Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-26 / 121. szám
Aldo Moro Balatonszabadiba látogatón OPolytatas az L oldalról.) Összehangolt munkával tiszta Jövedelmük átlag 6—7 miliő forint körül van. Tavaly az egy munkanapra 107 forintot fizettek tagjaiknak. A tsz elnöke tájékoztatójában külön is kiemelte, hogy a munkadíjon kívül mintegy két és fél millió forint egyéb juttasában is részesül a tagság. Ezt az öszeget elsősorban az idős emberek támogatására, illetve művelődési célokra fordítják. Az olasz külügyminiszter és a kíséretében levő vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták a tájékoztatást. Aldo Moro válaszában elmondta, hogy a hivatalos látogatás jól segíti a két állam közötti kapcsolat további erősödését, ezt azonban a gyakorlati élettel való közvetlen megismerkedéssel is fokozni kívánja. Azért látogatott el ide, ebbe a tsz-be is. Az itt hallott adatok, majd az ezt követő gazdaságlátogatás -jól szolgálják az alaposabb tájékozódást arról, hogyan élnek itt az emberek. A beszélgetés ezután a tsz majorjában folytatódott, ahol a vendégek megtekintették a hízómarhatelep egyik istállóját A tsz elnöke felhívta a figyelmét arra, hogy a kaposvári mezőgazdasági főiskola javaslatára kialakított tartási móddal mindössze 6—7 ezer forintba kerül egy férőhely léteA tsz elnöke tájékoztatja az olasz vendegeket. sítéseKés az itt látható 240 magyartarka szarvasmarhát mindössze egy gondozó látja el. A telepről évenként mintegy 800 hízott marhát értékesítenek. Megjegyezte, hogy éppen az elmúlt napokban szállítottak el 85 darabot— átlag 660 kg- os súlyban — Olaszországba, amellyel már korábban jó üzleti kapcsolatai alakultak ki a tsz-nek. A vendégek több kérdést tettek fel a tsz gazdálkodásáról, az itt dolgozók életkörülményeiről, majd a kora esti órákban elbúcsúztak vendéglátóiktól. Fiatalok a Danuviában Készülnek a nagyobb feladatoké A FIATAL t)ZEM a városon kívül települt, s a régi épületek mellett a Danuvia 3. sz. nagyatádi gyárának új csarnokában is megkezdődött a próbaüzem. S hogy mit jelent ez? Fiatal üzemmérnök, Horváth Sándor technológus felel a kérdésre: — Sokat Nőtt a kapacitás, jobbak a munkakörülmények: tiszta, világos üzemrészt, új gépeket kapott a gyár ... Ahogy a távlati terveket ismerem, öt éven belül nagy lesz itt a fejlődés ... Szeretem ezt az üzemet. Hívtak már máshova, magasabb fizetésért, mint amennyit itt adnak, de nem mentem. Hogy miért? Mert a környéken nincs még egy ilyen gyár. Ha az ember a munkahelyet nézi, nemcsak a pénz a fontos: ennél többet jelent, ha azt csinálhatja, amit szeret. Ez a gyár most rengeteg gonddal küzd, mert minden kezdet nehéz; új gépek jöttek az új csarnokba, ezeket üzembe helyezni nem egyszerű. Aztán gond az is, hogy olyan termékeket gyártunk, amelyekhez széles körű kooperáció kell, s ez még nem megy zökkenők nélkül. Ez a nehezebbik oldala a munkának. A jó? Az, hogy van eredménye az erőfeszítésnek: ez a gyár négy éve alakult, s ebben az évben először már az első negyedévben is hozta a terponta Nagykorpádról jár be dolgozni. Ismeri a feladatokat, itt, a gyárban, s ennek alapján mondja: ma még nem érték el a Danuvia másik három gyárát a termelésben, de nem kell öt év ahhoz, hogy elkerüljék. — Miért jó, ha sok a fiatal a gyárban? — Több az ötlet, s ezek nem zárt ajtókra találnak. Persze nehézséget is jelent: elsősorban a tapasztalat hiánya, a bizonytalanság miatt. De ennél fontosabb az, hogy mindenki többet akar a jelenleginél. Németh Lajos gépészmérnök egy esztendeje végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Tőle kérdem: hogyan talált a gyárra? — A gyár talált rám, mert keresik a fiatalokat. S én azért választottam Nagyatádot, mert itt azzal foglalkozhat az ember, amit szeret, en hőkezelésből írtam a diplomamunkámat, s