Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-26 / 121. szám

Konzultációk a továbblépésért Gondolatok Kaposvár művelődéséről A pártmunkának sokrétű stí­lusa van. Alapvető jellemzője a szembenézés igénye, s az igénytől hajtottan, a szükség­letéknek megfelelően, az idő­szerűség jegyében alakul a munkastílus. Ezeket a gondo­latokat jegyeztem föl a minap a városi pártbizottságon, ahol Bíró Gyulának, a megyei párt- bizottság titkárának és más megyei párt-, illetve tanácsi vezetők, valamint Deák Ferenc városi első titkár és több vá­rosi pártvezető részvételével a kaposvári művélödés helyze­téről, a művelődéspolitikai cé­lok megvalósításáról adtak tá­jékoztatót a városi tanács ve­zetői, köztük Rostás Károly tanácselnök. Ilyen konzultációt nemcsak a kaposvári művelődésügyi ve­zetőkkel tartottak, hanem va­lamennyi járási székhely és város vezetőivel is. Honfi István, a megyei párt- bizottság osztályvezetője el­mondta, hogy e konzultációk célja kettős: információkai szerezni — a járásokban és városokban — a művelődés ál­lapotáról s a művelődésügyi apparátus helyzetéről, egyben értékelve, javasolva megvizs­gálni a továbblépés lehetőségéi is. E konzultáció alapján veti föl cikkünk is a kaposvári mű­velődés néhány kérdését. Tettek ideje A tanács mostani művelő­désügyi apparátusa nem rég- j óta irányít. Sajátos feladató- ' kát kell megoldania a közok­tatásban és a közművelődés­ben, hiszen a város egyben megyeszékhely is. A kettősség előnye egyben hátrány is. Csak a valamennyi alapvető gondra gyorsan reagáló irá­nyítás, a megyei irányító szer­vekkel való szoros együttmű­ködés küszöbölheti ki a kettős­ségből adódó hátrányokat. Pél­dául az iskolák szakfelügyele­tében. Elmondták a városi ve­zetők, hogy a régi szakfelügye­leti rendszerben több, alapo­sabb, átfogóbb információjuk volt a város iskoláiról, s hogy ez ismét ugyanígy legyen, ahhoz szorosabb együttműkö­dés szükséges a megyei és a városi művelődésügyi osztály között. Tóth János elnökhelyettes tájékoztatója igy is átfogó jel­lemzést adott a kaposvári köz­oktatás helyzetéről. Elmondta, hogy a város iskoláiban a ne­velők nyolcvan százaléka nő, s ehhez képest aránytalanul ke­vés a vezető nőpedagógus. A közoktatás fejlesztésére hozott párthatározatot egysé­gesen értelmezik a város ne­velői. Ez rendjénvaló, de két évvel a határozat megszületé­se után — idézzük a megyei pártvezetők jogos sürgetését — egységesebb tettekre lenne szükség. Hiszen jónéhány je­lenség figyelmeztet arra, hogy a hibába a szóbeli egyetértés — például a túlterhelés csök­kentésében —, ha van olyan ! : kaposvári iskola, ahol egy dél- j 1 előtt három dolgozatot irat- | nak. Sajnálatos tapasztalat az I Is, hogy a városi tanács állás- j foglalása ellenére délután be- ' I zárják jó pár iskola kapuját, a sportpályán nem tölthetik kedvüket a fiatalok, s nemcsak általános iskolában, hanem gimnáziumban is előfordul ez. Igen sok függ a demokrati­kus iskolavezetéstől, amelynek kiterjesztésében ugyancsak van még tennivaló. Igaz, a tár­gyi feltételeknél is sok javíta­ni való van — ezekről sok szó esett a konzultáción —, egy sor gond megoldása azonban alapjába véve tenniakarás, szemlélet kérdésé. Az üzemi közművelődés gondjai A közművelődés is küzd he­lyenként az elmaradott tárgyi feltételekkel. Az északnyugati városrészben nincs is megfe­lelő létesítmény, a meglevők — a peremkerületek egy része például — felújításra szorul­nak. Mégsem ettől függ csak a népművelődés színvonala. Hogy miként alakult a város­ban a munkásművelődés hely­zete, az nagyban a gazdasági vezetők közművelődési szemlé­letén áll vagy bukik. Van né­hány igen jó példa — mint a kaposvári textilművek, újab­ban az Állami