szebben ezt a lelkesedést, mint az öltöző. A tanácstól kaptunk pénzt hozzá, es jelentős része társadalmi munka. volt, hogy helyben megvála- Csak szólni kellett, örömes* laltak föl, tehát csaknem a ; szolhatott a kérdésekre a mejöttek az emberek ...« küldöttek fele véleményt j gyei főorvos. De voltak köz- j Lehet, hogy a kulturális es mondott. Miről? A legtöbb ! tűk olyanok is, melyek az or-! a sportbeli lelkesedés Táskán I + o 1 ó n L'óoőKK mi ni Csáki | szó a továbbképzésekről esett, szágos ifjúsági parlament elé | m^t^^az bf^nyoT’ óogy Lászlónak a beszámolója azt a j a szakmai fejlődés igényéről, kerülhetnek. nagyszerűen teljesedett ki. Dalcélt szolgálta, hogy a rész- j S itt meg kell jegyeznünk, ] Az egészségügyi dolgozók i 1>an> gólban nincs hiány — és vevők minél teljesebben is- ] hogy bár — mint merjék meg a somogyi egészségügyi hálózatot. A megyei főorvos tájékoztatójában kitért a megye egészségügyi helyzetére, a fejlesztésekre, a hallottuk országos parlamentjére öt küla lehetőségek megvannak j köttet választottak meg, s ej soha. az összetartás, amelyre olyan büszkék, úgy tűnik, nem múezen a téren is, a fiatalok ] még két dolgoaó tanácskozási j nem ismerik eléggé ezeket, j joggal vehet részt a budapesti j Tájékozatlanok a számukra páriámé munkájában. biztosított szociális kedvezméT. T. ről, amelynek képét »a ma élő i tervekre, az ifjúságpolitikai I nyékről, olyanról, mint pél- i H. B. Somogyi Níplapl $ V