itt is azt csinálhatom. Ezalatt az egy év alatt 6ok olyan dolgot készítünk már, amelyért addig rengeteg pénzt adtunk ki. Pedig a technikai feltételek még nem a legjobbak ... Akkor lesz igazán jó ez a gyár, ha olyan marósok, esztergályosok, szerszámkészítők, dolgoznak majd itt, akik nagyon szeretik a szakmát. A legöregebb szakmunkás negyven felé jár a gyárban. A van, tapasztalatuk még nincs. Az idősebbek — néhány érdekes feladattal — már átestek a tűzkeresztségen, de a kezdőknek még hátra van a bizonyítás. Az új szerszámgyártó üzem lehetőséget ad erre. Mi azt mondjuk: az a munka fontos, ami ezután következik, ám) eddig volt, csak tanulóidő. — A tanulásban — folytatja a fiatal gépészmérnök — sokat segítenek a pesti szakik. A többségük azért jön ide, hogy a tapasztalatokat, amelyeket évtizedek alatt szeffez- tek a pesti gyárban, átadja nekünk. Akad olyan is, aki az alapfogalmakkal kezdi, s ezért pipa vagyok. A négy esztendős gyárban — műszaki beosztásban — 36 fiatal dolgozik. A KISZ-nek 140 tagja van. Hogy mit jelent a sok fiatal? Egy mondattal így fejezték ki beszélgetőpartnereink: rugalmas ügyintézés, a gondokra való gyorsabb reagálás. És még egy megjegyzést érdemes ideírni: sok szakmunkásra lenne szükségük. A MINDÖSSZE huszonkilenc éves főmérnök, Magyar Vince erre azt feleli: — Elsősorban az iparitanulóképzésre alapozunk. A tervek szerint a Danuvia 3. sz. nagyatádi gyára országos szerszámbázis lesz. Erre pedig föl kell készülni, s a legbiztosabb, ha mi magunk képezzük ki a szakJelentŐS társadalom poötikai — a népesedési helyzet javítását szolgáló — határozat végrehajtása . kezdődött el a közelmúltban. Ennek egyik állomásaként a községi tanácsok és a járási hivatalok elnökei beszélték meg a megvalósítás gyakorlatát, a kezdeti tapasztalatokat és a közeljövő feladatait a megyei tanácson. A tanácskozás szünetében néhány községi tanácselnökkel arról beszélgettünk, hogy a népesedéspolitikai határozal végrehajtásának egyik legfontosabb feltétele a különböző, de egymással kapcsolatban levő rendelkezések, feladatok egységes kezelése. A sok gyermekes családok lakáshelyzetének megoldására, a cigány lakosság helyzetének javítására, illetve a fizikai dolgozók hátrá- hyos helyzetű gyermekeinek megsegítésére hozott intézkedésekről van elsősorban szó, amelyek különböző megközelítésben szolgálják a célt: megyénk közismerten nehéz — az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb — népesedési helyzetének fokozatos javítását. Hogyan állunk e fontos határozatok, megyei intézkedési tervek megvalósításával? Milyen törekvések tapasztalhatók megyeszerte a népesedési gondok megoldására? Böhm József, a megyei tanács elnöke bevezető előadásában elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a fontos állami intézkedések mellett igen nagy jelentőség rejlik a helyi sajátosságok kiaknázásában, a társadalmi erők összefogásában. Ezek megszervezését mindenekelőtt a községi tanácsoknak kell szorgalmazniuk. Hiszen a lakásgondok enyhítése, a gyermekintézmények fejlesztése, a fizikai dolgozók hátrányos helyzetű gyermekeinek változatos módszerű segítése elsősorban az ő feladatuk. Az előadás és a hozzászólások azt jelezték: bár számos jó helyi kezdeményezés is van, csak lassan érnek valósággá az elhatározások. így például a kollégiumépítésre meghirdetett társadalmi akció — az adatokból legalább is ez tűnik ki — nem talált kedvező visszhangra a megye minden részében. A 2 millió 280 ezer forint összegű felajánlásnak — amelyből eddig csak 2 millió 47 ezer forintot fizettek be — körülbelül fele a siófoki járásból származik, a többi járás — kiváltképp a nagyatádi — nem kapcsolódott be az akcióba megfelelő arányban, illetve összegekkel. Úgy látszik, az ott működő tsz-ek, gazdaságok, áfész-ek nem értették még meg, hogy saját érdekeiket is szolgálják e mozgalom támogatásával, akárcsak a középiskolai tanulók ösztöndíjalapjának bővítésével. Erre csak 48 ezer forint gyűlt össze a felajánlott — egyébként is csekély összegű — 64 ezer forintból. Ismét meg kell jegyezni, hogy ezt az összeget nagyrészt ugyancsak a siófoki, illetve kaposvári járás tsz-ei és üzemei ^adták össze. Joggal említhette Csek József, a kaposvári járási hivatal elnöke jó példaként a nagybajomi tsz-t. amely három éven át egy-egy tanuló kollégiumi elhelyezéséhez járult hozzá 50—50 ezer forinttal. Sok SZÓ esett a több gyermekes családok lakásgondjairól is. Dr. Balogh János, a Kaposvári Városi Tanács vb-titkára elmondta, hogy a nagy családosok lakásigényeit a megyeszékhelyen a jövő év végéig kielégítik. Erdős Zoltán, a megyei tanács ÉKV-osztályának vezetője a szociális követelményeknek nem megfelelő cigánytelepek felszámolásának helyzetéről, illetve az ezzel kapcsolatos tennivalókról számolt be. Elmondta, hogy az utóbbi két év- | ben nagymértékben megnőtt a ] lakásépítés, illetve -vásárlás iránti igény a cigány lakossá;: ! körében. Megjegyezte azonban hogy a Somogybán található i mintegy 300—350 elhagyott la- | kasnak is legalább a felét föl I lehetne használni a telepek fel- j számolására. Ugyanakkor beje | lentette, hogy az illetékes mi- i nisztérium — ilyen célra — I újabb száz lakásra biztosított póthitelt.1 A somogysámsoni tanácselnök, Vida Rercnc is arról szólt, hogy az elmúlt években fokozott a lakásépítési kedv a tanácshoz tartozó cigánytelepek lakosai közölt Harmincán vettek, illetve építettek lakást, több családot a tsz is segített ebben. A hozzászólók a több gyermekes családok segítésének egyéb formáiról is beszéltek. Dr. Németh Jenő, a barcsi nagyközségi tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nem mindig a leginkább rászorultak jutnak segélyhez, egyéb kedvezményhez, és e tekintetben jobban össze kell hangolni az állami, a társadalmi és munkahelyi törekvéseket. Dr. Csáki László, a megye' egészségügyi osztály vezetői'* — ugyancsak a családok anyagi támogatásáról szólva — elmondta, hogy több helyen nem használják föl a rendelkezésre álló szociális segélyösszeget. Ugyancsak ö szólt a népesedés- politikai határozat fontos részét képező egészségügyi felvilágosítás fontosságáról és módjairól. Fölhívta a figyelmet arra, hogy kulturált körülmények között részesüljenek tanácsadásban a házasulandók. Ebben a vései tanács jár elöl jó példával: Nem esd éden külön e célra alakított ki helyiséget. Rigó Lajos, a balatonszent- györgví tanács elnöke arról számolt be, hogy az egészség- ügyi dolgozók, a pedagógusok és a fiatal házasok részére 50 százalékos telekvásárlási kedvezményt biztosítanak. Á tanácskozáson természetesen nem eshetett szó a határozat minden részletéről. A néhány kiragadott példa azonban jelzi, hogy milyen bonyolult, összetett — gazdasági. egészségügyi és tudati jellegű — tennivalókról var. szó. Megvalósítása jórészt attól függ. kik: mennyire talál rá a masa szerepére és 1 ehe*őségéire, es hogyan tucija törekvéseit összehangolni a terület többi szervével. j>. l. Kitüntették a nagybajomi Lenin Tsz-t Ünnepi közgyűlésen adták át a jutalmakat Az új üzemcsarnok. vet... Reméljük, a féléves és az éves célkitűzéseket is megvalósítjuk. S jó az is, hogy ide szívesen jön be az ember dolgozni, mert jól érzi magát. A kollégák többsége itt fiatal. Amikor először beléptem az üzembe, meglepődtem: azt hittem, zöldfülűként fogadnak, s kollégaként köszöntöttek. A fiatal üzemmérnök nalegflatalabbak most végeztek. A hazai szerszámkészítés egyik bázisa lesz a nagyatádi üzem, s ebből következik, hogy mind több jól képzett szerszámkészítőre van szüksége. Dömök Pál szerszámkészítő szakmunkás mondja: — Az igazi munka ezután kezdődik. A fiatalok most sza- i badultak; bizonyítványuk már munkásokat.1 Mellette természetesen fölvesszük a jelentkezőket is. — És a műszakiak? — Mai feladatainkhoz elég műszaki beosztású dolgozónk van, a jövőt tekintve azonban több kell. Ezért járjuk az egyetemeket. műszaki főiskolákat: állást, és ösztöndíjat ajánlunk. K crcza Imre A képen dohányültetés látszik: a nagy bajomi Lenin Termelőszövetkezet 44 hektáron termel az idén hevesi dohányt, a palántákat géppel rakják a földbe, s naponta másfél hektárnyi területet . ültetnek be. Még szerdán, a vihar előtt készült felvételünk. Aztán a viszontagságos időt ez a szövetkezet és ez a dohányületvény is megsínylette. De volt még hátra ültetni való, amire ezután kerül sor. S ha az rendben lesz, és gazdaságban a továbbiakban minden úgy sikerül, ahogyan azt szeretnék, akkor az idei eredmények méltóak lesznek ahhoz a kitüntetéshez, amit a múlt évi munka elismeréseként tegnap vettek át ünnepi közgyűlésen Nagybajomban: o Lenin Tsz megkapta a Kiváló termelőszövetkezet címet s vele — az oklevélen kívül — 31 ezer forintot. A közgyűlést — melyen rész; vett Kálmán Sándor, a Kaposvári Járási Pártbizottság titkára. Lukács Béla, a MÉM főosztályvezető-helyettese, Végh Tivadar, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának csoportvezetője, dr. Ulrich Károly, a megyei tanács kaposvári járási hivatalának elnökhelyettese, Pfeiffer Elemér, a közép-somogyi tsz-szövetség titkára, s ott voltak a község párt- és tanácsi vezetői — Horváth László tsz-elnök nyitotta meg. Szólt » szövetkezet tavalyi eredményeiről, melyek — most már, a siker ismeretében méltán elmondható — országos elismerést szereztek a növény- termesztés, az állattenyésztés és más ágazat vezetőinek és , dolgozóinak egyaránt: termelési eredményeket, több száz tagot, akalmazottat ünnepelhetnek ebből az alkalomból. 1967-ben alakították ki a jelenlegi üzemi méreteket, 1970 óta viseli Lenin nevét a több mini 11 ezer holdas közös gazdaság. A hét évvel ezelőtti 1 egyesüléskor a közös vagyonuk 44 millió forint volt, s azóta ez is és a bruttó termelési érték is majdnem megkétszereződött. Ugyanez elmondható a búza, a kukorica termésátlagáról is, valamint az egy dolgozó tagra eső, közösből származó évi jövedelemről (tavaly megközelítette a 21 900 forintot). Közben fejlesztették gazdaságunkat, számos — és jelentős beruházást valósítottak meg, sikerei értek el terményeik kiállításokon, sőt tenyészsertéseik- ből Bulgáriába is szállítottak. A szakmai irányítás jó felkészültségét tanúsítja, hogy a múlt évben már i4 mérnök, illetve üzemmérnök, továbbá 7 középfokú végzettségű szakember dolgozott vezető munkakörben a Lenin Tsz-ben, s 137 szakmunkásuk vett részt a termelésben. A gazdaság fejlődésének ismertetése után Lukács Béla, a MÉM főosztályvezető-helyettese átadta a szövetkezetnek a I MÉM és a TOT által odaítéli ' Kiváló termelőszövetkezet címet tanúsító oklevelet, a jutalmat, s elismerései szólt a tsz eddigi tevékenységéről. A szövetkezet nevében Horváth László elnök köszönte meg az elismerést, s ígéretet tett a jó munka további folytatására. Ezután Csobot István takar- mányos. Kovács István fűrészüzemi dolgozó, Major István | tehenész szakmunkás, Zombi s Györgyné növénytermesztő és I Zsóvár György főállattenyésztő 1 a Mezőgazdaság kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést, j Dombai Jánosné pénügyi előadó és Vangyia János erdei dolgozó pedig miniszteri dicséretet tanúsító emléklapot veti át A kitüntetettek nevében Zso- I vár György mondott köszön e- I tét. Gratulált a szövetkezet j eredményéhez- Kálmán Sándor, a Kaposvári Járási Pári- bizdttság titkára és Vörös Vince, a somogysárdi tsz párl- alapszervezeteinek csúcstitkára is. Az ünnepi közgyűlés Horváth László elnök zárszavával ért véget n. f. Somogyi Néplapl 3