Építőipari Vál­lalat —, s van ahol visszaesés tapasztalható (a VB KM kapos­vári villamossági gyára}, sőt olyan is, ahol az érdekeltség | a jellemző (a ruhagyár, a hús­kombinát). j A közművelődéssel több me­i gyei pártfórum is foglalkozott már, s a Központi Bizottság Legutóbbi ülése világosan meg­határozta a fejlesztésével kap­csolatos feladatokat. — Egyet­len gazdasági vezető sem en­gedheti meg magának, hogy ezekről ne vegyen tudomást — hangsúlyozta Bíró Gyula. A gazdasági vezetők szemlé­letének megváltoztatásában igen nagy szerepe van annak, hogy milyen a népművelők felkészültsége, milyen a mun­kájuk presztízse, mennyire tud­nak maguk mellé lelkes mun­kavállaló értelmiségieket fel­sorakoztatni. E téren is van javítanivaló a város közműve­lődési intézményeiben. Ezek az Intézmények — mint már említettük — egyrészt megyei jellegűek, de fenntartásukhoz hozzájárul a város. Ennek tu­datában a tanácsi apparátus­nak lehetősége van arra, hogy számon kérje, mit nyújtanak az intézmények a városnak és kellőképpen szolgálják-e pél­dául a felnőttoktatás ügyét, amely ugyancsak hagy kíván­nivalót maga után. A párthatározat egyértelmű­en utal a feladatokra. Bizo­nyos, hogy nem kell éveket várni e határozatok egységes értelmezésére, hanem szelle­mükben fegyelmezettebb, ha­tékonyabb népművelési mun­ka, határozott irányítás végez­hető a megyeszékhelyen is. Tröszt Tibor Gyermeknap Rendhagyó filmiegyzet Gondoskodás az öregekről Legszívesebben így kezde­nem: hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ... Gyermek­korunk meséjében mindenki megtalálta a maga szerepét, a tündérét, a királyfiét, a boszor­kányoktól pedig rettegtünk. Legszívesebben így kezdeném: hol volt..., hogy mindenkije megtalálhassa a történetben aw maga szerepét. Mivel ez a történet egyben példa is — csak egyszer és egy helyütt fordult elő — el kell mondanom pontosan, hogy Veszprém megyében a2 idős termelőszövetkezeti pa­rasztokról való gondoskodás jegyében nagyszerű összefo­gással, szinte a semmiből ott­hont építettek a magukra ma­radiaknak, a munkában meg­fáradt tsz-nyugdíjasoknak. Ezt a történetet dolgozta föl a MAFILM dokumentumfilm- studió, és a filmet pedig szak­mai közönség előtt először Kaposváron, a megyei kór­házban vetítették le. A nagy- közönség — a filmszínházak­ban — júniusban láthatja ki­A Fáklya új száma A budapesti nemzetközi vá­sárnak szenteli figyelmét, be­mutatja a BNV-n szerep­lő szovjet kül­kereskedelmi vállalatokat, átfogó képet ad a szovjet gép­gyártásról, és interjút közot a BNV szovjet pavilonjának igazgatójával. Folytatódik^ a Szovjetunió Tudományos Akadémiájá­nak jubileu­mához kapcso­lódó cikksoro­zat is. Ezúttal a szovjet öt­éves tervek tu­dományos fel­adatairól, a szovjet és magyar séröfilmként a »veszprémi példát«. Elhagyatottan élő öregek portréjával indít — nagyszerű­en — ez a dokumentumfilm. s ez egyben meditáció is a magá­nyos sorsról, a halállal szem­benézésről, illetőleg a közös otthonról, ahol gondját vise­lik az embernek. És pergő ritmusban követi a film az otthon építésének valóban gyors eseményeit. Egy remekül összekovácso- lódott közösség építménye ez az otthon. És bár a cél az ott­hon fölépítése volt, mégis fi- i gyelemre méltó az, amit a já- I rási főorvosasszony mond: I »Talán nem is az a legfonto- j sabb, hogy fölépült, hanem az, j hogy összefogtunk ...« I A Veszprém megyeieknek • sikerült. A film levetítése ntán öröm volt hallgatni a somogyi szoci- álisotthon-vezetőket. Elisme­réssel szóltak a Veszprém me­gyeiek nagyszerű példájáról, és máris erős hittel vallották: Somogybán, ahol szintén ma­gas a tsz-nyugdíjaSok, a ma­gukra maradt öregek száma, szintén megvannak a 'öltéte­lek egy hasonló, otthon föl­építéséhez — a tsz-ek és a ta­nácsok összefogásával. Ezért, készült ez a film! H. B. A zeneiskolai tanárok Ili országos kamarazenei találkozójo Hangversenyeken, tollal Pezsgő zenei élet volt a héten Kaposváron. A zeneisko­lai tanárok III. országos kama­razenei találkozója bár a so­mogyi megyeszékhelyen zajlott le, mégse mondanám, hogy ki­zárólag kaposvári a hagyomá­nyos rendezvény. Országos két okból is: huszonhét város ze­nei életéről alkothattunk ké­pet, s az eredmények azt mu­tatták, hogy rangos hangver­senyeket hallottunk. Szerdá- i tói péntekig megpróbáltuk tol­lal követni az eseményeket. Vihar késleltette a szerdai megnyitót. Mihály András Kossuth-díjas, a Magyar Nép- köztársaság kiváló művésze, a Zeneművészeti Főiskola taná­ra — a találkozó zsürielnöke — eddigi tapasztalatait fogal­mazta meg, amikor arról be­szélt, hogy »mozgalom szüle­tett« a kaposvári kezdeménye­zésből. Mire gondolt Mihály András? Arra, hogy a zeneta­nárok örömest muzsikálnak pedagógiai tevékenységük mel­lett, és szívesen veszik a fárad­ságot, hogy Kaposváron szá­mot adjanak kamarazenei tu­dásukról. Szerdától szombatig kilenc hangversenyt rendeztek. A hangversenyeken szonáta­művekből hallottunk a legtöb- j bet. A magyarázatot a részt­vevők között hallottam: egy szonátapárt könnyebb létre­hozni, mint — mondjuk — egy fúvósötöst. Mert nehéz egyezteni az időt Igen. Általában heti har- mincegynehány órát tanítanak. Horváth Béla dunaújvárosi zenetanár emellett egy városi fúvószenekarban is játszik, közreműködik a gyászszertar­tásokon, »és mindenütt száz­százalékot kell nyújtani«. Merényi György, a kaposvá­ri zeneiskola igazgatója idézte föl egy hangverseny szüneté­ben, hogy mit mondott két éve Mihály András a szonátáról. A szonáta semmivel sem »keve­sebb«, mint bármely más zenei forma. A különbség abban mu- tatzoki meg, hogy a társas ze­nélés legérzékenyebb formája a szonáta. — Az egyéni teljesítmény egyben meg is határozhatja a produkció értékét — teszi hoz­zá Merényi György. Mivel a találkozó céljai kö­zött szerepel az is, hogy sze­retnék fölhívni a mai szerzők műveire a tanárok figyelmét, érdemes egy kicsit kalandozni a szerzők között is. — Leonardo Vinci nem azo­nos da Vincivel, a festővel, a nagyszerű polihisztorral, bár róla is tudiuk, hogy foglalko­zott zeneeiméiettei TVs zene­Gulzsan Tolpakova kazah énekesnő. tudó­sok együttműködéséről, a két ország egyetemi oktatóinak fejlődő kapcsolatairól olvas­hatunk a lapban érdekes írá­sokat. A munkásmozgalmi arckép- csarnokban a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom egyik jelentős alakjáról, Sziklai Sándorról emlékeznek meg, A kulturális rovat be­számol a szovjet és a magyar rajzfilmések együttműködésé­ről: bemutatja egy »vidám ember«, a Magyarországon is jól ismert Oleg Popov bohóc mindennapjait. Egy világszerte aktuális probléma, a korszerű termé­szetvédelem is helyet kapott a lapban. Az Erdei iskolában című írás tájékoztat arról, ho­gyan kapcsolódnak az élő vi­lág védelmébe a szovjet út­törők »zöld« és »kék« őrjá­ratai. Riportot olvashatunk még egy modem, kazah állami gazdaságról, s újabb fejezete­ket ismerhetünk meg Volo- gyin szovjet diplomata doku- mentumnaplojábó!, a »Kína különleges körzeté«-ből. Több mint ötvenkét ezer középiskolás vizsgája Befejeződtek az írásbelik Szombaton országszerte be­fejeződtek az idei írásbeli érettségi vizsgák a középisko­lák nappali tagozatain. Első erőpróbaként 530 középiskolá­ban több mint 52 ezer gim­nazista, illetve szakközépisko­lás diák írta meg dolgozatál magyar nyelv- és irodalomból, majd ezt követően — a vá­lasztási lehetőségeknek meg­felelően — a többi tantárgy­ból. Az ország 295 gimnáziumá­nak 887 végzős osztályából együttvéve 26 484-en jelent­keztek érettségire önkéntessé­gi alapon. Mindössze 125-en él­tek azzal a jogukkal, hogy ké­rik a középiskolai végbizo­nyítvány kiállítását. Közös írásbeli érettségi—fel­vételi vizsgán kell részt ven­nie mindenkinek, aki olyan felsőoktatási intézménybe pá­, lyázik, ahol matematikából vagy fizikából, illetve mind­kettőből írásbeli felvételi vizsgát kell tenni. Akik ebben az évben fejezték be középis­kolai tanulmányaikat — nap­pali, esti vagy levelező tago­zaton — azoknak sikeres dol­gozata egyben az érettségi vizsga teljesítését is jelenti. A közös írásbeli időpontja: má­jus 28—29. (28-án délelőtt ma­tematikából, délután fiziká­ból; 29-én délelőtt fizikából, délután matematikából lesz a vizsga.) Az előzetes számítások sze­rint mintegy 61 ezer matema­tika- és fízikadolgozatot írnak a diákok ebben a formában. Az ország 24 városában mint­egy 2100 előadóteremben fo­lyik majd a vizsgáztatás. Meg­felelő csoportosítással és be­osztással lehetővé teszik, hogy egy pályázó egy napon csak egy tárgyból írjon dolgozatot, akkor is. ha mindkét tárgy­ból kel felvételi vizsgát ten­nie. A felvételi vizsgák szóbeli részén — amelyre július első két hetében kerül sor — szin­tén érvényes, hogy a követel-' mények igazodnak a középis­kolai tananyag »törzsanyagá­hoz«. Közös érettségi-feK éte­li vizsgát szerveznek a szak- középiskolák és egyes főísko- j Iák. Ennek a vizsgaeljárásnak az a célja, hogy a szakközép- I iskolai diákok szakirányú to- [ vábbtanulását segítse elő. Az előzetes jelentkezés alapján több mint 2000 közös vizsgás­tatására kell felkészülni. Mindkét iskolatípus — a gimnáziumok és szakközépis­kolák — szóbeli érettségi vizs­gáját a június 10. és 26. kö­zötti munkanapokon kell megtartani. i szerzéssel nem! Leonardo Vin- I ci ellenben kortársa lehetett — I kalauzol a szerzők között Me- | rényi György. A vihar késleltette megnyitó előtt hallottam: a kaposvári Pallós—Kardos—May trió Dár­dai- művet játszik, s a szerző nem más, mint egy volt ka­posvári növendék. Egy megyei zeneiskola igazgatója megje­gyezte, hogy a kaposvári ka­marazenei találkozó zeneszer­zésre is inspirálja a résztvevő muzsikusokat, tanárokat. Brahms a-moll klarinéttrió­jának a megszólaltatására csak a legigényesebb előadók vál- | lalkozhatnaíd (A már említett kaposvári tiró játszotta.) A ' mai zeneszerzők közötti válo- j gatás azt mutatta, hogy a leg- I kedveltebbek Ránki. Farkas, j Járdányi, Weiner, Mihály I András — mind Kodály-nn- vendék. Ide kívánkozik Károly Pál Meditatione című műve is, I amelyet May Győző és Kardos ' Kálmán adott elő; úgy 'kezdő­dött, hogy a zongorista szét­szedte a hangszerét... Aztán különböző papírcsíkokat fűzött a húrok közé, s a klarinét közben improvizált. Mai avantgárd szerző! Először vett részt a ta­lálkozón Bancsó Ervinné és Lakatos íjászióné Zalaeger­szegről. Két alkalommal is do­bogóra álltak. Bancsó Ervin­nel, Vass Jánossal, Németh Gyulával Schubert Pisztráng- ötösét játszották. Városunkban egyébként évente két hangversenyt tartanak. — Nyolc koncertünk volt az idén — ezt már Garzol Jenő dunaújvárosi zenetanár mond­ta, s nyilatkozatát egyébkent is érdemes volt följegyezni. — A megnyitón is már na­gyon színvonalas műsort, haj­lottunk a kaposvári zeneisko­lai növendéktől. Másodszorra vagyunk Kaposváron, s úgy véljük, a színvonal emelkedett. Különösen jónak tartom a mai művek tolmácsolását. Na­gyon tetszett Balázs István és Czifra László dombóvári tanár- kollégák játéka, Schubertét és egy saját művet játszottak ... Vidéken is rengeteg jó muzsi­kus ran. Ez így igaz. Horányi Barns Somogyi Néplapt 5 t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom